Hozzászólások
Elsődleges fülek
rwurl=https://youtu.be/uopuOnDRlKY
Jó kis átmozgató edzések voltak a Fresh Fabrik-koncertek fénykorukban.
Ja, én is benéztem 250 olvasatlan hozzászólással, aztán látom, hogy itt semmi sem szent, már azt a gyönyörű ősmagyar összetett szót is különírják, hogy farokformák. Fertő!
Plusz szerepelt benne Bill Paxton is aki büszkén mondta is, hogy ő az egyetlen szinész akit mindkettő híres földönkívüli szörny kinyírt már :)
Sőt a terminátor is kinyírta. Bár mintha a halálát effektíve nem mutatták volna, de legjobb esetben is nagyon fájt a karakterének a találkozás, amíg Pamela fel nem ébredt az álmából.
Én itt megtanultam, hogy feltételezzem mások filmfogyasztási szokásairól a felfoghatatlant is :)
Amúgy kösz, a relációra voltam kíváncsi, nekem az első rész is inkább egynek elmegy kategóriás volt, de majd egyszer megfelelő társasággal valószínűleg lecsúszik a folytatás. Aztán, ha arra jutok, mint te, megbánom.
Az első rész tetszett, vagy már azzal is így voltál?
Tényleg, abból is feltettem az MS honlapjáról a trialt, szóval akár konkrétan az is lehet. Gondolom, az is frissíti magát.
Nálam hétfőn frissült magától utoljára, és úgy néz ki, tényleg az okozta. Ma frissítettem manuálisan (ha már automatikusan nem erőltette), és azóta minden rendben van.
Ami feltűnt, hogy random időközönként egy parancssori ablak felugrik egy pillanatra.
Tényleg, az is van, még gondoltam is, hogy összefügg, de azt ritkábban látom, mert csak böngészés közben vehető észre.
Majd kipróbálom nagi tippjét, ahogy erőm lesz hozzá.
Nézem amúgy a a system restore-lehetőségeket, lehet, hogy a hétfő délutáni Windows-frissítés idézte elő. (Ugyan tegnaptól tapasztaltam, de előtte keveset játszottam csak a héten, múlt vasárnap.)
Tegnap óta rendszertelen időnként mindig lerak tálcára játék közben. Baromi zavaró. Semmi friss telepítés vagy érdemleges módosítás nem történt, alig pár program fut a háttérben (levelezőkliens, böngésző, tűzfal, ilyesmi). Mindez Win 8.1 64 biten. (Mellesleg 0:00-kor eddig is csinálta, sőt előző újrarakás előtt is, és az előző gépem is, azt sosem tudtam kikapcsolni. A Windows-frissítések mondjuk az alapértelmezetten be vannak kapcsolva.)
Ez talán nem sok támpont, de hátha valakinek van ötlete, mert ezért újrarakni az egész rendszert nincs sok kedvem.
Mármint a spoiler tag? Alapvetően mégiscsak Alien-filmes topik, és és nem csak a Covenanté, a film üzleti vagy kritikai sikeréhez/bukásához kapcoslódó linkek is itt ontopikok. Ha visszaolvasol, láthatod, milyen sokan olvasták és szóltak hozzá az utóbbi napokban anélkül, hogy látták volna a filmet. Szóval azért van értelme a spoilernek.
Csak a gyengéknek, akiknek nem megy skillből ;)
+1 Néhány éve én is nekiugrottam azon a szinten, az előtt az ajtó előtt mentettem azért, de pár nekifutásból simán hozható volt.
Egyébiránt az Ultimate Doom új epizódja is addig nehéz, amíg a gyengébb fegyverekkel és a csekély lőszerrel kell csámpázni az elején. Régen nem feltétlen a végjáték volt az igazi szívatás :)
Legnehezebb szint? Hm, azt lehet, hogy nem próbáltam, de az már a Duke Nukem 3D-ben - és a Doom 1-2-ben - is végtelenül respawnoló ellenségeket jelentett, szóval csak kooperatívban éltünk vele, ahol mi is újraszülettünk fűbe harapás után.
miközben éppen feldúlja Rómát.
