"lol, hülye vagy bazmeg, a Quakeben is van csapatjáték,"
Azt egy szóval nem mondtam, hogy hülye vagy, csak azt, hogy jelen esetben tévedsz és hogy felesleges köröket futsz le néhány számodra bajos kifejezés kedvéért (ha nem bajos, akkor nem teszem szóvá, de persze lehet, hogy csak én gondolom így).
Jackie Chan meg csak annyit akar mondani, hogy "wut?", vagyis hogy nem tudom mire vélni azt, amit közöltél.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
1) játék által szorgalmazott célokról, jutalmakról (más játékosok lepuffantása), és ezeket befolyásoló tényezőkről beszéltem (sebesség, esztétika) az arénalövöldékhez képest
- a Team Fortress 2 karakterei esetében már a célok markánsan eltérnek, hiszen a Medic-kel gyógyítasz, az Engineerrel tornyokat építesz
- az Overwatch esetében ez hatványozottan igaz, de ezen felül a játék sebessége is markánsan eltér
Ezen felületes, de alapvető tulajdonságok mentén lehet hasonlóságról beszélni megegyező játékmódok esetén? Nem, mivel már alapvetően másként érintkezel a játékkal.
2) csapatjátékot ösztönző módszereket taglaltam, főként a MOBA-k explicit módszerein keresztül (pl. lanek szerepe)
- ez egy másik dimenzió, amit hasonlóképp le lehet bontani akár FPS-eken belül, mint pl. CS/TF2 kontra aránalövöldék
- de a szemléletesség végett az (egyén alapú) Starcraftot vetettem össze a (csapat alapú) MOBA-kkal
- méghozzá azzal a céllal, hogy a népszerűséggel való viszonyára mutassak rá: mivel ugyanez a paradigma, például megfigyelhető csapat és egyénsportok között is
3) tehát bizonyos motívumok erősen, vagy kevésbé erősen korrelálnak a népszerűséggel, és ez az a téma, amit lehetne részletezni
- továbbá az Overwatch népszerűségével és nemek szerinti megoszlásával is erre az összefüggésre kívántam rámutatni
- vagyis ha bizonyos motívumok jobban vonzanak valamilyen bontás szerinti csoportokat, akkor más motívumok más csoportoknak imponálnak
Amíg ezek az alapvető összefüggések nincsenek meg, addig esélyünk sincsen érdemben megvitatni sem játékok, sem a reklámok saját perspektívánktól eltérő hatásait.
ShowHide spoiler #
Ezek nem az én preferenciáim, csak annyit kell látni, hogy egy játékot sem lehet úgy eladni, ahogyan a LawBreakerst akarták, kompetitív cuccot meg aztán végképp nem.
.
A reklámmódszerek univerzalitásáról meg semmit sem mondtam, még csak el sem utasítottam a LawBreakers marketingjét.
Az Overwatchot úgy tervezték, hogy a lehető legszélesebb közönségnek lehessen eladni, ezt pedig úgy érték el, hogy megfogták a klasszikus arénalövöldék látványvilágát, majd leszedálták, kivették belőle a vért, az agressziót
.
a versengés egy olyan típusára épülnek, ami inkább a férfiaknak imponál, nem a nőknek
Pozitív, hogy a női karakterek nem karikatúrákon alapszanak az új Quakeben, de attól még te is látod, hogy emellett milyen motívumok jelennek meg.
Viszont a saját perspektívádat érintő kérdések, nem hogy gondot okoznak, hanem vagdalkozásra késztetnek. Ugyanis még most sem sikerült megfogalmaznod, hogy miben nyilvánult meg az a vélt szándékom, hogy "számomra bajos kifejezések kedvéért" kérdezősködöm. Főleg, hogy az indító kérdést később is érintetted: "én csúnya sci-fi környezetben szeretek játszani erőszakos fejű space marine-okkal és technodinoszauruszokkal plüssmackók helyett."
Akkor értetted a kérdést, vagy sem? Ha nem értetted, mi alapján sikerült megválaszolnod? Ha pedig értetted, akkor miért nem válaszoltál?
Logika mentén nem magyarázható meg a viselkedésed, amit a szalmabábon keresztüli okfejtésed világít meg a legjobban, hiszen a konklúziód a következő: "Nem esett még le, hogy ez így borzasztó nagy sületlenség, és hogy csak az előítélet beszél belőled?" Akkor a feminista szalmabáb én lennék, vagy csak eszközként szolgált, hogy lehülyézz?
Ismerlek már annyira, hogy tudom, csíped a dárkos kompetitív játékokat. De hogy már tanuláson keresztül is ezt a dinamikát részesítenéd előnyben? Ráadásul mintha esszerint is állítanád szembe az Overwatch-csal. Érted, kíváncsi voltam ennek a részleteire.
Egy darabig nem leszek Rewired közelben, szóval nem szükségszerű válaszolnod. Csak gondoltam kifejtem, hogy míg a félreértéseket könnyűszerrel le lehet egymás között kommunikálni, addig a soraid közül kiolvasható passzív-agresszív vitastílust már nehezebb kezelni.
Csak gondoltam kifejtem, hogy míg a félreértéseket könnyűszerrel le lehet egymás között kommunikálni, addig a soraid közül kiolvasható passzív-agresszív vitastílust már nehezebb kezelni.
Tehát ha erélyesen közlöm veled, hogy tévedsz, ezt pedig megindoklom vagy 3 wall of texttel, az már passzív-agresszív viselkedésforma? :D Megmondom őszintén, nekem úgy tűnik, hogy te azért kötöd az ebet ennyire a karóhoz, mert nem mélyedtél még el igazán egy aréna FPS-ben sem, és ezért nem látod azokat a finomságokat, amiket kellene.
A dolog érthető (ráadásul fokozottan, mert egy AFPS-ben még 50 óra után is csak tapogatózol), mivel egy hero shooter sokkal tisztábban és érthetőbben közli a neked kijelölt szerepet a játékban, szóval sokkal könnyebb rámutatni, hogy "igen, ezt meg azt az ezer dolgot csinálhatod", csak azt próbáld meg megérteni, hogy azt az ezer dolgot te megcsinálod egy aréna FPS-ben is, csak nem vagy kötve a választott kasztodhoz.
