Hozzászólások
Elsődleges fülek
Más a Wolfenstein és a Doom, de az előbbiben úgy éreztem, flangálhatok a tűzvonalban, az utóbbiban meg nem, mert "ész nélkül" rohangálni kell ott. Éppen az eltérő megközelítés miatt éreztem magam tankosabbnak. Hitscan FPS-nek ott van a CoD is, amikor utoljára játszottam velük, veteranon egy pillanat alatt lelőttek, ha kibújtál a fedezékből. Ezért az én mércémen másképp éltem meg. Mondjuk engem az is meglepett, hogy a Tankonettában aránylag szívós vagyok hardon. Még egy egész másodperces figyelmetlenség is belefér ezekbe a casual játékokban!
@Tompi
Az Overwatch digitálisan 40 dodósként jelent meg, csak a kézzelfogható Origins Edition hozta a szokásos árazást, de ahhoz jártak roppant hasznos skinek.
Arra gondoltam, hogy annak idején modulbarátság és a multi megoldása friss feature-nek hatott, de ma ezekkel nem fogsz odacsapni egy remasternél. A játékmenetre szintén az NWN volt az új BG, nem azt mondom, hogy jobb, de az új belépőknek, a 3D-s grafikára, az új szabályrendszerre kíváncsiaknak ez mind-mind érdekes lehetett. Mostanra mi maradt ebből? A nosztalgia.
A core gameplay akkor a frissítések miatt még jobban elmehetett, mint most, ellensúlyozva a csapatnélküliséget, de most a partyért kiáltó magányos RPG-zés RTS-es irányítással már nehezen értelmezhető. OK, lehetett KotoR módra is irányítani, de úgy sokkal rosszabbul működik, mint akár az, akár a Dragon Age, és még jobban kijön a grafikai elavultság is.
Ezért mondom, hogy az NWN nem volt hajdan jó, de releváns volt, most sokkal kevésbé az, és a pótlásra ajánlott alapkövek közé sem tartozik. Ráadásul PC-n annyira sem igényel remastert, mint bármely korábbi.
A régi RPG-ket én szeretem, vannak, melyek sok modernebbet leköröznek játékmenetre, de a legtöbb hajdan jót azért sikerült meghaladni (gyakran más régieknek). Annak idején vonzó lehetett a Daggerfall végtelen világa a végtelen ugyanolyan küldetéssel, de ma akármennyire is lehetne rosszmájúan UbiSoft-formulának hívni, nem éppen korszerű. A Realms of Arkania: Blade of Destiny harcrendszerét meg régen el lehetett nézni, de ma vállalhatatlan, hogy srégan lőni sem tudnak a varázslók és az íjászok, sőt a közelharcosok sem támadni, ezzel kivégezték a taktikai lehetőségeket. A Wizardryk ezeréves grindja sem korszerű, ha ez nem is olyan probléma, ami megszűnt számomra, de az ügyesebbek tesznek ellene vagy jobban elfedik. Ha későbbre evezünk, a Gothic harcrendszere az irányítás nehezen megszokhatóságától eltekintve a maga idejében hozta a szintet, aki ma ül le elé, az meg nem érti, és valóban van jobb. Ebben a Risen 1-nek is sikerült jól modernizálnia, de azon is lenne mit. Kíváncsi leszek az Elexre.
De Zaxx szerintem a Black Isle-korszak RPG-ire gondolt, és azoknál is azt gondolom, hogy ami releváció volt annak idején, az ma már nem annyira (az RtwP-rendszer újrafeltalálása, és popularizálása, a küldetések, a c&c, a csapattagok közötti repetitív beszólogatások). A Fallout ebből a szempontból jobb lehetne, de az első rész harca nem az igazi már, az AI különösen gyenge.
