Hozzászólások

Ha nagyon ott akarod érezni magadat valahol, akkor ajánlom a Graven című "mesterművet", amiben annyira jól sikerült visszaadni a Hexent, hogy úgyis el fogsz tévedni. Térkép meg nincs, tehát immerszív.

https://twitter.com/DiscussingFilm/status/1751285816918196241
THE SLEEPER HAS AWAKENED! (Ami a Lynch-filmből vett idézet és nincs benne a könyvben, de oh well)

És jobb mint a 2!

A másik kettőt még nem láttam, de a Tulsa King tényleg tök jó amúgy.

YEP
https://twitter.com/Okami13_/status/1749689516846100746

Egyébként azt kell mondanom, hogy nemcsak a Sony-t féltem a jövőtől, de a filmművészetet is. Az Xboxnál, a Sátán cégénél kezdenek felpörögni az események, így ők is beszállnak a drámába, a MŰVÉSZETBE, mi pedig úgy teszünk majd, ahogyan minden játékosnak tennie kell játék közben 2024-ben: SÍRNI FOGUNK.

Jön ugyanis a POKOLPENGE 2: Senua Áldozata, ami páratlan Unreal grafikával illusztrálja majd a modern AAA gémerek álmát, az emberi szenvedést és az őrületet, a fejlesztők elmondása szerint pedig páratlan narratív élmény lesz. Hollywood fucking sucks, Pokolpengét inkább mindenkinek!
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=rZPvf5_FOCg

Egyébként a papok miatt vissza kell váltanunk latinra

Támogatom és akkor mindenki megtapasztalhatná a latin nyelvtan borzalmait. Az előnye meg gondolom az lenne, hogy összevissza szórendben beszélhetnénk, mert sorrend szavaknak számít nem latinul.

Egyébként sosem értettem, hogy a Vatikán hivatalos nyelve elvileg a latin, amikor mint holt nyelv egyszerűen alkalmazhatatlan a mai világra, mert semmire sincsen szavuk kb. Kíváncsi lennék, hogy ténylegesen mennyit és hogyan használják.

Prince of Persia: The Lost Crown fin

Amikor először játszottam a Castlevania: Symphony of the Nighttal, felmerült bennem egy ötlet: tök jó lenne egy ilyen PoP-játék. Kb. 20 évvel később az Ubisoftnak is sikerült rájönnie erre, szóval végre metroidvania lett a PoP-ból, ráadásul egy kurva jó metroidvania.

A Lost Crown iránti lelkesedésem a sztori befejezése és a gyűjtögetés közel kimaxolása után sem hagyott alább, simán ez a legjobb játék a szériában a Sands of Time óta. Ettől még nem hibátlan, de majdnem az, a kisebb-nagyobb gondjai meg szinte mind olyanok, hogy basszus örülök, hogy lehetnek ilyen jellegű problémáim egy Prince of Persiával 2024-ben.

Pl. néhol egy kicsit túl nehéz... egy Ubisoft-játék... 2024-ben... Hero nehézségen (ez a harmadik a 4-ből) úgy levágnak, ha nem figyelsz, hogy még az unokáid is emlékezni fognak a game over képernyőre, néhány opcionális platformer rész meg olyan brutális szivatás, hogy első blikkre el sem hittem, hogy komolyan gondolták őket. Kerestem a trükköt, az alternatív útvonalat vagy a szupererős unlockolható képességet, ami majd leegyszerűsíti a dolgokat... sosem kaptam ilyet, komolyan gondolták, minden egyes pillanatot.

