Baszki, a zárfeltörős minijátékot leszámítva ebben annyi volt a játékmenet, hogy "told a kart előre." :D A bunyó is teljesen szkripteltnek tűnt, úgy tűnik, hogy ezek már önszorgalomból sem akarnak játékot fejleszteni... de akkor miért nem mennek inkább filmet csinálni? Csak nyernének vele, elvégre ott még ennél is jobb lehet a grafika. :D
Sokk.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Yep, jó kis noise rock banda. Egyébként a zene teljes "original soundtrack" részét a Health csinálta a játékhoz, és ettől kap az egész egy tök egyedi hangzásvilágot, persze a nagy ütemzuhatagok helyett a számok többsége inkább ilyesmi:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=0TvSjLLOdiU
Természetesen már az OST-t is agyonhallgattam, amióta kijött a játék, kurva jó meló. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Nice. Látom Claudia Black karaktere lesz a főszereplő. Kicsit fura érzés ez a 4 után. Valahol tökéletes lezárás volt a 4-es rész és az UC mindig Drake kalandjairól szólt így vegyesek az érzéseim egy folytatással ami nem róla fog szólni. Más felől bármi jöhet amit a Naughty Gods kitermel :D
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
A harmadik után gondoltam viszonylag sok év után újra előveszem az első részt is, mert kíváncsi voltam, hogyan áll ma a mérleg. Meglepően remekül, de azért vannak fura dolgok, amik szemet szúrnak az embernek.
A sztori és a szinkron pl. fenomenális: ma sem érzed cikinek a történet húzásait, McCaffrey hangja meg nagyon érdekes a fiatal Max bőrében. Egyértelműen nem az első és harmadik rész között eltelt 11 év felelős a finomabb túnusáért, mert itt-ott előbújik a MP3 keményebb-mélyebb orgánuma is... baromi jó alakítás. Az itt-ott felbukkanó szürreális elemek meg mindig is színesíteni fogják az egyébként tök szimpla drogos históriát, sőt, istenigazából ezek azok, amik talán a legélesebben választják el az első két epizódot a harmadiktól, ahol egy apró monás flashelésen kívül nulla ilyesmivel találkozol.
A játékmenet is simán megállja a helyét, igazából csak egy dolog volt, ami végig zavart: az, hogy nem lehet a földön fekve lövöldözni. Durván hiányzik ez a MP2-ben és MP3-ban megszokott fícsör, mert a kiszolgáltatottságban eltöltött másodpercek komolyan növelik a trial and error szerepét néhány pályán.
A teljesítményedtől függő, dinamikus nehézséget sem kedveltem annyira, mert nem mindig éreztem azt, hogy én vagyok a gyeplőnél. Összességében viszonylag jól működik a dolog, de azért elég sokszor észre lehet venni, amikor elkezdenek baromi nehezen halni a maffiózók, vagy épp ellenkezőleg: az eddig komoly kihívást jelentő ellen néhány golyótól kifingik, pedig te ráadásul még szarul is céloztál. Szvsz túlzás az a fejlesztőktől, hogy a játék magától variálja a sebződésedet, az ellenfelek életpontjait, sőt, néha még a célzás pontosságát is. Ha könnyűnek érzed, akkor azon filózol, hogy a játék kegyelmezett-e meg rajtad, de ha 20 méterről full healthről agyonlőnek shotgunnal, akkor is a Remedy-re gyanakszol. Bőven elég lett volna az a megoldás a Half-Life 2-ből, hogy az utadba kerülő ellátmány módosul, annak még a létezéséről sem tudtam, amíg nem olvastam róla. Nem is vágom, hogy mit módosíthatnak az unlockolható extra nehézségi szintek, mert le merem fogadni, hogy nekem fugitive-től dead man walking fokozatig mindenben volt részem sima fugitive-on is. :D
Ami a leginkább megöregedett, az a prezentáció, és itt nem is elsősorban a grafikára gondolok (persze csúnyult az is rengeteget, de korához képest annyira cudarul azért nem néz ki): egy kicsit szedett-vedett az art design. A képregényekben az összes olasz maffiózó finnek néz ki (még Rico Muerte is északi, mint az állat, Vinnie Gognitti meg maga a szőke herceg :D), néhol pedig borzasztó vicces pózokat és beállásokat látni. Sam Lake is kilóg Payne-ként a második és a harmadik rész után, Mona Sax pedig femme fatale helyett úgy néz ki, mint a csaj a szomszéd irodából, ég és föld a különbség a MP2-höz képest.
A mátrixos motívumok is kilógnak az összképből. Igen, alapvető mechanika a bullet-time, és még a híres 3DMark 2001 benchmark is a Mátrixra játszott rá, de attól még egy egyértelműen a film noir és John Woo mentén gyalogló játékból kilógnak ezek az elemek, és a folytatások is remekül megvoltak nélkülük. A gyomron lőtt maffiózó ne ugráljon Trinity-hez méltóan, és ne éljen túl több emelet magasból vonatra huppanásokat. Egyedül az utolsó pálya modern, indusztriális külcsínéhez illett a dolog.
Összességében rohadt jól szórakoztam, de el kell ismernem: örülnék egy remake-nek. Rengeteg dolgot érdemes lenne átdolgozni, és egy bővítés sem ártana az ős-Max Payne-nek, mert még mindig egy kicsit fájdalmasan egyéjszakás a kaland.
