Hozzászólások
Elsődleges fülek
DOOM Dark Idők
A végére már nagyon megszerettem a harcrendszert, a végső Boss harc azért meglepett, ilyen könnyen még nem adott győzelmet Doom game. De a pályák nagyon jók voltak, élveztem felkutatni a vackokat, és a történet sem bántotta az agyamat, bár kiemelkedő sem volt. A nehézség viszont nem mérhető az Eternalhoz, sőt más Doom-okhoz sem, igazából csak a 18as fejezetben emlékszem olyan részre ahol megizzasztott igazán a játék. Az overall élmény mégis nagyon jó volt, nagyon lekötött végig és szórakoztatott. Kifejezetten várom a kieget.
Amit nem értek: van az a pálya ami igazából úgy Lovercraft ahogy van. De nem ilyen "ihlette" módon hanem explicit telibe. Az összes tengeri tematikájú body horror elem, zöldes színbe borult háborgó tengeri világ furcsa ókori épitészettel ehte Lovecrafti borzalmakkal. Sőt, voltak pálya részek ahol az "őrülettel" játszottak, pl ha balra fordultam mindig ismétlődött a folyosó, de ha jobbra akkor kijutottam meg ilyenek. Még maga Cthulhu is egy az egyben szárnyra kap és felröppen. Szóval ezt hogy boltolták le a jogokkal?
Wicked
Pusztulat volt.
SeriousSam-eket én is csípem. Valamiért a 3as nekem a fav, nagyon ki tud kapcsolni hosszú órákra.
Fú hát a Nolf 2 volt annó a kedvenc játékom. Azok a pályák, meg történet és humor. De a gameplay is nagyon szórakoztató volt. Nekem nagy csalódás volt amikor vártam az újabb részt de csak egy lapos lövölde jött.(Fear)
A fizikai kiadások is nagyon hiányoznak, hogy legyen mit polcra tenni. Mármint pl. a Blizz játékok mindig olyan gyönyörű kihajtható prémium kiadásban jelentek meg hogy öröm volt őket birtokolni. Diablo 4-nél volt először azt hiszem hogy nem volt fizikai. Ezekért az összegekért pedig hiányzik nekem a fogdosás élménye
Azta kutya meg a macska. Ez oda lett rakva.
Officiál: Május 15.-én jön a Dúm Setét idők. Holnap már újabb trailer is esélyes.
Értem és azt is hogy mi tud imponálni másoknak a játékban. Elfogadom hogy kellenek néha kicsit vadabb hajtások hogy ne ugyan az a koncepció ismétlődjön évtizedeken át. Néztem azt az egy darab teasert a Dark Ages-ről, az már most tetszik hogy a hangulat komorabb, vélhetően kevesebb színnel operál majd és a világépítés is low fantasy féle medieval vonalnak tűnik ami mind arra mutat hogy megint kicsit visszahozhatják a horror elemeket a játékba, amit imádtam a 16osban is. Nagyon tudnám értékelni mert nagyon szerettem benne azt a vonalat. A 16osban tényleg azt éreztem hogy egyre mélyebben szállok alá a pokolba, azokkal a zenei kórus témákkal, festmény szerű tájakkal, hidegrázós szinematikus élmény tudott lenni. Ehhez mérten a teljesen más erényekkel dolgozó Eternal egy őrült és színes theme park volt. Szóval kiváncsi leszek a Dark Ages-re, lassan biztos mutatnak róla többet, ha már idei megjelenés van teaselve.
Persze, ezt értem. De az sem segít sokat hogy a színesebb világ vividebb elemeket is kapott, minden fajta lőszer típus vagy effekt valahogy színesebb mint előtte. Konkrétan nagyon-nagyon sok tud lenni a szín a kijelzőn. Ehhez társul egy olyas fajta pörgés is ami szintúgy sok nekem. Úgy értem a 16-os pont annyira volt bonyolult mechanikailag hogy legyen kihívás de azért továbbra is "kikapcsolós" élmény tudjon lenni. Meló után félig agyhalottan a gép elé dőlve teljesen kitudott kapcsolni.
Ezzel szemben az Eternal-hoz kvára "bekapcsolva" kell lenni mindig, ami kicsit sem pihentető.
Szóval overall nekem se látványra se gameplayre nem jött be annyira mint a 16os. Én szerettem azt a sokkal egyszerűbb élményt ami volt.
Eternal nagyon jó játék de mint világ építés nekem sok volt benne a high fantasy elem. A 2016os Doom basic konceptje, vagyis mars+pokol és annyi, nekem jobban adta.
"Egy darab emlékezetes jelenet nincs a filmben.."
Én azért 3at találtam benne:
Fu de sokat toltam anno :D Ralehetett fuggni
Nekem is megvolt.
