Hozzászólások
Elsődleges fülek
Inkább az az érdekes, hogy ez alapján a lengyel-cseh-magyar trió kiteszi az orosz piac felét, annak pedig hízelegnek rendesen. Mivel eleve régiós szinten érdemes gopndolkodni, kiegészülve Szlovákiával, Romániával, esetleg a Balkánnal és Baltikummal, ez nem is annyira kicsi piac.
Csak hát ugye fragmentáltabb, gyakran láthattuk, hogy ez összeurópai szintne is problémát okoz. És most nem csak arra gondolok, hogy a Sony néha úgy tesz, mint ha szerinte csak USA és Japán létezne, miközben valójában Európa a zászlóshajójuk.
Inkább mainstream háborús FPS-sel tehetnéd fel a kérdést, úgy inkább jogos lenne ;)
Néha megkívánok ilyesmit, de igazán egyik sem szokott lenyűgözni. Hangulatra viszont a BC1 elég erős volt, és még adott szabadságot is, így adta magát az 1 eurós folytatás, és nem is volt rossz, csak éppen kiemelkedő se semmiképp. A CoD4-nek is volt pár ügyes megoldása, de nem tudta magát a szívembe lopni.
Annyi időt nem szánnék rá ezekre, hogy a multijukba belerázódhassak, így marad a single.
Battlefield: Bad Company 2
Ez a Bad Company Crysis 2-je. Az első részben lehetett szabadon mászkálni, járműveket vezetni, kitekitneni a csőből, itt viszont nagyon nem. Ha megyek egy 4 méter széles ösvényxen - körülöttem falak -, akkor sem mindig enged a falhoz húzódni, amikor tüzet nyitnak rám, mert a szélső 1 méter használatánál már dobja fel az üzenetet, hogy térjek vissza a harcmezőre, van rá 10 másodpercem. Teljesen értelmetlen az egész, mert úgysem enged sehová sem elkolbászolni a játék.
És persze a Crysishoz hasonlóan esetlen is volt az előd, hiszen a pályákkal sem mindig tudott mit kezdeni a DICE, de a mentési rendszer minden idők egyik legrosszabbja volt. Tudniillik a Duke Nukem II-ét másolták le a svéd kópék, de ez 2008-ban nem volt jó ötlet. Úgy nézett ez ki, hogy ha megöltél vlaakit, azt megjegyezte a játék, tehát ha kamikázeakcióval egyetlen katonát is megöltél a halálod előtt, azt megjegyezte, és ha halál esetén is ennyivel beljebb volt az ember. Cserébe fizikailag rikán volt checkpoint, és ha sikerült elbukni a járműveket, akkor akár fél kilométereket (vagy többet!) is lehetett gyalogolni a kihalt pályán. Ez tényleg nem vicc, annak durva lenne. Szóval a hagyományosan cső-FPS-es mentési rendszer ennél mindenképp jobb, ezt elismerem. Így vagy úgy, mindkét felvonás megalázóan könnyű hardon is.
A humor és a stílus nem lenne rossz, de a karakterek az első részben voltak újszerűek (nyilván akinek az kimaradt, annak itt újszülöttként minden vicc új), és ott a könnyed Piszkos tizenkettő-beütés mellett mi lehettünk Kelly hősei. Itt maradtak a már elsütött főkarakterek egy snasszabb, csillagosabb-sávosabb sztoriban, kevesebb poénnal. Kis lépés a DICE-nak, nagy lépés a játéknak a Call of Duty felé.
Összességében egynek jó volt, de a BF3 gyenge kampánya alapján nem tudom, hogy bármit is várnék-e egy esetleges BC3-tól.
Terjesszük ki a topikot az elmúlt hónapra! :) Pár filmet sikerült megvizsaltni, de az RW közelébe a kelleténél ritkábban sikerült elkúszni. Nagyrészt mondjuk újranézések voltak.
