Hozzászólások

Pedig szörnyű egy film, csak közben baromi érdekes és "wtf", amitől rohadtul szórakoztató. :D Szvsz nagyon jól elmondják az összes gondot, mondjuk néhány dolgot leszámítva (pl. azt, hogy nem vicces, mert hogy a fenébe ne lenne az?) teljesen megegyezik a véleményem az övékével, szóval elfogult vagyok.

Pl. az szerintem tök egyértelmű, hogy Chevy Chase borzasztó savanyú az egészben, és tényleg egy pillanatig sem neki, hanem inkább Demi Moore-nak szurkolsz. John Candy is tök hülyén tűnik el a filmből, mondjuk ott azért van a karakternek egy minimális jellemútja, ami miatt legalább egy jó indokkal tűnik el.

Dan Aykroydot meg én nem tartom teljesen őrültnek, mert szvsz azért van egy minimális mondanivalója a filmnek város és vidék viszonylatában, csak nem túl aktuális, és lehet, hogy már akkor sem volt az.

Számomra sokkal kevésbé öregedő műfajok a platformerek (mondjuk a PoP1... ööö), a... Doom 1-2 (source porttal, tehát csalok) vagy a point 'n' click kalandok. Akár RPG-knél, akár akció-kalandoknál sokkal több archaikusságból fakadó jellegzetességet kell lenyelni. Nyilván ennek mértéke szubjektív, de azt hiszem, lehet felhozni komoly érveket amellett, hogy egy DotT vagy egy Monkey Island 2-re miért nehéz ráfogni, hogy lemaradt volna. Ettől még rajonghatok náluk is jobban a Gothicért, de ha te most belefognál, óriási rage-et olvashatnánk róla, amíg a végére nem válna kedvenccé.

Érdekes, hogy pont a kalandjátékokat említed, mert szerintem az egy olyan műfaj, ahol az írás és a fejtörők minősége mellett baromi sokat számít a külcsín. A Monkey Island 1 gyönyörű volt a maga idejében, manapság ezt a jelzőt már nehéz lenne rásütni, a szinkron hiánya meg egy olyan fájó pont volt a remake megjelenéséig, amin sehogyan sem tudna átlendülni egy mai játékos. A második részre ugyanez áll.

Másrészt meg szvsz azt látni kell, hogy borzasztóan "proto" játékműfajról van szó, ami bizony nagyon sok embernél kilövi a kalandjátékot, mint releváns dolgot. Intenzitásban és interaktivitásban iszonyú nagy fejlődést tud felmutatni a játékipar, emiatt a kalandjáték kb. a repülőszimulátorokat leszámítva egyedülállóan, műfajilag képviseli az elavult kategóriát. Nem véletlenül akart a Lucasarts sem azzal innoválni néhányszor, hogy akcióval dobja fel a formulát, a Full Throttle borzasztó motoros-akciós részei is ezért léteznek (a folytatás meg tulajdonképpen tiszta akció-kaland lett volna, ha befejezik).

Piranháéktól egyedül a Risenhez volt eddig (bal)szerencsém, de az sehogyan sem tudott berántani. Az Elex viszont eléggé elöl van a kipróbálandóak listáján, remélem, nem esek pofára vele. :)

Az egész harcrendszer kínos a '98-as Jagged Alliance 2 mellett (lehet vitatkozni az RPG mivoltán, de mondjuk 1990-ben senki nem kötött volna bele), bár amellett sok minden az.

Ahogyan a mostani XCOMok mellett is kínos. :) A JA2 RPG-ségét meg én is erősen vitatnám, az nekem mindig is körökre osztott taktikai játék volt RPG elemekkel, és nem fordítva. A Fallout-harcra meg azért nem használnám a kínos jelzőt, mert nekem az mindig is egy egyszerű játék volt ebben a tekintetben: a fene se akar fedezékekkel meg komoly taktikával törődni, nem az a lényeg. Kb. bináris a cucc (harcolok vagy menekülök), annak egyszerű és nagyszerű, és pont ezért nem is öregedett annyit. A Jagged Alliance vagy a régi X-COM hiába sokkal mélyebb és okosabb, egy mai játékos ránéz a kezelőfelületükre, és elfut Timbuktuig.

