Hozzászólások
Elsődleges fülek
Gyűlölök vezetni, inkább ökörködésről vagy lazulásról szól ez. A Carmageddon a legjobb.
Na igen, vicc, hogy a posztapokaliptikus alaphelyzet szerint egy kitaszított férfi által a vadonban felnevelt minden kortársa által kiközösített kislányból lesz egy fiatal nő, aki kb. úgy viselkedik, mintha napjaink középosztálybeli mintagyereke lenne. A karakterek és fordulatok is eddig szinte placeholderszerűen tankönyviek. Így nincs sok okom érdemi karakterfejlődésre vagy sztorira számítani, mert a sok szöveg mögött tehetségtelenség van. Hiába érdekes a posztapoliptikus romokon felépült vallásos-törzsi szemlélet, kétlem, hogy kibontva nem válik nevetségessé. Mint a hollywoodi blockbusterek: beszólásokat és látszólag magvas sablonmondatokat sikerül egymás mellé tenni, de értelme végül úgysem lesz semminek. A felszínen látszólag profi, de valójában kínosan nulla.
Aztán majd kiderül persze, de az első 12 órát kb. retconolni kellene, hogy bármi hiteles lehessen. Sorozat előtt sem úgy ragad ott az ember, hogy az első hat epizód eget rengető baromság, de a hátralévő két és háromnegyed évad majd biztos hirtelen jó lesz.
Megy közben az 1997-es Final Fantasy VII is, minden kopottsága és japósága ellenére abban is százszor hihetőbbek a karakterek és a kibomló magukkal hurcolt problémáik. De az FF XII-ben az egyik csapattag pont a törzs szabályaihoz való alkalmazkodásról, illetve onnan kivetettségről szól. Videojátékos szinten az is elmondhatatlanul érettebben összehozott szál.
Egyébként érdekes, mert John Gonzalez a narrative director, aki lead writer volt New Vegason. Igaz, azzal még nem játszottam, de ennél a blockbusteres ürességnél látatlanban többet várnék ott (tudom, azon is dolgozott egy csomó nagy név mellette, ahogy itt is vannak más írók is).
Szerintem csak én vagyok ezek szerint annyira konzol/TPS szűz, hogy a játékmenet a kitéréssel, nyilazással elvigye a hátán.
A vetődgetés tényleg nagyon alap. A héten végigment co-opban a Strange Brigade, kb. abban is végig azt kellett. Nyilazásra inkább RPG-s példák jutnak az eszembe, például a Dragon's Dogmában is rengeteget gurultam és nyilaztam. De mondhatnám a Shadow of the Colossust vagy az új Tomb Raidereket is. A Thief viszont egyértelműen PC-n volt az első igazi íjászélményem ;) Amúgy meg van már mindenben, lásd Crysis 3, Far Cry-ok, Skyrim stb. Ami nem baj, csak az újszerűsége nem biztos, hogy elég komoly szintű itt.
(Válasz lefty kérdésére.)
Kisgyerekként még a Deitch-féléből is bírtam a téma miatt az űrhajósat vagy a görögöst, ahogy a Chuck Jones-féle sci-fi epizódoknak is bejöttek. De azért az igazi kedvencek mindig a régi Hanna-Barbera-vonalhoz kapcsolódtak, és ahogy nőttem, ezek az említettek is bénának hatottak már.
A Chuck Jones-féle Tom nekem túl debil, már külsőleg is, a régiek egyszerűen "emberibbek". Tegnap éppen megnéztem egy epizódot, pont nem szólt semmiről, csak az üldözésről. Sokkal jobban lehetett azonosulni olyan rövidebb történetekkel, mint amikor Jerry világgá megy a nagyvárosba, a karácsonyi megfagyós rész, amikor Tom a mennybe hajtásért teper, amikor csuklanak a kutyák, amikor összevesznek a talált húson, amikor vigyázni kell a kismacskákra/kisegerekre/kiskutyára, kisbabára vagy amikor Tom figyelmét Jerry helyett a szerelme köti le, amikor váratlanul meggazdagodnak, amikor Tom megbetegszik stb. Nem bonyolult történetek, de az elsődleges célcsoport számára testhezállók. Biztos készített Chuck Jones is sztorisabb, mesésebb részt, de talán nem véletlen, hogy egy sem jut eszembe, emezeket meg nem győzöm sorolni, pedig 10 éve egyet se néztem a "régiekből". A robotmacskát is hiába hozták vissza, a sztorit csak a régiből tudok hozzákapcsolni.
