Hozzászólások
Elsődleges fülek
Ez több szempontból is érdekesnek ígérkezik:
http://divany.hu/eletmod/szobafitnesz/2016/01/20/szobafitnesz_bankuti_ga...
Disclaimer:
Távol álljon tőlem, hogy a jelentkezőkön gúnyolódjak. Magam is az a típus vagyok, aki sokkal keményebben dolgozik, ha van egy edzője, és az is sokat ad a motivációhoz, ha egy csoport tagja vagyok.
Az edző csajjal kapcsolatban is első körben inkább kiváncsi vagyok; az látszik rajta, hogy komolyan veszi a saját edzéseit. Viszont asszem ő az egyik ilyen "spartan kettlebell" vagy milyen edző, és azzal kapcsolatban már vannak fenntartásaim...
A Díványról viszont inkább negatív a véleményem ;)
Ne érts félre amúgy, nem azt akarom mondani hogy szerintem Rey csak akkor lehet jó karakter ha a családja körül van valami Hatalmas Titok ;)
De a film ennél jobban kábé úgy igyekezhetne még, ha 4-5 szereplő kórusban szavalná a kamerába, hogy "Rey családja Nagyon Fontos és ezért direkt nem mondunk róluk semmit, elég kiváncsi lettél?"...
Ezzel nem értek egyet, mert pl. az egyik Rippel tesó is ott volt és egy sötét parasztként viselkedett ;) Meg egy csomó celeb a képernyőn is tenyérbemászó, kezdjük mondjuk Hajdúval vagy Berkivel.
De persze lehet az is benne volt, hogy mivel haverommal bekerültünk a "körbe" ezért automatikusan azt feltételezték hogy mi is hozzájuk hasonlóak vagyunk és nem "hétköznapi" emberek :D
Mert szerintem eddig teljesen a klasszikus drámai utat követik. Lásd Csehov meg a pisztoly. Ha nem mutatják meg Rey szüleit, de nagyon fontos hatásuk van a sztorira, akkor muszáj hogy ne névtelen senkik legyenek a végén...
Eddigi életem egyik legszürreálisabb élménye volt, amikor ennek a társaságnak egy részével (meg további hasonlóan illusztris arcokkal) keveredtem egy buliba :D
Konkrétan Zimány amúgy normálisnak tűnt, bár csak pár mondatot beszéltem vele.
Nem akarok belekeveredni az Oscar körüli vitákba, viszont az Akadémia körül tényleg vannak fura dolgok. Szoktam emlegetni ezt a VFX levlistát, idei termésben olyanokat említettek hogy az Akadémia tagnak olyan BR filmeket küldtek, amik más régióra voltak lockolva; meg az Új-Zélandi tagnak adott napon személyesen kellett volna megjelennie az USA-ban ahhoz hogy érvényesítse a szavazati jogát.
És igen, meghatározó a szavazatokban az is, hogy a tagság nagy része elöregedett, egy csomó mindent nem is ért - pl. részben ezért is nyomul egy csomó VFX jelölt a practical dolgokkal, miközben a film több int 2/3-a tartalmaz CG-t is.
Lehetne, igen... De abból sokkal nehezebb olyasmit kihozni, ami elég nagyot durran, elég lenyűgöző és érzelmes és még mittomén. Mindezt úgy, hogy az átlag mozinéző számára is hatásos legyen. Ráadásul akkor miért kellett homályban hagyni az első filmben és későbbre időzíteni?
Mondjuk az sem feltétel viszont, hogy egy már ismert családról legyen szó, be lehet mutatni valakiket a második rész elején (csak attól meg kiszámítható lehet az egész).
Illetve lehet még máshogy is kapcsolni őket a fő szereplőkhöz. Mittomén, Padmé rokonai, vagy - ad absurdum - Palpatine kevésbé ismert tesójának a leszármazottai.
De az biztos, hogy a közönséget sikerült kellően felhergelni, szóval saját maguknak hoztak össze egy nehéz helyzetet. Valami nagyon eredeti vagy hatásos ötlettel kell előálniuk, hogy fel tudjanak nőni a várakozásokhoz, és csak remélhetjük hogy nem mondjuk egy Lost-os fekete füst lesz a vége... ;)
Hát az hogy Reyt a midichloranok nemzették, az mondjuk nem lenne annyira nagy dráma és izgalom szerintem... :P
Csatolhatná hozzá a felmondólevelét is :D
Ez egy tök érdekes kérdéskör...
