Asycid írta: Még tegnap letoltottem, mert sok mindent javít. Végre lehet lopakodni, megszunt a lezerpontos NPC célzás, most már mellé is lőnek (:D), az A-life végre lootol meg ilyenek. Most már elkezdhetnek végre optimalizalni is a játékot...
Nah, akkor az openworld játékokkal kapcsolatbani alapállásom, hogy legkorábban fél évvel a megjelenés után érdemes elkezdeni, továbbra is áll.
Itt meg ugye súlyosbításnak ráadásul egy keleteurópai openworld játékról beszélünk.
Avowed - még mindig nagyon az eleje, kb. 4 óra játékidő
Egyelőre inkább romlott róla a véleményem. A combat mégsem különösebben fun, inkább fárasztó kicsit. Az ellenfelek fantáziátlanok, ez a trópusi szép kezdőterület ugyan valóban szép, de szintén elég sztenderd, és a level design is elég bézik. Volt egy-két kisebb bossfight, de semmi menő lootot sem ezektől, sem máshonnan nem kaptam eddig, kábé a Common Wand, Common Robe és társai szintjén mozog a dolog, potikat meg matsokat lootolni meg nem akkora fun.
Hangsúlyozom ismét, EDDIG és ez még tényleg nagyon az eleje. De az Outer Worlds anno ennél sokkal jobban elkapott az elején.
48.5 óra után átértem a 2. mapre (kb. minden mellék kuldit megcsináltam eddig), ami már így, hogy amúgy teljes fog of warba burkolódzik is látszik, hogy ez akkora, de lehet nagyobb, mint az első map volt :D Arról nem beszélve, hogy elvileg itt lesz Kuttenberg is, ami önmagában állítólag iszonyat nagy.
Elképesztő.
Szerintem szépet merítettek a BG3-ből ilyen téren, ahol igazából ott kezdődik a játék, ha beérsz Baldurs Gate városába. Na szerintem itt is ilyenre kell készülni.
delta force.
az mondjuk tok cuki, hogy kitalaltak, hogy a single player resz (black hawk down) is legyen tok ingyenes, mert miert nem? de hogycsak jatekon belul tom letolteni? (szal kozben nemtok jaccani mert megoli a netemet) a qrva eletbe man, ugy lonek embereket, hogy nagyon csak turelmetlen vagyok! xD
SZERK
mondjuk az tok jo, hogy kozben az eredeti filmzenet hallgathatod.
KCD2 még mindig.
...és akkor egy újabb Monthy Python utalás, de elég durván :D
Lehet spoiler, egy kincses térkép, bár csak egy mellékküldi, de azért spoilerbe teszem:
Na, én is kipróbáltam az Avowed-et. Biztonsági okokból csak egy biztonsági példányt, és ez volt a jó döntés. Ez most nem lesz teljes ismertető, csak ami eszembe jut.
Karakteralkotás: jónak néz ki, de nem az. Látszólag elég jól kinéző karaktert lehet vele csinálni, de ami jól néz ki a karaktergenerálás közben, az középszarrá válik a rendes játékban.
Világ: Kompakt, jól néz ki. Ez a játék sem a grafikusokon múlott.
Engine: Kicsit köhög a 3080Ti-m helyenként, de javarészt rendes FPS van mindenhol.
Kontrol: Nem túl jó, a fegyverváltást nem lehet az 1-2 gombokra tenni, ahova kb minden játék teszi. Emiatt rendszeresen rossz gombot nyomok. A Dodge is nehézkes és előre nem is lehet.
Sztori: Hát az nem tud megragadni, kicsit se érdekel, hogy mi történik. Ami eddig volt, arról is a Skyrim jutott eszembe, mert volt itt egy civilizáció, akik egyszercsak hirtelen eltűntek, tisztára mint a Dwemerek az Elders Scrolls játékokban. A történetvezetés is elég gáz, tipikusan a mindegy mit választasz, a fő sztori megy előre rendületlenül, az NPCk mindig minden fontos dologról tudnak, amit próbálsz esetleg eltitkolni. Ráadásként telistele van új szavakkal, ismeretlen nevekkel a szöveg, szóval elsőre megérteni sincs sok esély. Az azért elég jó, hogy ők is rájöttek erre, és kicsit segít, hogy minden beszélgetésnél lehet nyomni egy értelmeő kéziszótár gombot.
Harc: Nem rossz, de az ellenfél AI borzalmas. Annyi a taktika, hogy elfutsz addig, ahová már nem követnek és onnan lődözöl. így az elvileg sokkal erősebb ellenfeleket is könnyen le lehet győzni. Fegyverekből típusonként 1 variáció létezik, csak minőségben lehet eltérés. Nyílvessző típusok sem léteznek, tegez sincs, végtelen mennyiség van nálad és kész.
Lootolás: Sok helyen találni cuccokat, sok láda, hátizsák hever szerteszét. Kicsit el is vannak rejtve, de igazából ez semmit se jelent, mert lehet hallani a ládákat. Az odavezető "fejtörők" dedós szinten voltak eddig. Az is béna, hogy tök random, szuperegyszerűen megtalálható ládákban is vannak Unique cuccok. A másik probléma, hogy némelyik láda zárva van. A zártörő minijáték frappánsra sikerült. Nyomni kell a gombot és ha van elég Lock Picked, akkor kinyílik. Lock pickből alig van, néha találni egyet-egyet, meg az árusoknál is volt pár. Azidő alatt, míg játszottam, sosem pótolták az árukészletet.
