betekintő

Az Into the Breach egy tökéletes kispoén játék, ami sokszor újrajátszva is élvezetes marad. Ugyanannak a Subset Gamesnek a keze munkáját dícséri, akiét az FTL is. Ahhoz hasonlóan ezt is ízléses pixelgrafika és midi zene jellemzi, de ez körökre osztott.

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=tnURf37cXdQLogikai játék. Adott három mech, mindegyik más eszközökkel felszerelve, ezekkel kell a bogárszerű idegenek (Vek) támadásától megvédeni a városokat, és ha lehet, kiirtani őket. A Vekek is sokfélék, sokféle képességgel, ők lépnek először, majd támadni készülnek – hogy hogyan és hova, azt látni fogjuk a játéktéren. Most a mechjeink lépnek: igy elkezdhetünk elhárítani vagy elterelni a várost érő csapásokat, illetve irtani vagy éppen egymás megsebzésére rábírni az ellent. Alaposan át kell gondolni minden lépést, gyakran csak nagyon kacifántos megoldással érhető el, hogy ne szenvedjen visszafordíthatatlan sérülést a város, és mi magunk sem – olykor pedig csak csökkenteni tudjuk a kárt. Ha nagyon muszáj, visszaugorhatunk az időben a körünk elejére, de csatánként csak egyszer.
Elsősorban a háztömbökre kell vigyáznunk, mert ha ezek sérülnek, pusztul a lakosság (ez a pontszámunkat érinti), de ami még fontosabb, hogy csökken a Power Grid ereje is, márpedig ha ez nullára esik, a játéknak vége. Ha magas az érték, az azért is jó, mert nő a százalékos valószínűsége annak is, hogy néha lerázzák magukról a támadást az épületek, meg hát a végjátékra sem ártana bőven tartogatnunk belőle... Másodsorban a mechjeinket féltjük: ha elfogy az életerejük, az adott csata hátralévő részében csak ócskavasnak jók, és meghal a pilótájuk is. Pedig ők igen hasznos skilleket kapnak a játék folyamán (már egy első szintű emberünk elvesztése sem öröm, hát még egy teljesen kiképzetté). 
Ezen felül minden csatatéren van valami plusz feladat is, ami megnehezíti az életünket, de új lehetőségeket kínál, és ha sikerül megoldani, jutalmakat jelent. Ilyen például egy lerombolandó gát, ami ha átszakad, a víz elsodorja a közelépen lévő Vekeket, vagy egy erőmű, ami nehezen védhető pozícióban állandó céltáblája a bogaraknak, de ha megvédjük, növeli a Power Grid értékét...

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=oaiFvuWsfy8A csatatérre olykor időkapszulák hullanak, amiket megmentve értékes fejlesztéseket szerezhetünk a mechekhez. Ha egy egész szigetet megtisztítunk, szintén ilyeneket vásárolhatunk a csaták során felhalmozott pontjainkból. A mechek fejlesztett reaktort kaphatnak, amivel új rendszereket üzemelhetnek be, vagy a meglevők plusz képességeit nyithatják meg. A maradék pontokból pedig valamelyest kijavítgathatjuk a Vekek tépázta Power Gridet.
Aztán nekiveselkedhetünk a következő szigetnek, ahol számottevően erősebb bogarak várnak ránk. Legalább két sziget kipucolása után megpróbálkozhatunk a végső küldetéssel – minél több szigeten fejlődtünk, annál hatékonyabban vehetjük fel itt a harcot, de annál ádázabbak a bogarak is.
Akár győzünk itt, akár elbukunk, a háború bármelyik pontján, egy pilótánkat visszaküldhetjük az időben, így egy pici előnnyel kezdhetünk a következő játékba. Ezen felül különböző achievementek teljesítésével újabb mech csapatokat nyithatunk meg, akik teljesen másképpen harcolnak, mint a többi – ezzel is növelve az újrajátszás élményét.
Megint egyszerű de nagyszerű kis játék született a Subset Gamestől, örülök neki, és várom a következőt!

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=awHepFu-YBk

A rövid verzió: Bedőltem a marketingnek, de kicsit sem bántam meg!

