Hozzászólások

Eddig abszolút minden általam támogatott játék alulmúlta az elődöt/várakozásokat,

Ugyan nem általad támogatott játékokról van szó (egyáltalán mit támogattál az izometrikus RPG-k ősellenségeként?), de vannak elődnél jobbak.

Például a Giana Sisters: Twisted Dreams. Tudom, hogy sokan könnyes szemmel emlékeznek C64-ről az eredetire, de szerintem az új érdekesebb lett, mint a régi betiltott Mario-koppintás. (Magyarán itt az eredetiben van a hiba, ennyiből nem rossz példa.)

A Divinity: Original Sint pedig nem ismerem, de sokan kikiáltották a széria legjobbjának, a Larian pedig azóta terjeszkedik, sokkal jobban felkerültek az RPG-térképre, mint valaha.

A várakozásokat hozó új IP-k pedig vannak többen, de hát ugye ki mit vár, és ebbe az irányba nem is mennék el mist, mert nagy részük csak még inkább indie-szerűség. Mert abban magával amúgy egyetértek Bagollyal, hogy nem a direkt folytatásokra a legalkalmasabb ez a kalapozós módszer. A Psychonauts 2 is esélytelen lett volna, de hogy így milyen lesz... Hát meglátjuk, én adtam nekik pénzt, hogy megbánhassam :)

A Broken Age esetében a pénzzel éppen nem volt gond, nem financiális okokból nem verte le a hajdanán drága Grim Fandangót. A kreatív gárdának sem kellett volt annyira gondnak lennie.

A Baldur's Gate mellett is a hajdani újszerűsége szólhat a Pillars of Eternity formula-előásásával szemben. (De én sosem tartottam kreatív fellegvárnak a BG-t, szóval nem erre gondolok.)

A nem KS-en, de óriási pénzeket összeharácsoló Star Citizen esetében is meglátjuk, hogy mi lesz majd a gond :)

Szóval erősen kérdéses számomra, hogy mit értünk "pótlás" és "BÁRMI" alatt.

Viszont a hatásvadász cikkük végén ott a link az eredeti forrásra, az egy brit bulvárlap. De lehozta szinte az egész brit sajtó, a BBC is.

Az nem új jelenség, hogy aki részben a szociális ellátórendszer miatt vált országot (akár Európán belül), az szereti tartani a markát.

Azt tapasztalom, hogy Windows 8-on nincs olyan.

Inkább az a trend az ügyesebb fejlesztőknél, hogy a töltési képernyők alatt átvezetők mennek. Az Unchartedekben is mozizol, amíg betöltöd a pályát.

Nem lesz viszont benne 4K Blu-Ray meghajtó.

Ez meg nekem is hiányzik, a PS3 is tök jó lejátszóvá vált játékgép mivolta mellett, helyett nálam, de ez így ebből a szempontból nem lenne előrelépés. Nyilván lesz még újabb modell majdan.

A játékoknál a 4K-t meg hagyjuk is.

Szerk.: Mondjuk ha nem is renderel 4K-ban, a Digital Foundrynak például tetszett az upscalere.

Azaz a regi fooldalas "stickyztetes" szempontjabol 4 folyamatos sticky is allandoan lathato igy a mozaikos nezettel. Boven elegendo kulon ragasztgatas nelkul is, ha engem kerdezel.

Jó, csak nem tudtam, hogy külön fórumszekcióból oldjuk meg. Viszont a Facebook miatt szó volt arról, hogy fórumszekcióból átmozgatás nem előnyös, tehát a régi anyagok miatt kérdezem ezt.

Azzal lehet kezdeni valamit, hogy a hírfolyamban ne az általános hírtopik legyen felül? Elég bénán néz ki, de fórumnézetből meg jár neki a sticky.

Amúgy frankó minden, csak a finomhangolások miatt "kötözködöm".

A reboot már készül, és System Shock 3-at is ígérnek ;)

De ja, nálunk sem esélytelen, hogy foglalkozunk velük a főoldalon, viszont csak akkor támadnánk velük, amikor nem számítasz rá, tehát nem a legközelebbi jövőben.

Ez esetben nem veszem el az első olvasatod élményét, ha leírom, hogy valójában mire gondoltam ;)

A készítői szándékot nem pontosztozkodós karakterfejlesztésre értettem, hanem inkább a humorra, ami néha inkább esetlenség forrása, mint szándékos. És mivel szóba kerültek a remake-ek - vagy akárcsak a design csapásirányait boncolgatjuk - , ez is egy olyan dolog, amit eredendően veszélyeztethetne akár még az eredeti fejlesztő is, ha ugyanúgy is gondolkodna, pusztán a fejlettebb technikai lehetőségek okán. Erre írtam, hogy érdemes figyelembe venni. A szerzői szándék ismerete abban is segíthet, hogy a rendezői változattól vagy a folytatástól mit várjon az ember. (De arra is van példa, hogy a remake-ben hagyománytiszteletből benne marad a korábbi technikai limitáció, lásd a Resident Evil ajtóit.) Tehát elsősorban nem a szerző halálának szóltam be, hanem annak, hogy a konkrét diskurzusban lényegtelen lenne (amit Barthes sem mond, te sem, de valahogy mégis elkezdett arra felé lejteni a pálya).