Kemény idők járnak tehát Perzsiában, kb. a PoP 2: The Shadow and the Flame elveszett koronáját sikerült itt megtalálni a nehézséggel. Ijedtségre viszont semmi ok nincs, mert az irányítást már inkább a Hollow Knight és az Ori féle játékok inspirálták, így minden nagyon gyorsan és pontosan működik, a kötöttségek pedig minimálisak. Pl. nagyon jó az air control zuhanás közben, a folyamatosan unlockolódó képességek pedig rengeteg lehetőséget adnak a precíz játékra. Nem mellesleg pedig extrém fun az ugrálgatás, a late game-re elképesztő dolgokat lehet és néha kell is művelni.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=75D1m8NlcrY
Kiemelkedően menő, hogy néha az is kihívást tud jelenteni, hogy kitaláld, mit is kér tőled a játék a platformingnál, szóval nemcsak gombokat kell nyomogatni, hanem egy kis gondolkodásra és kreativitásra is szükség van. Konkrét fejtörőből is kifejezetten sok van, több, mint a korábbi Ubi PoPokban összesen és többségükben jobbak is azoknál. Egyedül a könyvtáros-tükrös puzzle ugrik be a SoTból, mint hasonlóan remek feladvány, a többit simán lealázza a Lost Crown. Különösen bírtam azokat az opcionális fejtörőket, amik mellett a demóban csak úgy elmentem, mert le se esett, hogy lehet velük valamit csinálni. Egészen őrült megoldásaik vannak néhol, volt, hogy poénból kipróbáltam valamit, hogy "á hülyeség, biztos nem ilyesmire gondoltak", aztán dehogynem.

A harcra is a gyorsaság, a precizitás és a szabadság jellemző, a bunyós játékokhoz értők valószínűleg az mondanák, hogy "nagyon jó gombjai vannak" a játéknak. Leginkább a Smash Bros és a DMC leegyszerűsített keverékének mondanám, ami elég komoly teljesítmény egy platformertől. Alapvetően úgy működik a harcrendszer, mint egy átlagos verekedős játékban, szóval kombózgatni kell és metert építgetni a nagyon erős "super move-okhoz". Érdemes minél tovább a levegőben tartani az ellent is, már ha a szörnytípus és a fizikai motor engedi. És általában engedi, hosszú kombók erejéig is, mert hülyeség lett volna megtartani a verekedős játékok multiplayer balansz miatti megkötéseit, szóval ha az ellenfelek HP-ja lehetővé tenné, simán be lehetne húzni rajtuk végtelen kombókat is... amint azt a gyakorló mód illusztrálja is lol:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=28JeXOi5rEM
Blokkolás ezúttal nincs, helyette van viszont dodge és parry is; utóbbi nagyon hasznos tud lenni, mivel bizonyos támadásokra beütve azonnali kivégzéseket, illetve bossoknál extra sebzést lehet előhozni vele. Hátránya, hogy ha elrontod a parry-t, akkor nagyobb pofont kapsz, mint egyébként kapnál, szóval érdemes inkább dodge-olgatva figyelni a támadásokat, mielőtt parry-re szánná el magát az ember. Főleg úgy, hogy van vagy 30 különböző ellenféltípus, szóval bőven van mit tanulni.

A poén az, hogy minden modern dizájn ellenére a harc nyomokban emlékeztet az első két játékban látott párbajokra, főleg úgy, hogy alapvetően az egy-egy elleni küzdelem az ideális itt is, több mob ellen pedig nagyon észnél kell lenni, mert eszetlen sebzéseket lehet bekapni normal fokozaton is.

A pályadizájn marha jó, hatalmas a bejárható terület, asszem 13 biom van, szóval a változatossággal sincs gond. A metroidvania szerkezet meglepően hardcore itt-ott, mert a játék imádja a bolondját járatni veled ügyesen elhelyezett blokkolókkal, egyszerűen szeretné, hogy eltévedj és organikusan találd meg a megfelelő utat. Erre van egy jó oka is, a térképen ugyanis hagyományos markerek helyett screenshotokat is el lehet helyezni, rendszeres screenshotolással pedig abszolút egyértelmű a térképnézegetés és a tájékozódás. Biztosan tudatos döntés ez is, de egyedül az nem tetszett a pályákkal kapcsolatban, hogy kevésnek éreztem a fast travel pontot. Emiatt kicsit sokat kell kutyagolni néha, főleg a játék közepe táján, amikor már nagy a mozgástered, de a térképed még erősen hiányos információban és shortcutokban.

