Hozzászólások

ITs vagyok, mindent latok ami a cegnel tortenik :)
folyamatosan bovul a ceg.

Nyilván amik megmaradnak, ott fenn kell tartani a látszatot, hogy jól megy a szekér, ellenben sajnos nem írhatom le, hogy melyik ner cégek az ügyfeleink (meglepődnél milyen főcégek is...) de 15-20 -tól is bőven több. Igen, van olyan, ami nem szűnik meg (még...), de egyébként szinte mindegyiknél leépítések vannak. Persze itt a leépítések alatt a bérszámfejtőket értem, hiszen nekünk mindig a bérszámfejtést végző (al)cégek az ügyfeleink érthető módon.
Egyébként rengeteg jogutódlás is történik, amiről aztán abszolút fogalma sincs egy ilyen cégnél dolgozónak, de mivel mi csináljuk a jogutódlási folyamatokat a DB-kben, emiatt pontosan látjuk hogy alakulnak a dolgok. Félek is kissé, ha elkezdődnek a kivizsgálások, a cégünk egy kulcsszakasz lesz a kivizsgalasokban, ugyanis nagy szépen rálátunk hova és hogyan mentik a vagyont. Pontosabban nem mi, hanem minden tarolva van a db-kben az ügyfeleknél, és mivel a mi termékünk...

futas elott minek parfumozod magad?!

hat nem tudom
meszi cegnel dolgozok
most lesz csaladi nap (az egesz meszaros holdingnak)
gondolkodom, hogy elmegyek, tombolan 3 autot lehet nyerni :)

es a cegnel a kurmanyvaltas ota nem volt szo arrol, hogy mi lesz, kerulhetunk e bajba, kell e leepites vagy barmi. megy tovabb a cegbovites (vettek egy nagy kulfoldi lancot a magyar melle)

miért bevétel kérdése, hogy hajlandó vagyok-e ugyanarra többet költeni, mint előtte?

Most hogy nosztalgiából körülnéztem C&C földön és nagyjából felmértem az állapotokat, érdekes következtetésre jutottam. Az RTS műfajt abszolút vissza lehetne hozni jobban a köztudatba, csak teljesen máshogyan kéne hozzáállni, mint ahogyan azt a jelenlegi közönség jelentős része szeretné.

A Steames adatok alapján elég egyértelműen a Generals a legnépszerűbb C&C, utána szorosan a Red Alert 2 és kisebb-nagyobb lemaradásokkal a többi. A népszerűbb címekben kb. az a közös, hogy földhözragadtabbak, vagyis nagyjából a realitásra építő dolgok vannak bennük: gyalogság, tankok, atombombák, vadászgépek, bombázók stb. = dolgok, amik az RTS-t nem ismerők számára is jelentenek valamit, érthető a funkciójuk mindenféle háttérismeret nélkül is. Az Age of Empiresszel ugyanez a helyzet: tudod, mire való a lovasság, a dárdás katona, egy íjas vagy egy ostromgép anélkül, hogy egy percet is játszanál ilyen játékkal. RTS-eken kívül is elég általános dolog, hogy a realizmus felé hajló játékok viszonylag könnyen tudnak nagy népszerűségre szert tenni legyen szó CS-ről, CoD-ról, Hearts of Ironról, Civilizationről.

Ahol már nem ilyen egyszerű a helyzet, az mondjuk a StarCraft, ahol űrelfek harcolnak xenomorphok ellen, de a WarCraft féle fantasy is már jóval nehezebben dekódolható, mint a DNS-ében azzal közös elemeket hozó AoE. Ezek kocka dolgok kockáknak, amitől a viszonylag komplex RTS-játék tulajdonképpen fölöslegesen lesz még nehezebben olvasható.

A megoldásnak tehát mindenképpen az tűnik, hogy a történelemből vagy a modern hadviselés közérthető elemeiből kell játékot csinálni egy átlagos közönségnek, ami mondjuk Crusader Kingsezni leül, de az XCOM-ot már kocka buziságnak tartja. Erre a C&C nyilván alkalmas, persze nem a Tiberium vagy a Red Alert folytatásával, hanem egy reboottal, esetleg egy új Generalsszal. Érdemes lenne talán egy kis többletmélységet is hozzáadni, ami az AoE-ben pl. megvan (és én ezért is tartom az AoE-t az egyetlen tényleges klasszikus RTS-nek, a többiekre inkább az akció-RTS plecsnit ragasztanám), úgy változatosabb, időtállóbb a dizájn talán és nem unja meg a játékosok 75%-a a kampány után.

