Hozzászólások
Elsődleges fülek
Azért azt is tegyük hozzá, hogy nem arról van szó, hogy ugyanez a vallási és etnikai összetételű populáció él ott több ezer éve, és a Nyugatnak véleltenül sem kellett volna találkoznia velük. Rengeteget változott mind az etnikai és a vallási összetétel, és birodalmak sora váltotta egymást. Minden irányból. Expanziót folytattak a perzsák is, és nem defenzív okokból törtek a görög városállamokra. A Poiters-ig történő hódító betörésre sem lehet azt mondani, hogy jogos bosszú volt a rómaiak korábbi nem túl jelentős jelenlétéért (mely során a perzsa hatalmakkal harcoltak, különben azok uralták volna egyedül a térséget, vagy a hellenisztikus államok húzták volna tovább). A szeldzsuk törökök is megtámadták Bizáncot. Timur Lenk sem a Pentagonból irányította a mongol hódítás hadműveleteit, már az oszmánokkal rivalizálva, akik évszázadokon át uralták a térséget, meg úgy mellesleg a Balkánt és Magyarország egy részét is.
A térség mindig is ütközőzóna volt, és az ottani hatalmak (értsd: aktuális keleti hódítók) 1500 éve ápolnak a Nyugattal kevésbé békés viszonyt. Az első világháború előtt gazdasági érdekeltségek révén kerültek be a térségbe az európai hatalmak (lásd a Egyiptomot, az orosz-brit versengést Afganisztánban, vagy éppen a német befolyás ellen "kitalált" Kuvaitot), a háború után pedig a törökök megszállta területet osztották fel mandátumterületként. Mert az erősebb ugye mindig elviszi, ami jár neki.
Mást jelent náluk az állam, a nemzet, a család, a vallás és az állam, a férfi és a nő viszonya stb (nálunk is msát jeltnettek ezek 100 éve, megint mást 500 éve, de a mi múltunk nem megfelelthető a mostani közel-keleti állapotoknak, egyszerűen más). A XX. században úgy alakultak meg ott államok, hogy előtte belátható időn belül nem léteztek ilyenek (birodalom az volt, csak ahhoz a plebsnek köze nem volt), az etnikai és a még fontosabb vallási megosztottság alapján.
Mert az iszlámból könnyű fegyvert faragni, hiszen Mohamed a prófétai sikerei után hadvezér is lett, törzseket egyesített, és nem halat vagy kenyeret osztott, ez a későbbi szúrákban meg is látszódik. Ahogy más vallások szent könyveiben is megjelenik a kor háborús realitása, lásd a zsidó-keresztény Ószövetséget, mely tele van vérengzéssel, ahogy a zsidóság megpróbálja megőrizni a saját hagyományait a - zanzásítva mondjuk így - kánaánita tömegben. Ez nyilván egy kereszténynek, vallástalanak idejét múlt, hiszen teljesen más történelmi valóságot él meg, és akkor is inkább a különböző politikai-egyházi elitek eltérő rétegeiről van szó (lásd királyságellenes és királypárti történelemszemlélet keveredése, a különböző könyvek különböző évszázadokban keletkeztek, másoktól). De az már nem történelmi valóság, az iszlám kiindulópontjai azonban ma is aktuálissá válhatnak az ottani körülmények és társadalmi fejlődés között. Ezt nem az iszlám ellen vagy védelmében mondom, egyszerűen csak természetes, hogy az oktatás és a jellemző háborús helyzett mellett a ott a vallási fundamentalizmus tálcán kínálja a tapasztaltakat. De nem lehet heterogén masszaként, terroristapopulációként tekinteni a népekre, viszont azt figyelembe kell venni, hogy integrálni őket nehéz, pláne nagy számban, mert minden szempontból mások. Akik nyugatias életet szeretnének, többnyire azoknak is mást jelent ez, mint nekünk. Máshonnan jönnek, más társadalomból, nem tudja nekik ugyanazt jelenteni. Mindkét véglet a realitást ignoráló fantazmagória.
