Hozzászólások

Lehet rosszul emlékszem, de mint ha Steam alatt be lehetne "csomagolni" az alkalmazásokat, ezeket lehet mozgatni, majd máshová kicsomagolni. De ezer éve próbáltam, már nem tudom hogyan is működik. Persze ha van gyors internet, akkor lehet egyszerűbb az újratelepítés, azt nem tudom a csomagolt verziónál mennyire maradnak meg a mentések.

Buzi, aki otthon marad.

Jössz talira? Te fizeted a söreimet, hogy hangulatba kerüljek!

És ezek az első szériához képesti visszaesések? Mert annál nem tapasztaltam problémát.

rwurl=https://youtu.be/98BpJ6JsQkU

Átfolyt. Paráztam én is, mert közvetlenül mögötte mentem. Ha ő beszorul, még a levegő sem megy át.

rwurl=https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.18169-9/1915167_10052904997414...

A szülőcsatornát kipróbáltam. Azt mondta a barlangász vezető, hogy no para, csak ne talppal menjek lefelé, hanem fejjel, mert az alján 90°-ban kell tovább haladni.

Okézsoké, menő gyerek vagyok. Lementem fejjel lefelé olyan 2.5-4m lehetett, nem emlékszem. Kezek-lábak szétfeszítésével szépen lassan ereszkedtem lefelé. Leértem az aljára. Fejenállásban ugyebár. Körbeforgok, megvan a kijárat, pár méter csak.
A többiek már ott vártak kint. Na mondom akkor hajrá. A nehézséget az okozza, hogy nekem fejenálva kellett befurakodnom a 90°-os kanyarba (függőlegesen lefelé fejenállásban tovább vízszintesen). A fejem bent volt, a karjaim is, a hasamnál kicsit megszorultam. No para, lazán, okés megvagyok.

Fekszek a hátamon, fejem előre a kijáratban, már majdnem kiér a kezem. A lábaim függőlegesen még a járatban felfelé. Hát azt a küzdelmet amíg át tudtam magam verekedni úgy, hogy a lábaim is átférjenek, mert valahogy nem akartak a térdeimnél visszafelé hajlani és túl hosszúak voltak ahhoz hogy csak úgy trükk nélkül áthúzzam őket.

Amikor jöttem ki, lihegve, szenvedő arccal, mint Ace Ventura a rinó seggéből, akkor már mindenki tudta, miért is szülőcsatorna a neve. 😄

A szülő-lyuk, vagy ahogy én emlékszem, szülő csatorna jó móka volt. Megszenvedtem, de ezt a discordon le is írtam.

Nem tudtam hogy van-e klausztrofóbiám. Pontosan azért mentem egy kezdő barlangba, hogy kiderítsem. 🙂
Egy csomó kezdő feladatot kellett csinálni. Floor is lava, nem érhetsz a talajhoz. Végig kell menni a folyosón, a kezeiddel kapaszkodva sziklamászó technikákkal, vagy barlangászként, lábad-kezed kifeszítve, oldalazva stb.

Beértünk egy nagyobb barlangrészbe, ahol azt mondták, hogy x helyen kell tudnod tapsolni. Persze azok a föld felett voltak, mindegyiknél valahogy oda kellett feszítened magad a hátaddal, fejeddel, akármiddel, hogy szabad legyen a két kezed. Fun volt.

Volt a csapatban egy eléggé testes 40-es fickó, végignyomta az egészet, lihegett de végignyomta. Volt egy kb. 65 éves nő is. Ő is végigment. Nehogy már nektek ne menjen 🙂

Aztán a fun, amikor spórolásból nem mindenkinek ég a lámpája. Te mész hátul a vaksötétben kicsit lemaradva. Előtted látod a társakat, mögötted meg táncolnak az árnyak és szárnyal a képzelet. Főleg a descent és a cave horror mozik után =D.
A legvégéhez értünk, nagyjából a túra 2/3-nál voltunk időben, de távolságban cirka 100m-t kellett átlóban felfelé megtenni. A magasság nagyjából 10-15m lehetett max. A lényeg, hogy úgy hívták a szappan. Nos úgy nézett ki, mintha egy baszott nagy üregbe bedobtak volna egy ordas nagy kacsázó követ, azt a szappan formát. A nagy kavics és a fal között kellett felmászni, kapaszkodó nemigen volt, de a formája miatt nem is kellett. Elnyomtad magad a kőtől a karjaiddal a hátad a falnak feszítve és álltál, ha elfáradtál. Na ott vagy 1.5-2 óra volt mire átjutott mindenki. Volt olyan rész, hogy nem fért át a sisakom, A, feljebb mászok, B lejjebb ereszkedem, C, úgy forgatom a fejem, hogy a sisak átférjen és akkor a fejem is. C. 🙂

Ami nekem para volt az a szülőcsatorna, amikor úgy éreztem megszorultam és senki nem tud majd se kihúzni alul, se felül vissza.
A másik amikor a legelején a viszonylag tágasabb részek után odaértünk az első pici alagúthoz. Laposkúszásban menni. Előttem csak egy pár láb van, mögöttem jönnek. Fölöttem a több ezer tonna szikla. Ha előttem szívrohamot kap valaki, akkor sehova nem tudok menni. Ott is volt olyan rész, ahol csak úgy lehetett menni, hogy úgy hívta a barlangász vezető, "szuperman kúszás". Egyik kar előre van és húz, másik hátul és tol. Mert a két vállad egyszerre nem fér át. Na az is para volt elsőre.

Mivel valamiért tönkrement az MX Master egerem (véletlenül párszor az asztalhoz csapódott :D), emiatt muszáj voltam valamit venni helyette. A szabadon futó görgőt már úgy megszoktam, hogy soha többet sima görgő... Illetve legyen wireless, nem bírom a vezetékeket...