A TF2 medicje gyógyít? Az Unreal Tournamentben a Link Gun másodlagos tüzelése ugyanezt a funkciót látja el, ha járművön vagy power node-on használod, csapattárson használva pedig damage bonust ad neki, ha ő is a Linkkel lődöz éppen. Az engineer tornyokat épít? Az Unreal Tournamentben ugyanezt csinálod, amikor Warfare módban aktiválsz vagy elfoglalsz egy hídfőállást. Scout akarsz lenni csapatos játékmódban? Vedd elő a translocatort, és teleportálva gyorsan szelheted a pályát. A hero shooter nem csinál mást, csak ezeket a funkciókat egyértelműsíti és letisztázza.
És persze, lehet azt mondani, hogy "hát de a hero shooterben meg csak azt csinálod, ami a kasztod"... de a Medic is harcol, az Engineer is osztja a skúlót, kasztot pedig bármikor válthatsz.
Amíg ezek az alapvető összefüggések nincsenek meg, addig esélyünk sincsen érdemben megvitatni sem játékok, sem a reklámok saját perspektívánktól eltérő hatásait.
Értem, szóval mivel szerinted neked van igazad, ezért én, aki a legtöbb aréna FPS-sel és a TF2-vel is kurva sokat játszottam már nem vagyok alapvető összefüggések birtokában.
Egy dolgot mondj meg nekem: ha a te logikád a helyes, akkor miért bukott meg mondjuk a Battleborn? Minden egyes olyan elemmel rendelkezik a játék, amit leírtál az OW népszerűségének okaként, a kritikusok szerint kiváló, mégis gyorsabban durrant el, mint egy petárda Szilveszterkor.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Zaxx írta: Mellesleg magát az ilyen alapú szembeállítást sem értem a részedről az inkluzivitással meg a diversityvel, miközben a Team Fortress eredetileg egy Quake mod (egy játékmód, amit felhúztak a vázra), és az Overwatch egyértelmű eredőjeként is az arénalövöldék csapatalapú játékmódjait találod meg. Nem esett még le, hogy ez így borzasztó nagy sületlenség, és hogy csak az előítélet beszél belőled?
Milyen szembeállítást tettem, és hol? Az Overwatchos cikk konklúziója és az én vélt álláspontom alapján bocsájtkoztál messzemenő következtetésekbe, ami hogyan is kötődik a fentebb is felvázolt kijelentéseimhez?
Az Overwatch motívumain keresztül is elmerülhetünk a témában, de nem úgy, hogy egy szalmabábos okfejtés mentén sületlennek meg előítéletesnek kiáltasz ki. Ráadásul a mostani okfejtésedet is egy engem negatív színben feltüntető feltételezéssel indítasz: "nekem úgy tűnik, hogy te azért kötöd az ebet ennyire a karóhoz (irracionális vagy), mert nem mélyedtél még el igazán egy aréna FPS-ben sem (és tájékozatlan)."
Zaxx írta:
swoder írta: Amíg ezek az alapvető összefüggések nincsenek meg, addig esélyünk sincsen érdemben megvitatni sem játékok, sem a reklámok saját perspektívánktól eltérő hatásait.
Értem, szóval mivel szerinted neked van igazad, ezért én, aki a legtöbb aréna FPS-sel és a TF2-vel is kurva sokat játszottam már nem vagyok alapvető összefüggések birtokában.
Mások perspektívájának nem ismerete miért semmizné ki a saját taptasztalataidat? Minden perspektíva értékes, de kizárólag a sajátunkon keresztül nem tudunk átfogóbb képet kapni. Eltérő megközelítésekről van szó, melyek nem végletekben mozognak, hogy egyetemes igazságról, vagy tévedésről lehessen beszélni.
Vagyis elhiszem, hogy hasonló élményt nyújt számodra az Unreal Tournament és a Team Fortress 2-t. De ebből egyáltalán nem következik, hogy a két játék eszköztára, és ezek játékosokra gyakorolt hatása is megegyezik.
A Team Fortress 2-ben már a karakterek mozgássebességében és méretében drasztikus különbségek vannak. Melyek közül a sebesség nem szorul magyarázatra, hiszen a Scout fürgeségét és a Heavy lomhaságát közvetlenül, a karakterek bőrébe bújáskor érzékeljük. A karakterek méretét ezzel szemben közvetetten tapasztaljuk, amit egy rövid anekdótán keresztül mutatnék be.
Cimborákkal rendszeresen a Heavy-Medic kombót vittük, mert már ketten összejátszva is lehetett tarolni. Viszont hiába favorizáltam a Heavyt, random játékokban ritkán választottam őt, mivel lassúsága és hatalmas mérete miatt könnyű volt eltalálni: dedikált healer nélkül gyenge a tank, és ez fordítva is igaz. Vagyis ebből az anekdótából is látható, hogy a karakterméret és a sebesség nem csak az alapvető játékélmény, hanem csapatjáték szempontjából is meghatározó.
A szerepek szerinti karakterfeloszlás továbbá szintúgy a közös játékot szorgalmazza. Nem csak az egyértelműen támogató karaktereken keresztül. A karakterek tulajdonságai és fegyverei szerint mindig vannak favorizált karakterek: a Sniper távolról erős, közelről gyenge, míg a Scout fordítva. Ebből fakadóan az offenzív karakterek célja nem is kizárólag a fraggalés, hanem a karakterek ellen gyenge ellenfelek, jól kivehető sziluettje szerinti felkutatása. Vagyis a célzás és helyezkedés macska-egérjátéka egy tervezési dimenzióval egészül ki, amely egyben helyzetkiegyenlítőként is szolgálhat, hiszen minden karakternek megvan a maga gyengéje. Arénalövöldékben a harcok kimenetelét teljes mértékben a célzás és helyzetkialakítás ismerete határozza meg, ami sokszor azt jelentette, hogy helyzeti hátrányból, vagy képességbeli különbség esetén lehetetlen volt visszajönni. TF2-ben viszont van lehetőség közösen és egyénenként karaktert, és egyben stratégiát is váltani.
