Hozzászólások
Elsődleges fülek
Ezt a leszokás dolgot egyszer én is elszúrtam. Aztán fogadtam, hogy elvisz egy barátom Kubába, ha 10 évig nem gyújtok rá. Idén karácsonykor fog letelni :D Néha azt rémálmodom, hogy elvesztettem a fogadást.
Ez kemény. Az elején úgy néz ki, mintha valami szar trükk lenne.
Ismerek ilyet. Válla úgy néz ki, mintha savval öntötték volna le.
Nehéz az embert lenyűgözni. Én is vettem drága egybeöntött lapátot kb 14 hónapja. Most már csíkoz némileg, de tegyük hozzá, hogy ez egy kinn álló kocsinál természetes. Simán felragad valami az ablakra, ami megsérti a gumit, arról nem is beszélve, amikor este odafagy + a mindenféle szemét, mint lehullott apró kis levélbizgentyűk fölötte az ablakra fagynak meg a gumira magára is.
örülni más sikereinek, pl. a könyvedet, hogy kiadtad.
Nem hiszek neked, amíg nem olvastam a beszámolódat :P
Ha ilyen dolgokra tudsz csak tekinteni, hogy érdekel, az elég rossz. Mármint gyakorlati szempontból.
A foci is sok embernek fun fun fun élmény, ezért is kergetik annyian a labdát, de abban legalább van pénz, ha tényleg jó vagy.
Kérdezem: A mai Magyarországon létezik olyan ember, aki képes megélni abból, hogy e-sport versenyző? Tehát csak ebből, a versenyek díjaiból?
Kötve hiszem.
Ezek a játékok arra lettek teremtve, hogy jó legyen velük az időt eltölteni, de csak akkor érdemes bármilyen karriert remélni belőlük, ha népszerűságük okán megvan az anyagi támogatottságuk. Persze, külföldön van pár arc, aki ebből él, de ott már lehet, te is kevés lennél/lettél volna.
Én hobbiból tolom az írást. Attól függetlenül, hogy a folyamat végén kijön valami kézzelfogható produktum, még csak ebben sincs kifejezett potenciál, hogy karriert építsen az ember.
Sőt, azt sem mondanám, hogy kifejezetten élvezem, amikor már három órája ülök egy dialógus felett. Könnyű beleveszni a monotonitásba.
Tehát, ha azt vesszük, az írás fasorban sincs a CS intenzitásához, akkor meg miért művelem? Ennyire más lenne az ingerküszöbünk?
Csak a hozzáállás a más. Én megtalálom benne, amiért érdemes vele foglalkozni. Ez lehet a jól végzett munka öröme, vagy az olvasói visszajelzések, a tudat, hogy fontos vagyok.
Még a hobbi is áldozattal járhat, a munka meg pláne, de meg kell találni a célt, amiért érdemes küzdeni, és akkor lesz kitartás is.
Megjegyezném: Már az említett barátom diplomaosztóján is jót mosolyogtam, amikor az egyik beszédet mondó mókus értelmiségként hivatkozott a diplomásokra.
Attól még, hogy diplomás vagy, még nem jár automatikusan ez a titulus, sőt, nem feltétele a diploma. Az értelmiségi élet egy nagyon tudatos társadalmi szerepvállalás.
Elvben köze van a PINÁhoz.
4 diplomám van
Látod, az ilyenek miatt kell a sötétben tapogatóznunk :D
Elég szörnyű lehet ez az élethelyzet, hogy előre feladod. Aztán itt van, hogy rosszul is gondolsz a forrásokra. Azt mondod, nem güriznél a szíp' Audiért. Ez ugyanaz az eset, mint az emlegetett gyerek, aki a kettes Golfját tuningolgatta. Biztos disznó volt a hangja, meg jobban gyorsult, mint a gyári a sportlégszűrő adta plusz fél lónak hála, de azzal, hogy költött rá, benne is ragadt a kettes Golf szintjében.