P.S.: A Remedy engine-je egyébként kurva jó, nagy meglepődésemre ugyanis simán futott 4K-ban a játék, és még a DSR használata miatt sem orrolt meg rám. A legtöbb ősrégi program nem is tudja, mit kezdjen ilyen magas felbontással, Max Payne viszont meg se röccen, sőt, még az AA miatt sem áll neki grafikai bugokat produkálni. Bezzeg a Max Payne 3-ban manapság már nagyon nehéz az AA-t működésre bírni, és a DSR használata is eredményezett néhány kifagyást. Az őrült nagy felbontás annyi régi cuccal ellentétben a teljesítményt sem öli meg, 4K és 4x-es MSAA mellett is 300 körüli fps-t produkált a GTX 970-esem.
Egészen frankó a netről elérhető widescreen mod is, mert nemcsak a FoV-ot és a hud-elemek elrendezését oldja meg, de a képregényeket is kiteszi 16:10-es képerányba a régi lépegetős menü nélkül. Ószom:
rwurl=http://i.imgur.com/KAe2gH1.jpg
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
a jó hír, hogy nincsenek loadoutok, viszont vannak karakterek egy-egy spéci képességgel. úgy tudom az ingyenesbe csak egy lesz választható, de talán lesznek heti rotationok. aztán itt is van az a manapság oly divatos lootrendszer, chestek, skinek bizgenytűk.
a baj inkább az, hogy még nem jött belőle a quake feeling, de legalább a játékmenet gyors és fluid.
de pl a rocket launchert sikerült teljesen kiherélniük, semmi "rakétát lövök" feelingje nincs, csak egy puttyogtató. az announcer meg itt is egy semmitmondó szar lett (kezdem azt hinni, hogy ezeket szándékosan basszák el) olyan kurvajó gép hangokat lehetne csinálni hogy összeszarnánk magunkat, ehelyett ilyen láncdohányos csöves beszél az olajoshordóban guggolva. (pl. a killer instinct-nek /a réginek és a mostaninak is/ kurvajó announcerei vannak, vagy a régi ut-k is faszányosak voltak)
igazából csak 2-3 meccset játszottam vele, ami inkább arra inspirált, hogy megnézzem hol tart az unreal tournament, egész sokat fejlődött már az is, vannak benne jópofa kis plusz extrák, pl. hogy páncél/élet felvételnél a képernyő szélein lévő effekt jól érzékelteti hogy tényleg felvettem, de mégsem zavaró.
és ha már ott volt a launcher, a paragon-ba is belenéztem, az is szép sokat fejlődött már. (és hál isten itt is vannak boxok, chestek, deckek... stb.)
a játékmenetet már élveztem is (tavaly nem volt így) az optimalizáció is szépen halad. talán még szebb és gyorsabb is mint egy éve. gyors bele is raktam vagy 9 órát
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
They were all dead. The final gunshot was an exclamation mark on everything that had led to this point. I released my finger from the trigger, and it was over.
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni" - J.K. Rowling
Meg a harmadiknál... meg az összes Doomnál. :D Vhogy a Quake-ben / Doomban én mindig a "precíziós rakéta" feeling miatt bírtam az RPG-t, nem az erejük miatt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
The truth was a burning green crack through my brain. Weapon statistics hanging in the air, glimpsed out of the corner of my eye. Endless repetition of the act of shooting, time slowing down to show off my moves. The paranoid feel of someone controlling my every step. I was in a computer game.
Funny as hell, it was the most horrible thing I could think of.
Annyira jó. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Először nem is rakétavetőnek hívtuk a Doomban :) De az a játék a maga módján tökéletes volt, a Quake-kel viszont Duke Nukem (a 3D) és az ő RPG-je után találkoztam. A Quake 2-ben legalább a minigunnak nagyobb súlya volt a super nailgunhoz képest. Mondjuk a rakétavetőt is lelassították annyira, hogy autentikusan rosszabb legyen :)
És ezzel nyilván nem a Q1 legendás multiját szidom, de a kampányban untam az egész arzenált (ami egy FPS élvezetében nálam mindig kulcs), míg később az UT vagy Q3 esetében botok ellen is bejöttek. (Emberi ellenfelek ellen is, csak jobb lett volna több sikerélmény :)
The truth was a burning green crack through my brain. Weapon statistics hanging in the air, glimpsed out of the corner of my eye. Endless repetition of the act of shooting, time slowing down to show off my moves. The paranoid feel of someone controlling my every step. I was in a computer game.
Funny as hell, it was the most horrible thing I could think of.
