Warhammer 40K: A Tiranidák
Hiába a gárdisták koncentrált tüze, a Tiranida áradat megállíthatatlannak tűnik
A Tiranidák először akkor tűntek fel a galaxisban, amikor a galaxis legkülső peremén fekvő Tyran rendszer egyetlen lakott bolygója, a Tyran Primus kutatóállomás hirtelen elhallgatott. A birodalmi sereg egy egész hadosztálya és az Adeptus Mechanicus, egy kibernetizált elit osztaga is ott állomásozott, nem beszélve a kisebb flottáról és a nem elhanyagolható erődítésekről, amik védték. Ezért egy Inkvizitor, bizonyos Kryptman úgy érezte, hogy ami mindezt képes volt elhalgattatni, az esetleg okot adhat némi aggodalomra – és utánajárt. Legnagyobb megdöbbenésére az állomás helyén csak romokat, az addig óceán, és igen veszélyes tengeri flóra és fauna borította bolygó helyén pedig egy csupasz kőgolyót talált. Továbbá egy rövid üzenetet, amit az állomás néhai parancsnoka, az Adeptus Mechanicus Magos Exploratora, Varnak helyezett biztonságba a halála előtti utolsó percekben, mélyen az állomás alatt. Ebből kiderült, hogy a bolygó molekuláris szintig történő elpusztításáért egy eddig ismeretlen faj a felelős. E faj egy másik galaxisból származik, roppant sebességgel alkalmazkodik, és végtelen számban támad. Mikroszkopikustól csatahajónyi méretig terjedő élő organizmusokból áll, melyek egyetlen motivációja: minden életet felfalni. Ráadásul borsóval eszi a brassóit!
Ez utóbbi információ még a sokat látott Kryptmant is elborzasztotta, ezért nem tudta leküzdeni hirtelen támadt késztetését, hogy az új fenyegetést az elesett Tyran rendszerről nevezze el.
A Tiranidák egyszerre végtelenül sok organizmusból álló faj, és egyetlen élőlény. A legutolsó egyed is pszionikusan aktív, és a nagyobb, fejlettebb tiranidák (úgynevezett szinapszis-lények) agyán keresztül részét képezi egy, az egész fajt átfogó Kaptártudatnak. Ez a közös agy olyan méretű és olyan pszionikus erejű, hogy a tiranida kaptárflották környékén több bolygórendszernyi távolságra árnyékot vet a warpba, lehetetlenné téve az utazást vagy a kommunikácót azon keresztül, valamint megőrjíti a psykereket, és elűzi a démonokat is. A titáni méretű elme egyetlen motivációja a faj fenntartása és tökéletesítése, minden más életforma felfalása és magába olvasztása útján. Végtelenül sok egyede mind ezeket a célokat szolgálja. Hatalmas élő hajói – melyek mellett még a Birodalom csatahajói is eltörpülnek – bendőjükben szállítják felprédálandó világról világra ezt a kozmikus sáskarajt. Milliónyi élő, repülő akna és űr-ragadozó kíséri őket és szaggatja szét a légi ellenállást.
Tiranida élő hajók falnak fel egy birodalmi flottát
Erőiket már az orbitális védelem eleste előtt útnak indítják a felszínre. Mikotikus spóráik – élő leszállóegységeik – becsapódnak a bolygóra, és elárasztják azt tiranidákkal. Harcosaik végtelenül változatosak: repülő, föld alatt ásó, úszó, vagy teleportáló, lopakodó vagy élő páncélosként előredübörgő épp olyan széles skálán fordul elő közöttük, mint amilyen sokféle a méretük: vírusnyitól felhőkarcolónyi bio-titánig megtalálható minden fenti változat.
Fegyvereket is használnak. Egyes egyedek arra fejlődtek ki, hogy más példányok harci eszközként, vagy lőszerként vessék be őket. Mérges spórákat köpő lőfegyvereik és élő pengéik mind egy-egy specializálódott tiranida, ami szimbiózisban él forgatójával.
