Hozzászólások
Elsődleges fülek
Én nem ajánlom az első részt. Egy kicsit meg is lep, hogy éppen swoder dicséri, mert ha valami folyamatosan feltartott kézzel jelezte folyamatosan, hogy egy patikamérlegen kimért játék, akkor az az volt. Nem azért, mert jó volt (mechanikailag baromi gyenge, olyan mint a 2, csak rosszabb, kevesebb stb. még a folytatások előtt is, nemhogy utánuk visszatérve), hanem mert erőltetetten futtatja le veled a főszálon ugyanazokat a koncentrikus köröket, ugyanazokkal a mellékküldetésekkel. És egy elképesztően borzasztó végjátékkal.
A szentföldi milliő persze jó benne, csak nincs meg az a szintű kidolgozottság, mint a folytatásokban, hogy tényleg ott jársz azokban a városokban, és nézed a korabeli, létező műemlékeket. Viszont ott konkrétan a jelenkori részek tetszettek a legjobbak, egy érdekes sci-fi alapjait fektették le. Amiből később hatásvadász játék-szappanopera lett, tehát a Zaxx által említett, ideig-óráig kitartó érdemei ellenére a folytatásokban minden alaposság ellenére elvesztettem az érdeklődésemet. Maradt így a játékból számomra egy adott korban mászkáló szimulátor, hidegen hagyó sztorival és ubisoftos játékmenettel.
@Zaxx
Az Arkham City-t azzal promózták annak idején, hogy a "oké, hogy kicsi a világ, de ez a legkidolgozottabb világ evör" és ez minden szempontból így is volt.
Szerintem meg a világ egyik legfölöslegesebb sandboxa volt. OK, tök jó, hogy a bűnözők csevegéseit minden sarkon ki lehetett hallgatni (az Asylumban is), tele volt Riddler-cuccokkal és mellékküldetésekkel (talán túl sok is volt ezekből), sok-sok épülettel, reklámmal gondosan felépítve. De nem éreztem azt, hogy bármit is lehetne tenni benne, amitől világnak érezném (persze, mert börtön volt, de nekem attól még játszani kéne benne), innentől sandboxként nálam megbukott.
Félreértés ne essék, bitang jó játék az Arkham City, és a kevésbé feszes mivolta ellenére is veri nálam az Asylumot (a jobb végjáték ott is kellemesebb szájízt hagyott, és persze sok apróságban fejlődött, csiszolódott, "nehéz" lenne utána visszatérni az elődhöz), de sandboxként nem adnám senki kezébe mintának.
Én a GT Academyt próbáltam, de amikor kanyarokban szaggatott, az kocsik ütközése meg hangeffektekben és eredményt tekintve is elmaradt a C64-es színvonaltól, én úgy letöröltem, hogy az őrület. Értem, hogy szép - számomra sok unalmas - tartalom van ezekben, de elment mellettük az idő. De milyen jó, hogy 700 PS2-es belső nézetű kocsit beleerőltettek az 5-be. Jó, külsőre is voltak extrém rondák. Valami nagyon elpattant a Poliphonynál, amit csak egy generációvégi GT5.5-tel próbáltak orvosolni. (Sőt, mielőtt valaki rugózik rajta: tudom, volt külön markkonzolos GT is, ha nem is valamelyik sorszámos.)
Elvesztette a nimbuszát a franchise, 40 évenként jelenik meg, eközben ott a konkurenciánál a Forza, és újra több szimulátor emelkedett a garázsszint fölé. Korábban egyértelmű system seller volt (évekkel megjelenés előtt), és talicskával hordták haza az emberek a boltból még a Prologue-ot is, de jelenleg már egyre kevésbé hívószó, de a Sony szemszögéből biztos jó pénznyelő a jamaucsis fejlesztési ciklusokkal. Persze kívánom, hogy üssön megint, és a PS4K-n - bocs, Neón - kanyarokban is legyen meg a 30 fps legalább.
Aminek nyilván több oka van, de PS4-re alig van olyan, ami sikert érdemelt volna. Kritikailag is vegyes visszhangot kapott a legtöbb, a Bloodborne és a Ratchet & Clank 1000 a kivétel. Az inFamous: Second Son is határesetnek tűnik. (A Resogun nem AAA, és van már PS3-ra is.)