És igen, szeretem az újdonságokat és a fejlődést, az RPG-k már-már olyan öszvérműfajt képviselnek, mint az "akció-kalandok", hogy gyakran sok mindenben akarnak jók lenni. Kortól függetlenül küzdenek azzal, hogy a specialistákhoz képest gyengébb például a harcrendszerük (a modernebb specialistákhoz képest pedig pláne, lásd a PB-játékoknál felmerülő soulsozást és fejlesztői útkereséseket), egyáltalán kevés RPG van, mely minden fronton legalább erős közepes szintet megüt. Ami nem tragédia, csak valami több különböző minőségű elemből van összerakva, az idővel még jobban meglátszik.
Nem azt mondom, hogy ma rossz a BG(1), a Fallout, a Wizardry 8 és a Gothic, vagy hogy nem tudnak pluszt adni akár a mai játékokhoz képest is bizonyos aspektusaikban, de a kor érezhető rajtuk, és egy fiatalabb RPG-kedvelőt nehezebb megszólítaniuk akkor is, ha az nem a fősodrat bűvöletében él.
A nagy dögöket persze, hogy úgy kellett kinyírni, de nem azért, mert (mind) azonnal megöltek, hanem mert ők nem akartak megpusztulni.
Nyilván játéktól is függ, hogy mihez hasonlítjuk. Én előtte Ninja Gaidennel és Donkey Kong Countryval játszottam, meg Owerwatchcsal multiztam, azokban gyorsabban fogy a HP :) De a CoD sem alkalmas tankolásra. Klasszikus FPS-ekben még aránylag jobban lehet bírni (mondjuk 200/200-ról), de a 2016-os Doomban nightmare-en nem. Engem meglepett, hogy Blazkowitz milyen szívós (Doom-szintet vártam), de tény, hogy ez az első pályák után árnyalódott, tehát fel kellett venni a HP-bónuszokat és, érdemes volt páncélban mászkálni.
és az oké, hogy már az első rész über fokozata is memóriajáték volt (ismeretlenül nekiindulva a pályáknak tutira meghalsz vagy 200-szor, mire végigviszed)
Én tanknak éreztem magam überen. A kampány egészét tekintve 181-en állt meg a halálszámláló (a VVVVVV-ben egy bizonyos képernyőn összejött ennél több), de ebből sok volt egy-egy elfuserált helyen, gyakran rohantam szórakozásból direkt fejjel a falnak, sőt direkt is sokszor ölettem meg magam*.
Az viszont tény, hogy már az első fejezetben bedobott egy hagyományos Wolfenstein akcióba, ami a tutorialszintű kihívásával sem volt éppen elriasztó.
*Hogy megnézzem lopakodva is, vagy más technikával, illetve ha túlmentem valami összeszedhető cuccon, de még nem mentett, ha már csak chapter select és egyetlen autosave van.
Én abból indultam ki, hogy az amerikai PS-fórumon azt írják, nincsenek benne DLC-k, ahogy a PC-s hasonló nevű csomagban sem. Persze először PSN-en néztem, és ott sem említenek DLC-ket, de a Sony van annyira balfék, hogy ez alapján nem mertem 100%-nak venni.
RDR-ből külön van fenn elvileg az alapjáték és a kiegészítős bundle is. Én az utóbbit vettem, az előbbihez nem tudom, hogy jár-e, de szerintem nem elvben kellene.
Egy borzalom az egész rendszer egyébként, minden rosszat érdemes belőle kinézni. Most is vannak olyan játékok, melyeket simán engedne megvenni, holott más pakkban már régen beszereztem őket. Volt olyan, hogy azért nem tudtam megvenni a GoW: Ascensionből a teljes verziót, mert ingyen korábban megkaptam két DLC-t, és ezért nem engedte. A DLC-k amúgy nem érdekeltek, de éveken át az alapjátékot le sem akciózták, csak az Ultimate-et osztogatták fillérekért. Idén végre az is kapott kedvezményt.
Mert egy trialről van szó, mellyel meg lehet úszni a külön demóval való szórakozást fejlesztői oldalról, és átviheted mentett állásaidat a teljes játékba.
