Hozzászólások
Elsődleges fülek
Valahol ezt is értem, csak nem tudom... te nem szoktál úgy lenni vele, hogy basszus x évtizede játszunk és ugyanazokat a paneleket kapjuk orrba-szájba, szóval tök jól tud esni, ha jön valami, ami kimozdít a komfortzónából? Az Eternal sok tapasztalt FPS-veteránnak is ilyen játék volt, pl. nekem az első végigjátszás azért volt emlékezetes, mert ultra violence-en is szívtam itt-ott rendesen, és tökre jó volt, hogy végre megint meg kellett tanulnom tisztelni egy AAA FPS-t. :D Aztán később, amikor az utolsó DLC-n is sikerült végigérni ultra nightmare-en tök jó volt belegondolni abba, hogy sikerült egy eredményekben mérhető kis "git gud" utat végigjárnom.
Mások nem így voltak vele, sajnos a játék karrierjét végigkíséri ez a sírás-rívás random dolgokon, hogy így nem Doom meg úgy nem Doom, meg nem tudom, nem vörösesbarna hanem színes, túl intenzív, Vajknak túl unalmas, Sunyinak meg nincs benne elég Tina Turner tudomisén. Pedig zseniális cucc, csak bizonyos szempontból vagy bizonyos ízléssel megvert embereknek egy kicsit talán le kell vetkőzniük hozzá egy adag prekoncepciót.
Szerintem üljetek le elé, toljátok fel a nehézséget és szopjatok, működni fog, az Ancient Gods első részével pedig akár még a flow-nirvánába is eljuthattok.
Egy olyan játék folytatásától várod el ezt, aminek az elején csávókám kiugrik egy szarkofágból egy marsi kutatólaborban egy démoninvázió kellős közepén. És btw annak a játéknak a története is részben azért tudott érdekes lenni, mert ez kezdésnek olyan erős volt, hogy a "wtf hogy kerül ide Doomguy és ez most melyik Doomguy?" kérdéskör elvitte a hátán az egész cselekményt.
Az Eternal is használja ezeket a szándékos plothole-okat, tele van velük a játék és bizonyos szempontból túlzásokba is tud esni és főleg a két DLC végére lesz belőle egy erős zagyvalék, de egy nagyon szórakoztató zagyvalék. :D
Btw. a következő játék meg a távoli múltban fog játszódni az előző két játék előtt, szóval az se lesz egyenes folytatás. Mert mi a fenének olyat?
Szerk: Egyébként szerintem hiba volt letenni az Eternalt, mert azért úgy a játék 2/3-a környékére ha figyelmes vagy, akkor rendbe lesz téve a kezdés a játékhoz képest elég kimerítően. De én ilyenekről már nem papolok, felőlem mindenki megfoszthatja magát az évtized FPS-étől mondvacsinált indokok miatt, your loss.
Eh, az ilyen dolgokkal leginkább az a helyzet, hogy... kit érdekel? Mármint biztos sok izgalmas dolog történt Doomguy-jal a két játék között, a de sztori szempontjából ennek annyi jelentősége van, hogy a 2016 végén Hayden gondolom visszaküldte valahova a Pokolba, ahol eltöltött x időt. Ez alatt az idő alatt beindult a démoninvázió a Földön, amiben Haydennel együtt jól megszívta az emberiség, Doomguy meg megtalálta az űrkastélyt, ahol beindította az előző részben megmentett VEGÁt és most a Földön van.
Az Eternal nem egyenes folytatása a 2016-nak és erre szerintem tök jó oka van. Van az egész játéknak egy szimpla, de erős koncepciója: nem szarozik, ez jön át a játékmenetből és a cselekményből is. In medias res kezdés, hősünk tudja mi a helyzet, tudja, hogy van 3 hell priest és 5 perccel a Földre érkezését követően már tépi is le az első fejét, te meg néhány óra alatt összeszeded a szükséges sztorimorzsákat az olvasnivalókból, ha akarod. Perfekt.
