Igen, tetszett.
56% (14 szavazat)
Nem jött be, ez van.
0% (0 szavazat)
Sajnos nem láttam még.
28% (7 szavazat)
Nem is érdekel.
16% (4 szavazat)
Összes szavazat: 25
Mindenki - Néhány gondolat az Oscar-díjas magyar kisfilmről
#1 - 2017.03.15 - 18:48,sze
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Köszi az írást!
Igen, tetszett, de... a következő talin elmondom.
Hogy nem kapott el a whiplash hype, azt jelenti, nem is láttad, vagy nem tetszett?
nagyon jó és érdekes gondolatokkal teli írás! Ilyen cikkeket szívesen olvas az ember az RW-n :) Nekem nagyon tetszett a film és tök jó, hogy utánanéztél pár kulisszatitoknak amiről én nem is tudtam.
És az túrázós vagy kocsmázós lesz, netán túrázós és kocsmázós? :)
Egyébként - és ezzel válaszolok Moken máshol feltett kérdésére is - a Whiplash teljesen kimaradt, trailert sem láttam belőle, ahogy a La La Landből sem. Sanszos, hogy az előzetesek már nem is, csak a filmek kerülnek sorra.
Sors bona, nihil aliud.
Én a téma miatt is örülök. Lám, nem kellett senkit meghurcolni, elhurcolni, fára szögelni, mindenféle beállítottságából, etnikumából drámát csinálni, hogy Oscart kapjon a film :)
Remek írás, köszi!
Jó lesz az.
Lassan kiírom a túrázósat, de beelőzheti egy szimplán kocsmázós is.
A whiplasht nem teljesen véletlenül kérdeztem itt. Szerintem nézd meg.
Fikciós történetnek aranyos, de tudjuk, hogy a valóságban a kölykök nem mertek volna ilyent csinálni, sőt előbb tiporják el a kakukk fiókát, ha nem úgy csinálja ahogy kell...
Akinek humora van mindent tud, akinek nincs az mindenre képes.
Akinek humora van mindent bír, akinek nincs az mindenre kényes.
Végül is A Legyek Ura is allegória, mint szó szerint értelmezendő, csak kevésbé aranyos :) És az benne a zseniális, hogy közben szinte elhiszi az ember az egészet, pedig valójában egy sokkal kevésbé történet adja a felszínt. Tehát ebből szempontból végül is mindez másodlagos.
Ha Deák Kristófnak hinni lehet, akkor az eredeti történet - mely szerint számomra is szinte hihetetlenül 50 tátogó gyerekkel nyertek versenyeket - is lázadással ért véget, de ott a szülőkével, és az egész kórus ment a levesbe a botrány miatt. Ez a verzió a szülői beavatkozással allegóriának nem lenne jó. Éppen az az elgondolkoztató, hogy a gyakorlatban milyen gyakran megalkuszunk vagy sodródunk az árral, ezért fura a lemondó realista megjegyzéseket látni, mintha ugyanaz a "realizmus" lenne, mely tespedésre késztet minket (nem feltétlen téged, de sokakat).
Mindazonáltal mivel a kakukkfiófa itt valójában a pacsirta, sokkal kétesélyesebb a történet. Az, hogy egy gyerek van elég nagy egyéniség, hogy lázadjon, az hihető. Ha pedig ő a kórus legjobbja, akiről ez köztudott, látszanak a jelek, hogy a tanárok és a társak kivételezetten kezelik, tudjuk, hogy az apja is egy komolyabb figura, ott éppen az ő kilépése vagy kiutálása akár valóban komoly következményekhez is vezetne (míg Zsófié valószínűleg kevésbé). Ettől persze - nagyon helyesen - nem papírforma, sőt nem is valószínű a történet, de lehetetlen? Hány millió indiainak kellett megszületnie egy olyan másokra is nagy hatást gyakorló egyéniséghez, mint Gandhihoz? Éppen az a kérdés, hogy lehetetlennek kell-e lennie, és el kell-e fogadnunk azt.
Megjegyzem, nálunk tényleg volt példa arra, hogy egységesen és keményen felléptek adott tanár ellen a diákok (igaz, Svédország nem volt beígérve), párbeszéd lett belőle, és másik tanárt is kaptak. Az pont a másik csoport volt az osztályon belül, így a pontos kronológia és ok-okozat számomra nem világos, de az egységfrontot és az eredményt testközelből láttam. A legtöbb elbukott kezdeményezés viszont arra alapozott, hogy egy tanár szimplán szigorú volt, és egy "aktivistább" gyerek rosszabb jegyet kapott, majd sértődötten próbált visszavágni. Na, annál érettebbek voltunk, hogy ilyen szeszélyek mögé beálljunk (személy szerint konkrétan közöltem vele, hogy ne rinyáljon a hármas miatt, én egyest adtam volna a produkciójára), de egyértelműen összetartó cinkosság jegyében működőként éltem meg az osztályközösségünket. Jó iskolában, többnyire jó tanárokkal és jó diákokkal persze könnyű volt.
