Hozzászólások
Elsődleges fülek
Nagit kb. Ugy kepzelem el mint Dexter a Dexter laboratoriumabol :D
jah, mert olyan gyakran égnek porig a kocsik az ülésfűtés zárlata miatt :D
Miért is? Bármilyen szolgáltatást véglegesen megvenni retail áron jóval drágább, mint rendszeres szolgáltatási díj ellenében.
Jah, mert ha valaki előrendel egy játékot az nem kritizálhatja? Én is évek óta várom a cuccot, de sajnos az utóbbi időben elég sok kiábrándító tartalom jelent meg belőle - nem csak számomra. Ettől még biztos jól fogok vele szórakozni, de tudom reálisan értékelni, te viszont szokásos ultrafanboyként viselkedsz.
ööö, nem? Talán inkább beletesz pár órát a játékba mielőtt megírja a kiadó útmutatásai alapján a cikket + nem kapja meg early releaseben, mint a seggnyaló újságok, stb.
és az a baj, hogy a 10/10-es reviewk már kb. 1 éve a fiókban hevernek. Sztem Angry Joen kívül nem lesz újságíró, aki bármi rosszat is mer mondani róla...
Ez a macskás sori mennyire brutális a cicákra nézve? Barátnőmmel nagy cicások vagyunk és nem tom mennyire lenne felkavaró és inkább kellemetlen.
Belső nézetből olyan, mint valami 90-es évekbeli autóversenyzős játék, csak szebb, de a mozgás, a fizikai érzet teljesen olyan :D
ha olcsóbban adják a kocsit, akkor teljesen jó dolog. Pl. ülésfűtést csak télre fizeted elő, nyáron nem. A drága navigációs szoftvert csak akkor fizeted elő, ha tényleg utazgatsz. Van ebben ráció.
Csak szólok, hogy vagy 2-3 atombomba is az óceán mélyén pihen valahol...
Küldjétek át a cikket Dúró Dórának, hátha ledarálja az új PS5-öt :D
Ez a depresszió nekem annyira egy mesterkélt dolognak tűnik, és pont ilyenek miatt gyűlölöm a modern pszichológiát. Miért ne érezhetné magát az ember rosszul, miért ne lehetne rossz kedve, miért ne viselhetnék meg a körülmények, miért ne érhetné csalódás, ami megviseli. Mintha lenne valami tökéletes állapot, amitől ha eltérsz már depressziós vagy. Nem azt mondom, hogy nincs ilyen betegség, találkoztam olyan lánnyal, akinek tényleg, az átlagember számára semmi különös problémája nem volt, mégis lezsibbadt a zuhanyzóban és nem bírt kimászni magától fél óráig, meg ilyen fizikai tünetei is voltak, ezt elhiszem, hogy betegség. De az, hogy valaki szarul érzi magát, mert nem jöttek be a számításai, nem váltak valóra a vágyai, hosszú idő után kiábrándult és reményvesztett lett, na ez szerintem nem betegség, hanem pont, hogy normál emberi viselkedés.
Az ilyen csóringer körülmények között vergődő, 25 évesen őszülő, de a templomban vidáman vigyorgó vallásos pozitív arcok fejében sokkal nagyobb baj van szerintem. Jah, meg hát füvezni is lehetne tényleg, vagy nonstop bebaszni a haverokkal, az ilyen emberek bezzeg nem depressziósok :D
mondjuk várható volt, hogy előbb utóbb ezt a területet is elfoglalják az SJW-k...
Ez alapjan a leggagyibb mini annyi mint az S20+ szal nem ertem Joda erveleset... sokkal dragabb az apple most is, max. a top Samsung modell kozeliti meg az iphoneok arat.
https://www.creality3dshop.de/collections/3d-printer/products/creality3d-ender-5-pro-3d-printer
Ender 5 Pro-t ismeri valaki esetleg? Vagy magát az Ender seriest? Azt vettem észre, hogy van itthon pár cucc, amiről letört valami műanyag rész, de egyébként továbbra is használható lenne, ha kicserélném az adott alkatrészt. Ilyen kisebb műanyag eszközök gyártására ez mennyire lenne ideális? Persze mellette nyilván jó lenne kreatívkodni.