Why though? Az új Doomban az árénaharc valójában csak a klasszikus gameplay loop átfazonírozása valami izgalmasabbá: ugyanúgy egy pályán kell kerülgetni az ellent meg szedegetni fel a lőszert és a HP-t, csak más jellegű a felfedezés és gyorsabban kell döntéseket hozni. Szerintem abszolút upgrade, hogy az id Software fúzióba hozta a single player FPS-t azzal, ami a Quake 3-ban meg az Unreal Tournamentben jó volt.
Az Eternal pedig jobb a 2016-nál abban is, hogy érdekesebbé teszi a pályanavigációt, egy kicsit feldobja az arénák közötti részeket klasszikusabb "A-ból megyek B-be de közben hopp itt van néhány szörny" etapokkal (vagy ahogy az idegenajkúak szokták mondani, incidental encounterekkel), szóval kicsit jobban illeszkedik az összképbe minden apróság. Az arénák maguk meg kurva jók és az olyan pályák, mint a Super Gore Nest és a Blood Swamps kiröhögnek bármit, amit a régi játékokban találsz.
De vajon elég lett volna az századjára is? Nekem is van egy-két fenntartásom a nuDoom lore-ral kapcsolatban, de összességében szerintem nagyon jó üzlet volt és nagyon Doom is lett a végeredmény. Az Eternal olyan, mintha "rendes" játékot csináltak volna egy Eviternity szintű modból, vagyis valami olyan megawadból, ahol a mappereknek már nagyon elegük volt a basic Doom tilesetekből. :D
Igen, engem is inkább ez érdekelt volna, hogy akkor valami jó sztorit kerekíteni amögé, hogy mégis hogyan lehetett szamuráj ez a csávó ahelyett, hogy tradicionális szamurájarmorban tolja a katanával, ami nyilván biztosan nem úgy volt. Oké, hogy ennél unalmasabb a valósághoz valószínűleg közelebbi elképzelés, miszerint földet meg fizetséget kapott, de ezt kéne megdobni egy kis írói kreativitással, aztán az már felkelthetné az érdeklődést.
De mondom, én nem haragszom az egyedibb főhősökért, sőt, szerintem jó döntés volt ilyesmiket kitalálni manapság, amikor bőven van miből választani a témában és nem az van, mint tizenéve volt, amikor tényleg volt igén egy szamurájos AC-re. Manapság kurvára nincs, senkit sem érdekel, szóval az igazán jó döntés az lett volna, ha a koncepció meghaladottsága miatt sosem készül ilyen AC játék, de oh well, minden szart megcsináltak már, miért pont ez maradjon ki.
És egyébként a japánokat sem könnyű megsérteni a témában, csodának is tartom, hogy az Ubinak valahogy ezt is sikerült. Pl. ott a Like a Dragon Ishin, aminél japánabb játékot nehéz találni, szigorúan történelmi témát dolgoz fel... és egy faszság. Mármint olyan szinten faszság, hogy a történet valós történelmi személyeket használ, de istenigazából azt csinálja velük, amihez az RGG-nek éppen kedve van, a játékban lévő Sakamoto Ryomának pedig köze nincs a valódihoz, holott tényleg a japánok egyik kedvenc szamurájáról van szó.
Történelmi játék:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=dVTrN6nBVlQ
Csak ott a másik oldala a dolognak is, hogy ettől még nevetségesen jól sikerül bemutatni az érintett történelmi korszakot a problémáival, konfliktusaival, élethelyzeteivel. Na, ez az, ami utoljára nem is tudom mikor sikerült az AC-nek, talán a Unity-nek még sikerült megbirkóznia ezzel meg kisebb mértékben az Originsnek is.
Yasuke elég népszerű téma Japánban egyébként és a néger szamuráj sem akkora faszság, mint aminek elsőre tűnik. Konkrétan létezett egy ilyen csávó, tényleg szamurájjá fogadták, néhány évig élt Japánban és több csatában is harcolt. A bőrszíne meg a termete miatt a csodájára jártak, mert ugye a japcsik között az afrikai néger óriásnak tűnt.
