Hozzászólások
Elsődleges fülek
A Warcraft film nekem nagyon tetszett, de pl a Prince of Persiának szinte SEMMI köze sem volt a Sands of Time-hoz max annyi hogy a főhős ruhája ugyanaz volt.
A ruhát pont a Warrior Withinből szerválták (meg a PoP 2008-ból, bár ez érdekes módon elég kevés embernek tűnt föl).
A sztori teljesen más volt
Totálisan ugyanaz volt néhány dramaturgiai változtatással. Hatásában persze el lehet mondani azt, hogy más (pl. Azad palotája helyett más a helyszín, és a film nagyobb "road movie" is, Tamina helyzetileg más, mint Farah, de mégis ugyanaz, több a mellékszereplő stb.) de egyébként nem.
Szerk: Na, csak hogy ezt egy kicsit kibontsam meg megindokoljam, hogy miért tök ugyanaz.
Hasonlóságok a SoT és a film között:
- Dastan egy fiatal, apjának és magának bizonyítani vágyó herceg, vagyis ugyanaz, mint a játékban, csak azzal ellentétben nem tinédzser, származását tekintve a klasszikus játék eredettörténetét vették elő. Dastan a SoT-herceg helyett örökbe fogadott utcagyerek, így nincs esélye a trónra, vagyis a történet sosem futhat ki oda, ahová a játékok elérnek a Two Thrones végére (vagyis hogy király lesz). A lényegen nem változtat, ugyanaz a karakter, csak a filmbe egy érdekesebb-kalandorabb jellemet akartak.
- Nazim = Vizier. Ugyanúgy csalással szerzi meg az idő homokját, és ugyanaz a célja is, mint a játék karakterének: olyan sokáig visszafordítani az időt, hogy jelentősen befolyásolhassa jövőjét, így nagyobb hatalmat meg persze trónt szerezve magának.
- Tamina = Farah: Taminát ugyanúgy fogjul ejtik, mint Farah-t, csak kihúzták az apját a sztoriból és megtették ilyen papnőféle izének.
- Dastan + Tamina: teljesen ugyanaz a dinamika a két karakter között, mint a játékban. Először utálják egymást, aztán fokozatosan egymásba gabalyodnak, csak mivel Disney-film, a SoT kockázatos lezárását nem merik meglépni, hanem szépen "és boldogan éltek, amíg meg nem haltak" a vége.
- A történet ugyanaz néhány szerepcserével: a lényeg, hogy Dastan valahogyan hozzájut a tőrhöz, amit el kell juttatni a homokórához ahhoz, hogy megmeneküljön a minden. Mivel Azad és az ő királya fel lett cserélve Taminával és városával, ezért Nazim foga viszont már nem India trónjára, hanem Perzsiáéra fáj (szerintem ez jó ötlet). Az is változtatás, hogy nincs meg a kettős konfliktus "Vizier", India királya és Perzsia uralkodója között, így Nazim szimplán csak Dastan faterját akarja kinyiffantani, akinek még a tesója is (megint egy elég jó húzás szerintem), ehhez pedig Tamina és co. csak eszközül szolgálnak.
- Az meg nyilvánvaló, hogy egy mozifilm nem szólhat arról, hogy két karakter tolja a perzsa Resident Evilt két órán keresztül, szóval több a filmben a mellékkarakter és a filler-elem (pl. a haszaszinok).
Szóval oké, nem ugyanaz, de mindjárt háromszor hűségesebb mondjuk a Resident Evilnél meg még egy csomó játékadaptációnál, és ha a nagy vizuális mix nem lenne ott a négy játékból, akkor tulajdonképpen Mortal Kombathez hasonló forráshűségről beszélhetnénk. Nem azért rossz a film (mondjuk inkább közepesnek mondanám, mint rossznak, mert simán egy szórakoztató kalandfilm egyébként), mert eltértek a cselekménytől, inkább azért, mert feldolgozták, csak nem tudták igazán jól összerántani két órára.
Sárkányok, bazmeg, sárkányok a Falloutban.
Hell on Earth, madöfaka!
Nem várok világmegváltást Avellone-től, de azt gondolom, hogy nem véletlenül hívták oda / vállalta el a melót.
