Hozzászólások
Elsődleges fülek
Én megvettem rég a Goldot, de fogalmam sincs milyen :)
Értem én, de azért nehéz nem kultúraellenesnek venni a felvetést. Nem is értelmezhető, mert az embernek igénye van rá, más faj lennénk, ha nem így tennénk, és nélküle talán állatok is. Persze ha ember lenne a lugasépítő madár műveit is kultúrának hívnánk.
Nyilván mindenki hallott már itt a Maslow-piramisról. A mindennapi túléléshez nem a reggeli Dosztojevszkij kell. Ha bomba potyog rád, akkor az az első, hogy elrejtőzz előle, de a rejtekben szükséged lehet fogódzókra. Ha Shakespeare-re nemet mondasz, az olyan, mintha Kovács Áron ácsra mondanál nemet (a te analógiát Shakespeare-t az összes mesteremberrel állítja szembe). Mármint egy darab alkotóra, ha nem is akármilyenre. Bizonyos mesteremberek és bizonyos művészek nélkül lehet élni, az összes nélkül vagy egy bizonyos szint (mennyiségi és/vagy minőségi) alattiból már problémásabb.
Másrészt meg a jobb helyzetben van annak a piramis aljának kielégítése annyira természetes, hogy kevésbé tűnik értéknek. Akik meg rosszabban... nos, nem minden elmaradottabb országokban boldogtalanabb az emberek, és ha alacsonyabb is esetleg az életkor, nem biztos, hogy kevesebb idejük jut egymásra és számukra értékes dolgokra, mint nekünk, túlstimuláltaknak, gályzóknak.
Meg hát úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy vályogház kerti budival és kultúrával, vagy palota nélküle. Szerintem fix egyes, de ahogy korábban írtam, ez sem elképzelhető racionálisan. Mindenesetre hiába van áramod és gigabited, ha úgyis sötétben maradsz. Persze a kórházakhoz a rossz nyelvek szerint tényleg nem árt az áram, de nem vagyok én se villanyszerelő, se orvos.
A szemét mindig több mint az érték, mindig több LL Junior van, mint Beethoven. De kókler "mesterember" vagy gyökér munkaerő is, más kérdés, hogy még átlag alatti szinten is lehet hasznuk, amire populációs szinten szükség lehet, ebben igazad van, ha ezt írod, nem is reagálok. Kérdés, hogy sörfőzőkre szükség van-e? Lehet sör nélkül élni (hihetetlen, de még nem szakadt rám a mennyezet). És még mennyi minden nélkül lehet, ami most annyira létfontosságúnak tűnik.
Ui.: Azért egy-két futtatott kutyaütőt leszámítva az átlagos művész még "békeidőben" sem keres annyit, mint egy hasonló kategóriás kőműves. Persze nálunk érdekes a helyzet, például egy főre jutó színházban, társulatban például nem tudom, hogy leveri-e bármely más világváros Budapestet.
Ha a John Smith jobbágy által 1600-ban megtermelt sonka vagy a Hamlet közül kell választanom, akkor az fix kettes.
Mondjuk Michael Jackson úgy aránylik Shakespeare-hez, mint Delhusa Gjon Arany Jánoshoz.
A kultúrkörünk morális beidegződéseire nagy hatással van a kereszténység (egyébként messze nem csak az viszonyul elítélően a témához), de az vallástól teljesen független, hogy a gyereknek jót tesz-e, ha prostituáltat csinálnak belőle. Mindenesetre a mi kutyánk kölykénél a saját társadalmi normákat szerencsésebb előkapni, mint másokét.
Az ázsiai gyermekprostiúcióról tudsz egy jó összefoglalóval szolgálni? Érdekelne, hogy pontosan mennyire is volt OK. Már csak azért is, mert sok szürke helyzetre jellemző a kifehérítés vagy kifeketítés.
Már nyelvileg kizárt, hogy fétis legyen a pedofília, legfeljebb fetisizmus lehetne, de ez a kategorizálás számomra újszerűnek tűnik. Nem a parafília szót keresed?
Nem kell megbánni, csak maga a gondolata olyan volt, mint az elsőzés, ezért nem éreztem át a relevanciáját. A baromságot ignorálni kell, az értelmes kritikát pedig megfontolni. Vagy ha nem időmilliomos az ember, ignorálni mindent.
