Hozzászólások
Elsődleges fülek
feketeninja írta: A Marsi
Rég fordult elő, hogy egy könyvvel kevesebb, mint egy nap alatt végeztem, de újra megtörtént. Két egyszerű oka volt ennek. Nem egy tégla és képtelenség letenni. Ugyan így járt ezzel az a sok ezer olvasó, akik az Amazonon szerezték be egy dollárért anno. A kiadók, akik előtte visszadobták meg nyilván bele sem olvastak... Millió kritika és elemzés olvasható a könyvről, szóval nem szaporítanám. Egy apró írástechnikai megoldás nem tetszett csupán és ez kimeríti a szőrszálhasogatást: bele lett csempészve két rövid rész, mely a Marson játszódó eseményekkel szöges ellentétben, első szám harmadik személyben íródtak és ezek nekem nagyon kilógtak a lólábaikkal. Nem illettek a többihez. Amúgy simán kötelező olvasmánnyá tenném a sulikban. Persze a káromkodásokat kitakarva.
Most olvasom én is a The Martiant.
Még van hátra úgy 50 oldal. Jó kis könyv viszont vannak benne SZÁMOMRA nehezen emészthető részek. Gondolok itt a "MacGyver" es részekre. Talicskából, rakéta csinálásra. Konkrétan ilyen nincs benne de kb hasonló dolgok. Aki olvasta úgy is érti, hogy mire gondolok. És a töménytelen, száraz, műszaki, fizikai dolgok, leírások. Sok-sok oldalon keresztül.
Viszont ezek ellenére is van olyan jó, hogy simán végig lehet olvasni.
Ja, és én angolul nyelven olvasom. Lehet, hogy úgy egy kicsit fárasztóbb.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz Filmben a megvalósítása.
Lövésem sincs ki vagy. :D
Ha ezzel azt szeretnéd mondani, hogy a horror műfaja nem kizárólag a félelem érzet keltéséről szól, akkor persze, egyetértünk. Azonban az alműfajok és a horror motívumokkal operáló játékok között hatalmas lehet a különbség, ha a játék egészét vizsgáljuk. A Blood esetén szó szerint köntösről lehet beszélni, ugyanis mechanikailag teljesen a Doomot idézi, ami méretes fegyverarzenáltól kezdve a robbanós hordókon át rengeteg elemet egy az egyben tartalmaz. Ezek pedig pont a horror központi érzésével ellentétesen működnek, hiszen a szörnyeket különösebb erőfeszítés nélkül, a saját kreativitásunk szerint darálhatjuk be.
Az atomkatasztrófa utáni Zónában pedig számtalan veszély leselkedik a játékosra, amik nem csak külsőségkben (aesthetically) mutatkoznak meg, hanem szerves részét képezik a "játékmenetnek" (amin keresztül a legtöbb érintkezünk a művel). Ezutóbbi zárójeles résszel nem azt kívánom állítani, hogy minden horror esetén a "grafika" alárendeltje lenne a "játékmenetnek", vagy hogy ezek arányai alapján kéne megítélni a játékot. De a konkrét példákban a vizualitáson (rigen környezet, testhorror) keresztül használnak horror motívumokat, amik mind a félelem érzéssel párosulnak, azonban ezen kívül csakis a S.T.A.L.K.E.R. használ egyéb módszereket az érzés elmélyítésére, míg a Blood kifejezetten ez ellen dolgozik.
Az alműfajos kérdésre visszatérve, meg sokkal előbb hoznám fel a komikus/morbid horror vonalat erősítő Deadly Premonitiont, a mechanikailag szintúgy bajos point 'n' click horrorokat, vagy a szerepkört megcserélő Stubbs The Zombiet, mint a Bloodot. Az Undyinghoz hasonlóan, a Blood is kiemelkedett annakidején - és most is nagyon jó lövöldék - csak azóta annyi horror körítéssel tálalt FPS, meg a műfajt jobban feldolgozó játék jött ki, hogy én nem raknám fel őket egy toplistára.
Gyün a Mafia 3:
https://twitter.com/2K_UK/status/625999110357786624
Ezt már csak utánam csinálta valami utánozó. Vagy nem szúrja a szemedet, hogy nem 1/16 rész mokaszin a srác?
swoder írta: A Blood listára kerülésén is pont emiatt hüledezek, hiszen ha nagyon reduktívak akarunk lenni, akkor nem sokkal több egy horror köntösbe bújtatott Doom klónnál.
Hm, ergo horror (is?), ergo helye lehet egy horrorlistán. Elvégre a 'horror' nem a játékmenetet, játékstílust jelöli (még leggyakoribb játékmechanikai elemeit, mint a túlélést sem nevezném okvetlenül, alanyi jogon szükségesnek), hanem az esztétikumot/hangulatot/történetet, amik mellett a játék mint olyan lehet platformer vagy Doom-klón vagy Minecraft-klón vagy akármi is. Mer ha ennyire reduktívak akarunk lenni, a STALKER sem sokkal több egy horrorköntösbe bújtatott Doom-klónnál (jóllehet oké, oké, a Bloodnál azért talán mégis több).
