Két hét, pár nap intenzív demózás és kicsit kevésbé intenzív tesztelgetés (na nem mintha nem szeretnék benne lenni egész nap, de hát még mindig van valódi valóság telis-tele valódi kötelezettségekkel, mint például lemenni kocsmába esténként) után eljött a beszámoló ideje:
rwurl=http://i.imgur.com/lgVRJ9u.jpg
HTC VIVE,
avagy szőrmadárkalickát viseltem a fejemen, miközben szőrmadár voltam kalickában.
A virtuális valóság kipróbálásától csak egy dolog érdekesebb: másokat nézni, miközben kipróbálják. Ehhez az axiómához tartva magam kb. mindenkit és mindenki anyukáját meghívtam szerény lakásomba VR-t próbálni, remek szórakozást biztosítva azoknak, akik éppen nem odaát voltak a bitcsillagok között. Előre bocsátom, hogy kísérleti szőrmadaraimon ellenvélemény nélkül működött a valóság illúziója és meggyőződve beszéltek a tapasztaltakról. A lenyűgöződés foka jómadártól jómadárig különbözött, de az egyébként szkeptikus barátaim is megszűntek úgy beszélni róla, hogy ez egy buta játék, és hogy kidobtam a semmire a pénzemet.
Két vendégem nem akarta kipróbálni, az egyiknek közben kiderült, hogy van mentsége, mert gyereket vár és mindennel óvatos, a másik szerint meg buta játék, és kidobtam a semmire a pénzemet (és gondolom fél, hogy ha netán felpróbálná, akkor a valódi virtuális valóság rácáfolna erre a hitére). Eddig kb. 25-en léptek be a mátrixba nálam.
Jah, és nekem is tetszik. Most is nagy a kísértés, hogy a Racket NX-ben püföljem a fénygolyót az opálkristály ütőmmel a felvillanó hatszögekbe. Amolyan squash-szerű játék, hogy valósághoz közelibb leírással éljek.
A dolog beállítása kicsit tovább tartott, mint a használati utasításban tippelt egy óra. A kézikönyv egyébként teljesen számítógépes, a dobozban mindössze egy alkatrészlista van és egy cím a felszólítással, hogy menjünk fel a HTC holnapjára és kövessük az utasításokat. A szöszölés tárgya az volt, hogy a lightboxoknak – vagyis a két, kb. 10 cm élű kockának, ami a mozgás térbeli lekövetéshez kell – állványt is készítettem lécekből és deszkákból. Egyébként a falra kell őket fölfúrni, de mivel vinni fogom demóztatni máshova is, ezért rögtön úgy építettem föl, hogy valamilyen szinten hordozható legyen. A nappaliban 3x4 méternyi helyet sikerült fölszabadítani a VR játszótérnek, ebből, miután két átlósan átellenes sarokba elhelyeztem a lightboxokat, és egy kis ráhagyással megrajzoltam a szoftvernek a játéktér határait, 2,7x2,7 méternyi nettó mozgástér maradt a virtuális valóságban. Ez bőven elég volt eddig minden alkalmazás szabályos működéséhez, ugyanakkor odabent azért kicsit szűkösnek érződik. Egy helyen már levertem a vakolatot – a Racket NX egy veszélyes játék. Szerencsére a kontroller erősebb, mint a fal.
Végül is elég jól adaptálódik az ember a rendelkezésre álló mozgástérhez, és a szoftver rögtön kijelzi a virtuális térben megrajzolt szőrmadárkalickát, amint közeledünk hozzá a kontrollereinkkel vagy a fejünkkel. Amit nem rajzol meg, azok a barátaink és a kicsinyeink. Akciójáték közben nagyon-nagyon csúnyán fejbe lehet valakit vágni, úgyhogy tessék okulni a Wii fail videókból, és nem odamenni vakon hadonászó felebarátunkhoz. Gyereket, állatot meg pórázra kell kötni, ha el akarunk veszni a zölden felvillanó hatszögek vadászatában. Nagy bánatomra nálam ilyen veszély nem áll fönn, de hát így jártam, olyan nőnek udvarolok, aki szerint buta játékokra dobom ki a pénzemet.