Bocs a kötekedésért, de időközben leesett. Szóval Rómát? Mondjuk értem az elírást, csak vicces :)
mert állítólag nagyon jó multiplayere van a játéknak,
Én is állítom. Legalábbis nagyon jó LAN-móka volt mifelénk.
az ellenfelek meg összességükben veszélyesebbek, mint bármelyik korábbi ilyen típusú cuccban.
Nem korábbi, és nem is túl minőségi, hanem későbbi cucc, de Build engine: a NAM-ban és talán főleg a WWII GI-ban még könnyebben lehetett halni.
Én inkább a cselekménynél és a szotirnál látom azt, hogy nehéz kiváltani a filmes dolgokat, pl. az előbb felhozott Bayonetta tele van átvezető videókkal, és bár használja őket akciófilmes dolgokra, inkább a komédiázásra lövi el őket... és talán ez az, amit nehéz lehet passzív elemek nélkül átadni.
Azért vannak ott több percen át tartó akciójelenetek is, melyek ugyan komédiák, de akkor az egész játék az, amikor te irányítod, az is. És azért voltak benne olyan QTE-szerűségek, hogy visszasírtam a God of Wart, mint játékot :) Szóval, ha jórészt egyet is értek, de majd ha végigjátszottad, visszatérhetünk még erre ;)
Igen, könnyebb úgy beszélgetni, segíti a mondanivaló fórumképesebb tömörítését, ha felállít az ember bizonyos relációkat, hiszen a különböző játékok másként forgatják a narratív és mechanikai eszköztárat. Ezáltal még a saját preferenciák is könnyebben felmérhetők, nemhogy másnak mennyivel egyszerűbb így bemutatni, hogy mely sarokkövek mentén alakult ki a nézőpontom. Egyúttal a túlzott objektivizálás helyett így a saját véleményem "objektív" alátámasztása mellett nyilvánvalóvá tudom tenni, hogy a megközelítésem szubjektivitását. Ezért is váltok gyakran egyes szám első személybe: nem örök igazságokat nyilatkoztatok ki, akkor sem, ha igazam van :)
Egyébiránt alapvetően nem arról van szó, hogy a játékmenet számomra az egyetlen, ami számít, de tény, hogy folyamatosan nagyobb fókuszt kapott a "pályafutásom" során. De ha csak ez számítana, nem szeretném a Full Throttle-t, és sok mást sem :)
A játékoktól is alapvetően azt a két dolgot várom el, mint más kulturális/szórakoztatóipari médiumtól: adjon valamit, amitől fejlődhetek, illetve szórakoztasson, lekössön. Az előbbi lehet egy téma új perspektívát kínáló narratív megközelítése (a játékok sajátos eszközei erre már önmagában jó lehetőséget kínálnak), de az is, hogy a mechanika olyan tervezést, döntéseket, problémamegoldást, türelmet, ügyességet, tanulást stb. igényeljen, melytől úgy érzem, hogy a határaimat ki tudom terjeszteni (ez sem csak videojátékokra igaz, hiszen az irl játékok, a sport is alkalmas rá).
És akkor a szórakoztatással mi van? Éppen ez a lényeg. Annyi kulturális terméket hozott már össze az emberiség, ahogy az internetet kinyitva ömlenek a különböző valós és álhírek is tömegével. Egyszerűen marha magas már az ingerküszöb, nem az megy, mint 20 éve, hogy azzal játszottam, amit az internet előtt megkaptam CD-n vagy floppyn. Mert ugye egy ingerszegényebb környezetben biztos ráfanyalodnék újra a búgócsigára, adott esetben kifutnék a moziból a Pathé-mozdony elől. Csak hát a történelem arról is szól, hogy fejlődünk valahová. Fontosak a klasszikusok, viszonyítási pontok lehetnek, akár máig kiválóak. Érdemes lehet őket megidézni vagy átértelmezni, de csak azokat gyártani új köntösben már nem annyira. (Ebből a szempontból is van jelentősége a példálózásnak.)