A pótolni valók listámon tovább haladva tegnap belekóstoltam kb 10 percnyit az MGS5: Ground Zeroesba. Hát egy dolog már most nem tetszik az, hogy Kiefer Sutherland hangja nagyon nem passzol nekem ide. Nem (csak) az a baj, hogy nem Hayter a hangja a karakternek hanem egyszerűen Sutherland hangszíne egyáltalán nem illik a karakterhez. Ez tuti végig frusztrálni fog.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Hozom a szokásos fan ellencsapást: but it's Big Boss, not Snake! :D
ShowHide spoiler #
Mellesleg eleve szörnyű belegondolni abba, hogy Kojimáék képesek voltak egy celeb nevéért lecserélni az eredeti hangot. Borzasztó szemét lépés. Artistic integrity: not even once.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Azt én sem, de ez volt a vélemény, amit minden fórumban olvasni lehetett a megjelenés idején. Azért vicces ez, mert még nekem is Hayter "A" hang úgy is, hogy életemben kb. két órát játszottam MGS-el, meg pont a Max Payne 3 kapcsán jutott eszembe a múltkor, hogy a Rockstar egy időben komolyan le akarta cserélni James McCaffrey-t. Nem értem, hogy miért gondolkodnak sokszor ilyen dolgokban, az is egy borzasztó rossz döntés lett vona.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Igen ezt olvastam és erre fel vagyok készülve. Igazából ezért is maradt ki évekig a PS4 mert nem voltam elájulva az MGS5 koncepciójától se fogadtatásától de ha már most úgy adódott, hogy lett PS4-em és meg is van mindkét játék hozzá akkor megnézem miről szól a fáma de sok jót nem várok.
Sőt most így frissen az Uncharted 4 után a lopakodást is elsőre kurva körülményesnek érzem hirtelen de majd ehhez valszeg hamarabb hozzászokok mint Sutherland hangjához.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Ehhh ez az MGS5: Ground Zeroes nem fog meg. Grafika az egyetlen ami szép de mind a hangok, mind a karakterek teljesen hidegen hagynak. A játékmenettől sem vagyok elájulva. Lehet, hogy ez a része később illetve a Phantom Painben sokkal árnyaltabb és változatosabb lesz de egyelőre csak erőlködve tudnék ezzel játszani.
Így hát miután megvettem kemény 7.5$-ért a 2014-es Tomb Raidert most ezzel játszok. Nagyon érződik az Uncharted hatás az egészen de ez számomra abszolút pozitív dolog. Mellé azért van itt skill meg fegyver fejlesztési lehetőség is szóval azért hordoz magával elég saját vonást a dolog, hogy ne érződjön teljes koppintásnak.
Visszatérve az MGS5-re. Régen nagyon jó volt a lopakodás és harcmechanika de úgy érzem itt kb ugyanazt a szintet (kis tuningal) alkalmazzák amit már az MGS3-ban is és ez ma már nekem nem élvezet főleg úgy, hogy mellé a körítés nem fog meg.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Így hát miután megvettem kemény 7.5$-ért a 2014-es Tomb Raidert most ezzel játszok. Nagyon érződik az Uncharted hatás az egészen de ez számomra abszolút pozitív dolog. Mellé azért van itt skill meg fegyver fejlesztési lehetőség is szóval azért hordoz magával elég saját vonást a dolog, hogy ne érződjön teljes koppintásnak.
Told fel a nehézséget jó magasra, aztán lehet ámulni a mély harcrendszeren.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
No Tomb Raider Definitive Edition PS4 végig tolva. Nem is tagadhatná a játék, hogy rengeteg "inspirációt" vett az UC sorozatból hisz az alap összetétele a játéknak szinte ugyanaz. Azért van benne elég saját vonás is amivel a maguk módján továbbfejlesztették a receptet: fegyverek és képességek apránkénti csepegtetése/fejlesztése és a nagyobb hangsúly itt a platform fejtörőkre (no azért itt sem viszik túlzásba) amik az Unchartedben valóban csak kb lábjegyzetek.
Enyhe negatívumok közé tartoznak a nem annyira kedvelt QTE-k meg az alapvetően eldobható karakterek. Lara (habár tudom ez eredettörténet) sem valami hiteles teljesen itt ahogyan hirtelen egy kvázi főiskolás vézna csajból aki valami expedícióra ment hirtelen egy eléggé profi mászó, gyilkológép lesz. De ezeken a dolgokon szerencsére hamar túlteszi magát az ember hála a többi pozitív tulajdonságnak amivel a játék kárpótolja.
Összességében egy nagyon jó újrainditása a rég megkopott Tomb Raider sorozatnak és melegen ajánlott bárkinek, akinek bejött az UC féle kalandozós, kicsit platformozós, fun lövöldözős egyvelege remek hangulattal tálalva.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Akkor egy kis MGS V: TPP véleményezés :) Előre is bocsánat a wall of text-ért.