Az utóbbi az, ami miatt még inkább hibás gondolatnak tartom a harcrendszer vagy a party rendszer hiányának kritizálását: messze-messze a két Fallout a legkönnyebben elsajátítható old school CRPG, és ehhez nagyon sok köze van annak, hogy semmit sem bonyolít túl. A klasszikus Fallout olyan kiváló bevezetés a CRPG-be, mint semmi más, utána sokkal könnyebben bele lehet ugrani a "komolyabb" címekbe is, és mindezt úgy csinálja, hogy közben neki sincs szégyenkeznivalója a műfajtársak mellett.

Gondolj bele abba, hogy az első két részhez képest mennyire számít elavultnak a sokkal jobb harccal és rendes party-val rendelkező Fallout Tactics. Na ugye.

Nem biztos, hogy tudnék mondani olyan RPG-t, melyben annyira zavartak a társaim.

És ez az, amit én őszintén nem értek. Zavarnak a társaid? Akkor használd csak nyugodtan a zseniális és innovatív "várj meg itt, amíg visszajövök" opciót, tökéletesen jól fogsz boldogulni magányos farkasként is. :D

Érted, nem úgy működik a játék, hogy a társaidnak zavarniuk kéne, a kő egyszerű harcrendszerrel párosítva meg aztán végképp nem. Ráadásul meg valószínűleg pont a hiányosságaik miatt igazából a túl késői introdukciója miatt Katját (aki egyébként energiafegyókra és big gunsra lenne specializálódva, csak ez a része a "vágószobában" végezte a játéknak) és a "tök mindegy" kategóriás Dogmeatet leszámítva elég badass kollégákat szerezhetsz az útra, ami azért eléggé egyedi egy RPG-ben. Nem harcos karakterrel indulva Ian és Tycho hatalmas segítő kezek a játék első felében, utána meg konkrétan senkire sincs szükséged (ez mondjuk abból a szempontból negatívum, hogy nincsenek jól kidolgozva a világ viszonylatában, nincs olyan eleme az első játéknak, amiből kimaradsz nélkülük). Életben tartani is viszonylag egyszerű őket, ha adsz nekik rendes páncélt, jó fegyvereket és egy pár stimpaket, csak a szuper mutánsokat kell békén hagynod, egyébként osztanak.

Nem is tudtam erről a doomos páncélos a dologról, de ez így elsőre nem hangzik jól.

Pedig egyszerű, csak elég hülyén írtam le: az erősebb, 200-as páncél (a kék?) a sebzés felét szívja az armorértékbe, a gyengébb 100-as meg csak a harmadát. Ezért ha mondjuk az erősebb páncélból maradt 85, akkor nem veszed fel a másik színűt, mert akkor lesz 100, csak szarabb védettséggel. A +1 armort adó shardok nem módosítják a páncél színét, szóval ha a 200-as páncélt vetted fel, inkább azokkal érdemes pótolni az értéket, amíg lehet.

Végeredményben a 200-as páncél a nyerő addig, amíg jobban megéri, mint a 100-as (pl. magasabb health-tel egy 50-re csökkent erősebb páncél helyett már jobb felvenni egy 100-asat, mert tovább tart).

https://www.facebook.com/4KbMemes/videos/1461617327240013/

Személy szerint nem csípem az AD&D-t, túl mesterkélt megkötések és szabályok vannak benne, és ez a BG-ben is zavar. Persze ha valaki kifejezetten a D&D 3.0-t favorizálja, akkor megértem, hogy 2017-ben is az kell neki egy RPG-től, de szerintem reálisan 2002-ben ez nagyságrendekkel érdekesebb feature volt. Az NWN is sok minden volt, csak nem balanszolt, de abban állást nem tudok foglalni, hogy a BG-sagához visszalépés volt-e, mert csak az első résszel játszottam, az meg ugye elég low level. Ezért fogalmaztam visszafogottan.