Gyalogkakukkék rajzolásával amúgy nincs bajom, de ahogy nőttem, az pont az, hogy untatott az üldözős gegre építéssel. És hát idővel az is megfáradt. Szóval nem, egyáltalán nem vagyok annak sem a rajongója. Eleve azt bírtam a Looney Tunesból is, ha Tapsi Hapsi leleményes és szellemes tudott valahol lenni, a kakukk ezzel szemben látszólag totál idióta egybites, akinek mindig mázlija van a nála még mindig százszor okosabb prérifarkassal szemben. (Egyébként ez a motívum is visszaköszönt a tegnapi pár perc alatt, zavaróan prérifarkasos volt néhány momentum.)
Nekem a Forza Horizonnal is az az egyik bajom, hogy csapatod vele, aztán percekig pörgetheted a szerencsekereket, mert mindenért adni kell valami beetetős jutalmat, amit aztán direkt szerencsejátékos körítéssel kapsz meg. Taszító és fölösleges időrablás, mint a körítés nem kevés bullshit része.
Legalább az SSD-k korában már a töltőképernyőket nem kell percekig bámulnom a játékokban. Vagy C64-en beírogatni az indítóparancsokat.
Készséget, ismeretet adhat egy komplex játékrendszer is (ezzel kismalackára is reagálok), ami csak elméleti. Mert mégiscsak megtaníthat a rendszerben gondolkozásra az összefüggések átlátására. Amennyi pénzügyi analfabéta ember van, rajtuk még a WarCraft II is segítene, de annál vannak mélyebb és valószerűbb szabályrendszerek is.
A Crusader Kings sem tűpontos, de azért mégiscsak átélhető formában tudja továbbadni a középkori Európát és feudalizmust, és ezáltal a társadalmak működését.
De én is azért reagáltam egyetértőleg a felvetésedre, mert a most játszott HZD-ben is megrablónak érzem a nyílt világot. Egy feszesebb, csövesebb játék nem vinné el fölöslegesen a szabadidőmet, és valószínűleg jobban le is kötne. Egyelőre, mondjuk, még leköt, de általában beleszoktam unni a hasonló játékokba. Inkább azért játszom, mert az előző generáció egyik nagy neve volt, és érdekel, mit esznek rajta az emberek, nem pedig azért, mert maga a játék érdekel. Magyarán a hobbim iránt vagy elköteleződve, nem a konkrét játék iránt. A világ háttere még eddig érdekes ugyan, de erős gyanúm, hogy valami baromságot hoznak ki belőle.
Nyilván tisztában vagy vele, hogy van, aki a játékmenetért, a sikerélményért, társaságért (multi), a sztoriért, a poénokért, a paráért vagy éppen a grafikáért játszik. Végtelenül egybites dolog lenne arra leegyszerűsíteni, hogy mindenki minden játékban mindig ugyanazt az egy dolgot akarja csinálni, mint te.
Sétálni meg szerintem olyan helyen jó, ami kinéz valahogy, ahol van mit felfedezni, illetve lehet közben valamit csinálni (elvégre attól lesz valami nyílt semmi helyett világ, hogy van is benne valami). A való életben sem mindegy, hogy a panelok között kavarogsz órákig, vagy valami kellemesebb helyen. Na most a HZD helyszínei grafikailag szépek, de unalmasak, érdekes felfedeznivalót meg 10+ óra alatt sem találtam. Nem szeretem az Assassin's Creedeket, mint játékokat, de azokban legalább tényleg működik a turistáskodás, mint funkció. És valóban, ez is lehet értelme a nyílt világnak, csak nekem általában nem elég.
Nagyjából ugyanígy vagyok vele. Nincs bajom a nyílt világgal, de éppen a HZD-ben tapasztalom mostanában (a harc se köt le, ezerszer láttuk már ezeket az alapokat), hogy mennyire fölösleges nyűg tud lenni. Ha nem adnak neki értelmet, akkor hátrány.
Már 2005-ben került fel játék az akkor létezö oktatási minisztérium honlapjára (1848), minden játékosoldalon téma is volt. A kötelezö olvasmány amúgy indexes félrefordításnak tünik (ajánlott lesz az inkább(, és nyilván ettöl maradnak a valódi kötelezöik, kár szembeállítani.
Amúgy tök jó meg minden, de egy nyolcéves, felkapott lengyel játékról van szó a háborús hangulat sürüjében (egyébként már régebbi terv az ajánlása). Elsö körben oktatási értékü magyar fejlesztésü játék kéne. A Van Helsing nem az. Az más kérdés, hogy milyen más probléma van még, de ez nem a magyar közoktatás amúgy valóban sajnálatos állapotát minösíti, hanem a játékfejlesztését, ha kisebb országként ez érthetö is.