Ergo nagyon is megszűrik a körülmények, hogy mi szórakoztat. Tény, hogy emellé engem személy szerint a felszínesebb jellemzően produktumok kevésbé is kötnek le hosszú távon. Vagy ha mégis, akkor elhitetem magammal - esetleg másokkal -, hogy kevésbé felszínesek :)
De David Cage játékaira (filmjeire?) inkább a búgócsiga-hasonlat az igaz: ott és akkor jó volt, megvan a maga helye a játéktörténelemben, de n+1. DZS-kategóriás filmet, akkor is nélkülözhetőbbnek tartok, ha azt végig lehet nyomkodni. Kínáljon valami okot a játék vagy az alig létező mechanika, hogy hiányérzetem legyen nélküle! Le vagyok maradva a műfajjal (pl. a Life is Strange-ről fogalmam sincs), melyet éppen Cage hív következetesen interaktív filmnek játék helyett, csak ő nem kritikából, hanem hübriszből. Mindenesetre a Walking Dead első évadja még megtudta ugrani a lécet, amit a Beyond nem. Ha valami ennyire filmes akar lenni játékos helyett, anélkül, hogy jó film lenne, akkor ott probléma van. Guilty pleasure-nek jó volt, ahogy filmekből is fogyasztok időnként thrasht, néha jól esik. Csak próbálom ezeket a helyükön kezelni, és jellemzően összekötöm mással. Sörözéssel, társasággal, kooperatív játékkal (pl. Borderlands), és nem azzal, hogy egy másfél órás közösen végigröhögött film helyett 10 órákra elvonulok magam, amikor pedig végre csak a magam igényeinek kellene megfelelni. (És ezzel nem azt mondom, hogy társaság nélkül csak úgymond magaskultúrát fogyasztok, de tény, hogy ponyvára is sajnálom az időt, és az sem szórakoztat túlságosan.)
Megvannak amúgy magam preferenciái: ártalmasnak tartom a filmesség öncélú előretolását a játékban, mint médiumban. Igen, ahogy a fentieket tekintve is lehetne határvonalakon lamentálni, úgy ebben a tekintetben is, de sok esetben esetlennek és indokolatlannak látom a filmezést.
Akartam írni mást is (főleg a narratíva és a mechanika kapcsolatáról), de terjedelmi szempontból ennyi elég lesz, és most őszintén szólva úgysem vagyok teljesen józan. A játékérákba éppen azért nem megyek bele, mert játszom én mindennel a '80-as évektől napjainkig, és mindenhonnan vannak kedvenceim. A '90-es évek közepe-vége talán közelebb hozzám generációs szempontból, de ez nem mindig látszik a hozzászólásaimon, a jelen párbeszéd előzményei nem erről a korszakról szóltak.
Lehet, hogy elnézőbbek vele, főleg jelen esetben, de több filmjét lehúzták már, például az utóbbi években az Exodust vagy a The Counselort. Nyilván én is azokra gondolok az RT-listáról, melyeket ő rendezett. Szóval azt fölösleges sugallni, hogy minden kritikai siker, ami Scott, mert ennél vegyesebb az életművének az értékelése.
Igen, azok. Régen volt olyan, hogy éjjel negyedóra alatt megoldották a problémámat, többször is. A legutóbb viszont volt náluk egy hét átfutási idő is, szóval nem biztos, hogy azonnal válaszolnak, de az sem, hogy csak soká :)
Próbáltad már? Az egeres célzás jó végre?
Szinte rajongtam a Fahrenheitért, amikor a kezembe akadt, annyira újszerűnek éltem meg. De aztán mindez megkopott. A saját preferenciáim is változnak, az elvárásaim is nőttek (többet követelek a médiumtól), de a nóvum is odalett. Ahogy említettem, a Walking Dead szerintem drámaként jobban működik és komolyabban vehető, de a döntések jelentőségében a Heavy Rain mögé tenném, és a QTE-k is az utóbbiban szórakoztatóbbak.
