Hozzászólások

ld Kocsis Máté

Jó ez a miszterrobot?
Az első évadot láttam, de nem igazán fűtött be, hogy megnézzem a másodikat is.

A Tomb Raidert nem én hoztam fel, egyébként viszont igazad lehet, mivel ilyen típusú játékokkal nem játszom, így lehet, hogy valóban jónak számít.
@NightBagoly: Dehát senki sem irigyelte tőle, hogy élvezte, engem csak az lepett meg, hogy van, akinek ez az ár/érték arány megfelelő. Nyilván magamból indultam ki, ami hibás megközelítés volt, bocsi. :D

Nem érzem relevánsnak az összevetést: a Hellbalde egy lineáris, sztoriközpontú akció-kaland, ez egyik példádra sem igaz. Szvsz ebből a kategóriából a hossz és az ár teljesen arányban áll egymással, függetlenül attól, hogy a Ninja Theory nem akarta kipaddelni a hosszt fölösleges gyűjtögetős-fejlesztős faszsággal.

Ár/érték arányban valóban verhetetlen, de ugye nem arról volt szó, hogy egy játék attól jobb, minél jobb ez az arány. :)

Dota CCG 0 óra/0 euro :D

Ugyanabban a csóró dimenzióban vagyunk, de ha azt nézed, hogy a Rise of the Tomb Raider 13 órás kampányt kínál 60 euroért, a Hellblade meg 7-et 30-ért, akkor nincs itt semmi probléma. Az más kérdés, hogy ideális esetében mindkettőnek olcsóbbnak kéne lennie a hazai pénztárcákhoz kalibrálva :)

Amúgy nem érzem jó ötletnek idehozni egy mobilos példát meg egy kuponos leárazast :) Nyilván lehetne sokkal jobb ár/érték arányokkal is példálózni (akár minőségben és műfajon belül is), de okosabb szerintem az átlagnál maradni.

A Gearbox kártyajátékkal ötvözött FPS-t készít:
http://www.gameinformer.com/b/news/archive/2017/08/08/gearboxs-next-game-is-an-fps-codenamed-project-1v1.aspx
Röhej, hogy a rossz időzítés miatt bukott Battleborn után bejelentenek egy ilyet... a DOTA kártyás hülyeséggel egy napon. :DDD

Duke Nukem Forever

Valahogyan elő kell kapnom ezt a játékot néhány évente, mert egyszerűen baromi érdekes: tulajdonképpen benne van a 14 éves fejlesztés minden eleme, ami az ötleteket illeti. Old school elemek itt-ott, Halo sok helyen, az összességében nem passzoló dizájn mintapéldája, a polírozatlan mechanikák állatorvosi lova, de valahogy mégis szerethető tálalásban. Egy relikvia, ami a 3D Realms történetét és végnapjait illetően sokkal több sorok közötti olvasnivalót szolgáltat, mint azt elsőre gondolná az ember.

Katyvasz tehát a DNF, mégis meghökkentő, mennyi mindent csinál jól. A health egóra cserélése pl. egy zseniális koncepció: Duke-ot nem lehet megsebezni, a bekapott találatok mindössze az egóját sértik (ha teljesen megszégyenül, természetesen belehal, hiszen önbizalom nélkül mivé lenne Duke szemályisége?). Duke egójának köszönhetően a 3D Realmsnek a korábbi epizód interaktivitását is sikerült valóban fontos játékmeneti elemmé változtatnia, mivel az egyes pályaelemekkel való interakció permanensen növeli az életerőt. Emiatt tulajdonképpen az interaktivitás jelenti a DNF fejlődésrendszerét.

Nagyon érdekes apróság az is, hogy a legyengült ellenfeleket néha ki lehet végezni, amiért azonnali egó-visszatöltés a jutalom. Visszatöltődő életerő nélkül és kiszámíthatóbban több értelme lenne a dolognak, de így is kihozzák az embert néha a fedezékből. Belegondolni is durva, hogy a 3D Realms öt évvel a Doom 2016 előtt ott állt a kiválóan működő glory kill rendszer kapujában.