Miért nem vagy azért hajlandó többet melózni, hogy befektetni való pénzed legyen? Onnantól vállalkozhatsz, ha tetszik valami, vagy befektethetsz a hozamokat és kockázatokat mérlegelve ízlés szerint. Kicsiben is lehet kezdeni, de legalább érzed, hogy jutsz valameddig.
Mint a saját példámban mondtam, én eladtam magam alól a lakást, és megforgattam. Ha te is olyan szerencsés helyzetben van, hogy már eleve van mihez nyúlnod, gondold át, és használd ki a lehetőségeket!
Aztán majd később jöhet a nagy Audi. Mit mondjak, két évvel ezelőtt a dolgozós kocsim egy szakadt Toyota volt, pont azért, mert amikor még csak elkezdesz pénzt keresni, baromira megköt egy drága luxuscikk vásárlása. A pénzt inkább úgy görgesd magad előtt, mint a hógolyót! Csak el kell kezdeni!
A kockázatvállalás valóban nem mindenkinek való. Gyakorlatilag az emberek elenyésző része éle vele. Éppen ezért olyan versenyelőny, ami kiutat jelenthet a nem kívánt élethelyzetekből.
Nyilván mindenki magából indul ki, főleg, ha kevés az infó.
A kockázatvállalás részét továbbra is fontosnak tartanám így látatlanban is.
Nincs kedved a szakmádhoz? Ha folytatod azt, hogy valami kis asszisztens vagy, elhiszem, hogy kedved támad főbe lőni magad.
Viszont ehhez értesz: Akkor legalább kockáztass, és próbálj meg feltörni! Lehet, megtetszik az egész onnantól, vagy megteremti a forrást egy más vállalkozásra.
Harvyt Moken kócsolja. Már volt róla itt szó.
De örültem volna anno egy ilyen cuccnak...
Így már nekem is rémlik, de úgy látszik, nem vagyok elég figyelmes. Van egy barátom, már a jogi egyetem elején látszott rajta, hogy ez nem neki való, de kijárta a maximális időkeret alatt. Utána lett kedve hozzá? Annyira nem úgy tűnik, de azért elkezdett dolgozni a szakmájában, és legalább keres magára, van egy biztos és jó megélhetése. Szóval attól, hogy egy szakma csak elsőre tűnt jó ötletnek, még akkor is a leginkább releváns ugródeszka. Csinálni kell, nem kívánságműsor, aztán 10 év múlva meglátjuk. Lehet belerázódik, lehet, közben rájön, merre kell kanyarodni, de már meglesznek hozzá az alapok.
Én amikor turizmus felé mentem, kb azért tettem, mert nem volt ötletem. Igazából pont annyira érdekel alapjáraton az egész, mint bármilyen embert, aki szeret utazni - de ugye, ez a dolgok másik oldala. Amikor jött a lehetőség, megragadtam, sikerült felépíteni belőle dolgokat, aztán most próbálok más irányba elindulni.
Baromi fura. Régen én is láncdohányoztam, aztán egy elhatározással sikerült leszokni. Fél évre rá hülyén visszaszoktam, de egy pici rosszullétre már úgy ráparáztam, hogy utána nem volt kérdés.
Ha nem szeretne ügyvéd lenni, fogjon másba. A tőzsdézéstől nem leszel több, de ha jól csinálod, kibővíti az anyagi lehetőségeidet.
Vajon azok után, hogy pár hónapja leállt a tüdeje a grafikusomnak, és csöveket fúrtak a mellkasába, hogy életben maradjon... Vajon hogyan tudnám lebeszélni a dohányzásról?
Moken írta: zéró jövőképem, zéró ambícióm van - ilyen minimális célokat leszámítva pl. sport terén -, ennek ellenére nem volt nagy gond sose.
Nálad nehéz ezt megmondani, mert nem tudni biztosan, hogy mi a vetítés, és mi a valós, de arra azért érdemes gondolnod, hogy a csajok egy kor fölött kiszagolják az ambíció hiányát, így a mostani sem lesz feltétlenül örökké veled - vagy legalábbis addig, amíg szeretnéd.