A gond azzal van, hogy kb. ennyit lehet tudni a fickóról, elvileg jezsuita szerzetesekkel jött az országba és a szamurájkodás végeztével hozzájuk is tért vissza, többet nem tudni róla. Sőt, arról is csak tippek vannak, hogy a jezsuitákhoz honnan került rabszolgaként, legutoljára Zimbabwét olvastam asszem.
Szerintem nem lenne ezzel baj, az AC-hoz megfelelő ízléssel tökéletes alapanyag, csak a franciák ebben pont idióták szoktak lenni. Komolyan véve az afrikai gyökereket meg a rabszolgaságot biztos jó aszaszinkodást lehetne köríteni hozzá, az éng gondom inkább azzal van, hogy teljesen elvitték szamurájba aszaszin helyett már-már komikus mértékben. A másik karakter jóval értelmesebb.
A kínai összeesküvés-elmélethez meg valami forrást dobjál, mert bírom az ilyeneket.
Néger és nincs rapzene? Hát ezt hogy gondolták, majd az Ubi megmutatja hogy kell:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=p6g6rwVaZds
Tiszta sor, nem azt akartam promózni, hogy Sunyi tájékozatlan, hanem arra voltam kíváncsi, vajon én mennyire élek buborékban.
Igazából a világ lett megtrollkodva azzal, hogy valahogy az Ubi helyett az RGG csinálta meg a Black Flag 2-t. :D Meg eleve ez az ötlet, hogy Majima amnéziás lesz, magához tér Hawaiin és beáll kalóznak... hát, ennyire szerethető baromságot is csak az RGG tud kitalálni.
Sajnos eléggé el vagyok maradva a Yakuzákkal, mert rengeteg van belőlük, most éppen az Ishint tolom, a mainline játékokat meg simán játszanom kell még a harmadiktól a nyolcadikig, de a Pirate Yakuzát előre fogom venni szerintem. :D Kíváncsi vagyok, mennyire fog jól fogyni amúgy, mert Majima szerintem a Kiwami 2 DLC-je óta nem volt irányítható karakter, a Yakuza 0 miatt viszont nyilván fanfavorit Kiryu mellett.
A téma hatására ma végeztem egy kisebb tesztet a zoomer ismerősök körében: kivétel nélkül mindenki tudta, hogy ki az a Tina Turner. Számainak ismeretében már nagyobb volt a szórás, de ennyiből én azt szűrtem le, hogy a névnek nemcsak a mi korosztályunk számára kell mondania valamit, elég nagy állócsillag azért ahhoz.
Én le vagyok sokkolva továbbra is, ha lenne még itthon nyomtatón, én ma nyomtattam-kereteztem volna kommenteket, mint egykoron. :D Valahogy az egész annyira egy tökéletes vihar, főleg úgy, hogy a film úgy kezdődik, hogy
MEL GIBSON
TINA TURNER
MAD MAX
BEYOND THUNDERDOME
és pont áttekeri a stáblistát, mert két perc zene szöveggel sok a mai fiatalság ingerküszöbének. :D
Hát ezt is áttekernéd, Sunyi?
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=IC8_yQGLKNM
Haha, lol. :D
Asszem a csillagokat meg a hangeffektet ki lehet kapcsolni, mondjuk a bossnál nem biztos.
Doubt, de eddig sem volt túl komolyan véve, csak néha túl könnyen olvashatóak vagytok. :D
I... uh... ez tökéletes, első napos vétel
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=viAEO_cMqfU
De mit magyaráz meg Gabika? :D Kérlek találd már ki századjára, hogy nekem nincs ízlésem, amikor folyamatosan az jön le inkább, hogy az RW-n belül van egy ilyen fura ízlésficammal találkozó megfelelési kényszer, miszerint ha hirtelen valaki kitalálja, hogy x film szar, akkor azzal mindenkinek egyet kell értenie, mert egyébként nem haladsz a korral. Nekem nincs midlife krízisem, mint itt egyeseknek és részemről évjárattól függetlenül tudok élvezni bármilyen stílusú filmet, szerintem nem velem van a gond.
De kérlek, szapulj még azért, mert tetszik egy film, ami 7-esen áll az imdb-n és szerinted szar.