Az első és legfontosabb tanács amit adni tudnék mielőtt belekezdesz az MGS V: TPP-be, hogy ha lehet, sztori szempontjából helyezd a lehető legalacsonyabbra az elvárásaid: ha ezt nem fogod tudni megtenni, nagy csalódás lehet a maximálisan gameplay-re kiélezett játék. A MGS V története és történetvezetése ugyanis csapnivaló a széria eddigi részeihez képest, és egyáltalán nem is erre van kiélezve az egész (mondhatni sajnos). Kojima ismét mesterien megrendezett átvezetőkkel örvendeztet (ezúttal inkább elnyújtott és egy snittben felvett jelenetekkel), de az egész történetben nincs kohézió, dolgok történnek csak úgy out-of-nowhere, amiket főleg a Chapter 2-ben random open-world küldetések kötnek össze. Történnek badass dolgok az átvezetőkben, ez nem is kétséges, de összevissza halad az egész és a végén csak úgy eléd tolják a lezárást. Apropó lezáráshoz kicsi addendum: nem akarok spoilerezni, szerintem amúgy maga az elképzelés igenis erős, és van értelme a TPP végének ami roppant jól belekapcsolódik az MGS timeline-ba.. Egyszerűen csak az egésznek a tálalása és vezetése lett rossz. (Itt lehetne beilleszteni a Konami csúnya beleszólását, valószínűleg miattuk lett olyan a végeredmény miután kihúzták Kojima alól a gyeplőt, elnyújtott, önismétlő, befejezetlen)
A TPP tehát legfőbb, legnagyobb erénye kétség kívül vaskos gameplay, ami a repetitív mivolta, nameg a Konami belekotnyeleskedése ellenére viszont az egyik legerősebb, amihez open world stealth genre-ban valaha is szerencsém volt. Rengeteg minden finomítva lett a MGS: Ground Zeroes után a mechanikákban, a mozgás, a fedezékbe illeszkedés, szinte mindenen javítottak. A TPP az afganisztáni hadművelet kezdete utáni órákban intenzív módon bombázza a játékost grandiózus lehetőségekkel és feature-ökkel, amelyektől iszonyat addiktív lehet a játék annak aki ezekre vevő, és aki hajlandó ezekbe órákat fektetni.
És akkor itt ki is emelném a TPP egyik legrugalmasabb és legjobb játékmeneti elemét, a buddy-kat, akiket/amiket magaddal vihetsz a küldetésekre: igaz, csak 4 van belőlük, de mindegyik más és más módon tesz hozzá az amúgy is erős inflitration gameplay-hez, roppant mód felfűszerezik az egészet.
Összefoglalva a gameplay-t, ami leginkább tetszik az egészben, hogy a Kojima Productions ellát tonnányi eszközzel, lehetőséggel, a kezedbe adja azokat és csak rajtad múlik, hogy miként élsz ezekkel, kényednek kedvednek megfelelően.
Viszont mindezek ellenére is elérhet a játék egy pontot ami után repetitívvé válik sajnos, ugyanis eléggé el lett húzva feleslegesen, mint a rétestészta, fillernél fillerebb mellékküldetésekkel és ismétlődő főküldetésekkel (ami valószínűleg annak köszönhető, hogy Konami kihúzta az anyagi támogatást az egész alól de mégis le kellett azért egy épkézláb produktumot szállítani).
Ami Snake hangját illeti: megmondom őszintén, a GZ és a TPP előtt én is a fejemet vakartam Kiefer miatt, de a TPP után azon a véleményen vagyok (és ezzel lehet a kisebbségben leszek), hogy valahol bizony meg tudom érteni a váltást. Nem sokat beszél Big Boss (aminek oka van :) ), de viszont így az egész után egyszerűen nem tudom elképzelni David Hayter orgánumát bizonyos jelenetek alatt, annyira más hangulata van azoknak, és a karakternek főleg. Nem azt mondom, hogy pont Kiefer jobb, de egyáltalán nincs szégyenkezni valója, és az olyan jelenetek alatt, mint pl. a zseniális Shining Lights Even in Death, kifejezetten erősebb is.
Amit még kiemelnék, az a zene: nemcsak a remekül összeválogatott soundtrack-et, hanem Harry Gregson Williams stafétáját átvevő újonc Ludvig Forssell-t is, aki valami bombasztikus és epikus aláfestő zenét komponált az egész játék alá. Olyanok mellett, mint a már említett Shining Lights Even in Death, az OKB Zero, a játék főtémája, a V Has Come To, vagy akár csak az Extended Soundtrack-en fellelhető Regret and Acceptance, egyszerűen telitalálat volt a srác és nem csodálkozom rajta hogy Kojima már le is szerződtedte a Death Stranding-hez. Ha tetszett maga a játék, a két OST album (az első hivatalos, és az Extended) hallgatását mindenféleképpen ajánlom!
Tudtommal kb a játék harmada le lett vágva, lásd pl a mellékelt félkész átvezetőt. Ennek tekintetében a történet problémássága nem is meglepő.
Mondjuk az egyik elrejtett rész (Beautiful Mirage, többet nem mondok...) ettől függetlenül pl üthet, ha az ember tisztában van az előtörténettel.
Egyébiránt egyetértek: kurvajó gameplay, rohadtjó optimalizált engine, történet kesze-kusza, baszottjó zene, aminél azért ne feledjük el megjegyezni, hogy pl Bowie is adott egy számot, (The Man Who Sold the World), Mike Oldfield is (Nuclear) meg vannak egyéb klasszikusok is, pl Here's to You. Nekem a kedvencem mondjuk a Phantom Pain, aztán a Nuclear.
Összességében egy nagyon jó újrainditása a rég megkopott Tomb Raider sorozatnak és melegen ajánlott bárkinek, akinek bejött az UC féle kalandozós, kicsit platformozós, fun lövöldözős egyvelege remek hangulattal tálalva.
Én bírom az UC-t, de inkább abba szeretnék több Tomb Raidert, mint emebbe több UC-t :)
Valahol elkeserít, hogy csak azért, mert Larával a harc mindig gyenge volt, a többi kiherélése már sokaknak pozitívnak tűnik azért, mert végre megjavították a harcot.