Star Wars IV-VI és I-III
A fenti sorrend szerinti újranézés után csak nőtt a szakadék a két trilógia között, természetesen az új rovására. A régi epizódok hozzák a poénokat, az egymást ugrató hősöket, a kalandfilmes hangulatot. Az újak ebben sokkal gyengébbek, többnyire puttyogtatás és zizzegtetés nézhető, a románc pedig egy középszerű RPG-ben emészthetőbb. Annak meg külön örülök, hogy Hayden Christensenről azóta nem hallottam.
Jar-Jar szerencsére csak a mélypontban, a Phantom Menace-ben szerepel sokat, de közvetlenül a Return of the Jedi után is százszorosan alulmúlta az ewokokat. A bénázó kismackót nem tolták ennyire az arcunkba egy rakat dumával, és még jelentőséget is adva neki. Zavaró lehet ő is, de nem egy szint a kettő.
Wo hu cang long (Crouching Tiger, Hidden Dragon)
Nem értek a vu-hsziákhoz, de ez jópofa volt az európai szemmel fura stílusjegyekkel is, ha valami vígjátékszerűbbre is számítottam.
The Shining
Másodjára talán még jobban is tetszett, de anyu még mindig annyira idegesítő, hogy a családon belüli erőszak ellen nem lenne jó kampány. Nagyon nem bánom, hogy a misztikusságot Kubrick visszavágta, homályosabbá tette.
Full Metal Jacket
Szeretem, hogy nem hőseposz vagy monumentális háborúellenes dráma, hanem szimplán egy kőkemény szatíra a háborúról, a dr. Strangelove hidegje után a napalmmal hevítettről. És a dumák is ott vannak.
2001: A Space Odyssey
Jó, hogy elolvastam időközben a regényt, így végre értem (?) az egyik kedvenc filmemet :D Na jó, azért sok minden átjött elsőre is.
Máig döbbenetesen hatásos, sose láttam semmit, amitől így az űrben vagy űrhajón érezném magam, mármint az igaziban, nem egy messzi-messzi színes és hangos galaxisban. Biztos kerülöm a jó sci-fit, vagy nem tudom.
Gladiator
Ez a másik fim, amit eddig még nem láttam, pár képkockán túl éppen csak a végét ismertem, mert valamelyik mélyen tisztelt fórumtárs lespoilerezte a HW-n. Nem véletlenül nem járok már oda!
Tetszett, de nem vagyok maradéktalanul elégedett. Valahogy vagy túl lassú (már a lassítások miatt), vagy túl gyors volt a harc, máskor meg nem látszott elég. Persze az elején lehet mondani, hogy ezzel visszaadta a csata káoszát, de valahogy többet vártam, túl nagy volt a máig fülemben zengő hype.
Ami a sztorit illeti, a Ben-Hur vagy a Spartacus is inkább a grandiózusságával taroló filmeposz volt, de ezt még vékonyabbnak éreztem. A modernebb harci koreográfia és színészi játékok (te jó ég, Charlton Heston mire kapott Oscart annak idején!) persze a Gladiator mellett szólnak, már az a bizonyos '59-es kocsiverseny máig "elmegy", az emlékeimben mindenképp :)
Mindegy, jobb mint a Prometheus, az a lényeg :)
A legtöbb játékom konzolon digitális beszerzésű, nem örülnék, ha lemezt kérne :) Mellesleg beletenni egy fél-PS2-t a régi PS3-asokba tényleg nem volt gazdaságilag jó húzás. És ugye az Japánban volt, itt felénk gyengébb szoftveres emuláció volt. Viszont PSN-ről számos PS1-es és kevésbé számos PS2-es játék érhető el emulálva. (Persze a PS1-eseket lemezről is viszi.)
De örülök, hogy azért nem veszel konzolt, mert patchelik a bugokat :P Az már más kérdés, hogy a PSN (PS3-on) egy rémálom a Steamhez képest (nem, kipróbálás nélkül nem tudod elképzelni, hogy mennyire iszonyatosan rossz!), és ahogy informálódtam, a legnagyobb problémáim Live-on is jelentkeztek.