Lassan egy évtizede tol már a Digic külsős melókat, és ez alatt az idő alatt néha egészen elképesztő dolgokkal találkoztam az ügyfelek részéről. Viszont sok esetben ezekből a látszólag halálra ítélt projektekből a végén anyagilag és nem ritkán kritikailag is sikeres produktum született.
Sőt, igazából objektíven nézve a Nolan és Snyder féle DC filmek is ilyennek mondhatóak. Tudom, sok képregény- és filmrajongónak rengeteg kifogása van velük, de a metacritic meg imdb pontszámok és a box office eredmények összességében mégis erősebb mutatók. Ja, és ezt most nem vitaindítónak szántam ;)
Szóval sok esetben a valóság látszólag szembe megy mindenféle logikával. Komoly, felelős szakemberek hoznak idióta döntéseket, vagy egy rakás szerencsétlenkedő makimajom rak össze valami sikereset.
A magam részéről arra jutottam, hogy ezekben az esetekben a kívülállóknak egyszerűen nincs tudomása egy csomó fontos információról vagy súlyos kényszerről, és ennek hiánya vezet a rossz következtetések levonásához; vagy egyszerűen csak tévesen ítéljük meg az egyes tényezők valós hatását.
A végére egy tipp még; úgy érzem, hogy pl. arról nagyon kevés a tényleges infó, hogy milyen is a DC együttműködése a stúdiókkal. A Marvelnél elég egyértelműen látszik, hogy a saját filmjeiknél ez nagyon szoros és erős, ráadásul olyan emberek a döntéshozók is, akik alkalmasak a szerepükre.
Lehet hogy a DC-nél az a baj, hogy nincs elég beleszólásuk; de az is lehet, hogy valójában legalább olyan kontrolljuk van, mint a Marvelnek, csak egyszerűen az ő embereiknek fogalmuk sincs a filmekről... Mind a két variációra lehet egy csomó érvet felhozni,
Ha már itt tartunk, Keira Knightly?
rwurl=http://vignette3.wikia.nocookie.net/starwars/images/7/7a/Sabeandpadmeacc...
X-men First Class / Apocalypse, Trója, Sunshine?
Kimaradt a nyomtatott sajtó és az internet...
Hát...
Én erről a poszterről mint alkalmazott művészeti alkotásról írtam. Ehhez még Batmant és Supermant sem kell ismerni, az egész úgy ahogy van, szerintem nem elég erős.
Ezen a fronton a Marvel egy kivételesen jó csapatot épített fel már az első saját filmjeihez is, bevonta a legjobb képregényes alkotóktól kezdve a VFX stúdiók krémjéig a legnagyobbakat. Sztem nem azért jöttek fel, mert jobban ismeri a geek közösség a másodvonalbeli karaktereiket, hanem mert jobban tudtak ezekből az alapokból érdekes filmeket készíteni és azokat a közönségnek eladni.
A DC legalább mittomén egy Alex Ross posztert készítetthetett volna ide, ha már a nagyágyúikat mozgósítják a karakterekben. Különösen annak fényében, hogy mekkora vagyonokat tolnak Snyder meg a stáb alá. Ennek az izének keresnivalója se nagyon van bármelyik Marvel poszter mellett, és ez nagyon sokat elárul minden másról is, sajnos.
Pedig nekem a Man of Steelben egy csomó dolog azért tetszett, és Nolan Batman filmjeit is mind kedvelem...
Ebben is messzire előzi őket a Marvel... Most nemtom hogy a jó emberek fogytak el a piacról - ami valószínűtlen - vagy télleg ennyire képtelenek még egy ilyen jól dokumentált gépezetet lemásolni...
Nem vagyok képben a mai viszonyokat illetően, de anno a kilencvenes évek végén, amennyire tudom, kb. mindegyik hazai egyesület kígyót-békát kiabált az összes másikra... A Shaolinosoknál ezen felül gondolom az is számíthatott, hogy Robert Lyons erősen üzleti irányokba is tolta, ezért még több kritikát kaphattak és így még erősebben támadtak vissza és erősítgették a saját identitásukat. Sajnos 17-19 évesen ezekből én annak idején keveset fogtam fel, főleg hogy nem ismertem más iskolákat, más tanítókat.
