Hozzászólások
Elsődleges fülek
Persze, az világos, hogy nem valami kőkemény korlát a 3-4 év, azért használtam idézőjelet, de ha addigh beszerzed, ami érdekel, akkor abból következik számomra, hogy amit utána veszel, az kevesebbet ér. Ezen logika mentén írtam, hogy néhány éves játékot olcsón adni nem akkora nagy kunszt (általában eleve promó), ha nem vagy Activision, és tulajdonképpen az árképzési gyakorlat is ebbe az irányba mutat, tehát ami nekünk a topikban releváns, tehát az többé-kevésbé éppen téged igazol :) Igaz, az utóbbi években már nincs akkora elértéktelenedés, már nem annyira jellemző a 90%-os kedvezmény Steamen, cserébe viszont már konzolon is egyre jobban a digitális akciók.
Nálam egyébként megítélésem szerint nem nemtörődömség, de mivel világéletemben szívesen játszottam több platformon szinte bármilyen korú és műfajú játékkal (ugyanakkor 1998-ig NES-en és C64-en ragadtam, így nagy hátrányt halmoztam fel), munka és más hobbik mellett, egyszerűen fizikai képtelenség nem játékbőségben élnem. Következésképpen mindig akad egy csomó, "jaj ez is kimaradt" játék vagy akár platform, melyek viszont gyakran nagy élményt nyújtanak sok év után is. Lavinaeffektus az egész így, no. (Fun fact: a húgom és köztem szinte generációs különbség van, mégis több oldschool RPG-t játszik, mint én, miközben az újakból is naprakészebb. Vannak, akik utánunk jöttek, és még több minden kimaradt nekik.)
A DLC-ket tekintve köszönöm a tájékoztatást, a Ubitól ezt vártam, de látatlanban próbáltam megengedőbb lenni. Éppen a Black Flag a másik, amit minden akcióban nézegetek a téma miatt, de a DLC-k utáni nyomozás elveszi a kedvemet. Pedig a korábbiakból megtanulhattam volna, hogy mennyit érnek.
dafuk
rwurl=https://youtu.be/ZOAprfdyW1k
ha valakit valami érdekel akkor kb bámulatos nemtörődömségnek tartom ha 10+ évig vár vele amíg beszerzi/elkezdi.
Pár példa olyan játékra, amiket 10 éves koruk felett vittem végig:
- X-COM: UFO Defense - nem ismertem korábban, nekem addig az X-COM az Enforcer című borzalmas TPS spinoff volt.
- Brood War - A kiegészítő nem volt meg gyerekként.
- Command & Conquer 1 - a saját idejében kimaradt.
- Monkey Island 1-2-3, Full Throttle, Day of the Tentacle, Sam & Max Hit the Road, The Dig - korábban tudott a fene hozzájuk elég jól angolul, az MI 3-ból meg csak demóhoz volt szerencsém addig
- Grim Fandango - sosem sikerült elindítani semmin, csak a rimásztert.
- Psychonauts - elsőre meguntam, mert nem értettem.
- Prince of Persia 2: The Shadow and the Flame - amikor gyerek voltam, a tört verzió mindig kifagyott annál a résznél, amikor át kellett alakulni shadow manné.
- Doom 1 - csak a 2 volt meg.
- Blood - csak a demó volt meg.
- Heretic - nem indult elt valami régi crackelt cucc.
- Hexen - elakadtam a szarba, asszem tavaly vittem végig.
- Mortal Kombat 2 - az Arcade Kollection volt az első, amit egyrészt el tudtam indítani + végig tudtam vinni.
- Unreal - eleve Steamen játszottam vele először, ott is sikerült elkutyulnom a mentésemet az utolsó harmadánál, és az Unreal 2 megjelenéséig azt se tudtam, hogy létezik, mert nekem az UT volt az Unreal. Szerintem 2013-ban lett befejezve.
- Silent Hill 1 - nem volt PC-re.
- Castlevania: Symphony of the Night - tudta a fene, hogy két vár van (Iga!).
- Egy csomó másik Castlevania, mert egyrészt emulálni kellett őket, másrészt meg kuuuuurva nehéz az összes.
- System Shock 2 - hallottam róla sokat, de igazából annyira nem ismertem, hogy a műfajával sem voltam tisztában. Az első részt meg akkor fogom végigvinni, amikor jön a remake, mert az eredeti borzalmas.