Sors bona, nihil aliud.
A whiplash egy szar. IMHO.
Sokszor a "nem elég realista" helyett pontosabb lenne a "jóval kevésbé valószínű" fordulattal élni. De egy hétköznapi történetet miért akarna bárki megfilmesíteni?
Chiller, ne offoljunk! Majd a következő talin megbeszéljük. ;-)
Dettó ez volt az én gondolatom is. Nem nagy spoiler (történethez semmi köze), de nem akarom senki lelki világát megbolygatni:
Szerintem nem sikerült túl jóra. Egy vizsgafilmnek kiváló lenne, de nem oszkár matéria. Az egész nagyon idillinek, papírmasészerűnek állítja be az időszakot, nem életszerű az egész. Nem így viselkedtek a gyerekek a 80as évek végén sem az általánosban. A tanár gonosznak beállítása is érthetetlen, hiszen végülis felvette a fahangú gyerekeket is, akik így közvetve részesültek a dicsőségben. Persze a módszere nem túl korrekt.
Anarki véleményével értek egyet nagyjából a 444-ről.
Vill du bli ihop med mig?
Ezzel pont a filmet támasztod alá, ami miatt ilyen elismert lett: (leegyszerűsítve) lehet vitatkozni arról, hogy a tanár jót vagy rosszat tett. A könnyen kitalálható (egyébként is megtörtént, aránylag jól ismert történet) végkifejlet csak a katarzishoz kellett, anélkül nem lett volna film.
csak az a probléma hogy a katarzis nálam totálisan elmaradt pont emiatt. szerencsétlen tanár motivációit teljesen meg lehetett érteni. nem volt zsarnok, nem volt kötelező az ő agymenésének engedelmeskedni és nem pont a versenyen leégetni. ezt a tátogást egy próbán sokkal értelmesebb lett volna eljátszani. mindenki tanult volna az esetből. így csak kaptunk egy rossz beidegződéseken szocializálódott, de alapvetően jóakaratú tanárt, aki jó eséllyel idegroncs lesz és/vagy fölmond a gecibe ezek után.
Vill du bli ihop med mig?
Igen, asszonypajtás is ezen a nézőponton van, mint te. Teljesen érthető, de szvsz aki a tanár motivációit nézi annak is van min csámcsogni és aki a "bosszút" várta annak is jutott valami, így szélesebb körben élvezhető. Nem gondolom, hogy emiatt romlott a film értéke, de elfogadom, ha neked igen. Én sem dobtam egyébként hátast, de jópofa alkotásnak tartom. Az Oszkárról meg az a véleményem, hogy aki kapja biztos nagy elismerés, de amúgy nem is követem, mert viccnek tartom az egészet. Jó filmet nem az Oszkár díjak számában kell keresni.
Közben látom szerkesztetted a hozzászólást, de kb. amit eddig írtam kb helytáll. Szvsz én azért a tanárt nem védeném ennyire, főleg a finom lelki terroros/fenyegetős rész után. Rühellem az ilyen embereket, így én túlságosan nem sajnálom le.
Lol én nem értem mit forogtok azon ennyire, hogy mennyire reális vagy sem. Nem a dokumentumfilm kategóriában indult... A tanárt sajnálni, h idegroncs lesz ezek után az elnyomott gyerekek helyett :D
Szerintem azért nem a jelenben játszódik, mert akkor végképp hihetetlennek tűnne az egész. A mai korban, ha egyaltalan lenne olyan tanar aki ilyen módszerhez folyamodni, akkor hazamenne a kislány, elujsagolna apunak a dolgot, kitorne a balhé, pár nap múlva egész ország ezen csamcsogna :D de tényleg kitehettek volna egy feliratot, h 1991ben járunk.
Haver asszonya egy közeli "falu" általánosába tanít, ahol 10/9 az ork süldők aránya (van, hogy azért nem bántják az elsős Gazsikát, mert apja a 8.C-be jár ;D ). Na, ő ideg roncs, így 10 év után. Ha ettől a Mindenki tanára idegroncs lesz, nem való neki a magyar közoktatás. :D
Nem sokat finomítottál, hogy politikailag is korrekt legyen a hozzászólás :D
Elolvastam az említett kritikát, de az számomra nagyon erőltetett benne, hogy egy csomó mindent elvárna a filmbe, ami bele sem férne, majd ezt észlelve azzal zárja, hogy másfél-kétórásnak is ugyanilyen üres lenne, jobb, hogy inkább röviden az. Ezt még valahol értem is, de az az érzésem, hogy nem azt nézi mi van benne, hanem hogy mi hiányzik belőle. Pedig a tanár pontos motivációi egy nagyobb gyerekcsoport részletes bemutatása, de még a meggyőzés módszere is (ezt mondjuk nem firtatja) mind másodlagos a tanmese szempontjából.
