Hozzászólások
Elsődleges fülek
Ha a színészről van szó, csak a Klónok támadása óta ő a "minta" (ott a kis Bobát értelemszerűen gyerekszínész játszotta), az 5-6-ban pedig még még másé volt a szerep.
De azért, mert nem mondott semmit, ugyanúgy nem igaz, mint a lányod esetében? (Amiről mi aztán tényleg keveset tudunk.) Más verzió nem is létezhet?
Gond, hogy van sok vádaskodás és játszmázás, de ettől sok valós eset is van. Nem szüntették meg ezeket eddig sem a bíróságok. (Teljesen talán soha nem is fogja semmi.) És sajnos ezt gyakran sem a benne élők, sem a környezetük nem ismeri fel. Be kell látni, ismeretterjesztésnél hatékonyabb a téma tudatosítására egy-egy ilyen eset. Van, akinek ez az egész ezért fontos, számodra meg a saját példád és az isztambulofóbiád miatt ijesztő. Ezt hajtogatom: az éremnek mindkét oldala létezik.
A családon túllépve, Turi Györgynél is kellett a nyilvánosság, lám, InGent - és másokat is - Cseh Lacit győzte meg. Kiss Lászlónál szintén. A jogerős ítéletet is próbálta évtizedes távlatból elkenni, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az egykori áldozat él, akkor ismerte csak be (újra).
(Él)sporton belül amúgy is számos ilyen eset van, melyekről azért sokan tudnak, csak nem szivárog ki a nyilvánosság elé ki. Én is tudok olyan esetről, melyben legalább informálisan kezelték a zaklatóvá vált edzőt.
Már akkorára gyúrtad az egódat, hogy a saját fehérjeporral felpumpált cickóidat nézegetnéd naphosszat?
Tehát nyilvánossághoz ne forduljanak, mert az nem a te ízlésed (a szerinted is valószínűsíthetően bántalmazotté nem számít), intézzék jogi úton, ahogy legutóbb se sikerült (mert fater elhúzta az ügyet), de amúgy a bírósági ítélet sem ér semmit, mert úgyis férfigyűlölő a szakértő.
Voltak itt is bőven érzéketlen kommentek, és pl. a 444-en is elég kínos a kommentszekció. Én pont, hogy monitorozom így is a közhangulatot. Ami annyira fájdalmas úgy általában is, hogy ahhoz képest még akár furának is nevezhetném az RW-n való kiakadást, de saját fészekben jobban fáj.
Nyilván vannak egyébként az apát lincselő kommentek is, és azokkal is lehet vitatkozni, de a zinterneten minden gyanúsítottnak/megvádoltnak nekimennek a különböző témákban. Az viszont külön aggasztó, hogy a társadalom jó része hogyan áll hozzá magához a bántalmazáshoz és visszaélésekhez. Hozzáteszem, a HW/RW is mindig közhelyesen gyerekes volt ebben is "az én örültem volna, ha a tanárnőm molesztál" szintű kommentekkel, de a papokat általánosítva pedofilozó hőzöngések sem voltak soha színvonalasak.
Csak hát vegyük hozzá azt is, hogy korábban, sőt a mai napig milyen súlyú ügyek voltak/vannak a szőnyeg alá söpörve, a társadalom és a jövőbeli potenciális áldozatok tudatossága pedig milyen szinten van. Van hova fejlődni. Attól, hogy a #metoo problémás, ami előtte (is) ment, sem volt rendben.
Onnantól pedig, hogy per van, az uszodában elkerülhetetlenül téma lesz az ügy, és a médiában is. Ez pedig az említett következményekhez ugyanúgy elég lehet. Na meg az is egy jó kérdés, hogy a szülők mit szólnak egy hasonló vádakkal illetett, tanárhoz, edzőhöz, paphoz. Sokan kiborulnának, ha előttük titkolták, és nem is függesztették volna fel az illető gyerekekkel foglalkozását. Járatnám-e Szilágyi Zoltánhoz a gyermekemet a jogerős ítéletig?