Az első VR élmény a lehető legegyszerűbbnek tűnő dolog volt, mégis még mindig újra és újra lenyűgöz. Fölhúztam a sisakot (egyébként egy kicsit rosszul, nem hagytam rendesen ráfeküdni az orromra, és ezért nem a lencsék fókuszában volt a pupillám), megjelent egy meglehetősen üres tér, és egy karnyújtásnyira tőlem ott lebegett a két kontroller számítógéppel generált modellje. A valóságban persze az asztalon voltak, de én sem az asztalt, sem a kezem nem láttam. A mai napig mágikus az a momentum, ahogy kinyúlok a semmibe, fölveszem a valódi kontrollert, majd annak virtuális képét pontosan ott látom, ahol a valóságban is van.
A következő tíz perc a betanítóprogrammal már kevésbé volt lenyűgöző. Az Istenért se jöttem rá első nap, hogy miért életlen a cucc, és ez rettentően lehangolt, hirtelen úgy gondoltam, hogy kész, ennyit tud a rendszer. Szerintem a közönségem (két lakótársam és az egyik barátnője) érezhették is rajtam a csalódást, de mást is észrevettem. Az egyik, hogy hiába van 1,3 megapixel szemenként, itt még bizony látszódnak a pixelek. Na nem borzasztó, de nem is lehet nem észrevenni. A másik gond, hogy nincs tökéletes sötét, pedig OLED kijelzőkről van szó, amiktől ez elvárható. A sűrű frissítés és rövid válaszidő miatt – gondolom én – a pixelek sose kapcsolnak ki teljesen, és még csak nem is uniform szürke a „fekete”, hanem homokszerű textúrája van, vagyis egy statikus zaj jelenik meg (nem hangyás, nem vibrálnak a pixelek). Ennek utánanéztem, minden Vive-nak és Riftnek megvan ez a „jellemzője”.
Kihangsúlyozom, hogy egyik probléma sem bontja meg az illúziót. Tökéletesen sötét helyszínek nagyon ritkák a programokban/játékokban, és amint van valami tartalom a kijelzőn, már szűkül a pupilla és láthatatlanná válik a textúra. Amint rájöttem, hogyan kell szabályosan ráilleszteni a szemekre a kijelzőt, megnyugodtam. Minden várakozásomat teljesítette a feji egység, és ami a mozgás lekövetését illeti, túl is teljesítette, mert lehet vele nagyon gyors mozgásokat rögzíteni, pl. az emlegetett squash, valamint az asztalitenisz is tökéletesen játszható benne.
Ami a tartalmat illeti, az ingyenes demók nagyon jó minőségűek. A Valve The Labje és az Nvidia VR Funhouse programja a közönség választott belépője a virtuális valóságba: viccesek, kapcsolódnak az igazi valósághoz (nem absztraktak), mégis jól bemutatják a VR lehetőségeit. Lehet bennük úgy rosszalkodni, ahogy a valóságban nem igazán (legalábbis nem jelentős károk okozása nélkül), és ez rögtön elnyeri a bent levők tetszését.
A kedvencem, a Racket NX is ingyenes demó, a teljes, fizetős játék még nincs kész. Instant buy kategória, remélem, nem kell sokat várni rá. Ez már absztrakt akciójáték: hatszögek, energiabogyó meg area-of-effekt ütések, de az az alap, hogy teniszütő-szerűséggel ütünk gömbszerű izét, az mindenkinek megvan.
A Tilt Brush 3D rajzolóprogram is megérdemel egy kiemelést, ingyenes és jó. Be lehet kapcsolni, hogy zenére izéljenek a rajzolt figuráink, az eredmény azonnali pszichedélia, szóval begombázni már nem is kell. „Partijátékként” is működik, pl. Activity-vel kombózva.
Ezeken kívül játszottam még Hover Junkers multi lövöldözést, Zombie Training Simulator kartonfigura-lövöldét, The Gallery – Call of the Starseed kalandjátékot, és persze a Budget Cuts demóját, ami egy mókás késdobáló ninjaszimulátor / stealth game. Minden játék hozza a kötelezőt, ideig-óráig el lehet velük lenni. Olyat nem is töltök le, ami gyanús. A Steam review rendszere meglepően jó útmutatókkal szolgál a VR játékokat illetően, az emberek gyorsan beírják, ha fundamentális hibája van egy programnak. VR esetén a tájékozódás kiemelten fontos, mert ha pl. egy játék önkényesen irányítja a nézőpontot, az a legtöbb emberben szédülést okoz. Az instant, felhasználóvezérelt teleportálgatás a jó megoldás a mozgásra, ez van, és ezért muszáj „gamifikálni” a VR-t egyelőre.
