Hozzászólások

#10008

hétköznap magyarok hiányoznak vagy külföldiek?

Én saját tapasztalataimból indulok ki, nem vetem el azt, hogy vannak olyan gyerekek, akiknél elég a leszidás, de Gabika pont arra panaszkodik, hogy a fiatalokban nincs meg a halálfélelem, nem lehet nekik megmondani mit ne csináljanak. Ha nem fél a hülyesége következményeitől, akkor nyomatékosítani kell benne, hogy igenis van fájó negatív következménye a dolgoknak.
Az meg fasza a gyerekek szempontjából, amikor a két elvált szülő rühelli egymást és csak arra várnak, hogy a másik kiosszon egy pofont a gyereknek és már megy is a gyermekvédelmi szakszolgálathoz... Gyönyörűen lehet így nevelni gyereket, főleg, ha az rájön arra, hogy ezzel simán vissza tud így élni.

Egyébként most is beugrott egy példa, amikor az utcából egy haverom apja látta, hogy játékosan poénból vagy félkomolyan verekedtünk egymással néha, és egyszer odajött hozzánk, és elmagyarázta, hogy a fia asztmás, és ne fojtogassuk a nyakánál - azt nem mondta, hogy ne verekedjünk vele, akkor még nem puncikat neveltek -, mert az neki veszélyes. Ezt normálisan tudomásul vettük, megértettük. De aztán pár héttel, hónappal később valamin összekaptunk a sráccal, és így a hónom alá kaptam a nyakánál fogva. Apja meg pont akkor jött meg valahonnan és látta. Odajött hozzám, elkapta a karom elkezdte szorítani - benga nagy állat volt, vízilabdázott talán -, én totál beszartam, nem okozott igazán nagy fájdalmat, viszont éreztem, hogy ha akarna ketté törhetne ott helyben. Hiába értettem meg elsőre is, hogy nem szabad a gyereket fojtogatni, de simán kiment a fejemből egy hevesebb pillanatban, ezután viszont eszembe nem jutott volna elkapni a nyakát, bármit csinált volna. És a mai napig emlékszem erre a pillanatra is.
A nagy pszichomókusok meg gyermekvédők biztos azt állítanák, hogy micsoda sérelmek értek engem annál a kb. 5-10 hasonló szitunál, amikor kikaptam valami rosszaságért, holott lehet a saját vagy a társaim élete köszönhető ezeknek. Felnőtt fejjel semmilyen negatív érzés nincs bennem ezek miatt, de igazából akkor is felfogtam, hogy hülyeséget csináltam, ezért megbűnhődtem. Persze, volt amikor nem csináltam semmi rosszat vagy én is véletlen okoztam csőtörést apám hülyesége miatt és mégis kaptam a hátsómra, azok rosszul estek, de nem tört össze a világ. Legalább megtanultam az autoritást tisztelni, ami nagyon ráférne a mai zabolázatlan liberokra és kölykeikre.

egy ilyen tragédia után amúgy nem mondja le pár család a nyaralást Balcsin?

amúgy érdemes megnézni - talán Harvy linkelte egészség topicba -, hogy az 50-es 60-as évek fiataljai milyen izmosak, erősek és ügyesek voltak, én azt hittem sokáig, hogy a mai fiatalok sportosabbak. Nyilván pár felvételből meg elbeszélésből nem lehet általánosítani, de egyáltalán nem az van, hogy mi übermenschek lennénk hozzájuk képest. Csomó sportban pl. olyan rekordokat állítottak fel 80-as években, hogy mai napig nem tudják itthon megdönteni őket vagy csak nagyon kevesen, miközben a sportinfrastruktúra, a táplálkozás, stb. ezerszer fejlettebb.