Egyébként maguk a shaolinos dolgok szerintem mozgásnak nagyon is érdekesek, főleg ha párhuzamosan többfélével is ismerkedik az ember; mi pl. a szakítás után már főleg tigrist és darut tanultunk, amik nagyon jól kiegészítik egymást. Nem ismerem a Wing Chunt ugye, szóval nem tudom hogy vannak-e benne például mély állások, amik nagyon jót tesznek a láb és csípő mobilitásnak és stabilitásnak egyaránt (a wudangban is voltak utána ilyenek). Meg voltak mindenféle egyéb dolgok, erősítés, fogás erősség, sípcsont-alkar feledzés, belharc-földharc-esések, ez a változatosság is tetszett. Ezekből persze biztos van egy csomó más iskolákban is, meg persze így utólag lehet hogy túl sokat is akart markolni az egész (Lyons tanított thai-boxot is).
Ja egyébként gyakori félreértés, de ezek a stílusok nem az állatok tényleges mozgását akarják imitálni, hanem a személyiségüket, "filozófiájukat"...
De ha tetszik a Wing Chun, akkor próbáld ki azt ;) nagyon nem foghatsz mellé igazából egyikkel sem.
Hát, a Wing Chunról kb. annyit tudok hogy anno a kilencvenes években itthon a Shaolinosok nagyon nem bírták őket, mentek a mindenféle megjegyzések ;) - de ez nyilván nem sokban kapcsolódott a valósághoz még akkor és ott sem...
Az biztosnak tűnik mondjuk, hogy a Shaolin látványosabb, extrémebb dolog volt, a mindenféle állat és egyéb stílusokkal, de pont ezért szinte semmi gyakorlati alkalmazása nem volt, ahhoz egy egész életet kéne rátenni.
Mondom, menj le egy pár edzésre, és az alapján dönts...
Sajnos így hirtelen nem tudom, hogy merre vagy, szóval nehéz tippeket adni, meg én eleve inkább a kínai oldalát ismerem csak.
A taichivel mindenesetre nehéz mellényúlni, hacsak nem akarsz valami aktívabbat, gyakorlatiasabbat, mert azt már keresni kell. A kungfuból meg annyi féle van, mint égen a csillag... Japán oldalon talán az aikido a biztos tipp, de azért ott elég sok a dobás, azokban is le lehet sérülni ha ez szempont. A karate meg megintcsak ezerféle lehet; az mondjuk elég biztos hogy pl. a kyu inkább a küzdelemre helyezi a hangsúlyt. Fegyveres oldalon meg a kendo ilyen.
Koreaiakban meg kb a taekwondót ismerem én is, de az is nagyon gyakorlatias.
Valszleg a legjobb módszer pár hétre kipróbálni akár többet is, és az alapján választani, hogy mit csinálnak a haladók, meg milyen a mester. Igazából talán az utóbbi a legfontosabb :)
Én egyébként a hazai Shaolinosoknál kezdtem, még valamikor 95-ben, de már akkor is nagyon erős volt sajnos a biznisz oldala. Ma is megvannak asszem, lehet sokpénzért menni a kolostorukba meg ilyenek, többet nemiten tudok. A mi mesterünk (Polgár László) pár év után szakított velük, mi meg kitartottunk mellette...
A wudangosoknak meg itt vannak fotóik: http://wudang.atw.hu/regiverzio/index.html
Ennél többet elsőre nem találtam, nemtom vannak-e újabb dolgaik valahol...
Erre a mai napig emlékszem ;) Az iskolát alapító skót csávó kiválasztott demo embernek, de fogalmunk sem volt hogy miről is van szó. Aztán egyszercsak fejjel lefelé lógtam a hátáról, elég alaposan megijedve :D
Amúgy meg ez még a jó öreg analóg fényképezőgépek korszaka volt ugye...