Küldetések: Na ezek miatt hagytam abba. Kis spoilerek:
- Az egyik küldetésben mondja egy nő, hogy gyíkemberek (gyakorlatilag szörnyek) törtek be a házába, csináljak valamit. Kiderül, hogy úgy gondolja, valami kötelék fűzi az egyikhez. Kitakarítottam a házát, aztán lett volna egy olyan küldetés lépés, hogy győzzem meg, beszéljen a gyíkemberrel. Mivel ezt oltári baromságnak tartottam, inkább lebeszétem róla. Quest failed. Később megtaláltam a kérdéses gyíkembert, gondolkodás nélkül kinyírtam, pedig a follower próbált tiltakozni.
- Másik küldetésben a helyi bordélyháznak segítettem, vissza kellett szerezni némi ellopott árut. Erről a megtalálás pillanatában kiderül, hogy csempészáru. Amikor ezt forszírozni kezdtem a k néninél hirtelen szuperagresszívvá és arrogánssá vált (merthogy a kormány betiltotta a terhesség elhajtó szereket). Persze a kisérő itt is nekem szólt be.
Szóval nem tudott nem eszembe jutni az a faszfej Matt Hanson, durván érződik a DEI. Sok hülye kinézetű "modern" alak van mindenfelé. El is vette a kedvem a játéktól, talán ha ingyen lesz Epicen, akkor megveszem, de egyébként felejtős. Az sem vet rá jó fényt, hogy többször az jutott eszmbe játék közben, hogy inkább elő kéne venni a Skyrimet, azzal még csak 6000 órát játszottam úgyis.
Most épp egy ilyen kipróbálós korszakomat élem, aztán ha tetszik valami, akkor megveszem.
My Life - Zoo vet
Fapados szimulátor-szerűség. A világ legrosszabb állatkertjének az állatorvosát alakítod. Az állatok folyamatosan betegek, sebesültek vagy egyéb problémájuk van.
Szimuláció szempontból teljesen felejtős, minden vizsgálat csak annyi, hogy kattints Kézi vizsgálat ikonra, vidd az egeret a piros kör fölé, tartsd nyomva a gombot. Aztán Lázmérő ikon, piros kör, egér nyomvatart. Van még pár akció, ezek is ugyanígy működnek. A gyógyítás megintcsak. gyógyításért Xp-t kapsz, abból meg a karaktered pimpolhatod új ruhákkal, hajakkal, stb.
Azzal kicsit felturbózták a játékot, hogy a nagyobb állatokhoz oda kell menni, ez egy kis autóvezetést jelent.
Egyebekben totál igénytelen, még a gombkiosztást se lehet megváltoztatni.
6-10 éves lányoknak jó esetleg, én 20 percig bírtam.
Ship Graveyard Simulator 2
Ha valaki emlékszik a Hardspace Shipbreaker-re, akkor kb. olyan, csak itt valódi hajókat kell szétszedni egy szárazdokkban. Erre jópár szerszám áll rendelkezésre, Kalapács, Korongfűrész, Lángvágó, stb. A hajókat egyébként saját pénzből kell megvenned, de mindig van 3 szerződésed is, amiket a hajóból kinyert nyersanyagokkal és tárgyakkal tudsz teljesíteni. A szerződések meg a maradék nyersanyagok bőven fedezik a költségeket.
Van még egy rossz minijáték is, ahol szét kell válogatni a kinyert nyersanyagokat. Ez eleinte nem gáz, de az óriási hajóknál már nagyon sokáig tart és könnyű elbambulni. Szerencsére lehet automatizálni, de úgy alapból bukod 10%-át a nyersanyagnak és az esetleges bónusz pénzt a sikeres minijátékért. Ezekből a nyersanyagokból meg a megkeresett pénzből lehet aztán tápolni a felszerelésed, és kell is, mert a nagyobb hajóknál sokkal makacsabbak a szegecsek (meg minden más is). Nem mindegy, hogy 4 szegecset 1 ütéssel intézel el, vagy néggyel, mert ezernyi van belőlük a hajókon.
Lehet a viskódat is tápolni, de az alap játékban erre nem szántam pénzt, a felszerelést se lehet kimaxolni egy játékból.
Ahogy haladsz az egyre nagyobb hajók felé, egyre összetettebbek a feladatok is. Figyelni kell az elektromosságra, gázra, ki kell szabadítani a nagy méretű, értékes berendezéseket, stb.
Van 3-4 DLC is, némelyik új játékmechanikát is hoz be, de azokat nem vettem meg.
Vannak bugok is, a legnagyobb, hogy főleg a nagy hajóknál elfelejt működni a "fizika". Kiversz minden falat az alsó szinten, és nem omlik le a felette lévő 4 emelet, csak lebeg ott, pedig semmi kapcsolata nincs az alsó szintekkel, vagy a hajótesttel.