A WiiU meg kompatibilis visszafelé, meg beteszed és játszod, de a digitális disztribúció azon tényleg elég gáz a hardverhez kötéssel. Ergo a Wii előtti cuccokat már meg kell fontolni.
@LY
Nem értek egyet, vagy legalábbis ezzel az erővel manapság ez mindenre igaz. Van ez a bétaállapotú valami, hát persze hogy ízekre szedik, vagy aki bele akar kötni az élő fába is, leszólja. Egy működő BC senkit nem zavar, csak sokan azt hiszik, hogy az egy tollvonással összehozható.
Az a helyzet, hogy a régi - gondosan kiválasztottan jó például szolgálú - generációk és a PC jelenti a mércét, azzal pedig nehéz versengeni.
Én örülök a bejelentésnek, és közelebb is visz a One-hoz, de szeretném, hogy legalább a 360 szintjén teljesítsen az adott játék. Mondjuk én a Kameóval és a Shadow Complexsszel beérem, esetleg megnézném a Fable 2-t, hátha tényleg jobb a harmatos első résznél.
Mondjuk éppen a Mass Effectet nem érdemes semmilyen konzolon játszani 2015-ben, PC-n ezerszer jobban fut a játék, és nem kell 390 Leviathan X vagy mi hozzá.
Nyilván nem ez lesz az emuláció végpontja, vagy ha igen, az elég kínos. Talán érdemes megvárni, hogy hová fejlődik. 1080p @ 60 fps-es teljes katalógusra mondjuk számítani nem lehet.
Akad egy pár bundle és egyéb remek ajánlat GOG-on, aki esetleg máshol nem követi a fejleményeket, annak jól, a pénztárcájának pedig rosszul jöhet itt egy kis műfajspecifikus gyűjtés.
LucasArts-klasszikusok
Wadjet Eye Games
Broken Sword saga
Walking Dead Season 1-2 (+DLC)
Sam & Maxek Telltale módra
Tales from the Borderlands
Wolf Among Us
Daedelic
Runaway széria
Tex Murphy összes nyomozásai
King's Quest+Quest for Glory+Quest for Infamy
Leisure Suit Larry, illetve Larry Reloaded
A Daedelic csomagja kifejezetten foghíjas, de külön-külön is akciósak a játékaik, némelyik csak mértékkel, mások viszont még jobban is, mint pakkosék. A Wadjet Eye Gamestől is akciós az A Golden Wake, bár nem ez a legelismrtebb darabjuk. A Tales of Monkey Island 90%-os leárazása is említésre méltó, bár egyfolytában akciós szokott lenni, és ebben a mezőnyben magasnak számító alapárról indul.
De úgy alapvetően akciós majd' minden kalandjáték a nyári árapály során.
Miért, Dantének van currentgen konzolja? PC-ről nem volt szó a Definitive Editionnél, és talán tényleg nem is lenne sok értelme.
Az eszemmel tudom én, de nem szeretek centizni. Mondjuk anyagilag éppen ezt csináltam: az 500 W-os ugyanebből majd' a duplájába került volna, és ti is lebeszéltetek róla.
A fináléban újra elérhető az összes bundle, vannak finomak, ha valaki lemaradt volna.
Kiemelném a Wadjet Eye Games csomagját, mert ezt korábban elszúrták, a Gemini Rue-t elfelejtették benne leárazni, így 19 euró volt, amikor soros volt, csak pár órával az akció letelte előtt javították. Most 12,24 euró, és hát van benne pár kalandjáték.
Úgy gondoltam, hogy a designdöntés okát próbálod magyarázni, ez esetben pedig nem mellékes a vélt vagy valós eredeti szándék. A saját élményszempontodat természetesen elfogadom, de ez olyan, hogy egy ötpercenként való fagyás is kiválthat valakiből nagyobb beleélést vagy valami odaillő érzelmet. Nem teszek a kettő közé egyenlőségjelet, de ugye nehéz megítélni, hogy hol a létező (?) "határ".