És ezekre nem talál a Nyugat választ, még annyira sem, mint a terrorra (ami ugye egy eszköz, ami létezett az európai középkorban is, amikor az elfoglalt városok kiirtásával adták tudtul, hogy aki nem adja meg önként magát, az így jár - ettől még szörnyűség, barbarizmus, tenni kell ellene, a helyén kezelve). Addig jut el, hogy a szimpatikus diktatúrát támogatja, a gonoszt megbuktatja, kiéhezteti, az éppen aktuális baráti (értsd: ellenségem ellensége) ellenzéket pedig átgondolatlanul támogatja, meg azt hiszi, hogy a semmiből ott demokráciák szülhetők (ezt elgújabban eksősorban az USA szúrta el, akárhogy is nézzük). Na persze. Viszont a térséget magára hagyni sem lehet annyi évszázad után, mert mindig is kapcsolatban állt a mi kultúrkörünkkel, és különben egymást is gyilkolják, hiszen a szunnita hatalom nem szereti a síitáit, a síiták pedig a szunnitákat (és akkor a jazidiakról, keresztényekről, zsidókról nem is beszéltünk). Érdekes módon egyébként az látszik, hogy a köztársaági diktatúrák megdőltek, a monarchiák viszont az 1979 óta tartják magukat, bár olykor külső beavatkozás (Bahrein) vagy reformok segítségével (Jordánia). Elemi érdekünk, hogy stabilitás legyen a régióban, ez pedig nyugati hátat fordítással éppúgy nem megy, ahogy elfuserált, pillanatnyi érdekek mentén történő beavatkozással sem. Nem irigylem a múlt, a jelen és jövő hibás döntéseit hozó vezetőit.
Bízom benne, hogy a reakciómban senki nem vélt felfedezni aktuálpolitikai felhangot, mert ilyen szándékom nem volt, egyszerűen a társadalmi-történelmi összefüggéseiről fejtettem ki a véleményemet, figyelembe véve az aktualitásokat. Remélem, hogy mindenki más is ennek szellemében nyilatkozik a továbbiakban is. És igen, a tájékozódás még inkább javallott, ha már valaki fennhangon véleményt formál.
Ki a fene mer akkor Timéknek adni sok-sok milliót?! :D
Azóta pedig milliárdjai vannak, és továbbra is kapcsolatban áll Timékkel. Nehéz lenne elképzelnem, hogy nincs ehhez semmi köze.
Nem hiszem, hogy az első rész nélkül sokkal alcsonyabbak lennének a tierek. Nyilván adniuk kell hozzá, hiszen már bundle-ben is volt, fillérekért is, hülyén nézne ki, ha nem járna hozzá, így meg mégiscsak jobban néz ki. Nekem amúgy megvan dobozosban, Steamen és GOG-on is, de terveztem venni ajándékpéldányt terjeszteni az igét, szóval még hasznosítani is tudom.
Egyelőre ez egy piszok jó hír (már számítottam rá), hogy mennyire jó befektetés, az már kevésbé egyértelmű, de nálam csak a bedobandó összeg kérdéses. Túl nagy rajongó vagyok, és amúgy is nemrég kezdtem bele az első rész újrajátszáásba (még mindig nagyon szeretem), csak az SC2 és a multis kötelességek elrángattak előle.
Nekem is van. Jó, mostanában nem sokat hazsnálom, játékra szinte egyáltalán nem, de korábban is HDD-ről játszottam főleg, filmeket meg néztem azóta is (a BD-k mondjuk masszívabbak, mint a DVD-k). Még direkt pörgetettem is benne a WoL DVD-je előtt más lemezeket, hogy kimenjen belőle a por. Mindenesetre az extrák egy része után leállt, és utána már nem is vitte rendesen a DVD-t, PC-n meg ment, csak kényelmetlenebb rajta.
Még nem mertem betenni a PS3-ba, mert a WoL DVD-jét (ahhoz ugye nincs még BD) megkarcolta, és le se játszotta egy idő után a nyomorult, pedig a PC-m viszi. Pedig BD-filmekkel vagy játékokkal sosem volt gondja, vagy ha más össze is kent előtten egy BD-t, elmostam, és kész.
Na jó, de ha a régi rajongóknak letesznek az asztalára három tutorialt 8 euróért, az sem jó ötlet. Nem egy néhány pályás mellékszállal fognak bevonzani új rajongókat, ellenben a nyilvánvalót bevallva, a StarCraft: Ghostot követelő nem éppen új belépők szájának betömése a cél. Eleve van kampányon kívüli tutorial a játékban, és a Starter Editionnel is lehet ízlelgetni a korábbi pályákat, tehát az elvi lehetőség adott, hogy ne 10 perces legyen az első misszió. Nyilván nem is viszik túlzásba, és pláne nem fog Nova 5 percenként 12 battlecruisert előrántani a tangájából.
Az továbbra is sok időt fog elvinni[...]