Összességében jó kis agyatlan nyugijáték, tökéletes mellette hangoskönyves olvasni, vagy ilyesmi. Kár, hogy a hajók nem random generáltak, akkor végtelen ideig lehetne játszani vele.
Ez egy ilyen Keplerth (Rimworld light) szerű játék, landolsz egy bolygón és lakhatóvá kell tenni. Idegen civilizáció nyomait is találod. Érdekes lenne, de egy elképesztő design probléma miatt ez is törlésre került egy óra után.
Ugye az ilyen játékokban rengeteget kell inventoryt menedzselni. Nyersanyagot gyűjtesz, vetsz, betakarítasz, kraftolsz, stb. Rengeteg ládád van, amikben szortírozod a cuccaid. Amikor találsz egy olyan dolgot, ami még nincs nálad, akkor az Gyorsgomb sorba kerül. Pl. épp nincs nálad Vasérc, akkor a legközelebbi bányászatnál az 1-es gombra kerül. Ezzel nincs is gond.
Viszont amikor odamégy a Nyersanyagos ládádhoz, akkor egyrészt nincs automatikus szétválogatás, másrészt a Gyorsgomb sorból NEM LEHET A LÁDÁBA TENNI semmit. Vagyis ilyenkor Esc, Inventory, manuálisan átteszed a Vasércet a hátizsákba, aztán újra kinyitod a ládát és most már el tudod pakolni. Komolyan mondom, mintha ezek a fejlesztők sosem játszottak volna a saját játékukkal.
Edit: Kiderült miért ilyen csumpi: Early Access. Viszont így is szupergáz egy ilyen látványos problémával kiadni.
ha birod ezeket a kraftolos ideghuzo cuccokat es meg nem tetted volna adj egy lehetoseget a V rising-nak/nek en mar vagy kecca orat beletoltam, valamiert mindig a vege elott adom fel, akkorra unok bele, de amugy bazgatja a fantazaiamat, szal mindig ujra kezdem. meg EA-kent kezdtem, aztan mostmar kiadtak es tenyleg szuper sokat fejlodott. tok jo pofa, sztem tetszene neked.
Na, ennek nagy elvárásokkal álltam neki: simán mesterműnek tartom a Mimimi előző játékát, a Desperados 3-mat, na meg nagy Monkey Island fan is vagyok, a Shadow Gambit pedig ennek a kettőnek a kombinációja. Tehát egy legénységnyi élőhalott-szellemkalózzal kell az ellenfelek látóterén átsettenkedni, majd jól kinyírni őket, mindezt a Commandosnál és a Desperadosnál könnyedebb, vicceskedőbb stílusban.
Konkrétan annyira bírtam a Despi 3-mat, hogy ezt a játékot a megjelenés napján vettem meg teljes áron úgy, hogy éppen nagyon nem volt kedvem a real-time tacticshez, ezért ott porosodott a Steam-könyvtáramban vagy másfél évig, mire végre újból éreztem a műfaj hívását. Megérte? Meg. Jobb a Despi 3-nál? Nem, de csak és kizárólag olyan okokból nem, amikért egyszerűen nem lehet haragudni.
Merthogy a fejlesztők gondoltak egy nagyot és kinyitották a hagyományos, lineáris küldetés-struktúrát és tulajdonképpen sandboxot csináltak belőle. A játék több nagyobb szigeten játszódik, amelyek mindegyikén a szokásos "1 küldetés 1 pálya" rendszer helyett egy csokornyi küldetést kell megoldani. Nincs "open world" játékmenet, tehát magát az aktuális missziót és a kezdőpozíciót / drop-off pontot előre, a hajón választod ki, így többször kell vissza-visszatérni ugyanarra a szigetre is.
XCOM-szerűen lehetőség van kiválasztani a csapatösszetételt is: a 8 (DLC-kkel együtt 10) kalózkommandós közül kell pickelni az esetek többségében hármat, amit őszintén szólva én a játék közepétől kezdődően egy kicsit keveselltem. Vártam, mikor jön el az a pont, amikor fejleszteni lehet a partraszállós csónakon, hogy bűvülhessen a létszám, de sosem jött el. Cserébe bizonyos pályákon automatikusan bővül, de ezekből nagyon kevés van sajnos.
Ha valaki játszott már hasonló játékkal, valószínűleg el tudja képzelni, mekkora fejlesztői kihívás lehetett ezt a nyitott játékmenetet úgy megoldani, hogy ne essen szét tőle a balansz és a nehézség. A Mimimi nagyon jól vette ezt az akadályt, de sajnos nem csont nélkül, pontosan ezért mertem kijelenteni már az elején azt, hogy a lineáris, centire kimért Desperados 3 maradt a jobb játék. Az egyik apróbb gond, hogy az ismétlődő helyszínek kicsit monotonná tudják tenni a játékot, az őrök elhelyezkedése ugyanis csak minimálisan változik. Szerencsére sokat segít az, hogy minden szigetnek van nappali és éjszakai verziója is, a napszakváltás pedig a teljesen más látótávolságok miatt nagyon meg tudja kavarni ugyanazt a felállást is.