Modernből megvan hogy a török felállást egy múlt század eleji erőművészről nevezték el? :)
Gyors google poén:
rwurl=http://users.atw.hu/wudang/regiverzio/kepek/becske2001/dobas3.jpg
Itt engem dobnak anno 2001-ben :D
Nemtom mennyire látom jól, de sztem az alapvető különbség a harcművészet és a küzdősport között pont az, hogy mennyire hangsúlyos a küzdelem, akár full kontakt szinten is. Az előbbi elképesztően hasznos, állóképességet és mobilitást biztosít, meg fejlődhet az ember személyisége, mozgáskultúrája - az utóbbi viszont szerintem már nem annyira egyértelműen egészséges.
A mostani kettlebell oktatónk pl. a brazil Ju Jitsu-s korszakában legalább évente egyszer sérült le elég komolyan, az egyik térde kb. bármikor beadhatja a kulcsot; meg az egyik modellezőm egyszer egy egész hétre kiesett egy thai box edzésen begyűjtött agyrázkódás miatt (igaz, ő tíz évvel fiatalabb nálam, szóval még bírja ;)
Persze a küzdelem bármilyen formája is tud egy csomó egyedi és nagyon érdekes élményt adni. Huszonévesen mi is összejártunk pár haverral a rendes edzések után kesztyűzni, baromi jó volt.
Mostanában sajnos a napi munka miatt nem fér be az, hogy heti 2-3 alkalommal elzarándokoljak valahová a város másik végébe 2 órára, 17-18 órai kezdéssel; a konditerem viszont itt van lent az alagsorban, ráadásul a csoportos edzés engem mindig sokkal jobban motivál, mint ha egyedül próbálkoznék. Szóval egyelőre mellőzöm a harcművészkedést... De ha valamikor megtehetem ("amikor a gyerekek is elköltöztek és a kutya is megdöglött" :) akkor remélem vissza tudok majd menni taichire, mert azt nagyon szerettem.
Egyébként ha érdekel, megpróbálhatom lenyomozni a régi tanítót meg a csapatot, asszem wu-dang taichi néven nyomultak. A szokásos pizsamás tornánál azért aktívabb volt ;), páros gyakorlatokkal meg ilyenekkel, és a szifut is nagyra tartottam. Plusz voltak fegyverek is, hosszú bot meg szablya, hiányzik is nagyon.
BJJ-ben van még kontaktom, de az nagyon más világ, alapvetően földharc és fojtások, 90-100 kilós szép szál emberekből áll a csapat nagy része, nagyon durva fizikumot is fejleszt, de nekem - főleg a sérülésveszély miatt - nem szimpatikus, bármennyire is tisztelem.
Erről én azt gondolom, hogy ha valaki jógáról, harcművészetről, neadjisten léböjtkúráról szeretne inkább olvasni a súlyok meg hozzájuk illő étkezés helyett, akkor korrektebb megközelítések is vannak annál, mint hogy nekiáll mindennek elmondani a többieket. Lehet civilizáltan bedobni a témát, és csak akkor kiakadni ha valaki szarul kezeli; vagy lehet új topikot nyitni...
Nem egészen értem hogy ebből milyen következtetéseket kéne levonni
Neked ebből hogy jött le az, hogy én kikértem magamnak??
Teljesen másról beszélgettünk, és minden kommentár nélkül betoltál egy gifet. Szerettem volna megtudni, hogy mit akarsz ezzel mondani.
Ehh...
Nekem volt problémám, és ki is fejteném akkor.
Ez a topik a HW-n is lehúzott pár évet, kialakult egy közönsége, sztem általában elég jól megvagyunk és kisebb piszkálódás mellett is el tudjuk fogadni hogy mindannyian máshogy látunk dolgokat. Most éppen a táplálkozás volt a téma, de sok minden mást is körbejártunk már és vissza is fogunk térni ezekre meg jöhetnek majd új témák is.
Az tény, hogy alapvetően nem általános egészségtopik, talán célszerű is lenne átnevezni, hiszen valóban a testedzés és a kapcsolódó témák dominálnak. De valszleg azért, mert erre van érdeklődés.
Erre most Grifter valamiért beesett ide, és egy darab kontribúciója egy anim gif volt (erre még visszatérek amúgy), ezen kívül kb. annyit szólt hozzá hogy a fehérje mennyiségén agyalni faszság, meg mi erre maszturbálunk stb. Ez sztem szándékos provokáció, amire sztem nincs szükségünk, és -sajnos- van egy olyan... benyomása az embernek, hogy nagyon félre tud vinni topikokat, ha elengedi magát.
