Hozzászólások
Elsődleges fülek
ize, ja az csak magyar bajnoksagra jellemzo inkabb :D
Mert az olasz bajnokságban nem történik ilyen, csak bajnoki címeket szoktak elvenni csapatoktól ;)
Ismételgethetjük egyműst, de én is árcsökkenésként értékeltem. És én is új generációra hajtanék, de jelenleg az igazi DX12-es mibenléte még nem ismert, mert nincsenek igazi DX12-es játékok.
vagy gyengébb Maxwell.
Jelen, várom mértékadó teszteket és tapasztalatokat a "normális" 480-akról, valamint a majdani 470-ekről és az Nvidia középkategóriájáról. A lényeg, hogy a hype ezúttal sem jött be, mindkét gyártó erősen túltolta a generációváltástól várható eredményeket. Nem mintha ez meglepő lenne.
@Komplikato
A 14nm-től sokat várással meg az a baj, hogy kb. 65 nanométertől tudni nem mindig hoz fogyasztás csökkenést a nagyobb áram szivárgás miatt.
Az lehet, de amúgy mindkét gyártó tudott javítani most is. Az 1070 különösen meggyőző ebből a szempontból.
A tudása meg semmiképp sem előző generációs, a fogyasztása az.
A teljesítmény-fogyasztás arányra írtam, hiszen a 970 szintjéről beszélhetünk ezt tekintve is. (Ez mondjuk csalóka, mert az AMD előrelépett, de csak a konkurencia korábbi szintjéig. Az 1070 ebben már megint jobb.) Erőben sincs eltérés. A kérdőjel valóban az újabb API-kban való teljesítmény lehet, de az eddigi tesztekben itt sem látszik előrelépés, de ez most még aligha reprezentatív.
Nem mondom, hogy rossz kártya, de nem hozza azt, amit egy váltáshoz elvártam volna. Ha meg beszereztem volna egy 970-et, már 2 éve lehetne "480-am". Persze némi túlzással :)
Ha valaki hozzávesz egy FreeSync monitort, 1440p-re is nagyon sokáig jó lesz ez a kártya.
Ezt kétlem, de arról is függ, hogy mi kell még az 1440p mellé. Mindenesetre ezt viszont nem várom el.
Tuningolni se fogja nagyon senki, mert még ha szénné hajtod, akkor is középkategóriás maradna (lásd gtx960). Azért 10% így is benne van egyébként.
Az első teszteken ettől kevesebb sem ízlett neki. Egyébként nem kategóriaugrás kell, de az a kis plusz jól tud jönni, ha problémamentes. Nem mondom, hogy létkérdés, de határesetekben pont segíthet.
A hőfok és hang pedig csak a felhasznált hűtéstől fog függeni, az hogy a "motorháztető" alatt 60 fokos vagy 90 a GPU a kutyát nem érdekli.
Elvben igen. A gyakorlatban azért elég sok jól melegedős kártya bizonyult turbinának. Nem akváriumba venném, szóval várom a majdani teszteket. Az eddigiek alapján muszáj erre is odafigyelni, szóval nem tekinteném irrelevánsnak a felvetést.
400W-os táp, nos igen. Két ilyet is elbírna, ha normális márka. Ennyire lenne "centizés".
Ez így van, még a procim is beleférne, a többi még éppen nem, ha csak összeadogatom a TDP-t. Tudom, hogy 80%-on érzik jól magukat a tápok, de azok is tudnak jobban zajongani, ha feszegeti az ember a határt. Egy kártya persze tényleg beleférne, a Crossfire pedig nem biztos, hogy okos döntés.
A fő gond az, hogy a 14 nm-től sokan többet vártak, többet ígértek, ehhez képest előző generációsnak hangzik a tudás. És most nem arra gondolok, hogy középkategóriás kártya, hanem a teljesítmény-fogyasztás arányra.
40 watt vs 10 watt, komolyan ezen rugózunk? 80 ezres kártyánál? Egy bolond százat csinál, tényleg.
Azért a technológiáról elárul egyet s mást a fogyasztás. Ami többet zabál, az jobban melegszik, tehát hangosabb lesz, és jelenleg úgy tűnik, hogy mindent kicsavartak belőle, így az OC-vel néhány kattintással és egy reboottal összehozható plusz teljesítmény is felejtős.
