Hozzászólások
Elsődleges fülek
A linkelt oldal IQ-átlagok lakhely szerinti korrelációját mutatja. A kauzalitás alapvelve miatt ebből nem tudsz okokra következtetni.
Másrészről mit mér az intelligencia kvóciens teszt? Absztrakt logikai összefüggésekben gondolkodást. Ez az emberi értékeknek csupán egy kis szeletét teszi ki. Ezért messzemenő következtetéseket nem lehet vonni a tesztből.
Harmadrészt, hogyan mérik az intelligencia kvócienst? Önkitöltős teszt formájában. Vagyis a teszt kitöltése értelmezést kíván, melyet kultúrális tényezők befolyásolnak. Ebből fakadóan egy jelenséget csak akkor tudsz ilyen mód mérni, ha azt a felmérendő csoportok kommunikációs eszköztára lehetőve teszi, illetve ha a kapcsolódó koncepciók is ismertek a felmérendő csoportokban.
A kultúrák sokszínűsége tükrében nem nehéz belátni, hogy egy sztenderdizált, világ szintű mérés módszertanát tekintve komoly kihívást jelent. Koncepcionális szinten még inkább megkérdőjelezhető, hogy ha létezik, mi is az a tényező, ami világ szinten egységesen jelen van. Tudományos körökben nem véletlen hagyták hátra évtizedekkel ezelőtt az intelligencia kvóciens, meg hasonló univerzális elméleteket.
Univerzális koncepció hiányában mi köti össze az itt felvonultatott gondolataidat?
Végülis, ha a munkád, oktatásod, és egészséged elényésző szeletét teszi ki az életednek, akkor az ezeket támogató szociális háló is irrelevánsnak mondható. :)
Ha negativan beszelsz valamirol akkor gyulolkodo lennel illetve gyulolned azt?
Nem. Viszont ha egy fegyveres terrorcselekménytől eljut valaki oda, hogy bőrszín és születési hely alapján társadalmi csoportok szellemi tulajdonságát minősítse, ott már más a helyzet.
Bízok benne, hogy idővel lesz kapacitásod a társadalom működéséről művelődnöd, hogy egyben saját, benne elfoglalt helyedet is jobban megértsd.
Örülök, hogy megtaláltad a számításodat. A személyes történeteből is kirajzolódik, hogy az állami programok nagyban hozzájárultak a karrierutadhoz. Ennek ellenére nem győzöd elterelni ennek tényéről a témát, sőt, a szociális hálóra támaszkodást lealacsonyítónak írod le. Miért érzed szégyelnivalónak az állami programok igénybe vételét?
teljes szabadsagot ad a [kapitalizmus] testeddel/munkaddal valo rendelkezesed felett
A kapitalista piacgazdaság felülírná a tér, idő és fizikai korlátaink szabta korlátokat? Mégha így is lenne, ezzel az okfejtéssel azt feltételezed, hogy a munka mindenki szabad döntése. Ami nem így van, hiszen elsősorban fizikai szükségleteink - mint alvás, evés - kielégítése miatt visszük vásárra a bőrünket. Azaz az első társadalmak óta lehet egyfajta kényszerről beszélni, amit életbenmaradásunk érdekében teszünk: szerepet vállalunk, és megosztjuk a feladatot egy csoporton belül. Ezen logikát követve "teljes és abszolut" szabadságról nem lehet beszélni.
A feudalizmus alatt a társadalmi mobilitás alacsony volt, ezért a születés határozta meg az elnyomás mértékét. Az iparosodás, és a kapitalista gazdaság elterjedésével növekedett a társadalmi mobilitás. Ezzel csökkenne a kiszolgáltatottság mértéke, és következetesen növekedne a szabadság? Mégha el is fogadjuk, hogy a kérdés második fele kizárólag az első féltől függene, megválaszolni nem tudjuk addig, amíg a kérdés első felét meg nem vizsgáltuk.