A másik, kicsit érdekesre sikerült dizájnelem az, hogy mivel a főhős Afiát leszámítva teljesen tetszőleges sorrendben unlockoljuk és használjuk a karaktereket, így az összes karakternek passzolnia kell mindegyik pályához. Ezt úgy oldja meg a játék, hogy mindenki egy kicsit OP: egy csomó természetfeletti képességgel operál a csapat, amik közül egy-kettő is darabjaira törné a balanszot egy Commandosban. Van, aki a föld alatt közlekedik (konkrétan lehetetlen megtalálni egy riadó alatt), a másik teleportál, a harmadik a hátán cipelt ládába pakolja a hullákat, a negyedik ágyúba tölti őket és utána azzal lövi a maradék ellent, a klasszikus kémkarakter lelkeket szív (és néha felkiált, hogy "acthung!", mert minden Mimimi-játékba kell Commandos easter egg) stb.
Az ilyen balansz viszont csak úgy működik, ha máshol ellensúlyozva van, és ez ebben a játékban a sebességet jelenti, vagyis: embereink lassúak. Míg a Shadow Tacticsben egy stealth kill 2-3 másodperc volt, addig itt 5-6, ami azt hozza magával, hogy nagyon precízen kell számolgatni az őrjáratokat meg az eltereléseket, az esetek jelentős részében másodpercre pontosan kell összehangolni a dolgokat. Ettől nem lett nehezebb a játék, sőt, a képességek miatt szerintem ez a legkönnyebb a Mimimi real-time tactics címei közül, de oda kell figyelni masszívan, ami néha fárasztó tud lenni.
Az is jelentős ellensúly, hogy a távolsági fegyverek a Desperadoshoz képest nagyon durván le lettek nerfelve, embereink többsége egyetlen golyóval vág neki a küldetéseknek és a hatótávolságuk és jelentősen kisebb. Ez alól egyedül a mesterlövész a kivétel: neki is csak egy tölténye van ugyan, de azt kilövése után felveheti és használhatja újból. A "loud approach" már a Desperados 3-ban sem volt ideális, de ettől még nagyon jókat lehetett benne lövöldözni, ha a pálya is úgy akarta, itt sajnos ez a lehetőség szinte teljesen halott és nem tesz jót a változatosságnak. Ennyit a játékmenetről, hiányosságai ellenére nyilván kurva jó.
A Shadow Gambit a korábbi Mimimi-munkákhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt helyez a sztorira: a fő cselekményvonal mellett rengetek apró mellékszáll is akad, csak értelmük nincs túl sok. Nem mondanám, hogy különösebben lekötött volna a cselekmény, alapvetően egy macguffin-vadászat az egész néhány érdekes elemmel (pl. save scumming, mint történeti elem: pretty cool shit), de túl gyakran fullad eseménytelenségbe. A karakterek között vannak remekül sikerültek, csak sajnos pont a főszereplő Afiát utáltam kb. végig. Tipikus afrikai akcentussal beszélő nyugati videojátékos négerlány, aki persze nagyon okos és mindent is tud, de egyébként még normális háttérsztorija sincs. Szomorú, mert a Despi 3-ban és a Shadow Tacticsben kivétel nélkül mindenkit szerettem és a történetet is tudtam élvezni, itt kicsit mintha feláldozták volna az egészet a nyitottság oltárán. Ugye ha a játékos dönti el, hogy kit visz magával küldetésről küldetésre, akkor a játék írói nem számolhatnak a cselekmény szempontjából állandó karakterekkel, így azokat kibontani sem lehet.
Egyetlen dologba szerencsére továbbra sem lehet belekötni a Mimiminél: a játék technikai és vizuális részébe. Valami elképesztően hangulatos grafikát sikerült a képernyőre álmodni, látványorgazmus van az első szigettől az utolsóig. A komolytalankodós tálalás miatt feltolták a stilizált ábrázolásmódot és remekül áll az endzsinnek.
Ha már endzsin, akkor továbbra is a Unity dolgozik a játék alatt és roppantul örültem annak, hogy megint sikerült fejleszteni rajta annyit, hogy simán ez legyen a legkényelmesebben kezelhető, legreszponzívabb darab a "Mimimi-trilógiából." A scrollozás gyors és sima, a zoomolási opciók pedig jelentősen kibővültek a Desperados 3 óta.
Az összehasonlíts kedvéért a Despi 3 legyen mondjuk 10/10, a Shadow Tactics 9/10, a Shadow Gambit pedig 8,5/10: not too shabby és a nyílt dizájn frissessége miatt abszolút irrelevánsnak érződik a legtöbb hiányosság. A fejlesztőstúdió bezárása pedig a műfajtársakat elnézve továbbra is hatalmas veszteségnek érződik, pl. belenéztem a Commandos Originsbe és nem zavaróan, de észrevehetően fapadosabb-amatőrebb próbálkozás (és jó bugosan is sikerült kiadni, szóval peccseljék sokat).
Már rendesen megy az NPS szimuláció, nem csak be-spawnolja őket melléd?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Nah, akkor az openworld játékokkal kapcsolatbani alapállásom, hogy legkorábban fél évvel a megjelenés után érdemes elkezdeni, továbbra is áll.
Itt meg ugye súlyosbításnak ráadásul egy keleteurópai openworld játékról beszélünk.
