szimulátor

Nem tévedés, 2018, ami annál is inkább találó, mert nem igazán van kész. :)
Már eleve a játék megjelenése is érdekes volt. A CDGalaxisban láttam, hogy 2017. július 21. péntek a megjelenési dátum. Mivel nekem nagyon tetszett a játék 2015-ös verziója, így előrendeltem. Megvettem, hazavittem, kulcs aktivál, nem telepedik. Nézem mi van, azt írja a Steam hogy „Kevesebb mint egy óra, amikor aktiválódik a játék”. Hát jó, akkor várunk. Nézem később, még mindig nem telepedik. A megjelenési dátumot átírták július 25-re, elhalasztották valami nyelvi cucc probléma miatt. Nézem 25-én, a megjelenési dátum: július 27. ... nézem 27-én, a megjelenési dátum: július 28-ra változott... És 28-án végre megjelent!
Ennyi presztízstemető után már kicsit félve telepítettem.

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=LCTF8wKWFSU
A játék azzal lep meg elsőként, hogy a Settings menüben csak nyelvállítási lehetőség van. Másodszor azzal, hogy csak az egér működik, nem reagál billentyűkre. Ráadásul az Audio menüben olyat láttam, amilyet még soha: csak felfelé lehet 5-ös ugrásokban emelni a hangerőt, ami 100 után 0-ra ugrik. Persze ez mind egérkattintás során, csúszka vagy ilyesmi sehol. Egyszóval sok területen tettenérhető a designer hiánya.

A játék maga szebb lett és bővültek a lehetőségek. Új készülékeket kell használni sok szituációban, amelyeknek gőzöm sincs a magyar nevéről. :) Pl. van egy új cucc a fáradtolaj leeresztéshez, a gumik és felnik szétválasztásához és összerakásához, centírozáshoz, lengéscsillapító szétszedéshez/összerakáshoz, stb. Ez lehet megdobogtatja egy autó**** szívét, de valójában mindegyikkel csak annyi a teendő, hogy odamégy, aktiválod, kiválasztod melyik cuccot teszed bele, majd vársz. Amikor a gép végez, kivesz, újat betesz, vársz…
Van továbbá egy csomó új műszer és lehetőség, hogy megvizsgáld az egyes alkatrészek állapotát, de ezeket nem használtam, mert unlockolni kell őket, és egyébként is ha kiszereled az alkatrészt, akkor már eleve megtudod az állapotát. Persze ezek majd azért segítenek, de egyelőre a szerelés sebességét célzó képességeket vettem fel. Ha már itt tartunk, most már van egy 50 szintre kalibrált fejlődési tábla. Minden szinten 1 skillpontot kapunk, amiből 1 skillt lehet venni. A skilleknek van minimum szintkövetelményük, szóval nem lehet bizonyos kategóriákban csúcsszuper mesterré válni ideje korán.

Változott a kezelés is. A 2015-ben gombnyomásra tudtál választani a fő módok között: Szétszerelés, Összeszerelés, Vizsgálódás. Ez nagyon kényelmes és gyors módszer volt. Ők úgy érezték, hogy a billentyűzet túlságosan múlt évezredi dolog, ennél valami modernebbre van szükség: tortamenü! Jobb gombbal kattintva előjön a menü és így kell választani a lehetősgek közül. Ez engem nem zavarna, ha alternatív lehetőségként bent hagyták volna a billentyűket is. Neaggyisten át lehetne állítani a billentyűket, ami hiányzott az előző részből is.

A szerelés kb. ugyanolyan, mint az előző részben, nem láttam új alkatrészeket, bonyolultabb szereléseket. Van viszont egy új, idegesítő fícsör, ez pedi az autozoom. Amikor egy olyan alkatrészt akarsz le- vagy felszerelni, ahol csavarozni kell, a játék automatikusan odazoomol a csavarok közelébe. Ez nem is lenne baj, de utána meg visszazoomol oda, ahonnan indultál. Ez azért atomrossz, mert késleltetve van. Amikor kész vagy a csavarozással, te már kattintanál a következő be/kiszerelendő alkatrészre, már felette van az egered, de akkor a zoom aktiválódik és eltávolodik és az egered már nem az alkatrész felett van. Természetesen nincs opció, hogy ezt kikapcsoljuk.
Mint ahogy arra sincs, hogy ne kelljen minden eladásra szánt alkatrészt egyesével leokézni (erre az előzőben volt egy hotkey). Az sincs megoldva, hogy több tárgyat ki lehessen jelölni és egyszere eladni. Az inventory kezelés annyi bónuszt kapott, hogy kategóriánként lehet nézni az alkatrészeket, viszont bugos és nem működnek a rendezések. Olyan is volt, hogy egy leszerelt kerék szőrén szálán eltűnt, vennem kellett egy újat az ügyfélnek...  Szóval UI és Accessibility szempontból rohadt nagy „eggyesüjjle”.

Új fícsör a Pajta. A térképen (ami a reklámfilmmel ellentétben nem kúl bolygóforgatós UI, csak ugyanaz a régi unalmas, mint az előző részben) időnként megjelenik egy pajta, ahol egy elfeledett autó árválkodik, meg a polcokon szanaszét van jópár egyéb alkatrész is. Itt sincs semmi extra, meg tudod venni, szerelgetni és eladni vagy használni. Vezetni két helyen lehet, egyik a tesztpálya, a másik meg valami verseny, de ez nem aktív. Lehet valami DLC lesz.

Másik új fícsör az autó belsejének variálhatósága. Te tudod meghatározni, hogy milyen ülések és kormány legyen benne. Az autó külsejéhez az ablakok is hozzátartoznak most már.

