Hozzászólások
Elsődleges fülek
Igen, minden zsörtölődésem és problémám ellenére nekem is teljesen pozitívan csapódott le, bármikor meg tudom nézni. Pl. oké, hogy ott van a vízilabda-meccs tablószerű bemutatása, de ott van az is, ami előtte meg utána személyes sztoriként fontos, csak az ilyen dolgokat kellett volna még jobban kidomborítani.
:D
A legnagyobb bajom azzal a filmmel egyébként az volt, hogy tipikus történelmi tablófilm, és abból is olyan, hogy kb. a gimis törikönyved lett leforgatva. Semmi érdekeset nem mond a korszakról, semmilyen extra tartalom nincs benne, pedig egy csomó érdekfeszítő dolgot ki lehetett volna benne bontani, és az külföldön is érne valamit.
Pl. nekem senki se csináljon olyan filmet, ami úgy mutatja be a 48-as forradalmat / szabadságharcot, hogy Petőfi szavalja a Nemzeti Dalt és aztán végigmegy a történelemkönyven, hanem inkább fogjon meg mondjuk két szabadságharcost, és mutassa be egy napjukat. A Szabadság, szerelem legalább félig képes volt erre többe-kevésbé, de persze ott is megkaptuk a szokásos paneleket Nagy Imrétől a vízilabda-meccsig. Ennyiben az is csak egy újabb "be lehet rá rángatni a kurva iskolásokat"-film volt.
A Kincsemben is legalább van annyi jó dolog, hogy ne a lóról szóljon (mellesleg imádtam a pozitív (!) kritikákban, amikor kiemelték, hogy "IGEN, nem a lóról szól, jesssz!" - csak hát igazából kurvára a lóról kéne szólnia :D), csak ott meg inkább a hollywoodi klisék felé menekültek az eredetiség elől. :D
Pedig olyan fontos filmeket lehetne csinálni, de asszem sosem érjük meg, hogy mondjuk a Köztársaság téri csatáról készüljön egy olyan mozi, ami adott esetben felkavarja a gondolatokat.
Szeretik egymást, na. :D Apropó Apu: én régen FAMot sem csíptem, de aztán elkezdte levenni a napszemüvegét meg nem annyira komolyan venni magát, és azóta kifejezetten bírom, szóval ő a bizonyíték rá, hogy meg lehet változni. :D
Szerintem most teljesen vállalható volt, legalábbis én régen kifejezetten gyűlöltem a stílusát, itt meg simán elviseltem. Amikor tegnap benyomtam a HírTV-t, mérgelődtem is egyet, hogy "baszki, csak előszedte a Gödrit már megint", de aztán pozitívan csalódtam. :D
7. Fontos vagy, és fontos a véleményed.
Nem tudom, melyik topikba férne bele, szóval legyen itt:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=hPUQYiYeFMQ
Baromi jó. :D
Minden második arckifejezésén felröhögtem... szal ja. :D
Nekem laikusként nem ez a feladatom, én csak filózni tudok pl. azon, hogy egy csomó fantörpikus technológia áll rendelkezésünkre manapság, szóval kizártnak tartom, hogy ne lehetne megoldani a dolgot. Ugye annak idején a zealotok még azt mantrázták, hogy a PS3 exkluzív címek annyira a gépre lettek kitalálva, hogy ezek bizony nem is működnének másutt... és lám, ott van PS4-en a Last of Us 1080p-ben, 60 fps-en. :D
Elhiszem, hogy a PS3 egyedibb tech, mint az előző Xbox, de azt nem hiszem el, hogy földönkívüli. A valóság szerintem itt inkább az, hogy a Sony vmiért a sztrímingben képzeli el a dolgot és kész, ennek pedig vagy nulla, vagy csak nagyon kevés köze van a PS3 specifikációihoz.
Lehet fogyasztóként egy elvárásod, de ha már "javaslatot" teszel a Sonynak, akkor már azt is nézni kell, hogy abból reálisan mi sülhet ki.
Ofkorsz, csak azért ott motoszkál az emberben a kisördög arról, hogy egy csomó féle módon meg lehetett volna oldani kompatibilitást gondolva a Cellre is (szoftveresen, de akár hardveresen is). Teljesen lehetséges lenne az Xbox One szintű minőség, csak akarni kéne.