Én a BioShockhoz kevéssé tudok tanácsot adni, mert 10 éve játszottam PC-n az első résszel még egy kétmagos Pentium és egy 6600 GT segítségével, és a videók alapján nem futott rosszabbul. Steamre ugyanezért az árért a jóhírű DLC-ket is megkapod, és egy gyenge közepes vason is jobban fog futni (lehet választani ugyanis a régi verziókat is a megosztó remasterekkel szemben, viszont azokban régen problémás volt kontrollertámogatás).
Ha úgyis a PS3-on akarsz játszanod, az sem gond, a videókon láthatod, hogy a performance nálad belefér-e (nem a 360 a lényeg, hanem hogy neked tetszik-e, amit látsz), az RDR-ről írottak alapján ez nem lehet gond.
A döntés a te kezedben, de ha ennyire be vagy tárazva játékokkal, nem biztos, hogy érdemes mindenáron ugrani egy a szokásosnál jobban le sem árazott multiplatform szériára, ha nem direkt akarsz vele játszani. Mindig az a rossz vétel, amit nem használsz, nem élvezel, amit igen, azon olyan nagyon nagyot nem bukhattál.
Szerintem 2017-ben nem érdemes ezeket éppen PS3-on játszani. Persze, hogy neked mi a jó, azt neked kell tudni.
Egyébként annyira nem kiemelkedő ajánlat, mert nem tartalmazza a DLC-ket, pedig azok nagy becsben állnak a szérián belül.
Egy kis mozgóképes segítség:
rwurl=https://youtu.be/HKTtjmfxi2s
rwurl=https://youtu.be/cLLWtgVglTE
A BS2-höz itt találsz analízist és videókat.
És süvített az OW előző VGA-mon is, ami egy csöves PC-jébe is kínos lett volna. A saját stílusán belül elég profin összerakták a látványt. Ha nem taszít (amit én megértek), akkor játszva jól néz ki. Teljesen más szemmel néztem én is videókon keresztül. (És nem csak arról van szó, hogy bejön-e, mert van, amit szeretek, de ettől még csúf.)
Egy multiplatform, multimilliós közönséget célzó multis FPS-nél ez így rendben is van. Ez van, ezzel játszanak az emberek, a Crytek meg kínlódik, mint a Crysisaik multija mindig is.
Én még várom, hogy milyen lesz a Virtual Console, mikor lehet accra játékokat venni stb. Nem is az baj, hogy drága az erejéhez képest a konzol, de még aranyáron vehetsz hozzá Pro Controllert, ha nem elégítenek ki a Joy-Conok. Engem bosszant, hogy minden generációban más irányítási gimmicket vesznek elő, ami csak egy-két játékban jelent valódi pluszt, de a BC-t és az emulációt is megbonyolítja. Engem ugyanis az SMG1-2 is érdekelne, nem csak az SMO. Persze azok PC-n már játszhatók, jobb minőségben, mint konzolon, de ezért nehéz dicsérni a Nintendót.
A NES és SNES Mininél is bosszantóak a limitációk, pedig ki lehetne többet hozni a koncepcióból. (A remélt/pletykált N64 Miniből meg az eddigieket lekövetve nehéz kihozni torzszülöttön kívül mást, de úgyis vinnék a népek.)
De persze hajrá, nem vagyok a Switch ellen.
A c&c RPG-knél choices and consequencest jelent (szerk.: a tököm gépel ennyit, ha addig más beelőz!). Mivel látszólag erről írtál, így feltételezhető volt, hogy ismered e RW-n is rendszeresen használt rövidítést. Ebben meg sosem volt a csúcson a Bethesda, legfeljebb magához képest fejlődött mások után kullogva. Eleve a Falloutot nem ők találták fel, és annak idején tényleg a széria számított ebben az egyik csúcsnak.
@Tompi
A Legacy of the Voidot félbehagytam, szóval ezt még nem láttam, másrészt nem véletlenül beszéltem a protossokról. De ez sem számít fotoreálnak manapság, ahogy a játék se ingame. Nem WoW-szinten van, az is igaz.