Kifejtés: Van valami ezekben a típusú játékokban, ami erősen vonz, megmagyarázhatatlanul. Óriás szörnyek, látványos fegyverek, beindul a nyálelválasztásom, ha ilyet látok. Nézegettem a MHW béta videókat, és nagyon tetszett, amit láttam. Aztán elkezdtek befutni az értékelések, és mindenki szerette: a kritikusok és a játékosok is. Pont eladtam pár társast, gondoltam egye fene, megveszem az Xbox One verziót. Ez volt a megjelenés napját követően, azaz úgy másfél hete. Azóta beletettem a játék szerint 79 órát, és még csak a 16. küldetésnél vagyok a 25 lépéses story questben.
​
Rögtön kezdem a negatívummal: Sima Xbox One S-en nem fut szépen a játék. Eleve nem is full HD, hanem valamivel kisebb felbontás (850p körüli, szerencsére nem 720p), és valami adaptív technikának „hála”, mozgás közben a játék grafikája erősen elmosódott, néhol majdnem szemet bántó. Viszont ennek köszönhetően a 25+ FPS stabilan megvan, szóval valamit valamiért, de azért ez kicsit csalódás volt. Nagyon nem olyan a kinézet, mint az újabb generációs konzolokon. Persze önmagában azért szép, meg 2 perc után megszokja az ember szeme, de azért mégis szomorkodtam miatta. 

A játék maga viszont bőven kárpótolt. Röviden arról van szó, hogy a rendlekezésre álló 5-6 terület valamelyikére bemész, megkeresed az épp aktuálisan vadászott szörnyet, majd agyonvered egyedül, vagy 3 másik játékossal egyetemben. És ennyi. Nincs túlspilázva, nincs mindenféle nyakatekert indoklás, csak egy egyszerű kérés: „Tábort vernénk a dzsungelben, de ott ólálkodik ez a rohadék, verd má' le!”. 

Viszont a felkészülés a vadászatra, na az megér egy misét. Először is, ott vannak a fegyverek. Az a helyzet, hogy a játékban 14 különböző fegyverfajta van, és mind a 14 teljesen másmilyen játékstílust igényel. És itt most nem arra gondolok, hogy pl. ott a négy lőfegyver, és mind a négy kb. ugyanazt csinálja, csak más animációval, meg az egyik AOE, a másik meg single target... Teljesen más animációk, kombók, gombok tartoznak az egyes fegyverekhez. A gunlance melee távban hatásos, lehet vele ütni is, és kitérés helyett pajzzsal blokkolsz. Az íj középtávú fegyver, rohangálsz a szörnytől pár méterre, ugrálsz előle, míg a két blowgun közül a heavy a nyers sebzést adja, a light pedig mindenféle státusz effektet. Ha ez nem lenne elég, a lőfegyvereknél mindenféle elemű és spec hatású lőszert használhatsz – és nyilván a fegyvereket fejleszteni is kell. Többféle fa áll rendelkezésre a fejlesztéshez... oké, hogy hosszúkard, de acél vagy csont? A csont többet sebez, de hamarabb életlenedik (fontos szerepe van a játékban az élességnek, rendszeresen fenni kell a fegyvert), az acél jobban bírja. És mindkettőnek számtalan fejlesztési ága van, elemi sebzések (tűz, víz, villám), kritikus sebzés, státusz effektek (mérgezés, fárasztás, stun); rengeteg a lehetőség. És akkor ott a számtalan páncél szett, minden darabon egy vagy több speciális skill, amit csak páncéllal/nyaklánccal lehet megszerezni...

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=DW2SAnxOBCMAztán ott vannak a mindenféle craftolható segédletek. Százféle ital, csapdák, kenőcsök, távcső. Sőt, van egy karra szerelhető csúzli; na ahhoz is ezer féle lövedéket lehet készíteni. És persze gyűjteni, a gyűjtögetés fontos! Persze indulás előtt még nem árt enni sem a kantinban, ahol a macskák (igen, japán játék, a szakácsok macskák, és szólóban van egy palico, azaz macska társad, akinek szintén gyártatod a felszerelést, cserébe segít a harcokban) a számtalan ételfajta közül elkészítik azt, ami éppen szükséges (sokféle buffot adnak).

