Azt is érdemes venni. Pont ezért a bevezetés miatt számítok a megugrásra. De ez inkább minimál diverzifikáció, mert úgy is kB egymást másolva mozognak.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Ez évekig így fog menni random külső irányból érkező törésekkel (háború, munkanélküliség, energia, stb). Szvsz tegyél be rá pízt.
Nekem most nagyon bejön, hogy ilyen világot élünk. Régen évekig lófasz tech áttörés nem történt, aztán nem is feltétlenül voltak ilyen mega sztorik a tőzsdén. Most itt a RAM váláság, aztán jönnek a robik, quantum, a beültetett külyük, végül a longevity cuccok, amelyek mind hatalmas tőzsdei sztorik lesznek.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Talán megvolt, hogy 2-3 hete volt egy korrekció chip piacon, ami semmi különös, főleg a nagyok általi tőke realizálás, de a koreaiak, akiknél a végek jelentős része megy, a saját hülyeségükkel elég durván rá is erősítettek a jelenségre:
Koreában is mivanmár!
Szegény dél-koreai hülyegyerekeket alaposan lehülyegyerekeztük a hétfői adásunkban. Mondjuk okkal, itt egy ízelítő adat hozzá: a koreai lakosság három százaléka kapott margin call-t (azaz kellett bevinnie pénzt a brókercéghez, hogy tarthassa a tőkeáttételes hülyegyerek pozícióját) az elmúlt hetekben. Most Patrick Boyle nyomán egy kicsit cizellálom a jelenséget.
Dél-Koreában a retail mánia nem most kezdődött. Emlékszünk a Gangnam Style nevű 2012-es szemétre? Az azt előadó művész (PSY, vagy mi) apja egy tőzsdei chipgyártó cég feje volt akkoriban, vélhetően nem örülve, hogy fia lótáncot jár a youtubeon. Mármint egy darabig. Aztán amikor a cég árfolyama 800%-ot emelkedett a művészet nyomán, jött rá, hogy lehet, hogy junior érti jobban a világot. Egyszerűen a hülyegyerekek nem azt nézik, hogy mennyit ér egy cég, hanem hogy mire repülnek majd rá sokan. Például lótáncra.
A koreai hülyegyerek trading (retailnek is hívják) a legelképesztőbb a világon. Az 51 millió koreaiból 14 milliónak van kereskedési számlája és “The Ants”-nek hívják magukat (USA-ban ez “The Apes”). Ők adják a kereskedési forgalom felét (USA-ban ez 20%). Az elmúlt hónapokban meg elszabadult a pokol. Másfél év alatt a Kospi (koreai tőzsdeindex) négyszerezett, igaz, a csúcsához képest most esett 30%-ot (ebből jő a fent említett margin call dömping).
A legérdekesebb, hogy ezek az emberek most nem Zoom, meg SpaceX szintű baromságot vesznek, mint szoktak az amerikai hülyék. Olyan chipgyártó részvényeket (Samsung pl.), amelyek sokszorozták a profitjukat és árfolyamukat. Sőt, még simán sokszorozhatják is, ahogy az AI halad előre és csak ők képesek ilyen chipeket gyártani. Hogy lehet egy csak idén (a zuhanás után is) duplázó részvénnyel bukni? Hogy tőkeáttétellel játszod, mert te nem befektetni akarsz, hanem naponta duplázni. Illetve tízszerezni.
Na eddig a hülyeség. Most jöjjön egy kis együttérzés. Nem tőlem, én leszarok mindenkit. A Koreában még mindig elég szigorú tradícionális életpálya a következő: jó munkahely, lakás, házasság, gyerekek. Jó, ez mondjuk Magyarországon is hasonló. Csak ott most már 34 évesen házasodik az ember, például mert Szöulban (a legdrágább lakások városában) a 30 évesek negyedének van csak lakása. Ilyen körülmények közt a jövedelmed 10%-át félrerakni, hogy majd lesz belőle valami, már nem tűnik produktív stratégiának.
Innen ered a financial nihillizmus kifejezés: ha a takarékoskodás+befektetés stratégia sikerének esélye 0%, akkor marad a szerencsejáték az egyetlen értelmes alternatíva, hiszen a nullánál annak is jobb az esélye. Mondjuk nem sokkal.
Squid game (újabb műalkotás) marketnek is hívják: a hétköznapi ember lehetetlen eséllyel próbál gyorsan meggazdagodni. Aztán inkább polip lesz belőle. A fazékban.
Az én két centem: vicces, amikor valaki azt képzeli, hogy nála soha senkinek nem volt nehezebb, tehát ha ő minden pénzét 100-szoros tőkeáttétellel égeti el, az nem az ő hibája. Hanem, gondolom, a kapitalizmusé.
Na, de most már akkor legalább itt nem rinyálhat senki a budapesti lakásárak miatt. Születhettél volna Szöulba is, öcsém.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Azt is érdemes venni. Pont ezért a bevezetés miatt számítok a megugrásra. De ez inkább minimál diverzifikáció, mert úgy is kB egymást másolva mozognak.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
https://finance.yahoo.com/technology/ai/articles/teslas-optimus-could-be...