Ugyanakkor metroidvania lévén végre valahára sikerült orvosolni valamit, amit sosem szerettem igazán a PoP-ban: a környezet élettelenségét. A PoP szeret olyan helyszíneket választani magának, amik normál körülmények között masszívan lakott helyek lennének (paloták, városok), de a PoP 3D-t, Farah-t meg Elikát leszámítva mégis magányos kalandok ezek. Mindenki szörnnyé változott vagy ellenség, senkivel sem lehet beszélgetni, közben meg ott vagy pl. Babilonban. A Lost Crownban ezzel szemben össze lehet futni mindenféle emberrel meg egyéb furcsa szerzettel, van is Sargonhoz néhány szavuk vagy mellékküldetésük, tökéletes.

Maga a világ, vagyis Mount Qaf szintén remekül lett megvalósítva. Tele van a játék lore-ral, ami főleg a perzsa mitológiára épül és nagyon hangulatos, a grafika pedig kiválóan adja át a helyszín grandiózusságát. Gyönyörűek a 3D-s modelleket és 2D-s festményeket kombináló hátterek, nagyon ritkán látni ilyen igényesen összerakott side scrollert.

A játék grafikai stílusát amúgy egy kicsit "meg kellet értenem", de érdekes módon játszva már sokkal jobban átjött, hogy mit is akart itt a költő tulajdonképpen. A Lost Crown ugyanis nagyon erős anime beütéssel bír, viszont ez csak úgy a játékra ránézve nem jön át teljesen. Amikor azonban jönnek a remek átvezetők, a hangeffektek meg az itt-ott egyértelműen a Berserkre és a Dragon Ballra hajazó történet, hirtelen minden jobban kezd el kinézni és összeáll a dolog. Valószínűleg a fejlesztők nem akartak japános cel-shaded anime irányba elmenni, és így jött a képbe ez a sematikusabban rajzfilmes megoldás. Nem rossz, sőt, a környezet mindig nagyon szép, viszont a karakterek azért kaphattak volna még néhány poligont.

Ha már felhoztam a történetet, egy kicsit ott is érdekes lett a végeredmény. A cselekmény fordulatait nagyon szerettem, minden anime inspiráció ellenére hibátlanul megvan a PoP-hangulat is, viszont a vége felé egy kicsit mintha belezavarodna saját magába a sztori. Emiatt keletkezik egy-két zavaró plot hole, bár simán lehet, hogy ezeket egy DLC orvosolja majd a jövőben. Szerintem a SoT és a PoP 2008 is jobban voltak megírva, ugyanakkor a Warrior Within szintű faszsághalomtól nyilván nagyon messze van a Lost Crown. Jó történet néhány lyukkal, ami szerencsére nem tudja elrontani a befejezést.

Zeneileg már teljesen egyértelműen csúcs a játék, nagyon könnyen lehet, hogy ez a legjobb PoP soundtrack evör. Gareth Coker, az Ori zeneszerzője elég cool szimfonikus darabokat írt, a számok többsége azonban Mentrix nevéhez fűződik és a csaj valami egészen elképesztőt rakott le az asztalra. Az ambient számok dúdoltatják magukat, az akcióhoz készült darabok meg nagyon jól keverik a perzsa hangzást elektromos gitárokkal.

Eleve pozitívan álltam hozzá a játékhoz, mert nem tudtam elképzelni azt, hogy egy Ubi Montpellier pedigréjű stúdió elcsesszen egy metroidvaniát, de kb. minden várakozásomat sikerült felülmúlniuk. Csak ismételni tudom az előző kommentet: le vagyok sokkolva attól, hogy az Ubisoft ilyen jó dolgot tud csinálni 2024-ben. Minősége alapján ez egy régi Ubi játék a Sands of Time, a Beyond Good & Evil, az első két Splinter Cell meg a Rayman Origins szintjén, what the actual fuck? Még ilyet, sőt, csak ilyet, kell a francnak a SoT remake!