Aztán elindulsz, és tátod a szád néha, olyan dolgok történnek a játékban. Az adott térképen általában 3-4-féle főboss van, de mellette számtalan kisebb hecsedli is – ezeket nem kötelező ütlegelni, simán elkerülhetők többségében. Szaladgálsz körbe, kutatod a nyomokat – minden megtalált nyomért pontokat kapsz, ha elég sokat elérsz, akkor az adott szörny ismerete bővül, ennek 3 szintje van. A jegyzeteid között ilyenkor meg tudod nézni az adott szörny adatait: általános viselkedése és taktikája, gyenge pontjai, illetve hogy mely elemekre érzékeny és immunis.

Ha kellően magas a szörnyismereted, akkor a térképre belépve az első nyom megtalálása után jelzi a játék a legrövidebb útvonalat a szörnyhöz. Odaérsz, és kezdődik a móka. Kifejezetten változatos, és sokszor nagyon nehéz ellenfelek vannak – nem annyira bonyolultak, mint egy Dark Souls boss, de azért nagyon nem áll messze. Remek képességekkel és animációkkal rendelkeznek, komolyan, élmény minden harc. Fontos szerepe van, hogy kiismerd a jeleket a nagyobb támadásai előtt, főleg, ha lassabb fegyverrel játszol. Nem árt a környezetre is figyelni, vannak használható elemek: magasról ugorva a szörny hátán találhatod magad, vagy éppen gyorsan kilőve egy békát elkábul az ellen – sok-sok ilyen van. Plusz – az előbb említetteknek megfelelően – vannak a szörnyeknek gyenge pontjai: van, amelyiknek a feje, másiknak a szárnya, lába, hasa... Sőt, némelyiket (farok, szárny) le is lehet metszeni, ezzel pl. a wyverneknél az egyik legkellemetlenebb mérgező támadását ki lehet zárni a küzdelemből. Gyakran bizonyos mennyiségű bevitt sebzés után megfutamodnak a szörnyek, és elmennek pihengetni – ilyenkor, ha nem követed elég gyorsan, biza lassan visszaregenerálja magát. Ja, és a legtöbb küldetésnek 50 perces időlimitje is van...

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=lmwxyM3sPwcAmi viszont óriási fun (elsőre): turf war! Nincs annál királyabb látvány, amikor épp egy lapítós gyíkot ölsz, és egyszerre csak beront egy hatalmas dínó, felkapja, megrázza és odébb hajítja – aztán persze futás, mert te leszel a következő célpont! Ugyanis az a helyzet, hogy a szörnyek nem statikusak, hanem mászkálnak a térképen. És simán előfordul, hogy amíg az egyik főellenelet gyepálod, megjelenik a pálya másik főellenfele, és a két szörny egymásnak esik (persze túl egyszerű lenne, ha kivárnád, így random téged is megtámadnak, sőt olyan is, hogy ketten egyszerre, ami nem egy vidám történés). Egészen elképesztő, az összes ilyen párosításnak saját animációi vannak, hihetetlen látvány tud lenni egy-egy küzdelem.

Igazából ennyi maga a játék. Questet elfogadod, felkészülsz, vadászol, legyőzöd, begyűjtöd a jutalmat, fejlesztesz, és mehet újra az unalomig ismert körforgás. Viszont valahogy sikerült olyan elegyet gyúrniuk, hogy egyáltalán nem lesz unalmas, még nekem sem, pedig én aztán nagyon nem bírom az ilyen farmolós játékokat. 79 óra, és még csak 5 fegyverrel játszottam a sokból, jelenlegi 32 főellenfélből eddig 13-ra vadásztam, és ez a 13 is csak az alap, gyengébb verzió volt. Sok-sok órányi játékot látok még ebben.

Részemről 5/7!