A multis korszakalkotást én teljesen elfogadom, sőt sajnálom, hogy nekem ez az aspektusa a kooperatívval együtt kimaradt. Ha ezt sikerülne fellendíteni, az valóban indokolná a remaster létét. Csak egyelőre hozzáadott érték nem sok látszik (bár biztos lesznek achievementek és Steam-kártyák), és meglepődnék, ha ez hozná el a reneszánszot, ha csak telefonokról nem kattannak rá elegen. Én nem reprezentatíven 99%-ban olyan véleményekkel találkozom, hogy a kampány érdekli az embereket. Ennek most a jelek szerint Beamdog minimális munkával csinál egy jókora áremelést. Nehezemre esik optimistán és lelkendezve várnom, de nem baj, ha nem lesz igazam. (Az eddigi felújításikat sem vártam lelkendezve, de játszhatóság szempontjából indokoltabbnak tűnnek.)

A Shadow of Undrentide harcossal kb. élvezhetetlen volt a számomra, mivel értelmes AI-társat nem lehetett kapni hozzá. Az alapkampányt még bírtam maga idejében, de azért alapvetően lapos. Azóta meg mennyi RPG jött ki jobb kampánnyal? Sok. Még a BioWare-től is több.

Mondjuk én vagyok az, aki nem szereti sem a Forgotten Realmst, sem a(z A)D&D-t, sem az RtwP-t :)

rwurl=http://mockwa.tumblr.com/post/167896435123/%D1%84%D1%83%D1%82%D0%B1%D0%B...

Tökmindegy, win7-et klónozhatod rá, ha nincs problémád vele egyébként. Korábbiról illene frissíteni, most azonnal nem kell w10-re váltanod, ha nem akarsz.

Thor Ragnarok
Király volt :-) A sztori lájtos, a hangulat könnyed és menő, a poénok ültek. Jót tett neki Taika Waititi.

Pl. az új Doom is butább az első kettőnél az armort illetően, mert a régi játékban nem csak a százalékérték, hanem a szín is számított, és most meg nem mondom fejből, melyik színű volt az überpáncél, de ha azt felszedted, elég sokáig darálhattál mindenkit eszetlenül, nem is tudom, hány százalék alá kellett csökkennie az értéknek ahhoz, hogy az eggyel gyengébb kategóriájú és más színű armorral jobban járj.

Nem is tudtam erről a doomos páncélos a dologról, de ez így elsőre nem hangzik jól.

@Sunyi

Nekem egyetlen igazibb járműves rész rémlik, amire alkalmazható a leírásod, de nem is tudtam, hogy azt el lehetett rontani, pedig nem is vettem komolyan. Én tényleg rendre kilépkedtem a főmenübe ellenőrizni a nehézségi szintet, mert keményebbre számítottam. Tartok tőle, hogy a New Colossusban, majd a lefelé váltás miatt fogom nézegetni :)

Nekem csak azok a részek okoztak sok-sok visszatöltést a korábbi Wolfokban, ahol egy fix pályán közlekedő járműből kell kilőni az ellenfeleket hamarabb, mint ahogy megmurdelnék. Na az Überen, über szopás.

Viszont soha nem éreztem szükségét egy kis extra armornak, amit lelőnek rólam egy másodperc alatt. Inkább kichallengelni a nagyobb élet regenmaximumot.

Érdekes. Min. grafika szinten is. A főoldal eleje jól megy, kb. a közepe táján akadozik...

Van a drognak olyan fajtája, ami szerintem eleve bad tripet okoz, láthatólag nem jó, szerintem "odabent" sem élvezi az alany. Cloud 9, a zombidrog.

http://www.cvltnation.com/fiction-becomes-reality-brazils-zombie-drug-cl...