Csak mondjuk multis béta miatt már nem kell csúsznia Novának ;) Azért a kiegészítők megjelenését a multi is megtolta, itt erre nem nagyon fog ok, ha nyilván kell még párhuzamosan balanszírozni is.
Szinkronnal és CD zenével a PC-sből? :D
A zene az tök más, én az eredetit kérném. A legjobb persze az lenne, ha launcherből lehetne verziót választani. Annyira nagy álmaim nincsenek, hogy a különböző grafikák mellé lehessen zenesávot választani és külön szinkronizált vagy néma vikingeket, de nem bánnám. A CD-s verziókból egyébként hiányoznak a SNES-es verzióban unlockolható szuperképességek is.
Egyébként én egy Dune Dynasty szintű (natív Windows-os, Warcraft 2 szintű kezelőfelületes) WC1-nek rohadtul örülnék, mert végre végig tudnám vinni (az Age of Empires 1, a Wacraft 2 és a Red Alert voltak egyszerre az első RTS-eim, én a WC1 és a Dune 2 irányítását nem tudom tolerálni). :D
Dettó. A C&C-t előbb próbáltam, de annyira nem hozott lázba, a WC2 lett az első szerelem, még PC-t is vetetett velem, minden idők legdrágább Blizzard-játéka számomra :) (Bár a következő vast meg jórészt WC3 miatt szereztem be. Mikor is jön a WC4?) Utána próbáltam a Red Alertet, ami már kedvet hozott a Tiberian Dawnhoz is. Az Orcs & Humansnak pedig mindkét kampányát az utolsó előtti pálya körül hagytam abba, mert addigra téptem ki a hajamat az irányítástól. A Dune 2-t jóval hamarabb kukáztam.
A Whispers of Oblivion porlógusnak okés, de 8 euróért durva lenne. Nagyon remélem, hogy ha már három részletben jön a pakk, nem kóstolgató missziókkal vagy tutoriallal kezdenek, mert az kínos lenne.
Egyébként már BW és a TFT esetében is nagy csalódás volt, hogy csak az intro meg az outro volt tisztességes CGI (mondjuk ütöttek rendesen), és hogy a végső harcot az utóbbiban letudták in-engine. 4-5 percnyi CGI plusz némi in-engine anyag már jó lenne, bár aggódom, hogy az előbbit nem hozzák. Arra is kíváncsi leszek, hogy kampánystruktúra szempontjából mit hoznak ki ebből, a hármas osztás nem jó előjel, de nem jelent predesztinációt. Eddig a multi is sok időt elvitt, maguk a küldetések még bőven összehozhatóak lennének az időt tekintve. (Ki tudja, milyen kivágott tartalmakat vesznek elő, és dolgoznak át, ami a korábbiakba nem passzolt.)
Jön az majd, mást úgysem lehet kezdeni vele. A film előtt majd kidobják, picit pumpolnak rajta Blackthorne-osan és frankóság.
Nyilván idő kérdése, pénzért már nem fogják kínálni, meg nekem úgyis emgvan a csodálatos EVM-kiadás :) Egyelőre viszont nem ingyenes (sőt hozzá sem férhető legálisan, csak használt példányként), az említettek pedig régóta azok. Én inkább egy SNES-emulátoros Return of the Lost Vikingsnek örülnék (a PC-s, a PS1-es és a saturnos csúnya 3D-s, és eleve third-party portolás). Kár, hogy a platformerhullám láttán nem éreszték úgy, egy 10 fős csapatot ráállíthatnának ezeknek a hagyományoknak az ápolására is, veszteséges tuti nem lett volna. Nyilván nem lenne eléggé "e-sport" a The Lost Vikings 3 co-op. Vagy a Mark of the Ninját koppintó StarCraft 2D: Ghost :)
Az egymillió pylonos Twitter-üzenet inkább 48 órára jött ki, így nem egyértelmű, hogy mennyi idő alatt fogyott annyi. Eddig a nyilatkozatok még eléggé RTS-pozitívak, de a műfaj nagyon kikeült a mainstreamből, kb. az összes nagy oldal úgy kezeli a Legacy of the Voidot, mint az utolsó (nagy) RTS-t. Nem feltétlenül lesz igazuk, és hatásvadász is ez a beállítás, de árulkodó.