Az lehet, hogy utálni fogom a játékot, de azt legalább elérték, hogy most már érdekel. Már benne van a csőben, 10-15 év, és sorra kerül.
Értettem, hogy nem az eladásokra gondolt, de éppen az a bajom, hogy a fröcsögő idiótákból vonja le a tanulságot, miközben a játékok sikeresek. Vannak bukott kísérleti játékok, de ezek az ellenpéldák.
Az meg természetes, hogy változásnál hiszti van, a változást várókkal pedig nem mindig fedik egymást a változás miatt hisztizők, de ha mégis... ki ne tudna ezer dolgot mondani, amiben váltást szeretne, de el tudnák úgy cseszni, hogy kiakadjon? A fenti tweet az egybites közhely volt a témára, ami fórumbenyögésnek elmegy (egymilliárd hasonló esetben olvastam már szinte ugyanezt), de bölcs megmondásnak kissé keveslem.
A konkrét játékokat magukat nem tudom minősíteni, de a partvonal mellől számomra is vannak ijesztő vonásaik, ha újítástól való félelem. A Death Stranding biztos nagyon jó, de amikor a gombára vizeléssel reklámozzák, és a videón nem látod, hogy mi lesz benne a játék a fedexezésen túl, akkor nem meglepő, ha visszamondod a 60 eurós előrendelést, amit a hájp hevében ejtettél meg (persze nyilván ostobábban is fel lehet ülni az antihájp hullámaira). A TLoU2 is lehet marha bátor, de az elnyújtottság és ND-sablonos játékmenet hírei nem hangzanak jól (tudom, annál nem ezért jönnek a leghangosabban a kritikák). Én például nem bánnám, ha egyszer arról hallanék, hogy az ND a játékmenettel is foglalkozik, amikor innovál. A Crash Bandicoot és a Jak 2 még erről szólt (ami fasza volt, de sokan jobban szerették a Banjo-Kazooie-klón Jak 1-et; én is, mert a folytatásokban elvitték az amúgy jól továbbfejlesztett ugrabugráról a fókuszt, újítva ugyan, de trendeket lovagolva, és mából nézve rosszabbul öregedve).
És mivel a Death Stranding kísérleti játékhoz és új IP-hez képest jól fogyott, a TLoU 2 tarol, tényleg csak a Madden jár a játékosoknak. Főleg azoknak, akik baromságokat csiripelnek. (Á, látom valami Mega64-es arc. Akkor ez biztos humor akart lenni tőle.)
Na újranézem a The Last Jedi-t, abban is vannak bold story riskek.
RE@L már régen megoldotta: a játék neve nim, a Google dob ki stratégiákat, ha szükséged van rá.
A játékmenet kopott, de az még elmenne. A level design volt, ami annak idején is a sírógörcsökig őrjített - volna, ha nem lennék vasmacsó, aki házi pálinkával és tiszta kaszpaicinnel fogyasztotta. Pár hónapja a Reach emészthetőbb volt, de rajongóvá nem váltam (az se mai gyerek nyilván).
A 4-re leszek kíváncsi, mert azt olyanok is dicsérték, akik az elődöket ugyanannyira utálták, mint én, és az már végre nem Bungie :) Meg az ODST, mert más a koncepció.
Attól, hogy nem emlékszik a gyerek valamire konkrétan, a személyisége fejlődéséhez hozzájárul.
Nincs jogosítványom, rühellek vezetni, sosem dolgoztam a polgármesteri hivatalban. Talán kezdetnek ez a három indok megteszi :)
Ha messzebb megyek, akkor más vezet, IC/nemzetközi/balatoni vonat vagy repülő. De én többnyire eljutok mindenhova gyalog (7 perc a városközpont), busz és fuvar meg van, ha kell. Engem pont nem érint az itteni vonathelyzet (napi egyre csökkentették, a busz rendben van), de a kollégám járt pórul rendszeresen, és kétszer kocsmázás után elkísértem, persze, hogy ebből egyszer pont belefutottunk akkor is abba az őrületbe, amibe ő rendszeresen.
Látom a szintkülönbséget, ha Budapestről Győrbe vonatozok, vagy ha onnan Debrecenbe, és nem innen kerülök a vadkeleti járatokkal. Más dimenzió, bár pont Debrecenbe mindig rendben lezötykölődtem több átszállással a személyekkel, tehát azon a vonalon kimaradt a nagy késés élménye. De amúgy volt arra is példa, hogy az Érd-alsó-Kelenföld 9 perces út 40 perces késéssel indult.