Másrészt meg az is látszik talán, hogy nem feltétlenül érdemes kilúgozni a dolgokat és megijedni a súlyosabb témáktól. A C&C-be kell Nod, igazi vérkomcsi ruszkik vagy GLA szerű fullos terroristák, egy második világháborús játékba rendes nácik, mert igenis közönség az is, amelyik náculni jár a Hearts of Ironba akár poénból, akár komolyan. A C&C 3 is hiába megy el a fullos sci-fi irányba, a Nod megmaradt anti establishment narratívát és szektás széljobbos propagandát toló, emiatt hihetően tálalható terrorszervezetnek még Déri Stefi totális overactingje mellett is:
https://www.youtube.com/watch?v=w4FJ9nFk9Pc

Lehet kicsit kevésbé fun, mint pár éve, de ugyanannyiból kijön :)

Mondjuk ebben így lehet valami, hogy itt megfogják a pénzt, de ez sztem inkább ilyen elvi dolog. Én is pl. boltokban nem vagyok hajlandó 20k-nál többet fizetni egy bevásárlásnál, vagy egy tankolásnál 25-nél többet. Ha átlépném, akkor annyival kevesebbet veszek. Ugyanígy ruhát is meg cipőt is már csak akkor veszek, ha valami batár nagy akció van AboutYou-n. De futócipőt is csak tesztcipőket veszek 18k-ért, nem pedig full áron 60-70k-ért. Szal ehhez nem feltétlenül kell elszegényedni, hanem el tudom képzelni, hogy azt mondják, hogy 300-ból ki kell hozni a nyaralást, ugyanúgy mint tavaly, és ha több akkor jönnek az ilyen próbálkozások.

Nem Felcsút, mellette, de a tájegységre ertem a pangást, kék túra illetve rengeteg másik turistaútvonal, kilátók, erdei túrák töméntelen mennyiségben (Vértes, Gerecse).

Nekem pl ez a típusú meleg depresszió, mert egyszerűen nem bírom, és hótziher hogy nem mozdulok ki, ha nem muszáj. Fenn a Bakonyban jó idő volt, jót lehetett aludni éjszaka (csajok este már pulcsiban voltak).

De igen, úgy tűnik hogy ez a Balaton környék, amibe ezt is beleveszem alapvetően, elég gatya.

depresszív idő? Kb. D vitamin túladagolást lehet kapni, annyira szép napos idő van. Tokaj és környéke pl. tele volt ma is, minden vendéglátó helyiség fullon. Itt valami Balaton specifikus visszaesés van szerintem, nem általános jellegű,.

Érdekes, mert az adataim szerint tavaly aug.13 után melegebb volt 2-3 fokkal, mint idén. Nekem inkább tűnik úgy, hogy az emberek idén átmentek vagy tudatosabba, vagy sporolosabba. Vagy csak kifogyott a hitelkeret :D De az is lehet, hogy hat az emberekre, hogy minden ki van égve, száraz, és az emberek általános kedvén is megmutatkozik az amúgy kimondottan depresszív időjárás.

Hehe...

Nálunk megvan már előre, hogy ki veszi meg a Lidli mögött az ipari területet, hogy átminősítsék aztán lakóházas övezetre. A piaci ár magas lett volna, így az egyik képviselő felszólalt az önkormányzati ülésen, hogy ő tegnap megbeszélte a chat gpt-vel, és a telek nem ér ennyit.

Az érvelését elfogadták.

Command & Conquer 3: Tiberium Wars

Egészen remek a fanmade peccs, ami megszabadítja a 30 fps locktól a játékot és felnyomja a teljesítményt 90-ig, szóval ideje volt ismételni a C&C 3-mat úgy kb. 18 év után.

Emlékszem, hogy anno elég komoly vitákat szült ez a játék, sokan konkrétan utálták és visszasírták a Tiberian Sunt, a még elvetemültebbek pedig a mai szemmel és remasterrel együtt is jelentősen megkövült Tiberian Dawnt. Részben meg lehetett érteni a sirámokat, de inkább furán hatottak és az eltelt évek is elég erősen igazolni látszanak azt, hogy a C&C 3 mégiscsak az egyik legerősebb C&C játék, a Tiberium univerzumban játszódók közül ráadásul toronymagasan a legjobb a néhol arcpirító csacskaságai ellenére is.