A Beyond egyébként mechanikailag és Jodie halhatatlanságával (Aiden beavatkozásai) jól kiszolgálja a narratívát, csak minek, ha a sztorija sekélyes?
Egyre jobban zavar, hogy a felszínes-popcornos igényeken kívül nem adnak túl sokat, míg egy Braid játékmenetre és sztorira is kiváló, és remekül fűzi össze őket. De 5 óra után a Talos Principle is kiváló ebben.
Költői kérdésekről van szó, mert a God of Waros példálózásból jól látszik, hogy inkább a preferenciáitokat kívánjátok megosztani, mintsem a videojátékok formális tulajdonságait megvitatni.
Azt hiszem, innen kapcsolódva tudok a leginkább kielégítően a válaszolni az utolsó bekezdésedben feltett kérdéseidre. Én elsősorban arra próbáltam, rámutatni, hogy a God of War nem rúghat labdába harcrendszerre a hardcore-abb specialisták ellen, de ettől még szórakoztató a játékmenete, és ha nem lebutított DMC-ként nézzük, hanem akció-kalandosabb DMC-ként, akkor nincs is vele nagy probléma. Örülnék, ha az AAA-felhozatal játékmenetének "komolysága" hozna egy GoW-os átlagot. (Az új GoW ugye szerintem is necces lehet ebből a szempontból, pedig papíron látok benne a fantáziát.)
A tematika, a narratíva régen sokkal jobban befolyásolta az élményemet, kifejezetten merev voltam. Zavart a fantasy és a sci-fi keverése (Quake, Might & Magic), és valószínűleg rosszul lettem volna a japán játékoktól. Manapság ezen könnyebben túllendülök (a Wizardry 8 akkor is királyság, ha a karddal a lángszóró ellen elképzelések badarság benne, de úgysem ez dominál benne, a szó szerint ütős android szerzetes!), és magát a körítést is hajlamos vagyok könnyebben elfogadni.
A Bayonettába is ezért vágtam bele, és végül be is jött ebből a szempontból is, azaz mint beteg őrültség. (A nem japán Ninja Theory Dantéjén viszont még nem tudtam túltenni magam.) A ellenpélda a Vanquish, kevesebb ellenérzéssel ültem le a téma miatt elé, de az nem jött be, viszont a játékmenet miatt nagyon élveztem. Ha a szám ízének jobban megfelelnének a díszletei, újrajátszottam volna? Lehet. De inkább az tartott vissza ettől, hogy féltem feljebb tenni a nehézségi lécet*, és persze vártam PC-re, tehát most már tűkön ülök :)
*Az elsőre elérhető legnehezebb szinten játszottam, ahogy a Bayonettát is, és az utóbbi volt babazsúr. Csajos játék, na :) Persze ez az összevetés nem fair, mert a hack 'n slasheknél jellemző, hogy az igazi komoly szinteknek nem lehet nekifutni elsőre, TPS-eknél ez máshogy skálázódik. De a Vanquishben amúgy sem a kampány a legnehezebb, hanem a challange-ek (azt hiszem, ez a nevük). Mármint én a hírük miatt ki sem próbáltam őket, úgy megtépázta az alapjáték az idegeimet. Majd most.
Egyébként sem divat manapság, minden másik műfajtárs elhagyta már.
Remélem, nem a Batmanekre gondolsz. Én azért a legtöbb japán hack 'n slashben fix kamerát látok.
A Warrior Withint majd újra előkapom, nemrég játszottam vele, de a kameraszívásról nincsenek olyan éles emlékeim, mint a DarkSidersből (szabad kamera) vagy a Dante's Infernóból (fix kamera).