Nem szeretem az agyon-DLC-zést, de a Total War vagy a Paradox játékai esetében is emgértem, hogy ezek a stílusok ezzela modellel tarthatók fenn. Csak legyen jó - pofozzák ki jóra - az alapokat, jöjjenek tartalmi kiegészítők, és legy minél kevesebb pofátlanság. Lásd véres DLC-k (ilyet még a Relic is csinált sok év után nemrég a DoW2: Retributionhöz, pedig abban eddig is volt paradicsomszósz) és extra tartalomnak számító káosz frakció.
Új IP-nek én is örülnék, de az Overwatch (ami akár szórakoztató lehet, de az ún. e-sportot abban a kavalkádban nem látom) alapján akár Happy Meal Menu: The RTS is jöhet. Bár mondjuk lassan az SC és a WC is ez a szint.
Az SC2-nél szvsz érdemes idekeverni a modokat:
Persze, és nagyon szívesen is olvasok róluk a megfelelő topikban, jól jön az előszűrés :) Viszont azért, mert van közösség, és a van modtámogatás, ingyen - és csak ingyen - kelljen gyártania a tartalmat a Blizzardnak? Ez azért nem fair. Másrészt az SC1-hez is volt camapign editor, a BW-ért pofátlanság volt pénzt kérni. Persze az más, nagyobb szabású dolog volt, de drágább is.
Más példa: mivel a Warzone 2100 ezer éve freeware, helytelen pénzt kérni a GOG-on a Battle Realmsért? Vagy ha már Blizzard: miért nem tették igyenessé a WC1-et, mint az EA C&C1-et (meg többit)? (Persze az EA is dugdossa azóta is azokat a lehetőségeket, és az RA2-t vagy a Generalst már csak havi promóciában osztogatták, a kliensüket reklámozandó, más most a klíma.)
Nyilván ha van ingyenes alternatíva, akkor a vásárló azt is beleveheti a mérlegelésbe, de a két "üzleti" modell nem zárja ki egymást. A Blizzardnak olyan mennyiségű és minőségű tartalmat kell letennie, hogy igazolja magát. Azt én sem tudom innen megmondani, hogy sikerül-e, de valószínűleg rossz nem lesz, legfeljebb minden értelemben kevesebb a vártnál.
A Blizzardnál meg azért érthető a magasabb árcédula, mert az ő játékuk a piacon annyit ér. Most csak azért, mertt nagyobb a profitjuk, olcsóbban kéne adni az ő vélhetően nagyobb költségvetésű DLC-jüket? Amikor, lássuk be, amit a Blizzard csinál, az pénznyomda, a legkevésbé azon keresnek, hogy hagyományból még erőltetik az RTS-eket, talán utolsó nekifutásra. Nekik ezzel az erővel ahhoz kell a bevétel, hogy ne hagyjanak fel a műfaj lélegeztetőgépen tartásával. (Most az AoE2 sírból kirángatását hagyjuk, az MS többi felújított RTS-e nem tud vele lépést tartani.)
Multis szempontból meg éppen azért drága a Grey Goo, mert miért fizetne érte vagyonokat az ember, ha nincs kivel játszani, a kampány meg rövid, és senki se meri igazán ajánlani? De hogy a Petroglyph jól járjon, legyen drága? Nem, nem őket akarom bántani, szorítok nekik nagyon, csak felhívtam a figyelmet, hogy a másodvonal sem olcsóbb, mint a drága és pofátlan Blizzard. És így vagy úgy, de a Grey Goo-t itt tán senki nem vette meg, az SC2-vásárlások pedig voltak bőven, tehát valamiért az éri meg az embereknek.
Az akciókat amúgy én is kiemeltem a Grey Goo-nál, de egyelőre még nem olcsó. Meg azt is túlzásnak tartom, hogy minden kétfilléresre elértéktelenedik hónapokon belül, mintha csak addig érne valamit. A CoD-nál is azért zavar az árazás, hogy ha már évenként kiadják, már 15-ször váltott multit a törzsgárda, a kampány meg rövid és futószalagon gyártott, akkor a fenéért drága 10 év után is. De persze túlélem azt is.
A modokat meg ide lehet keverni, hiszen ezen az alapon mehetne minden ingyen, a profi fejlesztővé váló modderek meg árulók :)
Ez így akkora spoiler LotV sztorit nem ismerőként,
Már a bejelentéskor elsütötték, a LotV megjelenése előtt (rohadt Blizzard, de tényleg!). Tudod, híreztél is róla :)
Nightcrawler kirohanása és iparági szintű lehúzást szimatolása nem felel meg a tényeknek. Meg sem próbálta ezt senki alátámasztani. Persze ehhez a tárgyi tévedéshez bárki csatlakozhat. Naphosszat lehetne sorolni a DLC- és kiegészítő árakat ellenpéldaként. A Blizzard bizonyítványát a számok magyarázzák.