Szóval a csendes, hűvös, jól húzható kártyának nem az az ismérve, hogy két pofára tömi magába az áramot.
Nekem mondjuk az is számít, hogy a 400 W-os tápom mellé vígan beférjen, amit veszek. 150 W-os kártya nem lenne ugyan még centizés, de én inkább alatta választanék. Mondjuk eleve 470 jött volna szóba, a procim mellé a 480 talán túlzás lenne (attól függ, hogy milyen játékhoz, persze).
Az 1060-nal is ez a bajom, "túl erős" lesz ahhoz, hogy költséghatékonynak érezzem a rá elvert pénzt, pláne a 6 GB-os-ra, a 3 GB meg kevésnek tűnik. De nem tudom, hogy ténylegesen kellene-e ott egy 4 GB. Mindenesetre most az várhatok az 1050 (Ti)-re, talán azzal lehet meg az egyensúly a konfigomban, ha olyan lesz, amilyennek megálmodom.
Magas szintnél még érthető lenne, hogy gyorsabb lefelé bukni, így kevésbé. Lehet, hogy nekik van igazuk, csak jó lenne ismerni a képletet.
Maga a szint nem érdekel, de ha úgyis mindenkit nyom lefelé, akkor nem látom, hogy miként találkozhatnék a saját szintemmel. Süllyedjen csak az enyém, hogy végre könnyű ellenfeleket kapjak :)
Az is érdekes, hogy 40%-os győzelmi arányra kihozott 47-es rangra, és ugyanezen arány mellett lesüllyesztett onnan 41-re. Lehet, hogy számít az egyéni produkció is, de egyszerűen sem magamnál, sem a társaknál nem fedeztem fel eddig összefüggést.
Az új szabályok és finomhangolás azért jót tett a játéknak, és egy kicsivel mint ha vadidegenekkel is értelmesebb meccsek jönnének (meg nehezebbek), de például a három győzelemig tartó foglalás fárasztó tud lenni.
Kaptam egyébként egy Play of the Game-et Mercyvel arra (ezúttal random csapattal), hogy kihalt a csapat mire felértem, de kettejüket fel tudtam kapni a ponton (vesztettünk is), aztán elmenekültem, mert gyorsan eldarálták őket. Azt hiszem, ez a legalja, fel kellett volna venni :D
Mercyvel különben quick playben tök jó statisztikáim voltak, többnyire nyertem is vele, most meg gyász, hétből egy győzelem jött össze vele, a korábban legtöbbet játszott hősömmel :O Most szinte mindenki mással jobban megy.
Javították már. Én is 46-ról 41-re süllyedtem, de én ezt jogosnak is érzem, közeledek az engem megillető hely felé, csak így tovább! :)
De hogy valami tanulságosat és érdekeset mondjak erről, a MOBA-kban egyre gyakoribb 'rankeden', hogy nem is lehet maximális létszámú premade partyt menni.
Bemehetsz egyedül, vagy párban, esetleg trióban, és ennyi. Vagyis garantált az 'egyensúly', vegyes lesz mindkét banda. (Ami kedvez a magányos harcosoknak is.)
Itt lehet 6-os premade csapattal menni, de akkor 6 -os premade csapat jön a túloldalt is, ergo hosszabbal matchmaking. De volt olyan is, hogy mi ketten voltunk, kaptunk magunk mellé még egy duót és két szólót, túloldalt ugyanez.
Persze ez az egész borul, ha eltérő a tudásszint , vagy valaki olyan karakterrel kényszerül lenni (vagy olyat próbálgat), amivel gyenge. Egyelőre viszont tényleg az látszik, hogy elsősorban a győztes meccsek aránya rangsorol, így van olyan, aki hozzám képest egy félisten a játékban, de rosszabb sorsolást kapott, és mögé tette. Ha meg meccset buksz, akkor meg csökken a szint, egyelőre úgy tűnik, mindegy, hogy játszottál egyénileg. De bevallom, nem olvastam utána képletnek, ha egyáltalán lehet már ismerni.
Nyilván idővel nyilván korrigál a rendszer, de reális az eddigiek alapján úgyis akkor tud lenni, ha relatíve állandó csapatok játszanak, melyek nagyjából hasonló képességű játékosokból állnak. Na nem mintha ez meglepő lenne.