A kapitalista piacgazdaságban a tőke mértéke határozza meg a döntéspozíciót. Ennél fogva a rendszer szereplőinek célja a profithalmozás. Ha elfogadjuk ezt az alapvető összefüggést, akkor egy munkás alkalmazásakor egyenlő felek alkuja, azaz kiszolgáltatás nélküli egyeszség történik? Egy vállalat azért alkalmaz egyéneket, azaz osztja meg profitjának egy részét munkabér formájában, mert ő nagyobb mértékű profitra tud szert tenni az egyességel. Mivel a tőke mértéke határozza meg a szereplők alkupozícióját, így a nagyobb tőkével rendelkező szereplő van előnyös pozícióban, ezért nem lehet kiszolgáltatás nélküli egyeszségről beszélni.
A munkaszerződés nem a kapitalista piacgazdaság sajátossága, vagyis miben különb az elnyomás más berendezkedésekhez képest? A földesúr sanyargatása és a modern diktatúrák elnyomása könnyen érzékelhető, hiszen ezen esetekben a kényszerhelyzetet külső tényezők teremtik. A demokratikus államformákban ezek a külső tényezők nincsenek jelen, sőt, rengeteg ország között szabad a munkaerőáramlás. A piacgazdaságban viszont az alkupozíciót minden esetben a tőke mértéke határozza meg. Vagyis szabadon dönthetsz arról, hogy milyen kényszerhelyzetbe helyezed magad.
Visszakanyarodva az eredeti témára: ajánlom figyelmedbe az alábbi tömeggyilkosságok ideológia szerinti megoszlását taglaló cikket.
rwurl=https://imgur.com/5phOXna
Ezek szerint a fehér emberek kultúrája mégsem olyan makulátlan? A fehérek közti fegyveres öngyilkossági ráta mit mond el róluk? Nem azt, hogy triviális tulajdonság mentén primitív, fajelméletre hajazó gyülölködés szerint csoportokba rendezzük, majd rangsoroljuk az embereket. A Rewiredhez köthető legnagyobb csalódásom toronymagasan az, hogy a "szeressük egymást gyerekek, nyitott vagyok, de ti legyetek még nyitottabbak" mantrád után ezt a gyűlölködő lemezt pörgeted.
barmilyen feladott szabadsagodtol overall egyre szarabb eleted lesz, mert egyre nagyobb elnyomas alatt leszel masoktol
Oszt kapitalizmusról hallottál-e?
Amcsiban, ahol a legnagyobb a szabadsagod meg mindig az egyik legjobb elni
Életminőség-index rangsoron hol helyezkedik el Amerika?
Kanadaban is vannak (lo)fegyveres gyilkossagok szepszammal
Egy főre eső fegyveres gyilkosságok terén hol áll Amerikához képest?
Ezek költői kérdések, hiszen könnyűszerrel rá lehet keresni a válaszokra, és az évek során többször ki lettek fejtve, neked személy szerint, hivatkozásokkal.
Igazaból arra vagyok kíváncsi, hogy a múltad tükrében honnan fakadnak ezek az elvakult érzéseid. Kanadában nem betanított munkásként kezdtél, amire Amerikában nehezen adnak vízumot? Munkakeresőként nem az erős szociális hálónak köszönhetően kaptál munkakeresői járulékot és ingyenes egészségügyi ellátást? És nem utolsó sorban: nem állami iskolában tanultál Kanadában, nagyságrendekkel kedvezőbb hitelfeltételekkel az amerikai rendszerhez képest?
Az éhbérrel inkább a kényszerhelyzetre kívántam utalni. Mivel a szolgáltatóiparban dolgozóknak jellemzően nincsen olyan széles választási lehetőségük. Ezt a kényszerhelyzetet ki is használják a munkáltatók az interjú szinttől kezdődően, ahol a potenciális jelöltek bérigény megjelöléssel egymás alá kényszerülnek licitálni. A dehumanizálás már a munkakezdés előtt megkezdődik. A munkaköröd keretén belül kígyót, békát kiáltanak rád. Meg kell tűrnöd, mondván munkaidőben a céget képviseled, és a béredet is ezért kapod. Csakis munkaerődet viszed vásárra, ahol meg kell tűrnöd emberi méltóságod gyalázását? A cég véleményét képviseled, vagy a magadét, amikor e dehumanizáló szerződés mellett érvelsz?