Az eredeti komment hivatkozása: http://www.rewired.hu/comment/157194#comment-157194

Ezer éve játszottam már vadászós játékkal utoljára, amiből annyi maradt csak meg, hogy órákig csúsztam-másztam, mire valami jószágra jó nagyot mellélőhettem. Így az első dolog, ami feltűnt, hogy ez már nem az a kategória, ami abból is látszik, hogy minden pályán rögtön elénk rak a játék egy bambit, amit rongyosra lőhetünk. Remek trailer is készült hozzá, ami tömören bemutatja a játék minden elemét:
 
Gyakorlatilag 1:1-be Far Cry-ra kell számítani. Minden területen egy vadőr ad ki küldetéseket a telefonodra, pl. lőjj ki ezt-azt, nézd meg a turisták sátrait milyen állat dúlta fel, menj el a kilátótoronyba stb. A vadőr a Firewatchhoz hasonlóan folyamatosan beszél hozzánk rádión, bár a szinkron egy kicsit erőltetett. Kilátótornyok egyébként pont ugyanúgy működnek, hogy ha felmászol a tetejére, akkor minden fontosabb helyszínt felfed a térkép egy szegletében. Minden kilőtt vadért/felfedezett részért stb. XP-t és pénzt kapsz, ami függ a trófea értékétől és épségétől is, így ha lehet, akkor nem érdemes ementálit csinálni az áldozatból. Szintlépésekből tudod a képességeid fejleszteni (nyomkövetés stb.), míg az aranyból a már unlockolt fegyvereket és speciális lőszereket tudod megvárásolni. Pisztolytól a vadászíjig elég vegyes arzenált fel lehet halmozni.
 
A játék elején talán csak az okoz némi nehézséget, hogy a kiskaliberű vadászpuskádtól még az őz is lazán tovább szalad, viszont ha eltaláltad, és vérzik, akkor valahol sokszáz méterre ki fog múlni, így egy jó 5-10 percig kell követni a vérnyomokat, hogy rátalálj. Ez időnként idegesítővé tud válni, amikor az állat menekülés közben fordul hirtelen 180 fokot, vagy beletapos más állatok nyomvonalába, akkor könnyű elveszíteni a nyomát, és minden hiába volt. 
 
A játék grafikája hihetetlenül szép, talán a The Vanishing of Ethan Carterhez tudnám hasonlítani, amivel simán benne van a top legszebb játékok listájában. Időjáráseffektekben verhetetlen, amikor egy komolyabb zivatar elkapott, akkor szabályosan a bőrömön éreztem az esőt. A vadász/a fegyverek/az állatok kaphattak volna kicsit szebb modelleket. Techdemónak se utolsó a játék, de főleg VR-ban tudnék elképzelni egy ilyet (unoffical mod van hozzá, alapból nem támogatja).
 
Sajnos a Medved Taiga, a havas terület külön DLC-ként vásárolható meg, az eredeti 2 helyszín (Közép-Európa és észak-amerikai tóvidék) nem túl változatos.

Összefoglalva tehát elég árkádosra sikerült, amit mindenki döntsön el magának, hogy jó vagy rossz. Igazi pihijáték, amiben megáll az ember nézelődni, és ha csak fél óránk van rá, akkor is nyújt kellő mennyiségű szórakozást. Rapalával egybegyúrva lenne az igazi, de így is bőven van tennivaló, ami viszi előre a játékost. 

Steam link

Nem rég zsákoltam be a játékot a Humble Bundle-ről. Egy egyszerűen megtanulható, de nagyon összetett dungeon crawler játékról van szó. A sztori szerint alakítunk egy új céhet, és hírnévre törünk.

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=5T5BZxKRhA0
Természetesen a kalandozás a fő profilja a céhnek, melyet folyamatosan upgradelni kell, hogy új karakterek és felszerelések legyenek elérhetők. Nagyon fontos épület a temető, ahová halott kalandozóid kerülnek, nagy rendszerességgel.
 A dandzsönök több szintesek, egyszerre csak 1 szint teljesíthető. Mindig csak 1 karakter megy oda, egy szál kukiban, a harcok során kell felerősíteni.

A harcrendszer a mostanában divatos kártyás típusú, vagyis minden felszerelés ad bizonyos kártyákat, amikkel támadni és védekezni lehet. Maga a harc az annyi, hogy az ellenfél kijátszik egy kártyát, majd te is és ezt váltogatjátok, amíg valaki meg nem hal. A harcot módosíthatják még a karakter képességei, illetve a pálya által adott bónuszok, negatívumok. A hátránya a rendszernek természetesen a randomitás, hiába vannak erős kártyáid, ha nem kapod meg őket, amikor szükséged van rájuk. 

