Hozzászólások
Elsődleges fülek
Valóban úgy tűnik. A piac néha érdekes dolgokat művel. Úgy "drága", hogy közben annyi az ajánlat belőle, mint a szemét.
Egy jó példa a használt/új kocsi vételezésére, amikor beültem a srác mellé az új Suzuki hogyishívjákjába, ami a SUV náluk. Nincs tulajdonképp semmi baj a kocsival. Nyilván teljesítményben, szolágtatásokban, minőségérzetre totál fapad.
Kérdem, mennyi volt, mondja 6. Erre bólogatok. Az én Lexusom is ennyibe fájt 7 évesen. Egy *kicsit* jobb, mint a Suzuki.
Na, de a szervizköltség! - mondja a srác, na, attól retteg... Aztán látjátok, fentebb soroltam, hogy kb milyen kis szir-szarokat kellett csak költeni a kocsira az elmúlt 6 év alatt, immár 200e km-en túl.
A vége a dolognak az, hogy én végig egy jobb kocsiban ültem, amin buktam kb 2,5 misit értékben. Ő gondolom, 3 körül bukott rajta. Most akkor ki járt jobban?
Egy új Lexus meg egy 5-6 éves kocsi között nem látok érzetben nagy különbségek. Ez már car guy dolog, és sokan nem gondolnak rá, de az új 450h-ban tudtommal már nincs is V6 szívó, továbbá egy autós újságíró mondta, hogy az új gen már totál idegesítő a biztonsági rendszereivel. (már több újabb kocsi is felbaszott a vaklárma radaros sípolásaival) Én ezekre háklis vagyok, ha nem lehet őket kikódolni, egyszerűen nem ülnék át ilyenbe. Még a mostaniban is kiszedtem, hogy ne csipogjon az övre, amikor 30-as övezetben 200 métereket gurulok vele A-tól B-ig.
Ez a 130-as olajcsere nekem elég extrém lehúzásnak tűnik. Soha nem fizettem ennyit egyik kocsimnál se... Ja, de egy "menő" szervizben lehúztak kb ennyire az R8 esetén, amikor újként vittem átvizsgálásra, meg olajcserére. Azóta én is magam csinálom, pedig ott tényleg van munkaóra, mert le kell szedni az egész alsó borítást, és aztán minimum 5 helyen kell leereszteni a száraz karteres rendszerből.
Két dolog a nyaraló mellett:
Az ingatlan jó befektetés általában.
Amíg nem te vagy ott, ki is adhatod.
Az USA-t, meg a nyugatot nem jó példának venni. USA-ban onnantól vagy kismenő, ha évi 100e felett keresel. Az mennyi magyar pénzben? Te mennyit keresel ehhez képest? Na, ez az. Az új kocsik árát nem hozzánk arányosítva lőtték be. Egy új kocsi számunkra 3x erőbefektetés egy nyugati bérből élő arc ellenében.
Tudom, én is férfi vagyok, meg kivagyi, és szeretném azt gondolni, hogy a menő kocsimat megnézik, meg benne engem is, és tudják, hogy szép vagyok, meg okos is, és beérkezett, meg sikeres. De az a helyzet, hogy az emberek többsége dög unalmas kocsikkal akar flexelni, mint egy ezredik S osztály, vagy az olyan utazóedények, mint egy RX Lexus. Nem leszel tőlük hatalmas státusz király, tele van ilyenekkel a világ. Az mennyivel nagyobb flex, ha a különbözetből saját vállalkozásba kezdesz, vagy 5 éven át minden télen a trópusokról posztolsz... Vagy összekaparsz pénzt, felvesztek egy hitelt, és veszel/építesz egy tényleg fasza házat, oda pedig meghívod a barátaidat. Na, ez flex, ezt értékelni fogják, a kocsiban ülve meg csak reménykedhetsz, hogy van néhány titkos irigyed.
Nekem sem fontos a pénz önmagáért. A pénz csak egy eszköz a jóléthez és az örömhöz. Ha észszerűtlenül költöd, lesz egy csillogó tárgyad. Ha észszerűen, akkor lesz egy picit megfakult, ugyanolyan tárgyad, a különbözetből - példánk alapján a fele 12 misi - meg hallod... Bármit megtehetsz, mint ahogy a cikkben is írja. A legmenőbb éttermekbe járhatsz, vagy benevezhetsz egy csomó egzotikus útra, és mindezt eldobnád az első belefingás jogért? Én lennék az autista?