Személy szerint a 24 eurós nem előrendelős árat viszont igencsak drágának tartom, azt a 40 eurós LotV mellett (melyben azért minden ingyenes lehetőség mellett fontos szerepe van a multinak) soknak érzem (ahogy minden DLC arányosan drágább, mint a teljes játék). A 15 euró viszont reálisan nézve korrekt ár, és már az is kiakadással indult. De a Grey Goo DLC-je pontosan ugyanazt az árcímkét hordozza, mint az SC2-éből 1/3, márpedig az az egyetlen tökéletes analógia.
Elsősorban az én szememben a minőség dönt, ha a 9 küldetéssel odateszi magát rendesen a Blizzard, akkor rendben lesz, ha nem, akkor úgyis mindegy. Másodsorban pedig hogy megvehető lesz-e 15 euróért előrendelésen kívül is a teljes pakk, akción kívül. (Ugye nem írnak ezzel ellenkezőt, csak azt, hogy most előrendelhető ennyiért.)
Egyénileg mindenki eldöntheti, hogy mi a rentábilis vagy rokonszenves neki, de Nightcrawler kiadása értelmezhetetlen elnézve az RTS-ekhez (nem mintha sok lenne manapság) kijáró tartalmakat, illetve általában a DLC-ket. Standard díjaszabás ez, az már más kérdés, hogy standard díjaszabásért sem sokan rohanunk innen a boltba DLC-ért.
Most bárki is el tudta volna képzelni - vagy várni -, hogy a Blizzard ingyen vagy pár dollárért legyárt egy komplett kis kampányt csak úgy?
A Grey Goo meg 15 küldetés és 45 euró (a Legacy of the Void 40 euró). Persze az egy új játék, és nyilván nem csak kampányból áll, csak próbálj partnert találni a multihoz! ;) (Van hozzá 8 eurós DLC, 3 küldetéssel, de egy rövid ideig ingyen járt az alapjátékhoz, így próbáltak abból több példányt eladni a magasabb korai áron, mert hát nem lett blockbuster.) De a Dawn of War például csak 11 küldetéses kampányt tartalmazott.
A 9 küldetés inkább azért tűnik kevésnek, mert már tartalom nem lesz mellé (pl. új egység multiba), illetve SC2-es pörgéssel nyilván gyorsan lemegy (remélem, lesznek benne átívelő fejlesztlsek). Ez egyáltalán nem vészes induló árazás, csak hát mivel Blizzard, aki spórolni akar, nem kapja meg egyhamar fillérekért. Ráadásul ez előrendelői ár az összesre, külön-külön vásárolva a pakkokat megjelenéskor már 24 euróba fog fájni.
9 küldetés az nagyságrendileg annyi, mint egy harmad WoL vagy SC1/BW single, ez pedig a teljes ár kevesebb, mint harmadáért jön. Nem látom a tragédiát.
Szerintem az Attack of the Clones szintjét simán hozhatja.
Akkor ez sem tartott sokáig, egy darabig még tuti volt, de némi fáziskéséssel linkeltem :(
Pedig damoqles tutira azt hitte, hogy egy magyar szó rövidítése szerepel a film eredeti címében.
Megint 3,99 dollár a The Book of Unwritten Tales Collection, most a rendes alapárról leárazva szépen. Ettől persze még lehet, hogy hiba, sőt az is lehet, hogy eleve ez volt a terv. Mindenesetre jó ajánlat.
Igazság szerint az SC1 mai szemmel elég könnyű (a WC2 meg instant win), itt-ott a zergekkel kell komolyabban észnél lenni, annak, akinek nem fekszenek. A Brood War utolsó néhány pályája viszont velük izzasztó tud lenni, míg a Heart of the Swarmban szinte azok a legkönnyebbek.
Viszont az első részben lehet "csalni" a játékot tökig belassítva, SC2-ben hardon fast alá nem lehet menni.
Igen, koncepció szintjén nem lenne rossz (sőt a demó alapján még előrelépést vártam), és "konzekvensebb" az élmény a Fahrenheiténél, de a hozzá magvasnak szánt mondanivalója és a játékmenet beáldozása miatta visszaüt. Persze nyilván meg lehetett volna oldani mindkét szempontból így is, de Cage-nek látszólag nem tesz jót az elrugaszkodás. Pedig végül is a testcseréléssel és démonokkal már az Omikront is így kezdte, és érdekes felütést adott ezzel neki.