Chief Exorcist
Avowed - még mindig nagyon az eleje, kb. 4 óra játékidő
Egyelőre inkább romlott róla a véleményem. A combat mégsem különösebben fun, inkább fárasztó kicsit. Az ellenfelek fantáziátlanok, ez a trópusi szép kezdőterület ugyan valóban szép, de szintén elég sztenderd, és a level design is elég bézik. Volt egy-két kisebb bossfight, de semmi menő lootot sem ezektől, sem máshonnan nem kaptam eddig, kábé a Common Wand, Common Robe és társai szintjén mozog a dolog, potikat meg matsokat lootolni meg nem akkora fun.
Hangsúlyozom ismét, EDDIG és ez még tényleg nagyon az eleje. De az Outer Worlds anno ennél sokkal jobban elkapott az elején.
Chief Exorcist
Outerben jó volt az a hiperkapitalista vilag felvetés de amúgy egy undoritoan kicsi mapokbol osszerakott jatek volt (nem tudom ez is az e)
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Az nekem inkább pozitívum :)))) ha jól veszem ki hasonló lesz itt is a koncepció, de az Outernél némileg nagyobb mapokkal.
Chief Exorcist
Ja és azt elfelejtettem, hogy az AI teljesen braindead.
Chief Exorcist
Nah ment az uninstall. Rohadt unalmas ez a game, és ezeket a kibaszott idiótán / nyomin kinéző karaktereket nemtom elviselni.
Chief Exorcist
KCD2
48.5 óra után átértem a 2. mapre (kb. minden mellék kuldit megcsináltam eddig), ami már így, hogy amúgy teljes fog of warba burkolódzik is látszik, hogy ez akkora, de lehet nagyobb, mint az első map volt :D Arról nem beszélve, hogy elvileg itt lesz Kuttenberg is, ami önmagában állítólag iszonyat nagy.
Elképesztő.
Szerintem szépet merítettek a BG3-ből ilyen téren, ahol igazából ott kezdődik a játék, ha beérsz Baldurs Gate városába. Na szerintem itt is ilyenre kell készülni.
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
delta force.
az mondjuk tok cuki, hogy kitalaltak, hogy a single player resz (black hawk down) is legyen tok ingyenes, mert miert nem? de hogycsak jatekon belul tom letolteni? (szal kozben nemtok jaccani mert megoli a netemet) a qrva eletbe man, ugy lonek embereket, hogy nagyon csak turelmetlen vagyok! xD
SZERK
mondjuk az tok jo, hogy kozben az eredeti filmzenet hallgathatod.
"okey-dokey!"
KCD2 random encounter, egyik banditánál ez volt :D
rwurl=https://imgur.com/a/7rkVZ0j
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
KCD2 még mindig.
...és akkor egy újabb Monthy Python utalás, de elég durván :D
Lehet spoiler, egy kincses térkép, bár csak egy mellékküldi, de azért spoilerbe teszem:
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
Na, én is kipróbáltam az Avowed-et. Biztonsági okokból csak egy biztonsági példányt, és ez volt a jó döntés. Ez most nem lesz teljes ismertető, csak ami eszembe jut.
Karakteralkotás: jónak néz ki, de nem az. Látszólag elég jól kinéző karaktert lehet vele csinálni, de ami jól néz ki a karaktergenerálás közben, az középszarrá válik a rendes játékban.
Világ: Kompakt, jól néz ki. Ez a játék sem a grafikusokon múlott.
Engine: Kicsit köhög a 3080Ti-m helyenként, de javarészt rendes FPS van mindenhol.
Kontrol: Nem túl jó, a fegyverváltást nem lehet az 1-2 gombokra tenni, ahova kb minden játék teszi. Emiatt rendszeresen rossz gombot nyomok. A Dodge is nehézkes és előre nem is lehet.
Sztori: Hát az nem tud megragadni, kicsit se érdekel, hogy mi történik. Ami eddig volt, arról is a Skyrim jutott eszembe, mert volt itt egy civilizáció, akik egyszercsak hirtelen eltűntek, tisztára mint a Dwemerek az Elders Scrolls játékokban. A történetvezetés is elég gáz, tipikusan a mindegy mit választasz, a fő sztori megy előre rendületlenül, az NPCk mindig minden fontos dologról tudnak, amit próbálsz esetleg eltitkolni. Ráadásként telistele van új szavakkal, ismeretlen nevekkel a szöveg, szóval elsőre megérteni sincs sok esély. Az azért elég jó, hogy ők is rájöttek erre, és kicsit segít, hogy minden beszélgetésnél lehet nyomni egy értelmeő kéziszótár gombot.
Harc: Nem rossz, de az ellenfél AI borzalmas. Annyi a taktika, hogy elfutsz addig, ahová már nem követnek és onnan lődözöl. így az elvileg sokkal erősebb ellenfeleket is könnyen le lehet győzni. Fegyverekből típusonként 1 variáció létezik, csak minőségben lehet eltérés. Nyílvessző típusok sem léteznek, tegez sincs, végtelen mennyiség van nálad és kész.
