Amerikai tudósok egy kicsit félretették a féreglyukas és a megarobotos kutatásaikat, és azon kísérleteztek, mivel küszöbölhető ki a virtuális szemcsik használatakor fellépő szimulátor-betegség. Ugyanis a hosszas VR-szemüvegezés közben előforduló szédülést, hányingert, izzadást, körömgombát, az okozza, hogy nincs a testünk és az agyunk szinkronban, térbeli mozgást érzékelünk, miközben valójában nem mozgunk.
Ám megfigyelték, ha a játék tartalmaz valami fix pontot, pölö műszerfalat, pilótafülkét, amire az agyunk koncentrálhat, akkor könnyebben dolgozza fel a történéseket. Így jött a virtuális orr ötlete, amivel a tesztek alapján egész jó eredményeket értek el, sőt, az alanyok szinte észre sem vették a szaglószervet. Egyik játékot pl. 94,2 másodpericig játszották tovább, mint az virtuálorr nélküli társaik.
Tényleg, Istencsászár Carmack urunk vajon fog-e tengerészgyalogos orrokat tervezni a Doom Oculus verziójába?
Forrás és a teszt eredmények bővebben.