Hozzászólások

2021. július 1-jétől a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező küldemények áfamentessége megszűnik1, ezekre az árukra vám-árunyilatkozatot kell benyújtani. Ettől az időponttól az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységesen kötelező lesz, a vámmentesség azonban megmarad (kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és dohánytermékeket, melyek továbbra sem vámmentesek). A következőkben az erre vonatkozó szabályokat mutatjuk be.

1. IOSS (Import One Stop Shop)
Az IOSS alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt megfizeti az elektronikus felületen – például online piactér, platform, portál –, így az árut harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) behozó gazdasági szereplőknek már nem kell áfát fizetniük a behozatalkor. Ehhez azonban az eladóknak egy különleges áfa-azonosítószámmal kell rendelkezniük.
Ezt a különleges áfa-azonosítószámot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám- árunyilatkozaton kell bejelenteni, amit a vámhatóság ellenőriz. Ha az áfa-azonosítószám érvényes, az illetékes vámhatóság (Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbiakban: NAV) nem szabja ki az áfát a vámeljárásban.

2. Különös szabályozás („special arrangement”)
Az úgynevezett különös szabályozással a posták, gyorsposták, valamint egyéb, természetes személyek megbízásából eljáró gazdálkodók egyszerűsítve fizethetik meg az áfát, ha nem használják az IOSS-t. A különös szabályozást csak akkor lehet alkalmazni, ha a vámeljárás ugyanabban a tagállamban van, ahol a küldemény címzettje is.
A különös szabályozás alkalmazásakor az áfát végső soron a küldemény címzettje fizeti meg, de azt a küldemény vámeljárását kezdeményező gazdálkodó – az a közvetítő, aki a csomagot behozza az országba – szedi be a címzettől, és fizeti be a NAV-nak.
A különös szabályozás alapján a címzettől beszedett áfáról az árut behozó gazdálkodónak a NAV-hoz havi bevallást kell benyújtania, elektronikusan. A bevallásnak az adott naptári hónapban beszedett áfa teljes összegét tartalmaznia kell (az esetlegesen át nem vett küldemények utáni áfát tehát nem).
Az árut behozó gazdálkodónak meg kell őriznie a különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről vezetett nyilvántartást. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az import szerinti tagállam adó- vagy vámhatósága meg tudja állapítani a bevallás helytállóságát.
3. Általános eset (IOSS és a különös szabályozás alkalmazása nélküli esetek)
Az import áfát az illetékes vámhatóság (NAV) általában a vámmal együtt szabja ki és szedi be. A megbízható importőröknek és közvetett képviselőknek – engedélyezett gazdálkodóknak és a
1 Ld. a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottérték-adó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2017/2455 tanácsi irányelvet

nagy forgalmat bonyolító gazdálkodóknak – azonban lehetőségük van arra, hogy az import áfát önadózással fizessék meg. Ehhez külön engedélyre van szükség, amit Magyarországon országos hatáskörrel a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága ad ki.
4. Új árunyilatkozatok 2021-től
A NAV 2021-től – a megnövekedő adminisztrációs terhek mérséklésére – új, az ügyfeleknek
egyszerűbb és kényelmesebb árunyilatkozat-típusokat vezet be:
5.
a 150 euró alatti értékű vámmentes küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozatok (UVK-FJA2 B. melléklet H7 oszlop) – ezeket a természetes személyek 2021. július 1-től benyújthatják a NAV által fejlesztett webes felületen keresztül is;
 az 1 000 euró érték alatti postai vám-árunyilatkozatok (UVK-FJA B. melléklet H6 oszlop).
Magánszemély által magánszemélynek küldött küldemények
A 150 euró alatti értékű vámmentes küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú vám- árunyilatkozatok használandók 2021. július 1-től azokra a 45 euró értéket meg nem haladó küldeményekre is, amelyeket harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) magánszemély küld ellenszolgáltatás nélkül egy másik magánszemélynek, aki az Európai Unión vámterületén él, függetlenül attól, hogy ezek a küldemények vám- és áfamentesek maradnak, amennyiben az ilyen behozatal nem kereskedelmi jellegű3.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2 Az FJA („felhatalmazáson alapuló jogi aktus”) alatt az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értendő.

3 A részletszabályok és a kivételek tekintetében ld. a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK rendelet 25-27. cikkét.