Én csak több Tomb Raidert szeretnék. De egy Indiana Jánosos játék is jöhetne.
Amúgy megint elővettem a Haven and Hearth-et (mmo survival rpg), de még mindig nem jön be ez az új 3D-s engine. A régi, 2D-s jó volt. És megint sok az orosz, sehol egy magyar :(
Milyen DLC?
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=PZjx5ao7alw
Standalone cucc lesz, nem DLC. :)
Bocsi, most olvastam. Igazad van.
Uh, az a "Health - Tears" szám nagyon jó.
Baszki, a zárfeltörős minijátékot leszámítva ebben annyi volt a játékmenet, hogy "told a kart előre." :D A bunyó is teljesen szkripteltnek tűnt, úgy tűnik, hogy ezek már önszorgalomból sem akarnak játékot fejleszteni... de akkor miért nem mennek inkább filmet csinálni? Csak nyernének vele, elvégre ott még ennél is jobb lehet a grafika. :D
Sokk.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Yep, jó kis noise rock banda. Egyébként a zene teljes "original soundtrack" részét a Health csinálta a játékhoz, és ettől kap az egész egy tök egyedi hangzásvilágot, persze a nagy ütemzuhatagok helyett a számok többsége inkább ilyesmi:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=0TvSjLLOdiU
Természetesen már az OST-t is agyonhallgattam, amióta kijött a játék, kurva jó meló. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Nice. Látom Claudia Black karaktere lesz a főszereplő. Kicsit fura érzés ez a 4 után. Valahol tökéletes lezárás volt a 4-es rész és az UC mindig Drake kalandjairól szólt így vegyesek az érzéseim egy folytatással ami nem róla fog szólni. Más felől bármi jöhet amit a Naughty Gods kitermel :D
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Max Payne
A harmadik után gondoltam viszonylag sok év után újra előveszem az első részt is, mert kíváncsi voltam, hogyan áll ma a mérleg. Meglepően remekül, de azért vannak fura dolgok, amik szemet szúrnak az embernek.
A sztori és a szinkron pl. fenomenális: ma sem érzed cikinek a történet húzásait, McCaffrey hangja meg nagyon érdekes a fiatal Max bőrében. Egyértelműen nem az első és harmadik rész között eltelt 11 év felelős a finomabb túnusáért, mert itt-ott előbújik a MP3 keményebb-mélyebb orgánuma is... baromi jó alakítás. Az itt-ott felbukkanó szürreális elemek meg mindig is színesíteni fogják az egyébként tök szimpla drogos históriát, sőt, istenigazából ezek azok, amik talán a legélesebben választják el az első két epizódot a harmadiktól, ahol egy apró monás flashelésen kívül nulla ilyesmivel találkozol.
A játékmenet is simán megállja a helyét, igazából csak egy dolog volt, ami végig zavart: az, hogy nem lehet a földön fekve lövöldözni. Durván hiányzik ez a MP2-ben és MP3-ban megszokott fícsör, mert a kiszolgáltatottságban eltöltött másodpercek komolyan növelik a trial and error szerepét néhány pályán.
A teljesítményedtől függő, dinamikus nehézséget sem kedveltem annyira, mert nem mindig éreztem azt, hogy én vagyok a gyeplőnél. Összességében viszonylag jól működik a dolog, de azért elég sokszor észre lehet venni, amikor elkezdenek baromi nehezen halni a maffiózók, vagy épp ellenkezőleg: az eddig komoly kihívást jelentő ellen néhány golyótól kifingik, pedig te ráadásul még szarul is céloztál. Szvsz túlzás az a fejlesztőktől, hogy a játék magától variálja a sebződésedet, az ellenfelek életpontjait, sőt, néha még a célzás pontosságát is. Ha könnyűnek érzed, akkor azon filózol, hogy a játék kegyelmezett-e meg rajtad, de ha 20 méterről full healthről agyonlőnek shotgunnal, akkor is a Remedy-re gyanakszol. Bőven elég lett volna az a megoldás a Half-Life 2-ből, hogy az utadba kerülő ellátmány módosul, annak még a létezéséről sem tudtam, amíg nem olvastam róla. Nem is vágom, hogy mit módosíthatnak az unlockolható extra nehézségi szintek, mert le merem fogadni, hogy nekem fugitive-től dead man walking fokozatig mindenben volt részem sima fugitive-on is. :D
Ami a leginkább megöregedett, az a prezentáció, és itt nem is elsősorban a grafikára gondolok (persze csúnyult az is rengeteget, de korához képest annyira cudarul azért nem néz ki): egy kicsit szedett-vedett az art design. A képregényekben az összes olasz maffiózó finnek néz ki (még Rico Muerte is északi, mint az állat, Vinnie Gognitti meg maga a szőke herceg :D), néhol pedig borzasztó vicces pózokat és beállásokat látni. Sam Lake is kilóg Payne-ként a második és a harmadik rész után, Mona Sax pedig femme fatale helyett úgy néz ki, mint a csaj a szomszéd irodából, ég és föld a különbség a MP2-höz képest.