Ezen példákon keresztül remélhetőleg érzékelhető az Overwatch széleskörű népszerűségének egyik kulcsa: nem csak esztétikai, hanem mechanikai sokszűnűséget is képviselnek a hősök, amely a hősök darabszámával hatványozottan jelenik meg.
Régivágású arénalövöldék közül utoljára a Shootmániába raktam bele vagy 100 órát: imádtam a mechanikai és esztétikai letisztultságát. Viszont vagy 30 óra gyakorlat kellett ahhoz, hogy a haladószervereken labdába rughassak, mert már mozgásszinten bunnyhoping, rocket és a walljumping szintű nüanszok léteztek.
Ezzel szemben egy-egy szerep elsajátítása egy hero shooterben hatványozottan kevesebb időt vesz igénybe, főleg, ha ezek nem az egér-billentyűzet precizitását kívánják meg.
nem csak esztétikai, hanem mechanikai sokszűnűséget is képviselnek a hősök, amely a hősök darabszámával hatványozottan jelenik meg
Ezzel szemben egy-egy szerep elsajátítása egy hero shooterben hatványozottan kevesebb időt vesz igénybe, főleg, ha ezek nem az egér-billentyűzet precizitását kívánják meg.
Ezekre a felvetésekre kb. abban a hozzászólásban reagált Zaxx, amire válaszoltál.
Lezárhatnánk a témát annyival, hogy az OW jó kanapéjáték?:)
Ezekre a felvetésekre kb. abban a hozzászólásban reagált Zaxx, amire válaszoltál.
Kb. igen, csak annyit tennék hozzá, hogy ha swoder feltétlenül köti az ebet a karóhoz és az AFPS-t a régi Quake és a ShootMania irányából közelíti meg, akkor igaza van... de az még mindig csak a műfaj fele.
Nem azért raktam bele eddig 100 órát a Quake Championsba, mert a régi kvékélmény annyira vonzott volna, hanem inkább az új verzió jóval tágabb lehetőségei fogtak meg. Szóval az én konklúzióm továbbra is az, hogy a különbség ennyi: az AFPS kihagyott pár évet az egyedfejlődésben, ami a Quake-et illeti, az Unreal Tournament meg egész egyszerűen irreleváns az UT4 pre-alpha és a 10 éves UT3 miatt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Most Twitteren szóba kerültek a Battlefield, meg a Call of Duty sorozat, illetve a köztük tapasztalható minimális átjáróközönség meg ilyenek, és így rádöbbentem, hogy valószínűleg soha a büdös életben nem öltem volna bele több ezer órát az újabb és újabb Battlefieldekbe, ha annak idején, 2001-2002 környékén nem startol el a Battlefiled 1942 bétája, amelybe aztán többek között Flatline, Birdy, meg a fél törzsgárda (Dante? Rincewind?) becsatlakozott. Olyan elképesztő közösségi élmény volt, hogy olyan emberekkel tolom, akiket, ha személyesen nem is, de ismerek évek óta, hogy beleszerettem a játékba. Funfact: játszottam a Vietnammal és a 2-vel is, a 3-ba meg a 4-be is ment pár száz órám, de azt az érzést, amit a béta nyújtott, semelyik nem adta vissza.
És akkor így rádöbbentem, hogy a leginkább nyüstölt multis játékaim minősége teljesen irreleváns, mert itt elsősorban az általuk kapott közösségi élmény volt a fontos. A Heroes V-be beleöltem egy jó baráttal, hot set módban több ezer órát (ráadásul úgy, hogy egy gépnél ültünk, és őőő.... ittunk közben) - lehet, hogy az egész játék full balanszolatlan meg ilyenek, de azok az órák csodálatosak voltak. Hallott bárki a The Specialist modról? Nem hiszem, hogy túl nagy tábora lett volna, de egy lanpartyra elvittem próbaként az egyik első verziót, aztán utána évekig SEMMI MÁSSAL NEM JÁTSZOTTUNK a lanokon (amíg voltak lanok), mert időlassításos FPS, meg mátrix helyszínek, meg akrobatika meg minden. Élveztem volna én annyira a grindfest Diablo 2-t, ha az első, még illegális battle.netre való csatlakozáskor (miután bekötötték a netet) nem találkozom takibácsival, aki egy kis duplikátum-csalással úgy felhúzta az addig kizárólag single-ben működő karakteremet? Még a nevére is emlékszem, pedig ez maximum 2001 lehetett - de ez volt az első online élményem. Pedig főleg single-ban játszottam, de talán amikor hozzám kerültek a lemezek, alig egy-két hónappal később lett netünk, én meg tettem egy próbát.
Ebből az egészből azt akarom kihozni, hogy - bár erre ti bizonyára már jóval régebben rádöbbentett - de gyakran nem azon múlik, hogy COD-os, vagy BF-es lesz-e valaki, hogy melyik a jobb játék, hanem a közösségen, amellyel belép, vagy amely befogadja. A Counter-Strike-ot világ életemben gyűlöltem, de aztán nekiláttunk 1.6-ozni Grifterék szerverén, és ott is olyan csapat jött össze minden este csúcsidőben, hogy megkedveltem - később pedig megvettem a Source-ot is, ahol már nem nagyon voltak használható, magyar szerverek, meg a Global Offensive-et is, ahol a szerverek az MM miatt teljesen irrelevánssá váltak, és mégis, azért, mert 1.6-ban volt négy-öt kurva jó hónapunk (vagy, mint feljebb, egy pár napos béta alatt max. pár napunk BF-ben) végül is CS-s, no meg BF-es lettem, Heroes V-ös és a teljes rizsa feljebb.
Köszi, hogy elolvastad, ez most kikívánkozott.
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni" - J.K. Rowling
Hehe, nekem éppen a BF az, amiből - a kampányokon túl is - mindig csak egyedül jutott, botok ellen az 1942, illetve multiban, de haverok nélkül a BF4. Egyik sem lett hosszú életű.
A CoD meg inkább multiban ment, de ettől sosem kapott el annak a kampánya igazán, és a multit sem erőltettem a 2 óra, melyben már szintén nem tetszett minden (kevés új pálya, új divat feature-ök, az UO szinte minden újításának szanálása stb.).