Érdekes kísérlet még a Realities. Ez, és az ehhez hasonló projektek mutatják meg a VR potenciálját a játékokon túl. Fotogrammetriával bedigitalizált helyszíneket látogathatunk meg, ötletesen megoldva az úti cél kiválasztását: diktátorosan földgömbbel labdázunk, majd rábökünk (az egyelőre kevés) opció egyikére. Így sikerült az egyik vendégemnek Alcatraz egy cellájában megcsodálni a szaros WC kagylót... remek első benyomást kapott a VR-ról. Tanulság: lehetőleg próbáld ki a programokat magadban, mielőtt másoknak demonstrálnád a működését...
Egyelőre több programot nem próbáltam ki érdemlegesen. Van még Lightblade VR-em, ami fénykardozós-blastervisszaütős játék, a lakótársaimnak nagyon bejön, és mókás nézni, ahogy újrajátsszák a Star Wars kidet élőben. A várakozólistámon van még horror játék, mindenféle kalandjáték és egy RPG is, szépen lassan elkezdem most feldolgozni a fizetős játékokat és élményeket. Be kellene próbálni valamit, de a sztereoszkopikus, 360 fokos (kvázi VR) filmek pocsékak, legalábbis azok – a határozottan nem erotikus, pornográf tartalmak –, amikhez eddig szerencsém volt, kiábrándítóan gagyik voltak. Ilyen GearVR-os/Google Cardboard-os arcoknak még érdekes lehet, de sehol sincsenek a jól lemodellezett, full 3D helyszínekhez képest. Életlenek, és persze ha mozog a kamera, akkor fennáll a szédelgésveszély is.
Az elégedettségem ellenére nem tudom ajánlani mindenkinek ezeket az első generációs VR rendszereket (sem ezt, sem az Oculust). A zavaró, de amúgy menedzselhető kábel a feji eszközhöz, valamint a mozgáskövetés szerelős megoldása azt jelenti, hogy ez még bizony nem tömegcikk. Kb. 7 év múlva viszont könyörtelenül az lesz. Működik, az embereknek már most bejön. Amint a teljesen mobil megoldások ki tudnak préselni magukból 3-4 megapixelt szemenként, hozzáférhetővé fog válni e technológia a nagyközönségnek is. A tartalom mennyiségével szerencsére nincs gond, több dolgot tudnék csinálni benne, mint amire reálisan időm van, szóval látom előre, hogy ugyanúgy fogom hizlalni a VR backlogomat, mint a hagyományos steames (és egyéb) játékok „majdvégigjátszom” listáját…
Neked ajánlom-e a VR-t? Ha van lehetőséged, akkor mindenképpen próbáld ki. Ha van pénzed rá, szereted az újdonságokat, vagy csak szeretnéd látni a jövőt egy kicsit előbb, mint az emberiség nagyobbik része, akkor vedd meg. Én ez utóbbi vagyok. Világosan látom, hogy a VR/AR rendszerek alapvetők, és így vagy úgy mindenki számára elérhetőek lesznek egyszer, de még sok mérnöki fejlesztésre van szükség, hogy oda jusson a technológia. Addig is, egy kicsit a jövőben érzem magam.
Az eredeti komment hivatkozasa: http://www.rewired.hu/comment/80202#comment-80202
kösz a beszámolót! Publikus Képek készültek esetleg, ahogy mások kipróbálják? fel lehetne vele dobni az irományt.
Hol is laksz? :D
Mi voltunk azok, a Vándorok.// Kik sohasem nyugszanak. / Kik sohasem haltak meg. / Kik sohasem éltek.
Faja lett.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Ajálnom még az AudioShield-et
http://steamcommunity.com/app/412740
Őrültebbek karhoz rögzített súlyzókkal csinálják :)
Hát ez elég illúzióromboló, hogy kb köze nincs a zenéhez :(
Zenefüggő, van, ahol elég jól eltalálja. Persze ameddig algoritmussal csinálja, addig ez van. Egyedül a manuálisan megírt cuccok azok, amik pontosan lekövetik a zenét, de hát abból meg olyat találni, amiben a zene nagyja tetszik...
