Hozzászólások
Elsődleges fülek
Július 21-én indul a forgatás Bp-en
Josh Brolin az elsőnél a Nyugati téri Life1ban edzett, lehet most is oda fog járni, ha valaki le akarna pacsizni vele
Srácok! Van 3 eladó jegyem a bécsi Wardrunára. érdekel valakit?
https://www.facebook.com/events/324364905524028/?active_tab=discussion
Nyilván megegyezünk az ileltővel, de jelenleg még bukó áron se kell senkinek.
https://www.ticketswap.com/listing/nordic-night-open-air-tour/5496128/ff...
Amugy szerintem az uccso ket resz volt indokolatlanul tultolva es elnyujtva, szoval igy egeszeben lehuzza az osszhatast
ST4
A gyerekek közötti erőltetett interakciók annyira lehúzzák már az egész sorit... Az első évadokban pont az volt a jó, hogy a gyermeki báj, a filmesen természetes gyermeki reakciók szerethetővé tették a karaktereket, olyan módon, ahogy Spielbergnél anno.
Ennek mostanra nyoma sincs. Az utolsó részben Mike monológja 11-nek annál a bizonyos jelenetnél, fú bazzz. Mátrixban még meg tudtam bocsátani, de itt...
Annyira kiszámítható és gagyi :(
2. évad után kellett volna befejezni.
ah úgy nézem törölték.
nem baj, itt van egy "selfie from mordor" - durva...
https://www.facebook.com/groups/midjourneyai/posts/568285261603379/
A linkelt meccs éppen villámsakk.
valaki beadta az AI-nak hogy "disney princess menstruál"
csak erős gyomrúaknak :D
https://www.facebook.com/groups/526007639164475/?multi_permalinks=568278...
Tudom, hogy bitblueduck felhozta a Ubit, de én ugye kifejezetten az open world szálról beszéltem. Persze a live service-től az sem független, de azért másik szál, nem az, amiről én beszéltem.
Engem amúgy az FH4-ben zavart egy idő után a folyamatosan bővülő konfetti a térképen a sok kamuújdonsággal, illetve a napi és heti feladatokkal. Az aktívabb időszak után is leültem napi 30-60 percre elé sokáig, aztán úgy meggyűlöltem, hogy az FH5-re ránézni sem bírok. Tehát konkrétan a kis adagokat is rablásnak éreztem így. Normális karrierélmény meg a látszólag sok tartalom mögött nem volt. Az elején akkor is fanfárokat zengtek, ha 11. lettem a futamon, a végén meg megnyertem a nagy körversenyt, és visszadobott szó nélkül a menübe. Meg hát az egész olyan metroszexuális. De ez már a modelltől független.
Vicces, én is nézem a ST4-et, most értem a hetedik rész végére és bár a második évadot kifejezetten utáltam, a harmadikat elviseltem, addig ez a negyedik legnagyobb meglepetésemre kibaszottul tetszik eddig.
Jók az új karakterek, köztük a kémia zseniális (a Mike-Will-Johnathan vonal mondjuk szar, de amúgy is ezek voltak a legérdektelenebb karakterek számomra), a monszta is fasza, úgyhogy nekem ez így teljesen ok.
Boys S3 is megy párhuzamosan és bár csak 3 részt láttam eddig, de ez stabilan perfekt már az első évad óta. Most mintha feltekerték volna az őrület, gore és wtf kapcsolókat, bár nem panaszkodom :D
Mi most nezzuk es annyira szar unalmas az utolso ket reszben a sok toltelek jelenet, egyszeruen fajdalmas nezni a legtobbet. Buzi Will meg Max vergodese. Fasznak kell itt karaktereket probalni epiteni mar, szornyu az egesz.
Sorryt kérek, hogy felhoztam az AC-t, nyilván amikor a Ubisoftról beszélünk mindenki automatikusan a Rainbow Six Siege Quarantine című világhírű csodára gondol.
A Revelationsről viszont már 10 éve folyamatosan lepattanok
Ugyanez, pedig illett volna befejeznem az Ecio szálat. (Persze, hogy ennek a nevét is biztos rosszul írom, nem baj)
Tőlem az Overwatch sem vette el az életemet, amíg ment, húgom azért többet ölt ezekbe. Azóta kompetitíven nem sok ment, tán egy kis Settlers 7. Co-op szokott menni, lesz ma is, az nyugis, voice chaten lehet dumálgatni. AoE 2 DE is szokott menni, dicséretes, hogy a mai napig bővítik, egy csomó kampány már játszható co-opban, és úgy át is van dizájnolva rá, egész ügyesen. Jobban, mint a Halo a szokott.