Gondolom, az lehet a baj, hogy bele vagy szorulva ebbe a jogász bojtár, vagy hasonló szerepbe. Ezen csak úgy tudsz változtatni, ha kitörsz a komfortzónádból, ha hajlandó vagy kockáztatni. Ha ezt megteszed, az hozza magával az ambíciót is.
Bő tíz évvel ez előtti énemre visszatekintve kb "velem is csak többen voltunk". Nem tettem le semmit az asztalra a puszta társaságomon kívül. Az efféle élet elvesztegetett.
Te máris jobb vagy azzal, hogy a szakmádban dolgozol! Ez nem lebecsülendő. Sok régi fősulis osztálytársam ruhaüzletben dolgozik, vagy sehol. Máris előbbre vagy. Ha minden költségedet te állod, nincs mire szégyenkezned!
Ebbe viszont könnyű beleszürkülni. A társadalom dolgozó részének 90%-a ezt teszi.
Azért, mert kényelmsek kilépni a komfortzónájukból, a kockázatvállalási hajlandóságuk pedig egy jó lehetőséget látva is annyira a béka segge alatti rettegés, hogy még állampapírba is félnek fektetni.
Amit én javasolnék (aztán lehet, hogy hülyeség, mert nem ismerem a helyzeted, a szakmát), próbálj meg a saját lábadra állni jogászkodásban, ügyvédkedésben. Valahogy kaparj össze egy céget hozzá, szervezz helyet, ahol dolgozhatsz, fogadhatod a kuncsaftokat! Szervezz be gyakornokokat, hogy olcsó segítséged legyen!
Mivel lehetsz jobb, mint mások? Lehet, inkább rosszabb leszel, de mi az előnyöd? Hogy ezek a vén ügyvédek alig konyítanak a netes jelenléthez. Simán eléjük tudsz pofátlankodni az online térben, és ők észre sem veszik.
Van egy kis pénzed? Konzultálj hozzáértővel, fektesd be! Én most, ha pénzhez jutok, biztosan befektetek pár olyan technológiai papírba, ami sikerre van ítélve. Az elektromos autózás, környezetvédelem, nagy elektronikai gyártók tovább fognak növekedni.
Parázol? Ne parázz! Már megbeszéltük, hogy ez csak pénz! Én pl eladtam magam alól a jó kis 12 kerületi lakásomat, csak, hogy kivásároljam apámat a cégből. Igen, most itt szopok a nyaralóban, de attól még megérte, mert sikerült kitörni a stagnálásból. Ehhez neked is sok szerencsét kívánok!
Elbizonytalanodtam. Most akkor kérsz pofont?
Az a helyzet, hogy meg kell lennie hozzád mérten egy minimum kinézetnek, hogy bármit is számítson a gyakorlatban a belbecs. Lehet a csaj neked teremtve belsőre, ha egyszer nem áll fel rá... :)
És itt jön be az megint, hogy felesleges sárral dobálózni amiatt, mert az ember elemzően próbál hozzáállni a témához.
Mondok egy példát, amire nincs jó vagy rossz válasz. Csak az a lényeg, hogy tudd, hogy mit csinálsz, és hogy valszeg mi lesz a következménye!
Te 7-es vagy, van egy 4-5-ös csaj, akivel eléggé egy hullámhosszon vagy. Van egy 9-10-es csaj is a képben. Mit teszel?
A döntésképtelen: Egyikkel sem, mert a 4-5 egyszerűen nem izgat ösztönből eléggé, hogy összebútorozz, a másik meg el fog hagyni.
A kishitű: Elveszed a 4-es csajt, aztán néha sírva közlöd vele, hogy megcsaltad. / Nem mered megcsalni, de titkon elégedetlen vagy, amit magadnak sem vallasz be.
A gyakorlatias: Pörgeted addig a jó csajt, amíg a haszonélvezet nálad, de nem fektetsz bele érzelmi energiákat (lehet, pont emiatt marad végül mégis veled)
A számító: A 4-es csaj ott van backupnak, dumcsizó pajtinak, amíg pörgetsz másokat. Amikor nincs másik, akkor dugogatod, és ha véletlenül mégis elvennéd, megcsalod, lebuksz, ő pedig újra és újra megbocsát, mert neki így is megéri, neked meg mindig van kaja az asztalon.