Mi az, ami leginkább kurvára hiányzik a Bethesda Failoutjából? Hát nem az űrlapszerű karakterképernyő, hanem a nem fehér és fekete döntések szürke következményekkel, a különféle oldalakkal való érdekseftelés, a New Vegas frakciói, ilyesmik. Mit mutatott a Techland a Dying Light 2-ből most? Pont ezt... a Black Isle sztoridizájnt.
Őőő, vajon egyedül vagyok azzal az érzéssel, hogy hirtelen érdeke lett a Dying Light 2? :D Ha nem marketing kamut öntögetett Avellone a színpadon, akkor ebben a játékban olyan dolgok lesznek, amik után a Fallout 3 óta sírok a Falloutban. :D
Az én véleményem kb. annyi, amit már leírtam itt:
http://www.rewired.hu/comment/166081#comment-166081
Szóval nem, nem áll fel rá, nem is örülök neki (ahhoz egy jobb stáb kellene), de generációs problémát sem csinálok belőle.
Ott van viszont pl. a Warcraft-film, ami elég hűséges volt a forráshoz, mégsem működött igazán. Prince of Persia? 90%-ban a Sands of Time volt a vásznon, mégsem működött igazán. És ugye ezeknél a filmeknél még a költségvetés sem volt gond, jó nagy filmek voltak, a PoPra pl. többet költöttek az AC-mozinál is vagy másfélszer. Szóval a hűség sem minden, igazából egyszerűen csak jó filmeket kéne csinálni a játék alapmotívumainak felhasználásával.
Szvsz itt a Doomnál egyébként nincs szó másról, csak arról, hogy két fillérből csinálnak valami olcsó szart. A rendező egy fos, a szereplők nevenincs megélhetési színészek, és már a képekből is egyértelmű a filléres kivitelezés.
"Who needs a #doomguy
Az neked nagy trigger volt, mi? :D
Borzasztónak tűnik az összes előzetes infó alapján, ja.
Forgatási képek a filmből:
https://www.rockpapershotgun.com/2018/06/09/new-doom-movie-looks-like-doom-and-the-other-doom-movie/
Végül is Sam Fisher R6 Siege-es debütálása után már meg sem lepődöm azon, hogy a For Honor meg valószínűleg kap egy kis hercegséget:
rwurl=https://pbs.twimg.com/media/DfQ4xdlWkAA6uUD.jpg
Valahogy tipikus "EA-reakciónak" érzem, hogy a pozitív reklám része az, hogy mi nincs az Anthemben (lootboxok, "romance" stb.).
Baszki, a mobilos C&C-t bejelentik az E3-on? :DDDD Ez felháborító.
Ennél az Anthemnél kilóra mértebb AAA-cuccot meg még nem láttam. EA, ez így kurva unalmas.
Miért mindig a legunalmasabb cuccal kezdődik az E3?
A Torment EE-é ennyi:
https://steamcdn-a.akamaihd.net/steam/apps/466300/manuals/PSTEE_Manual-v1.1.pdf?t=1515532267
Abszolút minden benne van, ami az induláshoz kell (lehet, hogy a régi 40 oldalas lett itt-ott változtatva átformázva a rövidebb formátumra?).
És pl. a BG EE-é oké, hogy szebb-dizájnosabb, de nem hiszem, hogy 60 oldalnyi spell-leírásra van szükségem, amikor azok benne vannak a játékban is. Ha már old school kézikönyv és RPG, inkább a lore-ra, a karaktergenerálásra, a szörnyek illusztráltabb-informatívabb leírásaira és mechanika finomságokra (pl. hogy mely varázslatokkal lehet megakasztani az ellen varázslatait, ami igazából az egyik olyan mechanikai elem, ami taktikai mélységet ad a szimpla RNG-s rtwp harcrendszernek) vágyom.
Jó, de az eredeti manual "csak" 90 oldal volt:
http://www.mocagh.org/bioware/baldur-manual.pdf
A Beamdog féle EE-nek meg masszívan 150 oldalas cucc. Tele van apró sztorielemekkel, de én 30 oldal után még úgy is meguntam (kb. karaktergeneráláshoz tájékozódtam belőle és annyi).
Nem tudom, miért nem lehetett ezt egy kicsit tömörebben összeszedni, elvégre a Torment EE-jét lerendezték 12 oldalban. :D
Mi az, hogy szerepjátszol, és azt csinálod, amit a játék sugall!