Régen azért GoW, GT, MGS miatt várakozott az ember, meg ugye a Naughty Dog (nem voltak mindig név szerint ismert sztárok, de három generáción át nyomtattak pénzt, és PS4-en is elkezdték folytatni) és az Insomniac (a Spyro és Ratchet is szépen termelt a maga generációjában) miatt. Most azért pókhálósabb a portfólió. A Santa Monicánál az Ascension ugye nem volt nagy siker, és rengeteg pénzt égettek el (leépítések is voltak), az általuk "producerelt" Order sem jött be. Nem tudom, hogy a GoW III után vissza tudnak-e újra térni a nyeregbe, vagy kifújnak. A GT elvesztette státuszát, az MGS meg már a - a játékos szemszögéből nézve - Konami teljes megőrülése előtt elhagyta a platformot. Egy LBP3-at nehéz eladni, mint kreatív csodát.
Ráaádsul a Quantic Dream is elfogyni látszik. Valaha egyedi volt, amit csináltak, így lehetett szolid siekrt hozó kiegészítő cím a Heavy Rain, de a Beyond: Two Souls már nem volt az igazi (a kritikai visszhang is megríkatta David Cage-et). Figyelembe véve, hogy a műfajukat több fejlesztő is lenyúlta, meghaladta és multiplatformizálta, a Detroitot is nehéz lesz hiánypótló Szent Grálnak beállítani.
őleg, hogy az elmúlt... 10-20 évben a szuperhős játékok valami borzalmasan sikerültek.
Mint a...
The Incredible Hulk: Ultimate Destruction (a Prototype fejlesztőinek első sandboxa)
inFamous 1-3
X-Men Legends 1-2, Marvel Ultame Alliance 1-2
Freedom Force (van folytatása is)
az érintett Lego-játékok
Sanits Row 4
Viewtiful Joe
The Wonderful 101?
De a Deadpool vagy a Raven-féle Wolverine sem örvend éppen közutálatnak, és a Spider-Manek között is van jobb hírű. Azt pedig nem tudom, hogy a The Darkness 1-2 vagy az Injustice: Gods Among Us ér-e.
Nem kell mindet szeretni, de azt, hogy az összes borzalmas közülük, szerintem te sem gondolod komolyan.
Már jó ideje sokat változott az online világgal, számos játékon kívüli funkcióval. Az egyedi architektúrák, valódi különbségek eltűnése után nem meglepő a további formálódás.
Nem tudom, én annyi idős koromban már horrort faltam édesanyámmal, meg később a húgom is.
Hogy a majdani gyermekeimnek mit engednék, az még a jövő zenéje.
Technikailag igen, de egy marokkonzolra más szemmel néz az ember, én ezért nem akartam belekeverni őket. Meg mert Tetris óta nem is volt olyanom :)
@brianaspirin
Igen, ez lenne a lényeg. A szarabbul futást mondjuk eddig is hozták, legfeljebb máshoz képest.
És a shoulder gombok között is van különbség a különböző verziók szerint, az is egy releváns kérdés lehet. A receiver mondjuk nem olcsó, tartok tőle, hogy nincs benne az árban.
A legjobbak a Lego-játékok, amikor PC-n csak lokális co-op van bennük, konzolon meg online is. (Mondjuk van ezer, nem tudom, hogy mindre így igaz-e, de soknál elég idióta módon van.)
Egyébként komolyan, a mai világban, amikor feltalálták a HDMI-kábelt (egy méternél hosszabb is lehet ám!), és a Steam akár a biciklipumpára is rástreameli a játékodat, már ebből a szempontból technológiailag nem sok ok van a platformok közötti különbségtételre. A gyakorlati használat már más kérdés.
Nekem amúgy simán tetszett a Force Awakens, teljesen szórakoztató fan homage, többet nem is vártam. De osztom a "még egyszer ez nagyon kevés lenne" tábor véleményét, amit gáz lenne most egyediként előadnom, ha más segítsége nélkül is feltaláltam volna.
Tudok amúgy néhány rosszabb lucasos SW-filmet nála, csak kérdés, hogy ez mennyire releváns.
Húgomnak szerintem 2-1-3-4 volt, amikor együtt megnéztük őket, ha jól jött le. Az AvP-ket nem látta, de a Prometheus tetszett neki.
Igazad van, az AvP 1-2-t ki ne hagyja, nélkülük nem lehet teljes a lista!
Ja, de azokat nem említettem, mert teljesítménynövekedést nem jelentettek, ilyen-olyn keigészítők meg tényleg voltak sok mindnehez.