A GoW 3-ra etalonként a fix kamera miatt céloztam, nagyon jól működik benne. A játékban ugyanúgy van QTE, mint a korábbiakban, de legalább immerzívebb. És a buttonmashinges részeknél nem kell 3000-es APM-mel püfölni a gombokat (pl. minotauroszok torkán ledöfni a vajazókést, ládanyitás stb.). Na, az az, amit én rühellek! És ez ugye sok játékban előjön a pengék összecsapásánál, a Warrior Withinben is haltam emiatt. A Bayonettában is vannak ilyenek, többször haltam ezek miatt, mint az "érdemi játékmenet folyamán". Ha meg azt nézem, hogy mennyi videó van benne, melyben harcolunk, azokba lehetne tenni QTE-t, mint a GoW-ba :) Persze a harcrendszer ezerszer okosabb, és gyakran bossfightokban is van egy csomó opció kárt tenni a nagy csúnyákban, nemcsak a fix QTE-kig eljutni.
Azt is sikerült elcseszniük: késtek vele vagy 7-8 évet, se látványban, se játékmenetben nem tud újat mutatni, a kritikák alapján a Team Ico legrosszabb játéka.
Meglehet, de mégiscsak egy kísérletibb darab, ha az elődök miatt is születhetett meg, és éppen azok miatt kevésbé az. A nézdahátam ellenére.
(amit az Isten is Nintendo címnek teremtett, szóval igazán megvehetnék)
Én ennyire nem lelkesedem az ötletért. Ha ezen múlik egy új és jó PoP, hát legyen, de inkább a Nintendo játékait szeretném látni a többi platformon. Nem mintha így működne a világ.
Hanem a Brutal Doomot?
Amúgy a múltkor a Terminator 2-t is újranéztem, sztem teljesen vállalható ma is.
Tehát meg merjük nézni, tuti nem gáz?
A fix kamera elhagyásával okosítani? A harchoz kifejezetten jó a kamera a GoW-ban, és a hardcore hack 'n slashek is jól elvannak vele. A Warrior Withinben a harcáért a kamera miatt sem rajongok, persze régi játék nem fair hasonlítani, de etlaonként sem kapnám elő ma egy GoW 3-mal szemben.
Egy felturbózott harcrendszerű GoW persze nem lett volna rossz, de az egész stílus rétegjátékká vált, ahhoz kéepst, amikor PS2-n a DMC-k a többmilliós eladásaikkal taroltak. A n+1. görög mitológiás rész nem túl mély harcrendszerrel már nem tudott volna mit hozni. Egy zeldásabb, batmanesebb akció-kaland korrekt harcrendszerrel még jó is lehetne. Amúgy szerintem is sekélyesebb végeredmény fog kipattani belőle, mint amivel elégedett lennék, de maga a váltás üzletielg indokolt, és papíron még valami jó is kisülhetne belőle.
Xboxon ezzel ellentétben elég szép a felhozatal: Halo (FPS), Gears of War (TPS), Halo Wars (RTS), Killer Instinct (fighter), Forza Horizon (árkád racer), sima Forza (szimulátor).
Már akinek jól hangzik. Én azért ha bedobom a The Last Guardiant, a Bloodborne-t és a Ratchet & Clanket a serpenyőbe, azért máris másként látom. A Spider-Man is ígéretes lehet (ahogy One-on a Sunset Overdrive is érdekelne). Van ott DriveClub és Gran Turismo is, de ezeket sikeresen elintézték. Tény, hogy exkluzívok változatosságában feljött az MS, de ha így nézem, különleges falatokra akkor már inkább Nintendo, minden másra van multiplatfromban jó, jobb anyag mindenre. Az exkluzívok pótolhataltansága számomra eléggé megcsappant, a Forza Horizon hiányzik nekem, Windows Store-only játék.
A Gears of War vs Uncharted szembeállítást mindig is erősnek találtam, mert az első Gears nem hagyott bennem mély nyomot, legfeljebb annyiban, hogy na miatta terjedt el ez a nemkívánatos módi, a Halót többre tartom.