Nem akarom mindjárt a negatívumokkal kezdeni, de a kampány élvezete szempontjából nagyon fontos tisztázni ezeket. Először is: csak az egy évvel későbbi érkező Kane's Wrath standalone kiegészítőre sikerült normális multiplayer balanszot összekalapálnia a fejlesztő EA Los Angelesnek. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a sima TW-t a kampányért érdemes játszani, ugyanakkor a balanszot érintő kb. 10 peccs alatt olyan szinten átszabták a játék teljes makromenedzsment részét, hogy ezzel teljesen szét lett cseszve maga a kampány is. Az egyik utolsó peccs konkrétan megfelezte az egy harvester által hozott lóvé mennyiségét, a kampány küldetései pedig egyszerűen nem tudják ezt normálisan kezelni: nincs elég tibériummező, az AI meg gyorsan támad, szóval nem igazán opció a lassú economy, amikor kiépített bázisok ellen kell két perc alatt védelmet építeni.

A dolgot egy moddal lehet megoldani és szerintem kötelező. Végigvihető a játék enélkül is, de kinyírja a pacinget, hatalmas szenvedés és elcseszi a C&C széria legjobb egyjátékos kampányát. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy összességében az RTS műfaj egyik csúcsteljesítménye a TW 38 küldetésből álló masszív és egybefüggő cselekménye. A másik szerintem az SC2 Wings of Liberty, de ott is szarabb a pacing, mint a C&C 3-ban köszönhetően a néhány fura töltelékpályának és a sztori szempontjából irreleváns protoss minikampánynak.

Ahhoz képest itt sokkal jobb a frakciók eloszlása: 17 pálya a GDI-jal, 17 pálya a Noddal, majd zárásként 4 Scrin misszió. Egyértelműen a GDI hozza a tradicionális C&C feelinget leginkább, a kampányuk nagyon óvatosan van kiegyensúlyozva szokásos bázisépítős és fixkatonás pályákkal, a kevés innovatív dolog is inkább a cselekmény és nem a pályadizájn érdeme. Az első kb. 10 pálya a szokásos GDI vs. Nod sztori, a végén természetesen egy látványos, nehéz ütközettel a Nod templom elpusztítása érdekében. Aztán bejön a Scrin invázió és ritmust vált a játék, nagyon jó érzékkel megvalósítva az ismeretlen ellenfél elleni küzdelmet. Nem lehetett egyszerű megoldani a fejlesztőknek azt, hogy a Scrin épületek és egységek "éliensége" miatt az elején halvány lila gőzöd nincs arról, hogy mi ellen mit kéne bevetni, mégsem érzed azt, hogy frusztrálna a játék. Aztán persze nyernek a jófiúk vagy a nem is olyan jó fiúk attól függően, hogy melyik befejezést kapod a tömegpusztító fegyver bevetése vagy be nem vetése függvényében. Eltérő befejezések egy C&C-ben, tök jó.

A C&C 3 ügyes húzása, hogy a Nod kampány itt már nem egy alternatív, hanem egy párhuzamos történetet ad elő. Így a "gonoszok" részében meg kell oldani azt, hogy a GDI jól elpáholja őket, azonban valahogy mégis te vagy Kane legfaszább kommandere. Kane ennek érdekében 4D sakkot játszik és szándékosan akarja elveszíteni a háborút, hogy ezzel kiprovokálja a Scrin érkezését, ez a trükk pedig passzol az alattomos, indirekt megoldásokat kedvelő Nodhoz. A Scrin támogatását ugyanakkor már a Nod legbelsőbb szektájában sem nézik jó szemmel, így a Kane-be vetett hit meginog, ami jó kis belső csatározásokat és hátba szúrásokat eredményez mind a történetben, mind pedig a játékmenetben. Nagyon feelinges és jól érzékelteti a káoszt is pl. az, amikor küldetés közben egyszercsak teljesen más objective-eket kapsz vagy amikor a GDI és a Scrin közötti konfliktust kell a saját előnyödre kihasználni.

Ugyanakkor sajnos itt néhányszor csúnyán megbicsaklik a pályadizájn és olyan "érdekes" missziókba lehet belefutni, mint pl. az utolsó előtti pályaként berakott Operation Stiletto, ahol 2-2 GDI és Scrin construction yardot kéne elfoglalni úgy, hogy neked csak mérnökeid, shadow squadjaid meg egy kommandósod van. Ha rendesen lenne leszkriptelve a pálya, akkor még remekül is működhetne ez a koncepció, de a GDI és a Scrin összevissza harcol egymás ellen meg néha ellened is, így simán előfordul pl. az, hogy tőled függetlenül megsemmisül egy conyard és mission failed van. :D Ha rájössz az egyetlen trükkjére, akkor nem nehéz megoldani, de nagyon specifikus hülyeség, ami egyszerűen nem jön át normálisan. Az utolsó Nod pálya is hasonló AI-banánhéjon csúszik el, csak ott garantáltan elbukod a pályát, ha a GDI túl sokat támadja a Scrint és ettől lesz borzasztóan nehéz és frusztráló.