Lootolás: Sok helyen találni cuccokat, sok láda, hátizsák hever szerteszét. Kicsit el is vannak rejtve, de igazából ez semmit se jelent, mert lehet hallani a ládákat. Az odavezető "fejtörők" dedós szinten voltak eddig. Az is béna, hogy tök random, szuperegyszerűen megtalálható ládákban is vannak Unique cuccok. A másik probléma, hogy némelyik láda zárva van. A zártörő minijáték frappánsra sikerült. Nyomni kell a gombot és ha van elég Lock Picked, akkor kinyílik. Lock pickből alig van, néha találni egyet-egyet, meg az árusoknál is volt pár. Azidő alatt, míg játszottam, sosem pótolták az árukészletet.
Küldetések: Na ezek miatt hagytam abba. Kis spoilerek:
- Az egyik küldetésben mondja egy nő, hogy gyíkemberek (gyakorlatilag szörnyek) törtek be a házába, csináljak valamit. Kiderül, hogy úgy gondolja, valami kötelék fűzi az egyikhez. Kitakarítottam a házát, aztán lett volna egy olyan küldetés lépés, hogy győzzem meg, beszéljen a gyíkemberrel. Mivel ezt oltári baromságnak tartottam, inkább lebeszétem róla. Quest failed. Később megtaláltam a kérdéses gyíkembert, gondolkodás nélkül kinyírtam, pedig a follower próbált tiltakozni.
- Másik küldetésben a helyi bordélyháznak segítettem, vissza kellett szerezni némi ellopott árut. Erről a megtalálás pillanatában kiderül, hogy csempészáru. Amikor ezt forszírozni kezdtem a k néninél hirtelen szuperagresszívvá és arrogánssá vált (merthogy a kormány betiltotta a terhesség elhajtó szereket). Persze a kisérő itt is nekem szólt be.
Szóval nem tudott nem eszembe jutni az a faszfej Matt Hanson, durván érződik a DEI. Sok hülye kinézetű "modern" alak van mindenfelé. El is vette a kedvem a játéktól, talán ha ingyen lesz Epicen, akkor megveszem, de egyébként felejtős. Az sem vet rá jó fényt, hogy többször az jutott eszmbe játék közben, hogy inkább elő kéne venni a Skyrimet, azzal még csak 6000 órát játszottam úgyis.
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Az ötöt szádra ne vedd!
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Most épp egy ilyen kipróbálós korszakomat élem, aztán ha tetszik valami, akkor megveszem.
My Life - Zoo vet
Fapados szimulátor-szerűség. A világ legrosszabb állatkertjének az állatorvosát alakítod. Az állatok folyamatosan betegek, sebesültek vagy egyéb problémájuk van.
Szimuláció szempontból teljesen felejtős, minden vizsgálat csak annyi, hogy kattints Kézi vizsgálat ikonra, vidd az egeret a piros kör fölé, tartsd nyomva a gombot. Aztán Lázmérő ikon, piros kör, egér nyomvatart. Van még pár akció, ezek is ugyanígy működnek. A gyógyítás megintcsak. gyógyításért Xp-t kapsz, abból meg a karaktered pimpolhatod új ruhákkal, hajakkal, stb.
Azzal kicsit felturbózták a játékot, hogy a nagyobb állatokhoz oda kell menni, ez egy kis autóvezetést jelent.
Egyebekben totál igénytelen, még a gombkiosztást se lehet megváltoztatni.
6-10 éves lányoknak jó esetleg, én 20 percig bírtam.
Ship Graveyard Simulator 2
Ha valaki emlékszik a Hardspace Shipbreaker-re, akkor kb. olyan, csak itt valódi hajókat kell szétszedni egy szárazdokkban. Erre jópár szerszám áll rendelkezésre, Kalapács, Korongfűrész, Lángvágó, stb. A hajókat egyébként saját pénzből kell megvenned, de mindig van 3 szerződésed is, amiket a hajóból kinyert nyersanyagokkal és tárgyakkal tudsz teljesíteni. A szerződések meg a maradék nyersanyagok bőven fedezik a költségeket.
Van még egy rossz minijáték is, ahol szét kell válogatni a kinyert nyersanyagokat. Ez eleinte nem gáz, de az óriási hajóknál már nagyon sokáig tart és könnyű elbambulni. Szerencsére lehet automatizálni, de úgy alapból bukod 10%-át a nyersanyagnak és az esetleges bónusz pénzt a sikeres minijátékért. Ezekből a nyersanyagokból meg a megkeresett pénzből lehet aztán tápolni a felszerelésed, és kell is, mert a nagyobb hajóknál sokkal makacsabbak a szegecsek (meg minden más is). Nem mindegy, hogy 4 szegecset 1 ütéssel intézel el, vagy néggyel, mert ezernyi van belőlük a hajókon.
Lehet a viskódat is tápolni, de az alap játékban erre nem szántam pénzt, a felszerelést se lehet kimaxolni egy játékból.
Ahogy haladsz az egyre nagyobb hajók felé, egyre összetettebbek a feladatok is. Figyelni kell az elektromosságra, gázra, ki kell szabadítani a nagy méretű, értékes berendezéseket, stb.
Van 3-4 DLC is, némelyik új játékmechanikát is hoz be, de azokat nem vettem meg.