Ettől függetlenül azért létezett az a vonal, hogy ami bejött single-ben, illetve aminek jó volt a mechanikája, az jó volt multira is. OK, a kooperatívban elmegy a Borderlands, tényleg nagyrészt a játékon kívüli okok miatt, de ez erősen csökkenti rá az időtalálási motivációt. Egyszerűen a beleölt rengeteg óra ellenére nem tartottam egy percig sem jó játéknak, csak egy felület közös nyomulásra, ami ehhez elmegy, de viszonylag plasztikusan elválik a játékélménytől.
BF1942 béta? Amikor csak 1 pálya volt, Tobruk? Nagyon csíptük mi is, de főleg a Forgotten Hope és Desert Combat modok után lett világbajnok az 1 LANokon.
Coop partnerek nélkül a Borderlands és a Dead Rising szériának tuti nem álltam volna neki - csak hogy a legkirívóbb üres lootfesteket említsem. A klán felbomlása után a WoW-ot is pár hónapon belül teljesen otthagytam, pedig előtte napi rendszerességgel róttam a köröket Azeroth földjén.
A Source-ot és a GO-t is haverokkal toltad, vagy az 1.6 alatt annyira rákaptál a csé ízére, hogy a publikus szobák mérgével együtt is élvezni tudtad őket? Kompetitív játékok közül utoljára a Dota moddal töltöttem el tetemesebb időt, de a gyilkos légkör már akkoriban is csak ismerősökkel volt kibírható. A bétából nyitás után a Hearthstone is tele lett gyökerekkel, pedig ott igencsak limitált módokon lehetett egrecírozni a játékpartnereket.
Ha elhessegeted a nyilvánvaló baromságot belőle, akkor az elég érdekes felvetés, hogy milyen lenne egy olyan online játék, ami abszolút nem a játékos egyéni teljesítményére helyezi a hangsúlyt, hanem valamilyen más elemből teremt online játékélményt. A Mario Kart szvsz nagyon rossz példa, mert ahogyan a cikk is írja, baromi frusztráló tud lenni, amikor mész az első helyen, aztán seggbe kólintanak valami szarral a célvonal előtt, mert éppen akkor és úgy volt pozícióban a másik. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Zaxx írta: Ha elhessegeted a nyilvánvaló baromságot belőle, akkor az elég érdekes felvetés, hogy milyen lenne egy olyan online játék, ami abszolút nem a játékos egyéni teljesítményére helyezi a hangsúlyt, hanem valamilyen más elemből teremt online játékélményt.
5 perc után halálosan unalmas/frusztráló, *játékként* kudarc.
Ez semmi más, mint Trampli újabb marketing bullshitje a plebs felé. Ez csak egy összeröffenés jópofizna zabálnak aztán hazamennek, de a sajtó röföghet azon, hogy az elnök foglalkozik a játék erőszakkal, és hhu meg ha. Az átlag hülyének meg csak az villan be a hírekből, hogy ááá ott a hunyó az erőszakra és Krumpli foglalkozik vele...
Akinek humora van mindent tud, akinek nincs az mindenre képes.
Akinek humora van mindent bír, akinek nincs az mindenre kényes.
Ja, mindig ez van, csak kicsit már idegesít, hogy amikor az amerikaiaknál meghal egy tucat ember azért, mert inkább fegyverlobbi, mint gun control, akkor ezek a retardáltak mindig előveszik a kurva videojátékokat, mint valami jolly jokert.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
A szórakoztatóipar bűnbakosítása - az általánosabb cenzúramánián belül - egy olyan vesszőparipa, amin a szélsőjobb és a szélsőbal bő nyállal összepuszilkodhat egymással, miközben beleügetnek a naplementébe (remélhetőleg egy szurdok peremének irányában).
Abszolút igaza van:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=oAD6HPBr7C0
Egy dologgal vitatkoznék: azzal, hogy érdemes-e ennek a problémának a megoldását az AAA kiadóktól várni. Szvsz tök egyértelmű, hogy ők magasról szarnak a "kicsi pénzzel kicsi nyereség" koncepciójára, ahogyan az innovációra és a kísérletezgetésre is. Ahogy a videó is említi, manapság már a BG&E is open world sandbox hülyeség az Ubisoftnál, tőlük meg a többi ilyen kiadótól bármi mást várni ezen a ponton már fölösleges. A Singularity-t meg nem tartom tökéletes példának, mert oké, hogy a szerényebb büdzsé miatt nem volt nagy bukás, de attól még a Raven azóta lehetőséget sem kapott egy saját játékra, helyette COD-ot kalapálnak.
Én inkább annak örülnék, ha a kisebb kiadók tudnának nőni akkorát, hogy visszahódítsák a klasszikus middle marketet. Pl. tök jó lenne, ha a THQ Nordicnak bejönne a Darksiders 3 és ha a Paradox is ki merne lépni a TBS és RPG játékok komfortzónájából, meg ha a Devolvertől sem kétévente jönne egy Shadow Warrior, Serious Sam vagy Talos Principle szintű játék, hanem mondjuk évente kettőt tudnának belőlük kihozni.
Az olyan középpiacra visszaszorult kiadók is ideális helyzetben lehetnek, mint a Capcom vagy a SEGA, akikről már egyáltalán nem mondhatjuk el azt, hogy óriások, ugyanakkor tele vannak erős rajongótáborral rendelkező címekkel. Pl. a Resident Evil 7-ről a vak is megmondja, hogy harmad vagy negyedannyi pénzből készült, mint a hatodik rész, de ez a survivor horror híveit abszolút nem zavarja. Az Alien: Isolationnél is valószínűleg az Alien-licenc volt a legdrágább mulatság, de azt még soha senkitől nem hallottam, hogy olcsónak tűnik és ez milyen rossz.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Egy kezemen meg tudom számolni, hány fantasy FPS játékkal játszottam az elmúlt 20 évben, fájóan hiányzik egy mai színvonalú Hexen vagy Heretic, mágiával, alkímiával, közelharci fegyverekkel.