A belefingás, meg az új autó pszichológia témában:
Anno 17-ben kellette egy melós autó, mert az örökölt Mergát eladtam a cigóknak megbízhatatlansága okán. Asszonynak persze ótómata kellett, nem volt rá nagyon keret, még a cégtől is kértem pár százezret rá. Lett egy fosbarna Avensis széthazudott kilométerekkel. Mállott a kormánya, pergett ki a szivacs a tetőkárpitból. De ment. Csak én éreztem csövesnek magam benne. Ezt csak a fun kedvéért írtam, volt még vele élmény bőven :D
Szóval akkoriban kezdtem látni Balatonon a mostani kocsinkat, mint elterjedő minőségi érzetet sugalló SUV-ot (ezeket is csak azért nézegettem, mert asszony magasan akart ülni, különben inkább kombi Skodát veszek, vagy ilyesmi) . Ültek benne a fiatal kis anyukák, megálltak vele a fagyizó előtt, hibrid rendszerrel hangtalanul suhantak a 30-as övezetben. Szép, letisztult belső tér, nem tolakodó, kívánatos.
19-ra úgy állt már a dolog, hogy felrobbantom az Avensist, csak szálljak már ki belőle. A váltója bizonyos fordulatnál elkezdett morogni. Kérdeztem szakikat, mind be volt telve, el kellett engednem. Nem akartam ilyen állapotban senkire rámelegíteni, inkább beszámíttattam gombokért a Lexus vásárlásakor a kereskedőnél. Én elmondtam minden hibáját, innentől az ő lelkén szárad, amikor tökéletes dealként hirdeti...
Na, de a lényeg. Amikor megvettem a 7 éves kocsit, még teljesen ott volt a prémium érzet. Nyilván nem ugyanaz, mintha én csomagolnám ki, de emlékszem, utána egy éven át mindig vártam, ha utazunk fele, hogy milyen jó kis cucc.
Aztán az ember megszokja ezt is, és úgy gondolom, ha full új lett volna a kocsi, ez az érzés egy év alatt kitart mondjuk kétszer addig. De az agy már csak ilyen, mindig újat akar. Manapság már inkább az elalvással küzdök, amíg végig-zombulok az M7-en 140-el.
Amit mindebből levontam, az, hogy nem új kocsit kell venni, ha unatkozol, hanem egyszerűen másikat. Régebbi kocsikat meg sokkal kisebb bukóval lehet cserélgetni, mint az újakat. Az új kategóriában pont erre találták ki a lízinget, és egyesek már képesek konkrét népmeséket kerekíteni a dolog köré, hogy valójában ez milyen kurvára megéri, mert az adóleírás és a Teletabik, de bazz, ugyanúgy bukod az értékét. Magánban, ahogy Moken akarja még ez sincs.
Pont a témában láttam egy nagyon jó videót: A németeknél az is benne van a prémium expreinceben az első vevőként, hogy amíg használod újként a kocsit, szervizbe sem kell járni sokat, mert hosszúra van nyújtva az olajcsere periódus és más finomságok. Ez első tulajként számodra nem okoz megbízhatósági problémát, kevesebb a gondod vele, ellenben a csillogó szemű, "presztízsre vágyó" második, harmadik tulaj már megissza a levét.
Ezzel ellenben a japán kocsikra sűrűbb az intervallum, nem tudod úgy elbaszni sem normál használat mellett. Ráadásul a japán kocsik toleranciái jellemzően (nem az olcsójános Nissan Mikra, meg hasonlók) úgy vannak megtervezve, hogy bele van kalkulálva egy bizonyos fokú elhanyagolás - ezen feltételek mellett is megfelelően üzemelnek. A német kocsiknál szűkebbek a toleranciák, sokkal inkább az a direktíva, hogy tarts mindent szervizelve, és addig a kocsi hozza a formát.
Eleve az egész egy ellentmondás a példámban, de nem is meglepő, hogy mennyivel kevesebb gond van egy tizenéves prémium japánnal, mint a német megfelelőjével. Én konkrétan a 14 éves Lexusban továbbra is csak a kopó fogyó alkatrészeket cserélgetem - részben önszorgalomból. Amit fixen kellett, az kenőenyag, gumi, ablaktörlő, egy lengőkar és féktárcsák, kicsi akkumulátor voltak. Most kéne a toronycsapágyakat - esetleg ősszel.
Nem ismerhetem a helyzetét, és ismét elnézést a meggyanúsításért, de nekem ez jött le az eddigiekből.