Ami az ötletet illeti, az ellenfelekhez is jól nyúltak hozzá a fejlesztők. Pig copból van berserker módjára rádrontó, dupla pisztollyal, puskával és RPG-vel felszerelt is, az assault commander rakátaeregetés mellett repülésből neked is tud vágódni az övén lévő pengék segítségével, a sima assault trooperek pedig jobban használják a jetpacket és a teleportjukkal is jobban meg tudják lepni az embert, mint a Duke 3D-ben. Különösen az octabraint csípem, mivel a régi játékban kifejezetten jellegtelen ellenféltípus volt, itt viszont igazán veszélyes a telekinézise miatt. Felkapja és hozzád vágja a tereptárgyakat, a rálőtt rakétákat és csőbombákat visszaküldi az arcodba, nagyon jól navigál a levegőben, az alaplövésével pedig ki tudja számolni, merre futsz, így nagyon jól kell időzíteni a kitéréseket. Az octabrain jól szemlélteti azt is, hogy bár összességében a játék grafikus motorja egy tákolmány, de elképzelni sem tudom, hogyan sikerült a 3DR-nek ilyen fizikát varázsolnia az Unreal Engine 1-be. Bizony, a korabeli UE2-es híresztelésekkel ellentétben ez a játék Unreal 1-en fut. :D

A pályadesignra nem lehet azt mondani, hogy összességében jó lenne, ezért különösen érdekes, hogy a sok trehány pálya között akad néhány egészen kiváló is. Az egyik pillanatban egy baromi unalmas csőben lövöldözöl, aztán meg arcon csap a kreativitás az olyan helyszíneken, mint pl. a Duke Burger. Itt egy gyorsétterem konyhájában kell lekicsinyítve megmásznod a polcokat, miközben a kethcupos és mustáros üvegek fedezékéből lövöd a rád törő pig copokat vagy hamburgereken ugrálsz, hogy végül eljuss a vízes padlót áram alatt tartó villanykapcsolóig. A mini Duke-ként lejátszandó részek a játék fénypontjait jelentik (az is nagyon ötletes, amikor hirtelen rád tör egy adag felnőtt méretű ellenfél, akiket el kell csalnod a közeli kicsinyítő berendezésig, mielőtt megölhetnéd őket), de ezek mellett is akad néhány remekül összerakott rész és jó fejtörő. Talán egy kivétellel a bossfightok is jóval érdekesebbek a klasszikus "körberohanom és agyonlövöm" megoldásnál, különösen az Alien Queen elleni harcot és a végső összecsapás bírom. Utóbbinál pl. nincs olyan lőszered, amivel sebezhetnéd a rohadékot, így az időnként lepottyanó RPG-s disznók fegyvereit kell elcsakliznod, hogy aztán végül megjöjjön az erősítés és a Devastator. Epic.

Még lehetne sok pozitívumot írni, de a maradék igazából az apróságok közé sorolható. Ezek egy része hangulati pluszt ad (pl. az ellenfélspecifikus Duke-beszólások meg a felkapható és mikrózható patkányok, alaposan kidolgozott gore-rendszer), de akad olyan is, ami a játékmeneten csiszol valamicskét (pl. király, hogy magasabb nehézségen tényleg fontos a holoduke, a szteroidok és a sör megfelelő használata).

Negatívumok? Na, azok vannak dögivel, bár nem olyan hosszú a lista, mint gondolná az ember. A legnagyobb hibát az jelenti, hogy egyszerűen nem áll össze rendesen az alapvető játékmechanika. A célzás és a mozgás túl lebegős, a Desert Eagle a kicsi tára miatt tökre rossz kezdőpisztoly, a Freeze Ray egyszerűen használhatatlan, bizonyos ellenfelek támadásai rohadtul nehezen vagy egyáltalán nem dodge-olhatóak, stb. Különösen a berserker pig copok ugrásai borzasztóak, mivel rád vannak ragasztva, szóval nem lehet elmozogni előlük rendesen, csak a shotgunnal ugrás közben való pofánlövés segít a fegyver kickbackje miatt. Amikor ezek a problémák összetalálkoznak egymással, hirtelen nagyon nehézkes érzete lesz a játékmenetnek, és eltűnik a balansz érzete. Hihetetlen, hogy 14 évig szenvedtek a fejlesztéssel, mégsem volt idő fél évig tesztelni és letisztítani a játékmenet magját.