Max Payne
A harmadik után gondoltam viszonylag sok év után újra előveszem az első részt is, mert kíváncsi voltam, hogyan áll ma a mérleg. Meglepően remekül, de azért vannak fura dolgok, amik szemet szúrnak az embernek.
A sztori és a szinkron pl. fenomenális: ma sem érzed cikinek a történet húzásait, McCaffrey hangja meg nagyon érdekes a fiatal Max bőrében. Egyértelműen nem az első és harmadik rész között eltelt 11 év felelős a finomabb túnusáért, mert itt-ott előbújik a MP3 keményebb-mélyebb orgánuma is... baromi jó alakítás. Az itt-ott felbukkanó szürreális elemek meg mindig is színesíteni fogják az egyébként tök szimpla drogos históriát, sőt, istenigazából ezek azok, amik talán a legélesebben választják el az első két epizódot a harmadiktól, ahol egy apró monás flashelésen kívül nulla ilyesmivel találkozol.
A játékmenet is simán megállja a helyét, igazából csak egy dolog volt, ami végig zavart: az, hogy nem lehet a földön fekve lövöldözni. Durván hiányzik ez a MP2-ben és MP3-ban megszokott fícsör, mert a kiszolgáltatottságban eltöltött másodpercek komolyan növelik a trial and error szerepét néhány pályán.
A teljesítményedtől függő, dinamikus nehézséget sem kedveltem annyira, mert nem mindig éreztem azt, hogy én vagyok a gyeplőnél. Összességében viszonylag jól működik a dolog, de azért elég sokszor észre lehet venni, amikor elkezdenek baromi nehezen halni a maffiózók, vagy épp ellenkezőleg: az eddig komoly kihívást jelentő ellen néhány golyótól kifingik, pedig te ráadásul még szarul is céloztál. Szvsz túlzás az a fejlesztőktől, hogy a játék magától variálja a sebződésedet, az ellenfelek életpontjait, sőt, néha még a célzás pontosságát is. Ha könnyűnek érzed, akkor azon filózol, hogy a játék kegyelmezett-e meg rajtad, de ha 20 méterről full healthről agyonlőnek shotgunnal, akkor is a Remedy-re gyanakszol. Bőven elég lett volna az a megoldás a Half-Life 2-ből, hogy az utadba kerülő ellátmány módosul, annak még a létezéséről sem tudtam, amíg nem olvastam róla. Nem is vágom, hogy mit módosíthatnak az unlockolható extra nehézségi szintek, mert le merem fogadni, hogy nekem fugitive-től dead man walking fokozatig mindenben volt részem sima fugitive-on is. :D
Ami a leginkább megöregedett, az a prezentáció, és itt nem is elsősorban a grafikára gondolok (persze csúnyult az is rengeteget, de korához képest annyira cudarul azért nem néz ki): egy kicsit szedett-vedett az art design. A képregényekben az összes olasz maffiózó finnek néz ki (még Rico Muerte is északi, mint az állat, Vinnie Gognitti meg maga a szőke herceg :D), néhol pedig borzasztó vicces pózokat és beállásokat látni. Sam Lake is kilóg Payne-ként a második és a harmadik rész után, Mona Sax pedig femme fatale helyett úgy néz ki, mint a csaj a szomszéd irodából, ég és föld a különbség a MP2-höz képest.
A mátrixos motívumok is kilógnak az összképből. Igen, alapvető mechanika a bullet-time, és még a híres 3DMark 2001 benchmark is a Mátrixra játszott rá, de attól még egy egyértelműen a film noir és John Woo mentén gyalogló játékból kilógnak ezek az elemek, és a folytatások is remekül megvoltak nélkülük. A gyomron lőtt maffiózó ne ugráljon Trinity-hez méltóan, és ne éljen túl több emelet magasból vonatra huppanásokat. Egyedül az utolsó pálya modern, indusztriális külcsínéhez illett a dolog.
Összességében rohadt jól szórakoztam, de el kell ismernem: örülnék egy remake-nek. Rengeteg dolgot érdemes lenne átdolgozni, és egy bővítés sem ártana az ős-Max Payne-nek, mert még mindig egy kicsit fájdalmasan egyéjszakás a kaland.