Képekkel nem szolgálhatok sajnos :) Egyes visszakozók érve az volt, hogy bénázni fognak VR-ben, és hogy hülyén néznének ki. Akkor sohasem próbálták volna föl, ha látják, hogy fotózok is közben. Egyik srácot lefilmeztük, aki rekordra hajtott a VR Funhouse lufidurrogatós és boxolós szintjén, de őt is a saját telójával, mert mi ilyen jók vagyunk.
Esetleg ingame shotokat vadászhatok majd. Most más melóm van, holnap délutánig nincs game. Csak WoW szintezés ezerrel.... :D
Amúgy Újvidéken lakok, dobj egy privit ha erre jársz :)
Köszi a főoldalt és a szerkesztést Zaxx (bár a pornós mondat nélkül cinkos csavart kap az a rész :) ).
hol lehet ezeket a VR kütyüket kipróbálni? rendezvényeken, vagy esetleg 576-ban?
Pénzes fórumosoknál ellenszolgáltatásért cserébe :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Erdekes, de ezzel nem kerultem kozelebb ahhoz, hogy akar ingyen is kene egy ilyen. :)
Az AR az igen, szerintem a kozeljovo legfontosabb technologiaja lesz a robotok mellett, de ez a VR gaming nekem kinectes ugribugri kategoria, penzt nem nagyon adnek erte mert max 15 percig tunik mokasnak.
Regen minden jobb volt.
Ugrálni azért még nem túl jó ötlet, akkora súlya azért van, hogy a tehetetlenség helytelenítse az egységet a fejedről :)
Tornáztató akciójátékok nyilván vannak hozzá, mert a legkönnyebb olyanokat csinálni valódi tartalom helyett, de a Kinect egy nagyságrenddel lassabban követte le a mozgásokat, és itt most még csak nem is nagyzolok, mert pár ms-es késleltetésről beszélünk a Vive-nél, míg a Kinect jó esetben 66 ms-t tudott, de inkább többet. Szóval a VR működik a koncepciót bemutató videón kívül is. Ismét beidézem a Racket NX-et, mert tényleg annyira jó. Nem 15 percet, hanem már több mint három órát játszottam vele. Legszívesebben minden nap elővenném. És ez még csak a demo, egyetlen egy folyamatos training móddal. A Kinect soha nem jutott el erre a szintre, még csak nem is teljesítette a reklámokban beígérteket.
De a tornajátékok csak egy lehetséges felhasználási módja a VR-nek. A felfedezésen alapuló kalandjátékokban is impresszíven működik. Nagy keservem, hogy a Vanishing of Ethan Carter VR portját siralmasan elbaltázták, mert különben iskolapéldája lehetne az ilyen játékoknak. VR-ben 110 százalékkal intenzívebb az élmény. Mindegy, a Call of the Starseed se rossz. Meg nemsokára kipróbálom a A Chair in a Room: Greenwater-t. Azt írja, hogy atmospheric horror game. Brrr. Jó lesz :)
Aztán persze ott van a mindenféle shooter és cockpit játék. Ezeket nem is sorolom. Jók. Wolfenstein óta tudjuk, hogy pixelhalmazokat szétlőni különlegesen kielégítő tud lenni. Most VR-ben hatványozottan erősebb a hatás - bár azt megjegyzem, hogy fizikailag hihetőnek kell lenniük az animációknak. Amik 2D-ben úgy-ahogy működnek, vagyis a fix törési/halási/becsapódási animációk, azok nagyon hamar unalmasak lesznek VR-ben. A teljes tér fizikai szimulációja meg nyilván erősen számításigényes.
Ami a civil felhasználást illeti, a virtuális utazást, a bemutatást és a tervezést látom olyan területnek, ami sokkal többet nyújt VR-el, mint más, nem élő/helyszíni bemutatással/cselekvéssel. Említettem a Realities-t, ahol valódi helyeket "szkenneltek be". Olyan helyszíneket látogathatunk meg, amiket élőben sose, kitörő vulkánokat, sarkokat, távoli, elérhetetlen hegycsúcsokat - vagy éppen a világűrt, lásd Apollo 11 VR-t. Az IKEA készített egy tanulmányprogramot, amivel a konyhabútorukat mutatják be, lehet próbálgatni a színeket, meg hogyan nyílnak, mit tárolnak a szekrények stb. Tervezésre nem tudok példát mondani a Tilt Brush-on kívül, de a kontrollerek precizitása szubmilliméteres pontosságú, szóval a technológia adott az "olcsó" 3d szerkesztéshez.