Dinamikailag sem stimmel a dolog, a kezdés pl. teljesen el lett mérve: a kellemes bossfight-intró után 30 percig tart, mire fegyvert adnak a kezedbe egy Duke-játékban. Nem is tudom, ez meddig tartott a Duke 3D-ben...
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=PkcH9HsgleM
...ja, igen: nulla másodpercig.

A sivatagos monster truck-os szórakozás borzalmas még akkor is, amikor éppen nem vezetsz, szóval ki kellett volna vágni a fenébe. A nyílt terep miatt az egyébként sem túl tetszetős grafika itt visszaugrik az időben vagy öt évet, a vezetési modell kukába való, a pályák pedig minden elemükben rosszul lettek felépítve (képzelj el egy western tematikájú várost, ahol egyik épület se lett rendes kidolgozva, még néhány nyavajás bútor sem került beléjük). Ellenfélből meg összességében is kevés van a nyilvánvaló engine-limitációk miatt: ritkán harcolsz egyszerre három rosszfiúnál többel, a mindenféle lőnivalót nélkülöző átvezető részek pedig gyakran túl hosszúak. Emiatt néha kicsit olyan érzése van az embernek, mintha az űrlények inváziója néhány nyugdíjas élien hobbiprojectje lenne a Föld igazi leigázása helyett. Végül is Duke jó sokat kinyírt közülük legutóbb, lehet, hogy csak ennyi maradt belőlük? :D

Az is nagyon furcsa, hogy 3D Realms teljesen félreértette, hogy miért működött jól az interaktivitás a Duke 3D-ben: azért, mert Duke vicces hülyeségeket mondott vagy csinált, aztán ment is vissza hentelni. Apró, a hangulathoz sok pluszt adó hülyeségek tárháza volt, ami sosem vált hangsúlyosabbá az FPS-játékmenetnél. A DNF-ben ezzel ellentétben láthatóan sok fejlesztési időt áldoztak az olyan minijátékokra, mint a flipper, a léghoki vagy a videópóker, az eredmény viszont mégsem lett jó, sőt, igazából egy FPS kontextusában működőképes sem. Ennek két oka van: sokkal többet kellett volna áldozni rájuk ahhoz, hogy tényleg élvezetesek legyenek (annyit, ami egy mai AAA-játék fejlesztésének részeként túl drága és időigényes ahhoz, hogy megoldható legyen), de ami a legfontosabb, hogy egy FPS-ben ezek a mellékes elfoglaltságok senkit sem fognak érdekelni. Azért vagy ott, mert szét akarod rúgni az űrlények seggét, nem azért, hogy egy olyan flipperrel szenvedj, ami első ránézésre ambíciózus ugyan, önmagában viszont a világ legrosszabb flipperjátéka.

Elképesztő egyébként, mennyi hülyeségre lefejlesztésére fordítottak pénzt és energiát a lényeg helyett a minijátékok mellett is: a játékban az összes falióra a pontos időt mutatja, egy elég nehezen hozzáférhető titkos szobába beleraktak egy működő DVD lejátszót Duke-pornóval, stb., stb.... egy csomó szükségtelen, poénmentes adalék, amire valószínűleg elment néhány hét abból az időből, amit a játékmenet csiszolására kellett volna fordítani.

Az is a szedett-vedettség egyik mellékterméke, hogy Duke néha karakteridegen dolgokat művel. Emberünk kikapja a szart a vécéből, készségesen lefotózza a trónján üldögélő bunkó turistát, panaszkodik bizonyos dolgokra, aztán mégis megcsinálja őket ("I hate Valve puzzles" - aztán megoldja a fejtörőt, miközben szétverhette volna a csövet is, hogy jó helyre menjen a gáz), és olyan poénjai vannak, amik nem illenek a kontextusba ("A crowbar would come in handy right about now" - még egy teljesen céltalan HL-utalás, miközben ott van Duke-nál öt fegyver az ökleit is beleértve, amivel szétverheti az előtte lévő akadályt). Érződik a játékon, hogy Duke karakterét illetően nem volt igazi koncepció, a fejlesztők egyszerűen csak kitaláltak dolgokat, és amiken röhögtek, az bekerült a játékba. Nagy kihagyott lehetőség az is, hogy Duke sokat dumál, az NPC-kkel szemben viszont szinte teljesen néma marad, holott a párbeszédek kiválóak lettek volna arra, hogy egy kicsit kibontsák a személyiségét.