Nem tudom, miért lovagolsz az AC-n, szidva itt konkrétan a HZD és a Tsushima volt. De igen, sok nyílt világú játéknál érzem, hogy a világ érdemit nem ad, de ahhoz már elég bloated, hogy a single élményemnek ártson (ez kortársi baráti körömben visszatérő téma). Más játékoknak meg jól áll, és én is szeretem őket úgy, nem az open worldöt utálom, ha nem rossz vagy erőltetett használatát. Nekem pont az AC2 folytatása, a Brotherhood volt az utolsó végigjátszott. Mindkettő tetszett sokáig, de a végére már mindkettőt untam (ráadásul a 2 végjátéka az 1-éhez hasonlóan szánalmasan gyenge volt). Ezekbe persze a városok miatt kellett a nyílt világ, csak nem használták ki jól. A Revelationsről viszont már 10 éve folyamatosan lepattanok az elején. Az Originst viszont feltettem, mert bekerült Game Passbe. Kap majd egy esélyt. Az Odyssey meg tényleg érdekelt, csak a Ubi egy undorító kiadó, nem szívesen adok nekik pénzt, hiszen azt szeretném, ha sóval szórnák be a hamvaikat.
Zoo írta: Azért ha a saját preferenciánkról van szó, szerintem nem árt, ha magunkból indulunk ki :)
Nyilván, fundamentálisan csak két dologra próbáltam utalni a fentebbi témához:
- a multis játék nem feltétlenül viszi el az életedet, főleg, hogy ezek úgy is vannak dizájnolva, mert nyilván ismerik a célközönségüket
- az Assassin's Creed sem feltétlenül egy rakás bloat, ha az ember beosztja egész évre, ami alapvetően egy teljesen más felhasználási mód... és ebben a régi AC-k nem számítanak, mert inkább az utóbbi időben kezdett brutálisan meghízni tartalommal és válni kvázi fél-szerepjátékká, ehhez képest a régebbi AC-k teljesen vékony open-world játékok. Teszem hozzá, nekem akkor jobban is tetszettek, az AC2 és a közvetlen folytatása, aminek nem jut eszembe a neve, szerintem szuper játékok voltak, ugyanakkor látom, hogy miért vonzó valakinek, amikor egy játékba, egy világba, bele tud tenni egy év alatt apróra felosztva 150-200 órát.
Stranger Things S4
Egy fokkal jobb volt mint a harmadik évad.
De szerintem túlzottan elnyújtott volt. Mi a búbánatos fenének kell film hosszúságú részeket csinálni. Pl az uccsó két rész.
Én azt érzem, hogy kezd kifáradni a sorozat. Sablonos volt, nem volt benne semmi meglepő, semmi csavar. Vagy ha volt is amit annak szántak akkor még csavarhattak volna rajta egyet kettőt mert így gyenge volt és egyből tudni lehetett mindent.
Tisztességes közepes volt az évad és éppen ez volt a baja. Valami nagyobbatt kellett volna húzniuk. (eltenni láb alól több fő szereplőt pl).
Több évad nagyon nem kellene már szerintem.
"real life Wario" szavakra:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=10228251322012386&set=gm.5681524949...
Azért ha a saját preferenciánkról van szó, szerintem nem árt, ha magunkból indulunk ki :)
Meg azért az AC valahol sztoris játék is (sőt, valószínűleg az jár jól, aki marad a főszálon), így sérülhet is az élmény a széthúzással, de kinek mi. Nekem amúgy pont az volt a bajom a régi részekkel, hogy nem volt bennük semmi érdemi tevékenység, volt sok ilyen-olyan (többnyire a gyengébbek közül való) mellékküldetés és gyűjtögetés, és ennyi. Az aktuálisan kritizált HZD-ben meg ennyi sincs, nem látom a napi 1 órákat se benne. Biztos van, aki megtalálja benne, de a fejlesztők ezért nem dolgoztak meg.
Megjegyzem, nem feltétlen szoktam darálni a játékokat, sőt inkább nem. A Wizardry 8 5 (!) évig tartott. Nem azért, mert egy percig is untam, de belekeveredve az encounterekbe gyorsan elrepült egy délután, ezért inkább szüneteket tartottam. A Witcher, a KotOR, a Deus Ex is fél év volt vannak idején. Nem unalom miatt, hanem mert így osztottam be.
Amúgy ez az egész olyan, mint az MCU. Ki van találva jól, hogy bevonzzák az embereket, csak ettől még a lekövethetetlen mennyiségű tartalom nem biztos, hogy mind annyira szuperértékes is.