Tiranida spóraaknák, méregágyúk, élő csontpengék és más fegyverszimbióták
Bármilyen ellenfélre akadjon is a Kaptárflotta, a végtelenül változatos rémek között akadni fog olyan, ami ellen az nincs felkészülve. A közös tudat minden összecsapással tanul, és változtat a startégiáján. Más fajokat vet be, sőt, módosítja azok genomját. Ha az első rohamot lángszórókkal verték vissza, a túlélők máris készülhetnek rá, hogy nemsokára már tűzálló bogarak próbálják őket felvenni az étlapra. Minden legyőzött ellenfél, elhullott tiranida, vagy egyszerű növény, amihez hozzáférnek, lebonttatik, hogy újabb harcosok készüljenek belőlük. Ha pedig leküzdötték az ellenállást, írmagját sem hagyják az ökoszisztémának. Külön erre szakosodott lények bontják egyenletes biomasszává a bolygó valamennyi élő szervezetét, beleértve magukat a tiranidákat is. Amikor minden elemeire bomlott, az óceánok elforrtak, és a szerves anyaggal gőzként keringenek, a Kaptárflotta leereszkedik a légkör maradékába, és felszívja az egészet, az utolsó víz- és levegőmolekuláig. Az örökké éhes raj, gazdagabban egy újabb világ biomasszájával, és az ellene való harc fortélyaival, már indul is a következő halálra ítélt rendszer felé.
Bár a Dimachareon még mindíg nem a leghatalmasabb tiranida szörnyeteg, ez a tudat nem vigasztalja a birodalom e közkatonáját
Kanyarodjunk most vissza Kryptmanhoz. A jó Inkvizitor, Tyran vesztét látva, fülében Varnak Magos utolsó üzenetével, lelki szemei előtt a borsós brassói rémével, inaszakadtából szaladt az egyik legnagyobb Gárdista rend, az Ultragárdisták rendfőnökéhez. A rend feje, Marneus Calgar nem vette félvállról a fenyegetést. (...pedig tehette volna, hiszen figyelemre méltó félvállakkal rendelkezik...)
ShowHide spoiler #
Marneus Calgar és az ő vállai Azonnal mozgósította a kaptárflotta haladási irányába eső protektorátusa, Ultramar iszonytató hadi erejét. Ultramar Ötszáz Világa a Birodalom egyik legerősebb, és leggazdagabb része, az Ultragárdisták pedig híresek egyedülálló stratégiai érzékükről, ám ilyen ellenféllel még ők sem találkoztak. Iszonyú áldozatokat szenvedtek, Ultramar bolygók tucatjait vesztette el, Calgart gyakorlatilag kettétépte egy hatalmas tiranida, és csak a rend legjobb gyógyítói tudták megmenteni, de az idegen áradat végül megsemmisíttetett. Akkor még legalábbis így hitték.
A tiranida kaptárflották útvonalai a galaxisba
Ez azonban még csak az első fejezet volt a galaxis küzdelmében a kaptártudat ellen. Mint kiderült, ez a flotta, amit az Impérium a Behemoth kódnévvel látott el, csupán egy csápja a galaktikus síkra alulról és felülről közelítő tiranida áradatnak, amelynek egyre csak újabb flottái érkeztek meg.
A Kraken kaptárflotta csapását legjobban az eldák érezték meg. Elborzasztó veszteségek árán sikerült megállítaniuk az első támadást, és miután számos rendszert és kis híján egyik Mestervilágukat is elvesztették, a történelemben szinte egyedülálló módon az egész elda faj kötött átmeneti szövetséget a tiranidák ellen. Mestervilági, sötét elda, és harlekin erők szálltak együtt szembe a végeláthatatlan áradattal, és feltartották addig, amíg ősi technológia segítségével szupernovává nem sikerült lobbantaniuk egy napot a flotta közepén. A Krakent legyőzték, de az Iyanden Mestervilág azóta is maréknyi élő, és számtalan holt, lélekkőbe zárt eldaszellem otthona.
Az Iyanden Mestervilág eldái életüket áldozzák a Kraken kaptárflotta lelassításáért
A Leviatán több hatalmas flottára oszlott, és mind a Birodalomra zúdult. Kryptman Inkvizitor eltökélte, hogy ha kell, a legkönyörtelenebb eszközökkel fog élni, de megtagadja a rajtól az éltető biológiai anyagot. Míg a Gárdisták és a birodalmi sereg életüket áldozták a lakott világok védelméért, ő szövetségeseit is elárulva, lakosságával együtt elpusztította a bolygót amit felfalni készültek. Érzékeny pontjára tapintott ezzel a kaptárflottának, ami így elesett a remélt biomasszától, sőt odalett a bolygó elfoglalására keltetett harcosokra felhasznált anyag is. Elfogott továbbá egy magasabb rendű tiranidát, aminek a tanulmányozásával az Adeptus Mechanicus biológusai pusztító mérget fejlesztettek ki. Egy Gárdista elit kommandó behatolt a flotta királynőjét rejtő élő hajóba, és a méreg segítségével elpusztította e vezérlényt, ezzel megszakítva a szinaptikus hálót. Az addig egyetlen organizmusként mozgó áradat megannyi állati intelligenciájú ösztönlényre szakadt, és a birodalom veszett kutyaként végezte ki őket. Ez azonban csak a flotta egy kisebb ága volt.