- Quake 1 - teljesen kimaradt, 2000-ben vettem az első videokártyámat (a Prince of Persia 3D miatt, ó, jaj).
És ez csak a krémek krémje (a 80%-a olyan játék, amit ha nem vittél végig, nem is vagy gamernek nevezhető képződmény :D), rengeteg kedvenccel.
A very high textúrabeállítás elvileg a 4K textúrákat takarja, ahhoz meg VRAMból kell sok, nem a rendszermemóriából. Igazából ha nem óriási felbontásokban akarod játszani a játékot, akkor a 4K textúrákra semmi szükséged nincs.
Egyébként jó lenne, ha a QLOC egy kicsit lejjeb tudná tornászni a vram-követelményeket, mert fogalmam sincs, hogy egy open world címekhez képest kevés assetet mozgató bunyós játéknak mi szüksége van ennyi ramra. Mekkora lehet vajon az a textúrafelbontás? :D
Levertem pár meccset. Az MK-ra hasonlító rendszernek köszönhetően sikerült is megnyernem jó pár menetet.
Grafika szép bár nem értettem miért nem tudta felnyomni very high-ra a graffot arra hivatkozva h 8giga ram kell, miközben van annyi nekem...
De high-on, minden más maxra húzva és tartotta a stabil 60 fps-t, és elég dinamikusan haladtam meccsről meccsre is minimális várakozási idővel. Lehet hogy ez egy jó port lesz?
Nem azt mondtam, hogy 3-4 évnél régebbi játékot nem vagyok hajlandó megérinteni sem hanem, hogy néha olyan címnél ami amúgy érdekel van hogy annyival később jutok oda. Elite Dangerous is érdekelt már megjelenése előtt mégis csak idén jutottam oda, hogy beszerezzem és bele is toltam egyből 260+ órát. Egyszerűen annyit értettem azalatt a mondat alatt (ha nem lett volna egyértelmű), hogy ha valakit valami érdekel akkor kb bámulatos nemtörődömségnek tartom ha 10+ évig vár vele amíg beszerzi/elkezdi. Ez pedig bárhogy nézem nem azt jelenti, hogy nem érdemes 3/4 évnél öregebb játékkal foglalkozni. Mind1 is igazából.
NADE, hogy témánál is maradjunk a Watch Dogs dlcket nyugodtan lehet skippelni. 1 darab van amiben másik karaktert lehet irányítani egy 4-5 órás középszar sztorival (hasonlót képzelj el mint az AC-nál a Freedom Cry volt annó a Black Flag után), a többi ilyen 10-15perces content zéró minőséggel. Az alapjátékot szinte semilyen szinten nem egészíti ki, nem lesz tőle teljesebb. Én pont ezért ki is hagytam, pedig az alap játékot 100%-ra vittem még ps3on.
Értem én, nem is a technikai megvalósítást meg egyebeket (pláne nem a Digic munkáját) akartam leszólni, egyszerűen annyira tucatfos maga a végeredmény, hogy nem igaz.
A normalizált értékeket viszont egyetlen személy sem bírálja minden pillanatban felül, így hacsak nem egy absztrakt műről van szó, a kreatív munka mindig az adott kor társadalmilag elfogadott értékeivel áll viszonyban.
Valamilyen viszonyban. Az nyilvánvaló, hogy pl. a slasher műfaja merít a hippikorszakból, mert ezekben a filmekben a morális iránytű kb. az, hogy az hal meg a legcsúnyábban, aki a leginkább dekadens olyan értelemben, hogy mutogatja magát, lefekszik fűvel-fával / megdug mindenkit, hűtlen, drogozik, piál stb. Ez viszont nem azért van, mert bármiféle politikai mondanivalója lenne, a gyilkos pedig nem a megrökönyödött konzervativizmus képe, hanem a nézőben akarja elérni azt, hogy valamilyen formában szurkoljon a gonosznak, és csak néhány karakter legyen, akiért tényleges aggódik. A többiért "nem kár", és nem a libsiket irtják ki egy ilyen filmben, hanem a Berki Krisztiánokat.
Szerinted egy nő miként élheti meg azt a filmet, ahol a női mellékszereplők brutális fizikai bántalmazását fehérneműs kergetőzés előzi meg?