P.S.: A Remedy engine-je egyébként kurva jó, nagy meglepődésemre ugyanis simán futott 4K-ban a játék, és még a DSR használata miatt sem orrolt meg rám. A legtöbb ősrégi program nem is tudja, mit kezdjen ilyen magas felbontással, Max Payne viszont meg se röccen, sőt, még az AA miatt sem áll neki grafikai bugokat produkálni. Bezzeg a Max Payne 3-ban manapság már nagyon nehéz az AA-t működésre bírni, és a DSR használata is eredményezett néhány kifagyást. Az őrült nagy felbontás annyi régi cuccal ellentétben a teljesítményt sem öli meg, 4K és 4x-es MSAA mellett is 300 körüli fps-t produkált a GTX 970-esem.
Egészen frankó a netről elérhető widescreen mod is, mert nemcsak a FoV-ot és a hud-elemek elrendezését oldja meg, de a képregényeket is kiteszi 16:10-es képerányba a régi lépegetős menü nélkül. Ószom:
rwurl=http://i.imgur.com/KAe2gH1.jpg
:D Sajnos a gyanúsítgatásod volt annyira érthetetlen és semmiből érkező, hogy ne kelljen mit beadagolni. Ha bármit írtam volna a zsidókról a kommentben, akkor azt mondom, oké, hiheted ezt, ha bármi olyat írtam volna Vajnáról, akkor azt mondom oké... de így inkább azt mondom, hogy te már megint faszságokat akarsz ráhúzni egy kommentre, mert nem lehetsz annyira buta, hogy ezt zsidózásnak gondold, tüncikém.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=R0qMv_-PgWY
"Ne jöjjön a Metallica, ha nem megy az Ossian!" :D
szerk: de azt se értem, hogy aki állandóan közéleti meg filmes témákban osztja az észt, hogy nincs tisztában pl. azzal, hogy Vajna zsidó származású.
Mert leszarom, hogy ki zsidó és ki nem.
Nem tudtam, hogy zsidó. :D Aniteszemita? Wow! :DD
Figyelj, én összességében egyébként meg vagyok elégedve Vajna teljesítményével, mert az állami forrású filmgyártásnak tényleg nagyon szüksége volt egy átszervezésre... de én már a Hídember idején is utáltam a céltalan és drága nemzeti témájú filmeket, főleg azért, mert lehetne ezt jól is csinálni (ahogyan pl. Vajnáék is csinálták már közelítőleg jól a Szabadság, szerelemmel). Ha jó drágán csinálsz egy filmet, amit a "nemzetnek" szánsz, akkor ne Hollywoodot majmold és főleg ne kicsi-olcsó formában. Állíts elő értéket, és akkor elégedetten fogok bólintani.
:D
De egyébként van rosszabb is: a Kincsem 3 milliárdba került (és még így is tele van stock hangokkal például :D)... melyik kibaszott párhuzamos dimenzióban fogja azt visszahozni? "Filmművészetileg" egy blőd szar, témáját tekintve meg unalmas magyarkodás, ami a nemzetközi piacon a kutyának sem fog kelleni, szóval még úgy is kész veszteség, hogy egyébként egész szép mozis nézettséget produkált. Kösz, Andy.
Yep, jó kis noise rock banda. Egyébként a zene teljes "original soundtrack" részét a Health csinálta a játékhoz, és ettől kap az egész egy tök egyedi hangzásvilágot, persze a nagy ütemzuhatagok helyett a számok többsége inkább ilyesmi:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=0TvSjLLOdiU
Természetesen már az OST-t is agyonhallgattam, amióta kijött a játék, kurva jó meló. :D
Baszki, a zárfeltörős minijátékot leszámítva ebben annyi volt a játékmenet, hogy "told a kart előre." :D A bunyó is teljesen szkripteltnek tűnt, úgy tűnik, hogy ezek már önszorgalomból sem akarnak játékot fejleszteni... de akkor miért nem mennek inkább filmet csinálni? Csak nyernének vele, elvégre ott még ennél is jobb lehet a grafika. :D
Sokk.
Max Payne 3
A legutóbbi pár napban nyüstöltem, és rövidsége miatt már sikerült is befejezni. Hát vazeg ez a játék egy percet nem öregedett, továbbra is majdnem tökéletes, de olyan jól működik, hogy a "majdnemet" nagyon könnyen le tudom szarni.