Imádnivaló, hogy az egyéni skill pointot majd úgy dönti el, hogy mennyire voltál balfasz csapattal. :D
Ez tényleg vicc, ráadásul magasabb pontértéket kaptam (47, ennél szerintem rosszabb vagyok, már le is dolgoztam 46-ra), mint a nálam háromszor többet és tízszer jobban játszó ismerősök :) Mondjuk a helyezésről döntő meccsek közül egyet sem nyomtam random csapattal (ez eleve nem bölcs dolog, persze ha éppen senki nincs kéznél, akkor így járt az ember), igaz, volt pár meccs, ahol nem álltunk fel 6-os saját partyval, azok bukók is lettek (mondjuk addig néhányszor szerencsénk volt az ellenféllel).
e már az első fél kör után több healem volt mint neki másfél kör alatt.
Nekem Lúcióval magasabb a gyógyítási csúcsom és az átlagom is. Persze életben tartani egy kísért karaktert Mercyvel lehet, plusz az ultija büntet. Lúcióé se rossz, de lassabban jön össze, feltámasztani meg szinte folyamatosan lehet, és egy teljes csapatot felszedni már über.
@ödönke
Besorolásig ez teljesen rendben van, nincs ezzel semmi gond. Az a baj, hogy utána is ez lesz :D
A 14 nm-re váltásnál ettől szinte mindenki többet várt. Az ár és a teljesítmény rendben van, a referenciahűtés nem teljesen mérvadó, de ez a fogyasztás és OC-mentesség riasztó.
Én 470-est terveztem venni (nyilván attól függően, hogy mit tud), de most már várok a GTX 1050/1060-ra, engem elvesztettek.
A Soldier végül is jó mindenhová, és egyébként is klasszikus kezdőknek való karakter, illetve hagyományosabb FPS vele a játék. Én is szoktam hozzá menekülni :)
De tényleg érdemes változtatni, növeli a játék változatosságát, és amikor a part szakad, akkor jól jön a nagyobb repertoár. Meg aztán úgy tényleg nem érdemes elvárásokat támasztani a véletlenszerűen sorsolt játékosokkal szemben, ha az ember maga foggal-körömmel ragaszkodik a kedvencéhez.
De ha bénák, miért nem lépsz ki (nyilván amikor nem cserbenhagyás), esetleg be is írod az okát. Az is konstruktívabb, mint egy nem csapatba illő karakterrel trollkodni. Ha balfékek is, beválaszthatsz egy kevésbé gyakorolt tankot, ilyenkor kockázatmentesebb, tanulni pedig mindig van mit.
Én még mindig viszonylag éreztem a kényszert, hogy adott karakter legyek, az már problémásabb, ha se tank, se support, akkor mit válassz.
Ja, Reinhardt olykor nagyon ajánlott, de ha nincs aki jó vele, akkor nem biztos, hogy jó őt beválasztani. Nagyon ritkán szoktam, de irgalmatlan rossz vagyok vele. A jobb klikk persze meg, és talán egyszer még PotG is lettem vele egy szebb kalapácsolás után (azon kívül csak a főkarakteremmel, Meryvel volt PotG :D), de nagyon nem megy. Jobban szoktunk járni, ha más tankot viszek, vagy őt más viszi. Persze az az érem másik oldala, hogy gyakorolnom kellene vele, és akkor jobb lennék, csak sajnálok emiatt beáldozni meccseket, mert egy leggyengébb láncszem ezt jelentheti, "gyakorlóliga" lúzerekkel meg nincs, csak AI ellen.
Korábban amúgy nagyon dicsérted D.Vát, és szerintem nem is rossz, de általában jellemzően van jobb választás. Csak nekem Reinhardt mellett Zarya sem fekszik annyira, így inkább Winston/D.Va vagyok, ha tankolni kell.
Még Zenyattával vagyok bajban, gyakran egyénileg tök jól megy vele, de nem tudom eléggé életben tartani a csapatot, ha folyamatosan gyógyítok is. Ha nincs más support (akár még egy Symmetra-teleport is jobb a semminél, illetve Soldier 76 is tudja árnyalnia képet, de nyilván egy vérbeli gyógyító az igazi), akkor csapat szinten megdől vele a meccs.
