Hozzászólások
Elsődleges fülek
swoder írta: Hmm, ez viszont érdekes dilemma elé állíthatja a játékosokat: elmerülök a gyilkolászás coolságában, vagy a pacifista utat választom, ezzel kihagyva a puccos varázstárgyakat. Ebben az olvasatban a békepártiságot önmegtartóztatásként is lehet értelmezni.
Egyáltalán nincsen ám kőbe vésve, hogy a cyphereknek csakis harci funkciójuk lehet. Beszédes az elvárásaidra nézve, hogy ezt gondoltad. :)
Nem szeretek úgy beülni egy játék elé fél-egy órára, hogy mondjuk kezdésnek a journalban kell eltöltenem negyed órát, hogy rájöjjek, hogy a múlt héten, amikor legutoljára volt volt fél órám játszani, egyáltalán hova indultam el, és ott melyik fő- illetve mellékküldetésekkel akartam foglalkozni. Ha kevés az idő, inkább a kevés szöveget és több akciót preferálom. Néha próbálok ezzel szembe menni, de már a Life is Strange-nél is zavar, hogy nem tudok egyben végigcsinálni egy epizódot, és mindig ki kell rántanom magam a történetből, mert mondjuk felébredt az egyik gyerek, aztán meg legközelebb marha nehezen találok vissza. Pedig az azért még nincs a Torment szintjén szövegben, és egy epizód nem is épp hosszú.
A másik dolog, ami visszatart a CRPG-ktől, az a Bagoly által említett rendszerismeretre fordítandó idő. Szeretem én is átlátni a rendszert, egy kicsit min-maxolni a karakterekkel, pepecselni a felszereléssel stb. Ha nem tudom rászánni az időt, hogy megismerjem a rendszer működését, átlássam az összefüggéseket, akkor az én kis ilyen téren maximalista énem üveghangon sikít, hogy akkor inkább bele se kezdjek. Félélményt nem akarok.
Hmm, ez viszont érdekes dilemma elé állíthatja a játékosokat: elmerülök a gyilkolászás coolságában, vagy a pacifista utat választom, ezzel kihagyva a puccos varázstárgyakat. Ebben az olvasatban a békepártiságot önmegtartóztatásként is lehet értelmezni.
A Dishonored pedzegetett hasonló morális kérdéseket, illetve számtalan másik mű mellett a Star Wars jedijei is bizonyos értékrendek menti önmegtartóztatást gyakorolnak. Kíváncsi vagyok milyen lesz a narratíván keresztüli visszacsatolás.
@Bagoly
Én fokozatosan hidegültem el a képességeket számszerűsítő és ezt rendszerbe foglaló játékoktól. A törésponot a mértéktelen WoW-ozás hozta meg nekem: egyrészt megcsömörlöttem a min-maxolás nyújtotta élménnyel, másrészt a játék arra is rendesen rávilágított, hogy a cél sokszor csupán egy tárgy megszerzését, kihívás leküzdését jelenti egy sablonos fantasy világban.
Egyszemélyes játékokban jellemzően nem ennyire hangsúlyos a külső motivátorokra való építkezés, de a belső motivációt nyújtó rendszerekben való elmélyülés alapvetően nem tud sok újdonságot mutatni. Ezen kívül pedig lényegében egy klisés sci-fi, vagy fantasy világot szoktak kínálni a játékok, ahol jellemzően a világ felépülésének logikáján szokott lenni a hangsúly. Ezért szoktam oly gyakran Tolkienre hivatkozni, aki a szakterületéből fakadóan inkább az összefüggésekre fókuszált, elég egysíkű karakterekkel, akik inkább valamilyen alapvető jellemvonást testesítenek meg a világon belül: orkok a gonoszságot, hobbitok a bátorságot, stb. A Gyűrűk Ura mindezek mellett ugyanúgy szól a bajtársiasságról, hovatartozásról, de a Tolkien munkásságából merítő művek sokszor mellőzik az emberi mivolttal foglalkozó motívumokat, és csakis a világon belüli összefüggésekre koncentrálnak.