Azzal semmi bajom nem lenne, ha normális stílusban dobna be témákat, sőt szívesen látnám. Ami a gifet illeti, azt se kritizáltam, csak megkérdeztem hogy hogyan is kapcsolódik ide.
Egyébként ha visszaolvasott volna, akkor talán láthatta volna, hogy nekem is van jó pár éves kungfus és taichis múltam, és vissza is sírom, de a realitások miatt manapság az fér be, amit épen csinálok. Plusz tapasztalataim szerint sok küzdősport (nem harcművészet) általában elég sérülésveszélyes, és ezért nem feltétlenül a legjobb irány, főleg a magamfajta erős harmincasoknak, akik lassan amúgy is kezdhetnek ismerkedni ízületi és regenerációs problémákkal...
Szóval ezért nyomtam meg a gombot - szeretem ezt a topikot, és nem örülnék ha nagyon elszabadulnának a dolgok.
Ne magyarázd már meg hogy nem trollkodni jöttél.
Ha tényleg az zavar hogy miről beszél az a pár tucat ember, akik évek óta ide járnak, akkor átnevezzük és csinálhatsz magadnak másikat.
De egyelőre marhára átlátszó trollkodás az, amit produkáltál. Többet nem is vesztegetnék rá.
McDonalds kaja: szerintem csilliószor jobban ellenőrzik őket, mint a sarki törököt, már csak azért is mert belőlük csak egy van, törökből meg rengeteg. Bent falra szerelt tévéken szoktak amúgy ilyen bemutatófilmeket tolni, ott elég jól látszik hogy pl. a húspogácsa hogyan és miből készül és milyen tisztasági és egyéb előírásaik vannak.
Eszem én is időnként törököknél kebabot, meg mondom a Gyradiko féle gyros is nagy kedvencem (ráadásul az rendes görög móka), és általában mindegyik finomabb, mint a McDonalds - viszont utóbbiban sokkal jobban megbíznék higiénia és egyebek terén. Az ilyen "fedél alatt nem rohad meg jajj biztos mű gagyi" féle hülyeségekkel meg inkább nem is foglalkoznék.
Amúgy az egész téma onnan indult, hogy olcsón hol lehet jó minőségű fehérjében gazdag ételt szerezni. Rémlett valahonnan ez a burgeres sztori és érdekességnek beírtam ;)
Ráadásul 1 dollár per dupla sajtburger áron, és nem a mostani hulladék 300 körüli USDHUF árfolyamon, még igaz is lenne. 240-250Ft per dupla sajtburger, az még a fehérjepornál is jobb ár, és közben mégiscsak 100% sovány marhahúsról van szó és nem tejsavóról.
Itthon meg marad a csirke.
Főzni meg azért nem főzök, mert szinte minden energiát kivesz belőlem a meló és a heti 3 edzés. Ráadásul biztos nem tudnám gazdaságosan megoldani, és sosem lenne olyan változatos, mint amit itt az irodapark konyháján ehetek.
De gondolom másoknak hasznosak lehetnek a tippek, szóval thx ;)
Láttam én már ennél jobban visszahajló könyököt is, elég borzongató és kellemetlen, de van ilyen.
Légyszi csak trollkodni ne ide járj, ne akard lerombolni a topikunkat.
Biztosan megvan erre az igyekezet és megfelelni akarás is. A rajongótábornak nagyon kell valami Luke-Vader utánpótlás, a studio headek és hasonlók is marhára szeretnének az első trilógiához fogható örökséget (és bevételt), nem beszélve az írók és rendezők karrier céljairól - szóval minden létező érv és tényező ebbe az irányba mutat.
Arról nem is beszélve, hogy most őszintén, ha bármelyikünk előtt megnyílna egy ilyen lehetőség, akkor ki lenne képes visszafogni magát? ;)
Azt meg már írtam, hogy a film is nagyon igyekszik, gondolom itt most nem kell felsorolni hogy mi mindennel. Meg ott van Abrams tévésorozatos múltja és a "mistery box" elképzelése is.
Mondjuk mindezek után tényleg az lenne a legnagyobb poén, ha a végén sikerülne is valami hasonlót mutatniuk :)