Ami végig kifogástalan volt az a díszlet/hangulat/képi világ. Mint amit a reklámban is mutattak, az a gyertya fény világosságú sötét nyomasztó terek tele füsttel, mocsokkal és leharcolt, szűk belterekkel. De elképesztően esztétikusan voltak minden képkockán kikeverve azok a borús színek akárcsak egy festménynél. Gyönyörű volt az operatőri munka. De ez a végletesen tömény és nyomasztó hangulat az első perctől az utolsó percig tartott szünet nélkül, vizuálisan végig nincs ebből lazítás vagy fellélegzés. Talán jót tett volna a film ütemének ha ezt néha megtörik. Így a sötét jeleneteket csak a nagyon sötétek tudták "megtörni".
A tempó viszont nem járt kéz a kézben a hangulattal szerintem. Akármilyen borús volt a vizuál, a feszültség nem mindig volt ott. Sőt, nagyon sokszor éreztem azt hogy nem érzek feszkót, nincs izgalom. Talán mert nagyon hommage volt egy darabig a film vagy mert nem volt elég feszesre vágva. Minden esetre az ütem nem volt egyenletes.
Jó értelemben lett egy méregdrága fan film mert tisztelettel és szeretettel viszonyult a régiekhez. De összességében nem sokat tett hozzá, a film nagyja csak ízléses tisztelgés volt. Nagyon stréber módon igényes tisztelgés.(Bár dícséretes mód fésültek össze szálakat a Promcsitól az Aliens-ig). Aztán hál isten a képi világ mellett sikerült végül mást is hozzá tenni a sagához. Konkrétan 3 jelenet volt ahol azt éreztem Nah, ez igazán eredeti ötlet volt! Amikkel hozzá tudtak tenni valami emlékezeteset a sorozathoz.
A zene a díszletek mellett tökéletes múlt idézés volt. A színészek pedig rendben voltak, a karakterek nagyja nagy utat nem járt be de szimpátia ébresztésre alkalmasak voltak. Nem tudom van e még több filmnyi anyag ebben, mert a több mint kiváló atmoszféra azért nem tud a végletenségig cipelni egy filmet. De itt összeségében sikerült neki.
A Downpour egy tisztességes játék de én annyira nem élveztem hogy újra elővegyem. A Shattered-el keveset mentem mert nem rántott be és nem terveztem erőltetni. A Book of memories viszont tudatosan maradt ki.
A többit mind szerettem. Az Origins egy biztonságos SH élmény lett a Homecoming pedig rengeteg okból nagyon szerethető és egyik oka tényleg a fasza történet.
Az első 4 rész viszont nekem szent tehén. Imádom mindegyiket, szinte fanatikusan.
Én kedvelem a Homecoming-ot de ott már alaposan érződött a nyugatias értelmezés. Leplezetlenül reflektált az akkor már bemutatott mozifilmre ami már önmagában is nyugatiasabb lett mint az alapanyag. Meg alapvetően inkább olyan volt mint egy igényes fan munka, nem minőségre hanem tartalomra. Mintha találgatták volna sokszor hogy ez vagy az, elég Silent Hill-es-e, vagy sem. Piramisfej sem azért jött vissza mert nem tudtak volna újat kitalálni (elég király boss-okat pakoltak a játékba) hanem mert túltolt szorgalommal keresték a kohéziós pontokat a brand minden médiumával néha kicsit lebukva hogy annyira elmélyült tudásuk/fogalmuk még sincs.
A 14es Zilla legalább nyomokban hatásos volt, gondolok itt a méretekre meg a monumentalitásra. Voltak benne piszkosul hatásos snittek. A Skull Island már jobban elindult az arcade irányba, de még belefért. Működött.
Aztán jött a King of monsters. Konkrétan az agyon melodramatizált széteffektezett film ami annyira fárasztó volt hogy arra szavak nincsenek. Ráadásként az egész kurv@ film vagy narancsban vagy full kék színben úszott vagyis inkább fulladozott.
Aztán jött a fullba arcade vonal: a majom meg a gyík. Az már teljesen gyerek film lett. Annak persze jó. De érezni lehetett hogy innen már nem lesz visszaút. Nem is lett.
Logan Lucky és Last Duel volt eddig vele a kedvencem, azokban nagyon meggyőzött. Azóta bármit is megnézek vele.
Meg is néztem a Semmelweist.
Egészen meglepett a film mert végig lekötött és még élveztem is. Ízléses film volt jó atmoszférával, szép zenével, igényes megvalósítással és kellemesen érzelmes hangvétellel ami jól állt neki. Szerintem kifejezetten jó magyar film lett.
Hangos zabálás, telefon nyomkodás, folyamatos pofázás, kuncogás, notórius mozgolódás óriás hajkoronával, vagy amikor jó kis hurutos köhögéssel végig kísérik a filmet...