Nem értek egyet azzal, hogy a klienst kellene megkárosítani, azért mert elfogadta a munkaadód feltételeit. A dehumanizálásért a szabályhozó a felelős, ami a szememben sokkalta súlyosabb vétek, mint egy tömegtermék megkárosítása. A megkárosítás és az elhasználódás között viszont a tárgy állapotát és funkcióját tekintve nincsen különbség, hiszen mindkét esetben meg lehet javítani, vagy ki lehet cserélni. Ugyanez nem mondható el rólunk emberekről, kivéve a munkáltató szemszögén keresztül, aki pénzért cserébe megvásárolja a munkaerőnket. Ergo olyan eldobható tárgyakként tekint ránk, mint ahogy te érvelsz a bér szerepén keresztül, és ahogy leírod a mentős és betegeinek viszonyát.
A mentős hasonlatod nem kicsit meredek.
Alapvetően más viszonyról van szó saját vállalkozás, és éhbéres munka során felmerülő panaszkezelés között.
Filmek kapcsán nyilván nem biológiai nemekről van szó, így az érték szó alatt társadalmi értékeket értek, a fórum kezdete, de legalább az itteni beszélgetés óta. :) A Ghostbustersben ugyanúgy megjelennek nemhez köthető társadalmi értékek: a csajok egymással való viselkedésétől kezdve a külső jegyekkel asszociált értékekig - amikkel esetünkben nem tudsz azonosulni, értesz egyet.
Bocsi bagoly, de a fórumos állatkodásod és a munka kényszer kiváltságos jellege miatt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy minden szakmabeli egy jó nagy madár.
Röviden: nem. :D A film minősége szempontjából abszolút nem számít az, hogy milyen neműek annak szereplői
Látom te is érzed, hogy ez a kijelentés nem kicsit vicces. :) Nemek és a hozzá köthető értékek minden emberi színészek által alakított filmben megjelenik, így ezek az értékek szerepet játszanak minden ilyen film megítélésében. A humorosság nemhez köthetősége is ilyen, és valószínűleg ennek nemek szerinti megítélése is elég tapintható képet fest le. Szóval ha elmondásod szerint lehet örülni egy vicces csajos filmnek, akkor miért ne okozhatna pozitív változást egy kisebbség reprezentálása egy érintett életében?
Az elfuserált marketing kétségtelenül visszájára sülhet el ilyen esetekben, de a Ghostbusters kapcsán is megkérdőjelezhetőnek tartom a hatást, és a reklámhoz köthetőségének mértékét. Míg a Black Panther kritikai és pénzügyi sikerét elnézve még fehérköpenyes bohóckodás közben is nehéz párhuzamot vonni.
Nem gondolom, hogy a videó szerkesztőinek hátsó szándékaik lennének, és nem is a szándékaikról spekulálok. Értékek alatt egyszerűen a témában releváns nézeteiket értem, amik módszeresség híján központi szerepet kapnak.
"By taking some relatively insignificant numbers, and exacerbating a small problem, they were able to ignite a fraudulent movement [#girlpower.]" - 11:45
Miért lenne fals egy női főszereplős filmnél a nemi identitásukat éltető szállóige? Nem lehetne a másik marketinges ballépéstől független örülni a női főhösöknek?
Ezt a passzust csupán a szerzők részrehajlásának szemléltetése végett ragadtam ki. Mert a nyitó poénkodés és hasonló megjegyzések mellett a számok masszírozása is más színezetet ölt. Konkrétan a gyűlölködő megnyílvánulások súlyát bagatelizálja el, mert az össznézőszámhoz képest eltörpülnek. 1000 darab kommentes mintavételezésnél 12%-os arányban találtak gyűlölködő kommenteket. Vajon más trailereknél is ilyen arányok figyelhetőek meg? Kétlem.
Az online megjelenő előítéletesség és negatív hatásainak taglalásával nem fárasztanálak. De ennek egyes negatív lecsapódásait te is érintetted az első kommentedben, így ennek negatív jellegét illetően egy nevezőn vagyunk.
Zaxx írta:
swoder írta: Teged peldaul miert zavar, hogy eddig hatterben elhelyezkedo csoportokat ezzel a tennyel promotalnak?Azért, mert egyrészt ezek a csoportok nem ettől fognak előtérbe kerülni
Mármint a nagyobb volumenű promóciótól nem fog javulni a médiában való megjelenésük? Vagy a karakterekkel való azonosulás ne gyakorolna pozitív hatást az addig alulreprezentált társadalmi rétegekre? Nem teljesen értem mire gondolsz. A reklámok félrevezető mitoltja meg nem hinném, hogy külön gondolatot érdemelne, hiszen témától független mindenhol megjelenik. Jelen esetekben miért lenne ez más?