A harcrendszerről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, hála a remekül kidolgozott fizikának. Baromira üt, hogy minden a játék fizikai motorjának - na meg az Euphoriának - van alárendelve, ettől meg egyszerre válik kiszámíthatóvá és kiszámíthatatlanná a játékmenet. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket a harc igyekszik sosem áthágni (pl. hogy Max nem sebződik, amíg fedezékben van és nincs direkt line of sight rá), ezeket leszámítva viszont bármi, bárhogyan és bármikor megtörténhet. Ennek az előnye, hogy teljesen véletlenül, futás közben kicsit pontatlanul lövöldözve is ki lehet osztani egy fejest, ha éppen úgy szór a választott fegyver, a hátránya meg az, hogy az ellen ugyanezt meg tudja csinálni veled is. Érdemes meggondolni, hogy mikor lendül akcióba az ember: nem jó az, ha kidugod a fejedet a fedezékből a közeli ellen torkolattüzébe, mert egy kis pech mellett azonnal fejbe fognak lőni. Takarásból vaktában lövöldözni is meglehetősen ostoba dolog ilyenkor, mert simán előfordul hogy szétlövik a karodat, te meg ettől jobblétre szenderülsz. :D
Nagyon sok pozitívumot eredményez ez a mai játékoktól meglehetősen szokatlan megoldás, főként azt, hogy nem egy sima akciójátékban érzed magadat, hanem egy "akciófilm-szimulátorban", ami úgy tud reálisnak érződni, hogy közben a zsáner szabályai szerint módosítja a realitást. Taktikázol, mert az "RNG" miatt rászorulsz arra, hogy ne kockáztass... de persze aztán mégis beleugrasz a kútba, mert a veszélyes szituációk kecsegtetnek a legnagyobb jutalommal. Máris "John McClane" lett belőled, egy "okos barom", aki még a leglehetetlenebb helyzeteket is képes pár karcolással megúszni, mert akkora őrültséget csinált, amekkorára senki sem számított. Kurva erős kapcsolatot teremt ez Maxszel, akinek egyébként is minden vágya az, hogy meghaljon... csak hát senki sem elég tökös ahhoz, hogy kinyírja.
Viszont hiába a modern fizika, Max ettől még egy öreg, ódivatú csávó, aki az elektronikus zenénél csak a vizezett viszkit kedveli kevésbé, így ennek megfelelően a játékmechanika is annyira szimpla és old school, mint az első részben. A Max Payne 2 bullet-time reloadját és időlassítós szuperképességeit el lehet felejteni (hála a jó égnek), a bullet-time itt tényleg csak arra szolgál, hogy kifejezze Max reflexeit. A siker végeredményben a taktikán és a skillen múlik, nem azon, hogy mennyi cucc van a homokórában, és pont emiatt és a láncaitól megszabadított fizika miatt aki a Max Payne 3-mat konzolon / autoaimmel játssza végig, az igazi móka felét sem látja. Hiába multiplatform a cucc, ez bizony egy hatványozottan PC-s játék.
A történettel és a prezentációval kapcsolatban annak idején főként hideget kapott szegény Rockstar, pedig a fújolás végeredményben hatalmas tévedés. Elhiszem, hogy a sok villódzó átvezetőhöz néhányaknál elkellhet a türelem, de attól még ez a vizuális megoldás remekül jelképezi, hogy Max bizony rá van függve régi barátjára, a fájdalomcsillapítóra, a bajt pedig masszív párhuzamos piálással tetézi. Azt intro, amiben egybefolyik a múlt, a jelen és a jövő ebben a tálalásban abszolút zseniálissá válik, és ugyanígy többet fog érni a pozitív lecsapódású befejezés is, mert tudod, hogy Max nem viccel a leszokással, hiszen végre először "reccenéstelen" képsorokat látsz. A Rockstar megfogta Tony Scott kései akciófilmjeit meg a Cranket, és úgy használta fel belőlük a vizuális elemeket, hogy azoknak végül több értelmük lett, mint a forrásokban volt... így meg aztán tényleg a kutyának sem hiányzik a noiros képi világ.