A konzolportok sem azt jelentik már, mint rég. Manapság inkább van egy százmilliókban mérhető platformfüggetlen massza, és vagy annak próbálnak bizonyos jobban körülhatárolható rétegeinek megfelelni, vagy abból próbálnak minél többet elcsípni, mindenkinek megfelelni, legyártania videojátékok könnyen fogyasztható lágersörét. Most is vannak PC-specifikus műfajok, de a tömegek miatt a platformok közönsége között éles különbségeket már nem lehet úgy kitenni, mint régen. Manapság pedig inkább párhuzamos fejlesztések dívnak, és sokkal ritkábban a foghegyből PC-re vetett portok, melyek 2009-10-ig jellemzőek voltak.
Pedig ugye a SC2-ben ott a fotoreal grafikai stílus,
Linkelnél képeket a külön bejáratú SC2-dből? Főleg a bazári űrelfekről? Nem jut eszembe a fotorealizmus a játékról, de az említetteknél az Overwatch karakterei sokkal vállalhatóbban néz ki a színes-szagos mezőnyben.
Emlékszem még, amikor az ment, hogy a WarCraft III "mangás", bezzeg az WC2! Hát igen, a Blizzard mindig is fotorealista cég volt.
Mellesleg az OW egy tök jó játék, és egyre kevésbé bízom a Blizzardban, hogy single-ben hasonló élményt tudjon nyújtani AAA szinten a szirupos megközelítésével (ez a baj a SC2 amúgy szórakoztató kampányaival is, nem az e-sport). Egy Witcher-szintű RPG fénykorukban sem ment volna (akkori színvonalon értve, persze). Én sokkal rosszabb új IP-t, illetve végeredményt vártam.
Ha nem vennének 180 fokos fordulatot, single-ben én tőlük egy új Lost Vikingsből vagy BlackThorne-ból nézném ki, hogy működne, de az utóbbi aligha lenne elég dárkos. Kár, hogy kicsiben nem gondolkodnak.
csak remélni tudom, hogy 10 év múlva nem csak ilyen rajzfilmgarfikás tranzakciós 6v6 játékok lesznek a PCs játékpiacon.
Hatalmas a piac, sokféle igénnyel, akkor is, ha uniformizáltnak tűnnek a játékok. A single-t kedvelőknek is fognak gyártani játékokat, mert sok a forever alone multigyűlölő. És akármilyen hihetetlen, a multizni kedvelők is szeretnek egyedül is játszani.
Tegyük hozzá, hogy amikor kölyökként mindenre rácsodálkozott az ember, újdonság volt a 3D is, komplett - ma már evidenciának számító, vagy éppen sok év tündöklés után már feledésbe merült - műfajok sem léteztek, vagy csak alig játszható formában. Meg multi is csak úgy-ahogy. Annak idején éppen az új területre lépés is garantálta a kaszálást.
Viszont éppen ezért fura a UbiSoft magasztalása, hiszen a nyílt világú játékokért rengetegen tettek sokat előttük-mellettük, ők meg mostanában szinte csak a nagy frencsájzaikat futtatják futószalagon ugyanarra a formulára. Az csak hab a tortán, hogy nekem ellenszenves is. Ettől még az AC-k régen hoztak újdonságot, és örülök, ha az Origins jó irányba változott, mert mindig érdekelt az egyiptomi téma és a hosszabb fejlesztési ciklus miatt.
Viszont árnymedvénél érdemes hozzávenni, hogy eléggé szangvinikus típus, ha játékokról van szó, és maga is írta, hogy egy AC-t se játszott, sőt az FC3-4 is kimaradt neki. Ha pedig a Wildlandsben releváció neki, hogy egy lövéstől meghal, akkor valószínűleg annak a régi, taktikai lövöldeként tálalt, kevésbé mainstream iterációival sem.