Félreértés ne essék, én se tartom klasszikusnak a Thunderdome-ot, ez nem egy jó film. De ettől még a Thunderdome-ról van szó Tina Turnerrel, a "two men enter one man leaves"-zel, Master Blasterrel, Bartertownnal na meg magával a Thunderdome-mal, szóval egy sokat imádott, sokat idézett, sokat parodizált, popkulturálisan elég fontos filmről. Sok poszt-apokaliptikus apróság is itt jön be először vagy fejlődik ki jobban, pl. a Fallout 2 tribal dolgait tutira innen vették meg a Fallout egyébként is rendszeresen használja a Thunderdome-ot, mint élet-halál harcos koncepciót.
De mittudomén pl. itt van ez a 2Pac szám is, aminek a klipjébe a csávó konkrétan belerakta a Thunderdome-ot poénból:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=omfz62qu_Bc
Ha szerinted egy szar film, akkor oké, sok szempontból én sem vitatkoznék ezzel, csak a kontextus teljes hiányával nekem ez egy nagyon hiteltelen vélemény volt. Meg valahogy én úgy vagyok ezzel a filmmel is, mint sok másikkal, hogy lehet, hogy filmnek rossz, de van benne egy olyan élvezeti poénfaktor, ami miatt szerintem szórakoztatóbb sok sokkal jobb mozinál is.
Egyébként ha már stáblisták, akkor álmom egy olyan modern film, aminek a végén ilyen end credits van:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=ONR7nrBin2I
A stáblistás elejét eltekertem.
Jó oké, én itt már mindjárt művészetérzéki idegösszeroppanást kapok, de... kérdeznem kell. :D Én a tökéletesen passzoló zene meg a szereplők nevei miatt imádom a Mad Max 3 stáblistáját, szerintem remekül alapozza meg a filmet és mindig beszarok a röhögéstől azon, hogy konkrétan így vannak kreditelve a szerepek, hogy "Pig Killer", "Dr. Dealgood" meg "Scrooloose".
Szóval hogy jön az ötlet, hogy ezt áttekerd? Így elindul, a zenét meg se hallod meg kíváncsi se vagy arra, hogy mondjuk hogy néz ki a logó, hogyan akarják neked megalapozni az atmoszférát vagy nem tom és így áttekered, mintha valami századik streaming sorozatban lenne az intro, amit már 50x láttál? Mit kell ehhez enni vagy inni? Részemről nem láttad a teljes filmet sem akkor.
Egyébként a zenén meg nemcsak azért vagyok kiakadva, mert szeretem Tina Turnert (rip), hanem így azóta is filózom, hogy bazmeg csak a We Don't Need Another Hero biztos hogy van olyan ismert vagy ismertebb, mint a Goldeneye és esztétikailag mindig úgy volt előadva is, hogy megtartották hozzá a Thunderdome-os fizimiskát. Pl. itt egy 2009-es koncertfelvétel (baszki elképesztő milyen hangja volt ennek a nőnek 70 felett is):
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=SuO_8VlYAfk
Szóval nekem ez, hogy te végignézted (bár mint kiderült, nem :D) ezt a filmet úgy, hogy végig nem esett le, hogy Tina Turnert látod és hallod, fú, hát ez olyan, mintha téged a teljes 80-as 90-es évek alatt egy pincében tartottak volna bezárva és teljesen kimaradtak volna a világ történései. :D Beszarok, fuldoklom a röhögéstől én ilyet még nem basztam. :D
Ember, neked kevesebb filmet, több erdőt és airsoftot kívánok 2025-re. :D Ha meg mégis filmeznél, kérlek ne tekerd át a stáblistát, hogy aztán leírd hogy hát jó szar volt ez a Mad Max 3 meg nem értettem miért szerepel benne Queen Latifah. :DD
Nekem a Bud Spencer filmek már 20 éve sem működtek pl. (sok bennük a jó poén, de egyiket sem tartom jó filmnek), de továbbra sem értem, hogy miről beszélsz egyébként.
Az meg hogy nem vágtam le egyből Tina Turnert úgy, hogy kb. alig hallgattam őt, de akkor sem a klippjeit néztem, hanem max. rádióból szólt az megint csak mekkora szegénységi bizonyítvány? Semekkora.