Én amúgy teljesen elfogadom, hogy egy horrorjátékban a kamerával vagy az irányítás nehézkessé tételével is játszanak, de ezt a sulykot is el lehet vetni (nálam könnyebb, nálad nehezebb :), főleg a régmúltban lehetett, amikor még csak próbálkoztak ezekkel az eszközökkel. És például azt is mindig nehezen emésztettem meg, hogy a God of Warban az orrom előtti dolgokat nem látom, illetve arcátlan láthatatlan falakkal van tele a fix kamera miatt - ami viszont összességében pozitív (a harmadik részre pláne), mert a harcot és a vizualitást nagyban segíti (bizonyos platformerrészeket most inkább hagyjunk), csak más szempontokból mégis kizökkent.
@RE@L
Én viszont szeretem a 3D platformereket, az ICO és a SotC körül is többel játszottam, nyilvánvalóan ezért is más a nézőpontunk.
Egyébként arra sem számítottam, hogy ennyi platforming lesz benne, egyetlen videó megnézése nélkül vágtam bele Ueda alkotásaiba. A The Last Guardiant hozzájuk képest már lespoilereztem ezzel a videóval :)
Szerintem sem voltak zavaróan könnyű játékok, csak furcsálltam, hogy éppen a platformingot hoztad fel. Márpedig a 3D-s variánsok az ICO érájában még a csapból is fújtak, ügyességileg nem egy liga azzal a mezőnnyel ugrabugrában, de nem is erről szól a játék.
Hogy DeMorte mit keres benne, azt meg nyilván nem tudhatom.
Nem tudom, én nem látom, hogy ezek a bejelentések hathatós választ késztetnének ki a riválisból, vagy lenyomnák az árakat, vagy GTX 970-et cserélnék miattuk (ha lenne olyanom egyáltalán :). De eddig nem tűnt fel, hogy ennyire elégedettek vagytok, félreértettelek titeket.
hozzáértőbb arcok
Mivel én meg nem értek hozzá, szívesen olvasnék róla, ha kapok linket. Mondjuk senki elhullásának nem örülnék.
Ácsi! Nem a The Old Blood a TNO (alapjáték) előzménye?
Mert én így a partvonalról ennek fényében nem értem a kommentedet.
Adott esetben szolgálhat efféle célokat a "bénázás", de az ICO esetében nem intenciózus volt. (Ami az volt, az tetszett, ezt hangsúlyoztam már, tetszett az egymásra utaltság, a kézenfogva vezetés és az ellenkzése is.) Utólag persze bele lehet magyarázni a régi jó dolgokba, hogy direkt úgy kellett lenniük. Egyébként nem az öntörvényűséget kifogásoltam, ha az útkeresési hibákat (a WarCraft II is mennyire királyul visszaadta, hogy az orkok a latrinából sem találnak el a vackukig, annyira hülyék!). Inkább matarészeg volt, mint nőiesen szeszélyes. De a tudatmódosítók hatását kiválóan visszadta, azt aláírom, csak én tényleg nem ezt vártam el a játéktól. Annyira persze nem volt gyalázatos, hogy lerombolja az élményt, de szembeszökő vonása tud lenni, pláne ma előkapva. Mindenesetre azért reagáltam RE@L-re így, mert tényleg ezek okozhatták a legtöbb fennakadást, nem más.
Egyébként mint mondom, az összes korabeli játék átment a kellő evolúción, egyre jobb lett a kamerakezelés, szinte az összes designer fejlesztendő problémaként kezelte, nem fekete-fehér filmként. És ez nem azt jelenti, hogy időnként ne azzal próbálnának meg kihívást vinni bele vagy elrejteni bizonyos dolgokat, hanem egyszerűen csak megfelelő ütemre vált. A Colossus is fejlődött mind kamerát, mind AI-t tekintve, bár Argo szerepköre nyilván más, és zavaró tudott lenni, amikor roppant művészien benyargált elém, miközben éppen céloztam. De ez már marginális probléma.