A mátrixos motívumok is kilógnak az összképből. Igen, alapvető mechanika a bullet-time, és még a híres 3DMark 2001 benchmark is a Mátrixra játszott rá, de attól még egy egyértelműen a film noir és John Woo mentén gyalogló játékból kilógnak ezek az elemek, és a folytatások is remekül megvoltak nélkülük. A gyomron lőtt maffiózó ne ugráljon Trinity-hez méltóan, és ne éljen túl több emelet magasból vonatra huppanásokat. Egyedül az utolsó pálya modern, indusztriális külcsínéhez illett a dolog.
Összességében rohadt jól szórakoztam, de el kell ismernem: örülnék egy remake-nek. Rengeteg dolgot érdemes lenne átdolgozni, és egy bővítés sem ártana az ős-Max Payne-nek, mert még mindig egy kicsit fájdalmasan egyéjszakás a kaland.
P.S.: A Remedy engine-je egyébként kurva jó, nagy meglepődésemre ugyanis simán futott 4K-ban a játék, és még a DSR használata miatt sem orrolt meg rám. A legtöbb ősrégi program nem is tudja, mit kezdjen ilyen magas felbontással, Max Payne viszont meg se röccen, sőt, még az AA miatt sem áll neki grafikai bugokat produkálni. Bezzeg a Max Payne 3-ban manapság már nagyon nehéz az AA-t működésre bírni, és a DSR használata is eredményezett néhány kifagyást. Az őrült nagy felbontás annyi régi cuccal ellentétben a teljesítményt sem öli meg, 4K és 4x-es MSAA mellett is 300 körüli fps-t produkált a GTX 970-esem.
Egészen frankó a netről elérhető widescreen mod is, mert nemcsak a FoV-ot és a hud-elemek elrendezését oldja meg, de a képregényeket is kiteszi 16:10-es képerányba a régi lépegetős menü nélkül. Ószom:
rwurl=http://i.imgur.com/KAe2gH1.jpg
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Quake champions closed beta.
a jó hír, hogy nincsenek loadoutok, viszont vannak karakterek egy-egy spéci képességgel. úgy tudom az ingyenesbe csak egy lesz választható, de talán lesznek heti rotationok. aztán itt is van az a manapság oly divatos lootrendszer, chestek, skinek bizgenytűk.
a baj inkább az, hogy még nem jött belőle a quake feeling, de legalább a játékmenet gyors és fluid.
de pl a rocket launchert sikerült teljesen kiherélniük, semmi "rakétát lövök" feelingje nincs, csak egy puttyogtató. az announcer meg itt is egy semmitmondó szar lett (kezdem azt hinni, hogy ezeket szándékosan basszák el) olyan kurvajó gép hangokat lehetne csinálni hogy összeszarnánk magunkat, ehelyett ilyen láncdohányos csöves beszél az olajoshordóban guggolva. (pl. a killer instinct-nek /a réginek és a mostaninak is/ kurvajó announcerei vannak, vagy a régi ut-k is faszányosak voltak)
igazából csak 2-3 meccset játszottam vele, ami inkább arra inspirált, hogy megnézzem hol tart az unreal tournament, egész sokat fejlődött már az is, vannak benne jópofa kis plusz extrák, pl. hogy páncél/élet felvételnél a képernyő szélein lévő effekt jól érzékelteti hogy tényleg felvettem, de mégsem zavaró.
és ha már ott volt a launcher, a paragon-ba is belenéztem, az is szép sokat fejlődött már. (és hál isten itt is vannak boxok, chestek, deckek... stb.)
a játékmenetet már élveztem is (tavaly nem volt így) az optimalizáció is szépen halad. talán még szebb és gyorsabb is mint egy éve. gyors bele is raktam vagy 9 órát
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni" - J.K. Rowling
Ezt én is átéltem, csak még az első Quake-nél.
Sors bona, nihil aliud.
Meg a harmadiknál... meg az összes Doomnál. :D Vhogy a Quake-ben / Doomban én mindig a "precíziós rakéta" feeling miatt bírtam az RPG-t, nem az erejük miatt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Nekem a kedvenc a videojátékos rész:
Annyira jó. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Először nem is rakétavetőnek hívtuk a Doomban :) De az a játék a maga módján tökéletes volt, a Quake-kel viszont Duke Nukem (a 3D) és az ő RPG-je után találkoztam. A Quake 2-ben legalább a minigunnak nagyobb súlya volt a super nailgunhoz képest. Mondjuk a rakétavetőt is lelassították annyira, hogy autentikusan rosszabb legyen :)
És ezzel nyilván nem a Q1 legendás multiját szidom, de a kampányban untam az egész arzenált (ami egy FPS élvezetében nálam mindig kulcs), míg később az UT vagy Q3 esetében botok ellen is bejöttek. (Emberi ellenfelek ellen is, csak jobb lett volna több sikerélmény :)
Sors bona, nihil aliud.
Jah, régi kedvenc nekem is.