de kell pofon. Lebaszás semmit nem ér, fizikai emlékezet sokkal mélyebb. Nekem pl. gyerekkoromból talán egy szóbeli lebaszás rémlik a sok közül, az elseggelésekre viszont élénken emlékszem, hogy miért voltak.
Most voltam Campus Fesztiválon, hogy micsoda mimózák ezek a mai 16-20 éves fiatalok, te jó ég... A "kemények" közülük olyanok, mint akiket anno csicskáztattak :D Iszonyat, hogy elpuhultak az utánunk jövő generációk a fene nagy jólétben. Ide vezet az, hogy mindentől meg vannak kímélve, a cigók meg röhögnek a markukban, hogy lassan már egy bicska se kell ahhoz, hogy elvegyék az uzsipénzt ezektől a szerencsétlenektől. Bár anyu meg apu már nem is nagyon hagyja ezeket hazamenni, minden iskola előtt akkora kocsisor áll tanítás végén, hogy rossz nézni...

na pontosan erről beszélek. Modern gyermeknevelés at it's best. Ha a lányom vagy fiam átmászik azon amin nem szabad, bemegy a mélyvízbe és ki kell menteni, akkor ha túléli, az első dolgom egy akkora büdös nagy pofon lenne, hogy a büdös életbe többet nem csinál ilyet. Ahogy én is kaptam, ha valami faszságot csináltam. Ha nincs halálfélelme, akkor féljen a pofontól.
De manapság már ugye ilyet nem szabad... inkább haljon meg a gyerek, minthogy kapjon egy pofont :D Liberalizmus, én így szeretlek.

Egyébként azt kihagytam, hogy az meg megint egy óriási felelőtlenség, hogy rábízod az egyik testvért a másikra, főleg, ha egyik se tud úszni, de amúgy is. Ha a 17 éves túlélte volna, akkor egy életre lelkinyomorék vált volna belőle, mert a hülye szülő ráhelyezte a felelősséget, amit nem lett volna szabad.

??? miről beszélsz? Ez semmi más, csak szülői nevelés kérdése.
Nem tudnak úszni, akkor nem viszem el a kicseszett Balatonra a 3 gyerekemet. Nem is értem amúgy, hogy nem tanították meg őket iskola alatt, nekem egy olyan ismerősöm nem volt gyerekként, aki ne tudott volna úszni egyáltalán.
Ha tudom, hogy nem tudnak úszni és mégis ott vagyunk, akkor le se venném a szemem róluk, de inkább ott lennék a seggükben állandóan.
Nekem el lett mondva anno, hogy nem ugrálok olyan vízbe, aminek nem tudom a mélységét, meg felhevült testtel nem ugrok vízbe. Annyira meg magamtól is volt eszem, hogy nem úszok be olyan messze, ahol rizikós, hogy nem tudok visszajönni. Hogy ne lenne halálfélelme egy 13 vagy 17 évesnek? Ez max. akkor van így, ha balfasz szülő úgy nevelte, pontosabban nem nevelte.

de miért nem jönnek ilyen hírek Horvátországból, Olaszországból meg Görögországból, hogy magyar gyerekek halnak meg? Valszeg aki oda megy az már fokkal értelmesebb, mint a sok balcsizós.

+1

omg mekkora boomerek vagytok...

és így jön el a kiberbűnözés meg a social engineering aranykora...

és akkor a nyugati nagy irodaházakra meg wall street féle negyedekre milyen sors vár hosszútávon így?

hát nem tom arrafelé milyen tapasztalatok vannak, de én meg pont azt hallottam, hogy ahol lehetett ott dobták ki a kukába a távmunkát a munkáltatók. Inkább arra jöttek rá, hogy sok ember felesleges, de azokat le lehet cserélni hatékonyabb és fontosabb munkakörökre. A reptéren is ugyanúgy utazgatnak a német managerek a két ország között, mint előtte, pedig erre is azt mondták, hogy jajj milyen felesleges, a korona után majd nem lesz ilyen, aztán mégis :D
Sztem iszonyat káros a távmunka amúgy, nem jó összemosni a két dolgot.
Mondjuk Pesten ahol napi 1.5-2 óra simán elmegy csak a munkába járásra a többségnek, ott persze vonzó, de ez megint csak a beképzelt munkavállalói attitűd része, hogy elvárják.