A legérdekesesebb rész számomra az volt, hogy a dungeon egyáltalán nincs legenerálva - ehelyett minden fordulóban kapsz 5 random kártyát (ez egy másik pakli, mint a harcolós), amiből max hármat használhatsz fel. 3 féle kártya van:

• Dungeon: Ezek folyosók, elágazások, zsákutcák, vagyis maga a pálya. Ezekkel tudsz utat építeni a cél felé.
• Szörny: Le tudsz tenni a pályára tetszőleges üres dungeon területre egy szörnyet. Ennek az az értelme, hogy a szörnyeket legyőzve fejlődik a karakter és kap felszerelést. Itt jön be a képbe a céhbeli építkezés, olyan tárgyakat találhatsz az ellenfeleknél, amiket a céhben elérhetővé tettél.
• Trezsör: Szintén üres dungeon területre tehető, szörny mellé is. Garantált pénzecske.

Minden kalandba belépve van egy cél, amit el kell érni, például Nyiss ki két nagy ládát vagy Öld meg az ork vezért. Ezek meg is jelennek valahol az üres térben a pályán, és neked kell utat építeni odáig. Itt jön be a játék lényege, hogy mennyi időt vacakolsz mindenféle oldalágak építésével és harcolászással. Néha ez szükséges is, mert ha rögtön utat építesz az ork felé, akkor agyonver. A halottak a temetőbe kerülnek és a következő kaland után jön egy új karakter.

Az is érdekes, hogy nem te irányítod a karaktert, hanem maga dönti el, hogy merre megy. Ez elég idegesítőnek hangzik, de nagyon könnyű úgy építkezni, hogy arra menjen, amerre akarod.

 Ami nagyon jópofa és sokat adott számomra a játékhoz, hogy sok rövidke dal is van a játékban, afféle Bardás Tale feelinget kölcsönözve neki. 

Nagyon élvezetes kis játék, javaslom kipróbálását.

Az eredeti komment hivatkozasa: http://www.rewired.hu/comment/143718#comment-143718

Az Oriental Empires egy 2017. szeptember 14-én megjelent indie fejlesztésű, körökre osztott 4X stratégia a Civilization mintájára. A játékot a Total War széria volt fejlesztői hozták össze, tehát nem meglepő, hogy abból is bőven merítettek –  az ókori Kínában, a bronzkort megelőző időktől kezdve egészen a puskapor feltalálásáig tudjuk építeni birodalmunkat. Néhány újítást leszámítva nagyon ismerős lehet minden a Civ sorozatból, így nem nagyon lehet vele mellényúlni, főleg az ára miatt: mindössze 22 Euro, amiért egy abszolút teljesértékű játék birtokosává válhatunk.

​rwurl=https://youtu.be/tpGncxAQR04
A grafikai stílus (szemben a Civvel) teljesen realisztikus, ami – számomra – pozitívuma a játéknak. Nagy kiterjedésű városok, Total Warhoz hasonló több száz, vagy épp ezer fős seregek látványa, de még az egyes farmokon is találhatunk 10-20 kapálgató kínai munkást. Igény szerint, akár minden egyes katonára, vagy városban található piaci bódéra ránagyíthatunk, folyamatosan váltakoznak az évszakok/napszakok, amitől mindig más megvilágításban láthatjuk a térképet.
 
Minden körben meghatározhatjuk egyes csapataink formációját és viselkedését (bekerítés, roham, védekező magatartás stb.), és majd csak a kör végén, a gép irányításával zajlik le a csata, ami egy igazi látványorgia, hiszen egyszerre mozdul meg minden sereg! Érdekesség, hogy a városok kijáratai is külön védhetők. Sok múlik azon, hogy mennyire látjuk előre az ellenség mozgását, ugyanis nem kis feladat egy-egy kisebb fosztogató csapatot elkapni, amelyek hatalmas károkat tudnak okozni birodalmunknak. Az egyes seregek élére hadvezéreket állíthatunk, akár magát az uralkodót is – azaz magunkat. Halálunk esetén örökösünk veszi át a helyünket, viszont vigyáznunk kell, mert minden hadvezér saját „stats” pontokkal rendelkezik. Uralkodónk „hatalmi” pontjai az egész birodalmunkra kihatnak, halálával könnyen lázadások törhetnek ki. A hatalmi pontoktól függ, hogy mekkora birodalmat tudunk kézben tartani.
 