Az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban miért nem tartom leíró jelleggel is alkalmazható abszolútumnak, de az már itt totális off lenne.

Jó, de azóta már tisztáztuk, hogy miről van szó, fölösleges ezen lovagolni. PC-n sokan a játék részének tekintenek mindent, ami feloldható, ami ettől persze még megkérdőjelezhető. A Human Revolution fedezékhasználatával jobban elmentek az irányba, és mivel ez a lopakodós standard, valahol érthető az igény. Nyilván nem következik az első részből, és nekem sem hiányzik.

A harcnál Chiller nevében nem tudok beszélni, de ha már tőlem is kérdezed, maga a gunplay mindig is darabos maradt számomra, hiába folyik a karaktered, legalábbis a shotgunt vagy az gépkarabélyt sosem éreztem igazán jól, szemben a pisztollyal vagy a mesterlövész puskával. A közelharc nem jó, amikor rá kell állni fél centire az ellenre, hogy hat szúrással lekéseld. Bizonyos fegyverekkel megkapod végül az FPS-élményt, másokkal viszont mintha nem sikerült volna reprodukálniuk. A közelharci arzenál lényegében pár használható fegyvert takar (vipera, sokkoló, "fénykard"). A kábítónyilakat már kifejtettem. (A Gothic 1-2-ben például a maguk idejében jól működtek a képességekkel több szempontból is skálázódó fegyverek, de nyilván megvoltak a maguk hibái, és ma már kevesek. Nemcsak azért, mert a DMC jobb, de RPG-sen is lehet jiobbat csinálni.)

Az pedig a közelharcban még rendben van, hogy a pontok osztogatása emeli a sebzést, de hogy a golyó is 50%-kal erősebb lesz, kevésbé. A képességek célzásra, tárazásra való kihatása nagyon is bejött, de ez már inkább a HP-lekapirgálós Borderlandsekbe való tunkolós megoldás, mint egy "igazi" FPS-RPG-be. Erre szerintem a különböző fegyvereken, lőszertípusokon, fegyvermodifikációkon keresztül kellett volna teret adni, de legalábbis csökkenteni a mértékét, az Alpha Protocolban - melyben ez szintén jól működött, szemben a Mass Effecttel - ez egy árnyalattal visszafogottabb, amúgy valóban ez a megszokott.

Nyilván belekavarnak a harcba olyan dolgok is, mint az események folyását tekintve a mesterséges intelligencia, a vizuális visszacsatolást tekintve az animációk.

Én kimondottan szerettem, hogy RPG-s volt a harc, de emellett lett volna mozgástér még 2000-es szinten is előbbre lépni. Másrészt a saját nézőpontom az volt, hogy mennyire érvényesül külön-külön is a játék bizonyos műfajokban (egy FPS-kedvelőnek biztos kínok kínja a játék eleje, úgy rémlik Zaxx is kínlódott vele, ahogy a System Shock 2-ben is, de ez nem a mi bajunk), és emiatt megengedtem egy-két ironikus ledorongálást is, de a lényeg itt is az egységes csomag, ami jó volt a Deus Exben, de 2016-ban egy vizuális felújításnál többet várnék el.

@swoder

Én is szeretem ezeket a megoldásait, de narratíva szempontjából megmosolyogtatóan jönnek le. Óriási vagyonokból épített szuperügynökként, de mégis zöldfülűként bedobnak minket egy küldetésbe egy kisebb hadsereg ellen, és a karunk a fegyverrel a kezében a térdünktől a homlokunkig lengedez. OK, 5000 pontot el lehet osztani, de azzal legfeljebb a pisztolyokat meg még valamit húzhatsz fel egy szintig, azon túl maradsz mindenben lúzer, mint aki elvégzett egy netes gyorstalpalót.

Nyilván az ellentmondások egy része abból fakad, hogy FPS-nek tűnik a játék, aztán megvicceli azzal, hogy elsősorban mégiscsak RPG minden látszat ellenére. Számomra ezzel FPS-nek is üdítő volt, másokat nyilván megijesztett. Mindenesetre egyéntől függetlenül kelthet akár nem kívánatos módon komikus hatást is. Egyrészt a játékos szemszögéből értve, másrészt a fejlesztői szándék sem volt szerintem minden esetben ez. Tudom, szerinted az nem számít a befogadást illetően (ezt csak részlegesen tudom osztani, mert egy programregénynél vagy a mindennapi hírekre gondolva, nagyon nem mindegy az értelmezés folyamán), de ha azt nézzük, hogy fejlettebb eszközökkel mit céloztak volna, akkor van jelentősége annak, hogy intenciózus lett-e az eredmény. Pláne a mai világban, amikor látjuk, hogy születnek remasterek, remake-ek, például a Deus Ex idősebb féltestvéréből a System Shockból is.