A kiszámolón remek cikkek vannak arról, hogy milyen járműértéket érdemes tartani a fizetésed arányában.
Itt az első cikk
https://kiszamolo.hu/igy-valassz-autot-magadnak/
Egy két random gondolat beleolvasva:
Azokat az embereket sem értem, akik 2-3 évi munkájuk teljes jövedelmét autóra költik. Azért kelsz fel minden reggel és dolgozol keményen estig három éven át, hogy egy olyan termékbe öld a pénzed, ami napról-napra egyre kevesebbet ér? Hát ilyen kevésre becsülöd magad? A teljes munkával eltöltött életedből (mondjuk 40 év) ennyit képes vagy beleölni egy használati eszközbe? Inkább vegyél egy olcsó használt autót és menj el két és fél év fizetetlen szabadságra, legyél a feleségeddel és a gyerekeiddel, vagy élj a hobbidnak. Túl rövid az élet ahhoz szerintem, hogy 3 évet egy autóért pazarolj el belőle.
Úgy gondolom, hogy ha 3-6 havi nettó keresetednél többet költesz autóra, akkor olyan autót veszel, amit nem engedhetsz meg magadnak. (Ha már van egy szép házad, van a bankban 150 milliód és a gyerekeid jövőjéről is gondoskodtál, akkor rád nem vonatkozik ez a megállapítás. De sajnos te a kisebbséghez tartozol.)
Erre következtetek arról, amit elmond. Szülői támogatással, örökséget költeni megint csak egy no-no, mert a családi vagyon felélése.
Arra akartam felhívni a figyelmét, hogy - valszeg az egész csak vetítés, de ha nem - már megint fordítva ül a moziban, és presztízsről álmodik, miközben nem realizál értékvesztést, hiszen nem adja el - de akkor hol lesz a presztízs pár év múlva, amikor már régi lesz a kocsi?
Diszkós, gyári melós hülyegyerekek arról álmodnak, hogy gangszterek az 1.6d, lefingott Bömösben a használtasban vett SziFónjukkal. Jogászok, kis irodista fizuval presztízst akarnak, és közben a saját életszínvonalukat építik le a státusz költségekkel, aztán csodálkoznak, hogy még mindig ugyanabban a lakásban rohadnak a felnövő gyerekkel.
Persze, nem tudhatok mindent, és elnézést kérek, de túl sokszor látom ezt a faszságot, és nem tudom elfogadni.
Gecire nincs pénze rá, ha a fizetése szignifikáns részét költi avulásra. A saját születendő gyereke esélyeit csorbítja ilyen gyík ötletekkel, de csak, hogy valami önödebbet mondjak, előbb tolnám bele a pénzt egy családi fészekbe, amiből mimindenki profitál, és jellemzően jó befektegés. Családalapítás tájékán én inkább ebben gondolkoznék, de whatever, én vagyok a hülye 😅
Egész életedben megtartod? Később is lesz presztizse ezek szerint, mert neked fontos ez, de akkor miért nem veszel egyből egy korábbi példányt harmad annyiért?
Vagy ezt nem gondoltad egészen át?
🤔
Ötletem sincs, hogy emberekben miként merül fel, melyik világban lehet jó ötlet venni egy olyan cuccot, amin évente 2 misit bukik az értékéből. Ha ez nem érvágás, akkor nem tudom, mi.
Hát igen. Pedig, ha megnevelnek... <3
Sőt, az Abarth 500-at is tolhatja az Assetto Corsa EVO early ákszeszben
A felnőttek megvernek téged, ha zavarja őket a gyerek -> rájössz, hogy mégis inkább megneveled a gyereket -> problem solved :)
Megjött az 5090. Csak úgy pőrén hozta a futár a dobozt, kicsit viseltes volt. Percekig bűvészkedtem, amíg megtaláltam a jó dőlésszöget, amivel képes voltam a házba varázsolni. Van hozzá támaszték, mágneses, csak éppen a kártyán sehol nincs kiképezve hely, ahol konkrétan támaszkodna rá.
Igazából nincs sok szükségem erre a kártyára, de a 4090-et múlt héten konkrétan annyiért adtam el, mint amennyiért két éve a boltban árazták nekem. Egyelőre nem gyulladt fel semmi, szóval elégedett vagyok.
Jó sok bukó lesz az értékvesztésen még. + varrógép a motorja.
Szerintem vezessük ki a mondatvégi írásjeleket, hiszen enélkül is általában érthető, hogy mire irányul egy mondat. A szövegkörnyezetből kikövetkeztethető, minek az?