:D Túl sok olyan RPG-vel játszottam valószínűleg, ahol meg van annyira jól csinálva a játék eleje, hogy rábízhasd magadat kezdetben... ez nem az. A 150 oldala kézikönyvet vajon érdemes elolvasni? :D
Ugye ha vesszük a régi Falloutokat + a New Vegast, na meg a Tormentet, azokban a játék eleje direkt úgy van megcsinálva, hogy egy nagyon picit fogják a kezedet, mielőtt kiengednek a vadvilágba. Kapsz néhány könnyű küldetést, magadra szedsz egy szintet, szerzel normális felszerelést, tulajdonképpen felkészítened az útra, a "találd meg Vicet Klamathban" és "találd meg Pharodot" küldetések igazából erre valóak.
Egyébként úgy tűnik, valamennyire sikerült feldobnia a Beamdognak a régi receptet az EE-vel, elég sok poén új dolog van a játékban. Ott van pl. mindjárt az egyik új felvehető party member, Neera, aki kasztját tekintve wild mage, vagyis néha nem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy szeretné. Előfordult már, hogy dobni akartam egy magic missile, erre helyette eltüntette az aranyam 2/3-át, legutóbb meg nőből átváltozott férfivé. :D
Már nyugodt vagyok így 3-as szinten. :D Érdekes a játék egyébként: az előző próbálkozásomat a bányában lévő mágusnál adtam fel (1-es szinten megragadva), amin eléggé meglepődtem, mert ugye az lenne a main quest, és a sztori még sürget is, tulajdonképpen azt hiszed, takarodnod kell a bányába.
Most ehelyett azt csináltam, hogy a kezdeti fogadóból (ahol felveszel két csapattársat), elindultam északnak, ott találtam egy-két könnyű questet meg sok XP-t érő szörnyet, és hipp-hopp meglett néhány szint a party-nak. Azt hiszem, ilyen indulás után már jóval könnyebb dolgom lesz a bányában.
Jaja, jól összefoglaltad a bajaimat a játékkal, és akkor ehhez vedd hozzá azt, hogy én balga nekromantaként akartam nekivágni core rules nehézségen (a max HP on level up opciót azért bekapcsoltam: a Tormentben nem érdekelt, de itt már cumi van nélküle). :D
Így a starting HP-m konkrétan 4 volt, vagyis egy erős szél is le tudott dönteni a lábaimról, a BG-ben meg a level 1 annyira igazi level 1, hogy konkrétan 2-3 varázslatot tudsz memorizálni az elején, szóval teljesen haszontalan voltam. Ehhez képest nem akarok hülyeséget mondani, de ha AD&D2, akkor a Tormentet minimum 3-4-es szinttel kezdi veled a játék, és a felkapható társaid is hasonlóan kemény csávók. Ott nincs meg a low level szenvedés, ráadásul ha valaki elhullik, azonnal fel tudod támasztani, Morte meg olyan jó tank, hogy a világ legbénább karakterével sem fog gondot okozni 4-5 bandita a játék legelején sem. Ehhez képest a BG-ben lecsap egy goblin. :D
Mindenesetre nem adtam fel, hanem inkább újrakezdtem harcossal, mert láttam, hogy ha harcos lennék, kurva gyorsan le tudtam vinni 0-ra az armor class-t, HP-m is sokkal több lenne stb. Be is jött, két óra alatt sikerült szintet lépni, persze a hülye RNG miatt így is kell eleget visszatöltögetni.
Szerintem érdemes belenézni a Numa-numába, legalábbis az első néhány óra alapján nagyon jó játék. Negatívumként kb. csak annyit hallottam róla, hogy rövidebb az eredeti Tormentnél, viszont mechanikailag nekem egy kicsit patentebbnek tűnik (a crisis-rendszer nagyon passzol az olvasgatós stílushoz). A Numera-világ meg elég sokban hasonlít a Planescape-re: nem annyira bizarr, viszont kellemes ötlet az, hogy egy sokszor elpusztult világban tolod, ahol az előző civilizációk technológiáját csak varázslatként tudja értelmezni a mostani.