Fehérneműben? Milyen gyáva horrorfilmeket nézel te? :D Az exploitation / sexploitation irányzatnak való behódolás mellett egy nő nem azért meztelen - vagy alulöltözött - egy horrorfilmben, mert a készítők le akarják alacsonyítani a nőt, hanem azért, mert a meztelenség egy baromi egyszerű kifejezési formája a kiszolgáltatottságnak, a meggyalázott intimitásnak. Nem az a helyzet a legfélelmetesebb, amikor vadászatra indulva, puskával a kézben és kabátba öltözve futsz össze a Jason Voorhees-szal, hanem az, amikor egy szál törölközőben jössz ki a zuhany alól.
Másrészt meg ez a férfiakkal is meg szokott történni, annak az okát meg nem a horror műfajában kell keresni, hogy miért látsz jóval kevesebb péniszt egy ilyen filmben, mint női mellett.
Az otthoni helyszínnel is hasonló a helyzet egyébként: otthon biztonságban érzed magadat, ezért fognak ott megtámadni egy horrorfilmben. Az intimitás bármilyen formájának megtörése alapeleme a legbutább horroroknak is.
Nem lehet túl felemelő egy olyan főhősnővel azonosulni, akinek a barátait sorra levadásszák, illetve a gyilkosságnál rosszabb sors pallosa állandóan ott lebeg... az egyik testrésze felett.
Hát, nem hiszem, hogy sok nőnek okozna gondot Ellen Ripley-vel azonosulnia. Az meg igenis a valóságból táplálkozik, hogy egy horrorban gyakran ábrázolják valamiféle szexuális tettként egy nő meggyilkolását, mert nagyon sok esetben így működik a pszichopátia. Persze nyilván passzol a horror "edgy" jellegéhez is.
Ennek tükrében az otthon melegében bármikor előbukkanó, és a többrészes filmeknél ténylegesen legyőzhetetlen férfialakot nem nehéz metaforikusan értelmezni.
Nem nehéz, csak fölösleges és erőltetett. Elég sok oka van annak, hogy miért férfi a legtöbb horror-gyilkos: egyrészt sokkal könnyebb egy férfialakkal ábrázolni az erőt (erre a legjobb példa Jason Voorhees, akit az összes filmben nagydarab fószerek formálnak meg, akik még a való életben is képesek "megijeszteni" az embert), ugyanakkor a pszichopátia is statisztikailag inkább férfi tulajdonság, mint női (erre meg a másik híresség, Freddy Krueger a tökéletes példa, aki oké, hogy az álmok feletti hatalma miatt erős, de inkább azért ijesztő, mert totálisan pszichopata, és roppantul élvezi, amit csinál).
Ezek alapján akár azt is lehetne mondani, hogy a horrorfilm negatív képet alakít ki a férfiakról, azon belül is a nagydarab csávókról, sőt, a csúnyákkal sem bánik kesztyűs kézzel, hiszen a slasher-gonosz általában torz, ocsmány külsejű ember, az Alien esetében meg konkrétan egy faszfejű szörny, vagyis egy dehumanizált férfiszimbólum. Hát, a nők még olcsón megúszták...
Egyébként meg az első Péntek 13-ban még Mrs. Voorhees pusztította ki a Crystal Lake-i tábort (sőt, Jason gonoszságának igazából ő az eredője), Báthory Erzsébetről is csináltak nem egy horrorfilmet, a szexuális erejével visszaélő, manipulatív nőalak (boszorkányok, vámpírok, démonok, whatever) pedig egy hatalmas klisé a műfajban, és akkor Carrieről, a Misery Annie Wilkes-éről vagy a japán horrorokról még nem is beszéltünk.
Ha érdekel a téma, akad néhány értelmezés, amely a zsánér otthonba áthelyeződését és a női karakterek terrorizálását a korabeli feminista mozgalmak reakciójaként írja le.
Megint csak: félrevezető ebbe az irányba elindulni. Ha eleget megnézel ezekből a filmekből, a végére minden kétséget kizáróan el fogy jutni arra a konklúzióra, hogy a horrornak nincsenek ilyen irányú ambíciói, politikai-társadalmi identitása meg aztán végképp nincs. Egy kő egyszerű műfaj, ami ösztönökből és általános iskolás biológiából indul ki, a célja pedig csak és kizárólag a félelemkeltés, extrém esetekben várja el azt, hogy elgondolkodj egy témán.