Exkluzívokban amúgy ja, az MS fejlődött, a Sony visszaesett, én is így érzem, de az MS eldugottabb játékai számomra nem tűnnek túl kívánatosnak. "Mélységi" fordulatot nem várok egyiktől sem, nem az a dolguk. Szólj, ha lesz nem felvizezett és nem filléres Age of Empires 4 vagy Rise of Nations 2!
Itt válaszoltam, mert ez már tényleg nagyon nem ide tartozik.
Inkább itt reagálnék Ki milyen videojátékkal játszott a héten? topikban elhangzottakra offolás helyett.
A God of War (én bírom ahogy a mitológiához nyúl, de Kratost magát nem) inkább a DMC/Bayonetta és a PoP között van valahol, a harc és a kaland arányát illeti (az új az megint más, igazság szerint az eddigi formula már megfáradt). De a Halo és a Gears of War sem hardcore rétegjáték, az előbbi 2001-ben még a legfilmszerűbb FPS volt (mondjuk mai szemmel elképesztően alacsony filmaránnyal), az utóbbit magasan az UC fölé helyezni megint túlzás, vagy csak én nem tudom igazán értékelni a Gearst, főleg Vanquishek és Max Payne-ek mellett. Meg ugye volt nemrég egy Quantum Breakjük is beépített élőszereplős sorozattal.
Én inkább azt látom, hogy a megörökölt/meglévő IP-ket próbálják hasznosítani, és éppen a Sony változatosabb portfólióját lekövetve próbálnak ők is több mindent lefedni, amihez így adja magát a Killer Instinct. Azt nem tudom, hogy Halo Wars kontrollerrel mennyire tud "core RTS" lenni. Eközben a Sony elvesztette a third party-exkluzívjait, de azért volt náluk Sonynál Demon's Souls és a Bloodborne, akármennyire sem belsősek ezek, az egész Souls-láz nem létezne Sony nélkül, ahogy a Fromnak korábban sem sikerült áttörnie.
Túl kevés idő telt ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen mutatni messzire vezető tendenciákat a csekély ellenirányú mozgásból, azt semmiképp nem vezetném le tapasztaltakból, hogy az MS hardcore, a Sony pedig casual. Ugye az előző generációban a jRPG-műfajt is megpróbálta lenyúlni az MS a Sonytól, de hol van ez a kitérő már? Ott, ahol a jRPG-k.
Ezt nem tudom, hogy ki költötte, de ha megpróbálom legalább kicsit komolyan venni, keveri azt, amikor a Kerberoszért ment le az Alvilágba (12. munka), és felhozta a már ott volt Thészeuszt, aki a Peirithoosszal elment Hádész feleségét elrabolni, azzal amikor a 8. munka felé tartva Admétosz feleségének érdekében beavatkozik, és lebirkózza Thanatoszt (a halált). Szóval Euripidész Alkésztiszében kissé másképp nézett ki :)
Az igazán menő különben is az volt, amikor Diomédész egy kicsit kiherélte magát Árészt az Iliászban. Igaz, az a lúzer volt ott a vadász, vadász.
Egyébként a GfWL DRM? szóval kizárt, telesírták volna vele review-kkal a játék GOG-os adatlapját. A Live a GOG QA-se szerint sincs benne. A GOG-os fórum szerint (felhasználók és hivatalos álláspont alapján) modern oprendszereken sincs vele gond.
Van egy topik Win 10-es crashelésekkel, de mindenkinél megoldódott, modok okozták vagy átmásolt régi beállítások. Remélhetően az értelmes, a steamessel működő modoknál azért alapvetően nem lesz probléma.
Amúgy ja, nekem is megvan a bontatlan GotY a harmadik részből (eddig ok sem volt rá, hogy ki merjem nyitni), az NV-ből emg a CE, mindkettő bontatlan még. Mondanám, hogy bízhatsz még a GOG Connectben, de mivel ez elsősorban a Bethesdán múlik, addig inkább ne repülj fél szárnnyal!