Hozzászólások

Metro 2033 Redux és Last Light Redux

Tipikus kelet-európai "jó játék" mindkettő: baromi hangulatos, egyedi, bomba játékmenettel megáldott fps... amit aztán a fejlesztők elcsesznek néhány résszel, hogy ne legyél teljesen elégedett és ne tudj rá mesterműként visszagondolni.

Random példák erre:

- a Metro 2033 eleje: bevágnak a játékba, az elején van egy kis eksön, aztán tök sokáig nem történik semmi, mész egy random orosz fószerrel az alagútban. Jön pár őr, kinyírod őket... aztán hirtelen a világ összes szörnye neked ront és darabokra tép. Bazmeg játék, hagyd már a szerencsétlen játékosnak, hogy legalább megszokja a fegyvert meg az ellenfeleket és csak aztán állíts kihívás elé!

- A Metro 2033 és a turista szindróma: egyszerűen nem engedi el a kezedet a játék, majdnem mindig a nyakadra rak vmi hülye társat, aki végigvezet a pályákon. Nem érzed magadat főhősnek, csak egy szerencsétlen turistának.

- Az első rész tele van jó ötletekkel nevetségesen szarul megvalósítva: egy résznél egy kisgyereket kell megmentened, aki a hátadra is mászik. Ez lelassítja a kameramozgást és a mozgásodat is, ennek ellenére a játék leggyorsabb szörnyei ugrálnak ki random lyukakból a pofádba. A gyerek szól, ha baj van, de mire ezt megteszi, általában már baszhatod, ha nem vetted észre a dögöt a saját szemeddel. Borzalmasan rossz.

Szintén baromi jó ötlet egy szörnytípus, amit nem tudsz megölni, helyette az arcába kell bámulni hosszú, rémisztő másodpercekig. Igen ám, csak sajnos bugos szegény, így ha trial and errorral nem ismered ki a pályát és nézed meg pontosan, hogy mikor merre kell fordulni, akkor a szerencsétlen rádront és agyonver. A legrosszabb rész a játékban.

- Last Light sokkal kiforrottabb és ambiciózusabb az elődnél, alig lehet belekötni, remek játék... de az ukránok vmiért szükségét érezték annak, hogy rakjanak bele bossfightokat is. Én imádom a bossfightokat, de egy olyan játékban, amiben hangulati elemként szűrőket kell cserélgetned a gázmaszkodban, takarítgatni kell a mocskot annak arclapjáról meg még egy rahedli apróságot manuálisan elvégezned rohadtul nincsen szükség rájuk. A realisztikus és hangulatos irányítás és a sok egyéb elfoglaltság hirtelen idegesítő és a világ legrosszabb designjává válik, egy nehézkes, mocskosul borzalmas szenvedéssé. Most vmi batár nagy medvét kéne lenyomnom, de őszintén szólva nem hiszem, hogy valaha is sikerülni fog, szóval vszínűleg Youtube-on kell majd megnéznem a befejezést, vagy újrakezdeni easy-n.

Szomorú ez nagyon: a második rész kb. a Half-Life 2 szintjét is elérhette volna, ha a bossfightok nem léteznének. "Witcher 2 harcrendszer" szindróma megint, talán majd a harmadik rész, persze ettől még mindenkinek kötelező a két játék.