A probléma az, hogy erősebb PS4-et kihozni kezdettől fogva necces lett volna. Kellett nekik nagyon, hogy ne bukjanak a hardveren, de elég olcsó is legyen, hogy gyorsan elterjedjen - gyorsabban, mint az Xbox One (amit az MS "imázsépítése" is szép hátrányba hozott, hiába sajnálták le egyesek az internet népét vagy hitték azt, hogy a tívítívítíví majd megváltja). Az viszont látszott, hogy nem lesz egy űrhardver, és a VR-vakításhoz sincs éppen túlméretezve. Szerintem a koncepció sehogy sem ideális, de nem tudom, hogy reálisan lehetett volna jobb. Érdekes lesz, hogy mit hoznak ki ebből, mert tényleg fura helyzet.
Egyébként ezt nem a Sony találta fel, már a Nintendo 64-hez is jött bővítő pakk, bizonyos játékok el sem indultak nélküle. Persze azt elég volt benyomni a meglévő konzolba.
Illetve az N64-et húzni is lehet egy szál csavarral, ha vigyáz rá az ember, és nem olvasztja le vele a GPU-t, így lehet normális fps-t kicsiholni a Rare bizonyos játékaiból. (Az ő engine-jük ugyanis órajeltől függően teljesített.)
Az állatos részek, amelyek egy részét amúgy is azonosította az ember a rajzfilmmel, meséssé váltak az én fejemben is tudatosan, míg Maugli beilleszkedési kísérelte az emberi társadalomba, plusz a kapzsi kincsvadászok inkább a Korda-filmhez kötődnek nálam. Már emiatt is egymás ellenpontjai, amúgy is sötéltebbek voltak az "emberesebb" novellák. Persze a majmosban sem volt Lasjcsi király meg nagyon vicces éneklés, ellenben Bagiráék szanaszét fragelték a majmokat.
A Riki-tiki-tévi amúgy az egyik kedvenc novellám volt a kötetekben, sokszor olvastam újra, jó kis mongúzthriller volt. (Szóval zoofil vagyok, mint a Guardians of Galaxy című mósómedvekaland kedvelői, azt hiszem.) Jó, hogy emlékeztetsz rá, hogy szegről-végről emberek is voltak benne :) (Semmilyen adaptációt nem láttam eddig belőle.)
@Vajk
Szóval most osztom kia taslit a regényadaptációért, már másnak is szóltam korábban (de lehet, hogy az is te voltál). A dzsungel könyve nem regény. Ha igazi írók alkotásait is a kezedbe vennéd, akkor tudnád ezt :P
@Grifter
Azt meg kár lenne kibontani, hogy manapság ki, mennyire, és (ízlés szerint) éppen hogyan elvakult a 80-as és 90-es években készült, vagyis 20 éve, leginkább nagyon fiatalon unalomig nézett filmek kapcsán.
Ez tök jogos, de az Alien esetében az első két rész éri el a klasszikus szintet, és azok tényleg, nem csak valami generációs nosztalgia miatt. A többi (-Prometheus) is tényleg egész jó a maga nemében és más, de Aliennek nem fogadom el. Mármint szeretem, és minden évben újranézem azt is, de érted :)
A newborn kapcsán amúgy egyetértek, én sem fogalmazhattam volna meg jobban.
Ha az a kikerült posztapokaliptikus-katonás vonalon indult volna, akkor az már a HW-n kiderült :)
Egyébként meg lényegtelen, hogy a mostani jobb-e, ha a multija nem üti meg azt a szintet, hogy az itteni közönség ne játssszon majd vele, akkor ugyanúgy kimarad nekik, mint amelyiké meg sem jelent ;)
Baromi érdekes volt látni, hogy rakták össze a filmet,
Az A New Hope-ot vagy a Force Awakenst?
A Deadpoolnál balhé volt belőle, hogy nem MCU-ként idekerült, de az X-Men bezzeg jöhet?
LOL? PCn próbáltad? Akkor megértem, hogy NÁLAD megbukott.
Na ja, érdekes port alapján megbuktatni egy játékot, ha csalódottság érthető is, és nyilván az első napos AAA-pénztárcanyitást illetően nem szül sok bizodalmat.
Egyébként manapság már jól beállítva elvileg bőven játszható egy átlagos gépen konzol szinten/afölött a Batman: AK. Volt idő, amikor jó portnak számított volna ezzel :D
A Doom multijáról szomorúan olvasom a véleményeket, de legalább így nem csak időm (értsd: másra úgyis inkább szánnám), okom se lesz vele játszani. A végeredményt tekintve ez végül is mindegy.
Nekem a túl sok "ratata"-val nem sok bajom van bármi is legyen az.