Na ez az, hogy nincs már ehhez gyomrunk. :D Én annak idején ha jól emlékszem, akkor az expanziótlan első részt vittem végig, a többi viszont kimaradt, ami kicsit sajnálok, mert a BG2-t nagyon istenítették annak idején, az első kiegjét meg az EE hozzáadott cuccait + a Siege of Dragonspeart is jó lenne végigtolni. Ennek a "klisé fantasy, de ezerrel" világnak is van egy bája, a mechanikai mélység is vonzó, csak nagyon zavarja közben az embert a nemlétező balansz meg az, hogy mennyire ki tud veled szúrni az RNG (akit az XCOMban zavart az RNG, tuti, hogy sosem látta a BG-t :D).
Így a Torment után ezt látva mindig azon csodálkozom, hogy hiába AD&D2 az is, rohadt sokat belecsaltak a Black Isle-nál ahhoz, hogy fair és időtálló legyen.
Baldur's Gate EE
Akármikor viszem végig a Tormentet, valahogy mindig bennem van az "akarok még", aztán jobb híján felrakok egy másik IE's cuccot, vagyis a BG-t... és minden egyes alkalommal rájövök kb. 10 óra után arra, hogy sosem értettem, mit lehet szeretni ezen. :D
A BG-nél nagyobb szenvedés talán nincs RPG-ben, és ez minden, csak nem videojátékos-vonás. Úgy érzed, mintha valami tök forráshű AD&D2 szimulátort tolnál, de közben meg az AD&D2-nél szarabb dolog nem létezik. :D
Elég csak ránézni az acsi statokra ahhoz, hogy lássa az ember, mennyire borzalmasan öregedett:
https://steamcommunity.com/stats/228280/achievements/
Mi a szart vesznek az emberek a BG EE-n, ha még 30%-uk sem hagyja el Candlekeepet? :D
Inkább a Tides of Numenera, bye! :D
Na hát ez az, hogy szegénynek az érdekes koncepción kívül karaktere az pont nem volt. :D Mondjuk emiatt nem is merem eltemetni ezt a filmet.
Nem is csak ez a durva, hanem az, hogy megszerezték Joker jogait a DC-től, a Penumbráét meg a Frictionaltől!
Engem ez csak annyiból érdekel, hogy a SCUM és a Serious Sam 4 megosztottan használja ugyanazokat az asseteket, szóval tök jó látni előre, hogy kb. milyen pályák lesznek az SS4-ben. :D
Már itt felzokogtam: "szívében egy erődítményre való megbánással".
Örülök annak, hogy ezt kiemelted, mert majdnem kitöröltem. :D Ugye önmagában elég kacifántos értelme van a mondatban, viszont annak, aki végigvitte, úgyis le fog esni, ezért maradt.
Avellone mellett megemlíteném Colin McComb-ot is.
Nem nagyon akartam Avellone mellett mást is kiemelni, mert nem igazán vágjuk, ki mennyiért volt felelős a játékban. Csak azt tudjuk, hogy Avellone írta a szövegek több mint felét (Curstön mondjuk tökre érezni, hogy azt a részt pont nem), és hogy az ő projectje volt az egész Torment, szóval a többi íróval szemben nem biztos, hogy korrekt lett volna, ha odabiggyesztem, hogy "és egyébként ez a híres dizájner is melózott rajta". :D
De ne aggódj, fognak még egy mondatban szerepelni a Torment és McComb szavak. :)
Megértem, mert egyébként is csak két mondat (mondjuk egyelőre nincs is nagyon miről beszélni a tréleren kívül). :D
Csak ezért a számért érte meg a 2005-ös Fantastic Four-film:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=e8k7xJBXv30
Azóta is a kedvenc VR-dalom.
Szerintem ha elolvasod a fenti cikket, neked is le fog esni, hogy a karakterfejlesztésről beszéltem, de mind1. Szvsz tök egyértelmű, hogy ami ezt illeti, akkor vagy okos, ha a játék végére sikerül összehozni az optimális, classodhoz illő late game karaktert. Ez valamennyire a Tormentben is számít, hiszen ha pl. mágus vagy, a party méretét meg maxon tartod végig, akkor a legbrutálisabb-leglátványosabb varázslatokat csak a játék legeslegvégén tudod majd használni. Érdemes gyúrni arra.
Másrészt meg pl. ha te egy intelligens, bőbeszédű karakterrel akarod végigjátszani a Tormentet, Transcendent One csak 25-ös wisdom mellett adja be neked a derekát békésen... szóval ja, maxolni kell, a Tormentben is.
Nem, az túl jó lesz ahhoz, hogy szórakoztató legyen. :D