Hozzászólások

Én sosem hánytam be a városoktól a H4-ben, inkább az egyenkülcsín miatt véreztek el nálam, és még jobban amiatt, hogy egybedobáltak össze nem illő frakciókat a választás jegyében. Ettől olyan hangulattalan volt az összes (pl. a H3-ban a két kedvenc városképernyőm a nekró meg a stronghold: a nekró hangulatát teljesen kinyírták azzal, hogy egybenyomták az infernóval, a stronghold meg még csak-csak, de a H3-ban a zenétől is olyen epic barbár királyság volt, hogy ahhoz képest nudli volt a H4). A H6-ba egyébként utólag belepeccselték a városképeket, de néhány kivételtől eltekintve nem sikerültek valami jól.

A játékok minőségét illető sorrendet meg nem igazán tudok felállítani, nálam a H5 és a H3 valahol holtversenyben vannak. A H5 TotE nagyon jó, de nekem egy kicsit lehúzza a Heroes 5-öt a viszonylag gyenge kampány-dizájn, amiben meg a H3 eléggé non plus ultra. Na meg az utóbbi években tök fasza modok jöttek ki a harmadik részhez (a HD mod meg a Horn of the Abyss, ami szellemiségben és minőségben is leginkább egy soha nem létezett harmadik kiegészítő lemeznek felel meg, és új fajként behozza a H4 kalózait).

vannak új dalok is, ezeket megítélni csak a magyar változat alapján tudom - sokkal gyengébbek, mint az eredetileg is felcsendülő alkotások

Ellenvélemény. A magyar szöveget ugyan nem ismerem, de az Evermore kb a legjobb dolog amit ettől az adaptációtól kaptunk. Tökéletesen illeszkedik a sztoriba, és szerintem önállóan is megállja a helyét. Alan Menken és Tim Rice előtt csak leborulni lehet.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=UcsaqIsX-yk

ez meglepően királyságos, párszor meghallgattam zsinórban.

A negyedik negyedben az enyhén aláfestő mély elektronikus staccato is szép figyelem.

Stark & Stark
rwurl=http://i.imgur.com/TIT8Mh4.jpg

Barátunk szervezett egy kajálást a Kaltenbergbe. A kiszolgálás nagyszerű volt, az ételek isteniek és jókora adagok, nem olcsó a hely de belvárosi étteremnek teljesen rendben van.
Halászlét ettem, nagyon jó volt, sűrű és ízes. Aztán nürnbergi kolbászkákat meg bajor perecet, magos mustárral hagymával és rozskenyérrel. Isteni, és bár előételnek ajánlják, ki kellett engednem a derékszíjat a végére... Ebben közrejátszott mondjuk még a:

Sör: a házi csapolt sörükből a szűretlen vöröset és a barnát kóstoltam egy-egy korsóval. A vörös ahoz képest hogy szűretlen, vizuálisan rozéfröccsre emlékeztetően átlátszó. Nagyon finom. Keserűbb mint amire számítottam, de nem zavaróan, nagyon jól oltja a szomjat, ugyanakkor erős. A barna érezhetően kevésbé kesernyés, sűrűbb, kemény a habja, jóllaksz mire megiszol egy korsóval.

ja igen, a 15% szervízdíj picit WTF. Borravalót ezen felül nem is adtunk... de végeredményben így is OK volt az ár.

Szépség és a szörny (2017)
Először is a filmről: ami a rajzfilmben működik, működik élőszereplősben is, vitázni kár is róla. Watson kisasszony kicsit szenved a szerepben - de az egyik így készült film alapján, amiben egy vacsoraasztal mellett egy bazi nagy zöld hengerrel kellett romantikus hangulatba kerülni, ez tökéletesen érthető - és nagyjából mindenkiről, akiknek a CGI figurákkal kellett interakcióba lépnie, ez elmondható, de alapvetően látszik rajta, hogy baromira élvezi, nem volt vele gond. Akit azonban a gárdából ki kell emelni, az a Gastont játszó Luke Ewans. Ha az elméletemet vesszük, érthető is - míg a többiek, pl. Belle apja is - zöld vásznon, elképzelt figurákkal kellett, hogy hangulatba, jelenetbe kerüljenek, addig neki végig hús\vér színészek jutnak, ezt meg is hálálja, no meg azt is, hogy végre negatív figurát játszhat, valósággal lubickol a szerepben.

