Hozzászólások

Akkor mozis, nekem így is tetszett. Többször is.

Szinte rajongtam a Fahrenheitért, amikor a kezembe akadt, annyira újszerűnek éltem meg. De aztán mindez megkopott. A saját preferenciáim is változnak, az elvárásaim is nőttek (többet követelek a médiumtól), de a nóvum is odalett. Ahogy említettem, a Walking Dead szerintem drámaként jobban működik és komolyabban vehető, de a döntések jelentőségében a Heavy Rain mögé tenném, és a QTE-k is az utóbbiban szórakoztatóbbak.

A Beyond egyébként mechanikailag és Jodie halhatatlanságával (Aiden beavatkozásai) jól kiszolgálja a narratívát, csak minek, ha a sztorija sekélyes?

Egyre jobban zavar, hogy a felszínes-popcornos igényeken kívül nem adnak túl sokat, míg egy Braid játékmenetre és sztorira is kiváló, és remekül fűzi össze őket. De 5 óra után a Talos Principle is kiváló ebben.

Költői kérdésekről van szó, mert a God of Waros példálózásból jól látszik, hogy inkább a preferenciáitokat kívánjátok megosztani, mintsem a videojátékok formális tulajdonságait megvitatni.

Azt hiszem, innen kapcsolódva tudok a leginkább kielégítően a válaszolni az utolsó bekezdésedben feltett kérdéseidre. Én elsősorban arra próbáltam, rámutatni, hogy a God of War nem rúghat labdába harcrendszerre a hardcore-abb specialisták ellen, de ettől még szórakoztató a játékmenete, és ha nem lebutított DMC-ként nézzük, hanem akció-kalandosabb DMC-ként, akkor nincs is vele nagy probléma. Örülnék, ha az AAA-felhozatal játékmenetének "komolysága" hozna egy GoW-os átlagot. (Az új GoW ugye szerintem is necces lehet ebből a szempontból, pedig papíron látok benne a fantáziát.)

A tematika, a narratíva régen sokkal jobban befolyásolta az élményemet, kifejezetten merev voltam. Zavart a fantasy és a sci-fi keverése (Quake, Might & Magic), és valószínűleg rosszul lettem volna a japán játékoktól. Manapság ezen könnyebben túllendülök (a Wizardry 8 akkor is királyság, ha a karddal a lángszóró ellen elképzelések badarság benne, de úgysem ez dominál benne, a szó szerint ütős android szerzetes!), és magát a körítést is hajlamos vagyok könnyebben elfogadni.

A Bayonettába is ezért vágtam bele, és végül be is jött ebből a szempontból is, azaz mint beteg őrültség. (A nem japán Ninja Theory Dantéjén viszont még nem tudtam túltenni magam.) A ellenpélda a Vanquish, kevesebb ellenérzéssel ültem le a téma miatt elé, de az nem jött be, viszont a játékmenet miatt nagyon élveztem. Ha a szám ízének jobban megfelelnének a díszletei, újrajátszottam volna? Lehet. De inkább az tartott vissza ettől, hogy féltem feljebb tenni a nehézségi lécet*, és persze vártam PC-re, tehát most már tűkön ülök :)

*Az elsőre elérhető legnehezebb szinten játszottam, ahogy a Bayonettát is, és az utóbbi volt babazsúr. Csajos játék, na :) Persze ez az összevetés nem fair, mert a hack 'n slasheknél jellemző, hogy az igazi komoly szinteknek nem lehet nekifutni elsőre, TPS-eknél ez máshogy skálázódik. De a Vanquishben amúgy sem a kampány a legnehezebb, hanem a challange-ek (azt hiszem, ez a nevük). Mármint én a hírük miatt ki sem próbáltam őket, úgy megtépázta az alapjáték az idegeimet. Majd most.

A legegyszerűbben úgy tudod megállapítani a dolgot, hogy megpróbálsz visszaemlékezni arra, mi történik abban a jelenetben, amikor Ripley a film végén leugrik:

- Ha zuhanás közeben kikel a mellkasából egy élien, akkor mozis verzió
- Ha nem, akkor Assembly Cut.

Durva különbség van aközött is, hogy miből kel ki a dög a film elején: a mozisban kutyából, az Assembly-ben meg egy ökörből:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=M7Gm-PbV5BE

Egyébként sem divat manapság, minden másik műfajtárs elhagyta már.

Remélem, nem a Batmanekre gondolsz. Én azért a legtöbb japán hack 'n slashben fix kamerát látok.

A Warrior Withint majd újra előkapom, nemrég játszottam vele, de a kameraszívásról nincsenek olyan éles emlékeim, mint a DarkSidersből (szabad kamera) vagy a Dante's Infernóból (fix kamera).