Az egyértelmű, hogy régen a Sands of Time vagy a Beyond Good and Evil igencsak frissnek és egyéniséggel rendelkezőnek hatott. Értsd: tavaly játszottam végig először a SoT-ot, és életem egyik legjobb játékélménye lett. Kíváncsi leszek, hogy új BGE-ből mi lesz, legalább Ancel a 2D-s Raymanekkel a közelmúltban is bizonyított.
Az AAA-tól sokat várni innováció terén nem kell, van néhány topstúdió, ami még tud hozzátenni legalább a formulához, és nem az az érzése az embernek, hogy egy igazgatótanácsi ülésen döntöttek a legtöbb dizájnkérdésről (skincseréről).
A 2010-es évekből sokkal nehezebb az AAA csodákból arcbontó újítást megidéznem, míg a korábbi évtizedekből könnyű sorolni. A Rockstar és a CD Projekt szerencsére még nem Ubi. De legalább a Bethesdától, mint kiadótól az utóbbi években tényleg jöttek érdekesebb darabok, beleértve akár a Brutal Doom 2016-ot is. Az vicces, hogy fejlesztőként kevésbé megy nekik. Nekem egyik kedvencem mostanában a PlatinumGames, ők is mindig meg tudják kavarni a saját formulájukat, de ők sem 10 milliós közönségnek szólnak. Én a Dragon's Dogmát is azért csíptem, mert egy sajátos elegyet raktak összesen érdekes újításokkal, ha a megvalósítás a zsenialitástól a "jó, hát ezek japók, náluk biztos van értelme" szintig terjedt.
Mondjuk ha én kétségbeesetten innovációt keresnék nagy kiadótól, talán adnék esélyt a Nintendónak is. Hátha van valami a nagy felhajtásban, és ők generációkon át tényleg keményen nyomták, de a különcködésük rossz oldala miatt nem tartom egy ideje velük a lépést.
Nem tudom, hogy az megvan-e, de a Midtown Madnessért felelős Angel Studiosból lett a Rockstar San Diego, melyet az RDR mellett a Midnight Clubokról érdemes ismerni. Na, azokban is városokban lehet körözni. Azt mondjuk kétlem, hogy az "ősrégi" steames MC2 lenne a kormányhoz való móka, de hátha tévedek, bedobom ide a sok hasznos egyéb tipp mellé :)
Én csak a PS3-as Midnight Club Los Angelest ismerem, de éppen a nyílt világ miatt untam bele, és ahhoz sem erőltetném mindenáron a kormányt. Az RDR 0-2 PC-s portai után a Rockstar San Diego előállhatna akár újra egy multiplatform MC-vel is.
Én ezt (is) ittam a héten, és ráküldtem egy feketét is, hogy megfessem. Ez ér?
Nem közölt azóta újabb összlétszámot a Steam, annyit tudunk, hogy 2016 januárjától 18 hónapon át újabb 27 millió első vásárló bukkant fel a Steamen.
Ez alapján a növekedési ütem alapján egy 170 milliós szám egész jó találgatásnak tűnik. Összevetésként mérsékelten érdekes lehet, hogy a SteamSpy szerint az összes aktív felhasználó 275 millió körüli lehet. Itt mondjuk az aktív jelentése kérdéses, könnyen lehet, hogy mindenkit annak vesz, akit nem bannoltak vagy töröltek.
Átdobáltam az elmélkedős topikba az innovációs téma jobban lecsíphető végét, mielőtt érzékenységeket sértve kisiklik a topik. Még az eredeti sorrend is maradt, csak Harvy hozzászólása lóg ki, de rá úgysem emlékszünk.
A gránát hatóköre régen óriási volt, itt meg elég pár lépéssel odébb sétálni, így azt sem tudom, mennyit sebez. A társakat viszont mégis közel a régi hatékonysággal trollkodják le.