A Pripjatyot még én sem próbáltam, a szériával való tapasztalatom kimerül az első rész végigjátszásával. De ennek apropóján most kívánságlistáztam.
Én is max csak a YouTube-on fogom megnézni, ha nem felejtem el addig az egész játékot. ;)
lol, a poen hogy en is pont igy erzek, es tudom hogy nem vagyunk egyedul. :D
psishock írta: optimizmus? :D
Egyszerűsítő szóhasználat. ;)
Ne érezd rosszul magad, ha nem érzel motivációt! :) Én is max csak a YouTube-on fogom megnézni, ha nem felejtem el addig az egész játékot. ;)
@psishock:
Próbáld meg a teljes mondatot/mondandómat értelmezni.
ertem en mire gondolsz teso csak erdekes volt kiragadni azt a reszt. :)
Nem értem miért kéne motivációt éreznem az újrajátszáshoz, hogy egy másik üresfejű karaktert lássak meghalni, egy esetleg eltérő animációval...
Ütemezés szempontjából lehet jobb döntés párbeszédes átvezetőket választani a megszokott fejtörőkkel szemben, de ha lennének is "meaningful" döntések, nem látom milyen pluszt adnának a játékidő kitolásán kívül.
@psishock:
Próbáld meg a teljes mondatot/mondandómat értelmezni.
Tippre a pixelartist srác viszi a hátán az egészet.
erre tippelek en is.
El tudom képzelni, hogy a két csaj képét azért tette oda, hogy profibbnak tűnjön a csapat. Talán a programozót is.
hat szerintem legtobb ilyen esetben ha modelleket viszel be a "cegedbe", az lefele viszi a kredibilitast, de o tudja persze.
félkész projektbe
optimizmus? :D
Menj, játssz egy kicsit a flex-szel ;) (érted, höhö!)
Koval írta: Ellene vagyok az ilyen kijelentéseknek, amiben meg most élünk, az hímsoviniszta világ. Az jobb?
Nem jobb, de cserébe nem is igaz.
Koval írta: Nekünk férfiaknak
Sarcasm?
A rangsorolástól eltekintve elég korrekt címek kerültek fel. Külön pluszpont, hogy nem nosztalgialistát csináltak, amik nagyja felett már jócskán elrepült az idő. Ezt figyelembe véve én is összedobtam egy top10-et:
01. Silent Hill 2 (2001)
02. Fatal Frame II: Crimson Butterfly (2003)
03. Amnesia: The Dark Descent (2010)
04. Lone Survivor (2012)
05. Condemned: Criminal Origins (2005)
06. Siren: Blood Curse (2008)
07. Alan Wake (2010)
08. Outlast (2013)
09. Call of Cthulhu: Dark Corners of the Earth (2005)
10. Harvester (1996)
@Magon:
egyszer csak bele kell vágnom a Stalkerekbe
/gasp
@Mudokon:
valamelyik pixeles indie gagyi helyett
gr8 b8 m8 i r8 8/8
Az Undyingot egyébként néhány éve játszottam újra, és a helyszínek, karakterek, hangeffektek, azaz a "hangulat" továbbra is remekül hozza a műfaj sajátosságait, viszont játékmenet szempontjából szinte semmiben nem tér el egy akkori lövöldétől. A Blood listára kerülésén is pont emiatt hüledezek, hiszen ha nagyon reduktívak akarunk lenni, akkor nem sokkal több egy horror köntösbe bújtatott Doom klónnál.
Tippre a pixelartist srác viszi a hátán az egészet. El tudom képzelni, hogy a két csaj képét azért tette oda, hogy profibbnak tűnjön a csapat. Talán a programozót is, de az még akár lehet is valid.
A Steam Greenlighton amúgy már fent van egy hónapja a cucc:
http://steamcommunity.com/sharedfiles/filedetails/?id=462503040
Nekem nincs személyes kötődésem sem ehhez, sem az elődjének tekintett Inherit the Earth-höz, szóval nem hiszem, hogy beszállok. Szép, aranyos, de játszható demó nélkül én most biztos nem ugrok bele egy marék pénzzel ilyen félkész projektbe.