A tréler alatt arra gondoltam, hogy talán nem kár Cameronért, és igazából már bármihez nyúlna, ez lenne belőle, mert minden témát egy erős lencsén átszűrve lát. Az új Termi projecttől sem várok sokat, mert habár az előzőt nem ő rendezte, azt azért lenyilatkozta, hogy képtelen szabadulni a "múltból jelenbe" megoldástól, és ezt az egész feminista konceptet is alighanem jóvá hagyta, szóval nem feltétlenül a rendezőn múlt a bukta, hanem ő az öreg már, és nem igazán megy, hogy mit kellene újítani.
Az Avatar legalább "original" francsájz. Anno mindenki látta, mert érdekelte a látvány - ezért is van meg a kötődés, nem a gyerekek miatt. A magam részéről a szuperhős filmekhez azért nem szólok már hozzá, mert egyszerűen nem érdekelnek. Ezek a filmek pont ugyanannyira készültek gyerekeknek, mint az Avatar, - szóval ebben nem tennék különbséget.
Szeretnél még beszélgetni az új Supermanus filmről?
Jó, az alap, hogy nem tudnak fogalmazni, de felbasz, hogy az emberek ilyen esetekben egyszerűen nem fogják fel, hogy kijelentő mondatot írnak. Valószínűleg azért nem csapott rá senki anno a kezükre, mert az iskolában nem tanítanak meg gyakorlati dolgokra. Ha belegondolok, a suli számonkérései esetén nincs olyan fogalmazási lehetőséged, amikor te érdeklődsz valami iránt, hiszen mindig csak felelned kell a hülye kérdésekre.
Semmit nem mozdított meg bennem. Az első részt kétszer megnéztem, másodjára a rendezői miatt. Szép tech demo, Pocahontas. A másodikkal annyi előnyben vagyok, hogy kb másfél éve láttam. Bosszantóan sok játékidőt vett ell a gyerekfilmes rész, ami ásítozós volt, de legalább vágom, hogy ki-kicsoda: Eredetileg két fiuk volt, de az egyik meghótt, meg úgy látszik, van egy lányuk is - mondjuk ő magamtól nem rémlett, csak most, hogy újra láttam a fejét. Van mos egy új szereplő a pirosra festett vietkongok közül, különben csak az ürge felesége, az őrmester karakter fia meg a navisított őrmester volt számomra felismerhető. A többiek gondolom, nem is olyan lényegesek.
Ha valakinek nem lenne tiszta, a mondatvégi írásjel a problémám. Ez az állandó hiba.
"Szeretnék, érdeklődni, hogy van-e kiadó szoba?"
Alapvetően jobbak, mint a fiatalok, akik nem képesek értelmesen fogalmazni, de ez a hiba számomra meglelhetősen fura.
Érthető az álláspontod. Mégis azt mondanám, hogy akkor menj el USA-ba, vagy gondolt át, hogy gyerekekkel jó lesz-e élni a mostani négyzetméteren. (ne legyen csak egy gyereked, az a gyávák megoldása)
Egy 12 milliós Lexus tök modern módon néz ki. Ez a része a logikádnak szerintem a leginkább bele erőltetős része, hogy a hülye tanárok miatt kell a legjobbal jönni. A tanárok szart sem értenek hozzá; látják, hogy újszerűen néz ki, meg nagy = profit.
Az üzleti életben én direkt nem mutatkozom az R8-al, mert a cápák közt inkább azt sugallhatja, hogy fennhéjázó hülyegyerek vagyok, aztán biztos kifeszített költségvetésben élek, tele hitelekkel, és könnyen összeomlik a kártyavár. - Lássuk be, jellemzően ez van, amikor szuper sportkocsival vagiznak az emberek; valami szar lízingszerződést köhögnek, mint az egyszeri suttyó a vadiúj ájfónnal. Ugyan, mi szükségem erre az imidzsre?
Nem hiszem, hogy eddig bármikor is hátrányosan érintett volna az üzleti életben, hogy egy kopottas, de decens kocsival jelenek meg. Gondolhatnak rólam keveset, de amikor be akarnak húzni a csőbe, úgy is rájönnek, hogy nem fog bejönni a trükk, aztán mehetnek a sóhivatalba. :) Egyszer még sikerült azt is megélnem, hogy az egyik vállalkozóm velem érvelt a gyerekei előtt, hogy nézzétek meg, milyen régi kocsival jár, nem költ feleslegesen szarokra.