Na. Mivel az MX Masternek és a 2s, 3 változatnak ismerem a nyűgjeit és mérnöki hibáit bravúrjait, úgy voltam vele, hogy nem veszek még egyszer ilyet.
Igen ám, de a Logi levédette ezt a fajta görgőt, tehát sehol máshol nem lehet ilyet találni... sad panda.

Úgy gondoltam, hogy mivel munkaeszköz, hajlandó vagyok ésszerűtlen mennyiségű pénzt kiadni egy rágcsálóra. Körbenéztem mik a lehetőségek:
Mx Master, 2s, 3... NOPE
M720 Triathlon... szar a formája, és úgy En block nem tetszik.
G504... elég sok hibáról írnak netszerte, dupla kattintásos kapcsolóhiba, görgő sima fém és emiatt csúszik ...stb.
G903... nagyrészt ugyanazok a hibák mint a G504-nek, mondjuk a görgő legalább gumírozott.

Mit is választottam?
A fentebbi lista alapján tudtam, hogy sajnos ezek közül kell valamit. Húztam a számat, szívtam a f..ogam.
Végül G903 HERO lett a vége.

Egy napja használom.
Vélemény róla?
Ez egy olcsó, gagyi anyagból összerántott, túlspilázott "gémer" fos, iszonyat durva áron. Komolyan, mintha egy huszadrangú kínai linglong márkának a termékét használnám. A ratchet kapcsolója borzasztó műanyag, szörnyű hanggal, mintha bármelyik pillanatban szét akarna esni.
A bal és jobb gomb még hagyján, de érződik, hogy a kínai OMRON van benne (ha kibírja a garanciaidőt, akkor utána majd ráforrasztok japán Omront úgyis). Amire nem figyeltem, hogy a görgő jobbra-balra dönthető. Ez a halálom. Ki találta ezt ki? Hogy lehet lenyomni a középső gombot (görgőt) úgy hogy ne döntse oldalra az ember?!! Mindegy, kikapcsoltam a döntés funkciót, de akkor is zavaró, hogy többet kattan amikor lenyomom... A DPI választó nagyon elbaszott helyen van, simán rányom az ember amikor a rathcet-et akarná kapcsolni.

Konklúzió:
Vissza már nem küldöm, mert egyszerűen nincs más lehetőségem, hogy a kívánt funkciókat megkapjam, szóval marad amíg szét nem rohad a kezem alatt.
Remélem előbb-utóbb más is megoldja a szabadonfutó görgő dolgot úgy, hogy nem botlik bele a Logi levédetésébe...

Egyébként: soha többet Logitech, iszonyat a minőségromlás évről évre. Régen tönkretehetetlen egereket gyártottak, ma meg... bazári, kínai, olcsósított anyagokból, de kurva drága szar.

Köszi, hogy ezt leírtad. Ja meglesz az a hangfal, ebben biztos vagyok. Valószínűleg a tavaszi sportolás is segíteni fog. Annyira nem vészes a helyzet.

Ja itt van a koncertterem is nem? Ott elenekeltem a keseru bordalt🙂 azt a lukat en is inkabb kihagytam amugy

A nagyobb ellenfeleknél erősen bejön, hogy mit használsz, és mire célzol. Pl a T-rex hátáról a robbanós nyílvesszővel lelövöd a korongvetőket (vagy ami rajta van, lehet, hogy az másikon van), és azzal gyorsan ki lehet nyírni.

Amúgy meg a gyenge pontokat kell támadni a megfelelő elemmel.

Horizon Zero Dawn - Complete Edition

A vadászos küldetésszál kivételével minden mást felfedeztem/összegyűjtöttem/meghallgattam/kifejlesztettem.

A sztori nagyon eredeti, összetett és okosan ki van találva ahogy az újabb rétegekre, szálakra fény derül. Könyvként vagy sorozatként is simán működne. A történet szempontjából egyetlen negatívum, hogy mindent a főszál utolsó 20%-ában tudsz meg, ezért ott kicsit átmegy filmnézésbe, ahol csak hallgatod a véget nem érő párbeszédeket. Erre még rá is erősítettem azzal, hogy mellékküldikkel haladtam jobban.

A harcba is bele lehet unni, a nagyobb ellenfeleket 200 nyílvesszővel, 10 potival és folyamatos körbe-körbe dodgeolással lehet lenyomni. Az emberi ellenfelek meg a fejlövéstől hullanak mint a legyek. Azt hittem hogy lesz majd lőfegyverem is előbb-utóbb, ha már az ellenfeleknél gyakran előfordul, de csak ideiglenesen lehet megszerezni a balance miatt.

Másik negatív pont a mászás, mert nem lehet elrontani, nincs olyan hogy rosszul időzítesz vagy nem nyomsz meg egy szükséges gombot, szinte automatizálva van, egyetlen kihívás, hogy észrevedd hogy merre kell továbbhaladni.

A grafika nekem még mai szemmel is tetszett, vannak nagyon hangulatos tájak amikor csak csodáltam a tájat. Ellenben elég sótlan a pályatervezés, nincsenek igazán érdekes helyek, pedig egy posztapokaliptikus világban igazán nem kellett volna nagy fantázia hozzá.

Arra kíváncsi lennék, hogy volt-e valami jelentősége a (szív/ököl/agy ikonokkal jelölt) "válaszaimnak" a sztori alakulásában.

Összességében nem volt rossz, nem bántam meg a rászánt időt, de veteránként csak a sztori lesz maradandó.

Ezt biztos megnézem. CD minőségben tudom énekelni egyes számait.