Ez az egész műfaj nem a mély karakterekről és a magasröptű párbeszédekről szól. Arra van kihegyezve az egész, hogy rágd a körmöd/előre kárörvendj azon, hogy kire mikor és hogyan fog lecsapni a rém, és a végén ki fogja megúszni és hogyan. Ha végig lehet játszani a sztorit 3-4 óra alatt, és egy újabb végigjátszás során választhat az ember teljesen más utat, teljesen más túlélőkkel, akkor bőven lesznek, akik újra nekikezdjenek, függetlenül attól, hogy milyen segkélyes bohóckodás árán lehet oda eljutni. Persze sok függ attól, hogy ezek rendesen felépített válaszutak, vagy csak amolyan pszeudokereszteződések behelyettesítő jelenetekkel.
sterner írta: Aha, az a két csaj olyan, mintha egy orosz scam társkeresőről léptek volna ki, a csávókról meg nincs kép vagy csak rajzolt. Na meglátjuk. :D
kis utanakeresessel (ukrajnai projektekhez szokas szerint) gyanus a szereplo felhozatal, ja.
https://de.linkedin.com/in/vezhis
Tatiana Vezhis elmeletileg nemetorszagban dolgozi a Deutsche Welle cegnel jelenleg. Volt ugyan ukrajnai kapcsolata ujsagirokent meg valami ZZ WOLF GROUP PTE LTD ukrajnai cegnel mint "brand manager", de amit itt allitanak rola hogy naluk "brand manager", azt sehol nem talalom
http://c.instars.net/main.php?p=3&group=2&id=9135&view=item
Iryna Kozachenko meg elmeletileg egy modell(?). Nem 2D artist. Nem is talaltam semmilyen munkat/portfoliot tole a neten, a szemelyes fotoin kivul, ami a fentebb linkelt oldalon is ott van.
Sergey Belov "programozo" van egy milliard a neten, igy kep nelkul barki lehet vegsosoron.
A pasi aki a fundingot nyitotta 2d pixel artist vegsosoron szal annyi igaz lehet, annyit kivettem belole hogy van tobb pixeles munkaja a neten, csak a tobbi amiket allit ki tudja hogy all ossze :D
A Walking Deadben a párbeszédeket karakterépítésre használták, így ott súlya volt a döntéseknek. Ugyanez a goofy, campy dialógusoknál már nem biztos, hogy meg fog valósulni. Mármint miért érdekelne bármelyik karakter sorsa, ha az interakciónk csak hülyéskedésben merült ki?
A goára jellemző hangszerelés nagyon bejött, viszont a közel 1,5 perces kiállás miatt a szám, mint egész nem állt össze.
Sunyi te vagy az? :D
rwurl=http://i.ytimg.com/vi/cQjNLKTo5IM/hqdefault.jpg
Amúgy van akinek teljesen mindegy, hogy merrefelé megy a lépcső. :P
rwurl=http://stream1.gifsoup.com/view6/2540974/old-guy-escalator-o.gif
Akkor tudjad azt is, hogy ez már a második könyve.
Az első ez volt, bár ezt nem ismerem.
rwurl=https://www.szukits.hu/img/p/1438-1948-thickbox.jpg
classic point and click adventure
itt mondjuk az esetek zomeben jol bevallt anime-s technikakat hasznalnak, azaz japan point and click adventure inkabb, a classic nekem a standard nyugati stilus :)
Ettol fuggetlenul cukornak nez ki es tamogatnam...
... de ami negativ, hogy flexible funding es raadasul 60.000 eurot kernek a vegtermekert. :)
Legfokeppen a flexible funding miatt nem adok egy vasat sem nekik, es az emberek tobbsege igy van, mivel latod meg alig gyult ossze 800+ euro.
Majd ha kesz lesz a jatek (soha valoszinuleg), akkor megveszem sale-en 5dolcsiert.
A flexible fundingra az ervuk az embereknek hogy "es mi van ha epp egy pici hianyzik a vegosszegbol es az egesz projekt borul miatta?". Hat akkor nyitod megegyszer cseszed a kovetkezo honapban es jobban csinalod a marketing reszet, tanulsz abbol amit az emberek javasolnak a komment reszekben es okosabban vezeted fel a projektet. Nem dol ossze a vilag, se az almuk ettol. Vannak funding projektek amiket harmadszori nekifutassal sikerult csak sikeresre vinni, es naluk se dolt ossze a vilag. Addig tekerik es apgredelik az ajanlatot amig eleg embernek nem fog tetszeni es kesz.
Viszont igy flexible-vel lehet negyed vagy kevesebb osszeg gyulik ossze, toletek azt fuggetlen ettol elveszik, es lopikula sem fog az igert fejlesztesekbol, vagy az egesz jatekbol kikerekedni. Ezert nem is tamogatok indiegogon legtobbszor.
Wow, nem is tudtam, hogy Anitának jelent meg könyve :D Kíváncsi leszek vagyok rá, szeretett nagyon elvont kis novellákat írni. Köszi, Koval!
Update: jaj, tényleg le vagyok maradva. Utoljára Eve Rigel-t olvastam hazai felhozatalból.
Ja, a moszkva téri a leghosszabb asszem? Ott diákként én is csináltam, hogy megfogtam a korlátot magam mögött és mire felértem teljesen ki voltam feszülve előre, mint valami szupermen. =D
Ma is tanultam valamit.