Szerintem ebben a formátumban még szerencsésebb, hogy mélyebb kifejtési lehetőség híján homályban maradnak a tanár pontos motivációi. Mindazonáltal azon a szinten a cselekedeteivel messze túlmegy, hogy sajnálni tudjam, és merő túlzás lenne ettől idegronccsá válni. Egy átlag tanárnak ennél sokkal nagyobb kínokat kell kell kevésbé megérdemelten kiállnia. (Bár ha nagyon rá van pörögve a versenyre, akkor nyilván érzékenyen érintheti.)
Balavány György - éppen Anarkyra is hivatkozó - véleménye a másik, mely nagyon szó szerint akarja venni az egészet, de az már irritálóan elképesztő kötözködésparádéba megy át. És azt kifogásolja, hogy köpenyben van az igazgató, nem bullying áldozta a kislány, túl gyorsan összebarátkoznak (a két lány megszellőztetett jelleméből szerintem következik az egymásra találás), vagy éppen azt, hogy komolyzenét hallgatnak. Most nemá', kórusba járnak, énekelni szeretnének, és részint Liza apjának saját zenéit hallgatják, mi a fene ezen a meglepő? A többi sem meglepő a saját tapasztalataimhoz képest. Mert én is akkor voltam kisiskolás, meg Deák Kristóf is (tippre ezért játszódik akkor). Köpenyes igazgatóval, pillanatok alatt szövődő barátságokkal (olyan osztálytárssal is, akivel előtte egy évig egymáshoz sem szóltunk), és még bullying se volt, mert hát nem egy közhelyes hollywoodi gettóiskola volt, hanem csak a magyar rendszerváltás utáni gejl.
A látszattal ellentétben nem célom apologetikát folytatni, és az évszázad filmjének sem állítom be a mindenkit (bár szerintem jó, és mindenképpen van min elkattogni rajta), csak azt látom, hogy egyesek egybites megközelítéssel próbálják egybitesnek látni a filmet. Úgy látom, hogy meghatározó tud lenni, hogy a saját egykori vagy azóta kialakított iskolaképbe mennyire illik bele a történet, vagy a saját verziótól és prekoncepcióitól mennyire tud elszakadni a néző. Anarky kritikája nekem ezért nem tetszett különösebben, Balaványé meg egyenesen borzalmas lett, pedig az egy jó kiindulópont, hogy hogy lehetett volna a 25 percen belül életszagúbbá tenni, ahogy a vége elfogadásán vagy a tanár szerepén is lehet vitatkozni.
Sors bona, nihil aliud.
Vannak emberek akik nem tudnak örülni, és minden megtesznek azért, hogy ezt racionalizálják. Az a két kritika (amit a te szösszeneted előtt olvastam, és egy kicsit féltem is a cím láttán, hogy akkor te is nekiállsz majd fikázni) teljesen mellélőtt. Föl se akartam őket hozni, mert teljesen jó volt a topic nélkülük.
most a spoileredre reagalva,
Az utanad kovetkezo hozzaszolasban volt asszem a maradt volna csondben es megkapja a dicsoseget dolog, hat es ugy megerdemelte volna? Pont errol szol, e kapcsan probal tanmeset felallitani. Ez az utalatos baranyborbe bujt farkas tanito, aki kb azt teszi az fiatalokkal, amitol olyan a vilag most, mint amilyen. Mindent megerdemelsz, minden jar... mert csak. Mindenki focizzon, mindenki korusozzon, mert jar neki... ha nem tud? akkor is, majd a tobbiek hatan elvan... Na mindegy.
A kedvencem a beszolas, majd figyellek es szolok, ha jobb leszel... megis, hogy. Csak tatikal, nem lesz jobb, nem gyakorol. Nem fogja tudni azt sem, hogy javul e, mert nem fogja tobbet meghallgatni, mert o nem jo... de vegyel csokit, jo... hat eleg undorito :( Szoval sajnalni nem tudom, a mierteket nem latjuk, de nem valtoztat ez se sokat. A film szerintem igencsak jo :)
eLeM
"Say, please,... pretty please,... ...with cherry on top!"
Félreértetted:
ah, ok, akkor bocs.
eLeM
"Say, please,... pretty please,... ...with cherry on top!"