A Gothic például ezért is fogott meg annyira, mivel a teljesen hétköznapi emberek nehézségei is gerincét képezik a játéknak. A Witcher széria szintúgy hasonló motívumokkal operál, amik a Wild Huntra még jobban előtérbe kerültek, megfejelve Ciri és Geralt kapcsolata által reprezentált apaság témájával.
A Witcherrel ellenben a Gothic viszont a játékmechanikáin keresztül is nagyban hozzáad az élményhez, hiszen egy teljesen hétköznapi embert testesítünk meg, akire egy vaddisznótámadás is ugyanúgy halálos lehet. Ez az alárendelt szerepkör pedig segít azonosulni a világot benépesítő átlagemberek nehézségeivel. Mindennek az elmélyítésében a belső nézet, és a hanggal megszólaló karakterek is kulcsszerepet játszanak, hiszen nem csak távolról szemléljük a néma, arctalan karaktereket.
Ettől független érdekel a Numenera, mert érdekes témákat látszik felvetni, de a fentiek függvényében talán érthetőbb, hogy miért távolodtam alapvetően el az izometrikus RPG-ktől.
Strato írta: Én megértelek. Én is már csak távolról, halvány lemondó sóhajjal szemlélem ezeket a több kilométernyi szöveget felvonultató CRPG-ket, és némiképp irigylem damoqlest, hogy ideje és kedve is van ilyeneket végigjátszani/olvasni.
Legyen inkább "kedve és tervei", azzal közelebb kerülünk a valósághoz.
Egyébként miért kiemelt faktor, hogy sok a szöveg? Könyvet talán nem olvastok, nem-olvasós-de-hosszú játékokra nem szántok időt? Nem ugyanaz? Majdnem úgy írtad ezt, mintha egy videojáték valahogy vesztene a ráfordított időért cserébe biztosított szórakoztatóértékéből, ha "túl" sokat kell olvasni benne. A Torment-féle szószátyár játékokban hiba fillernek, akciók közti időhúzásnak tekinteni az olvasós-dumálós részeket, hiszen pontosan ezekre van kifuttatva az egész koncepció. Megértem, ha valakinek ez kevésbé tetszik az akciódúsabban felépülő játékoknál, csak be kell látni, hogy Gizikét hasonlítunk gőzekéhez, ha diabloid frenetikumot várunk el pl. egy Wasteland 2-től, vagy mondjuk Quake-t egy System Shocktól, vagy akár Icewind Dale-t egy Tormenttől stb. Más kitűzött célok: más szempontok alapján történő elbírálás.
@Bagoly
Az előzőhöz még visszatérve, úgy értettem, hogy ne hülyéskedj már, még az eredeti Falloutok, illetve az Underrail-féle modernebb kompromisszumvákuumok sem annyira hiperhardkórok (emberibb nehézségi fokozatokon), hogy minmaxolás nélkül elbukd őket. Nem kell fejből fújnod a rendszert, nem kell perfekcionistának lened, hogy boldogulj bennük és élvezd őket, analízis-paralízis ide vagy oda.
Frissül a WW honlap linkjével a cikk, bár tartalom még nincs nagyon rajta.
YT channel linkelése esetén az oldal tetejére küldök a kattintót:
http://www.rewired.hu/comment/101288#comment-101288
https://vt.media.tumblr.com/tumblr_mbyfrlMOSE1r7w2c6.mp4
SZERK: aki fogékony az ilyen hülyeségre :D ->
https://www.youtube.com/channel/UCZ30YNIcUWuSz8eVJZtLEjw
Úgy látom, legfőbb ideje volna beújítanom végre a Fatest (mindhármat, egek), mielőtt még ennél is jobban elhavazódok FE-kkel... ami mondjuk nem a legrosszabb probléma a világon.