Szvsz amit leírtál, az inkább ízlés és "genre fatigue" kérdése: ja, egy old school RPG meglepni ma már nem igazán tud, ha már játszottál belőlük hárommal, de szvsz aki háromnál többel játszik és gyakran, az nem feltétlenül meglepődni akar, hanem elmerülni az adott világ mélységeiben és mechanikáiban. És ez az, ahol tulajdonképpen nincs avulás.

Másrészt meg olyan dolgokat hozol fel, amik eleve nem avulhattak el, mivel már akkor is rossznak a számítottak. A Fallout 1 AI-ja pl. annyira szar volt, hogy a második rész kézikönyvének "story so far" részében leírogatták, hogyan haltak meg a társaid, Dogmeat pl. konkrétan véletlenül beleszaladt egy lézerfalba emlékeim szerint. :D 97-ben is rossz volt, a kritikákban ez viszont nem ért többet egy-két mondatnál, mert az élmény és a játékmenet szempontjából összességében semmit sem számít. Azóta sem lett rosszabb meg elavultabb, mivel fejlődnünk sem sikerült valami óriásit ezen a téren: a Fallout 2 elég sokat szaszerolt rajta meg adott egy csomó beállítást a viselkedésükhöz, de a világot nem váltotta meg, a Bethesda a Fallout 3-ban meg annyira leszarta az egészet, hogy mindenki maradt ugyanolyan hülye, csak cserébe a társaid konkrétan halhatatlanok.

Szóval igen, a Fallout 1 AI-ja szar, de ezt majd kb. akkor lehet felróni neki, amikor a Fallout 6-ban a szuperintelligens társaid fedezékbe vonulnak és parancsra bekerítik az ellent, az Assassin's Creedben meg nem tűnnek el random járókelők a földben vagy akadnak el egymásban. :D Az elmúlt 20 évben kb. annyit sikerült fejlődni, hogy egy játék borzalmas elemei nem akadályoznak, már ha egy jobb játékról van szó.

Hitscan FPS-nek ott van a CoD is, amikor utoljára játszottam velük, veteranon egy pillanat alatt lelőttek, ha kibújtál a fedezékből.

Na, és a Wolf 2 első pályája pont ez a kategória, nem is mertem magasabbra lökni a nehézséget. :D Majd kíváncsi leszek, hogy a teljesben ezt hogyan variálják.

Egyébként nem hiszem, hogy a ttk alapvetően sokat nyomna a latba, csak egy kicsit azt érzem, hogy bátrabban kéne variálni a játékmechanikát, a level designon meg javítani ahhoz, hogy igazán működjön. Pl. az új Doom is butább az első kettőnél az armort illetően, mert a régi játékban nem csak a százalékérték, hanem a szín is számított, és most meg nem mondom fejből, melyik színű volt az überpáncél, de ha azt felszedted, elég sokáig darálhattál mindenkit eszetlenül, nem is tudom, hány százalék alá kellett csökkennie az értéknek ahhoz, hogy az eggyel gyengébb kategóriájú és más színű armorral jobban járj. Ezt a feelinget az új Wolfok overhealje nem igazán tudja kiváltani.

A Blood is érdekes ebből a szempontból: ott elég sok hitscan ellenfél akad, Calebet meg rohadtul könnyen tudják átküldeni a túlvilágra, de az AI, a level design és az armor-rendszer olyan, hogy remekül lehet benne sakkozni meg variálni a pacinget. Ha mindegyik armor értéked az egekben van, a kb. összes pályán elrejtett super healthből meg felkaptál egyet, gyorsan tank lesz belőled egy ideig, szóval lehet tolni a run & gunt, míg máskor meg fedezékekkel kell csalogatni az ellent olyan helyre, ahol könnyen le tudod szedni őket.