Mindenesetre egyáltalán nem az az elvárt gyakorlat, hogy minden megy tovább, a gyanúba keveredett rendőröket sem hagyják, hogy folytassák ugyanazt, amit addig. És az nem a média vagy a verbális lincselő köznép. Az ítélkezés pedig népszokás, millió kisebb-nagyobb dologban befolyásolja a döntéseinket másokkal kapcsolatban. Egy sosem létezett utópiát kérsz számon. (Az csak hab a tortán, tőled függetlenül, hogy amúgy az interneten az ilyenkor mocskolódó "apavédők" közül sokan más hírek alatt, már a legkisebb gyanú esetén is akasztana, kasztrálna stb.)
Szocializáció kérdése, nagyon meg lehet szokni, hogy az ivás vagy maga a konkrét tudatmódosítás a társasági élet szervezője legyen. És ahogy LY is írta, gátlásoldásra kiváló. A fiatalok amúgy is tesztelik a határokat, és próbálnak beilleszkedni. Sok kisebb-nagyobb őrültségre azt is mondom, hogy kár lett volna kihagyni. A bódultság is, az is, hogy valami kéznél (nagyon kiszárad a szám, ha sokat beszélek, jól jön a nedvesítés), nem is lógsz ki a társaságból stb. És akkor ott van mellé akár az ízek, akár a miliő (kocsmahangulat) kedvelése is, egy kis gondtalanság, ami szintén rárakódhat. A direkt fizikai függés pedig már még komolyabb dolog.
Nekem céltalan lerészegedésre már nincs igényem, de a néhány sör utáni állapot elég kellemes. De ha jó a hangulat, finomak az italok, nyilván könnyen le tud csúszni több is társaságban.
Mindenesetre én már nagyon régen csaptam szét magam. Lehet, hogy néha bealszom* (aztán meg felébredek, és hajnali 5-ig beszélgetünk még), de másnap mindig tudok könnyen fel tudok kelni, és utána bármit csinálni. Ha lazítós nyaralás van, akkor reggel 7-kor akár jöhet is egy sör, amire más akkor még tán rá se tud nézni.
*Ez egyébként is megesik, aludtam már el elhúzódó online multi közben józanul is, ha kimerült voltam.
Ahogy írtam, nekem sem az ízlésem, de amit írsz, az egy tökéletes világra vonatkozik.
Valamitől már évekkel ezelőtt nagyon kitárulkozóvá vált a lány, annak is meg lehet az oka, hogy miért erre van szüksége ahhoz, hogy ezt végig tudja vinni. Meg hát ugye ott van a húga, és az egész téma a tervei szerint küldetés is lesz a jövőre nézve az apjától függetlenül.
Mindenestre számomra pont a netes mocskolódás igazolja azt (akármi is hangzott el itt eddig, ennél sajnos sokkal rosszabbakat is olvastam más bugyrokban), hogy nagy bajok vannak a fejekben, és tényleg szükség van nyilvános diskurzusra. Mondom ezt úgy, hogy sem a #metoo, sem a PATENT, sem a különböző radikális feministák nem a szívem csücskei, de ezt nem a nőkön kívánom leverni.
Mint láthatod, ezt abban a részben is figyelembe vettem, amit éppen idézel tőlem.
Tehát mivel a te statisztikáid szerint nem jellemző, kussoljon a lány, és kész?
Én soha életemben nem petárdáztam vagy tűzijátékoztam, a családban sem erőltettük. Látványosságként nézni, amit lehetett, azt szerettem, de már jó ideje kinőttem belőle. Tömegrendezvényen sem voltam még ilyenkor soha.
A szilveszternek számomra sincs nagy jelentősége, de ha már mások akkor tudnak és akarnak összefutni, akkor miért ne?
Én csak azt mondom, hogy ha a lány mindenben igazat állít, akkor is logikus lenne ez a levél, ezért gyenge cáfolatnak önmagában az eddigi információk alapján.
Én azt hittem, az edzőknek is számít a tanítvány eredménye, nem csak az apáknak. Márpedig pont te közelítetted meg az eredmény szempontjából a kérdést, és teszed azt most is. Van olyan, hogy családtagok csúnya dolgokat tesznek egymással. Van.