Nem FPS (sőt nehezen titkolható fanboiságomnak köszönhetően talán legitimnek vehető kérdés se nagyon az én számból), de próbáltad-é a Souls-játékokat? Felfedezéscentrikusságban, komplex pályadizájnban, fantasy eszköztárral való tömeggyilkoldában, helyenként kvázi túlélőhorrorosságban, dárkos hangulatban stb. nem annyira különböznek.
Dark Messiah és egy kis engedménnyel a Dishonoredek voltak kiválóak a témában, de jó ha 10évente kijön egy jó fantasy fps (nem a Skyrim nem illik a listába :)
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
Azt egy szóval nem mondtam, hogy hülye vagy, csak azt, hogy jelen esetben tévedsz és hogy felesleges köröket futsz le néhány számodra bajos kifejezés kedvéért (ha nem bajos, akkor nem teszem szóvá, de persze lehet, hogy csak én gondolom így).
Jackie Chan meg csak annyit akar mondani, hogy "wut?", vagyis hogy nem tudom mire vélni azt, amit közöltél.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Miben tévedek?
1) játék által szorgalmazott célokról, jutalmakról (más játékosok lepuffantása), és ezeket befolyásoló tényezőkről beszéltem (sebesség, esztétika) az arénalövöldékhez képest
- a Team Fortress 2 karakterei esetében már a célok markánsan eltérnek, hiszen a Medic-kel gyógyítasz, az Engineerrel tornyokat építesz
- az Overwatch esetében ez hatványozottan igaz, de ezen felül a játék sebessége is markánsan eltér
Ezen felületes, de alapvető tulajdonságok mentén lehet hasonlóságról beszélni megegyező játékmódok esetén? Nem, mivel már alapvetően másként érintkezel a játékkal.
2) csapatjátékot ösztönző módszereket taglaltam, főként a MOBA-k explicit módszerein keresztül (pl. lanek szerepe)
- ez egy másik dimenzió, amit hasonlóképp le lehet bontani akár FPS-eken belül, mint pl. CS/TF2 kontra aránalövöldék
- de a szemléletesség végett az (egyén alapú) Starcraftot vetettem össze a (csapat alapú) MOBA-kkal
- méghozzá azzal a céllal, hogy a népszerűséggel való viszonyára mutassak rá: mivel ugyanez a paradigma, például megfigyelhető csapat és egyénsportok között is
3) tehát bizonyos motívumok erősen, vagy kevésbé erősen korrelálnak a népszerűséggel, és ez az a téma, amit lehetne részletezni
- továbbá az Overwatch népszerűségével és nemek szerinti megoszlásával is erre az összefüggésre kívántam rámutatni
- vagyis ha bizonyos motívumok jobban vonzanak valamilyen bontás szerinti csoportokat, akkor más motívumok más csoportoknak imponálnak
Amíg ezek az alapvető összefüggések nincsenek meg, addig esélyünk sincsen érdemben megvitatni sem játékok, sem a reklámok saját perspektívánktól eltérő hatásait.
Pozitív, hogy a női karakterek nem karikatúrákon alapszanak az új Quakeben, de attól még te is látod, hogy emellett milyen motívumok jelennek meg.
Viszont a saját perspektívádat érintő kérdések, nem hogy gondot okoznak, hanem vagdalkozásra késztetnek. Ugyanis még most sem sikerült megfogalmaznod, hogy miben nyilvánult meg az a vélt szándékom, hogy "számomra bajos kifejezések kedvéért" kérdezősködöm. Főleg, hogy az indító kérdést később is érintetted: "én csúnya sci-fi környezetben szeretek játszani erőszakos fejű space marine-okkal és technodinoszauruszokkal plüssmackók helyett."
Akkor értetted a kérdést, vagy sem? Ha nem értetted, mi alapján sikerült megválaszolnod? Ha pedig értetted, akkor miért nem válaszoltál?
Logika mentén nem magyarázható meg a viselkedésed, amit a szalmabábon keresztüli okfejtésed világít meg a legjobban, hiszen a konklúziód a következő: "Nem esett még le, hogy ez így borzasztó nagy sületlenség, és hogy csak az előítélet beszél belőled?" Akkor a feminista szalmabáb én lennék, vagy csak eszközként szolgált, hogy lehülyézz?
Ismerlek már annyira, hogy tudom, csíped a dárkos kompetitív játékokat. De hogy már tanuláson keresztül is ezt a dinamikát részesítenéd előnyben? Ráadásul mintha esszerint is állítanád szembe az Overwatch-csal. Érted, kíváncsi voltam ennek a részleteire.
Egy darabig nem leszek Rewired közelben, szóval nem szükségszerű válaszolnod. Csak gondoltam kifejtem, hogy míg a félreértéseket könnyűszerrel le lehet egymás között kommunikálni, addig a soraid közül kiolvasható passzív-agresszív vitastílust már nehezebb kezelni.
Tehát ha erélyesen közlöm veled, hogy tévedsz, ezt pedig megindoklom vagy 3 wall of texttel, az már passzív-agresszív viselkedésforma? :D Megmondom őszintén, nekem úgy tűnik, hogy te azért kötöd az ebet ennyire a karóhoz, mert nem mélyedtél még el igazán egy aréna FPS-ben sem, és ezért nem látod azokat a finomságokat, amiket kellene.
A dolog érthető (ráadásul fokozottan, mert egy AFPS-ben még 50 óra után is csak tapogatózol), mivel egy hero shooter sokkal tisztábban és érthetőbben közli a neked kijelölt szerepet a játékban, szóval sokkal könnyebb rámutatni, hogy "igen, ezt meg azt az ezer dolgot csinálhatod", csak azt próbáld meg megérteni, hogy azt az ezer dolgot te megcsinálod egy aréna FPS-ben is, csak nem vagy kötve a választott kasztodhoz.
A TF2 medicje gyógyít? Az Unreal Tournamentben a Link Gun másodlagos tüzelése ugyanezt a funkciót látja el, ha járművön vagy power node-on használod, csapattárson használva pedig damage bonust ad neki, ha ő is a Linkkel lődöz éppen. Az engineer tornyokat épít? Az Unreal Tournamentben ugyanezt csinálod, amikor Warfare módban aktiválsz vagy elfoglalsz egy hídfőállást. Scout akarsz lenni csapatos játékmódban? Vedd elő a translocatort, és teleportálva gyorsan szelheted a pályát. A hero shooter nem csinál mást, csak ezeket a funkciókat egyértelműsíti és letisztázza.