Jó, csak ezt írtad pár kommenttel feljebb:
huh, ezek a csajok abbol is sportot uznek, hogy nincs derekuk.:D
Ez alapján úgy tűnhetett, mintha túl vékonynak találnád a derekukat - a csípőjükhöz képest vagy attól függetlenül. Mondjuk, nem homogén a testalkatúk, és nem is mind látszik jól, de valóban van pár oszlop, ami már túlnyomórészt genetika kérdése. Hogy adott sportágban miért lehet egyik-másik testalkat jobban vagy kevésbé elterjedtebb, az már más kérdés.
Az említett rajzfilmekkel pont nem volt bajom, eleve velük együtt ismertem meg a Cartoon Networköt (jó, először talán Wacky Racest láttam rajta, de az meg a látványtól függetlenül béna). A sokk nekem korábban volt, a Gene Deitch- és a Chuck Jones-féle Tom és Jerry stílusa bőven taszítóbb volt.
Ettől függetlenül én sem szeretem ezt mindenben. Az "előző harmadik rész", a The Curse of Monkey Island százszor szebb volt. Viszont az első rész felújítása randább ennél százszor, azt nagyon nem kapták el, gyűlölöm a látványt.
A játékot várom, régóta kíváncsi vagyok, Gilbert hogy folytatta volna (ez már nyilván nem pont az lesz, sok év telt el, lesz Murray), és ő eddig nem hibázott.
A homokórához pont nem kell derék. Nem a csípő szót keresed?
235-ért valóban nem számít rossznak, de egy két éve még sírtunk volna ezért.
A FirstShopnak (ez is megbízható bolt az Árukeresőn) 6700XT van még olcsóbban (nem néztem a különbségeket), 3060 van meg még barátságosabb szinten.
Számít az energiahasználat nekem is, de azért inkább a +10 fps-t választom. Amit nehéz értelmeznem, mert nem mindegy, hogy 7 helyett 17 vagy 500 helyett 510.
Mindenesetre én mostanában AMD-tulajok oldaláról hallottam negatív tapasztalatokat és Nvidia-ajánlást, ez riaszt el leginkább.
Probléma még, hogy FSR kevesebb játékban van még hivatalosan, mint DLSS, hiszen újabb, FSR 2.0 meg pláne. Ez nyilván egyre kevésbé probléma, de jelenleg is kellemetlenül érintett lennék AMD-vel.
A könyvekben Conan egyik legnagyobb mágus ellenlábasa csupaizom, még nála is nagyobb óriás volt. Nem D&D-buzulás volt, hogy nudista botsáskaként tudjanak csak varázsolni. Persze egy játékba kell balance, de ezt itt könnyü lore-idegenné elszúrni.
Mit értesz hatékonyság alatt, ha a több fps-t az Nvidiához írod? A felbontással a DLSS miatt pont Nvidiával a legkönnyebb játszani, és úgy jobban befér az RT is. Játékfüggö, hogy mennyit tesz hozzá. A Panzer Generalhoz nem sokat.
Ezekvöl az AMD-kböl nem vennék, még a "saját" fórumaikon sem ajánlják, le vannak maradva feature-ökben meg driveresen, bár erösek. Amúgy van 3060-am és XSX-em is, szóval max újabb szériából vennék jó áron, föleg azért, ha ismét hiánt lesz, készen álljak. Persze ray-tracinghez és 4K-hoz végtelen erö kell, ha egynél több fps-t akar az ember (nálam 100 körüli a cél), de ha az RT-t elengedem, az utóbbit meg megoldom DLSS-szel, akkor a mostani kártya is elég mindenhez is.
Ja. Mondjuk, én eddig is csak ismeröstöl vettem használt VGA-t.
Az a kérdés, milyen bányásztól veszel. Sokan alulhajtva, egyenletes teljesítménnyel használják, de szintén sokan csutkára gyilkolva. A pánikból eladók között, tartok töle, az utóbbiak a felülreprezentáltak, és nyilván ök is azt mondják, hogy kímélték. Lutri ez most, résen kell lenni.
Átdobtam a tegnapiakat az Együttélési mizériába.