Vellem a Hardwireden Chillerék 400 W-os tápot vetettek (FSP Aurum), na most innentől kezdve én AMD-kártyát nem merek venni. Amúgy is érdekel a fogyasztás, ha nagy vagyonok nem is múlnak rajta.
Engem egyébként nagyon zavar, hogy semmi pezsgés, márpedig a földön fekvő AMD-nek kellene reagálni (nyilván tőke is kell hozzá). Rossz vége lesz ennek :(
9. Khorinis méretű város nem lesz, de a Risenekben látottaknál nagyobb települések várhatóak.
Az első Risen kikötővárosa egyáltalán nem volt nagyságrendekkel kisebb Khorinisnál.
Nem azzal van baj, hogy fix a kamera (bár 3D platformerben nem szokott működni), hanem hogy csal, és nehzen kiszámíthatóvá tesz néhány tök egyszerű ugrást is, pláne ha közben rosszul vált szöget. Ez akkoriban még jellemző volt, a legtöbb korabeli játékban szívatósak voltak a rögzített kamerák, de a későbbi években sokat fejlődtek, anélkül hogy a művészi hatásból - ha volt ennek nevezhető - veszítsenek.
Yordánál sem arra helyeztem az odaszúrásom hangsúlyát, hogy istápolni kellett, amikor említettem a játékmenettel mesélést, éppen a kapcsolat mechanikával történő megpecsételésére gondoltam elsősorban. Az viszont már kevésbé dicséretes, ha elakad, ha lassan reagál, ha csapnivaló az útvonalkeresése. Egy-két helyen rengeteg szenvedtem, hogy egy-egy létrán le- vagy felcsaljam, nem azért, mert tiltakozott, vagy ne lett volna teljesen egyszerű az útvonal, hanem mert az AI nem állt a helyzet magaslatán.
De ha játszottál a játékkal, akkor kizárt, hogy ezek ne maradtak volna meg neked is. Ahogy az Alone in the Dark is frankó játék, de mai szemmel borzasztó az irányítás, és bizony annak idején is meg kellett küzdeni vele, mégpedig korántsem azért, mert úgy álmodták meg a készítők. Az persze egy még sokkal régebbi, pionír 3D akció-kaland (és horrorjáték, nyilván).
A Beyond Good & Evilben ha van előtted egy "lyuk a padlóban", akkor automatikusan átugorja a karakter. Némi csimpaszkodás van benne, meg harc közben lehet vetődni, ennyi a "platforming". A Batman: Arkham Asylum 80-90%-ban lefedi az összes játékelemét, az közelebbi rokon mechanikailag - és a BG&E a sokkal "egygombosabb", könnyebb. (Őszintén szólva most megjelenve sokan lefikáznák, hogy mennyire mai casual játék, 2003-ban bezzeg ilyet nem lehetett volna. Végül is nem is lehetett.)
A PS1-es Spyrók meg tök jók (az Insomniac rákövetkező szériája, a Ratchet & Clank az akció-platformer), manapság kihívásra se lógnának ki, de tény, hogy a maxoláshoz kell inkább csak egy kicsit megfeszülgetni.
Megjegyzem, a kommentemben elhangzott összes játékot határozottan kedvelem a maga kategóriájában, egyiknek sem állt szándékomban beszólni.
A 2016-os konferencián majd bejelenthetik a Kickstarter-kampányt hozzá. Bár Ancel nélkül akár még el is bukhatna :)
Egyébként a játékosok között is kultjáték lett, de hát még ez sem feltétlen elég, és lássuk be, nem birtokolják tömegek Steamen, hiába volt sokszor olcsó. (A steames Psychonautsból bundle-ön kívül a duplája ment el, de az kifejezetten jónak számít.)