A pótolni valók listámon tovább haladva tegnap belekóstoltam kb 10 percnyit az MGS5: Ground Zeroesba. Hát egy dolog már most nem tetszik az, hogy Kiefer Sutherland hangja nagyon nem passzol nekem ide. Nem (csak) az a baj, hogy nem Hayter a hangja a karakternek hanem egyszerűen Sutherland hangszíne egyáltalán nem illik a karakterhez. Ez tuti végig frusztrálni fog.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Hozom a szokásos fan ellencsapást: but it's Big Boss, not Snake! :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Akinek mégis ugyanaz a hangja volt már az MGS3-ban is szóval nem tudom milyen fanokra gondolsz, akik ezt mondják.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Azt én sem, de ez volt a vélemény, amit minden fórumban olvasni lehetett a megjelenés idején. Azért vicces ez, mert még nekem is Hayter "A" hang úgy is, hogy életemben kb. két órát játszottam MGS-el, meg pont a Max Payne 3 kapcsán jutott eszembe a múltkor, hogy a Rockstar egy időben komolyan le akarta cserélni James McCaffrey-t. Nem értem, hogy miért gondolkodnak sokszor ilyen dolgokban, az is egy borzasztó rossz döntés lett vona.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Kiefer-t meg lehet szokni, egyébként se beszél sokat. Sokkal komolyabb probléma, hogy egyszerűen szar a sztori.
Igen ezt olvastam és erre fel vagyok készülve. Igazából ezért is maradt ki évekig a PS4 mert nem voltam elájulva az MGS5 koncepciójától se fogadtatásától de ha már most úgy adódott, hogy lett PS4-em és meg is van mindkét játék hozzá akkor megnézem miről szól a fáma de sok jót nem várok.
Sőt most így frissen az Uncharted 4 után a lopakodást is elsőre kurva körülményesnek érzem hirtelen de majd ehhez valszeg hamarabb hozzászokok mint Sutherland hangjához.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Mondjuk egy Uncharted után még jó, hogy körülményesnek tűnik egy specialista lopakodós játék :)
Sors bona, nihil aliud.
Ahogy olvasom, hallom magamban max hangján az egészet!
Jó lesz az.
Ehhh ez az MGS5: Ground Zeroes nem fog meg. Grafika az egyetlen ami szép de mind a hangok, mind a karakterek teljesen hidegen hagynak. A játékmenettől sem vagyok elájulva. Lehet, hogy ez a része később illetve a Phantom Painben sokkal árnyaltabb és változatosabb lesz de egyelőre csak erőlködve tudnék ezzel játszani.
Így hát miután megvettem kemény 7.5$-ért a 2014-es Tomb Raidert most ezzel játszok. Nagyon érződik az Uncharted hatás az egészen de ez számomra abszolút pozitív dolog. Mellé azért van itt skill meg fegyver fejlesztési lehetőség is szóval azért hordoz magával elég saját vonást a dolog, hogy ne érződjön teljes koppintásnak.
Visszatérve az MGS5-re. Régen nagyon jó volt a lopakodás és harcmechanika de úgy érzem itt kb ugyanazt a szintet (kis tuningal) alkalmazzák amit már az MGS3-ban is és ez ma már nekem nem élvezet főleg úgy, hogy mellé a körítés nem fog meg.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Told fel a nehézséget jó magasra, aztán lehet ámulni a mély harcrendszeren.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
No Tomb Raider Definitive Edition PS4 végig tolva. Nem is tagadhatná a játék, hogy rengeteg "inspirációt" vett az UC sorozatból hisz az alap összetétele a játéknak szinte ugyanaz. Azért van benne elég saját vonás is amivel a maguk módján továbbfejlesztették a receptet: fegyverek és képességek apránkénti csepegtetése/fejlesztése és a nagyobb hangsúly itt a platform fejtörőkre (no azért itt sem viszik túlzásba) amik az Unchartedben valóban csak kb lábjegyzetek.
Enyhe negatívumok közé tartoznak a nem annyira kedvelt QTE-k meg az alapvetően eldobható karakterek. Lara (habár tudom ez eredettörténet) sem valami hiteles teljesen itt ahogyan hirtelen egy kvázi főiskolás vézna csajból aki valami expedícióra ment hirtelen egy eléggé profi mászó, gyilkológép lesz. De ezeken a dolgokon szerencsére hamar túlteszi magát az ember hála a többi pozitív tulajdonságnak amivel a játék kárpótolja.
Összességében egy nagyon jó újrainditása a rég megkopott Tomb Raider sorozatnak és melegen ajánlott bárkinek, akinek bejött az UC féle kalandozós, kicsit platformozós, fun lövöldözős egyvelege remek hangulattal tálalva.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Akkor egy kis MGS V: TPP véleményezés :) Előre is bocsánat a wall of text-ért.