Vannak bugok is, a legnagyobb, hogy főleg a nagy hajóknál elfelejt működni a "fizika". Kiversz minden falat az alsó szinten, és nem omlik le a felette lévő 4 emelet, csak lebeg ott, pedig semmi kapcsolata nincs az alsó szintekkel, vagy a hajótesttel.
Összességében jó kis agyatlan nyugijáték, tökéletes mellette hangoskönyves olvasni, vagy ilyesmi. Kár, hogy a hajók nem random generáltak, akkor végtelen ideig lehetne játszani vele.
Tango
"Lagging is a lifestyle."
One Lonely Outpost
Ez egy ilyen Keplerth (Rimworld light) szerű játék, landolsz egy bolygón és lakhatóvá kell tenni. Idegen civilizáció nyomait is találod. Érdekes lenne, de egy elképesztő design probléma miatt ez is törlésre került egy óra után.
Ugye az ilyen játékokban rengeteget kell inventoryt menedzselni. Nyersanyagot gyűjtesz, vetsz, betakarítasz, kraftolsz, stb. Rengeteg ládád van, amikben szortírozod a cuccaid. Amikor találsz egy olyan dolgot, ami még nincs nálad, akkor az Gyorsgomb sorba kerül. Pl. épp nincs nálad Vasérc, akkor a legközelebbi bányászatnál az 1-es gombra kerül. Ezzel nincs is gond.
Viszont amikor odamégy a Nyersanyagos ládádhoz, akkor egyrészt nincs automatikus szétválogatás, másrészt a Gyorsgomb sorból NEM LEHET A LÁDÁBA TENNI semmit. Vagyis ilyenkor Esc, Inventory, manuálisan átteszed a Vasércet a hátizsákba, aztán újra kinyitod a ládát és most már el tudod pakolni. Komolyan mondom, mintha ezek a fejlesztők sosem játszottak volna a saját játékukkal.
Edit: Kiderült miért ilyen csumpi: Early Access. Viszont így is szupergáz egy ilyen látványos problémával kiadni.
Tango
"Lagging is a lifestyle."
ha birod ezeket a kraftolos ideghuzo cuccokat es meg nem tetted volna adj egy lehetoseget a V rising-nak/nek en mar vagy kecca orat beletoltam, valamiert mindig a vege elott adom fel, akkorra unok bele, de amugy bazgatja a fantazaiamat, szal mindig ujra kezdem. meg EA-kent kezdtem, aztan mostmar kiadtak es tenyleg szuper sokat fejlodott. tok jo pofa, sztem tetszene neked.
"okey-dokey!"
Shadow Gambit: The Cursed Crew
Na, ennek nagy elvárásokkal álltam neki: simán mesterműnek tartom a Mimimi előző játékát, a Desperados 3-mat, na meg nagy Monkey Island fan is vagyok, a Shadow Gambit pedig ennek a kettőnek a kombinációja. Tehát egy legénységnyi élőhalott-szellemkalózzal kell az ellenfelek látóterén átsettenkedni, majd jól kinyírni őket, mindezt a Commandosnál és a Desperadosnál könnyedebb, vicceskedőbb stílusban.
Konkrétan annyira bírtam a Despi 3-mat, hogy ezt a játékot a megjelenés napján vettem meg teljes áron úgy, hogy éppen nagyon nem volt kedvem a real-time tacticshez, ezért ott porosodott a Steam-könyvtáramban vagy másfél évig, mire végre újból éreztem a műfaj hívását. Megérte? Meg. Jobb a Despi 3-nál? Nem, de csak és kizárólag olyan okokból nem, amikért egyszerűen nem lehet haragudni.
Merthogy a fejlesztők gondoltak egy nagyot és kinyitották a hagyományos, lineáris küldetés-struktúrát és tulajdonképpen sandboxot csináltak belőle. A játék több nagyobb szigeten játszódik, amelyek mindegyikén a szokásos "1 küldetés 1 pálya" rendszer helyett egy csokornyi küldetést kell megoldani. Nincs "open world" játékmenet, tehát magát az aktuális missziót és a kezdőpozíciót / drop-off pontot előre, a hajón választod ki, így többször kell vissza-visszatérni ugyanarra a szigetre is.
XCOM-szerűen lehetőség van kiválasztani a csapatösszetételt is: a 8 (DLC-kkel együtt 10) kalózkommandós közül kell pickelni az esetek többségében hármat, amit őszintén szólva én a játék közepétől kezdődően egy kicsit keveselltem. Vártam, mikor jön el az a pont, amikor fejleszteni lehet a partraszállós csónakon, hogy bűvülhessen a létszám, de sosem jött el. Cserébe bizonyos pályákon automatikusan bővül, de ezekből nagyon kevés van sajnos.
Ha valaki játszott már hasonló játékkal, valószínűleg el tudja képzelni, mekkora fejlesztői kihívás lehetett ezt a nyitott játékmenetet úgy megoldani, hogy ne essen szét tőle a balansz és a nehézség. A Mimimi nagyon jól vette ezt az akadályt, de sajnos nem csont nélkül, pontosan ezért mertem kijelenteni már az elején azt, hogy a lineáris, centire kimért Desperados 3 maradt a jobb játék. Az egyik apróbb gond, hogy az ismétlődő helyszínek kicsit monotonná tudják tenni a játékot, az őrök elhelyezkedése ugyanis csak minimálisan változik. Szerencsére sokat segít az, hogy minden szigetnek van nappali és éjszakai verziója is, a napszakváltás pedig a teljesen más látótávolságok miatt nagyon meg tudja kavarni ugyanazt a felállást is.