Egyik sem volt nehéz (persze hard time attackban miben bizonyára lehet fokozni), nem arról szólnak ezek a játékok, hogy az ugrabugra ügyességet kíván tőlük. Egy közepesnél nehezebb dedikált platformertől elsírja magát, akinek ezek gondot okoznak. Játszd végig a Jak II-t (bár ez is inkább akció-kaland, és a lövölde a legnehezebb menne, de a platforming is nagyon ott van), azt ajánlom! :P
Félreértés ne essék, marha jó és egyedi játékokról van szó, de nem a platforming bonyolultságáról vagy nehézségéről szólnak (OK, a kamera ordenáré mai szemmel az ICO-ban, Yordát meg sokat kell csalogatni, de ez más kérdés), eleve inkább akció-kalandjátékokról van szó, a SotC esetében pláne. A puzzle-ökön és a játékmenettel mesélt történeten van a hangsúly, nem a kicentizett ugrásokon (mármint centizni kell, de nem nehéz - kivéve a hírhedt piston jumpot). A TLG esetében is ez az irány látszik, és ez nem baj.
Amit most láttunk az sem nehezebb ezeknél amik eddig voltak...
DeMorte éppen azért kritizálta, hogy könnyűnek, játékmenetszegénynek tűnik. Abban persze egyetértek, hogy jó kis akció-kaland/puzzle-platformer még bőven lehet ebből, és én örülök, hogy inkább az ICO-t idézi.
Szerk.: Bocs, a 10-20 fps-es PS2-es verzió bizonyára tényleg kegyetlen nehéz lehetett, ami a Colossust illeti, de az nem design, hanem hardware és megalománia kérdése.
Éppen azért adják oda bizonyos esetekben olcsóbban, mert annyival több szokott elmenni, hogy több a profit. A mai digitális világban úgysem darabonként keletkezik előállítási költség.
Nálunk az a baj, hogy kis ország vagyunk, a mi kedvünkért nem lépnek, régiós szinten pedig nem aakr működni. Hiába van EU Tier 2 Steamen, alig használják. Szóval részint érthető az elvárás látva a seftelő oroszokat és a saját gyorsan apadó bankszámlát, másrészt csak részlegesen reális. Azt is el kellene dönteni, hogy régió(kód)mentességet akarunk, vagy regionális árazást. akettő együtt nehezen megy. A csóró magyar persze tiltakozik mindkettő ellen, éppen amelyik sérti a pénztárcája érdekét. (Emlékezhetünk arra is, amikor olcsóbbak voltak nálunk a dobozos játékok, de lespórolták az angol nyelvet, vagy éppen a Ubi 6k-s nyitóáras próbálkozására a Far Cry 2-nél.)
Egyébként tényleg vicces az a téveszme, hogy a nyugatiak nem érdekelik az árak, mert nem tudják hová tenni. Pedig még a zinternet is megondja, hogy nem így van, csak máshol van lélektani határ - és persze a fizetőképesség sem ugyanaz.
Eleve alig volt benne platforming, és gyakorlatilag bármekkora eséseket túléltünk. Legfeljebb a bossfightoknál kellett kapaszkodni, mást nem is tudok elképzelni, hogy mire gondolsz.
Illetve van spéci hely, ahová nehéz feljutni, de ahhoz semmi ügyesség nem kell, csak több végigjátszás során kell staminát grindolni hozzá (máshogy meg nem lehet).
Technikailag egy rémálom, a Tech 5 is csak dobna rajta. Kb. az egész init újra kell írni hozzá a normális minőséghez.
Jól látszik egyébként, hogy a Witcher 3 is mennyire meglepően olcsó volt, hála a lengyel béreknek. Más stúdiók pedig éppen a helyi magas béreknek estek áldozatul (pl. a briteknél), Kanadában ugye az állam teremt kedvező feltételeket a biznisznek, lám nyitottak is sorra a stúdiók.