Én rohadtul csípem a Lynch filmet, de azért jó sok dologban letért a könyvtől egyéb utakat járva. A hang lövedék fegyvertől, a "sleeper has awakened" kiválasztott narratíván át az esőben ázó Arrakis-ig.Viszont egy csomó dolgot jól csinált. Pl imádtam Paul belső mológjait amik bemutatták hogy Jessica milyen analítikus gondolkodásra tanította őt minden helyzetben. A díszleteket is imádtam meg a film hangulatát.
Moken, nekem pl. nincs bajom a meglátásaiddal és szerintem jogom se lenne hogy legyen. Nekem nem világos hogy neked miért olyan elviselhetetlen ha másnak ennyire eltér a véleménye vagy ízlése, meg hogy miért kell mindig gyors léptekkel eljutni a személyeskedéshez, nehéz lesz így egymást megérteni ha egyből torokra mész.
Midnight Mass-et akkor leszedem. The Haunting of Hill House-t imádtam, de a Haunting of Bly Manor már sokkal gyengébb volt. Dr.Sleep viszont adta.
Indy5
Egyetértek a leírtakkal, annyival egészíteném ki hogy az új film alatt realizáltam mennyire fontos komponense a Jones filmeknek Spielberg . A sajátos stílusa, ahogy akciót rendez, karaktereket vezet illetve a humora ami mind a 4 filmet áthatja. Ezért az újból nekem Spielberg kézjegye is piszkosul hiányzott. A 4es film se volt egy mestermű, de fél perc alapjan megmondja bárki ki rendezte.
Megértem, bár az SF és Tekken részek mindig sokkal több ideig készülnek de több ideig is maradnak az esport érában.
MK részek gyorsabban keszülnek és rövidebb életüek is. A mostani esetben a 11-el összevetve az MK1 a kevesebb több receptet váltja be szerintem. Kevesebb tartalom talán, de ami van az viszont mindenben jobb mint elődje.
Kiváncsi leszek hogy Boon-ék hogy értették amikor azt mondták ezt a részt hosszabb életüre tervezik. Egy aftermath féle expanzió boritékolható gondolom, talán több is.
Azt én is adnám, sőt sokféle játékot megnéznék az MK univerzumot használva. Warnert se értem, se a Boonékat mert a mai napig pl oda vannak a népek a Shaolin Monks-ért. Lenne jövője az IP-nek a fighting műfajon kívül is.
Zaxxnak:
Hát amúgy a towerek attól még vannak külön a játékban, de persze az is van amit írsz.
Ezek a mezők amikre boardgame szerűen haladva lépegetsz álltalában harcot rejtenek, igen van amikor sima harc van amikor pedig test your luck szerűség. Van amikor ambush, van amikor secret fight. De van amikor tanító harc van. Van amikor egy mező mellett egy teljes torony emelkedik ki a földből, ott azt kell végig nyomni. Van amikor kincses láda van a mezőn lootolásra, van amikor meg Test Your Might pl. Én azért élvezem nagyon ezt a játékmódot mert miközben gép ellen gyakorlok közben egy amúgy iszonyú hangulatos társasjátékot is játszok és ez valamennyire feldobja a gyakorlást.
MK1
22 óra után az a benyomásom hogy ez könnyen lehet hogy a sorozat legjobbja lesz, annyira élvezetes a harcrendszer.
A story mod végig lekötött, jó a design és a karakterek is, Invasion modnak hála a gép elleni gyakorlás sem unalmas annyira.
Eddig megvagyok lepve, mert minden téren jobb mint amire számítottam.
Spielberg? Dehat Mangold rendezte
Sose toltam ki az első két Doom-ot, ezt most pótoltam.
Hát ami nagyon meglepett az az hogy az első rész milyen rohadt jó. Úgy értem ahhoz képes milyen régi, iszonyúan változatos, rengeteg szint, mintát használtak hogy tematizálják a fejezeteket meg azon bellül a pályákat és rohadt jól sikerült. De nem csak a hangulat volt remek végig de a level design is, konkrétan élveztem minden pályának a végére járni. Ennyi éves távlatból is érthető miért lett klasszikus.
A folytatás is meglepett mert ilyen egy egyhangú és unalmas folytatást nem vártam. Technikailag kilehetett rá anno rántani, úgy értem több fegyó lett, meg enemy tipus meg vertikálisan bátrabb pályák. De a hangulat az konkrétan nem volt se kreativ vizual effort. Szinte végig ilyen texturázatlan semmilyen sötét nagy terekben mászkáltunk, amik max raktárra emlékeztettek. Nyoma sem az első rész változatos világának. Csak nagy sötét terek végig. Szinte összecsapott hatást keltett emiatt.
Kitolom most az összes extra pálya csomagot, Final Doomot meg Sigileket is.