A Hideo Kojimához méltóan gyakori és hosszú átvezető képsorok már valamivel nehezebben védhetőek egy akciójáték esetében, de a Rockstar becsületére legyen mondva, hogy ezeket alaposan a videojátékokban megszokott minőség fölé emelte tartalomban. Egy szőröstől-bőröstől "felnőtt" történetet mesél el a cucc, és a videók az olcsó látvány helyett arra helyezik a hangsúlyt, hogy a lehető legjobban megismerd Maxet. Narratíva és játékmenet közötti ellentmondásokról sem lehet beszélni: itt nincsen jófej, humoros karakterecske, aki jófejkedése és humorossága közben végigtömeggyilkolja a játékot, hanem egy szartengerbe keveredett, kiégett fószeré a főszerep, aki egy rohadt jól megírt monológ formájában már az első percben közli, hogy "az én morális iránytűm bizony el van baszva, gyilkos vagyok, és most aztán tényleg kurva sokat fogok gyilkolni". Ugye:
"So I guess I'd become what they wanted me to be, a killer. Some rent-a-clown with a gun who puts holes in other bad guys. Well that's what they had paid for, so in the end that's what they got. Say what you want about Americans but we understand capitalism. You buy yourself a product and you get what you pay for, and these chumps had paid for some angry gringo without the sensibilities to know right from wrong. Here I was about to execute this poor bastard like some dime store angel of death and I realized they were correct: I wouldn't know right from wrong if one of them was helping the poor and the other was banging my sister..."
James McCaffrey szinkronja meg tökéletes, elhallgatnám még 10 órán keresztül. Összességében persze jogos felvetés a Max Payne 3-ra is ráaggatni az "interaktív film" jelzőt ugyanúgy, mint mondjuk az Unchartedra, de nekem sokkal többet ér az, ha egy karakterközpontú, jó krimit kapok QTE-k vagy egygombos hegymászás helyett, másrészt meg itt tényleg egy minden hájjal megkent, mély TPS van az érem másik oldalán.
Make no mistake: a MP3 a legjobb Max Payne-játék... az igazán nagy kunszt valójában persze inkább az, hogy az első két rész remekül öregedett narratívában és játékmenetben is, így a Rockstarnak már csak a koronát kellett felraknia a Remedy mesterműveire.
Szerk: És nem is írtam a ZENÉRŐL, mondjuk nem is kell, mert Rockstar-játék, szóval nyilván mind az eredeti, mind a licencelt számok remekek, de itt van egy-egy különösen hangulatos darab mindkét féléből:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=PhdeWlGpwS0
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=SWtOylLaxqw
Nope, mert céltalan lenne, de a felajánlást azért köszönöm.
Elolvasva: egy kivételes képességekkel és céltudatossággal megáldott fiatalt felvettek a Stanfordra... nothing to see here.
A GearBoxnak halvány gőze nem volt arról, hogy mit csinál a G2A, ezért bizniszeltek velük... aztán fel lettek világosítva:
http://www.twitlonger.com/show/n_1spp1mm
Francba, pedig én már azt hittem, hogy Pitchfordnak semmi sem büdös.
Te azt közölted hogy a sonynak kéne backwark kompatibilitás, mikor valójában ez egy annyira minimális réteg igény csak jól hangzik.
Fogalmam sincs, így van-e, nem is tudom, hogy ezt felmérték-e valaha, de velem pl. az a helyzet, hogy alapvetően vennék egy konzolt, nagy valószínűség szerint egyszer fogok is, új konzolosként meg az egyik elsődleges szempont az lesz a vásárlásnál, hogy melyik platformon érhetem el a legkönnyebb-legjobb formában a régi portfóliókat. Tökre szeretném, ha ez a PS lenne, mert a Sony-nak több olyan címe van, ami érdekel.
Oké, de attól még nem igaz, hogy nem lehet normálisan egymás mellé tenni a két céget anélkül, hogy ne úszná meg az ember ilyen kommentek nélkül. Az a baj, hogy bármikor akarod összehasonlítani a PS-t és az Xboxot, úgyis mindig az lesz a vége a népvéleményben, hogy "de a Microsoft szar, mert én nem szeretem azt a céget" vagy hogy "a Sony szar, mert én nem szeretem azt a céget"... pedig basszus, csak leírtam, hogy az Xboxnál jobb a backwards compatibility.