Mindenki maga dönti el, hogy mit tesz, csak jó tudni, hogy mi hova vezet.
A férfiak (és a nők számára is) első a kinézet, mert azzal találkoznak először. Aztán jönnek a módosító faktorok.
A csajok ezt a már fent tárgyalt módon teszik; önkritika nélkül kajtatnak a jól kinéző pasik után, ha éppen azt nézték be maguknak, de persze kinézhetnek maguknak kevésbé helyes ürgét is. Ez a statisztika a társkereső oldalak alapján lett kialakítva. Gyakorlatilag a pasik felső 20%-a viszi a likeok 90%-át. Az élet persze ezt módosítja a személyes fellépéssel.
Pasiként simán kezdesz nálad abszolút értelemben gyengébben kinéző csajjal. Viszont téged idézlek: "olyan 4-5 körüli szóval nem mutatós, de amilyen kedvességgel kommunikál, úgy vágnám gerincre"
Tehát úgy nyilatkozol róla, hogy tolnád, de nem állandóra kell. Ha szívedre teszed a kezed, tudod, hogy nem bútoroznál össze egy nálad több szinttel kevésbé mutatós csajjal. Egyszerűen nem tudnál gerjedni rá. Azok, akik mégis ezt teszik, az alacsony önértékelésük okán teszik. Sajnos azok a párok, akik mindketten relatíve csúnyák, a belátás miatt álltak össze, ám valójában mindketten elégedetlenek.
A szóval a 4-5-ös csaj simán kap egy plusz pontot a kisugárzásáért, de ha legalább egy jó hetes pasi vagy, ide a garast, hogy nem bírnád elvenni!
Been there, done that - ezért intesz óvva? :D
Én nem szeretem ezt a pillelős tematizálást - szardobálást táborok szerint. Engem csak az érdekel, ami a dolgok mögött van, és ilyenek az emberi kapcsolatok is, ezért léteznek pszichológusok és párkapcsolati terapeuták is: mert ők értenek dolgokat, amit nem feltétlenül mindenki, és pozitív irányba tudják ezzel előremozdítani a kapcsolatokat.
Gondolj csak bele: eddig bármibe is kezdtél fogalmatlanul, az elején egy csomó hibát vétettél. Ezek lehetnek kicsi, lényegtelen balesetek épp úgy, mint katasztrófák.
Nem jött össze a csaj? Nagy dolog! Olyan embert választottál, csináltál neki gyereket, aki aztán tönkretesz? Az már annál nagyobb!
Minden összefügg a józan logika mentén. Az emberi attitűdünket, hogy mire vágyunk a kapcsolatban, mire használjuk, magunkból ered, de hogy jól tedd, ahhoz tanulni kell.
Milyen furán néznének rád, ha egy üzleti döntést aszerint hozol meg, hogy a kis világodban miket fantáziálsz egy adott cégről, emberről! Az emberi kapcsolatok is olyanok, hogy mindkét fél elégedettségére kell váljon, erre pedig tudatosan is törekedni kell az összes résztvevő javára. Ha csak a rózsaszín ködben száguldasz előre, falnak mész.
Ezért is ajánlottam a fenti úriember csatornáját. Szerintem soha egy szóval nem emlegetett red pill-t. Egy segítő, elemző csatorna, amelyet nők is néznek.
szerk: ezt az egész red pillelést egyébként kétféle ember tolja
- pick up artistok, akik a posztjaikban fél órát tudnak beszélni egy mondatnyi infóról. Nekik fontos, hogy úgy mutassák, már minden nőt fel tudnak szedni, és ezzel valahogy pótolhatják, hogy a gimiben nem jött össze.
Szörnyű, amit propagálnak, gyárts meséket a sikerhez, a cél szentesíti az eszközt!
- késő negyvenes csávók, akik gyakran a lakókocsijukban élnek. Ezek már túl vannak egy váláson, szimpeltek egyedülálló anyákat, hullik a hajuk és meg vannak keseredve.