Ez a sajto, reklamok, online platformok es kiadok szerepebol es hatasaibol osszemosott narrativa leginkabb a video szerzoinek nezeteirol beszedes. :) A reklam egyenre gyakorolt hatasairol lenne szo, amikor a szorakoztato media online platformon latott viselkedeseit taglalo cikkeit vesszuk gorcso ala?
A talk shows promo alatt anyjaval-elo-kozepkoru-ferfi-sztereotipian rotyoreszes nem eppen #girlpoweres alternativa - epp ellenkezoleg, hiszen a gunyolodas hierarchikus nemi viszonyokon alapszik. Sulyat tekintve termeszetesen osszevethetetlen a szinesznoket nemi identitasuk miatt ert gyulolkodessel, de hasonlo dinamikat testesit meg a gunyolodas.
Viszont a mozibajarok mekkora hanyadahoz juthatott el a gunyolodas es a #girlpoweres promo? A talk showk, twitter kampanyok es az irott interjuk mind-mind kulonbozo retegeket celoznak, igy kicsiny atfedesre tippelek. Vagyis a "Sony igy csavarta, ugy manipulalta" kijelentes csakis absztrakt jelentessel birhat.
Az eset felvetheti, hogy egyaltalan milyen kozegben robbanhat ez a promocios kampany. A promocios modszer lenne elsosorban okolando, amikor az online reakcio letezo tarsadalmi dinamikakat kovet le?
Teged peldaul miert zavar, hogy eddig hatterben elhelyezkedo csoportokat ezzel a tennyel promotalnak? Legalabbis a Fekete parducos megjegyzesed erre enged kovetkeztetni.
A tv, rádió és újság reklámok szigorúbb szabályozottsága miatt valóban vannak különbségek az internetes marketing kampányokhoz képest. Ez azonban kicsit más kérdéseket vet fel, ahogy az is, hogy a múlthoz képest miben változtak tartalmilag a reklámok. Milyen formális változásokat lehet megfigyelni az idő múlásával? Mik az alapvető eltérések különböző csoportokat célzó kortárs művekben? Csak hogy a legalapvetőbb kérdésekkel kezdjük, mert arról nem vagyok meggyőzve, hogy online beszélgetésekből le tudnánk vonni következtetéseket a reklámok hatását illetően. Például hol kapott teret a Ghostbusters gerillamarketingje? Ez hány emberhez jutott el, és milyen formában? A többi Ghostbusters reklámhoz képest milyen arányt képvisel a gerillamarketing?
Hatásról azért is nehéz beszélni, mert minden művet társadalmi tényezők formálnak, és a reklámok is eredendően társadalmi dinamikákat próbálnak meglovagolni. Vagyis meg tudjuk állapítani, hogy egy társadalmi esemény, vagy az ezen alapuló reklám fejtette ki az egyénre gyakorolt hatását? Feltétlen elkülönülne a kettő? Nem, hiszen a média ugyanúgy formálja nézeteinket.
Tudok küldeni linkeket szélsőséges mozgalmak dinamikiáról, ha érdekel a téma. De online diskurzusokból alapvetően csak adott időintervallumra lehet levonni következtetéseket, és elsősorban arra a közegre vonatkozóan, mert az esetlegesen kapcsolódó média hatása mellett több társadalmi tényező befolyásolja a viselkedéseket.
Melyik kurzusra utalsz konkrétan?
az online tér olyan érzetet teremt ami nem létezik, [mert] hatását majd akkor fejt ki ha a kritikus tömeg élete jelentős részét itt fogja tölteni
Egyéni érzések miért függenének tőle független csoportok szokásaitól? Valótlanná válnának azon érzelmeink, melyekkel mások nem értenek egyet?