Én nem érzem a játékmenetet elég "élesnek" túlélősdihez, bár jól hangzik. És a recreatoroknak is hasznát veszem. Több lőszert adnak a felvehető fegyverek, de lényegében ugyanott vagyok, mint az 1.1-ben. A medkiteket tekintve is, azok mindig végtelenítettnek tűntek, de ha nem ment vagy megy vissza a shamazhoz az ember, akkor van értelmük is.
Mondjuk azzal sok lőszert lehet spórolni, ha hagyod, hogy a gránátvetőseik nyírják ki a társaikat. Most már szinte csak rájuk veszélyesek, ránk nem.
A patchcsel még nem volt időm kipróbálni.
Egy kis érdekesség: tavaly is égett a Ubi a Metacriticen.
Nem azért linkeltem, hogy a furcsaságokon rugózzunk (pl. a Telltale miért nagyobb kiadó a WB-nél vagy a Segánál) vagy a Metacritic relevanciáján, hanem mert a Ubi már nem először szerepelt rajta rosszul
Ez a füles vajon mennyire van jó árban? Láttatok mást akcióban? Elégedett vagyok a Cloud II-mel, de néha jól jönne mellé egy vezetékmentes, viszont a saját akksis megoldásoktól tartom, jobb szeretem a cserélgethetőset.
Video games are serious business. Semmi nem fér bele, ami nem reális vagy nem menne át a múzeumi kurátorokon.
De inkább csendben maradok, mert megint eljutunk oda, hogy Boris Vallejo a nagy művész.
És ugye tudjuk, hogy a játékban nem így néz ki. :D
Abban az értelemben, hogy stratégiai nézetből nem látod sokat, igazad van, egyébként semmivel nem jobb, ahogy a játékban kinéz.
Aribeth vagy bárki fel sem tűnt, hogy gagyifantasy maca lenne. Mert nem néztem reklámokat, csak játszottam a játékból, amiben az említettekből semmi nem tűnik fel.
A King's Bounty: Armoed Princess meg Ameliával reklámozta magát, mégsem jelentett ez változást a The Legendhez képest. A Dragon Age II eldominásított Flemethje is kínos az Origins után, de ilyen az NWN-ben nincs. (És nem érdekel, ha Aribethről több háttérkép és reklámanyag van. Csak egy szintig van jelentősége, hogy miről szól a marketing.)
Én az általad felhozottaknál sokkal rosszabbakat láttam már, beleértve a Heroes V-öt is és a WoW-ot, szerintem túl komolyan veszed az egész témát és a reklámokat is.
Megjegyzem, számomra simán röhejes a legtöbb bunyós játék csöcsszimulációs promója, de játszva már nem csípte a szemem a Soul Calibur, az MK vagy a DOA. Persze a felvonások között vannak különbségek. De összességében kb. bármilyen japó játék elővehető lenne ezért. Jó, a Mario talán nem, de az Okami már simán.
A D&D nem éppen a realisztikusság hajszolásának éllovasa, pláne Faerűnön, bár elismerem, a korai játékok komorabb hangulata - amit a történet ugyanúgy támogatott, mint a részletszegény grafika, illetve a zsánersajátosságok általános pre-blizzardisága, hogy úgy mondjam - átejtheti a felületesebben vizsgálódókat.
Tegyük hozzá, elég szétni Mobygamesen a Gold Box RPG-k dobozborítói közöttt, és tele vannak csöcöskkel és páncélbikinikkel. Ezek a játékokban is megjelentek. A BG mentesebb ezektől, de ettől nem hardcore-abb vagy reálisabb, ez is része volt mindig is a nerd fantasyponyvának. Nem lett ettől rosszabb a játékmenetük, és az NWN esetében sincs összefüggés.
De linkelhetnék sötét elfeket Zaxx kedvenc Heroes V-jéből, kínosak azok is, illetve az NWN-ből kiragadott bőven ízlésesebb. Rossz ettől a játék? Nem.
Érdemes másra állítani. Ausztria is sokkal jobb (vagy más európai országok), de sokan Ázsiába teszik az időeltolódás miatt. Az a lényeg, hogy magyarra állítva volt nálam eddig mindig a legrosszabb. Nem mintha úgy nem tudna gyors lenni, de msára álíltva szinte mindig elég jól kihasználom a gigabitet is.