Könyv formában, megelőlegezem, még az említettek is elviselhetőbbek lehetnek a filmjeiknél, de azért Westerfield és Bacigalupi alapból jobb írók, mint a divathullámlovasok zöme. De azért akkor is... YA nem kenyerem.
ez kicsit a diablo3 kezdeti loot rendszerére emlékeztet
wizard kalapok str-el pörgetve
barbár öv, monk only skillel...
néha kicsit kiömlik náluk az rng-s bödön, és nem győzik felmosni
de úgy tudom, a 3ds-es mario makerhez, nem lehet netről letölteni pályákat (ami pont a lényege lenne) hanem csak 'lan'-on lehet osztogatni a haverokkal.
és hát nem hemzsegnek a 3ds-es mario makeres haverok körülöttem :D
Szvsz csak szimplan idiotak ezt meg meg sok mast tekintve. Legalabb elertek ha kiesik valami hc vagy mythic loot de csak alap ilvl-on akkor az emberek nem orulnek neki mert lehetett volna jobb. :D jo rendszer.
hd rumble-ös csöcs szimulátor here we go.
Ez van olyan beteg, mint a tiny kitchen, de annál kúlabb sztem:
rwurl=https://youtu.be/3a5aBs_ih9o
Vankel motort is csinált papírból.
hisz ez a blizzard célja.
hogy a lehetőség ott lebeg, az orrod előtt mint a ló elé lógatott répa.
de csak az illúzió él, hogy valaha is elérheted.
Olyan nem nagyon lesz amíg marad ez az idióta upgrade rendszer minden lootra.
Nem tudom mire gondolsz.
Március 28-án jelenik meg a Strafe.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=yw6c_7ccMyQ&feature=youtu.be
lehet hogy ő zavarta meg a receptoraimat pár éve
rwurl=https://i.imgur.com/dao6VPO.jpg
össze is foglaltad, hogy miért tart egy örökkévalóságig kimaxolni egy karaktert :)
Na igen, nekem is erős fenntartásaim vannak emiatt. Kitörölhetetlen lelki sebeket okoztak a Hunger Games, Maze Runner és társai típusú YA filmek, 5 perc után már erős késztetést éreztem hogy lapáttal agyonverjem a szereplőket, azóta tudatosan kerülöm az ilyesmit. Könyv formában talán emészthetőbb lesz.
Igen, mert nem fogok felvenni csak az ilvl miatt egy 10ilvl-el nagyobb cuccot ha atomfos statot ad. Magyarán nem fogok lecserélni tegyük fel egy 1000+ crites és haste vagy mastery-s cuccot 880-ról 890-re vagy 95-re ha elbukom az 1000critet, ergo disenchant. Vannak sokan akik ilvl-be öltöznek csak épp az összes stat kurva szar aztán csodálkoznak, hogy semmi dmg nincs.
A heti ládámból már szedtem szét csomó 880-t meg 885-öt is. Nagyobb ilvl lett volna, de _nem_ fogom lecserélni, mert szar lesz összességében. Ahogy relicet se cserélek le 5ilvl-ért ha mocsok szar trait-et ad.
Tovább is van az, mondjad még!
A Kvantumtolvaj abszolúte mindenképp, ritka invenciózus sci-fi. A többit nemtom, YA nem kenyerem.
http://www.adastrakiado.hu/akcios-konyvcsomag-133.html
"Scott Westerfeld Leviatán című kötete, Paolo Bacigalupi Hajóbontók című kötete és Hannu Rajaniemi Kvantumtolvaj című kötete január 26-ig 70% kedvezménnyel vásárolható meg."
Ilyen szintű akció nélkül valószínűleg sosem vettem volna meg őket, de 3 könyv 2.990,- Ft-ért megér egy próbát.
SR: Hong Kong, DotT Remastered ide jöhet hasonlóképp.
Itt a cserelistám.
Ez bíztatóan hangzik! A kiindulási alapomat egyébként kizárólag a videó és a műfaj harcdús jellege teszi ki, mivel a Numenera rendszerét nem ismerem, és a fejlesztést sem követtem.