Érthető, hogy a sértés által kiváltott érzelmi reakciódat próbálod figyelmen kívül hagyni. De ha ez az érzés valótlan lenne, akkor nem sértéssel reagáltál volna. Ezek a dinamikák nem kizárólag online kommunikációs közegben figyelhetők meg. Nem lehet az online kommunikáció csatornán keresztül létrejövő párbeszédek kapcsán valótlanságról beszélni. Ellenkező esetben te sem éreznél késztetést arra, hogy megszokott kommunikációs közegben elfoglalt pozíciódra utalj, mivel egy valótlan tér nem lenne képes ezt az információt közvetíteni.
Ez... több dolgot megmagyaráz.
Ha saját bevallásod szerint egy adott korszak kultúrája formálta a személyiségedet, akkor a nemek közti viszonyok miért is fakadnának természetes tőről? Mivel magyarázod a nemi szerepkörök különbözőségét kultúrák között? És a matriarchális társadalmakat?
A gyermekkori anekdotádádra is számtalan ellenpéldát lehet hozni, hiszen ha a csapatban két-három gyerkőcnek a szülei azt tanították, hogy osszák meg a játékaikat, máris eltérő dinamika jelent meg. Vagy elég csak arra gondolni, hogy másoknak a húguk, és velük együtt a barátnőik is kötelezően lógtak a nyakukon.
Ezek a gyerekkori példák is azt mutatják, hogy nem lehet univerzális élményről beszélni, melyet a kultúrákon belüli sokszínűség is tükröz. Noha a háborúk meglehet homogénebb társadalmakat szültek ki, hiszen ezek a traumatikus élmények a társadalom több tagján meghatározó és hasonló hatást fejtettek ki. De a háborús állapot mitől is lenne természetes?
Továbbá a háborúkban játszódó videojátékok mégis mennyire tükrözik a nyertes és a vesztes felek élményének alapvető különbségeit? És az országok különböző kultúráit?
Remélhetőleg nem nehéz belátni, hogy ez az agressziót, dominanciát és nemek közti hierarchiát romanticizáló heteronormatív perspektíva nem egy univerzális háborús élményt ír le, és a férfiasság mérőszámaként sem értelmezhető.
Ilyen módon akkor újból felhozom Japánt, ahol megoldották p a problémát, mert meg akarták oldani.
Igen, vagy Ausztráliát és az Egyesült Királyságot. A szigorúbb fegyvertartási feltételek után mindhárom országban csökkent a fegyveres bűnelkövetések és halálok száma.
Első mítoszoszlató Google találat, sok kereszthivatkozással: https://www.vox.com/policy-and-politics/2018/2/21/17028930/gun-violence-...
A szocialis programok egytol egyig mind kivalthatoak privattal es jobban mukodnek, mintsem amikor allamositottak okek.
Mint például?
A szabadpiacban [...] rad van bizva hogy akarod elni az eleted es mire szeretnel penzt adni, mit erositenel es mit gyengitenel azzal. Es a donteseidnek hala valtozik korulotted jobbra vagy rosszabbra a vilag.
Mikre gondolsz konkrétan? Teszem azt, a lokális egészségbiztosító társaság csomagja szimpatikus számodra, mert jó opciókat kínálnak, és több orvost ismersz a vezetőségből. De az Amazon nagyobb tőkével rendelkezik, ezért többet tud költeni promócióra, és bizonyos csomagokat veszteséggel tudnak árulni. A lokális biztosító nem tud versenyre kelni az Amazonnal, ezért csődbe megy. A számodra legkedvezőbb csomag megszűnt, és az orvosokat, akikben megbízol, sem tudod támogatni, mert a csődöt követően neked unszimpatikus társaságokkal kényszerültek egyességre lépni.
Miért gondolod, hogy a te egyéni döntésednek bármi súlya van, amikor a tőke mérete határozza meg a döntések hatását? Márpedig a tőkés viszonyok már le vannak osztva.
Sokszor beszéltünk már erről a témáról az évek folyamán, mert témától független minduntalan ide lyukadtál ki. Szerinted miért?
Visszakanyarodva az eredeti témára, talán ez a két paragrafusod a legbeszédesebb:
Kanadaban egyra nagyobb az elnyomas, egyre tobb torvenyt hoznak be amivel a szabadsagodat kontrollaljak, EU-ban szintugy briteknel csukjak sorra bortonbe az embreket mert rosszat mertek mondani, illetve tiltjak ki az embereket az orszagbol. Fasza kis rendszer ja, semmi elnyomassal.