Az, hogy sokat kell lőni, mechanikailag inkább a lövöldeigények kielégítésről, mint másról. Aki legalábbis játszott akció-kalandokat, az a kiröhögi az Unchartedeket ebből a szempontból. Érted, a Doomhoz is lehet nyomatni Indiana Jones skint, de attól még darálda marad. Hozzáteszem, szeretem nagyon a Doomot, és az Unchartedeket is élveztem, de az UC túl nagy arányban fedezéklövöldék. És úgy tűnik, már a TR is.
És azóta kiderült, hogy egy titán is.
Ja, mire leültem a film elé, leesett, hogy előbb ezt is meg akartam nézni, szóval előbb-utóbb sor kerül arra is.
Ha a "reply to" kell, akkor igen, de az úgyis a pillanatnak szól, tehát annál nem számítana. Viszont a HW-n nem lehetett külön megtekinteni kommentet, így fix link sem volt hozzá. Ennek megmutatásában pedig Strato megelőzött.
Konklúzió: az RW az igazi, a HW-re csak képregényfilmeket szerető buzik jártak.
Illetve, ha mindenhol nem is, de a HW-n ennek volt hátránya is: ott nem lehetett hozzászólást linkelni, éppen azért, mert az oldalszám is benne volt a linkben. Itt mondjuk ez irrelváns, máshogy működik, tehát nem szívnánk vele, ha a Drupal 8 elhozná a Kánaánt.
Amúgy én is azt szeretem, ha a legfrissebb van felül, de marginális a kérdés.
Én már az UC4-től is tartok, hogy túlságosan UC-másolat lesz, túl sok a ratata ahhoz, hogy hosszú éveken át, ez elég legyen a kalandozási igények lekötésére. Mivel Nathan Drake-et három részen oda és vissza megfutattam PS3-on, így én sem egy efféle Tomb Raidernek vagyok a célközönsége. Vagyis foglamazzunk úgy: az vagyok, de nem vagyok rá kiéheztetve, lövölde van elég.
Bár biztos fog tetszeni a 2013-as rész a maga módján (érzem a nagylábujjamban), ha rászánom magam, de régen éppen a felfedezésről az ugrabugráról, a rejtvények megfejtéséről szólt a Tomb Raider. És a gyenge harcról - melynek a funkciója inkább az volt, hogy riadozzunk az és új helyszíneken, és legyen tempóváltás. Az sajnos nem nyűgöz le, ha a harcot rendbeteszik, a többi, fontosabb elem pedig jó esetben cameoszerepre kárhoztatik.
Jó, de azért nem követelőznek meg DDoS-olnak :) Szóval a téma tökéletesen a helyén van itt.
Egyébként azt teljesen megértem, ha valakik úgy gondolják, hogy nekik a vanilla WoW kell, és szeretnének egy olyan szervert. Valahogy még azt is, hogy ezért jobb lehetőség híján illegális eszközzel élnek, de azért a követelezés és a más játékosok szórakozását elrontó támadás nevetséges (nyilván a szerver populációja nem egyenlő a hackercsoportttal, amely sok más ügyet is magára vállalt).
Biztos vannak az érintett függők között, akkora függők, akik havidíjat is csengetnének, és a Blizzardtól is szép húzás lenne egy klasszikus szerver (rentábilis is lehetne), de a warezkarakterek bukása miatt biztos menne akkor is sírás.
Gary Cooper a kvéker felesége kedvéért éppen visszavonulna kisvárosból, ahol ő állította a helyre a rendet, amikor visszatér egy váratlanul kiszabadult ellenfele. Ő azonban nem futamodik meg. Eddig elég snassznak hangzik, de a film a lényege, hogy megpróbál a szavakban hálás "népe" sorában segítséget toborozni, és ez nehezebbnek bizonyul, mint elsőre hitte.
Igazi feszült western sok izzadó homlokkal és halantékkal (ahol a szereplőkkel együtt számláljuk vissza délig a másodperceket - és nem az unalom miatt), de azért lőni is fognak benne. A fiatal Grace Kelly miatt bármit érdemes megnézni, és Lloyd Bridgest is öregen szoktuk meg, érdekes ifjúként látni. Igazi műfaji klasszikus, persze akit nem zavar a kora, és az, hogy innen hiányoznak a spagettiwesternek szuperhősei, azon nem lehet segíteni :)
Vicces Henry Fondát a karót nyelt indiánokat semmibe vevő konzervatív főtisztként látni (aki egy valós történelmi személy, Custer tábornok kritikája), ellenpontnak pedig a lezser John Wayne-t. Az egyik korai nagy western, ahol az indiánok nem szimplán vadak voltak, bár akadnak bőven mai szemmel viccesen idealizált karakterek is. Messze nem esszenciális, de jó kis régi amerikai western ez is, a lovasságos-katonai vonulatból (konkrétan John Fordnak is egy efféle trilógiáját vezeti be).