És persze, lehet azt mondani, hogy "hát de a hero shooterben meg csak azt csinálod, ami a kasztod"... de a Medic is harcol, az Engineer is osztja a skúlót, kasztot pedig bármikor válthatsz.
Értem, szóval mivel szerinted neked van igazad, ezért én, aki a legtöbb aréna FPS-sel és a TF2-vel is kurva sokat játszottam már nem vagyok alapvető összefüggések birtokában.
Egy dolgot mondj meg nekem: ha a te logikád a helyes, akkor miért bukott meg mondjuk a Battleborn? Minden egyes olyan elemmel rendelkezik a játék, amit leírtál az OW népszerűségének okaként, a kritikusok szerint kiváló, mégis gyorsabban durrant el, mint egy petárda Szilveszterkor.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Milyen szembeállítást tettem, és hol? Az Overwatchos cikk konklúziója és az én vélt álláspontom alapján bocsájtkoztál messzemenő következtetésekbe, ami hogyan is kötődik a fentebb is felvázolt kijelentéseimhez?
Az Overwatch motívumain keresztül is elmerülhetünk a témában, de nem úgy, hogy egy szalmabábos okfejtés mentén sületlennek meg előítéletesnek kiáltasz ki. Ráadásul a mostani okfejtésedet is egy engem negatív színben feltüntető feltételezéssel indítasz: "nekem úgy tűnik, hogy te azért kötöd az ebet ennyire a karóhoz (irracionális vagy), mert nem mélyedtél még el igazán egy aréna FPS-ben sem (és tájékozatlan)."
Mások perspektívájának nem ismerete miért semmizné ki a saját taptasztalataidat? Minden perspektíva értékes, de kizárólag a sajátunkon keresztül nem tudunk átfogóbb képet kapni. Eltérő megközelítésekről van szó, melyek nem végletekben mozognak, hogy egyetemes igazságról, vagy tévedésről lehessen beszélni.
Vagyis elhiszem, hogy hasonló élményt nyújt számodra az Unreal Tournament és a Team Fortress 2-t. De ebből egyáltalán nem következik, hogy a két játék eszköztára, és ezek játékosokra gyakorolt hatása is megegyezik.
A Team Fortress 2-ben már a karakterek mozgássebességében és méretében drasztikus különbségek vannak. Melyek közül a sebesség nem szorul magyarázatra, hiszen a Scout fürgeségét és a Heavy lomhaságát közvetlenül, a karakterek bőrébe bújáskor érzékeljük. A karakterek méretét ezzel szemben közvetetten tapasztaljuk, amit egy rövid anekdótán keresztül mutatnék be.
Cimborákkal rendszeresen a Heavy-Medic kombót vittük, mert már ketten összejátszva is lehetett tarolni. Viszont hiába favorizáltam a Heavyt, random játékokban ritkán választottam őt, mivel lassúsága és hatalmas mérete miatt könnyű volt eltalálni: dedikált healer nélkül gyenge a tank, és ez fordítva is igaz. Vagyis ebből az anekdótából is látható, hogy a karakterméret és a sebesség nem csak az alapvető játékélmény, hanem csapatjáték szempontjából is meghatározó.
A szerepek szerinti karakterfeloszlás továbbá szintúgy a közös játékot szorgalmazza. Nem csak az egyértelműen támogató karaktereken keresztül. A karakterek tulajdonságai és fegyverei szerint mindig vannak favorizált karakterek: a Sniper távolról erős, közelről gyenge, míg a Scout fordítva. Ebből fakadóan az offenzív karakterek célja nem is kizárólag a fraggalés, hanem a karakterek ellen gyenge ellenfelek, jól kivehető sziluettje szerinti felkutatása. Vagyis a célzás és helyezkedés macska-egérjátéka egy tervezési dimenzióval egészül ki, amely egyben helyzetkiegyenlítőként is szolgálhat, hiszen minden karakternek megvan a maga gyengéje. Arénalövöldékben a harcok kimenetelét teljes mértékben a célzás és helyzetkialakítás ismerete határozza meg, ami sokszor azt jelentette, hogy helyzeti hátrányból, vagy képességbeli különbség esetén lehetetlen volt visszajönni. TF2-ben viszont van lehetőség közösen és egyénenként karaktert, és egyben stratégiát is váltani.
Ezen példákon keresztül remélhetőleg érzékelhető az Overwatch széleskörű népszerűségének egyik kulcsa: nem csak esztétikai, hanem mechanikai sokszűnűséget is képviselnek a hősök, amely a hősök darabszámával hatványozottan jelenik meg.
Régivágású arénalövöldék közül utoljára a Shootmániába raktam bele vagy 100 órát: imádtam a mechanikai és esztétikai letisztultságát. Viszont vagy 30 óra gyakorlat kellett ahhoz, hogy a haladószervereken labdába rughassak, mert már mozgásszinten bunnyhoping, rocket és a walljumping szintű nüanszok léteztek.
Ezzel szemben egy-egy szerep elsajátítása egy hero shooterben hatványozottan kevesebb időt vesz igénybe, főleg, ha ezek nem az egér-billentyűzet precizitását kívánják meg.
Ezekre a felvetésekre kb. abban a hozzászólásban reagált Zaxx, amire válaszoltál.
Lezárhatnánk a témát annyival, hogy az OW jó kanapéjáték?:)
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Kb. igen, csak annyit tennék hozzá, hogy ha swoder feltétlenül köti az ebet a karóhoz és az AFPS-t a régi Quake és a ShootMania irányából közelíti meg, akkor igaza van... de az még mindig csak a műfaj fele.