A fegyverkontrol bedolese utan vagy vele egyutt a szolasszabadsag is bedol, ami meg szinten fontos alapeleme az egyen kozpontu rendszernek. Amint neked nincs szolasszabadsagot, neked mint egyennek kuss van, es keszen is vagyunk egy kollektivista szocialista allamberendezesben.
A szigorúbb fegyvertartási törvények a szólásszabadság csorbulásához, majd ezen jogok korlátozódása szocializmushoz vezetne? Hol láttunk erre példákat?
Csakis ideológiai álláspontként értelmezhető ez a végtelenségig egyszerűsítő, Amerikával szembeállító érvelésed. Világszerte a kapitalista piacgazdaság terjedt el. Az állam intézménye viszont minden gazdaságilag fejlett országban erős. Pont ez a központosítás erősíti az országokat, hiszen leveszi az emberek válláról a terheket, akik ezáltal gazdaságilag is aktívabbak tudnak lenni, és tovább tudják erősíteni a központi tehercsökkentő rendszereket. A törvényhozó és végrehajtó intézmények is központosítva vannak, és Egyesült Államok alkotmánya is a kormány működését és a polgárság vele való viszonyát fekteti le. Akkor a központosítás negatív lenne, "szocializmust" jelentene? Az okfejtésed erre enged következtetni.
Másrészről több, mint beszédes, hogy az eredeti téma ellenére milyen új szempontokat hozol fel. "Rosszat mertek mondani," amivel gondolom a Kanadában és a Britteknél is szigorúbbra vett gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényekre utalsz. És ha jól értem, ezen törvény szigorát kérdőjelezed meg. Hogyan is kapcsolódik ez a fiatalkorúak által elkövetett fegyveres gyilkosságokhoz? Súlyát tekintve nem lehet egy szintről beszélni, tehát a párhuzam már itt kínos. Másrészről meg a gyűlöletbeszéd nem pont azért van több civilizált országban tiltva, mert erőszakot szül? Elég érzéketlen dolog a téma kapcsán a gyűlöletbeszéd mellett állást foglalni.
Noha a szándékaidat nem ismerem, az ismert politikai rigmusok mellett tisztán kiolvasható az előítéletességed. Idiótáknak és retardáltaknak címkézed a mentális betegeket, akik elmondásod szerint maguk tehetnek erről. Segíteni nem lehet, sőt, nem is kell rajtuk, mert mindenkinek egyéni felelőssége az öngondoskodás. Gyerekek esetén ez hogy valósul meg? A szülők feladataként írod le a gondoskodást, vagyis a rossz környezetbe születők baszhatják. Az, hogy akárhányszor előjönnek a nácik, nem győzöd mosdatni őket, már csak hab a tortán. Mivel minduntalan arra mutogatsz, hogy az ideológiai ellenfeleid között is megtalálhatóak (demokraták), vagy éppen arra, hogy mások is voltak olyan rosszak (kommunisták.) És persze az idegelennes rigmusok sem maradhatnak ki egy fegyvertartási beszélgetésből.
Elvégre a fegyver valójában ezt a célt szolgálja: egy eszköz az ideológiai ellenfeleink ellen, legyenek azok demokraták, komcsik, idegenek, betegek, bűnözők, vagy maga az állam, aki folytonosan képzeletbeli fegyvert szegez a fejünkhöz, egyben megtestesítve az ideológiai főellenséget.
Nem a szavaid kiforgatása a szándékom, csak ha szembeállítasz két dolgot, akkor a kiindulópontból fakadóan erre is lehet következtetni - ezért kérdeztem konkrétan rá.
[az] a baj, hogy láthatóan volt igényük a megfelelő rassz arány kialakítására, ez szempont is volt, minden más meg nem.
Mi alapján jutottál ezekre a következtetésekre? A film megtekintése alapján nem ismerheted a készítők pontos szándékát, így az összefüggésed teljes mértékben feltételezéseken alapszik. Érted, nem tudhatjuk, hogy mi miért került bele a filmbe, és milyen prioritást kapott. A "rassz arány" szembeállítása "minden mással" ezáltal értelmezhetetlen. A kérdésem ezen összefüggés felállításának miértjére irányult, de nem szükségszerű megválaszolnod. A többiekkel folytatott kommentjeidből átjött, hogy miért nem tetszett a film.