La cité des enfants perdus (1995) - magyar cím: Elveszett gyerekek városa
Elég elborult, a Twelve Moneys jövőbeli látványa szokványos hozzá képest :) Negyedóra után azt hittem sok is lett, aztán elkezdett tetszeni, a végére pedig kifejezettem szerettem. Ron Perlman együgyő, de jólelkű óriása, Judith Vittet enni való kislánya, Dominique Pinon (Jeunet Perlmanhez hasonlóan őt is vitte magával tovább az Alien Resurrectionbe) klónjai és Daniel Emilfork gonosz tudósa is ott van a szeren.
Játékosszemmel érdemes megemlíteni, hogy a Grim Fandango harmadik évének (fejezetének) is ihletője volt kissé (mármint Tim Schafer szerint is), a Psychonauts pedig kevésbé tudná lemosni magáról a hatást (ha a gyermekek álmait ellopó Krank más karakter is, mint dr. Loboto).
Nem, én is azzal néztem, de a felsőre csak találatot dobott ki, a címhez nem vitt közelebb. Az alsó sima liba volt.
Meg egyszerűen nem tudtam, hogy van-e valami jobb, ami biztosabban kiszűri, hogy a neten túlzottan elérhető-e a kép.
@brianaspirin
A TinEye nem sok mindenre jó, nálam legalábbis nem szokott találni semmit. Nem mintha gyakran használnám.
Mivel érdemes rákeresni? (Ha már javaslod.)
Nem azért kérdezem, mert ne találtam volna meg a megfejtést. Egyébként is nemrég néztem újra, de magamtól nem találtam volna ki. A rendező neve már nyilván elég volt.
Tudom, de úgy nehéz is, ha nem adnak ki jó játékokat, a stúdióik pedig csak kopnak.
PS3-on amúgy jelentős részben új IP-k debütáltak, ha nem is azonos minőségi szinten (Uncharted, The Last of Us, inFamous, MotorStorm, Resistance, LBP, Quantic Dream játékai + a third-party Demon's Souls). First-party franchise, ami tényleg több geenráción át húzódott tőlük a kvázi second party fejlesztő Insoniactól, az a Ratchet & Clank, amúgy nagyobb volt a vérfrissítés. Még a God of War is már szinte a hetedik generációval jött PS2-re, és a koncepcióban benne volt a PS3-as befejezés. A rókabőr már nem jött be. A PS1 és a PS2 nagy saját címeit is lehetne mondani, de akkoriban még sok volt a third-party exkluzív (ami az MGS 4-nél még szinte hattyúdalként a nagy dobások közül megvolt), máshogy nézett ki a konzolbiznisz.
Ehhez képest most van Knack és Order, mellettük leesik egy Until Dawn, meg remasterek, kiizzadt folytatások, illetve a Bloodborne. Persze új IP-t meg nehéz a semmiből építeni, az Uncharted sem úgy kezdett, hogy tarolt. Alapból az egész AAA-fejlesztés drága és kockázatos, ezzel, és a platformok homogenizálódásával pedig látványosan a mindenre megjelenő játékok kerültek előtérbe, ami nyilván más irányt mutat. Tehát nem vitatkozom veled, csak hozzáteszem, hogy amivel előállnak, az sem konzisztensen magas színvonalat képvisel, illetve megfáradtnak tűnik, az is biztos. Így pedig csal még jobban begyűrűzik az "antiexkluzív" hatás.
A franchise-ok erodálódása egyébként régen is létezett, a Tomb Raider vagy a Final Fantasy is éveken át fogyatkozott. Szóval nem meglepő, hogy egy relatíve generáció eleji Halo 5 is, más fejlesztőktől, a 3-ban lezárt eredeti sztorivonal után is már nem hoz annyit, mint csúcsformájában a széria. Én legjobban a Sunset Overdrive-ot sajnálom a bukása miatt, de őszintén szólva reklámanyagok alapján én is kerültem volna, utólag tűnik érdekesnek játékmenet-videók és játékosi vélemények alapján. Az Insomniacnak meg marad így a Ratchet-reboot, a 2D-s "indie" próbálkozásuk meg a VR-nagyüzem.