Felénk* ez olyannak hangzik, mint amikor Jodának arról panaszkodunk, hogy a gigabitből csak a sávszél felét tudjuk kihasználni adott letöltésnél.
*Bár nálunk éppen autópálya van és távolsági busz, azokat érinti ez inkább, akiknek a vonat jutott megyében. Munka után másfél órás hazaútból simán tud 4-5 órát csinálni a MÁV. Illetve ha itt felszállsz a vonatra, akkor olyan büdös leszel, hogy vihetsz váltásruhát munkába.
Halo War 2
Az Ensemble után egy másik híres RTS-iparost fogtak be a Creative Assembly személyében, de sem ez, sem az eltelt sok év nem látszik a két rész között. Van szebb grafika, átvezetők, új egységek, végre nem WarCraft 1-es az útkeresés, de a kampány még mindig ugyanaz a kontrollerre szabott bohóckodás. Covenant helyett van majdnem Covenant, na puff. Viszont kevésbé lila, ez nagy erény. Azért az első pályán összeomlott attól, ha egérrel indított az ember támadást, a szokásos MS-es bugosság.
Kooperatívban és Game Passban egynek elment, de RTS-űr pótolására alkalmatlan. Vagyonokért lehetett volna még DLC-ben kampánytartalmat venni, de kihagytuk a lehetőséget.
Halo: Combat Evolved Anniversary
Megpróbálhatnám objektíven leírni, hogy milyen a játék, de akit érdekelt, az jó eséllyel tudja. Inkább őszintén megosztom az érzéseimet.
Mert régről sem volt jó emlék, de kitaláltuk, hogy co-opban adunk a Halóknak, erre a régi PC-s részekben nem volt esély. Nem szerettem sose a világát, a látványát, de ezen az erényeiért túl lehetne élni, ha nem lenne kiakasztó. Egyszerűen a level design Ed Woodjai dolgoztak rajta, majd' minden pálya második fele backtrack, vagy a következő pálya az. Elnyújtott idegesítő lila űrhajóbelsőkben ez akkor is nagy élmény, ha elfogadjuk, hogy a Covenantnál és egyéb dögletes emberenkívülieknél ilyen a hajóarchitektúra és az art direction. Azt értem, hogy mit ettek sokan a játékon, de az meredek, hogy emiatt nem törték össze lemezek millióit. Egyszerűen tényleg tönkre tudja vágni az egész játékot.
A co-op volt tehát új élmény, de abból is kilógott az agyfasz. A Dark Soulsban értem, hogy miért nincs pause, de itt a marha a hosszúnak tűnő pályákon kevésbé. Checkpointok persze vannak, de idegesítő. Főleg amikor találsz egy videót (akár harc közben véletlenül), és addig elvileg kitesz a pause menübe a játék, de valójában addig kinyírnak, ahogy a társadat is. A kedvencem azért az volt, amikor haladtunk a csőben egymás mögött, és méterenként ráteleportált minket a másikra és vice versa. Többször is efféle teleportálásfesztté változott a játék.
Az AI még mindig szórakoztató tud lenni, ahogy a tapadós gránát is, a Warthog irányítása viszont sokkal kellemesebb volt emlékként, most rühelltem. De a legfőbb játékélményforrás, hogy együtt lehet szidni a fejlesztők felmenőit, és ez olyan bajtársiasságot teremt, mintha csak egy lövészárokban húznánk le együtt éveket. Ahol az eltelt idő esztendőknek tűnik, az ellenség pedig a játék.
Már készítem a testem a második részre!
Pont nem Marvel, de nekem az ugrott be, hogy követte le a DC is a riválist (ezek már 1943-as és 1945-ös borítók):
rwurl=https://static3.cbrimages.com/wordpress/wp-content/uploads/2018/05/batma...
rwurl=https://static0.cbrimages.com/wordpress/wp-content/uploads/2018/05/batma...
Ezzel fel lehetne lépni, mert a mai borotvákkal szinte lehetetlen. De ez 10 éve is így volt, és már 1997 óta nehéz, amióta borotválkozom. Maximum, ha megszokom a használt pengét, és cserélés után is hasonlóan izomból akarom, de ez egy alaklom, ha hülye vagyok.