Jó de akkor milyen verziót néztél a filmből, olyat, amiben nem volt benne az első 20 másodperc?
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=cNfDZB_bwQ4
Arról meg ne is beszéljünk, hogy maga a sountrack ikonikus az egyik leghíresebb Turner-számmal:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=HLBXAs2LO8k
Azt akarod nekem mondani, hogy te még sosem láttad ezt a klipet pl.? De nézd, én így már mindent értek a film szarozásával kapcsolatban, hogy igazából az erényei valahogy kimaradtak abból a változatból, amit te néztél. :D
Megváltoztak az igények.
Erre hadd ne mondjak semmit.
Az meg hogy most melyik film mikor készült nem is annyiban fontos, hogy hány év meg mondjuk mekkora technikai fejlődés van köztük, hanem a stílust nézve. Ha én ránézek a Mad Max 1-re, teljesen egyértelműen egy 70-es évekbeli filmet látok olyan tematikával, kameramegoldásokkal, zenével, alakításokkal mindennel. Most hogy két év alatt, amíg kijött a Raiders meg hogy Ausztrália mennyire volt lemaradva Hollywoodból nem tudom, de a Raiders ízig-vérig a 80-as évek Hollywoodja.
Nincs vele semmi baj, a kommentjeink 90%-a úgyis szar, csak leírtam, hogy miért nem jó hozzáállás így régi filmet nézni. Az én pro tippem az, hogy akkor inkább ne is nézze őket, hanem húzzon meg magának egy évszámhatárt és kész, a többit engedje el.
Lehet hogy én sem, de ami számomra biztos, hogy a Fury Road torkonszarja az összeset, csak hülyeség lenne 30-35 évvel korábbi filmekkel összevetni a Fury Roadot. Ugyanakkor én meg kb. pont jó korban láthattam ezeket, vagyis gyerekként, amikor még új volt Magyarországon az HBO és rohadtul nem voltam elég idős ahhoz, hogy ilyen dolgokat nézzek. :D
Pl. az első rész sztem abszolút egyedülálló abban, hogy létrehoz egy igazi antihőst Maxszel. A cselekmény teljesen normális vonalon indul, azt hiszed, hogy egy tucat akciófilmet nézel, ahol a becsületes rendőr szétcsap a motorosok között, de nem. A becsületes rendőr a végére gyogyós lesz és kivégzni a motorosokat a picsába, pont úgy, ahogy érdemlik. Szerintem világépítésben is kurva jó film pont azért, mert nem köt az orrodra túl sok mindent, csak látod, hogy ez egy széteső társadalom, hogy a rendőrök már nem úgy működnek, mint egy szokásos rendvédelmi szerv és hogy a motorosok olyan brutális dolgokat csinálnak, amiket normális rendőrség mellett nem tudnának.
Összességében meg nem tartom jó hozzáállásnak azt, hogy x évvel később megnézek 100 régi filmet és mindenféle háttérismeret vagy egyáltalán minimális mértékű érdeklődés nélkül leszarozom őket. Főleg ha mondjuk a gyerekeddel nézed, hát vazeg akkor ő sem lesz nálad érdeklődőbb biztosan, ha így van neki bemutatva a filmtörténet, hogy fiam minden szar nézzünk inkább Avengers Endgame-et (csak mondtam valamit, ennyire nem követem Sunyi kommentjeit, csak a "régi film, szar vót" kommentek rémlenek). Tényleg nem akarok vérig sérteni senkit, de pl. meddig tartott volna leszűrni azt, hogy mondjuk a filléres költségvetésű, ausztrál kvázi amatőrfilm Mad Maxet nem vetem össze a popcornpápa Indiana Jones 1-gyel meg egy google search-csel kiderítem, hogy 70-es évek.
Kérlek ne mondd hogy komoly volt ez a komment, aztakurvaéletbe. :DDD
Emlékeim szerint a Mad Max még a 70-es évekből való. De amúgy mi az, hogy Indiana Jones meg Das Boot, ezek rohadtul más filmek a koncepciótól a célközönségig. Nem lehet, hogy csak az van, hogy neked nem jön be a Mad Max?