Még csak egy pálya ment végig, már régóta (24 éve :D) tervben van, de most végre a háború és a GOG meghozta az ihletet. Alt-Tab után, mondjuk, halott, egyébként remekül megy Win 10-en. Eddig tetszik, pont annyira PG2, hogy nosztalgikus legyen, de annyira azért más, hogy sok újdonságot találjak. Fura, hogy itt az oroszok és az ukránok vállvetve harcolnak a NATO oldalán Kína és Észak-Korea mellett. Mindazonáltal eddig az amerikai egységek a legtáposabbak, páncélelhárítós gyalogásban van a briteknek jobb (szerk: mégse jobb, legalábbis nem erre), meg a Ka-50 jobb helikopter gyalogosok ellen, mint az amcsik, de öszességében azért a Comanche a - drágább - csúcs. Tankból a máig meg nem valósult M1A3 a legerősebb, a Leopard leragadt a 2A5-nél, pedig már nekünk is van 2A7+ is. Na meg a dél-koreai Black Panthert is megnézném. T-14 Armata helyett itt valami hipotetikus T-99 van. Mindez később változhat (a brilliant vicotryért kapásból járt mindent verő prototípushelikopter, persze amcsi), egységlistát sehol sem találtam, talán a szülői házban őrzött dobozos példányomban van. Összességében eddig bejövős, végre dolgozik a 3060, a God of War meg jegelődik tovább az SSD-n.
Érdekes lesz látni, amikor a mostani eseményeket is megjátékosítják.
Egyszer be kéne már fejeznem a Rites of Wart is, még a dobozossal ment, de az XP elhagyása óta csak a GOG-os játszható nálam. Jut eszembe, annak az exarch skilljei és biomorphjai helyett már itt is vannak attachmentek, melyekkel testreszabhatóbbak az egységek.
Fizikailag és lelkileg is kiválóan érzem magam, csak nagyon mozgalmas idöket élek, kevesebbet idöt töltök itt, és akkor is inkább read-onlyban.
Az van, hogy már a Borsodiban sincs kukorica!
Ha kórházi ápoló vagy bányász a kiscsaj, akkor benézte, de egy valagnyi irodai munka marhára nem igényli a heti 5 nap/40 óra bejárást. Teljes agyrém is lenne a napi ingázás, dugó, környezet-szennyezés a semmiért, ha már egy nagy greenwashing machine-ben élünk.
Utálok is a reggeli vagy a délutáni csúcsban BKV-ra szállni, az esetek többségében kerülöm, és így táncolni lehet a jármüveken. Ehhez képest egész jó a tönegközlekedés, hogy a felhasználónak olcsón van, ennek a magad árát nem vettük át még nyugatról. Egyetemistaként nem volt még 4-es metró (vitatható a léte, de kényelmes és gyors), éjszakai 6-os villamos, rövidebb volt az 1-es villamos, a helyközi járatok meg több vonalon is órákkal tovább járnak. Csoda nincs, de mindennapjaimban ez is nagyon érezhetö. Persze ezt el is vártam. De alapból már annyi minden elintézhetö online, hogy az is nagy könnyebbség. (Egyetemen amúgy pont a második évfolyamba lépve volt a váltás, tehát jó régen, akkor már nem papíralapon kellett vizsgára jelentkesni vagy vizsgát halasztani, cserébe még kínlódás volt a rendszer.)
Mit mondjak erre vidéken szavazó pesti lakosként? És az ingázók? A hazánkba látogató turisták?
Értem én, hogy csali, de ezen még dolgozni kéne.
Minden hiányzik belöle, ami miatt a játékok jók.
Ez bennem is többször megfogalmazódott, de a játékok közben.
Az utolsó cserkészben is a korábbiakra épített, csak mondjuk benyögések és akció arányában a Die Hard felé elment félúton. Persze mindháromban ment a poén és a keménykedés is valamilyen szinten. Elég sok filmje, karaktere épített ezeknrl az arányoknak a mixelésére, nehezen tudnám megmondani, hogy melyik az igazi.
És persze mindehhez ott volt a kor trendje többek között A smaragd románcával vagy a Halálos fegyverrel, hogy a Star Warst és az Indiana Jonest ne mondjam. A Commandót inkább nem mondom, Arnoldnál más volt ennek a fénytörése. Stallone meg fullba nyomta a Rambót, ha vicces is volt a Tango és Cashben, ezt a karaktert ott (is) Kurt papa hozta. Azt szerettük bennük, hogy még a nagyon hasonló karakterekkel együtt is müködött újra és újra. Az MCU-ban ezt Chiller hozta.
Igen, Aloy a vadonban felnőtt lány a bölcs, a társadalomban felnőttek meg a primitív tuskók, zseniális. Nevetségesebb, mint a vicces jó fej tömeggyilkos Nathan Drake, és még komolyan is veszi magát.