És végül a legfelháborítóbb hiba: Duke a fénymásológép használatakor a farmeres seggét másolja le a csupasz segge helyett. Valaki nagyon félreértette a poént. Tolja le a gatyát, legyen az egyik farpofáján nuclear symbol tetkó és kész!

Összességében azt kell mondanom a játékra, hogy nem érdemelte meg a korabeli nagy fikázást, és ha a nagy lehúzás okait kutatom, valamiért sokkal inkább a mainstream videojáték-kritika hiányosságait látom a Duke legutóbbi kalandjában fellelhetők helyett. Több oka van annak, hogy a kritika utálta a cuccot, és ezek közül csak az egyik kapcsolódik szorosan a játék tényleges minőségéhez.

Először is ott a kritika tagadhatatlan konzolközpontúsága: a DNF konzolportjai szemétre való tákolmányok, amik a korrekt PC verzió mellett nem érnek egy lyukas garast sem. Ezt a különbséget a mainstream újságírók közül kb. senki sem emelte ki, így a kritikák értékelésében is azok a gyenge pontszámok köszönnek vissza, amiket csak és kizárólag a konzolverziók érdemelnek meg.

Másrészt a videojáték-újságírással foglalkozók nagyobbik része sajnos nem mindig tud helyükön közeleni bizonyos dolgokat. Nem lehet úgy jó kritikát írni, ha képtelen vagy egyértelmű koncepciók megfelelő értelmezésére, egyébként meg mindenre a világról alkotott politikai nézeteidet akarod ráhúzni. Duke nem a jobboldali konzervativizmus zászlóshajója, hanem egy szerethető paraszt, aki butaságával együtt annyira FÉRFIAS, hogy az már nem hímsovinizmus meg követendő példakép lesz, hanem a túlzásokon keresztül pont a 80-as évek akcióideáljának paródiája. Nem veszi magát komolyan és egy cseppet sem érdekli a politikai klíma.

Az általános netes írói hozzáállás sem tesz jót egy DNF-kaliberű játék értékelésének. Felháborodás, fals intellektualizmus és lenézés minden mennyiségben! Van a játékban egy darab borasztóan ízléstelen rész, akadnak benne rossz és már-már túlságosan debil poénok is, de végeredményben teljesen ártalmatlan az egész. Egy értelmes, felnőtt ember ezt mind a helyén tudja kezelni, és tudja, hogy nem az viszi romlásba a világot, ha Duke falból kiálló csöcsöket paskol.

Hasonlóan szenzációhajhász okokból nem tudják az elhibázott, egyszerre borzasztó és egyszerre remek elemeket tartalmazó játékokat a helyükön kezelni. A DNF összességében nem sokkal több a közepesnél, de több a közepesnél, minden hibájával együtt pedig egy eredeti eleme volt a 2011-es játékfelhozatalnak. Nevetséges a hiányosságokat felnagyítani, a pozitívumokat meg lesöpörni az asztalról azért, hogy aztán többen kikkeljenek a cikkre az alacsony pontszám miatt. Ezt hívják manipulációnak, és túl sok játék részesül benne manapság (a Castlevania Lords of Shadow 2 és a Batman Arkham Origins jut még eszembe, mint bizonyos elemeikben egyértelműen félresikerült, összességükben mégis teljesen indokolatlanul lehúzott programok). A DNF nem a világ legrosszabb játéka, de mégcsak nem is 2011 legrosszabb FPS-e... ez a kitüntetés a Brinket meg a Call of Juarez: The Cartelt illeti.

Lehet őszintén ajánlani a Duke Nukem Forevert 2017-ben? Duke fanoknak mindenképpen, de szerintem a sima FPS-kedvelők számára is megéri az akciós árat.

Azért mert van felesége és két gyereke még lehet meleg, de ha visszaköveted a szálat Moken kommentjéig, szerintem meg fogod találni azt a mondatot, amit kifordítottam. ;)
Így kezdődnek a pletykák. :)

Mármint miben?

Mokenről se tudtuk..

Amúgy én se.

Látványpóz

Gratulálok, kitaláltad a filmvégi jelenetben a csavart. :|