Egyébként szerintem érdemes pl. imdb triviát olvasgatni ilyen filmeknél, sok esetben reálisabb képet kapsz az egészről mint kisujjból:
https://www.imdb.com/title/tt0079501/trivia/?ref_=tt_dyk_trv
Jó, a 3-mal én is úgy vagyok, hogy az első felét szeretem (mégis mi baj van ott a cselekménnyel?), aztán jönnek a gyerekek és elveszít, de attól még tök jó hangulata van.
Arról meg, hogy most jól megmondtad, hogy szerinted az első kettő is fos, miközben olyan klasszikusokról van szó, amikből nem egy ember épített magának több évtizedes karriert megvan a véleményem, de nem mondom el. :D Ezeket szoktam pörköltszaftos kommentnek hívni maradjunk annyiban.
Nekem szerintem ez lesz az új vesszőparipám, ti. hogy a közönség egy jelentős része tátott szájjal bámulja a moziban azt, hogy jelmezbe öltözött emberek ütlegelik egymást, de a Mad Max 3 az kínos meg az is kínos, hogy Lily-Rose Depp nyáladzva vonaglik egy filmben. Ezt nyilván nem Sunyinak meg neked szánom, csak na.
Szerk: Ha már a Depp lány meg a Nosferatu, akkor engem rohadtul erre emlékeztetett az alakítása (ami érdekes, mert a First Omenben ez a jelenet meg a Possessionre hajaz):
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=fO-J_ttajjw
Érdekes módon ettől mindenki el volt ájulva és senki sem mondta rá, hogy kínos, szerintem is rohadtul félelmetes.
Abszolút, de nem tudom, én érezni vélek egy különbséget az átállítás óta. Kicsit olyan most az Index, mintha egy adag inkompetensebb, hülyébb ember próbálná másolni a régi Index stílusát és ez mindenükön meglátszik, konkrétan olvashatatlan az oldal. Ebben a kritikában is emberünk pl. képes leírni, hogy Eggers belebukott a Nosferatuba, mindezt két héttel a premier előtt úgy, hogy így néz ki a film RT oldala:
https://www.rottentomatoes.com/m/nosferatu_2024
És még akad pár ilyen fura mondat, ami nem véleménynek érződik, hanem valami univerzális kijelentésnek arról, hogy x dolog így van és kész. Meg nem bírom Lily-Rose Deppet alapból, de itt kb. úgy sértegeti az író, ahogyan downvote-olt kommentekben szokás basztatni egy színészt. Szóval ezt inkább ne is nevezzük újságcikknek szerintem, ez csak egy bunkó geci fröcsögése, aki a gyenge fogalmazókészségével még félre is vezeti az olvasókat. Szenet kéne lapátolni azokkal a kezekkel, nem újságot írni.
A régi indexes kritikák is többségükben szarok voltak, de azoknál legalább a szekunder szégyenérzet nem fogott el.
Igen, biztos hogy szar lett, véletlenül sem arról van szó, hogy a fideszes Index sokadik senkije nagyon meg akarta írni azt, amit meg akart. I mean come on, az Indexen a filmkritika mindig nagyon szar volt.
Like a Dragon: Ishin!
Na, ez egy nagyon egyedi élmény volt annak ellenére is, hogy tökéletesen illik rá a "Yakuza-játék az 1800-as években" leírás annak minden velejárójával: drámai, remekül megírt történet, kicsi, de tömény open world, substory-k tucatjai, minijátékok ezerrel.
Mindeközben viszont egy 10 éves, korábban csak japánban megjelenet játék "nyugatosított" remake-jéről van szó, ami annyit tesz, hogy a régi játékot egy az egyben átültették Unreal Engine 4 alá néhány kisebb-nagyobb változtatással. A játékement néhány 99%-ban maradt a régi, az egyetlen lényegi változtatás az, hogy a trooper cardokat egy kivétellel (arénaharcok) mindenhol lehet használni a játékban és ehhez igazodóan buffolva lettek az ellenfelek is. A kártyák mindenféle különleges képességeket adnak (special move-ok, heal, medve és tigristámadás stb. :D), nagyon fun használni őket, néhány új is bekerült (pl. ki lehet húzni már Ichibant is) de ennyi a hozzáadott tartalom a remake-hez.