Mellesleg ha mondjuk színész vagy, és minden vágyad egy horrorfilm főszerepe, máris diszkriminálva vagy, ugyanis pont ez az a műfaj, amiben egy nő sokkal jobban működik, mint egy férfi. Az oké, hogy a női test mutogatása eladható, de a kiszolgáltatottság és a félelem is sokkal jobban tükrözhető egy nő érzelmi skáláján, míg egy férfi karaktert már akkor is "puncinak" bélyegez a nézőközönség, ha egyszer ijed meg egy filmben.
Nem kell ismernem Lovecraft életét, vagy a többi művét ahhoz, hogy véleményt formáljuk bármilyen soviniszta hasonlatról. A kifejező megfogalmazása így is eléri a kívánt hatást, de nem látom miért ne lehetne ezt annak nevezni, ami.
Azért, amiért a horrorfilmnél sem célszerű: az alkotói szándék miatt. Lovecraft nem azért írta a műveit, mert bármit is meg akart volna osztani a társadalomról alkotott nézeteiről, hanem azért, hogy féljél. Ehhez a horrornak nagyon sok mindenre szüksége van, beleértve az öszöneidet, a prekoncepcióidat ("az otthon melege"), az előítéleteidet és még rengeteg egyéb dolgot. Ez az, amiért a létező összes politikai-társadalmi irányzat imád belekötni a horrorba... mert nem értik, hogy a horror magasról leszarja azt a teljes szférát, és ilyen értelemben tulajdonképpen a létező egyik legfelszabadultabb műfaj. Amikor olyat látsz, hogy az új It ellen a bohócok tiltakoznak, azért az egy kicsit téged is elgondolkodtad arról, hogy talán nem kellene ezt olyan komolyan venni, nem?
Lehet Lovecraftot rasszistának értelmezni? Persze, hogy lehet, elvégre ott van mondjuk az Árnyék Innsmouth fölött, ahol az értelmiségi főhős lemegy a mélyszegény Innsmouthba, ahol az összes proli egy utolsó szemét, és fizikailag is különböznek a normális embertől (és hát persze, hogy Lovecraft még a Lombroso-elméletben is hitt)... csak nem az a cél, hogy bármilyen létező rasszról kialakítson egy negatív képet. Alaposan meg van indokolva a fizikai különbség, ez mélyen el van vonatkoztatva létező dolgoktól, mert a lényeg az, hogy azt az ösztönös védelmi reakciót váltsa ki belőled, amit egy számodra ismeretlen környezetben / kultúrában, ismeretlen emberek között érzel... amit még akkor is érzel, ha te vagy a legliberálisabb és legelfogadóbb ember kerek e világon, mert beléd van kódolva, biológiaialag.
Nem az a baj, hogy ez az avatarja, hanem hogy valaki ezt elkövette, ráadásul komolyan művészi értékűnek is gondolta, és a sok agyment vadbarom még lelkesen tetszikelve tapsikolt is hozzá...
Amúgy meg ha ő nem lenne, már rég elfelejtődött volna ez a borzalom - de én ezek után BolDogra váltanék a helyében. :)
Hát ne még? Ősi utazhat Kanadából? Hát mi ez, diszkrimináció?!
Én nem a Mafia múltkor emlegetett korára gondoltam, hanem hogy te a saját "limitedet" a gyakorlatban 3-4 évben jelölted ki:
3-4 év még nálam is becsúszik néha olyan játéknál ami érdekel valamennyire viszont inkább kivárok vele egy emberesebb akciót stb stb, de 15-20 azért az már elég durva. :D
Nyilván az idézetet nem teljesen komolyan hoztam fel, így is érdemes kezelni, de ennek fényében tényleg tűnhet drágának is a Season Pass, hiszen kifutó - vagy már régen kifutott - termékhez képest annyira nem is olcsó, ha azt nézzük a bundle-korszakon túl is, hogy Doomot, The Witcher 3-at, The Evil Withint és sok mást is le lehetett akasztani jó áron már régen. Egyes kiadóknak tényleg van olyan játékai, hogy hiába van ingyen az alap, mindennel együtt ugyanott vagy, mint más, fizetős játékoknál. Nem érzem tehát azt, hogy a szokásosnál feltétlenül kedvezőbb modellről lenne szó, csak más megközelítésről. (Tegyük hozzá, adtak ingyen már nem túl régi "teljes" játékokat is.)
Más kérdés, hogy szükség van-e a konkrét DLC-kre (ezt most vehetjük kérdésnek, mert a Watch Dogsnál nem tudom, érdekelne a válasz), illetve azokból is ki lehet várni egy leárazást, ha fair módon akarjuk nézni.