És akkor egy csomó mindent nem is említettem, pl. hogy milyen sok és jó bossfight van, hogy csináltak a játékhoz fárszi szinkront, hogy ha túl nehéznek érzel bármit, akkor a custom difficulty opcióval sétaszimulátorrá lehet butítani stb. Meg van bocsátva a Forgotten Sands meg a soha el nem készült PoP 2008 folytatás.

Azt meg sosem fogom elárulni, hogy ez hányadik próbálkozásra jött össze:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=OwHB9u0FiuY
Ui. azért azt megemlítem, hogy bár polírozott a játék 1.0-ban is, azért van pár érdekes bug, remélhetőleg ezek minél előbb javítva lesznek. Plusz valahogy sikerült text-to-speech hangot hagyni az angol szinkronban egy mellékszereplőnél, ami egészen röhejes hiba, de jön majd a peccs hozzá.

Yep. :D Egyébként sok fikát kapott az a játék, mert hogy monoton a játékmenet és tényleg az, ha "minmaxolva" akarsz játszani. Viszont ha variálod a dolgokat, akkor nagyon jókat lehet benne lövöldözni, settenkedni meg a kettő közötti szürke tartományban szórakozni. Plusz a történet nagyon jó és még a Mafia 2-t is korrektül folytatja itt-ott.

Jaj már, a fontos részletekre kell koncentrálni:
https://www.reddit.com/r/quake/comments/19an42y/spotted_this_on_todays_indiana_jones_game_reveal/

Egyébként a fültágítós-orrpiercinges csaj sokkal gázabb, az utóbbi években meg minden egyes ilyen fejlesztői videóban ott kell lennie egy LGBTQI+++ Tinkerbell csillámpóninak. Oké, narrative designer, az nem jelent valami jót, de a MachineGamesnél azért még nem követtek el emberiesség elleni bűncselekményt. Nem volt jó a sztori a Wolf TNC-ben, a Youngbloodban meg föleg nem, de egyik játék sem volt annyira hú de woke, inkább csak szarul voltak megírva.

Én inkább a Disney-től / Lucasfilmtől tartok ilyen téren, mondjuk a tréler szerintem sokkal inkább Indy, mint az Indy 5-ből bármelyik előzetes volt. Azért persze remélem, hogy az idTech úgy van megcsinálva, hogy túl sok szivárványos zászlónál automatikusan lefagy és démoninváziót indít.

Ha olyan lesz, mint a Riddick, akkor itt nem váltogathatsz majd, hanem a játék fog váltogatni helyetted. Itt elmagyarázzák, hogyan működik:
https://youtu.be/0a6rlZmWrTg?si=efqm3-qZGLDpP-cr&t=354

Szóval third personben fogsz mászni pl.

Ez egyelőre tökéletesnek tűnik:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=0e17p2IVDUU

Az ilyen "x cég köcsög, ezért kapja be örökké" véleményekkel nekem az a gondom, hogy mivel egy cégnek nincsen személyisége meg nem tom, morálja vagy bármi hasonlója, így igazából ezzel nem érsz el semmit. Egy cég a bevételből ért, szóval ha pl. szerinted köcsögök és köcsög dolgokat csinálnak, akkor hiba nem reagálni arra, amikor éppen jó dolgokat csinálnak. Pl. ha mindenki így gondolkodna, akkor bukna az új PoP (és a PoP imád bukni egyébként, szóval ez mindig lehetséges opció :D ) és megint lehetne várni 10 évet egy új PoPra, Raymanre vagy bármilyen nem "Ubisoft open world game"-re.

És oké, ez nem hozza vissza a Black Hole-t és a Might & Magic is marad az egyik legelbaszottabb franchise a történelemben, de egy kicsit legalább noszogatja őket abba az irányba, hogy van értelme olcsóbb és kreatívabb cuccokat összehozni hosszú távon is. Btw én a Blizzardnak is bármikor szívesen fizetek a StarCraft 3-ért, ahogyan az EA-től is elfogadom a Dead Space-t.

De miért pont a zsidók? :D