Azt mondod, hogy az ázsiai színésznő a történetmesélés rovására ment?
Biztosan számolnak a közösségi médián érkező reakciókkal, de ez lenne a fő oka az etnikailag sokszínűbb kasztolásnak? A Black Panther a sértődések elkerülése okán került és kaszált a mozikban?
A kortárs amerikai blockbustereket minden szempontból vonalzó mentén rajzolják meg. Miért pont ezt az aspektusát tartod fontosnak kiemelni?
A blockbusterek évtizedek óta nézői igények mentén épülnek fel: azaz fizetési hajlandósággal bíró társadalmi csoportokat céloztak mindig. Ez megfigyelhető a múlt század első vetítéseitől kezdve, amikor fekete karakterek csak elvétve jelentek meg a filmekben. Az amerikai társadalom változásával viszont már nem csak kipingált fehérbőrű színészek alakították a színesbőrű karaktereket. Ez a gazdaságszociológiai változás levezethető egészen napjainkig, amikor már nem csak fehér színészeket éri meg szerződtetni. Ezek a produkciós realitások zavarnának?
Erről a sivatagos jelenetről csak halovány emlékfoszlányaim voltak - igen, ebben a jelenetben Batman szemszögén keresztül áll a párhuzam. De a filmen keresztül megismerjük Batman öntörvényű oldalát, és hogy ebben az öntörvénykedésben a kiváltságos helyzete is kulcsszerepet játszik. Összefüggene a kiváltságosság az idegengyűlölettel? Az idegengyűlölet fanatizmussal társulna, mint ahogy azt Batmantől is láttuk?
Másrészről a filmbeli átlagemberek is így tekintenének Superman-re? Mit mond el a vallási fanatizmusról az, hogy ennek megtestesítője nem csak átvitt értelmeben földönkívüli, és ténylegesen elpusztíthatatlan?
Régen láttam a filmet, és nem is egy esszé rögtönzését kívánom, csak nekem az maradt meg, hogy míg utalás szinten több témával is kacérkodott a BvS, összefüggés szinten nem éreztem koherensnek. Ettől független szívesen elolvasnám a főoldalas értelmezésedet.
Attila1234 írta: The Last Jedi
A dagi ázsiai csaj feltűnésél álltam le. A patikamérlegen adagolt PC-séget már rég nem veszi be a gyomrom.
Az ázsiai származású színésznő feltűnésében mi volt politikailag korrekt? És azt megelőzően? Mit értesz egyáltalán a fogalom alatt?
How Did Private Property Start?
Perhaps the most interesting thing about libertarian thought is that it has no way of coherently justifying the initial acquisition of property. How does something that was once unowned become owned without nonconsensually destroying others’ liberty? It is impossible. This means that libertarian systems of thought literally cannot get off the ground. They are stuck at time zero of hypothetical history with no way forward.
Fasza cikk a japán veteránok függetlenedéséről: milyen személyes és kulturális okok miatt folytatják a karrierjüket a nagy fejlesztőcégeken kívül.
https://www.polygon.com/2018/3/16/17123366/concept-teams-mizuguchi-ueda-...
A BvS az idegengyűlöletről és annak ellenszeréről a szól: hogy lehet, hogy nagyon különböző hátterű emberek verődnek össze a mai multikulti társadalmakban, de a kulturális különbségek és az eltérő meggyőződések ellenére mégis mindenkiben van valami közös, ami a BvS-ben kurva bután és erőltetetten Martha.
Igen, a Marthas pillanat kritikus a címszereplők életében (blődség ide, vagy oda.) De a karaktereket kiváltságos társadalmi helyzetét és emberfeletti tulajdonságukat tekintve nem látom miért állna a hasonlat az idegengyűlöletre. Milyen további események járulnak hozzá a témához?