Nekem azzal nincs bajom, ha jól csiszolgatnak, és eljutattják így más platformokra is a játékokat, elvégre a régi játékosok egy része is vlaószínűleg tableten nyomul már. De ezeket sem tartottam létfontosságúnak. Az NWN meg ma még inkább kihagyhatóbb.
Elsősorban arra regáltam, hogy a régi RPG-k el nem avulásával nem értek teljesen egyet, konkrétan az NWN-t tényleg bizonyos nóvumok vitték el a hátukon, nem a sztori vagy a kampány mechanikája. Megjegyzem, én a harcrendszert a BG-ben sem szeretem. Nem mondom, hogy nem lehet az RtwP-t jól csinálni, de a klasszikus alkalmazásai nálam nem sültek el jól. Ez persze nem elavulás kérdése, elvégre annak idején is igaz volt.
Tegnap este egy másodpercem nem volt már az RW-re, majd ma valamikor átfutom a Tno által említett információmorzsákat, hogy mennyire van értelme az egésznek. A modulok kompatibilitása itt nagyon fontos pont lenne, mert nélkülük az egyik nagy erénye veszne el (átmenetileg?).
Szerk.: Amúgy én egy bug miatt adtam fel a végjátékhoz közeledve, de használtam akkor még magyarítást is, sőt patchek is jöttek még. Azon kívül nem volt bugos. A legjobbnak számító második kiegig meg kipróbáláson túl nem jutottam el, mert már az elsőn is halálra untam magam.
Hogy ne offoljam szét a topikot, inkább itt reagáltam. Másnak is szól, de azért njeked címzem, mert szemmel láthatóan te érted a legkevésbé, hogy mi volt a baj az NWN-nel régen, és mi az 2017-18-ban.
Inkább itt reagálok az hírtopik NWN-es vonalára.
Te ismered ezt a játékot, amivel nincs sok baj? (A kérdés eredetileg Zaxxnak szólt, de bárki magára veheti, aki szerint az NWN korszerű vagy időtálló.) Party nélkül a taktikai aspektusa és a csapattagok közötti kémia sem létezik. Az NWN a multis szerverek és a moddolhatósága miatt volt nagy szám, single-ben nem csak a BG-k után volt óriási visszalépés, de a rákövetkező "konzolos" KotOR-hoz képest is az. Sztorira is huszadrangú. A D&D-s verziószám növelésétől meg hadd ne ájuljak el.
A kiegészítőkben csiszolgattak a csapattársak feletti hatalmunkon (pl. hozzáférés az inventoryjukhoz, beleszólás a fejlődésükbe), azok beépítésével az alapkampányba lehetne valamit dobni rajta, de még ennyit sem remélnék a remastertől, ahogy szinkront sem várnék.
Nem mondom, hogy kifejezetten rossz játék volt, de akkor is kevés volt, ma meg pláne az.
Én személy szerint azt is utálom, amikor mondjuk az NFS:HP-ban unlockolod a kocsikat, és azokat kell nézegetned verseny után. Jobb szeretem, ha egy diszkrét felirat szól, hogy vannak új autók, megnézheted, ha akarod. Aztán oda tehetnek opcionálisan egész estés filmeket is hozzájuk, de kötelező bullshit nem kell.
Nem is tudtam erről a doomos páncélos a dologról, de ez így elsőre nem hangzik jól.
@Sunyi
Nekem egyetlen igazibb járműves rész rémlik, amire alkalmazható a leírásod, de nem is tudtam, hogy azt el lehetett rontani, pedig nem is vettem komolyan. Én tényleg rendre kilépkedtem a főmenübe ellenőrizni a nehézségi szintet, mert keményebbre számítottam. Tartok tőle, hogy a New Colossusban, majd a lefelé váltás miatt fogom nézegetni :)