Ennél persze jóval rosszabb, mint amikor akár Origin Accessben, akár akcióban felmarkolva játszhatsz a Mass Effect 3-mal, de a DLC-khez csak vagyonokba kerülő, körülményesen vásárolható BW-pontokért juthatsz hozzá. És a kliensben még nem is látod rendesen előre, hogy mit vehetsz meg, úgy kell utánaolvasnod, mint 15-20 éve dobozos játék vásárlásakor, ami dühítőbb magánál az árszabásnál.
Félreértés ne essék, ezzel most nem anyázom a Ubit az ajándék lóért, inkább azon gondolkozom, hogy fel akarok-e rá ülni valaha.
Múltkor arról volt szó, hogy 3-4 évvel régebbi játékkal már úgysem érdemes játszani.
15 volt az nem 3-4. Ne ferdítsen 10+ évet legyen kedves. ;)
Múltkor arról volt szó, hogy 3-4 évvel régebbi játékkal már úgysem érdemes játszani. Tehát ez nem friss, ha egy évvel később adják ingyen, rájuk küldöm a fogyasztóvédelmet!
Miss me with the bullshit... - _-
Ez és a Borg inkább interaktív film, régi Star Trek DS9/Voyager hangulatú. Mai szemmel kicsit egyszerű, de élveztem minden percét. A Borg-ban Q szerepel :D Zseniális figura, igen, nem bírtam, de közben rájöttem, hogy a Voyagerben megkedveltem, itt meg alakított megint.
Az Elite Force 1 szerintem elég király lett, a 2 már nem igazán, de azért voltak ott is jó jelenetek. Még jó volt a Klingon Honor Guard is, mint fps. (Stratégiában meg az Armada, amit nem rég vettem pár ezer forintért, dobozosan ebayről! :D)
Értem én, csak kicsit röhejes mikor az emberek még a jóformán friss ingyen játék miatt is problémáznak. Most nem rád értem, de csomóan ki vannak akadva a preloadon, hogy mekkora szar a uplay és fuck ubisoft stb stb. :D Baszki, ingyen odaadták on the house egy 3 éves AAA játékot. Néha őszintén elcsodálkozom azért. Neked is ajánlom a többi játék season passait megnézni. A WD2 Season Pass 35 font (40 euro?). :D Na az sok, nem a 16.
Mint az összes játéknál Uplay-en ha a játék lapján vagy rögtön ott van a related content és minden létező játékuknál a season pass-t vagy dlc-t rakják legfelülre. A különbség csak annyi, hogy ehhez 16 font a season pass, minden máshoz 25+. Felháborító. Főleg, hogy ingyen adták oda a 3 éves játékukat. Rohadtak!
Hosszútávú következtetéseket értelemszerűen nem lehet levonni médiafogyasztási szokásokból, mivel ezek egyénenként eltérnek. Ugyanakkor valamilyen szinten tükrözik az egyént, hiszen meglévő értékek alapján alakulnak ki. Ezeket az egyéni értékeket viszont mindig az adott kor társadalmi normái formálják. A normalizált értékeket viszont egyetlen személy sem bírálja minden pillanatban felül, így hacsak nem egy absztrakt műről van szó, a kreatív munka mindig az adott kor társadalmilag elfogadott értékeivel áll viszonyban.
Vagyis Romero játékai az adott kor szellemét tükrözik. "Hát a játékai miként tükrözik Romero értékrendjét?" Tesszük fel a kérdést, akárhányszor készítői szándékról beszélünk. Azonban a készítő inspirációi és életútjának elmesélése után is csak találgatni tudunk, hiszen a készítő csakis a számára ismert értékrend szerint tudja kifejezni magát, az adott kor sajátosságait beleértve. Nem érzed korlátozónak azt a fajta értelmezést, amihez ismerned kéne az adott kor társadalmi normáit? Továbbá hogyan helyezed el ebben az értelmezési rendszerben a művész különböző beidegződéseit?
Nem kell ismernem Lovecraft életét, vagy a többi művét ahhoz, hogy véleményt formáljuk bármilyen soviniszta hasonlatról. A kifejező megfogalmazása így is eléri a kívánt hatást, de nem látom miért ne lehetne ezt annak nevezni, ami. Egyébként tinédzserként olvastam sok Lovecraftot, majd a pár éve újrázásnál rökönyödtem meg az egy-két igencsak tarka hasonlatán. Nem nehéz ezekre rákeresni, de megértem azt is, ha ezek tudatában szép emlékek kicsit megcsorbulnának.