A sztori még mindig gyönyörű - amit ismerünk belőle - viszont ott, ahol hozzáírtak, kibővítettek, nos... az meh.

Aki esetleg nem tudja: vannak új dalok is, ezeket megítélni csak a magyar változat alapján tudom - sokkal gyengébbek, mint az eredetileg is felcsendülő alkotások, legyen szó a...

rém gyengének érződtek, a hozzáköltések meg (párat kibővítettek) szintén durván elütnek, mondjuk lehet, hogy azok elsősorban azok miatt, mert az eredetit kívülről tudom.

Viszont, és ez most különösen fontos, a szinkronról is beszélni kell, hiszen - aki olvasgatott előtte, annak nem meglepő, no meg a korosztályi besorolás miatt se nagyon, de - leszinkronizálták a dalokat is, emiatt pedig fel kellett forgatni a színészlistát - így lett Emma Watson tizeniksz film után Szabó Luca HELYETT Kardos Eszter, Luke Evans is hasonló méretű háttérrel Szabó Mátéból Posta Victor, és még lehetne sorolni (az olyan fájó párosításokat, mint az előd előtti tisztelgésből Ian McKellennek adott Balázs Péter, vagy az eredetileg Ewan McGregor hangján beszélő, ezzel pedig egy huszonötös Anger Zsolt kombót megszakító Magyar Bálintot csak részben megemlítve). Ez már egy magamfajta szinkronrajongónak maga a gyötrelem - tényleg minden pillanatban elütött, akit láttam attól, akit hallanom kellett volna - de mindez megbocsátható lenne, ha a dalok jók lennének, de nem, sajnos nem lettek azok.

Ami rég volt, ezzel az új gárdával is itt-ott működik, viszont Igó Éva tolmácsolásában a kultikus Szépség és a szörny veszít erejéből a rajzfilm Galambos Erzsiéhez képest is - messze ő énekelte a legjobban ezt a dalt, beleszámítva az eredetit is - és bizony az Operettes Náray Erika is sokkal visszafogottabb volt annó a színpadon.

De nem is feltétlenül ezek jelentik a legnagyobb gondot - amúgy dehogynem - hanem az, hogy az ezer éve ismert, és a Csörögi István által felejthetetlenül lefordított dalokban itt-ott megváltoztattak pár szót, ezt a munkát pedig - hiába adott bele apait-anyait Szente Vajk - valóságos mészárlásnak érzi a fül, pláne, amikor magában mondaná, hogy mi jön a dalban, és jusztsem az a szó hangzik el. Mondhatjuk, hogy ennek a szájmozgás miatt volt szükség, de az meg feltűnően sok helyen nem passzol, legyen szó Luke Ewans csukott szájáról (miközben Posta Viktor még kitart egy hangot), vagy Emma Wattson őrlődéséről az elején (ő még dalol valamit, Kardos Eszter már befejezte).

Szóval, visszatérve: a film erős közepes, amit ellop a rajzfilmből, az tökéletesen működik - dalban, jelenetekben - amit hozzáad, az gyengén - szintén az előbbi szempontok szerint -, egyszer meg lehet - sőt, a rajzfilm rajongóinak meg is kell - nézni, a szinkron most viszont, ellentétben az 1992-ben készült rajfilmes szinkronnal (Kocsis Judit, Szabó Sípos Barnabás, Harkányi Endre, Stohl András, Pécsi Ildikó, Kristóf Tibor, micsoda lista) érzésem szerint nem sikerült.

akkor is ide:

rwurl=https://youtu.be/vw9zyxm860Q

rwurl=https://youtu.be/3aZuj_SDqDo

rwurl=http://imgur.com/CF2YUGr

biztos vótmá, csak nem így (?)