A Fahrenheit filmeszerű megoldásai a maga idejében lenyűgözőek voltak, és egy darabig a párhuzamos történeztvezetés, az immerzív irányítás gondoskodott a thrillingről, és az érdeklődés fenntartásáról is. Aztán a felétől átmegy misztikus baromságba, de legalább vannak izgalmas jelenetek, és némi döntési lehetőség.
A Heavy Rain egy korrekt thriller, jóval inkább alakítható történésekkel és végkimenetelekkel, elrugaszkodott megoldások nélkül, még komolyabb produkciós szinttel. Persze nyilván nem lenne a vásznon igazán jó, van benne hatásvadászat bőven, és lopott plothole-okat a Prometheusból is, de egy jelentős következő lépés. A Beyond meg egy hasonlóan jelentős lépés vissza, persze pénz volt benne bőven, ez meg is látszott rajta.
Igen, Cage elszállt magától, de desigrerként és íróként is elrobogott mellette a játékipar. Aztán persze az is lehet, hogy megembereli magát, és a Detroit újra előremutat majd, de most már sokkal keményebb a mezőny, míg korábban szibnte egyedüli képviselői voltak (igen, régen is volt Dragon's Lair, de nem erről bezsélek :). A téma meg hiába jó, nem újdonság, a "szerző" múltja és a trailer pedig klisészagot áraszt.
Röviden: a Fahrenheit és a Heavy Rain újat és korábban nem látott színvonalat tudott mutatni (nyilván mai szemmel ez nehezebben érezhető át), de azóta saját magához képest is megállt a Quantic Dream tudománya.
Viszont ennek ellenére nem bántam meg a 9000 Forintos árat, mert minden pillanat minőségi és még párszor biztos végigjátszom a döntések miatt. Heavy Rain > Fahrenheit > Beyond
Itt a döntéseknek alig van hatása a Heavy Rainhez képest (OK, abban emiatt, és a csavar miatt vannak látványosabb plothole-ok), egy méretes visszalépés a játék a Fahrenheitig. Ráadásul ugye elronthatatlan a játék, de ez még felfogható úgy, hogy Jody és Aiden kapcsolata a lényeg, az utóbbi meg legfelejebb kihúz minket a pácból. Csak hát ennek elfogadásához mélyebb tartalom kéne. Szórakoztató filmszerű cucc amúgy (tehát maximálisan megértem, hogy könnyű rágerjedni, ha bejön az ilyesmi), de Cage hatásvadász misztikus közhelyei fölött már eljárt az idő (illetve a HR eleve nélkülözte ezeket, leglaábbis a misztikus kitétel nem igaz rá).
Nekem nagyon nagy csalódás volt az élményfaktor ellenére (az előző játékaik és a demó ismeretében előrendelőként frissiben), el sem tudom képzelni, hogy épkézláb már miatta, hogy épkézláb sztorit kap a Detroit, és nem egy kliségyűjtemény lesz. Tényleg egy olyan fejlődő stílusról van szó, ahol a minimum lenne már a HR túlszárnyalása az elégedettségemhez. Persze előbb-utóbb lesz PS4-em, és lesz Detroitom is, csak a Quantic Dreamet alacsonyabb polcra helyeztem.
Dead Island
Zombis szigetre rekedve a Diablo óta megszokott pusztíts és tápolj játékmenet, a Borderlandsben is látott FPS-beöntéssel. A túlélős körítés (de alig-alig túlélős játékmenet) elsőre tetszett, az élőhalottakkal ellepett turistaparadicsom hangulata jó, de azért idővel megkopik, és a későbbi helyszínek, mint a lepusztult város vagy a dzsungel sem képesek már kellő pluszt nyújtani. A történet meg konzekvensen érdektelen klisé.
