Hozzászólások

Mindig is egy vitatéma lesz, hogy egy történetet előre el kell tervezni, vagy hagyni organikusan nőni. A korlátolt rálátásom azt mondatja velem, hogy ezen viták leginkább a lelkes amatőrök között parázslanak, ahol fennen hangoztatják, hogy RR Martinm koma is csak azt írja, amit a világa logikája a folyamatban diktál.

Igen, kérem szépen, ezért is nem tudja befejezni a regényfolyamát. Ezért is jön rá állandóan, hogy még nem plusz egy, hanem legalább plusz két részre lesz szükség, és így tovább... DE! Legalább neki van tapasztalata, nem csak ír bele a vakvilágba.

A másik oldalon ott az előre tervezés, ami azért jó, mert keretbe foglalja a mondanivalót, ezáltal ki is jelöli nagy vonalakban a hősök által bejárt utat.
Apró bökkenő, hogy kezdőként azzal sem vagyunk rendszerint tisztában, hogy a történetünknek csak akkor lesz értelme, ha valóban közöl valamit - rendszerint ennek a megfogalmazása nélkül állunk neki az első munkánknak.

Az én esetemben próbáltam előre tervezni (a mondanivaló megfontolása nélkül), és el is jutottam a történet egy pontjáig a vázlatokban, ám ami ennél is fontosabb; a retrospektív részek tartalmát is leskicceltem, hiszen ezen eseményekre alapszik a jelen története.
Az ígéretes vázlatolás után nekikezdtem a történetnek, de amikor kifogytam az alapanyagból, jobbára ötletszerűen folytatódtak az események a világ logikája által és saját megérzéseim által vezetve. Végül sikerült valamit összekalapálni, ami alapjául szolgálhatott a mostani újraírásnak, de annyi sutaság megőrződött még az új verzióban is, hogy a háttér bizonyos titkai túlságosan a történet végén bontakoznak ki - addig nincs elég információja az olvasónak, hogy megalapozott elméleteket találjon ki magának.

Ez volt az én esetem. A történet előre meg volt vázlatolva egy már megírt könyvem által, de természetesen jól gondolod; ennek ellenére is történtek néha olyan események, amelyek engem is megleptek (Ilyen Miu korai személyes felbukkanása a bárban). Azt hiszem, a meglepetések természetesek, de a keret akkor is fontos. Mindig lesznek új ötletek, aztán a nagyszerűségük függvényében dönteni kell felettük, hogy beleférnek-e az addig megírt irányba. Én azon vagyok, hogy van időm, inkább összegyűjtöm, egyeztetem előre a fürdőkádban lelt megoldásokat, és akkor van időm előre felépíteni, foreshadow-olni a meglepetéseket - aztán az olvasótalálkozókon nagy mellénnyel beidézhetem, hogy "figyelitek: már az első kötetben elszóltam magát!"