Micron CEO: "10x More RAM Needed" Humanoid Robots Will Be Draining the Memory Supply From Gamers
Chief Exorcist
Ez évekig így fog menni random külső irányból érkező törésekkel (háború, munkanélküliség, energia, stb). Szvsz tegyél be rá pízt.
Nekem most nagyon bejön, hogy ilyen világot élünk. Régen évekig lófasz tech áttörés nem történt, aztán nem is feltétlenül voltak ilyen mega sztorik a tőzsdén. Most itt a RAM váláság, aztán jönnek a robik, quantum, a beültetett külyük, végül a longevity cuccok, amelyek mind hatalmas tőzsdei sztorik lesznek.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Talán megvolt, hogy 2-3 hete volt egy korrekció chip piacon, ami semmi különös, főleg a nagyok általi tőke realizálás, de a koreaiak, akiknél a végek jelentős része megy, a saját hülyeségükkel elég durván rá is erősítettek a jelenségre:
Koreában is mivanmár!
Szegény dél-koreai hülyegyerekeket alaposan lehülyegyerekeztük a hétfői adásunkban. Mondjuk okkal, itt egy ízelítő adat hozzá: a koreai lakosság három százaléka kapott margin call-t (azaz kellett bevinnie pénzt a brókercéghez, hogy tarthassa a tőkeáttételes hülyegyerek pozícióját) az elmúlt hetekben. Most Patrick Boyle nyomán egy kicsit cizellálom a jelenséget.
Dél-Koreában a retail mánia nem most kezdődött. Emlékszünk a Gangnam Style nevű 2012-es szemétre? Az azt előadó művész (PSY, vagy mi) apja egy tőzsdei chipgyártó cég feje volt akkoriban, vélhetően nem örülve, hogy fia lótáncot jár a youtubeon. Mármint egy darabig. Aztán amikor a cég árfolyama 800%-ot emelkedett a művészet nyomán, jött rá, hogy lehet, hogy junior érti jobban a világot. Egyszerűen a hülyegyerekek nem azt nézik, hogy mennyit ér egy cég, hanem hogy mire repülnek majd rá sokan. Például lótáncra.
A koreai hülyegyerek trading (retailnek is hívják) a legelképesztőbb a világon. Az 51 millió koreaiból 14 milliónak van kereskedési számlája és “The Ants”-nek hívják magukat (USA-ban ez “The Apes”). Ők adják a kereskedési forgalom felét (USA-ban ez 20%). Az elmúlt hónapokban meg elszabadult a pokol. Másfél év alatt a Kospi (koreai tőzsdeindex) négyszerezett, igaz, a csúcsához képest most esett 30%-ot (ebből jő a fent említett margin call dömping).
A legérdekesebb, hogy ezek az emberek most nem Zoom, meg SpaceX szintű baromságot vesznek, mint szoktak az amerikai hülyék. Olyan chipgyártó részvényeket (Samsung pl.), amelyek sokszorozták a profitjukat és árfolyamukat. Sőt, még simán sokszorozhatják is, ahogy az AI halad előre és csak ők képesek ilyen chipeket gyártani. Hogy lehet egy csak idén (a zuhanás után is) duplázó részvénnyel bukni? Hogy tőkeáttétellel játszod, mert te nem befektetni akarsz, hanem naponta duplázni. Illetve tízszerezni.
Na eddig a hülyeség. Most jöjjön egy kis együttérzés. Nem tőlem, én leszarok mindenkit. A Koreában még mindig elég szigorú tradícionális életpálya a következő: jó munkahely, lakás, házasság, gyerekek. Jó, ez mondjuk Magyarországon is hasonló. Csak ott most már 34 évesen házasodik az ember, például mert Szöulban (a legdrágább lakások városában) a 30 évesek negyedének van csak lakása. Ilyen körülmények közt a jövedelmed 10%-át félrerakni, hogy majd lesz belőle valami, már nem tűnik produktív stratégiának.
Innen ered a financial nihillizmus kifejezés: ha a takarékoskodás+befektetés stratégia sikerének esélye 0%, akkor marad a szerencsejáték az egyetlen értelmes alternatíva, hiszen a nullánál annak is jobb az esélye. Mondjuk nem sokkal.
Squid game (újabb műalkotás) marketnek is hívják: a hétköznapi ember lehetetlen eséllyel próbál gyorsan meggazdagodni. Aztán inkább polip lesz belőle. A fazékban.
Az én két centem: vicces, amikor valaki azt képzeli, hogy nála soha senkinek nem volt nehezebb, tehát ha ő minden pénzét 100-szoros tőkeáttétellel égeti el, az nem az ő hibája. Hanem, gondolom, a kapitalizmusé.
Na, de most már akkor legalább itt nem rinyálhat senki a budapesti lakásárak miatt. Születhettél volna Szöulba is, öcsém.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."