Diplomáciára a játék elején relatív kevés lehetőség van (meg nem támadási paktum stb.) mindaddig, amíg más népekkel nem tudjuk elfogadtatni magunkat mint uralkodót, hogy aztán akár a birodalmunkhoz is csatolhassuk őket. Szerencsére a játék elején nem nagyon rágnak be az ellenfelek, ha terjeszkedünk, de vigyázni kell, hogy kibe futunk bele, mert egyes népek már a kezdetektől ellenségesek. Grand Campaign módban külön stratégiát alakíthatunk ki például arra, hogy elkerüljük az északi hordákat, mivel ilyenkor történelmileg hű helyén kezd minden nép. Olyan finomságokkal is találkozhatunk a játék során, hogy ha tegyük fel háborúba megyünk, akkor a gépi szövetségesünk általában aranyat is küld (!), hogy segítse a hadi kiadásainkat.
Egy steames review-ban olvasott szösszenet: „megcsinálhatjuk azt is, hogy egy még semleges néptől havi visszafizetésre veszünk fel aranyat, majd miután kisajtoltunk belőle mindent, az egyeszégünket megbontva lerohanjuk.”
 
Központi elem a játékban, hogy a parasztok/nemesek igényeire külön oda kell figyelnünk – különféle kiadható rendeletekkel, speciális épületekkel és akár a lakosság áttelepítésével tudunk hatni rájuk. A parasztokból gyengébb, a nemesekből elit katonai egységek toborozhatók. A lakossággal egyébként szabadon gazdálkodhatunk, hogy hányan kerüljenek az egyes városokban farmokra, vagy esetleg a seregünkbe. Mivel az egységeknek nincs gyártási ideje, így akár az egész város hadrendbe hívható azonnali hatállyal, éppen ezért nagyon kell figyelnünk aranykészletünkre, amit főleg kereskedelemmel gyarapíthatunk. Ha bazárt építünk, akkor automatikusan létrejönnek kereskedelmi utak, amelyekre azután úthálózatot/vízi utakat építhetünk ki. A térképen ritkán elszórt speciális nyersanyagokra érdemes lecsapni, amelyek komoly extra profitot hoznak.
 
Pár negatívum:

• A Steam Charts szerint még elég kevesen játszanak, így nem tudom, hogy mennyire lehet multiban összeütni egy játékot.
• Eléggé oda kell figyelni, hogy az egyes népek között észrevegyük a különbségeket (egyébként 24 féle van a játékban).
• Extra nagy nehézséget okozott nekem, hogy a seregek relatíve lassan mozognak ahhoz képest, hogy mekkora távolságok vannak már a játék elején is. Emiatt nagyon könnyen hatalmas területek bukhatók el, és a gép előszeretettel égeti fel a városainkat (amit 1 kör alatt el lehet foglalni, ha nincsenek védők). Másrészről a seregek fenntartása is elég drága, így nem érdemes minden várost telepakolni katonákkal.
• Különböző zoom szinteken kissé csúnyán ugrottak elő a semmiből a részletek, de cserébe semmilyen akadást/lassulást nem tapasztaltam.

Steam link

Az Everspace egyelőre nem éri meg az árát, közel sem. De még a 22 eurós akciós árat sem. El lehet vele bohóckodni, meg tényleg szép, és ahhoz képest viszonylag bugmentes is, de jelen formájában totálisan játszhatatlan/élvezhetetlen hosszú távon (ez 3 órát jelent max), ugyanis teljesen kiegyensúlyozatlan, és csak a mázlifaktorról szól.
 
