Űrkutatás

Szeretek találgatni. Utána úgyis kiderül, ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.:D

Nem is kell, hogy maradjon. A Falcon9-ek tankja pl. a földet érés pillanatában éri el a 'csont száraz' állapotot. Úgy van kiszámolva a nafta, hogy lebegni se tudjon már. Így aztán nem is meglepő, hogy mennyire kritikus a pontos leszállás. Szóval 'decire' pontosan ki tudják számolni a naftát. Ha a második Raptor normálisan begyullad és elégeti, ennyi sem maradt volna a tankokban.

rwurl=https://i2.wp.com/everydayastronaut.com/wp-content/uploads/2020/11/Stars...

Starship SN9 Final "Landing"

rwurl=https://i.imgflip.com/1b28u1.jpg

some call it collision to ground..

Nem is kell, hogy maradjon. A Falcon9-ek tankja pl. a földet érés pillanatában éri el a 'csont száraz' állapotot. Úgy van kiszámolva a nafta, hogy lebegni se tudjon már.

erről van valami pontos infod? Mert nem egyszer fordult elő már, hogy a rakéta úgy szállt le, hogy a szél vagy pontatlanság miatt korrigálnia kellett rendesen. A falcon heavy első repülésénél is rengeteget korrigált még a középső fokozat mielőtt a tengerbe zuhant. Szal ez alapján azt feltételezem, hogy számolnak minimális tartalékkal. Olyan is volt már, hogy a sikeresen landolt rakéta leszállás után borult fel és jó nagyot robbant, szal nem tűnt csontszáraznak. Bár feltételezem adott időjárási körülményeket figyelembe veszik a tankolás során.

Amúgy az SN10-et miért tolták ki mellé, azon kívül, hogy látványos volt egymás mellett a két rakéta? Egy ilyen félresikerült landolásnál a robbanás ereje + a szétrepülő darabok meg is sérthették volna a nem messze parkoló másik rakétát szvsz.
+ ugye tudjuk, hogy tenger mellett parkoltatni szabad téren a rakétát napokig sose tesz jót a szerkezetnek... ezt a space x hamar megtanulhatta anno

ödönke írta: Azért belegondolva, hogy embereket is akarnak így szállítani, ki akar bevállalni egy ilyen landolást? Horror

Kb. TÖBB SZÁZ teszt lemegy addig, mire ez az egész rutinná válik és csak attól kezdve kezdődnek az emberes tesztrepülések, amikor 1000%-osan meggyőződtek arról, hogy minden klappol.

Amúgy én nem látom, miért para ez. Jelenleg, ha a kapszuládban vissza akarsz térni a Földre, akkor lényegében egy magasságmérőre, egy 'darab szövetre' és némi kötélre van bízva az életed.

Ahhoz képest, hogy ez még csak a második teszt volt, az utolsó pár pillanatot leszámítva elég gördülékenyen megy az egész. Pl. a szárnyak és az őket mozgató motorok kib. erősek lehetnek, mert gyönyörűen és jó gyorsan mozogva vezérelték a pozíciót.

A suicide burn a landolás leghatékonyabb módja. Amikor pontosan az utolsó pillanatban gyújtanak be egy engine-t ahhoz, hogy épp annyira lassítsa az ereszkedést, hogy puhán földet érjen a rakéta. Ha előbb gyullad be, akkor elég egy motor is ahhoz, hogy megálljon a levegőben és bumm. Ha később gyullad be, akkor szintén bumm. Ebből következik, hogy nem kifizetődő, hogy a landolás végeztével sok üzemanyag maradjon a tankban. Az ablakon kidobott pénzt jelent, mert a maradék üzemanyag súlya lehetett volna hasznos teher is.

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=T3_Voh7NgDE

rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=Wn5HxXKQOjw
5 év meló és rengeteg tesztelés után jutottak el idáig, szóval ebből azért lehet saccolni, hogy mennyi tesztelés vár még a Starshipre, mire ez is rutinná válik majd. És nem ez a két robbanás volt az utolsó, amit láttunk, ami egyáltalán nem baj. Minél több robbanás, annál több adat, amiből lehet tanulni.

Így most kezdetben ez azért érthető. Viszont az a baj, hogy a korábbi módszerekkel lényegében egy helyben topogott évtizedeken át az űripar. És csak drágább lett.

Gondolhatod, hogy a végletekig és azon túl is aprólékosan, számtalanszor kitesztelt folyamatokon kívül lesznek redundáns biztonsági rendszerek is, amik a pillanat tört része alatt reagálnak és még ki tudja mit találnak ki a biztonság növelésére. És ekkor jutnak el még csak az első emberes tesztekig. A hosszútávú cél pedig lényegében az, hogy a jövőben point to point utazással kb. bussiness class áron eljuss a Föld bármely pontjára gyorsabban, mint repülővel. Ha csak minimális kockázat, illetve kétségek merülnek fel a biztonság kapcsán, egyszerűen nem fognak kapni licenszt. És ez csak Amerika. Szóval nem csak az űripar és a légiközlekedés megreformálása múlik ezen, hanem a SpaceX önös érdeke is, hogy túlbiztosítsa a repülés és a landolás folyamatát a jövőben.

Mondjuk ha feltalálnák a teleportot, nem nagyon haragudnék, cimboráékhoz átugrani újzélandra hatáékonyabb lenne, mint alsóhangon 28 órát röpködni - szóval igenis van még hova fejlődni szerintem, a digitális világ nem minden. Ráadásul szervezheténk pl. Mikkához egy spontán RW-talit.