Ez kb. olyan, mint a múltkori diszkusszió arról, hogy "egyébként mi is tudjuk, hogy az Uncharted mechanikailag egy limonádé játék, de attól még nem értjük meg, hogy neked ezért nem jön be, mert szerintünk meg KURVA JÓ mert HANGULAT"... miközben én bele sem kötöttem a hangulati elemekbe, és én lennék az utolsó, aki lehúzná a játék azon részét, szóval gondolom most is megint Microsoft fanboy leszek úgy, hogy nincs is Xboxom. :D
Hagyjuk már ezt a földbuta zealot mentalitást, ha nem tudsz okosabbat, akkor inkább ne kommentelj. Nehogy már az legyen a válasz arra, hogy a Xbox One tulaj röccenésmentes 30 fps-ben élvezheti a Red Dead Redemptiont, hogy "nem akarunk jobbat, mert szeretjük a Sony-t". Nekem is szimpatikusabb összességében, amit a Sony csinál, de fuck.
az megvan hogy technikai akadálya van (cell), hogy menjen a ps3
Ez engem fogyasztóként abszolút nem érdekel.
ott van a kibaszott psnow. Hetente bővül a kínálat, szóval nem látom a problémát igazán.
A PSNow, ahol végigjátszhatod a PS3-mas játékaidat ugyanolyan teljesítmény és sokkal rosszabb képminőség keretében. :D Az egyetlen előnye, hogy elérhető PC-re, ami nekem PC-sként jó dolog, de egy konzolosnak nem oszt, nem szoroz, és én alapvetően a hardveren futó szoftver mellett teszem le a voksomat a sztríming helyett.
Itt a DigitalFoundry Scorpio coverage második része:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=4DTmWDhSHC4
Ha van valami, amit a Sony igazán eltanulhatna a Microsofttól, akkor az egyértelműen az, ahogyan a backwards compatibility-hez hozzáállnak.
Belenéztem a GTA 4 megpeccselt verziójába, mert kíváncsi voltam arra, hogy hozott-e valami pozitív változást a dolog... illetve csak belenéztem volna, mert a játékmenetig már el sem jut a játék. :D Már alapból nem 800x600-ban indul, ami tök jó (persze a beállításokat még most sem lehet módosítani, szóval lehet előkaparni a régi command line-okat), de sajnos amint a Startra kattintok, crash a jutalmam.
Hogy miért nem vettem meg még a GTA 5-öt, Rockstar? Ja igen, megvan: azért, mert mocskos gecik voltatok 2008-ban, a geciségből meg 9 év alatt nem sikerült egy funkcionális játékot összehozni. :D
Ezt a bugot kellett volna kijavítani, a patch notesban benne is van, hogy sikerült... de nem, mert még mindig ott van, baszd meg:
rwurl=http://i.imgur.com/XVO3DyL.jpg
Bocs, Rockstar, még mindig nincs gyomrom a GTA 5-höz.
Ghost in the Shell - da múvi
Fasza volt, sikerült egy jó filmet összehozni a minőségben egyébként nehezen megközelíthető rajzfilmből. Elvettek egy jó adagot az anime-csomagból ugyan, de hozzáadni is sikerült egy olyan történetszálat, ami miatt szerintem simán megéri megnézni, vizuálisan meg egy abszolút gyönyörű mozi. Scarlettünk beleadott apait-anyait az alakításba, kb. tökéletes a csaj, mondom ezt úgy, hogy egyébként nekem ő sok filmben nagyon nem kenyerem, de itt betalált.
Egyedül a lezárás nem jött be: ott szerintem egy kicsit átmentek cheese-be, az utolsó jelenet meg tulajdonképpen a Rogue One Leiás befejezésének egy kevésbé offenzív, de ugyanúgy szükségtelen és céltalan megfelelője. Igen, tudjuk, volt egy olyan jelenet az eredetiben, de nem kell mindjárt ejakulációba csapni a fanszervízt, kötsögök.
Ja, és ehhez kapcsolódóan pl. ott van a Saul fia, ami egy rohadtul modern, személyes sorsokat bemutató film, és ebből a szempontból iszonyú jól is van megcsinálva. Olyasmi cuccokat kéne csinálni, csak "magyarabb" témában, de úgy tűnik, hogy arra már nincs kraft.