Ja, azt kérdezted, hogy neked miért kell? Erre szerintem választ adtam az utolsó két bekezdésben. Neked nem kell, ha nem tudod megfizetni, és/vagy ha az eddigi hype nem csigázott fel. A technológia csak a komolyan érdeklődőknek, valamint a fejlesztőknek érdekes jelenlegi állapotában. A VR egyelőre a jövő zenéje, de azért próbáld ki, ha van rá lehetőséged. Szóval ha ingyen adják, fogadd el :) Garantálom, hogy olyan élmény, ami nem fog hidegen hagyni, és ezért vagyok annyira bizonyos benne, hogy egyetemes lesz a felhasználása. Nagyon nehéz ezt szóban, vagy akár vidóban is elmondani. Én már nem is próbálkozom. A technológia bemutatásra kész, minden működik rajta, csak még egy kicsit kényelmetlen. És főleg drága.
Ami meg az AR-rel való összehasonlítást illeti, a kettő össze fog nőni idővel, mondjuk legyen tíz év és a műszaki cikkek mindkettőt tudni fogják egyszerre. Sokat mondok. A VR végül is csak olyan AR, ami teljesen kizárja a külvilágot.
Érdekes cikk lett, leginkább mert épp HTC Vive-ra fejlesztünk mi is. Amúgy pár nap használat után is mindig szívesen felveszi az ember, de a wow-faktor hamar kimúlik. :)
Viszont játékon kívül nehézkes a felhasználása. A komolyabb dolgokra várjunk még az AR-ig inkább. Játékra persze vannak baromi jó ötletek (pl. a Budget Cut az egyik kedvencem).
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
Továbbra is Half-Lifeozni akarok VR-ben.
Az hogy muzsikál vele?
Koszonom a wall of textet, de nyilvan az ugribugrira nem szo szerinti VR vonatkozasban gondoltam, hanem mint egyszeri erdekesseg, ami hamar lecseng es egy nagyon pici reteget fog csak erdekelni onnan. Pelda volt erre a kinectes ugribugri vagy a nintendos hadonaszas vagy akar a csillivili jovotechnologiaja 3D teve, amit a kutya se vesz mar.
Disclaimer: dolgoztam kinecttel non-gaming vonalon, egyik leginnovativabb hardver az elozo 10 evbol, amit lattam - persze az elso verzio erosen limitalt kepessegu volt es hosszutavon a MS se gamingre szanja, de a gamerektol lehet lehuzni a penzt, ami fedezi a kezdeti innovaciot. Ugyanezt erzem a VR eseten: az AR a jovo, ez teljesen egyertelmu, de jelneg kb. alpha stadiumban van a technologia. Amit viszont mar a gamereknek el lehet adni, ok ellesznek vele par evig, addig is jon a penz. Majd aztan ha kiforr a technologia, a nagy penz ugyis az ipari vasarlokban lesz.
Jelentkeztem amugy AR allasra a kozelmultban (sajnos nem jott ossze), szoval a technologia erdekel - de gamingre nem.
edit: ingyen amugy nyilvan elfogadnam, mert egy ingyenelo kocsog vagyok, de lehet, hogy bontatlanul menne fel a vaterara :D
Regen minden jobb volt.
Az end-user-experience a Kinecttel nálam megbukott. Semmi sem működött papírforma szerint, nekem kellett alkalmazkodni a hardwarehez, nem volt intuitív és nagyon bizonytalanul követett le. Bizonyára innovatív volt a tech. Ezt én már sose fogom megtudni, mert a Kinect gyakorlati szempontból halott. Mások, talán a Leap Motion tovább viszik a mögötte rejlő technológiát, és az éppen a VR/AR-ben lesz használatos.