Ami a karaktermodelleket és a szinkront illeti, már nagyon más a helyzet és itt jön be az, hogy miért "nyugatosított" a remake: az eredeti szereplők jelentős részét lecserélték főleg a Yakuza 0 színészeire. A 0 volt az a játék, ami istenigazából behozta a Yakuzát a köztudatba és amivel véglegesen sikerült kitörnie a franchise-nak Japánból, szóval teljesen egyértelműen üzleti döntés volt ilyen formában visszahozni olyan népszerű karaktereket, mint Kuze vagy Awano.
A vicc viszont az, hogy rohadtul működik az egész. Az Ishin koncepciója eeredetileg is az volt, hogy a Yakuza szereplői bújnak történelmi karakterek bőrébe, szóval tulajdonképpen csak ki lett bővítve a roster Kiryu, Majima, Ryuji, Akiyama és társai mellé. Olyan hatást kelt ettől a történet, mintha egy színdarabot néznél és iszonyú nagy hangulata van. Ráadásul remekül el is tudnak játszadozni a fejlesztők azzal, hogy néha engednek a kísértésnek és "visszaváltoztatják" a történelmi személyt Yakuza-karakterré. Pl. a Majima által "eljátszott" Okita Soji elleni bossfight tetőpontján Okita eldobja a katanát, majd Majima jellegzetes tőrével és mozdulataival folytatja a harcot, hiszen Okita valójában Majima.
Egyetlen helyen volt sok a fanszervíz: a játék egyik pontján felcsendül a Kuze theme a Yakuza 0-ból, ami egyébként a kedvenc számom abból a játékból és évek óta biztos pont az edzős zenéim között is, de ide nem illett és az eredeti szám biztos hogy jobban megfelelt volna, bármi is volt az. A történeten is érezni itt-ott a fanszervíz célokat, pl. teljesen egyértelműen cél volt összehozni a Kiryu-Majima buddy cop movie-t is a játék képében, de minden perce arany és nem lehet érte haragudni.
Túlzott spoilerezés nélkül egyébként a sztori egyik középponti motívuma is az, hogy emberek másnak adják ki magukat, mint akik valójában, szóval tényleg azt lehet mondani, hogy művészileg tökéletesen ki lett dolgozva a Yakuza-színdarab. A történet főhőse Sakamoto Ryoma, a másfél évszázada élt szamuráj-politikus, de történelmi hűségre nem érdemes számítani, mert bár életének kulcsmozzanatai visszaköszönnek, a játék valójában egy remekül összerántott történelmi fikció. Ryoma mesterét megölik, a gyilkossággal pedig őt gyanúsítják meg, ezért elhagyja szülőfüldjét, Tosát, a gyilkos leleplezése érdekében pedig Kyotóban kezd új életet Saito Hajime néven.
A poén, hogy Saito Hajime is a történelemből lett átemelve és rajta keresztül jut el a cselekmény a Sinszengumihoz, vagyis a kései sógunátus rövid életű kvázi-rendfenntartó szervezetéhez, aminek Hajime maga is az egyik kapitánya volt. Az pedig nemcsak a játékból, de egy gyors wikizésből is kiderül, hogy ami a működését és az egyes tagok életét illeti, a Sinszengumi kísértetiesen emlékeztet a későbbi jakuzákra. Bazierős az ötlet tehát, a cselekmény meg remekül lett kivitelezve, a Yakuza 0-hoz hasonlóan kiválóan van megírva, nagyon jó karakterekkel, minden fordulatát és drámázását imádtam.
Elképesztő, hogy az agyonhype-olt amerikai játékok mennyire a kanyarban sincsenek ahhoz a cselekményvezetéshez képest, ami itt ahhoz kell, hogy simán végig tudjak ülni egy 50 perces cutscene-t és a körmömet rágjam izgalmamban alatta ahelyett, hogy azon filózzak, hogy hol van a következő bunyó. Ehhez mondjuk az is kell, hogy Yakuza-játékhoz méltóan a pacing itt is hibátlan abból a szempontból, hogy abszolút rád van bízva, hogy mikor szeretnél megszakítások nélkül elmerülni a játékmenetben és mikor jöhet a story time.