Az első és legfontosabb tanács amit adni tudnék mielőtt belekezdesz az MGS V: TPP-be, hogy ha lehet, sztori szempontjából helyezd a lehető legalacsonyabbra az elvárásaid: ha ezt nem fogod tudni megtenni, nagy csalódás lehet a maximálisan gameplay-re kiélezett játék. A MGS V története és történetvezetése ugyanis csapnivaló a széria eddigi részeihez képest, és egyáltalán nem is erre van kiélezve az egész (mondhatni sajnos). Kojima ismét mesterien megrendezett átvezetőkkel örvendeztet (ezúttal inkább elnyújtott és egy snittben felvett jelenetekkel), de az egész történetben nincs kohézió, dolgok történnek csak úgy out-of-nowhere, amiket főleg a Chapter 2-ben random open-world küldetések kötnek össze. Történnek badass dolgok az átvezetőkben, ez nem is kétséges, de összevissza halad az egész és a végén csak úgy eléd tolják a lezárást. Apropó lezáráshoz kicsi addendum: nem akarok spoilerezni, szerintem amúgy maga az elképzelés igenis erős, és van értelme a TPP végének ami roppant jól belekapcsolódik az MGS timeline-ba.. Egyszerűen csak az egésznek a tálalása és vezetése lett rossz. (Itt lehetne beilleszteni a Konami csúnya beleszólását, valószínűleg miattuk lett olyan a végeredmény miután kihúzták Kojima alól a gyeplőt, elnyújtott, önismétlő, befejezetlen)
A TPP tehát legfőbb, legnagyobb erénye kétség kívül vaskos gameplay, ami a repetitív mivolta, nameg a Konami belekotnyeleskedése ellenére viszont az egyik legerősebb, amihez open world stealth genre-ban valaha is szerencsém volt. Rengeteg minden finomítva lett a MGS: Ground Zeroes után a mechanikákban, a mozgás, a fedezékbe illeszkedés, szinte mindenen javítottak. A TPP az afganisztáni hadművelet kezdete utáni órákban intenzív módon bombázza a játékost grandiózus lehetőségekkel és feature-ökkel, amelyektől iszonyat addiktív lehet a játék annak aki ezekre vevő, és aki hajlandó ezekbe órákat fektetni.
És akkor itt ki is emelném a TPP egyik legrugalmasabb és legjobb játékmeneti elemét, a buddy-kat, akiket/amiket magaddal vihetsz a küldetésekre: igaz, csak 4 van belőlük, de mindegyik más és más módon tesz hozzá az amúgy is erős inflitration gameplay-hez, roppant mód felfűszerezik az egészet.
Összefoglalva a gameplay-t, ami leginkább tetszik az egészben, hogy a Kojima Productions ellát tonnányi eszközzel, lehetőséggel, a kezedbe adja azokat és csak rajtad múlik, hogy miként élsz ezekkel, kényednek kedvednek megfelelően.
Viszont mindezek ellenére is elérhet a játék egy pontot ami után repetitívvé válik sajnos, ugyanis eléggé el lett húzva feleslegesen, mint a rétestészta, fillernél fillerebb mellékküldetésekkel és ismétlődő főküldetésekkel (ami valószínűleg annak köszönhető, hogy Konami kihúzta az anyagi támogatást az egész alól de mégis le kellett azért egy épkézláb produktumot szállítani).
Ami Snake hangját illeti: megmondom őszintén, a GZ és a TPP előtt én is a fejemet vakartam Kiefer miatt, de a TPP után azon a véleményen vagyok (és ezzel lehet a kisebbségben leszek), hogy valahol bizony meg tudom érteni a váltást. Nem sokat beszél Big Boss (aminek oka van :) ), de viszont így az egész után egyszerűen nem tudom elképzelni David Hayter orgánumát bizonyos jelenetek alatt, annyira más hangulata van azoknak, és a karakternek főleg. Nem azt mondom, hogy pont Kiefer jobb, de egyáltalán nincs szégyenkezni valója, és az olyan jelenetek alatt, mint pl. a zseniális Shining Lights Even in Death, kifejezetten erősebb is.
Amit még kiemelnék, az a zene: nemcsak a remekül összeválogatott soundtrack-et, hanem Harry Gregson Williams stafétáját átvevő újonc Ludvig Forssell-t is, aki valami bombasztikus és epikus aláfestő zenét komponált az egész játék alá. Olyanok mellett, mint a már említett Shining Lights Even in Death, az OKB Zero, a játék főtémája, a V Has Come To, vagy akár csak az Extended Soundtrack-en fellelhető Regret and Acceptance, egyszerűen telitalálat volt a srác és nem csodálkozom rajta hogy Kojima már le is szerződtedte a Death Stranding-hez. Ha tetszett maga a játék, a két OST album (az első hivatalos, és az Extended) hallgatását mindenféleképpen ajánlom!
Tudtommal kb a játék harmada le lett vágva, lásd pl a mellékelt félkész átvezetőt. Ennek tekintetében a történet problémássága nem is meglepő.
Mondjuk az egyik elrejtett rész (Beautiful Mirage, többet nem mondok...) ettől függetlenül pl üthet, ha az ember tisztában van az előtörténettel.
Egyébiránt egyetértek: kurvajó gameplay, rohadtjó optimalizált engine, történet kesze-kusza, baszottjó zene, aminél azért ne feledjük el megjegyezni, hogy pl Bowie is adott egy számot, (The Man Who Sold the World), Mike Oldfield is (Nuclear) meg vannak egyéb klasszikusok is, pl Here's to You. Nekem a kedvencem mondjuk a Phantom Pain, aztán a Nuclear.
Én bírom az UC-t, de inkább abba szeretnék több Tomb Raidert, mint emebbe több UC-t :)
Valahol elkeserít, hogy csak azért, mert Larával a harc mindig gyenge volt, a többi kiherélése már sokaknak pozitívnak tűnik azért, mert végre megjavították a harcot.
Sors bona, nihil aliud.
Én csak több Tomb Raidert szeretnék. De egy Indiana Jánosos játék is jöhetne.
Amúgy megint elővettem a Haven and Hearth-et (mmo survival rpg), de még mindig nem jön be ez az új 3D-s engine. A régi, 2D-s jó volt. És megint sok az orosz, sehol egy magyar :(