Eltűntek a nehézségi szintek is, nem tudom miért. Időnként hoztak olyan autót, aminek volt valami kis sztori körítése és neked kellett rájönni, hogy mi a baja. Ugyanakkor volt, hogy totál ugyanazzal a sztorival visszajött a delikvens és totál ugyanazok a problémák voltak az autóval. Ráadaásul a sztori sem elég generikus, szóval ez is egy design probléma. 

A játék telistele van bugokkal, néhol egészen komolyakkal is: pl. beszálltam az autóba a tesztpadon, de nem tudtam vele sehova se menni, se kiszállni. A fejlesztők mentségére legyen szólva, a pénteken megjelent játékhoz már 4 peccs jelent meg, ebből 2 vasárnap. Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy egy durván elsietett release-ről van szó. Lehet várni kellett volna 2018-ig...

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=T1rxHxua9cQ

Összegzés

Pro

• szebb
• a töltési idő normális (az előző rész túl sokáig töltött)
• többféle szerszám/műszer

Kontra

• nincs kész, túl sok a bug
• nincsenek Hotkeyek
• pongyola design

Jelen állapotban: 60%
Az alap szerelés-játékmechanika elég jól működik, viszont a körítés borzalmas.

Az eredeti komment hivatkozása: http://www.rewired.hu/comment/134008#comment-134008

A Space Rogue-ot 1989-ben adta ki az Origin, eredetileg C64-re és Apple II-re, később megjelent az Atari-, Amiga-, Mac- és DOS-verzió is. Annak a Paul Neurathnak a bábáskodása alatt készült, akinek később többek között az Ultima Underworldöt és a Thief: The Dark Projectet is köszönhetjük majd, annál az Originnél, amely anno minden játékával új műfajt alkotott. Öt évvel az Elite megjelenése után a kereskedő-csatázó űrszimuláció nem jelentett volna újdonságot, mindez kalandjáték- és RPG-elemekkel, minijátékokkal, eleje-közepe-vége történettel, mindeközben szabadon bejárható világgal azonban olyannyira, hogy azóta sem igazán lett párja (talán majd a Star Citizen? :-) ).

A játékos mindjárt a történet elején egy eleinte kezdetleges, de végletekig fejleszthető űrhajó, minimális készpénz és totális szabadság birtokában találta magát.



Űrhajójával bejárhatta a játék számos csillagrendszerét. Dokkolhatott az űrállomásokon, amiket a hajót elhagyva gyalog bejárhatott, beszélgethetett a helyiekkel, kereskedhetett, vagy akár eljátszhatta a pénzét a játék-a-játékban arcade gépeken. Rajta állt, kereskedéssel, kalózkodással, vagy fejvadászattal, esetleg ezek egészséges keverékével keresi a napi betevő lézerágyúravalót. És ha mindezek mellett még arra is maradt ideje, nekiugorhatott a főtörténetszálnak.

C64-en tudomásom szerint ez volt az első olyan játék, ami kitöltött vektorgrafikával rendelkezett, és nem csak a drótvázat láttuk.



Az űrszimulációban használta ezt, a bázisokat 2D-ben járhattuk be.



2D volt a csillagtérkép is, amin az adott rendszeren belül mozoghattunk: ha megérkeztünk a kijelölt célhoz vagy valami veszélybe vagy anomáliába ütköztünk, visszakapcsolt a pilótafülkére.



A rendszerek között féreglyukakon közlekedtünk, ez egy újabb, 3D-s minijáték volt, amiben végig kellett repüljünk a hajóval a féregjárat szűk, tekergőző alagútján, lehetőleg anélkül hogy letörjük a visszapillantó tükröt...



Említést érdemel még a Hive!, a kis pénzbedobós arcade játék amivel az állomásokon játszhattunk: ez egy teljes egész, korrekt kis shoot 'em up volt, más stúdiók az ilyesmit simán kiadták külön játéknak...



Az állomásokon természetesen más és más, legális és csempészárunak számító javak voltak más és más áron elérhetőek. A rendszerekben természetesen közlekedtek kirabolható kereskedők és érző szívű kalózok (az ő szívük érzi, hogy át szeretnénk adni a rakományunkat), utóbbiakon természetesen fejpénz volt, hasonlóképpen a mindíg agresszív, hangyaszerű idegenek, a manchik hajóin is. Az ezekből összeharácsolt pénzből ma már teljesen magától értetődő módon (akkoriban még nem sok ilyen játék volt) fejleszthettük a hajónk pajzsait, fegyverzetét, stb. Elég hosszú idő és sok trükközés után akár a Titánokkal, a hadsereg csillagrombolóra emlékeztető csatahajóival is eséllyel szállhattunk szembe.



Minden állomáson volt legalább egy NPC, akivel el lehetett beszélgetni (a csaposon és a kereskedőn kívül is), és vagy kisebb questet kaphattunk tőle, vagy a történetben segített előbbre jutni, ha tudtuk már addigra mit is szeretnénk tőle, vagy csak egyszerűen a játék világának átélésében segített a történeteivel, esetleg elrejtett tárgyak nyomára segített jutni.



A játék megnyeréséhez persze mindezekre szükség volt: be kellett járni a játéktér nagy részét, felderíteni a manchik támadása mögött lappangó rejtélyt, és leleplezni egy katonai összeesküvést - ezekhez persze jó erős hajó és rutinos játékos kellett, és jó sok idő úgy a szimulátorban, mint a kalandrészben (sőt egy, a történethez fontos tárgyat meg lehetett nyerni a Hive! játékban is :-) )

Csak ismételni tudom magamat: szerintem játékmenetében, összetettségében, hangulatában ez a játék azóta is veretlen.