Igen, Aloy a vadonban felnőtt lány a bölcs, a társadalomban felnőttek meg a primitív tuskók, zseniális. Nevetségesebb, mint a vicces jó fej tömeggyilkos Nathan Drake, és még komolyan is veszi magát.
A másik dolog a fenti témához: egyszerűen más az ilyen jellegű játékok törzsközönsége.
Van ismerősöm, aki feleség és gyerekek mellett leül napi 15-20 perc CoD multizni, mert neki az a kikapcsolódás, aztán megy a dolgára, közben tud kicsit dumálni voice chaten a haverokkal, letol 2-3 kört, nem veszi el az életét, attól, hogy multi.
Ugyanez az Assassin's Creed. Egy ismerősöm egész évben kizárólag az aktuális Assassin's Creeddel játszik. Lehet, hogy napi 0 percet, lehet, hogy napi 15 percet, és lehet, hogy napi 1 órát. De mivel nem egyben akarja ledarálni, hanem folyamatosan visszatérni hozzá, neki igenis fontos, hogy legyen karakterfejlesztés, craftolás, sok felfedeznivaló és tartalom, és folyamatosan, akár endgame után is csinálható dolgok, mint mondjuk a városépítés (vagy mi van az új részben?).
Ennek okán őt pont nem fogja érdekelni azoknak a kritikusoknak a véleménye, akiknek egy hét alatt kell valami véleményt mondaniuk a játékról, és ezért nekiállnak darálni. Ilyenkor persze, hogy monotonnak, önismétlőnek és általánosan feleslegesen "sok"-nak tűnhet a játék, csak éppen nem erre van kitalálva. A Ubisoft sem hülye, nyilván pontosan meg van mérve, hogyan játszanak a játékaikkal.
Szóval ne feltétlenül magunkból induljunk ki imo :)
Mondjuk szerintem kevés játéknál fordul elő, mint a The Last of Us 2-nél, hogy egyszerre legyen szuper a játékmenet, felnőtt, rendesen megírt sztori, és csúcs grafika.
És igen, szerintem ott még az is stimmel, hogy a főszereplő csaj leszbi, ez tök jól következik a traumatizált, sokkos múltjából.
úgy viselkedik, mintha napjaink középosztálybeli mintagyereke lenne.
Ilyenkor az jut eszembe, hogy én is átélhetőbbé akartam tenni a fiatalabb olvasók számára a hősnőm problémáját azzal, hogy egy mai tini hevességével dacol a mostohaapjával, (ahelyett, hogy köszönetet mondana levegővétel jogáért, és elkullogna) ellenben a Alloy tényleg egy kibaszott turista, a játékos megtestesítője oly módon, hogy ő, a játékos, ha az életben OP lenne (de nem az, mert felnőtt létére videojátékokkal bassza el az időt), mit válaszolna az adott helyzetben (mindezt átszűrve egy uniformizáló, politikailag korrekt szűrőn, biztos, ami tuti).
Na, most, ez egy nyilvánvaló írási koncepció volt náluk. A baj az, hogy semmi történeti alapja, tehát sehogy nem néz ki. Még élesebb a kontraszt, amikor NPC-k is a képbe kerülnek, mert ők konkrétan retardáltaknak tűnnek Alloy tudásának árnyékában.
Talán a jó megoldás, ha azt akarják tenni, hogy a kaarkter valóban a mai ember szemével nézhessen a világra, egy a Rage első részéhez hasonlatos protagonista eredettörténet lett volna kívánatos (amely játékban mondjuk pont, hogy nem használták ezt semmire)
de jo jatek is volt az.
Karma?
https://www.elemi.hu/a-hirhedt-trofeavadaszt-agyonlottek-del-afrikaban/
"A hírhedt trófeavadászt agyonlőtték Dél-Afrikában"
Gyűlölök vezetni, inkább ökörködésről vagy lazulásról szól ez. A Carmageddon a legjobb.
Na igen, vicc, hogy a posztapokaliptikus alaphelyzet szerint egy kitaszított férfi által a vadonban felnevelt minden kortársa által kiközösített kislányból lesz egy fiatal nő, aki kb. úgy viselkedik, mintha napjaink középosztálybeli mintagyereke lenne. A karakterek és fordulatok is eddig szinte placeholderszerűen tankönyviek. Így nincs sok okom érdemi karakterfejlődésre vagy sztorira számítani, mert a sok szöveg mögött tehetségtelenség van. Hiába érdekes a posztapoliptikus romokon felépült vallásos-törzsi szemlélet, kétlem, hogy kibontva nem válik nevetségessé. Mint a hollywoodi blockbusterek: beszólásokat és látszólag magvas sablonmondatokat sikerül egymás mellé tenni, de értelme végül úgysem lesz semminek. A felszínen látszólag profi, de valójában kínosan nulla.