Viszont kezd már egy kicsit unalmas lenni, hogy megállás nélkül tankot kell vinnem, mert ha én nem akkor rohadtul senki nem hoz. -.-"
Nemhogy örülnél, hogy más nem lopja el D.Vát előled :D
Komoly büntetések és szintvesztések kellenek, azzal jobban elválna az ocsú a búzától. Meg ha maradt volna az avoid (persze úgy, hogy működik is), de csak arra, hogy kit nem akarsz társnak (ugye a jó játékosokat emiatt nem tennék tiltólistára tömegesen). Mondjuk egy hónapos bant jelentene, hogy egy kezdő/kezdeti trollkodó ne szívjon örökre, de érezze a törődést a hosszabb matchmaking miatt, esetleg láthatná, hogy elérte 100-at az őt lenézők száma. Ha
Szóval népnevelő funkciók jól jönnének. Minden másra ott a haveri csapat és a szerencse (hátha nem cseszi szét senki játékot, vagy legalább a másik csapatét).
Az interjú magyarul készült. Egyébként emg indán nyelv sem egy van, szóval az észrevétel jogos, a kép rossz. A bulvárszenny meg bulvárszenny maradt az agya 10%-át használó városi legendával együtt. Nem is értem, miért nyitottam meg.
Nézd, én ebbe nem akarok jobban belemenni, ha lenne időm és kedvem foglalkozni a témával, akkor írhatnám a 100 oldalas választ vagy válaszokat psishocknak. Ahogy következik a szorosabb gazdasági együttműködésből a többi területen való együttműködés, úgy következik belőle az is, amit kritizál. Állíthatod, hogy ez természetes vagy szükségszerű, de a lényeg, hogy létezik, tehát erről legalább lehet vitatkozni. Szóval csak pár gondolatot fűznék hozzá.
Jelenleg látszik, hogy sokan fékezik, és az is, hogy a leendő tagállamokra kötelezően előírt monetáris unió nélkül is tök frankón el van néhány fejlett nyugati állam.
Az EU nem tehetetlen, az EU lassú, ezért van zavar az erőben jelenleg.
Az egységes külpolitika nem lassú, hanem nem létezik vagy alig, hiába van már külügyi és biztonságpolitikai főképviselő. A tagállamok belpolitikája miatti fellépések is elhaltak (korábban Ausztria, később Magyarország), és a lassúság gyakran tehetetlenséget jelent a politikában. Vagy legalábbis akként élik meg. A sosem használt eszköztár pedig jogilag pongyola, tagállami egyetértéshez van kötve (a legtöbb döntéshez minősített többség elég már, de messze nem mindenhez), vagy csak sosem használatos dísznek szánták (lásd 50. cikkely).
Másrészt az EU-ban sokkal komolyabb a szabályozás a legtöbb területen az USA-hoz képest, mely föderatív ország. Hozzáteszem teljes joggal, a psishocki utópia tarthatatlanságát az amerikai szabadság (értsd: lobbiuralom) jól mutatja. Kevesebb szabályozással még lobbira sem lenne szükségük a nagyoknak, erőből megehetnének mindenkit.
Részemről ennyi, innentől folytasd psishockkal ;)
Arra céloztam, hogy az EU kereskedelmi egyezményei, a munkaerő és a termékek szabad mozgása képes működni nem tagállamokkal is, ahogy arra van is példa (lásd Norvégia). Az EU maga nem csak gazdasági unió már egy ideje (ami nyilván több az EGT-nél, pláne a monetáris unió, ami nem vonatkozik minden tagállamra amúgy sem, és valószínűleg nem is fog egy jó darabig, ha az újakra elvileg kötelező is lenne). Több annál, és igenis számos törekvés van, hogy több tartalommal töltsék meg.
A te megközelítésed kiindulópontnak rendben lenne, de éppen az irányról folyó vita miatt, ami most pláne napirenden van, nagyvonalúan elhallgatja a lényeget. Nyilvánvalóan egészen mást értetek "túlterjeszkedés" alatt psishockkal, így kettőtök diskurzusában abszolút kategóriaként ebben az összefüggésben nem igazán lehet felhasználni. Az is erősen vitatható, hogy a politikai unió unió meddig szükséges a gazdaságihoz. Nem egy homogén, két mondattal leírható álláspontról beszélünk, és irreleváns az, hogy nem állnak dr. Genyaként kisujjal a szájukban a háttérben, ez nem egy fekete-fehér téma, az álláspontok tagállami kormányzatonként is eltérnek. (Egyébként voltak tisztán értékalapú politikai fellépések is, melyek a pillanatnyi érdeknek megfelelően változtathatók... mert ez már prolitika.)