Ha már kézilabda, Elek Gábor is a feleségét, Szucsánszki Zitát szokta (volt) a legjobban szidni időkérésnél (és a leggyakrabban ok nélkül). De ebben ugye benne lehet az is, hogy kompenzálni is kell, nehogy kivételezettnek tűnjön vagy elkanászodjon.
Ismerem ezt a szempontodat, és nem is ezt kértem számon, hanem a lány támadását erre hivatkozva.
Mindazonáltal egy csúnya válás és gyermekelhelyezés során sok minden megtörténhet, elhangozhat, de itt egy évek óta a felszín alatt lappangó, különös kitöréseket hozó ügyről van szó, melyben a lány "bolondsága" mögött meglepő következetesség húzódik meg. Ezért ebben az esetben nem feltétlen 97-99%-nak tűnik az esély. Ha valaki meg akar késelni az utcán, annak sem azt mondom, hogy ez aze sték 99%-ban nem szokott megesni.
De, megfontoltam, írtam is, hogy elvileg lehetséges. Az a kommentem viszont arról szólt, hogy a húg levele azért nem ér semmit, mert ha Liliánának mindneben tökéletesen igaza van, akkor is beleillene az a levél a képbe. Egyszerűen nem lehet vele közelebb kerülni az igazsághoz.
Abban viszont egyetértünk, hogy szinte csak az a kérdés, mennyi igaz és bizonyítható Liliána állításaiból. Tudom, hogy a szexuális abúzus apai szemmel és úgy általában emberileg is annyira borzasztó, hogy nehezebb elhinni, ahogy azt is, hogy nagyon nehéz megérteni, hogy ragadhat benn egy ilyen - ez esetben szülő-gyermek - kapcsolatban valaki, de ettől még korántsem zárható ki. Sajnos vannak ilyen esetek, hiába tűnnek "logikátlannak".
de apuci uszoszemefenyet nem fogja a faszaval rongalni abban elegge biztos vagyok, attol nem no a teljesitmeny. ha kemenyebb, jobb edzesre szoritja egy pofonnal, vagy sportoloi etkezesre a merleges alazzassal a zaba helyett, az elkepzelheto, az illik a profilba.
Ez egy érv arra, hogy miért ne tegye, de arra nem, hogy nem is tehette meg. Volt már ilyesmire példa. Lásd az amerikai tornászlányokat.
Például InGen azért feltűnően próbált hinni a húg levelének, miközben a DTK-videót meg sem hajlandó nézni. És az a legtöbb kommenten érezhető, hogy ki hova húz, kinek a "győzelmét" kívánja.
A lényeg az lenne, hogy egy előálló potenciális áldozatnak se kelljen azzal szembenéznie, hogy fröcsögve ízekre szedik. És itt azért a szokásos helyekről előjöttek elég kínos megjegyzések, nem csodálom Iron dühét. És ettől még nincs elítélve a fater, viszont a MÚSZ-ítélet alapján ő sem feltétlen százas. Persze Gerendás György után egy ilyen kirohanás lehet, hogy fel se tűnik.
Az valahol érthető, hogy a létező hamis vádak (#volt olyan komolyabb #metoo-figura is, akit a vádaskodásért elítéltek, de alapból nem is volt úgy aládúcolva a története, mint Liliánáért, közel sem) és egyéni élethelyzetek mellett sokan célkeresztben érezhetik magukat ilyenkor férfiként vagy apaként, ezért is kényelmesebb a lánynak nem hinni. (A tényektől függetlenül azért ez egy olyan téma, melyben mindenkinek van érzelmi viszonyulása pro és kontra.)
Arra az egész felnőtt pályája alatt utaltak a nyilatkozatai (úszásbuziként láttam folyamatában, jellemzően élőben ezeket), hogy valami nincs rendben. És nemcsak a fejében (ott hogy is lett volna, ha már csak a fele is igaz), hanem a családban sem.
A húg levele szerintem elég gyerekes lett a jogászkodás mögött (nyelvtannáciskodva nézve is kínos). Hogy az apa vette fel ezt a stílust vagy együtt írták (az szinte biztos, hogy látta), az nem kizárható, de nem tenném a kettőt ugyanarra a polcra. Egy zsarnok apa össze tud szerintem hozatni ilyen levelet a lányával diktálás nélkül is, ha jól manipulál.