A másik, kicsit érdekesre sikerült dizájnelem az, hogy mivel a főhős Afiát leszámítva teljesen tetszőleges sorrendben unlockoljuk és használjuk a karaktereket, így az összes karakternek passzolnia kell mindegyik pályához. Ezt úgy oldja meg a játék, hogy mindenki egy kicsit OP: egy csomó természetfeletti képességgel operál a csapat, amik közül egy-kettő is darabjaira törné a balanszot egy Commandosban. Van, aki a föld alatt közlekedik (konkrétan lehetetlen megtalálni egy riadó alatt), a másik teleportál, a harmadik a hátán cipelt ládába pakolja a hullákat, a negyedik ágyúba tölti őket és utána azzal lövi a maradék ellent, a klasszikus kémkarakter lelkeket szív (és néha felkiált, hogy "acthung!", mert minden Mimimi-játékba kell Commandos easter egg) stb.
Az ilyen balansz viszont csak úgy működik, ha máshol ellensúlyozva van, és ez ebben a játékban a sebességet jelenti, vagyis: embereink lassúak. Míg a Shadow Tacticsben egy stealth kill 2-3 másodperc volt, addig itt 5-6, ami azt hozza magával, hogy nagyon precízen kell számolgatni az őrjáratokat meg az eltereléseket, az esetek jelentős részében másodpercre pontosan kell összehangolni a dolgokat. Ettől nem lett nehezebb a játék, sőt, a képességek miatt szerintem ez a legkönnyebb a Mimimi real-time tactics címei közül, de oda kell figyelni masszívan, ami néha fárasztó tud lenni.
Az is jelentős ellensúly, hogy a távolsági fegyverek a Desperadoshoz képest nagyon durván le lettek nerfelve, embereink többsége egyetlen golyóval vág neki a küldetéseknek és a hatótávolságuk és jelentősen kisebb. Ez alól egyedül a mesterlövész a kivétel: neki is csak egy tölténye van ugyan, de azt kilövése után felveheti és használhatja újból. A "loud approach" már a Desperados 3-ban sem volt ideális, de ettől még nagyon jókat lehetett benne lövöldözni, ha a pálya is úgy akarta, itt sajnos ez a lehetőség szinte teljesen halott és nem tesz jót a változatosságnak. Ennyit a játékmenetről, hiányosságai ellenére nyilván kurva jó.
A Shadow Gambit a korábbi Mimimi-munkákhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt helyez a sztorira: a fő cselekményvonal mellett rengetek apró mellékszáll is akad, csak értelmük nincs túl sok. Nem mondanám, hogy különösebben lekötött volna a cselekmény, alapvetően egy macguffin-vadászat az egész néhány érdekes elemmel (pl. save scumming, mint történeti elem: pretty cool shit), de túl gyakran fullad eseménytelenségbe. A karakterek között vannak remekül sikerültek, csak sajnos pont a főszereplő Afiát utáltam kb. végig. Tipikus afrikai akcentussal beszélő nyugati videojátékos négerlány, aki persze nagyon okos és mindent is tud, de egyébként még normális háttérsztorija sincs. Szomorú, mert a Despi 3-ban és a Shadow Tacticsben kivétel nélkül mindenkit szerettem és a történetet is tudtam élvezni, itt kicsit mintha feláldozták volna az egészet a nyitottság oltárán. Ugye ha a játékos dönti el, hogy kit visz magával küldetésről küldetésre, akkor a játék írói nem számolhatnak a cselekmény szempontjából állandó karakterekkel, így azokat kibontani sem lehet.
Egyetlen dologba szerencsére továbbra sem lehet belekötni a Mimiminél: a játék technikai és vizuális részébe. Valami elképesztően hangulatos grafikát sikerült a képernyőre álmodni, látványorgazmus van az első szigettől az utolsóig. A komolytalankodós tálalás miatt feltolták a stilizált ábrázolásmódot és remekül áll az endzsinnek.
Ha már endzsin, akkor továbbra is a Unity dolgozik a játék alatt és roppantul örültem annak, hogy megint sikerült fejleszteni rajta annyit, hogy simán ez legyen a legkényelmesebben kezelhető, legreszponzívabb darab a "Mimimi-trilógiából." A scrollozás gyors és sima, a zoomolási opciók pedig jelentősen kibővültek a Desperados 3 óta.
Az összehasonlíts kedvéért a Despi 3 legyen mondjuk 10/10, a Shadow Tactics 9/10, a Shadow Gambit pedig 8,5/10: not too shabby és a nyílt dizájn frissessége miatt abszolút irrelevánsnak érződik a legtöbb hiányosság. A fejlesztőstúdió bezárása pedig a műfajtársakat elnézve továbbra is hatalmas veszteségnek érződik, pl. belenéztem a Commandos Originsbe és nem zavaróan, de észrevehetően fapadosabb-amatőrebb próbálkozás (és jó bugosan is sikerült kiadni, szóval peccseljék sokat).