Persze tényleg a 22-es csapdája az egész, hogy egyszerre jelen van a tehetetlenség, ami miatt kritikát kap Brüsszel, és az is, hogy nagyobb kontrollra törekszik.
Aki így vélekedik, az egész egyszerűen nem érti, miért és hogyan működik az Unió: a cél az együttműködés, egy olyan rendszer létrehozása, ami ezen keresztül úgy erősíti a tagállamok gazdasági erejét, hogy végeredményként mindenkinek jó legyen.
De ennek érdekében és ettől függetlenül nem csak gazdasági társulásról van szó. A közös kül-, biztonság- és menekültpolitika igénye, a közös hadsereg tervei túlmutatnak ezen. Nyilvánvaló, hogy ez vitákat generál. Eddig is a többsebességes EU volt a jövőkép, a brexit erre ráerősített.
De gyakorlatilag az Európai Gazdasági Térségről beszélsz, amihez nem kell uniós tagság.
Az offtopik diskurzus a regulációkról, az oktatásról és a világ működéséről szóló elméletek gyártásáról átköltözött egy új helyre.
Egyszerűen arról van szó, hogy látszólag az alapok hiányoznak. A válasz terjedelme maga több kurzusnyi lenne, ezért ajánlom azt a formátumot, mivel képezni úgyis szereted magad. Egyszer más topikban talán visszatérünk rá, de nem ígérem, hogy nem fogom utána kiszámlázni.
abszolút. Minden alkalommal amikor más mondta meg hogy mit "kell" megtanulnom szoptam csak az életben. Amikor én választottam ki adott alkalomadtán mire lenne a legjobban szükségem megtanulnom, csak nyertem vele az életben.
Nem akarlak megbántani, de lehet, hogy rád férne pár kurzus, hogy a világ működését megértsd (a mostanit, nem a 100 év múlva elképzeltet), egyszerűen ennyi wall of textre lehetetlen is érdemben reagálni.
Pléne nem itt, inkább nyithatnál egy Utópia című topikot, mert ha a pártpolitikától messze is van mindaz, amit írsz, egészen biztos nem idevaló.
Megszűnt az EU2-es tier, egy maroknyian használták csak sajnos, például a Croteam.
Szerk.: A Zaxx által említett Microsoft-stratégiák mellett egészen kiváló áron van a LucasArts Adventure Pack is, sosem volt még ilyen olcsó. Sajnos GOG-on nem érhető el mind közülük.
Éppen azért írtam, hogy újdonság arcodba tolására kiváltó eszköz lehet. Nyilván a kinézett javaid akciójának észrevételére meg a wishlist a jó.
1. minigame. Mert volt valami unaloműző
Van időd unatkozni? Cheater! Milyen egyébként? Én már nem emlékszem az érzésre.
Viszont a 8/24 órás leárazásban érezhetően jobb leárazások voltak, mint a mostani kéthetesben. Sőt, ugyanarra a cuccra volt jobb leárazás.
Igen, de van összefüggés abban az értelemben, hogy most is jobb lenne? Ráadásul nekem már az utolsó néhány flash sale sem volt ajánlatokat tekintve rendkívüli. Az elmúlt években évi néhány játékot vettem közvetlenül Steamen.
GoG-on a mostani nyári vásárban is napi leárazások voltak, és pár cuccot be is zsákoltam.
Igen, naponta jött új ajánlat, de a régi maradt végig, és az utolsó 48 órában változás nélkül volt minden (felfoghatjuk dupla encore daynek persze). Ez azért messze van a kapkodós, "ha be nem lépsz most, lemaradsz" őrületektől.
Én eddig sem csináltam nagy ügyet belőle, ha lemaradok valamiről, szóval ezek szerint kevesebbet nyertem az új módival, mint te. De én is örülök ennek, tisztább helyzet, nem kell nekem a parasztvakítás. Csak hát van, aki a plázát is szereti járni meg a kuponokat kivagdosni, mindenkinek kell valami hobbi.
Nyilván így kisebb az inger vásárlásra, és mivel unalmában sem nézegeti az ember, nemhogy játékból, nem is biztos, hogy kiütik a szemét az akciók. Persze erre ott a queue és a highlight. Én meg azért nem vásárlok, mert szinte nincs semmi jó áron, ami azonnal kellene, és nincs meg. A GOG-on meg volt, így ott költöttem, hiába kevésbé "izgalmas" ott is mostanában a rendszer.