Nekem Liliána tegnap esti modellképeskedő bejegyzése már kicsit sok (pontosabban a képek azok), de ennek a szavahihetőségéhez nincs köze, csak ízlés kérdése.
Nézőpont kérdése, mert nekem a Rogue One sem lóg ki felfelé. Az elátkozott új trilógiánál talán* jobban működik különálló fejezetként, de bennem nem hagyott mély nyomot, nagyrészt untam. Látványos volt a vége, az tény.
*Nem volt még merszem megnézni az SW9-et.
Kismalacka emlékeim szerint rajong a Cloud Atlasért. (Én sem a könyvért, sem a filmért nem.)
A lány esetében pedig az apa és a húg megnyilatkozása, valamint a lány általánosan necces mentális állapota alapján is bőven lehet gyanítani, hogy legalábbis komplikáltabb a helyzet.
Az apa és a húg klasszikus tagadásából körülbelül annyi következik, mint amikor egy bűnöző ártatlannak vallja magát: semmi. Nyilván ha beismerés következik, az egyértelműsíti a dolgokat, de így nem vagyunk beljebb.
Ellenben az nem túl valószínű, hogy Szilágyi Liliána eddig is nyilvánosan átélt "kórtörténete" a semmiből jött. Az apával való viszony meghatározó lehet ennek a kialakulásában. Persze ennyi alapján nem is lehet eldönteni, hogy pontosan mi történt kettejük között, és az ő sajátos exhibicionizmusa már a vádak felmerülése előtt is megosztó volt.
Az meg élrdekes, hogy korábban is előjött, hogy biztos az anyja nevelte át, mintha gyerek lett volna, amikor otthagyta az apját. Nyilván fiatal felnőttet is lehet befolyásolni meg együttélés alatt is (ahogy az apának is, aki egy időben edzette is, amg ki nem rúgta a lánya).
Talán inkább azért kellene aggódni, hogy az igazság kiderüljön, nem azért, hogy az, akinek az ember a saját élethelyzetéből fakadó elfogultságok miatt szurkol, jól jöjjön ki belőle. Mert mentális problémáik még a fórumos észosztóknak is lehetnek.
Ez így azért több mint erős. Az igaz, hogy már a korai vadászó-gyűjtögető társadalmak óta a férfiak vannak jobban a frontális konfliktusokra kondicionálva, de ahhoz nem kell még a XXI. században sem élni, hogy ez férfiaknál is meglegyen. Egy férfi viszont még nehezebben áll ki ilyen téma miatt panaszkodni, erre is lehet azt mondani, ez bizonyos értelemben jelenthet plusz súlyt.
Mondanám, hogy azért irigyellek, hogy kamuzó férfiakat nem ismersz, de ezt nem tudom elhinni ;) Mindenesetre én igen, ismerek lelkileg "nőiesen" bántalmazó, játszmázó férfit, aki a külvilág felé mást mutat. Abban viszont annál kevésbé, hogy ezek alapján nehéz elhinni, hogy túl jók lennének a tapasztalataid a nőkkel. (Nekem példáulé az egyik legközelebbi barátom, aki szinte tutira a szemembe mondja a legkisebb apróságot is, ami félreértést szülhet, az lány. Ha egy vesszőm félreérthető szerinte, inkább rákérdez, mintsem kombináljon.)
Saját magam "áldozatként" inkább a közhelyesebb alkoholista nevelőapát és - fiatal felnőttként - a pszichikailag terrorizáló nőt éltem meg valamilyen szinten, aki egyébként nagyon szeretetteljes volt és totál jó arc, egy kicsit sem tudok rá haragudni. Hosszú folyamat volt, mire az utóbbi esetben tudatosult bennem a bántalmazó jelleg, illetve annak az életemre gyakorolt máig tartó hatásai. (Egyébként az előbbi eset is lelki bántalmazás volt, tettlegeséggel csak fenyegetni mert, illetve engem illetően azt sem.)