Van más modell esetleg amit ajánlani tudtok hasonló árban? (130-150k között)
-1
Bombazo
Most vagy az én tolerancia küszöböm magasabb vagy csak szerencsém van, de mondom én 10ből inkább 1x találkozok tahóval, pedig sokat járok moziba. Általában ilyen este 8 óra utáni vetítésekre járok.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=_hJ5CwsphdQ
Mother of God :OOO
Eddig is a legjobb sorozat volt toronymagasan Netflixen (meg úgy általában), de innentől a történetszál még sokkal drámaibb és izgalmasabb lesz.
A Dianát játszó színésznő egyszerűen tökéletes választásnak tűnik, szinte olyan, mintha őt látnám.
Csak emiatt nem mondtam még le Gayflixet.
+1
Ha filmélmény akkor az nekem a mozi. És ez felnőtt koromra hatványozottan igaz lett, gyerekként még a gagyi másolt VHS-es filmek is fantasztikusak voltak, de ma ha van olyan film, ami igazán érdekel, akkor azt csak is moziban akarom látni először.
Egy Interstellar, egy Inception, egy Függetlenség Napja, Gyűrűk Ura, Avatar, First Man, Avengers End Game, ezekért hálás vagyok, hogy moziban láthattam őket. Az életbe nem adná vissza azt a feelinget egy haveri társaságos TV előtti "mozizás", mint ezeknél a fullon lévő nagyterem.
És érdekes módon én tahókkal is ritkán találkozok, olyannal meg aki kizökkentően idegesít tényleg csak elvétve. Sztem Reaper atomérzékeny, fullstressz személyiségével van itt a baj.
A mozi nekem szinte egy rituálé vagy meditáció, 2 órára kiragadt az unalmas szürke hétköznapok valóságából és elvarázsol. Ha megszűnnek a mozik, akkor rohadjak meg az lesz a célom, hogy vegyek egy sajátot.
ha a másik autó nincs, akkor nyilván nincs baleset ;___)
Valaki írta itt, aki tapasztalt vezető Pesten, hogy abban a kereszteződésben kb. muszáj amint lehet kifordulni, mert amúgy sose férne be az ember.
Nincs ember aki számítana arra, hogy 150-el fog repeszteni valami állat a belvárosban. De ezeket ugye a szakértők döntik el, a bíróság meg kötve van hozzá.
Nekem se volt korábban gond, most viszont egyáltalán nem jó.
Egyébként van egy olyan érzésem, hogy ez az idióta fog még balesetet okozni, na akkor kíváncsi lennék, hogy mosdatnák ki, meg mit kezdenének a népharaggal.
Igen, ezt más is mondta már. De szerintem az is olyan lenne, mint a barátnőmmel, hogy az elején minden problémámat elfelejtettem, aztán szépen lassan visszatértek a gondjaim. Ez ilyen tüneti kezelés lenne csak, és persze, akkor már egyből van egy cél, meg másért élsz, de nekem az a bajom, hogy még nem éltem úgy igazán, ahogy szerettem volna.
Az olyanhoz hasonló arcokból álló haveri körömet, mint akiről mikka írt szinte teljesen leépítettem elmúlt 2 évben, azok tényleg csak buliznak, csajoznak, ökörségeket csinálnak, és full üres az életük nekik is, csak ők ezzel feledtetik. De nekem sose adta az az életstílus igazából, én mindig arra vágytam, hogy legyen valamit csinálni. Ezért volt jó régen a CS vagy a foci, de előbbi fenntarthatatlan lett volna úgyis, utóbbiban meg nem voltam elég jó sajnos.
De hány meg hány családos apuka van, aki ki van égve, hiába vannak ott a gyerekek, a szép feleség...
Igazából nem gondolom depressziósnak magam, mert tudok örülni, csak kevés alkalommal van rá lehetőségem. Pl. Apexezni, AoE-zni, Quakezni (Valorant dead game és undorító netcode miatt csak agyvérzést előidézni jó) szeretek haverokkal, ezért nem jut időm single player gamekre.