De amit figyelmen kívül hagysz, az nem is mozgáskövetésre vonatkozik: a felhasználó nincs többet korlátozva arra, hogy egy kis téglalapot bámuljon. A Wii és a Kinect is képernyőhöz láncolt, ami nagyon behatárolt minden cselekményt/tartalmat. A VR/AR szó szerint egy új médium új tartalomkészítési szabályokkal, amiket még csak most fedezünk fel. Kb. most vagyunk ott, hogy megláttuk a vonatot Lumiere vásznán. Messze van még a
Citizen KaneSzegénylegényekŰrodisszeia 2001AlienAvatarPromcsi.Persze, hogy VR hívőként ezt mondod - de ugyan ezt mondták azok is, akik megvették a Wii-t ("ez lesz a jövő, nézd, mozog!"), valóban beruháztak a Kinectre ("én mozgatom, az MS-nek a következő konzolhoz alapjáraton kellene adnia!44"), 3D tévére ("Géza kilóg a síkból, ide, be, a nappaliba!"), meg az összes többi hangzatos techre, amely felvillant, aztán elhalt. Nem mondom, hogy a VR\AR nem lesz a jövő technológiája - nem mondtam ezt a Kinectre, a Wii-re, de még a 3D-re sem - pusztán azt, hogy az utóbbi időben szinte havonta, évente van valami, ami a "jövő lesz", aztán általában semmi sem lesz belőle.
A cikket olvasva amúgy tényleg Wii érzetem volt, "lökdössük a formákat", "mindenki vigyorogva kipróbálta, és tetszett neki", nálam ez a tech addig esélytelen, amíg normális videojátékok - nem ilyen gimmickek, mint amiket felsorolsz, meg amiket Steamen, esetleg Google Play-en találni lehet. Ha pl. lesz majd Doom meg Fallout 4 - pont ezekről volt szó, ugye - akkor elkezdem én is komolyan venni, legalább egy újabb hosszabb próba idejére :))
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni" - J.K. Rowling
Ezeknél a techeknél ökölszabályként mindig azt kell először vizsgálni, hogy a pornóipar szemszögéből nézve nyújt-e érzékelhető többletet a meglévő megoldásokhoz képest úgy, hogy a kezeléséhez átlag alatti IQ is elegendő legyen, és a kontent előállítása ne kerüljön túl sokba, és ne legyen túl bonyolult folyamat.
Angol tudósok szerint a fenti hozzászólás nemcsak a szerző, hanem egyben az egész emberiség egyetemes véleményét is tükrözi.
Akkor megbukott :)
NightBagoly: Nem vagyok VR hívő. Tech rajongó, úgy általában, talán inkább. VR-re úgy tekintek, mint pár éve az okostelefonokra, SSD-kre és a LED égőkre, illetve mint most az elektromos és/vagy önhajtó kocsikra. Nyilvánvaló a fejlődés irányvonala, és hogy valamilyen módon el fog terjedni. A jelenlét - azonnali helyváltoztatással, utazási idő- és pénzköltség nélkül - alapvető emberi igény. Ezt fogja kielégíteni a VR.
Amúgy megértem a kétkedést, mert még sok az ismeretlen.
Tudom, bocs. :D Igazából nem a tartalma miatt töröltem az eredetit, hanem azért, mert olyan levegőben lógósnak éreztem. A tartalmát valahogyan meg akartam tartani, szóval amikor láttam, hogy nélküle olyan kellemesen kétértelmű lesz a következő félmondat, nem tudtam ellenállni. :D Ha nem tetszik, csak szólj, aztán megoldom máshogyan vagy törlöm. :)
Ja, egyébként az egy szem káromkodás sem a "csúnyabeszéd" miatt lett kiszedve, hanem mert furcsán nézett ki a szövegben úgy önmagában.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Ja, a Leap Motionnel is dolgoztunk rovid ideig. Rovid ideig, mert hasznalhatatan szar volt es a fiok aljaban vegezte a dev kit. Azota nem tudom, hogy mi van veluk :).
Regen minden jobb volt.
Egyetertek. Ugyan nem merultem el a temaban, de nem lattam meg olyan VR jatekot, amire pazarolnek idot az eletembol. Ket ertelmes dolgot lattam, talan az Adrift ursetas (nem tudom, kijott-e mar) meg valami bomba hatastalanitos tobb szemelyes jatek, ami talan par menetig vicces lehet csaladdal/baratokkal. Tobbi mind szenny volt, amit lattam.
Regen minden jobb volt.
A bombahatástalanítós az nem kizárólag VR játék, sőt, csak utánagyártott lehetőség a VR-ezés. Gamepaddel kell játszani VR-ben is. Amúgy jó partijáték, jah, csak nehéz. El lehet vele lenni tovább is, mint egy pár kör, mert minden egyes csapatnak össze kell szoknia előbb, minden alkalom más.