Szerencsére a Scrin pályák ismét frankók annak ellenére, hogy egyértelműen 4 bónuszpályáról van szó. Nem tart sokáig végigvinni őket, de mindegyikük kellemes etap, már az első küldetés is viszonylag gyorsan ledobja magáról a tutorial feelinget, szóval a lényegre koncentrálnak. Itt van az egyik kedvenc pályám is, a harmadik, Horvátországi küldetés, ami látszólag egy bázisépítős cucc, de olyan megközelítéssel hardon tippre lehetetlen végigvinni. Tipikus C&C-s gyógypélda a megoldás, amire az eggyel korábbi pálya tanít meg, itt viszont magadtól kell rájönnöd és onnantól nagyon fun.

A Scrin maga pedig nagyon jól van tálalva, kifejezetten ötletes az az alapkoncepció, hogy tibériumot aratni jönnek és váratlanul éri őket az, hogy az emberiség ha nincs is jól, de még megvan és többé-kevésbé alkalmazkodott a tibérium előnyeihez. Az emberiség így nem egy inváziós csapattal, hanem tulajdonképpen csak a "melósokkal" küzd meg, akik aztán a játék végén haza is menekülnek az Ichor Hubba, ami ki tudja hol van. Persze a lezárás belengeti, hogy na majd onnan jön az igazi invázió, de aztán az EA a C&C 4-gyel arcon fosta magát, a Scrin sosem tért vissza, a C&C pedig egy koporsót kapott rendes folytatás helyett.

Játékmenetileg egyébként öröm nézni, hogy mennyire jól működik a három faj. A GDI abszolút a balanszolt erőt hozza a remek mammoth tankjaival, a pusztító tüzérségével és az ütőképes nehézgyalogsággal. A C&C 3 sokat cifráz a C&C tankcsatáin, de azért a GDI esetén kevés olyan probléma van, amit 20 railgunnal felszerelt mammoth tank ne tudna megoldani. A Nod az ügyeskedés mestere és szüksége is van a magukat álcázó egységekre a sikerhez, de azért egyébként is tud erős lenni az avatarjaival, a beam cannonjeivel és a légierejével, az obelisk of lightnál jobb bázisvédelem meg nincs. A Scrin alapegységei elég gyengék a többiekhez képest, ezt viszont kiegyensúlyozza az, hogy a tripodjai és a légiereje brutális pusztításra képes, a rift generator pedig szerintem a legerősebb szuperfegyver. Jót tett a C&C-nek az, hogy van egy olyan frakció, amelyik a levegőben érzi magát igazán jól.

Leginkább az negatív a játékkal kapcsolatban, hogy talán a C&C 3 a játéktörténelem első soft rebootja abból a szempontból, hogy valamiért nagyon épít a Tiberian Dawn nosztalgiára. A Tiberian Sun posztapokalipszise túl sok volt, szóval a világ kapott egy retcont, ahol a tibérium nem vágott mindent tropára, hanem kék, sárga és vörös zónák vannak a bolygón fertőzöttség szempontjából. A GDI visszatért a tankjaihoz a mechjei helyett, a Nod egységei nem közlekednek a föld alatt, a tibérium a növényszerű tulajdonságai helyett itt egy teljesen kristályos anyagként jelenik meg, a TS mutáns frakciója, a Forgotten pedig a lore szerint rejtőzködik éppen. Néha egy picit sok a retconból, amikor már a harmadik intelligence doksit olvasod arról, hogy az utóbbi 20 évben hogyan változott meg minden.

Összességében viszont kb. ennyi és őszintén szólva fuck EA, hogy nem csináltak ebből a játékból egy remastert, mert konkrétan egy lusta, kevéspénzű projectet is full extrásként lehetne eladni. Grafikailag most sem gáz egyáltalán, a szokásoson (unlocked fps, jobb textúrák, szebb árnyékok, effektek) túl igazából a kicsit SC-sen közeli kamerához lehetne hozzáadni egy kis plusz zoomot, az irányítást finomítani úgy, hogy ne csak a drag scroll legyen értelmes kameramozgatási mód + a kampánybalanszot kéne rendbe tenni és kész.

Ui.: A soundtrack sajnos elég gyenge, Klepacki hiánya érződik erősen, szóval ha már "mit kéne csinálni egy remasterhez", na, mondjuk jobb zenét.