A Vérangyalok rend Gárdistái tehetetlennek bizonyulnak a Tiranida áradat elsöprő számbeli fölényével szemben
Kryptman tértivevényes csomagban vérszemet kapott a sikertől. A következő flotta útjában minden olyan világot, amit az már elkezdett felfalni, vírusbombákkal elhamvasztott, megint csak kettős csapást mérve a bogarakra. Csupán az az egy apró szépséghibája volt a módszerének, hogy a legnagyobb népirtást hajtotta végre a Hórusz-lázadás óta. Ez még az Inkvizíció híresen pragmatikus vezetőinek a gyomrát is megfeküdte: távollétében kiátkozták és halálra ítélték őt.
Kryptman azonban még mindíg nem végzett. Elit gárdisták egy hozzá hű maradt csoportjával élve fogott el egy csapat Génorzót. Ezeket a tiranida beszivárgókat az Octavius régióba szállította, ahol a galaxis egyik legnagyobb ork birodalma található, ami már régóta sok fejfájást okoz az Impériumnak. A rájuk szabadított génorzók azonban hamarosan elkezdték a kisebb ork telepek feldolgozását, és amikor elegen lettek, pontosan úgy tettek, ahogy Kryptman remélte: pszionikus jelet küldtek a Kaptárflottának. A teljes maradék Leviatán flotta kézifékes kanyart vett az orkpörkölt irányába. Az orkok pedig lelkesen özönlöttek Octavius legtávolabbi sarkaiból is a harcimádó fajuk számára ínycsiklandó küzdelembe, ami a mai napig tart.
A tiranidák módot adnak az orkoknak az általuk olyannyira kedvelt közelharc gyakorlására
Terve bevált, de Kryptman két dologgal nem számolt: egyfelől két olyan fajt szabadított egymásra, ami egyaránt effektíve erősödik a harctól – ebből a helyzetből nagyon nehéz lesz jól kijönnie az Impériumnak. Másfelől magára haragította az inkvizíció mellé a Halálőrséget is, az összes gárdista rend legelitebb veteránjaiból álló, az idegen fajok elleni hadviselésért felelős szervezetet (az Octavius-helyzettel borzalmasan megnehezítette az életüket, és ők szívesen visszaadnák a kölcsönt). Így azóta a jó Inkvizitor alighanem még aludni és enni is csak menekülés közben szokott...
Az Impérium tudósainak nyugtalanító hipotézise szerint a Tiranidák az életet annak pszionikus kivetülése alapján érzékelik, és a Császár a warpban napként világító fénye, az Asztronomikan olyan ellenállhatatlanul vonzza őket, mint lepkét a gyertyaláng. Alátámasztja ezt az elméletet, hogy a galaxisba behatoló flották mind Terra szent bolygója, és a Császár szarkofágtrónja felé módosítják a haladási irányukat. Ha beigazolódik a feltevés, a Kaptártudat lehet az Ember Birodalmának leghalálosabb ellensége.