Elmondom mi történik a játékban:
„Megszületsz” egy pici kis alapvadászban (egyébként a teljesben is _CSAK_ három vezethető űrhajó lesz), két alapfegyverrel, 20 alaprakétával és 2 szkennerrel. Semmivel sem érdemes spórolni, ugyanis bármelyik rendszerben (értsd: akár a legelsőben is) simán betámadhat egyszerre 5-6+ vadász, és akkor game over. Egy szektor 4-5 rendszerből áll, és amennyire láttam, csak előrefele lehet menni. Ez is fura. Miért nem lehet visszafelé menni, elvégre a nehézség totál random, és az ellen sem fogy ki soha.

Na mindegy. Szóval tegyük fel, hogy helyretetted a renitenseket az első rendszerben, és találtál pár alapanyagot is. Sokáig nem érdemes lődörögni, mert hamar betalál valami fincsi kompánia, és ismét game over. Szóval 15-20 perc után ugrás a következő rendszerbe. Ha ismét mázlid volt, és viszonylag kevés ellenbe futottál bele, akkor érdemes ellőni egy szkennert, és körbelootolni. Ha van a rendszerben comm. station, akkor azt közelről be lehet hackelni, és akkor ingyen felderíti a terepet. 15-20 perc után ismét javasolt ugrani. A körbeszaglászást is módjával érdemes csinálni, mert ha egy rendszerben 5+ Okkar vagy G&B (utóbbiak elvileg szövetségesek, gyakorlatilag inkább azt mondanám, aki megtámadja őket, arra visszalőnek) vadászt kiszedünk, akkor hamar egy ellenséges csatahajó lesz a jutalmunk… Ha a szkennelés után esetleg valami semleges (sárga) bázison/hajón mutat konténert, na azt NE bántsuk, mert megorrolnak érte.
És ennyi. Ezt lehet addig folytatni, amíg bele nem szaladsz valami olyasmibe, amivel nem tudsz mit kezdeni, és game over. Az a baj, hogy nem jutalmaz eléggé a játék (pontosabban egyáltalán) – hiába irtasz végig egy szektort, és lootolsz ki mindent, ha az elhasznált cuccokat sem bírod visszakraftolni, és akkor a fejlesztésről még szó sem volt. A szektor utolsó rendszerében általában van egy jump gate, ami ingyenesen a következő szektorba visz (egyébként üzemanyag kell az ugráshoz). 

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=WlJrokiuSO4

Kilencszer futottam neki a játéknak. Volt amikor már a 2. rendszerben mk2 fegyókat találtam (amik annyival nem jobbak, mint várnád), és volt hogy mindent végigporszívózva is letolt gatyával érkeztem a kettes szektor elejére. A hármasig eddig nem jutottam el, mert idővel advanced vadászok jönnek, amik ellen esélyünk sincs.

A lootolást gyakorlatilag megölték azzal, hogy a talált fegyverek/cuccok szinte semmivel sem jobbak (már ha egyáltalán találsz), és a sok ore meg fuel és crystal alapanyaggal sem mész gyakorlatilag semmire. Igen, ha van tradeship, akkor eladhatod, de minek, mivel max. 4-5 féle alapanyagot cserélnek arra, amire ők gondolják. Tipikusan X haszontalan cuccot elcserélhetsz Y haszontalanra.
Oké, ha nem adjuk el, akkor kraftoljunk! Fejlesztheted a fegyvereket (+1-2% sok-sok és ritka cuccért – na ez nem lesz már most megmondom), vagy elhasználható cuccokat, amik szintén túl drágák. Azt hiszem elég annyit mondanom, hogy 3 óra játék alatt jött össze EGY szkenner kraftolásához szükséges alapanyag. 

Szóval úgy néz ki, ez egy lekváros a bukta. Sajnos. Ja igen, a zene katasztrofálisan rossz lett, totál nem illik ide. Remélhetőleg később jobb lesz, elvileg jövőre megjelenik, és a fejlesztők ígérnek történetet is. Hát majd meglátjuk. Később még azért előveszem, és esetleg rittyenthetek komolyabb cikket is róla, de szerintem egyelőre inkább a szóra sem érdemes kategória.

Az eredeti komment hivatkozása.