Kiotó tele van harccal, substoryval és kismillió egyéb elfoglaltsággal, viszont ezek egy fokkal kevésbé őrültek, mint a szokásos Yakuzákban és jelentős részük inkább azzal van elfoglalva, hogy az 1800-as évek Japánját mutassák be jellemző problémákon és élethelyzeteken keresztül. A poénos stílus persze meg lett tartva meg azért akad pl. olyan substory is, amiben bemész egy bordélyba, ahol szumós férfiak kínálják bájaikat vagy ahol összefutsz az utcán egy flörtölős nővel, aki csak és kizárólag pénisz alakú zöldségeket kér tőled. De van karaoke is, ha jókor mész, akkor akár még Majimá... Okitával is:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=qA4fmIi0LNY
A harc hatalmas fun, viszont az is érződik rajta, hogy az Ishin volt az első RGG-játék, ahol megpróbálkoztak a különböző stílusok közötti váltogatással. Az Ishinben ebből négy van, de balanszban elég nagy különbségek vannak közöttük, ami miatt főleg a katanát pisztollyal ötvöző Wild Dancert és a katanás Swordsmant érdemes használni az esetek többségében. A Yakuzából ismerősebb Brawler is megvan, de az itt elég gyenge tekintettel arra, hogy a legtöbb ellen szamurájkardokkal és pisztolyokkal jön, a csak a lövöldözésre fókuszáló Gunmant meg néha érdemes ugyan előkapni, de borzasztó unalmas. A stílusok közötti váltogatás a Yakuza Kiwamihoz képest nagyon lassú, viszont a 0-nál valamivel sebesebb, szóval legalább jól lehet kombinálni az egyes szituációkhoz legjobban passzolókat.
Ami tovább színezi a dolgot, az pedig az Ishin erős ARPG beütése (a legtestesebb sidequestben konkrétan 40 Diablo-szerű dungeont kell végiglootolni, szóval ja, it's an ARPG too btw.), amin keresztül folyamatosan jobb katanákat és pisztolyokat lehet szerezni, illetve kovácsoltatni. A már említett kártyákkal együtt elég baszó geart lehet összegereblyézni a játék végére, amivel öröm a hentelés.
A hátrány, hogy emiatt grind is van, de még milyen! Viszonylag kompakt single player játék lévén opcionális, hogy mennyire akarsz elmerülni a kraftolásban, de ha igen, akkor rengeteg pénzre és nyersanyagra van szükséged. Ezek egy részét (főleg a pénzt) iszonyú nehéz összeszedni, szóval érdemes megbarátkozni azzal a gondolatallal, hogy csirkeversenyekre (ja igen, ilyenek is vannak) való fogadással kell megtöbbszörözni a nehezen összekuporgatott lóvédat, persze a bukás elkerüléséhez sok visszatöltéssel. A sztorirészek szerencsére ellátnak jó kardokkal, amikkel simán végig tudtam érni a main questen legend nehézségen, szóval tényleg opcionális a dolog but still.
Összességében kurva nagy élmény volt a játék és nem is értem, hogy a SEGA miért várt 10 évet a nyugati megjelenéssel. Biztosan réteg cucc, sőt, a Yakuzák között is az, viszont kivalóan van megcsinálva. Ami a történetet és a settinget illeti pl. simán lealázza az Assassin's Creedet, mert így kell történelmi fikciót írni és így kell autentikusan bemutatni egy történelmi korszakot, jelen esetben a sógunok és a szamurájok végét. Játékmenetben pöpec akciójáték, körítésben meg túlzás nélkül egy kulturális szempontból is értéket képviselő, a közönséget felnőttként kezelő portékáról van szó, szerintem ez 10 éve is megtalálta volna a rajongótáborát. A Yakuza 0 továbbra is tökéletes, mert az a Yakuza 0, de ettől még basszameg de jó volt az Ishin!