Génorzó Pátriárka szektája élén
Szó esett a Génorzókról: Képükben egy másfajta, alattomosabb veszély is les a galaxisra a tiranidák részéről. Ezek a lények ugyanis azon felül, hogy ügyesen lopakodnak és meglehetősen veszélyes közelharcosok, képesek más fajokat, így az Impérium polgárait is megfertőzni genetikai anyagukkal. Ezzel akár egyetlen Génorzó is többgenerációs ciklust indíthat el. Az első néhány generáció tagjai meglepően hasonlítanak a gazdafaj egyedeihez, külsejük azonban génorzószerű jegyeket mutat, és viselkedésük is markánsan megváltozik. Már nem az Istencsászárt imádják, hanem a ciklust elindító Génorzó Pátriárkán, és az ő űrbéli „istenein” csüngenek vallásos áhítattal. Mindent megtesznek, hogy minél több új hívővel bővüljön a génorzó szekta gyülekezete. Mindemellett fáradhatatlan munkával igyekeznek bekerülni a legkülönbözőbb vezető és beosztott pozíciókba, hogy amikor eljön a Pátriárka ideje, ne legyen olyan szeglete a társadalomnak, amit még nem fertőztek meg. Néhány generáció múltán ugyanis újra tisztavérű Génorzók születnek, és elméjük a fajuk után kezd kutatni a hipertérben: immáron elegen vannak, hogy pszi-hívásukat meghallja a Kaptártudat. A szekta fellázad, és belülről rombolja le a rendszert, a tiranidák pedig leereszkednek a bolygóra – hogy ugyanúgy felfalják a híveiket mint minden mást is. Bizony, el kellett volna olvasni az apróbetűt a Pátriárka szerződésében…
Ha a Génorzók olyan élettérben találják magukat, ahol aránylag kevés a hozzáférhető élőlény – például egy űrhajón –, a felfalható biomassza korlátot szab a további terjedésüknek. Ilyenkor hibernációba süllyednek, és türelmesen várják, hogy élőlények tévedjenek arra. Csaknem minden második sodródó hajóroncs, vagy elhagyatott űrállomás csordultig van csendben várakozó Génorzókkal. Hatalmas, sodródó, génorzóktól hemzsegő kísértethajó fedélzetére küldött kis létszámú elit gárdista alakulat küzdelméről szól a 40K egyik legnépszerűbb és legtöbb formában feldolgozott játéka, a Space Hulk is. (Aki meg tudja indokolni hogy miért öt-hat főt küldenek a rend legnélkülözhetetlenebb hőseiből, pótolhatatlan felszerelésben a százával rajzó génorzók közé, vendégem egy virtuális sörre – de mindegy, eszement hangulatos, és ez a lényeg! MI VAGYUNK AZ ACÉL, MI VAGYUNK A VÉGZET, A CSÁSZÁRÉRT HARCOLUNK ÉS NEM ISMERÜNK FÉLELMET! JA, ÉS HALÁL A BORSÓS BRASSÓIRA!!!)
rwurl=
https://streamable.com/5nct
A készülő Deathwing játék előzetesében a Sötét Angyalok gárdistáinak legjobbjai szállnak szembe a génorzók áradatával
A fogékonyabbaknak már feltűnhetett némi hasonlóség az Alien filmek xenomorfjai és a tiranidák között: ez nem a véletlen műve, valóban nagy hatással volt a dizájnerekre az Alien I-II. A Starcraft játékok Zergjei sem a sors szeszélye folytán emlékeztetnek a 40K űrsáskarajára: egyfelől a Starcraft is 40K játéknak készült még halvány ötlet korában, másfelől pedig ugyanaz a fő dizájner tervezte a Tiranidák új látványát, aki a Zergeket is. Ha nem is lehet minden szegletükben egymásra ismerni bennük, azért a Hive mind – Overmind, Carnifex – Ultralisk, Ravener – Hydralisk vonalon érdemes tapogatózni.
A tiranida Exokrin élő tüzérségként fedezi a raj előrenyomulását
Az idegen áradat az asztali játékban is meglehetősen népszerű. Modelljeik finoman kidolgozottak. Stratégiájuk gyakran számbeli fölényre épít: például végtelen számú kis közelharcos Hormagaunt özönlik sebesen az ellenfél felé. Ezt számtalan nagyon trükkös támogató egység erősítheti: a Tervigonok petezsákjukból folyamatosan keltetik az újabb Hormagauntokat, a Zoantrópok pszionikus tüzérségi támogatást nyújtanak stb... Aki pedig ebből kiindulva zárótűzzel és lángszórókkal készül a raj ellen, azon kényelmesen keresztültapos egy kis számú, különleges szörnyetegre építő csapat. Ilyen elit egység lehet az elpusztíthatatlan Carnifex, a „minden egység azt a borzalmat lője mert ha ideér végünk" elterelő taktika szállóigévé vált szinonímája. Legalább ilyen halálos a Kaptár Ura, ami a játék egyik leggyilkosabb generális-figurája: akár szárnyakat növeszt és a levegőből támad, akár gyalog, négy élő pengelényt forgatva csinál sishkebabot bármiből, amit utolér.
a Games Workshop dizájnerei nem fejlődnek olyan gyorsan mint a tyranidák, de azért látványos a különbség az első carnifex modell és a mai között…