Nem azért raktam bele eddig 100 órát a Quake Championsba, mert a régi kvékélmény annyira vonzott volna, hanem inkább az új verzió jóval tágabb lehetőségei fogtak meg. Szóval az én konklúzióm továbbra is az, hogy a különbség ennyi: az AFPS kihagyott pár évet az egyedfejlődésben, ami a Quake-et illeti, az Unreal Tournament meg egész egyszerűen irreleváns az UT4 pre-alpha és a 10 éves UT3 miatt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
https://www.theinquirer.net/inquirer/news/3025595/microsoft-considering-buying-valve-ea-and-pubg-corp
Az EA-t meg a PUBG-s arcokat megvehetik (csak nyernénk vele), de a Valve-et tessék békében hagyni.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Most Twitteren szóba kerültek a Battlefield, meg a Call of Duty sorozat, illetve a köztük tapasztalható minimális átjáróközönség meg ilyenek, és így rádöbbentem, hogy valószínűleg soha a büdös életben nem öltem volna bele több ezer órát az újabb és újabb Battlefieldekbe, ha annak idején, 2001-2002 környékén nem startol el a Battlefiled 1942 bétája, amelybe aztán többek között Flatline, Birdy, meg a fél törzsgárda (Dante? Rincewind?) becsatlakozott. Olyan elképesztő közösségi élmény volt, hogy olyan emberekkel tolom, akiket, ha személyesen nem is, de ismerek évek óta, hogy beleszerettem a játékba. Funfact: játszottam a Vietnammal és a 2-vel is, a 3-ba meg a 4-be is ment pár száz órám, de azt az érzést, amit a béta nyújtott, semelyik nem adta vissza.
És akkor így rádöbbentem, hogy a leginkább nyüstölt multis játékaim minősége teljesen irreleváns, mert itt elsősorban az általuk kapott közösségi élmény volt a fontos. A Heroes V-be beleöltem egy jó baráttal, hot set módban több ezer órát (ráadásul úgy, hogy egy gépnél ültünk, és őőő.... ittunk közben) - lehet, hogy az egész játék full balanszolatlan meg ilyenek, de azok az órák csodálatosak voltak. Hallott bárki a The Specialist modról? Nem hiszem, hogy túl nagy tábora lett volna, de egy lanpartyra elvittem próbaként az egyik első verziót, aztán utána évekig SEMMI MÁSSAL NEM JÁTSZOTTUNK a lanokon (amíg voltak lanok), mert időlassításos FPS, meg mátrix helyszínek, meg akrobatika meg minden. Élveztem volna én annyira a grindfest Diablo 2-t, ha az első, még illegális battle.netre való csatlakozáskor (miután bekötötték a netet) nem találkozom takibácsival, aki egy kis duplikátum-csalással úgy felhúzta az addig kizárólag single-ben működő karakteremet? Még a nevére is emlékszem, pedig ez maximum 2001 lehetett - de ez volt az első online élményem. Pedig főleg single-ban játszottam, de talán amikor hozzám kerültek a lemezek, alig egy-két hónappal később lett netünk, én meg tettem egy próbát.
Ebből az egészből azt akarom kihozni, hogy - bár erre ti bizonyára már jóval régebben rádöbbentett - de gyakran nem azon múlik, hogy COD-os, vagy BF-es lesz-e valaki, hogy melyik a jobb játék, hanem a közösségen, amellyel belép, vagy amely befogadja. A Counter-Strike-ot világ életemben gyűlöltem, de aztán nekiláttunk 1.6-ozni Grifterék szerverén, és ott is olyan csapat jött össze minden este csúcsidőben, hogy megkedveltem - később pedig megvettem a Source-ot is, ahol már nem nagyon voltak használható, magyar szerverek, meg a Global Offensive-et is, ahol a szerverek az MM miatt teljesen irrelevánssá váltak, és mégis, azért, mert 1.6-ban volt négy-öt kurva jó hónapunk (vagy, mint feljebb, egy pár napos béta alatt max. pár napunk BF-ben) végül is CS-s, no meg BF-es lettem, Heroes V-ös és a teljes rizsa feljebb.
Köszi, hogy elolvastad, ez most kikívánkozott.
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni" - J.K. Rowling
Hehe, nekem éppen a BF az, amiből - a kampányokon túl is - mindig csak egyedül jutott, botok ellen az 1942, illetve multiban, de haverok nélkül a BF4. Egyik sem lett hosszú életű.
A CoD meg inkább multiban ment, de ettől sosem kapott el annak a kampánya igazán, és a multit sem erőltettem a 2 óra, melyben már szintén nem tetszett minden (kevés új pálya, új divat feature-ök, az UO szinte minden újításának szanálása stb.).
Ettől függetlenül azért létezett az a vonal, hogy ami bejött single-ben, illetve aminek jó volt a mechanikája, az jó volt multira is. OK, a kooperatívban elmegy a Borderlands, tényleg nagyrészt a játékon kívüli okok miatt, de ez erősen csökkenti rá az időtalálási motivációt. Egyszerűen a beleölt rengeteg óra ellenére nem tartottam egy percig sem jó játéknak, csak egy felület közös nyomulásra, ami ehhez elmegy, de viszonylag plasztikusan elválik a játékélménytől.
Sors bona, nihil aliud.
BF1942 béta? Amikor csak 1 pálya volt, Tobruk? Nagyon csíptük mi is, de főleg a Forgotten Hope és Desert Combat modok után lett világbajnok az 1 LANokon.
A 2 meg az FH2 és Pirates modja
Maxi upvote! Az UO minden téren jobb volt az előtte és utána lévő második VH-s codoknál, max. a grafikájuk lett jobb.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Ez elég kurva rosszul hangzik:
https://www.rockpapershotgun.com/2018/03/08/trumps-white-house-video-games-meeting-has-a-very-concerning-list-of-invitees/
rwurl=https://pbs.twimg.com/media/DXxEBWuXkAArlqA.jpg
Akasztás lesz? :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
rwurl=https://pbs.twimg.com/media/DXyIAPXXcAAzA6n.jpg
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Az a baj, hogy pont Sub-Zero ül ott az MK-ból: annak nem tudod kitépni a gerincét, akinek nincs. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
https://www.pcgamer.com/what-happened-at-todays-white-house-meeting-on-v...
Amikor a farok csóválja?
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Ennek a fickónak eddig bármelyik videójára kattintottam, mind tök érdekes volt:
https://www.youtube.com/user/McBacon1337/videos
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Coop partnerek nélkül a Borderlands és a Dead Rising szériának tuti nem álltam volna neki - csak hogy a legkirívóbb üres lootfesteket említsem. A klán felbomlása után a WoW-ot is pár hónapon belül teljesen otthagytam, pedig előtte napi rendszerességgel róttam a köröket Azeroth földjén.