Marhára nem egyértelmű dolgok ezek, és pláne manapság, amikor a lányok között divat az önismeret, még a kisebb sérülésekre is a szüleikkel való kapcsolatokból évtizedek után ébrednek rá. Hogy például miért választanak mindig őket ugyanúgy (le)kezelő férfit, mint az apjuk.
Nyilván ezt a verésnél és szexuális erőszaknál nehezebb kívülről elfogadni, pláne hogy sok mindenben változott a norma is, abban, mi fogadható el. (Azt hiszem, nagyon sok férfi került olyan helyzetbe, melyben úgy viselkedett, ami más fénytörésből mai szemmel már kifogásolható lenne. Eközben manapság meg plusz béklyókat dobnak ezzel a férfi-női kapcsolatokra.) A #metoo ügyei között pedig voltak büdösek. A lincselést jobb elhagyni mindkét irányba, de azt sosem tartottam jó érvnek, hogy például utólag ne lehessen előhozni korábbi ügyeket.
A szakosztályvezető. De a bő évtizedes bulímiájáról maga is vallott korábban, az is komoly probléma.
Annak viszont semmi értelmét nem látom, hogy egy nyilvánvalóan súlyosan sérült lányt még körbe is kellene állni, és ítélkezve eldönteni, hogy biztosan hazudik. Az eddigi "bolond" viselkedését végül is jól magyarázná ez a történet.
Ezek azért nem olyan dolgok, melyekért nehéz tenni. Én pont tudok nagyon zárkózott és magányos farkas lenni, mégis sok ember vesz körül. Az tény, hogy nem mindenkivel lehet már ugyanannyit lógni, mint régen, nálam is van fluktuáció, és van, akivel évente már csak egyszer-kétszer találkozunk személyesen (amit, ha unatkoznék, sűríthetnék azért), de tudni is kell néha kimozdulni a komfortzónából.
Az összeröffös topikban meg mindig lehet próbálkozni a szervezéssel, nyilván túl nagy létszám esélytelen, de néhány sörhöz nem is kell tömeg.
Boldog új évet! Persze mindenki másnak is.
Én pont nem terveztem semmi bulit, aztán szerveznem "kellett" egyet, mert a barátaimnak volt ilyesmire igénye. Persze csak pár fös összejövetel volt, de így jobban lehet figyelni egymásra. Az elmúlt három napban három különbözö programom volt, ma is volt, aki átugrott volna utószilveszterezni. Tény, hogy a gyermektelenek és pláne a pártalanok jobban mozdíthatók, de azért olyan nem szokott lenni, hogy azért unatkozom, mert ne lenne kivel ütközni.
Egyébként a családban sosem volt szilveszteri buli, barátokkal sem tartottunk minden évben, akkor sem, ha amúgy egyfolytában együtt lógtunk.
Értem azt a helyzetet, amikor a barátok egy része bezárkózik a családba, nyilván a covid és digitális magányság erre rátesz, de azért lehetöség teremthetö böven.
Nálam például annyira alig megy (PC tévére kötve,), hogy nem tudom, mi az a YouTube-reklám.
Szerk.: Egy másik tévén néztem appból meccseket, de azon sem volt reklám. Hál' Istennek.
Amikor szállodában dolgoztam, nekem azt mondták, hogy a vendégnek nincs mindig igaza. Söt elvárták, hogy ezt érzékeltessem velük, ha hülyeséget akarmak. Nem tudtam akkor még, hogy pont az legkevésbé kurvulós szakma a világon.
Dark Souls: The TV Show
Én már az S1 elején kiszálltam, de az a gondolat végképp ijesztö, hogy több mint 100 órát áldozzak ilyesmire. Nem sok sorozarnak tesz jót a végtelenségig nyújtás, és egy ponton túl az tud lenni az ember érzése, hogy minimálisan értelmes szórakozás helyett sorban áll.
És kedvenc szakértőnőd is biztos ismerős minták - vagy prekoncepciók - alapján dönt, mint te. Én nem vagyok akkora szakértő, hogy ezt a monitor mögül végérvényesen eldöntsem.
De persze a szomszédok is mindig megmondják a gyilkosokról, pedofilokról, erőszaktevőkről, egymást kinyíró párokról, hogy milyen rendes emberek voltak.