Ezzel a videóval betalált Caldwell-Gervais. Pontosabban a Torment remekül passzol Noah videojátékos zsánereken és tradíciókon keresztüli vizsgálódásához. A legérdekesebb része a videónak a játék D&D-s gyökereinek taglalása: a szokással ellenben kifejező jelleggel is bírnak a műfaji toposzok, ahogyan metakommentár is megtalálható a neves labirintusban. Bár a videó egyben a játék negatívumait is tükrözi a percekre nyúló tekervényes háttérinformációival. Szerencsére a fantasy-maszlaghegyek kimerülnek a videó első harmadában. Ellenben a játékkal, ahol minden harmadik NPC-nek van egy terjengős sztorija a Bűzölgő mocsárról, a Tükrös kristályhegyekről, és hogy ezek a cifra nevekkel megáldott helyszínek, személyek és fogalmnak milyen metafizikai gondolatokat ébresztettek bennük. Az újrajátszási próbálkozásaim rendre a fantasy toposzok mennyisége miatt fulladtak kudarcba.
Numenerat próbálta itt valaki? És a Wasteland 2-t? Az utóbbinak milyen a tónusa, milyen témákat pedzeget?
Coop partnerek nélkül a Borderlands és a Dead Rising szériának tuti nem álltam volna neki - csak hogy a legkirívóbb üres lootfesteket említsem. A klán felbomlása után a WoW-ot is pár hónapon belül teljesen otthagytam, pedig előtte napi rendszerességgel róttam a köröket Azeroth földjén.
A Source-ot és a GO-t is haverokkal toltad, vagy az 1.6 alatt annyira rákaptál a csé ízére, hogy a publikus szobák mérgével együtt is élvezni tudtad őket? Kompetitív játékok közül utoljára a Dota moddal töltöttem el tetemesebb időt, de a gyilkos légkör már akkoriban is csak ismerősökkel volt kibírható. A bétából nyitás után a Hearthstone is tele lett gyökerekkel, pedig ott igencsak limitált módokon lehetett egrecírozni a játékpartnereket.
Honnan tudod megallapitani, hogy egy muvet koppintottak, vagy kulonbozo inspiraciok formaltak? Amerikaban, Japanban keszult, es zsanermunkakban is megtalalhatoak kozos vonasok. Tudhatjuk a pontos isnpiraciokat, a jatek elvezete szempontjabol egyaltalan lenyegesek?
A Blizzard jatekai alapjan miert erdemli ki kiemelt ellenszenvedet? A studio mukodese es befolyasa alapjan nem egyedi esetrol van szo: akadnak meg nagy multra visszatekinto sikeres studiok.
Nem véletlen a "Rohadt Blizzard!" az oldal mottója immáron több mint 10 éve. :)
De inkább arról regélj, hogy milyen egyszemélyes játékokat hiányolsz!
És most hogy mondod: már több mint egy hónapja nem néztem Sterlinget, ideje pótolni! :D
ÁÁááá, mit tettem!
Az Overwatch sikerének betudni a szolgáltatás modellre való átállást azért nem a legélesebb megállapítás. :) A korábbi Destiny sikerét megelőzően is küzdöttek a kiadók a megemelkedett fejlesztési költségek nyereségre fordításával: évente megjelenő modellekkel, Season, ill. ezt megelőzően Multiplayer Passokkal. Egy hosszú folyamat eredménye a jelenlegi állapot, de ez sem fog örökre így maradni.
Ettől független Japánból, Kelet-Európából, sőt, Nyugatról is folyamatosan jönnek a produkciós értékben AAA-s szintet sokkal alacsonyabb költségevetésből hozó ütős játékok: Hellblade, Original Sin 2, Edith Finch. Amúgy Pyre, Cuphead, Night in the Woods, West of Loathing smafu? (Csak hogy a legismertebb $20-os játékokat említsem.) Nem látom milyen egyszemélyes játékokat hiányolsz.
Szerk.: Tavalyról például AAA kategóriában a Yakuza 0-t imádtam! Hozzá kell tennem, hogy első találkozásom a szériával, de hosszú idők óta az egyik legviccesebb játékélményem volt. A kapitalizmus és maszkulinitás motívumainak megjelenése és találkozása narratív és mechanikai szinten pedig maga volt a tökély! Nem apró negatívuma, hogy gusztustalanul hosszú és csapongó: tömve van különböző mechanikai elemekkel, és a sokadik narratív csavar nem kicsit rontott a (melo)drámai feszültségen.
Vadászat, sportlövészet és fegyveres hagyományok megőrzése mellett másra is gondolsz civil lőfegyvertartás alatt?