Félreértettél valamit. A tervek szerint annyiba fog kerülni egy átlagos jegy a starshipre, mint manapság egy akármelyik tengerentúli járaton a business class. Erre így már nem nagyon igaz, hogy 'nagyságrendekkel alacsonyabb ár' a repülő.

Értem én a félelmet és a bizonytalanságot, hiszen ez egy teljesen új, ördögtől való elképzelés. Ugyan így érezhettek sokan, amikor a Mercedes előállt 1886-ban az első autójával. Vagy amikor felvetődött és híre ment, hogy a repülőgépeket lehetne tömegközlekedési célra is használni. Több tucat-száz ember egy fém csőben utazik? Brr...

Amúgy mérget lehet rá venni, hogy jelen esetben sokkal biztonságosabb lesz ez, mint a fenti két technológia, amiknek nagyon sok idő kellett, mire kiforrották magukat. Azóta viszont lényegesen többet tudni, hogy mi kell a biztonsághoz és bizony engedélyeztetni sem lehet bármit, szóval a követelmények is jóval magasabbak.

De senki fog fegyverrel kényszeríteni, hogy használd nyilván. Ha két átszállással és másfél nap alatt akarsz eljutni Shanghaj-ba, megteheted. A haverok viszont odaérnek majd fél óra alatt és szinte ugyan annyi pénzből.

Ez nagyon utópisztikus - még Elon mércével is - gondolat. Nem kell mindent benyelni, amit az arc kitalál. Repkedünk 70+ éve légi tömegközlekedéssel, mégsem lettek pl. hosszútávú repülőutak annyival olcsóbbak. Az átlagember Magyarországon nem fog soha eljutni még USA-ba se, nem hogy Japánba vagy Szingapúrba. Pláne nem business classon. Nem tom lehet még RE@L se mindig business classon utazgat.
Ott volt a Concorde, aminek a kihasználtsága és elérhetősége nem volt jó és már lassan 20 éve nem pótolták semmivel, szóval annyira hű de nagy igény sem mutatkozhat rá. A rakéta technológia sose lesz annyira biztonságos, hogy napi szinten lődözzenek fel több tucatnyi, több száz embert + továbbra is ott van a környezetvédelem. Nyugat-Európában már repülőjáratokat vonnak ki a forgalomból, hogy menjenek az emberek inkább vonattal a környezetkímélés érdekében, akkor mégis, hogy akarsz rakétával repkedni a világ körül? A Starship most kb. a teszt alatt elégetett egy Budapest - Shanghaj üzemanyag mennyiséget, ha nem többet.

A Starship elsősorban azért nem ejtőernyővel landol, mert kurva nagy:

rwurl=https://i.imgur.com/NojyoQe.jpg

Csak az üres tömege 120-150 tonna körül lesz várhatóan, hirtelen nem is tudom mennyi ejtőernyő kéne ehhez, de szerintem kb. ugyanannyira lenne reális így landolnia mint a fenti ábrán látható A380-nak.

Másodsorban meg a Starship egy integrált rendszer a Mars-utazáshoz, azaz nincs külön leszállóegység hanem az egész rakettának kell landolnia (és aztán újra fel is tud szállni elvileg). És amennyire tudom a Mars légköre annyira ritka, hogy még kevésbé oldható meg a leszállás egy ekkora cuccnál az ejtőernyővel. És ráadásul a Marsra nem elég csak az utasokat ledobni, hasznos terhet is kell vinni nekik a túléléshez.

Ja, és ha nem lenne képes leszálló manőverekre, akkor a földi légkörbe érve asszem hőpajzs is kéne rá a fékezéshez, ami meg a Space Shuttle egyik nagy átka volt.

Nagynak meg azért nagy, mert ezzel a járművel akarnak megoldani olyanokat, hogy Holdutazás, meg 50-100 embert és a cuccaikat elvinni a Marsra, meg idővel akár a Jupiter és holdjainak az emberi misszióval való elérése is megvalósulhat vele.

A teherszállító kapacitása pl. kerek 100 tonna, míg a Shuttle 26 tonnát tudott low orbitra vagy 16 tonnát az ISS-re. Szóval egyetlen Starship képes lenne önmagában több Shuttle kilövést kiváltani jövőbeli űrállomás projekteknél. De a SpaceX terveiben benne van az is a Mars küldetésekhez, hogy csinálnak újratöltő verziót is a Starshipből, ami egyszerre indul egy utasszállítóval amit aztán Föld körül pályán az űrben újratölt.

És akkor itt jön be az, hogy egy ekkora óriási nagy kapacitású űrjármű ha rendesen le tud szállni hajtóművel, akkor sokkal kisebb meló és anyagi ráfordítás mellett lehet újrafelhasználni. Musk meg akkora nagyságrendben gondolkodik, hogy azt sehogy máshogy nem nagyon lehet valszleg megoldani. Tehát ez az egyetlen elérhető megoldás, amit belátható időn belül van remény megvalósítani, csak nyilván még nagyon-nagyon sok munka van vele.

Felrobbanó rakéták témában ajánlott amúgy utánaolvasni a Mercury programnak, illetve szórakoztatóbb formában van a Right Stuff mozifilm és a regény, magyarul Az Igazak címmel

"A mi rakétáink mindig felrobbannak"

Right stuff alapfilm, bár azt hallottam a könyvben még vannak érdekességek, kár hogy nincs idő olvasni mostanában :/

Vótmá', de másodszorra is ugyan olyan érdekes.