Vagy változik az ízlésed: én régen egyáltalán nem csíptem Federert, az utóbbi 5-6 évben viszont az egyik kedvencem lett, mert ő a "klasszikus" stílusú tenisz utolsó óriása. :)
Jó, de az utóbbi 5-6 év éppen nem róla szólt. Ott van, jó nagyon, de az aktuális legjobb többnyire elveri. Nyilván kíváncsi az ember a minőségre, és változó lehet, hogy kinek a játékát nézi szívesen, de egyrészt ettől eltér a pszichológiája, ha az ember komoly rajongó, és annak is, ha mindig az aktuális győztesre cseréli az intimtetkóját.
Orgazmusod sem csak 5/7-es csajjal vagy VR-pornóval lehet. Éppen az a lényeg, hogy át lehet élni egy közös társadalmi rituális extázist. Ehhez nem világsztárok kellenek, hanem egy csapat, amely odateszi magát, és nem csinál azzal hülyét magából, hogy még nála is alacsonyabbra taksáltak ellen ég, hanem bizonyít, előrelép.
A középmezőny nem negatívum, ha mindig előre is kell nézni. A gyereked, haverod csapatának sem azért fogsz szorítani, mert nekik végig kell verniük mindenkit. Nyilván más a kapcsolat szintje, de az a lényeg, hogy nem azért szurkol mindenki valakinek, mert az az egyik legjobb, hanem éppen ellenkezőleg, azért szurkolnak az adott sportolónak, csapatnak, hogy minél többet hozzon ki magából. (Nyilván vannak divatszurkolók, illetve népszerűek a sztárok, nem ezeket tagadom, csak azt mondom, hogy a szurkolói logika nem ebből áll. Ha így lenne, akkor Federer híveinek Nadal mögé kellett volna beállnia, most pedig Djokovicnak kellene lennie a kedvencüknek.)
Arra szerintem megint nem lehetett számítani, hogy majd egy csapásra megváltozik a magyar foci, és eltűnnek az utóbbi évtizedeket reprezentáló edzők a süllyesztőben.
Ha azt nézed, hogy 40 éve nem volt magyar csapat EB-n VB-n
1986-ban voltunk vb-n, annak "csak" 30 éve (és a '97-es pótselejtezőn is mindössze 11 vagy ha úgy tetszik, 12 gólon múlott, hogy nem jutottunk ki megint :).
Eb-n 44 éve voltunk, de akkor ez még négycsapatos végjátékot jelentette (ezért is vicces, hiába igaz, amikor hozzátették, hogy akkor meccset se nyertünk, bezzeg most). 1980-tól lett 8 csapatos az Eb, 1996-tól 16 csapatos. Tehát sokáig kijutni azt jelentette, hogy az élmezőnyben voltunk. 16-24 csapatos Eb-re a '80-as években szinte nem tudtunk volna nem kijutni, ismerve az akkori erőviszonyokat (és kevesebb UEFA-tag is volt).
Szóval a sok évtized felemlegetése jogos, de jórészt retorika, mert nehezen fordítható le a mostani helyzet az akkorira.
Az sosem véletlen, ha egy csapat sorozatban tud a saját erején felül teljesíteni (milyen bajnokságokban játszanak az ellenfelek, mi a piaci értékük, mi mikor produkáltunk egymás után). Nem lesz egy csapásra Aranycsapatunk, de ez előrelépés. Gyakran nüanszok döntenek, gyakran rossz játékkal szenvednek a nagy csapatok is. Nem eszetlen elvárásokkal kell nézni, hanem úgy, hogy végre nézhető, és van eredmény is.
Nem álomjátékkal lettünk csoportelsők, a belgák az egyértelmű esélyesek, de van miért örülni. A jövő meg majd eldől, de ez biztató. És ebben a stadionoknak van a legkisebb szerepe.
Most nyilván komolyabb ellenfeleket találsz kompetitívben, meg ugye ott az a bizonyos számláló. De én nem mondanám, hogy a quick play arról szól, hogy elhiteti feled a félistenségedet. Ott is ugyanúgy kell csapat a sikerhez, és ugyanazért ment itt a sírás előtte is.