Pontosan, egy orosz paicot sem hagynak veszni, inkább adják nekik fillérekért a játékokat, mintsem hagyják 100%-ig warezzá válni. A Steamspy pedig jól mutatja, hogy példányszámban erős a medve.
És persze ötödakkora fizetéshez nyilván nem ötödére kell csökkenteni a játékárakat, de annyira, hogy a játékosok meg tudják venni, viszont legyen rajta haszon is. Csak hát ekkor meg jönnek a régiós korlátozások, ami egy digitális piacon 2015-ben sokak szemét csípi. A kiadók nem tudnak mindenkinek a kedvében járni.
Csodálom egyébként, hogy többeteknek nem tűnt fel eddig a sok éve dívó régiós árpolitika.
Egyébként meg ahogy Vajk is mondja, régen nominálértékben sokkal brutálisabbak voltak az árak, most meg pár hónap után szinte minden filléres tétel lesz úgyis. Gyakorlatilag aki aktív játékvásárló, az ha a magyar ugaron is él, akkor is az a gyakorlat, hogy sokkal többet vásárol, mint amennyivel játszik. Ha tényleg kell neki valami annyira első nap, hogy azonnal játszana vele, akkor kár panaszkodni.
Szerk.: Az én 576-jaimban következetesen 12k volt a PC-s nyitóár, de 1-2 hónap után lement 10k-ra (tehát a többség 10k volt vagy kevesebb, mert nyilván nem minden aznap jelent meg). Sok órát venné el őpontos statisztikát készíteni, de régen és most is böngészgetve így jön le.
Ja, éppen a Gears of War kapcsán lenyilatkozta CliffyB is, hogy a későbbi PC-s port, hogy alávágott a még mindig szolid konzolos eladásoknak. Azóta viszont komolyabb tényező lett a PC, és a digitális dsiztribúció kényelme jó ütőkártya a nyilván még mindig komoly warez ellen is.
Az a kérdés, hogy akarnak-e saját digitális disztribúciós platformot PC-re, mert akkor muszáj nagyot dobniuk, ha a Valve-val szeretnének versengeni. Az látszik, hogy a Windows 10-et nyomják, de annak önmagában nincs szüksége ekkora támaszra. (A felújított RTS-eiket ugye Steamre adták ki, de ez nem mérvadó, még a Ubi kipofozott, de a csonka Heroes III-a is steames a UPlay mellett.)
Mindenesetre ahogy változik a helyzet, ahogy rotáció van a vezetésben, új és új megközelítéseket próbálnak ki. A Ubi is Starforce-szal keménykedett, majd jött a 2008-as Prince of Persiával DRM-free lett (emellé behozták Magyarországra rövid időre a day1-re a 6k-s politikát az AAA-hoz, lásd Far Cry 2), majd ez nem hozott elég pénzt, és jött az always-online rémálom meg a UPlay.
Úgy gondolom, hogy a Halóból az előző generációsok azért átcsoroghatnak lassan. A Gearsek is, de csak a One-ra készülő remasterrel, PC-re nem fogják portolni 360-ról.
Mondjuk engem egy Kameo vagy egy Shadow Complex sokkal jobban érdekel, de megnézném a Halókat, mert az első két rész időhúzó, vontatott gyermegbetegségei avítt problémának tűntek, 360-on nem tudom elképzelni, hogy ugyanazt bevállalták.
Ó, valaki itt nagyon casual.
Én tegnapig megúsztam, de akkor csak megszavaztam magam az L. A. Noire-t, a visszafogott várakozásaim ellenére.
Most viszont egy utolsó pillanatos Castle Crashers (most éppen egy másik beat 'em up van terítéken, és megjött az étvágy) és egy Alien: Isolation (ma néztem újra az Alient, ezúttal a DC-t, a Prometheusig meg se állok :D) a vacillálás tárgya.