Persze lehet, hogy az én képemen vastag csak a bőr, de ezek alapvetően nem vágnak, ha nem direkt retróeszközt választ az ember.
Szerk.: Villanyborotvát sosem próbáltam.
Weinstein rámenőssége éveken át volt nyilvános poénok tárgya, ennek fényében már ott vicces volt, amikor mindenki meglepődött rajta, ahogy ezek büntetőüggyé váltak.
De mi legyen Balassival és Polanskival?
Szerencsére vannak, akiket nemesebb szempontok motiváltak a lepontozásnál.
rwurl=https://gamepod.hu/dl/upc/2020-06/424891_img_20200620_004851.jpg
A Sly 2 már annyira 10+, hogy 16 éves.
Én a feliratot nem mindig.
Vagy nyelvtanáré. Persze abban óriási a szórás, van a duplájáért és a feléért is (és ezek sem szélsőértékek), de nem számítana arra sem extrémnek.
Szerintem annyiból van igaza, hogy többé-kevésbé ezek progresszívek voltak a maguk idejében, illetve a világháború idején betöltötték a propaganda szerepét is. Csak ugye van, aki ma nem az, de mondjuk a korábbi évtizedek progressziójával retrospektíve egyetért, vagy átélte, de ami ma megy az, sok neki, és ezen megbicsaklik a logikája, mert tényleg egybitesen mindenkit ugyanarra a "fejlődési ívre" helyez el, és a mindenkori teljes csomag melletti csápolásban gondolkodik. Ez bődületesen leegyszerűsítő ostobaság. Egy intelligens és önálló vélemény alkotására képes ember éppenséggel képes szelektálni, és akár a saját ideologikusabb kedveltjeivel, kedvenceivel is - részben - vitatkozni, ahelyett hogy két lábon járó rezonőrré változzon. Mindez olyan készségekhez sem árt, mint az önirónia vagy az ellenfél érveinek, világnézetének elismerése.
Mindazonáltal sokan tesznek úgy, mintha meglepődnének. Nyilván nem minden minden át tudatosan annyira gyerekként, kevésbé volt arcba tolva (már amiben, annak idején láttam vagy féltucat Star Trek: TNG, de intellektuálisan zavaró volt a szájba rágása annak is, amivel más körítéssel simán azonosultam volna), nem kultúrharcos szemmel nézte stb.
Persze látszik rajtuk a kor: az első X-Men-füzetekben mindenki fehér, Beast sem kék vagy szőrös (és nem is zseni). Azt már csak félve teszem hozzá, hogy a tévéshopos stílussal rosszabbul öregedtek, mint az Ómagyar Mária-siralom vagy - hogy korban közelebb állót mondjak - a Rákosi-beszédek, de nem voltam akkor gyerek, célközönség nem leszek soha.
Szerk.: Sokszor amúgy tényleg olyanok hőbörögnek meggyalázás miatt, akik nem is tudnak róla, hogy az eredeti matériában is megcsinálták már az adott húzást. Ha nem is a '60-as években, de nem tegnapelőtt, amióta rajongónak hiszi magát. Tehát ebben a kontextusban jogos, amit ír, de minden nézőpontból nem áll meg.
A PS4-nél volt is exkluzívnak annak idején Order, Knack, Driveclub. A PS3 meg legendás :D
Nem nehéz megugrani exkluzívokban a szintet, de nem biztos, hogy sikerül, bár valami ütös csak lesz. A TLoU2 vagy a Ghost of Tsushima cheat lenne.
Amikor Axeleróról váltottam Chellóra, akkor előrelépés volt. De vágtam a centit, hogy menekülhessek Digire, mert egyre rosszabb és rosszabb lett. A Digi azóta nemcsak gyorsabb és olcsóbb, de stabilabb is. Persze sok éve így nem is volt sok közöm máshoz.
Nem kell új topik, egy betü lecserélésével lesz itt világkése.
Mit kell nézni? Hónapok óta van steames adatlapja.
A Válasz Online egy totál kulturált jobbközép portál, melyet a teljes hazai fösodor is így kezel, csak a kormánypártiak utálják.
Régóta gyűjtöttél a SABMillerre, és most jöttél rá, hogy 4,5 éve megvették előled?
Van egy jó hírem: a pénz sörbe fektetése mindig megoldható.
Az elsö deci pálinka után.
Szerk.: Eltompiltságodban szerkesztettél :(