De a heves reakciók mögött azért ennél több szokott lenni, nem? Elvégre a kedvenceit mindenki a saját értékrendje szerint választja ki. Ezek közül néhány szempontot meg tudunk fogalmazni: bejönnek az űrben játszódó filmek; a horror felpezsdíti a vérkeringésemet, így jobban áll a cerka, satöbbi. De nem minden okozatot tudunk artikulálni, mert nincsen meg hozzá a szókészletünk, vagy mert mi sem tudjuk. Viszont mi van, ha egy számunka ismeretlen kritikusi megközelítés szerint "problematikusak" a kedvenceink? Csak a médiaprefernciáink lennének bajosak, vagy maguk a nézeteink is?
Mivel a készítők is korunk társadalmi tényezőinek vannak kitéve, így eredendően a kreatív munkájuk is ezzel áll valamilyen viszonyban. Tehát csak akkor lehet elválaszthatóságról beszélni nézetek és médiapreferenciák között, amennyiben a médiában felvonultattok értékek távol állnak korunk társadalmi tényezőitől. Nem véletlen, hogy nem a logikai fejtörők szerelmesei vették személyes sértésnek a "Gamers Are Dead" szalagcímeket.
A horrort meg azért sem értem, mert hiába van ott a sikolykirálnyők és egyéb akármik archetípusa, azért ott van a last girl kliséje
Szerinted egy nő miként élheti meg azt a filmet, ahol a női mellékszereplők brutális fizikai bántalmazását fehérneműs kergetőzés előzi meg? Nem lehet túl felemelő egy olyan főhősnővel azonosulni, akinek a barátait sorra levadásszák, illetve a gyilkosságnál rosszabb sors pallosa állandóan ott lebeg... az egyik testrésze felett. Milyen erőviszonyt testesít meg a film zömét kitevő lelkiterror? Ennek tükrében az otthon melegében bármikor előbukkanó, és a többrészes filmeknél ténylegesen legyőzhetetlen férfialakot nem nehéz metaforikusan értelmezni. Ha érdekel a téma, akad néhány értelmezés, amely a zsánér otthonba áthelyeződését és a női karakterek terrorizálását a korabeli feminista mozgalmak reakciójaként írja le.
Az hagyján... ott virít, hogy vedd meg 20 euróért akkor a Season Pass-t is.
Már steam-en tölthető a beta!
Holnap jön ki a MU legend EU/NA verzió (MU 2). Addig is lehet már tölteni előre. mulegend.webzen.com
Nem tudom ki-mennyire emlékszik a MU-ra, 2000-es évek elején jelent meg az első rész, ami elég nagy sikernek örvendett, mai napig futnak a szerverek. Ennek az új verziója jelenik meg most F2P-ben. Játék amúgy Hack n Slash MMO. Grindelős fajta, de elég sok random eseménybe lehetett belefutni, ami feldobta a játékot. Rendes open world, tehát nem Diablo féle 4 fős instance-okra kell számítani. Nincs olyan látványos mint a Lost Ark (ami vagy megjelenik nyugaton, vagy leginkább nem), de legalább ez lassan már 20 éve bizonyít játékmenet terén.
Ha érdemes rá, akkor lehet írok bővebb beszámolót, bár valószínűleg nekem már a videókat elnézve ismerős lesz minden.
Te csak ne ugass az usabol:D
Reaper írta: Ez mekkora elcsépelt szar. :DDDD
Az, de Digic miatt linkeltem, meg sem említettem a témát.
...egyébként mobilos faszság lett belőle.
Oh, fuck. :D Az ötlet nem rossz, eszembe is jutott hirtelen, hogy a Star Trek: Voyager – Elite Force-ról mondják, hogy baromi jó cucc. Egy Raven Software FPS-re ritkán mondanék nemet.
Az ST-játékok egyébként nekem nagyon kimaradtak, asszem csak az Away Teammel (asszem ez volt a címe, közepes Commandos-klón) meg az Armadával (ószom RTS) játszottam.
Én nagyra tartom a Digicet, ezért is sajnálom, hogy már régóta nem az engem érdeklő játékokhoz vagy témákban alkotnak. Cserébe viszont érdekes volt, amiket LY írt a CoD WWII kapcsán.