Az egyik fontos pontja, ami megkülönbözteti a Borderlandstől (az első részre gondolok), az a közelharcra való fókusz, és szerencsére a játéknak ez a része valóban jól működik. Még arra is van lehetőség, hogy kontrollerrel (vagy moddal egérrel) az analóg irányítást választva pontosan úgy suhinthassunk, ahogy tetszik. Ez egy darabig szórakoztató, de végig szívás. Ilyenkor ugyanis belefagysz a nézetbe, hiszen nem tudsz fordulni, én pedig ezt nem tudtam megszokni, pedig adtam neki pár órát, miután amúgy már kiismertem a játékot. Enélkül is élvezetes viszont szeletelni rotható ellenfeleinket, jól működik a koponányák betörése éppúgy, mint a fej vagy a végtagok lenyiszálása. Blokkolás ugyan nincs, mint a Condemnedben (hogy egy más műfajból is beidézzek egy résztvevőt), de az állóképesség ugyanúgy fontos tényező, és az ütőtávokat itt sokkal hitelesebbnek éreztem.
Szintén jó dolog, hogy az egyszerű fejlesztéseken túl moddolhatjuk is a fegyvereket, így a különböző elementális hatásokat magunk pakolhatjuk rá gyilkolóeszközeinkre, legyen az elektromos trükk, tüzes borogatás vagy éppen a síron túl jövőkből is hányingert kiváltó méreg. Egyszerű, de a célnak megteszi. Javítanunk pedig kell rendszeresen, az eszközeink beosztása ad egy minimális túlélős hangulatot.
A lőfegyveres harc már sima FPS, későn érkező fegyverrel és kevés lőszerrel. Később gyárthatunk lőszert, és a mordályainkat is moddolhatjuk ez jó, de ezek inkább az evilági csúnyák ellen jók, nem a zombik ellen.
És ha már lőfegyver, akkor érdekes, hogy van rájuk sepcializálódott kaszt. Ami azért marhaság, mert a játék első harmadában elvétve lehet lövöldözni, és később is be kell osztani a muníciót, tehát a közelharcosok visznek mindent. Szerencsére én nem, csak a partnerem nyúlt bele ebbe, én az ázsiai csajjal nagyon vígan elvoltam, a pengéimmel gyönyörű vérfüdőket rendeztem, a kasztfüggő spéci támadásom is szinte azonnal töltődött. Marha kiegyensúlyozatlan ez így, és túl sok képesség is megtanulható a végére, de azért vannak érdekes és hazsnálható fejlesztések arra, amit a stílus megkíván.
Az meg már másik fele az egésznek, hogy tét nélküli. OK, a halállal egész sok pénz is el tud veszni, de úgyis jöhetünk újra pár méterrel odébbról, és kevesebb vagy már sérült ellenségek ellen. Ez már nem túlélős. Ehhez képest nemhogy egy Left 4 Dead vérhardcore taktikai FPS, de - természetesen - a régi Diablók vagy a WoW is komoly odafigyelést és tervet igényel. Persze a Borderlands vagy a Diablo III is ugyanezt csinálja, nem értem, hogy miért muszáj ennyire könnyednek lenni hardcore mód nélkül. Mondjuk a Blizzardnál legalább a bossoknál lehet elölről kezdeni a hajcihőt, abból meg éppen azért szálltam ki :) (De inkább azért, mert meguntam a demó végi bossharcra, és éppen el is kellett mennem otthonról.)
Co-opban jó volt, de a tipikus "menj ide, menj oda gyakni, majd gyere vissza a jutalomért" típusú küldetéseket nem sikerült úgy becsomagolni, hogy egyedül is sok értelme legyen, ha az ember nem szereti szalagmunkás hangulatot hozó játékokat. Az viszont frankó, hogy elég könnyedén lehet beugrálni egymás játékába, mindenki megkapja a jutalmakat, és arra is lehetőséget kínál a játék, hogy egy 30-as és egy 10-es szintű karakter harcoljon egymás oldalán, miközben mindketten a magukénak megfelelő szintűként találkoznak ugyanazzal a zombival.
Bloodbath Arena. Arénás DLC, egy helyszínen, ahova beugorhatunk a játék során. Ebbe éppen egyedül néztem be, gyorsan elég lett belőle. Túl céltalan a főszálhoz képest, ahol mégiscsak van felfedezés.
Ryder White. Ebben meg egy fontos karakterrel játszhatjuk párhuzamosan a történetet, ami bár nem emlékezetes, de jól megcsavarintja azt. A más nézőpontot pedig a Half-Life-hoz érkezett Opposing Force óta szeretjük. A játékmenet is más, hiszen nagyon eltolódik (viszonylag cső-)FPS-be, ez is ad némi frissességet, ha a helyszínek újrahasználtak is. karakterfejlesztés viszont nincs, ha idővel meg is nyílnak a képességfák, nagyon úgy tűnik, hogy csak bug a hozzáférhetősége, valójában kivágták. A craftingot pedig jelképesre redukálták. Érdemes rászánni pár órát, ha bejött az alapjáték, ha co-opot nem is tud.