A GoW 3-ra etalonként a fix kamera miatt céloztam, nagyon jól működik benne. A játékban ugyanúgy van QTE, mint a korábbiakban, de legalább immerzívebb. És a buttonmashinges részeknél nem kell 3000-es APM-mel püfölni a gombokat (pl. minotauroszok torkán ledöfni a vajazókést, ládanyitás stb.). Na, az az, amit én rühellek! És ez ugye sok játékban előjön a pengék összecsapásánál, a Warrior Withinben is haltam emiatt. A Bayonettában is vannak ilyenek, többször haltam ezek miatt, mint az "érdemi játékmenet folyamán". Ha meg azt nézem, hogy mennyi videó van benne, melyben harcolunk, azokba lehetne tenni QTE-t, mint a GoW-ba :) Persze a harcrendszer ezerszer okosabb, és gyakran bossfightokban is van egy csomó opció kárt tenni a nagy csúnyákban, nemcsak a fix QTE-kig eljutni.

Azt is sikerült elcseszniük: késtek vele vagy 7-8 évet, se látványban, se játékmenetben nem tud újat mutatni, a kritikák alapján a Team Ico legrosszabb játéka.

Meglehet, de mégiscsak egy kísérletibb darab, ha az elődök miatt is születhetett meg, és éppen azok miatt kevésbé az. A nézdahátam ellenére.

(amit az Isten is Nintendo címnek teremtett, szóval igazán megvehetnék)

Én ennyire nem lelkesedem az ötletért. Ha ezen múlik egy új és jó PoP, hát legyen, de inkább a Nintendo játékait szeretném látni a többi platformon. Nem mintha így működne a világ.

rwurl=https://youtu.be/r-5ZkRL-EV0

Végül is igen, de csak az Assembly Cut, és nem azt adták a mozikban.

szóval a Sony valamiért akar csinálni egy Venom filmet, ez pár hónapja derült ki
de most az a hír, hogy Tom Hardy lesz a főszereplő és Ruben Fleischer (Zombieland) rendezi
szóval... akár még jó is lehet?

Zaxx írta: Megjelent egy Java-alapú source port a Bloodhoz BloodGDX néven. O.75-ös verzió, ami a fejlesztő bevallása szerint is egy korai bétatesztnek felel meg, szóval sok dolog hiányzik és bugos is (pl. nincsenek voxelek, a hangeffektek nem működnek, a widescreen felbontás stretchel stb.), de szépen fut és úgy tűnik, hogy remek lesz, ha befejezik.

Letöltés:
http://m210.duke4.net/index.php/files/viewdownload/9-java/50-bloodgdx

Nálam így fut egyébként (fps-ben jól, minden másban szarul :D):

Eric Draven : Never more! :)

Mondjuk változtatni úgy sem tudunk rajta, az fog történni amit a készítők kitalálnak..

Én nem csípem az uszító tartalmakat semelyik oldalról sem, de ha nem esett le ez az elem, akkor örülj. Részemről csendben megemlékszem a 4Chan legutóbbi hőséről, a "kommunistáknak" odacsapó Based Stick Manről.

Én annyira céloztam, amennyit le is írtam utána: hogy nem tudok az egészről semmit, és lehet h abszolút nem volt jellemző a csoportra, vagy a két csoport egyikére sem. DE ez engen nem is igazán érdekel, a videón pedig igen jól szórakoztam.

Gondolom arra célzott, hogy "Redpill Alliance" vs. "Antifa Horde", meg ugye az egész videó üzenete kb. annyiban foglalható össze, hogy "ezek a szemét antifasiszták valójában milyen erőszakosak meg mekkora fasiszták"... közben meg fél pillanatot kell gondolkodnod ahhoz, hogy a másik oldalról is találj ilyen pszichopatákat, akiket viszont hősként ünnepel a redditen / 4Chanen gyülekező szociopata agyalágyultak sokasága. Mert helytelenül nem az erőszak ténye a baj, hanem az, hogy éppen kit bántanak.

Az, hogy az egyik adag szociopata a másik adag szociopatával szemben állítja be magát felsőbbrendűnek, enyhén szólva is visszás, nem utolsósorban pedig végtelenül fasiszta narratíva. Eleve ez a hülyeség, hogy vannak a blue pillesek meg a red pillesek kiveri a biztosítékot minden jóérzésű embernél, mert kb. azzal egyenlő, mint amikor a másik oldal teljes hülyének és fasisztának akar beállítani minden jobboldalit.

Lehet, hogy a radikális antifások szektások is egyben, de ugyanez a szektaszellem igaz a velük szembehelyezkedő pepés hülyékre is. Ugye ha egy olyan szerveződés ellen szervezel ellenforradalmat, ami egyébként is idiotizmus, akkor az ellenforradalom is pont akkora idiotizmus lesz.

"Atom részrehajló"? Mármint fogta volna inkább a suttyomban halálos fegyvernek minősülő tárggyal súlyos testi sértést elkövető csuklyás pártját?