Hogy ápolják a kis egójukat, előadják a mindent tudó alfát, de legbelül, mélyen a szakálluk mögött könnyeznek. :D
Ettől függetlenül van tapasztalatuk, jó meglátásaik. Ha sikerül tanulni belőle, talán nem leszel olyan, mint ők :)
Nem csak magadat kell ismerned, hanem a másik nemet is. Kicsit olyan ez, mint a sakk. A végén azt látod, hogy megvertek, de nem biztos, hogy tudod, miért.
Azt szokás mondani, ezért érdemes filmeket nézni, történeteket olvasni, mert olyan érzelmi szituációkkal is találkozhatsz bennük, amelyeket még nem éltél át, ellenben felkészítenek rájuk.
Azért fontos elemző módon tanulni a hibákból, rávilágítva a háttérfolyamatokra, mert úgy képes vagy megérteni a miérteket, nem pedig esetleg depresszióba süllyedsz a kudarc okán.
Teszem azt, múltkor néztem egy csaj önvallomását, ami már eleve tanulságos volt abból a szempontból, hogy kinézett magának egy pasit, de az még csak barátnőkét sem hivatkozott rá. Ellenben vele volt 4 évig, utána pedig kisírta, hogy vegye el a fószer.
Ez eleve sok dologról mesél a vonzás törvényei kapcsán, de ott vannak a kisebb, hasznos részigazságok is: A csaj a 4 év alatt több jó pasival is randizott, de egyszerűen nem bírt elszakadni a csávótól érzelmileg, akit benézett magának, így hát hiába voltak az ürgék akár abszolút értékben jobbak, hiába udvaroltak akár remekül, a kezdettől el volt kaszálva az esélyük.
Ha éppen Te kerülsz be egy ilyen szituba a szopó ágon, utána csak nézel hülyén, és megkérdőjelezed a saját képességeidet, és akár rossz irányba is változhatsz. Ellenben, ha ismered a fenti storit, tudod, hogy ez is egy lehetséges szkenárió, pár jó keresztkérdéssel mögé láthatsz, és elkerülheted a csalódást.
A tudás mindig hasznos.
A misztifikálást te műveled azzal, hogy általánosságokat pufogtatsz a "neked való" párral.
egy haverom is eloadta mindig h hany evig keszult arra h keszen alljon egy komoly kapcsolatra
Harvy? :D
Itt arról van szó, hogy megértsed, mi miért működik. Ha teszem azt a múltban nem jött össze egy csajjal, akkor utólag legalább kielemezheted, és levonva a tanulságokat, nem követed el újra ugyanazt a hibát. Így talán a következőt nem cseszed el. Teszem az, nagyon bejött a csaj, de számodra megközelíthetetlennek tűnt, mert túl szépnek vagy akármilyennek tartottad a belső prekoncepcióid alapján. Ezáltal soha nem voltál képes eléggé lazán viselkedni a társaságában, ha közeledtél, is inkább az egója simogatása lett belőle.
Ilyen hibákat a múltban, vagy akár a jelenben mindenki elkövet, de ha jobban mögé nézünk a vonzás logikájának, elkerülhető, és lehet, hogy lesz belőle egy jó kapcsolat. A tudást sokféleképp lehet használni. Ha jól áll a kezedben a kés, kaját főzhetsz vagy gyilkolhatsz is vele.
Ha pedig már megtaláltad a "megfelelő" párt, akkor sem árt jobban átlátni a másik pszichéjét. Sokan nem teszik, aztán boci szemmel pislognak, amikor teszem azt megcsalják, vagy leépítik őket. Ez elkerülhető, ha
- tudatosabban választasz párt, nem csak akire projektálod, hogy számodra megfelelő
- átlátod, hogy a párod VALÓBAN elégedett-e a kapcsolatotokkal
- ismersz eszközöket, amelyek valóban helyes irányban tartják a kapcsolatodat, nem csak te hiszed így
Nem a kivagyiságról szól a dolog, hanem, hogy értsd a gyakorlatban, mit miért teszel te és a nők. Ez mindkét fél érdekét szolgál(hat)ja a szándéktól függően.
Milyen stukival tolod mostanában? Még mindig az SVD?