A Source-ot és a GO-t is haverokkal toltad, vagy az 1.6 alatt annyira rákaptál a csé ízére, hogy a publikus szobák mérgével együtt is élvezni tudtad őket? Kompetitív játékok közül utoljára a Dota moddal töltöttem el tetemesebb időt, de a gyilkos légkör már akkoriban is csak ismerősökkel volt kibírható. A bétából nyitás után a Hearthstone is tele lett gyökerekkel, pedig ott igencsak limitált módokon lehetett egrecírozni a játékpartnereket.
Csodás:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=jo-3eSYGKy0
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Liberal Professor: Video Games Promote 'Toxic Meritocracy'; Wouldn't It Be Great If They Had More Pure Luck?
anyám...
ibi amentia latet
Ha elhessegeted a nyilvánvaló baromságot belőle, akkor az elég érdekes felvetés, hogy milyen lenne egy olyan online játék, ami abszolút nem a játékos egyéni teljesítményére helyezi a hangsúlyt, hanem valamilyen más elemből teremt online játékélményt. A Mario Kart szvsz nagyon rossz példa, mert ahogyan a cikk is írja, baromi frusztráló tud lenni, amikor mész az első helyen, aztán seggbe kólintanak valami szarral a célvonal előtt, mert éppen akkor és úgy volt pozícióban a másik. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
5 perc után halálosan unalmas/frusztráló, *játékként* kudarc.
ibi amentia latet
Ez semmi más, mint Trampli újabb marketing bullshitje a plebs felé. Ez csak egy összeröffenés jópofizna zabálnak aztán hazamennek, de a sajtó röföghet azon, hogy az elnök foglalkozik a játék erőszakkal, és hhu meg ha. Az átlag hülyének meg csak az villan be a hírekből, hogy ááá ott a hunyó az erőszakra és Krumpli foglalkozik vele...
Akinek humora van mindent tud, akinek nincs az mindenre képes.
Akinek humora van mindent bír, akinek nincs az mindenre kényes.
Ja, mindig ez van, csak kicsit már idegesít, hogy amikor az amerikaiaknál meghal egy tucat ember azért, mert inkább fegyverlobbi, mint gun control, akkor ezek a retardáltak mindig előveszik a kurva videojátékokat, mint valami jolly jokert.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
A szórakoztatóipar bűnbakosítása - az általánosabb cenzúramánián belül - egy olyan vesszőparipa, amin a szélsőjobb és a szélsőbal bő nyállal összepuszilkodhat egymással, miközben beleügetnek a naplementébe (remélhetőleg egy szurdok peremének irányában).
ibi amentia latet
Abszolút igaza van:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=oAD6HPBr7C0
Egy dologgal vitatkoznék: azzal, hogy érdemes-e ennek a problémának a megoldását az AAA kiadóktól várni. Szvsz tök egyértelmű, hogy ők magasról szarnak a "kicsi pénzzel kicsi nyereség" koncepciójára, ahogyan az innovációra és a kísérletezgetésre is. Ahogy a videó is említi, manapság már a BG&E is open world sandbox hülyeség az Ubisoftnál, tőlük meg a többi ilyen kiadótól bármi mást várni ezen a ponton már fölösleges. A Singularity-t meg nem tartom tökéletes példának, mert oké, hogy a szerényebb büdzsé miatt nem volt nagy bukás, de attól még a Raven azóta lehetőséget sem kapott egy saját játékra, helyette COD-ot kalapálnak.
Én inkább annak örülnék, ha a kisebb kiadók tudnának nőni akkorát, hogy visszahódítsák a klasszikus middle marketet. Pl. tök jó lenne, ha a THQ Nordicnak bejönne a Darksiders 3 és ha a Paradox is ki merne lépni a TBS és RPG játékok komfortzónájából, meg ha a Devolvertől sem kétévente jönne egy Shadow Warrior, Serious Sam vagy Talos Principle szintű játék, hanem mondjuk évente kettőt tudnának belőlük kihozni.
Az olyan középpiacra visszaszorult kiadók is ideális helyzetben lehetnek, mint a Capcom vagy a SEGA, akikről már egyáltalán nem mondhatjuk el azt, hogy óriások, ugyanakkor tele vannak erős rajongótáborral rendelkező címekkel. Pl. a Resident Evil 7-ről a vak is megmondja, hogy harmad vagy negyedannyi pénzből készült, mint a hatodik rész, de ez a survivor horror híveit abszolút nem zavarja. Az Alien: Isolationnél is valószínűleg az Alien-licenc volt a legdrágább mulatság, de azt még soha senkitől nem hallottam, hogy olcsónak tűnik és ez milyen rossz.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Egy kezemen meg tudom számolni, hány fantasy FPS játékkal játszottam az elmúlt 20 évben, fájóan hiányzik egy mai színvonalú Hexen vagy Heretic, mágiával, alkímiával, közelharci fegyverekkel.
Nem FPS (sőt nehezen titkolható fanboiságomnak köszönhetően talán legitimnek vehető kérdés se nagyon az én számból), de próbáltad-é a Souls-játékokat? Felfedezéscentrikusságban, komplex pályadizájnban, fantasy eszköztárral való tömeggyilkoldában, helyenként kvázi túlélőhorrorosságban, dárkos hangulatban stb. nem annyira különböznek.
ibi amentia latet
csak megbaszódsz közben olyan nehéz:D
Youtube: Csöpi plays - https://goo.gl/pp4Ldr
Dark Messiah és egy kis engedménnyel a Dishonoredek voltak kiválóak a témában, de jó ha 10évente kijön egy jó fantasy fps (nem a Skyrim nem illik a listába :)
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
urban myth
ibi amentia latet
Ahogy Csöpi is mondja, pont azért nem, mert a nehézségéről ódákat zengenek, én meg ebből a szempontból ragequit vagyok. :P
KMZ
Dark Messiah is megvolt, de az is ezer éves játék. Dishonored 1-2 is, imádom őket.