Aztán majd kiderül persze, de az első 12 órát kb. retconolni kellene, hogy bármi hiteles lehessen. Sorozat előtt sem úgy ragad ott az ember, hogy az első hat epizód eget rengető baromság, de a hátralévő két és háromnegyed évad majd biztos hirtelen jó lesz.
Megy közben az 1997-es Final Fantasy VII is, minden kopottsága és japósága ellenére abban is százszor hihetőbbek a karakterek és a kibomló magukkal hurcolt problémáik. De az FF XII-ben az egyik csapattag pont a törzs szabályaihoz való alkalmazkodásról, illetve onnan kivetettségről szól. Videojátékos szinten az is elmondhatatlanul érettebben összehozott szál.
Egyébként érdekes, mert John Gonzalez a narrative director, aki lead writer volt New Vegason. Igaz, azzal még nem játszottam, de ennél a blockbusteres ürességnél látatlanban többet várnék ott (tudom, azon is dolgozott egy csomó nagy név mellette, ahogy itt is vannak más írók is).
Szerintem csak én vagyok ezek szerint annyira konzol/TPS szűz, hogy a játékmenet a kitéréssel, nyilazással elvigye a hátán.
A vetődgetés tényleg nagyon alap. A héten végigment co-opban a Strange Brigade, kb. abban is végig azt kellett. Nyilazásra inkább RPG-s példák jutnak az eszembe, például a Dragon's Dogmában is rengeteget gurultam és nyilaztam. De mondhatnám a Shadow of the Colossust vagy az új Tomb Raidereket is. A Thief viszont egyértelműen PC-n volt az első igazi íjászélményem ;) Amúgy meg van már mindenben, lásd Crysis 3, Far Cry-ok, Skyrim stb. Ami nem baj, csak az újszerűsége nem biztos, hogy elég komoly szintű itt.
(Válasz lefty kérdésére.)
Kisgyerekként még a Deitch-féléből is bírtam a téma miatt az űrhajósat vagy a görögöst, ahogy a Chuck Jones-féle sci-fi epizódoknak is bejöttek. De azért az igazi kedvencek mindig a régi Hanna-Barbera-vonalhoz kapcsolódtak, és ahogy nőttem, ezek az említettek is bénának hatottak már.
A Chuck Jones-féle Tom nekem túl debil, már külsőleg is, a régiek egyszerűen "emberibbek". Tegnap éppen megnéztem egy epizódot, pont nem szólt semmiről, csak az üldözésről. Sokkal jobban lehetett azonosulni olyan rövidebb történetekkel, mint amikor Jerry világgá megy a nagyvárosba, a karácsonyi megfagyós rész, amikor Tom a mennybe hajtásért teper, amikor csuklanak a kutyák, amikor összevesznek a talált húson, amikor vigyázni kell a kismacskákra/kisegerekre/kiskutyára, kisbabára vagy amikor Tom figyelmét Jerry helyett a szerelme köti le, amikor váratlanul meggazdagodnak, amikor Tom megbetegszik stb. Nem bonyolult történetek, de az elsődleges célcsoport számára testhezállók. Biztos készített Chuck Jones is sztorisabb, mesésebb részt, de talán nem véletlen, hogy egy sem jut eszembe, emezeket meg nem győzöm sorolni, pedig 10 éve egyet se néztem a "régiekből". A robotmacskát is hiába hozták vissza, a sztorit csak a régiből tudok hozzákapcsolni.
Gyalogkakukkék rajzolásával amúgy nincs bajom, de ahogy nőttem, az pont az, hogy untatott az üldözős gegre építéssel. És hát idővel az is megfáradt. Szóval nem, egyáltalán nem vagyok annak sem a rajongója. Eleve azt bírtam a Looney Tunesból is, ha Tapsi Hapsi leleményes és szellemes tudott valahol lenni, a kakukk ezzel szemben látszólag totál idióta egybites, akinek mindig mázlija van a nála még mindig százszor okosabb prérifarkassal szemben. (Egyébként ez a motívum is visszaköszönt a tegnapi pár perc alatt, zavaróan prérifarkasos volt néhány momentum.)
ma azt álmodtam, hogy van a telómon egy e-ink kijelző, de úgy, hogy külön van a telótól. tehát egy teljesen vékony e-ink lap, amit a teló kijelzőjére lehet rakni, és vezeték nélkül tölt és vezeték nélkül veszi át az infót a telóról. :)