Köszönöm az utolsó bekezdésbeli tisztázást, eddig valószínűleg a többiek félreértették, és azt hitték, hogy azért írod le percenként a véleményedet, mert törődésre vágysz. Most már mindenki tudhatja, hogy tévedett.
Ez teljesen jogos, és jó is, hogy előkerült ez a nézőpont (ha már egyeseknek még itt is tetszeni merészel az összes film), de éppen az a szomorú, hogy ha nem is vesszük mindezt figyelembe, a régi trilógia mindkét kezét hátrakötözve is pillanatok alatt kiüti az újat. Hendikeppel indítani az előzményeket olyan, mintha Stephen Hawkingot kilöknénk a ringbe a fénykorában lévő Mike Tyson ellen.
Nyilván nehéz szabadulni a nosztalgiától és az utóítéletektől, de én is újranéztem a nyáron despecializálva a régi trilógiát, illetve utána az újabbat is, és elképesztő volt látni, hogy a régi a korához képest mennyire jól néz ki, emezek pedig mennyire rosszul öregednek, helyenként fájdalmasak (na nem mintha új korukban ne lógott volna a ki lóláb).
Ez persze csak a technika, még a Return of the Jedi kritizált ewokmániája is monoklit felcsatolva, ötórai tea mellett, szigorúan kisujjt eltartva is nézhető ahhoz képest, ahogy Jar-Jar Binks alig érthető nyelven (mindegy, hogy eredeti nyelvről vagy magyar szinkronról beszélünk, mindkettő borzasztó) végigrappeli (bocs CJ, de beszélésnek hadd ne hívjam) a Phantom Menace-t. Hogy Han Solo és Leia csipkelődéseit ne is mérjem az Attack of the Clones romantikusnak szánt nyálgalaxisához.
És ugye van több befejezés is, nem tudom, hogy kiharcoltad-e, megnézted-e mindet.
Valahogy ki kell arra is használni a világot, hogy egységsugarúként is el lehessen szórakozni benne. Márpedig a "kifejlett" jedi/sith normális esetben túl erős, ha mindenki az ő bőrükbe bújuk, akkor mégis hogy forgatod újra a csatát a Hothon? Maximum az Attack of the Clones mass jedi összecsapását lehet, ugye mindenki kedvenc epizódjából :P
Szóval a más világba szerintem beletartozik a Battlefront is. Hogy hogyan lehetett volna a különböző igényeket összefésülni benne, azt meg az nyilván jobban tudja nálam, aki játssza is, de a koncepció nem hülyeség.
X-Wing/Tie Fighter, Dark Forces, Republic Commando? Mindegyik megvolt fénykardozás vagy fejvadászkodás nélkül is (ahogy a Force Unleashed is, hiszen abban neoncsővel kellett csapkodni ;), és ebből kettő FPS. Persze a DF folytatásai már Jedi Knightként mentek, de ettől még működött az első rész is.
Ahogy írtam, nem nyálaztam át 100%-ig összevetve az összes DLC listájával, de 80%-nál kiszállva azt a tanulságot vontam le, hogy tonnányi skin nincs benne, a többi igen.
@Magon
Valószínűleg kihagyhatók akkor, de mondjuk hosszú távú co-op móka kapcsán nem kívánok nagyon spúr lenni. Ha megvenném, legalább én meg tudnám adni a választ az utánam jövőknek, akik nálam is jobban a múltban élnek :)
Mert ha nincs konzolja, akkor csak nézegethetné a lemezt. Szerintem nem otthon próbálta. Én meg igen, de PS3-ra akkor sem venném 2015-ben, újgenerációs konzol meg nincs.
Én is soványnak és egyesek által túlrajongottak érzem ezt a koncepciót, ha ki is lehetne belőle hozni valami érdekeset, csak az nem ez lesz. Valószínűleg nem is AAA szinten kellene. A sorszám elamradása viszont aligha véletlen.
Viszont a Far Cry 4 is megkapta sok játékostól és review-etől, hogy ugyanaz, mint a 3, egy kis ugaroltatása hagyományosabb vonalnak érthető. Persze a legjobb az lenne, ha hozzátenni tudnának valamit a formulához, mert ha az nem megy, akkor az időbeli kihagyás tényleg csak kiéheztetés.