Skarlát kisasszony amúgy jó színésznő, de sztem ő elsősorban akkor tudja ezt megmutatni, amikor nem akcióhőst kell alakítson. Erre meg ide skatulyázták be. Kusanagi hadnagy nem neki való.

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=KJoPIgg17U4

Teljesen jól festettek? Abomination patchwork volt az összes és nehogy már a választási lehetőség (legyen az terrain vagy más építkezési fa) a vizualitás rovására menjen-főleg úgy hogy a Heroes sorozat egyik lelke a VÁRKÉP (ilyenkor kínosan felkuncogok a Black Hole féle verzión amikor kibaszták egy kisablakba, mégis hogy a picsába képzelték). Vagy legyen kategorikusan zárt, környezettől független várkép, vagy akkor tolják bele az időt. Amúgy én nagyon szeretem a H4et, a rendszer és főleg a zseniális zene miatt - a zenéhez tegyük hozzá hogy itt inkább a terrain zenékre gondolok, a várak a pokolravaló esztétikai terror/elfogadható izé tengelyen mozogtak. De a köpedelmes várdesign és egyéb széthulló grafikai/zenei elemek miatt sajnos csak leghátul kulloghat, mert annyira látszott rajta potenciál és a power amit simán lerontottak a fentebb említett bajok.

Ami a H3 gyönyörű várképeit/ízléses vizualitását és a H4 jó redszerét tökéletesen ötvözte, az a H5 volt (mindezt úgy hogy 3D). Mai napig a legjobb H game (meg a Dark Messiah :D)

Amúgy ha sorrendet fel lehetne állítani akkor H5 -> H3 -> H2 -> H4 -> H1 Az utóbbi nyilván azért mert szinte semmi tapasztalatom sincs vele. Kiváncsi vagyok mikor gurítanak valami nagyot legközelebb, mert most inkább csak félhullagyalázás folyik.

S lőn, a Beamdogot még a Codexen is megszeretik!

Hát, szerintem ezt kizárhatjuk: akárhányszor keveredek fel arra az oldalra, állandóan csak a fikát látom, néhány obskúrusabb címet leszámítva mintha mindent utálnának. Szvsz Chris Avellone szerintük most eladta a lelkét ezeknek a piócáknak, akik a régi klasszikus RPG-k vérét szívják, és még az eredeti fejlesztők nevét is eltagadják! :D

A Beamdognak leginkább át kéne neveznie magát valami nagyon niche RPG hangzásúra, aztán ugyanilyen játékokat is kellene csinálnia, ha elfogadást akar a Codextől. Aztán amikor majd jön a "Arrodnihilin: Trolls of Burglagundor", örömkönnyek áztatják majd a Codex lapjait. :D

Jól fest ez így, 14 euró, hát nem tudom. Van millió más a backlogban.

A Beamdog egy saját, eredeti IP-t is akar, meg folytatni is a Wizardsszal/Hasbróval való együttműködést. Aztán meglehet, hogy a kettő összevonásával valami hibrid végeredmény születik, pl. egy Torment jellegűen különbejáratú "brand" egy kevéssé használt licencszettingben, Eberronon, Ravenloftban, ilyesmi. De szerintem inkább alkotnak egy saját világot a saját játékhoz, a D&D-zést pedig megszokottabb mederben folytatják tovább (ez utóbbira az 5. kiadás rendszere implementálásának mikéntjéért leszek kíváncsi).

De ha már spekulálunk, csináljuk nagyban: ráültetik Avellone-t az irodai trónusra, szabad kezeket és biankó csekket dugnak a farzsebébe, és a nagyember végre csinálhat, amit és ahogy akar. S lőn, a Beamdogot még a Codexen is megszeretik!

Shortly after launch, owners of both the original game and Total War™ WARHAMMER II will gain access to the colossal new combined campaign. Merging the landmasses of The Old World plus Naggaroth, Lustria, Ulthuan and the Southlands into a single epic map, players may embark on monumental campaigns as any owned Race from both titles.