Amikor kirándulunk, túrázunk hegyekben azt imádom, nagyon élvezem, amikor tavaly Los Angelesben voltunk az tényleg a valóra vált álom kategória volt, iszonyatosan élveztem. Csak utána jön az érzés, hogy de jó lenne újra ott lenni, vagy elmenni Japánba, vagy New Yorkba, és most covid ide vagy oda, ezek a 10 napos utazások milliós tételek, amiket én spec jelenleg csak akkor engedhetek meg magamnak, ha egy csomó más dologról lemondok.
Én ezért mondom, hogy vissza kéne hozni pár középkori módszert a büntetési nemek közé :D
Barátnőm a legjobb dolog, ami történt velem, de ettől még hosszútávon nem változott rózsaszínné a világ. Ő pl. szereti a munkáját, ő sokkal inkább elégedett azzal az élet színvonallal, ami most van nekünk, van egy hobbija, amit imád és sikeres benne. Nekem ezek nem így vannak, és ez sokkal inkább szembeötlő számomra amiatt, hogy látom neki milyen.
Sajnos én mindig nagyravágyó voltam, akkor vagyok boldog, ha megkapom azt, amire tényleg vágyok és nem kell kompromisszumokat kötnöm. A kocsira mondhatjuk, hogy a számba repült, de így is iszonyatos örömöt okoz számomra a mai napig, egyszerűen a személyiségem akkor kerül összhangba a valósággal, amikor beszállok abba a verdába. De az az igazság, hogy ez csak látszat, mert közel sincs annyi pénzem, nem keresek annyit, mint akik egyébként ilyen kocsival járkálnak. Persze azt is tudom, hogy milyen jó az, amikor valamiért áldozatokat hozol és szép lassan összespórolod rá pénzt, nyilván ennél nincs jobb érzés. De az a baj, hogy már egyre inkább azt látom, hogy azok a dolgok amikre vágyok egyre inkább eltávolodnak tőlem, és huszonévesen még reménykedtem, de most már egyre inkább kezdem elveszíteni a reményt és ezzel egyenesarányosan leszek egyre boldogtalanabb. Egyszerűen nincs semmi, amit szeretnék, amiért oda lennék, ami meghatározná a létezésem, nincs hivatásom, nincs már hobbim se. Pl. futást nagyon szerettem 6 évvel ezelőtt, de teljesen kiábrándultam belőle, semmi örömöt nem lelek benne, edzést is abbahagytam, nem bírok hónapok alatt végigjátszani egy egyébként 10 órás single player játékot, nem tudok leülni és kiolvasni egy könyvet, állandóan csak unottan elcseszem az időt mindenféle hülyeségre.
Sztem a Hill House iszonyatosan overrated. Volt 1-2 jobb epizód, de nagyon vérszegény a sztori.
A sokat istenített ravatalos rész meg egy SNL rész igényességével ért fel számomra, annyira nem nőttek fel hozzá a színészek...
Viccen kívül ilyenekről beszélgetünk bent egyik kollégával. Most építkeztek, az asztalos közölte, hogy ő minden nyáron 1 hónapot lent van Balcsin családdal, szal úgy vállaja munkát. Szépen eldolgozgat nyugisan és rengeteg pénzt keres, jóval többet mint egy átlag jogász. Másik ismerősnek meg a kertésze abból tökéletesen megél, hogy gazdag emberekhez jár füvet nyírni...
Volt az a cikk a multis vezetőről, aki elment árufeltöltőnek egy boltba, mert elege lett. Lehet valami ilyen kellene nekem is, csak képtelennek érzem magam ilyen drasztikus lépés meghozatalára, meg nem is illik a személyiségemhez az a közeg sajnos. Nyilvánvaló, hogy már valami nagy rejtett tehetséget nem fogok felfedezni magamban ennyi idősen, amiből meg is lehetne élni, szal marad a vonat elé lépés előbb-utóbb. Lehet csak nárcisztikus vagyok vagy szimplán többet gondoltam magamról, mint ami a realitás.
ööö, nem rémlik olyan szabály a KRESZ-ből, hogy előzés közben átléphetnéd a sebességhatárt...