Jensennél volt egy hosszú rehabilitációs idő is, és a korábbi SWAT-os múltjával együtt ezért semmivel nem érzem ott illúziórombolóbbnak a közelharci perfekcionizmust. Az egygombossága, a fegyverek hiánya, az energiafogyasztáshoz kötött maflás, vagy éppen az animációk célszerűség helyetti menőfaktora jobban zavar. Ehhez pedig valóban jobban karót nyelv volt a játék, lezserebben jobban állnának neki. De ezt már korábban is kifejtettem, és valószínűleg a jövőben is szó lesz még róla.

Persze a játékokról van szó, ahol nem lehet minden tökéletesen realisztikus, ha úgyis hívják a nehézségi szintet. Ha viccelődöm is ezeken, vagy néha máshogy is ugorják meg az ingerküszöbömet, hogy esetleg bosszantsanak is, nem éppen a Deus Ex, ahol a falnak futottam ezektől.

Milyen tárgyalt kérdésen? Chiller vetette fel, őt tudja, hogy mit tárgyalt, én csak a hírhozó vagyok, aki megmutatta :) A másik két példámban viszont ott volt gyárilag, tehát a korban nem volt szokatlan a jelenlévő béna kidolgozottsága, amit vagy bedobtak opcióként, vagy csak viszonylag könnyen elő lehetett ásni. (Emlékezhetsz, létezett az ellentétje is, a Gothic 1-2-ben is volt első személyű nézet, egy-két buggyanús kart könnyebb is volt úgy meghúzni, például a második rész hatodik fejezetének elején. Azóta a Piranha Bytes hanyagolja a feature-t.)

Egyébként éppen én voltam az, aki a Human Revolutionnél is panaszkodott a harmadik személybe váltásokon, és kerültem is a fedezékhasználatot. Csak hát sajnos tényleg ezeket figyelembe véve alkották meg a játékot, a Mankind Dividedet pláne.

BC-k hozták be ezt, de csak azért, hogy ráírhassák a dobozra, kellett a CoD-dal szemben marketing okokból.

A BC-k eleve a konzolos irányt képviselték, az első nem is volt PC-re, ott kisebb volt a hagyománya a multi-only lövöldéknek. És valóban éppen akkoriban szakított a CoD is, melynek a babérjaira pályáztak.

A 4 órát én keveslem, nekem nyilván több volt bármelyik, az átlagos FPS-hossztól a BC-k nem nagyon maradtak el, bár lassacskán rövidültek a kampányok (a Hardline eddig kimaradt, de az úgyis mellékcsapás). Megjegyzem, nevetségesen könnyűek voltak hardon is, éps egyre csövesedtnek a BF-kampányok (na jó, a 3 után már nem volt hova), hosszúnak már csak ezért sem érezhetők. A 4 órával (ami nekem vagy 7) sem lenne baj a multi mellé, ha az olyan lenne. Mármint nem olyan harmatos, mint a BF3-4, hanem olyan jó, mint a BC1.

Gépigényben is szoktak :)

Egyébként én egyetértek, csak úgy hangzott, mint ha régen bezzeg jobb lett volna, pedig ez már a HR esetében is hiba volt, ás annyira nagyon drasztikusnak pedig most sem érzem. Azt meg ki várhatja el, hogy az 1998-as Thiefet bealázzák 2016-ban? (A "just the wind"-et mondjuk nehéz :D)

Azért voltak játékok, melyekben nagyon is sokat hozott a hardveres render,még ha csak utólag is tákolták bele, mint a Quake-be. A Resident Evil pedig nem is létezett szoftveres renderben. (az első rész, a második igen.) De még egy Grim Fandangón is jól mutatnak olyan dolgok, mint az AA (virtualizált Win 98-on is végigjátszottam).

@Bagoly

Tudom, de az nem a kérdés, hanem a példa volt. Másrészt meg újra meg kéne venni, miközben már kétszer fizettem érte. Nem mintha annyira drága lenne.

@Tno

Azt a részét csak felületesen olvastam el, hogy miért segítene a virtualizáció dpi-n, mert úgysem arra reagáltam. Szóval egyelőre nem teljesen világos.

Az AI síkhülye, sokszor meg lehet úszni úgy hogy konkrétan melletted áll az ellenfél, te meg félig kilógsz a fedezék mögül.

Ez igaz, tehát ugyanolyan, mint a HR-ben :)