Hozzászólások
Elsődleges fülek
Amellett, hogy elismerem, hogy vannak köztük örök darabok, már akkor is untattak. Szerintem csak ők felnőttként hitték azt, hogy nekem is jó lesz.
sose bírtam a dizni mesékben ezt az állandó danolászást.
már akkor se amikor még a célkorosztályba tartoztam.
Jaj, az agility statot ne is mondd! A vetődés másságát a parry időzítéshez hasonló változásnak tudtam be eleinte, de amikor már nem csak néhány Estus flaskám volt, többször szitkozódtam, hogy milyen sokáig tart a kortyolás animációja. Az in-game helperrel alaposabban átnéztem a statokat, és akkor tűnt fel, hogy az agility többek között a vetődésen is javít. Felnéztem a wikire, hogy ez pontosan mit is takar, majd néhány szinttel később máris barátibb lett a játék. Jobban le lehetett volna kommunikálni ezt a képességet, de az én élményem is mutatja, hogy később jelentkező, könnyen orvosolható tényezőről van szó.
A többi pont zöme szintúgy csak megerősít abban, hogy bizonyos előíró feltételekkel vegyülő önkifejezési gondokról van szó. Hiszen, az unfairség gondolata feltételez egy ideális, azaz fair állapotot. A fair állapothoz való eljutáshoz viszont ismernünk kell a játék szabályainak pontos működését. De nem ez a játékmechanika szinten is jelenlevő illúziókeltés adja az élmény jelentős részét?
Az easy mode utáni ácsingózás meg tényleg mintapéldája annak, hogy a játékosnak fogalma sincsen arról, hogy mit is szeretne, hiszen már az orra előtt található mankók sokaságát sem ismeri fel. Az első Dark Souls nehézségéről többszörös hullámokban jöttek ki cikkek, és nem győztem fogni a fejemet, mivel az első lépések között szerepel a pajzs felvétele és használatának elsajátítása.
A Dark Souls 2 ugyan nem az előd következetességével és kifinomultságával görgeti az akadályokat a játékos elé. Például ne tudd meg mennyit szenvedtem a Looking Glass Knighttal: egyrészt mert a páncélját alig vitték a legnépszerűbb, szúró és vágófegyverek, szóval a mozdulatainak kiismeréséré csak részben tudtam koncentrálni, mivel párhuzamosan fegyvereket teszteltem; másrészt mert a három-négyféle NPC-k közül véletlenszerűen beidézett NPC-ket néha valódi játékosok váltották fel. Olyanokat szívtam: néhányan elkezdték gyógyítani a már félig lesebzett bosst, de az egyik játékos ellőtte rám az összes varázslatát, majd belebújt a boss seggébe egy hatalmas pajzs-lándzsa kombóval, hogy se őt, se a bosst ne tudjam sebezni. :D
A tárgyak formájában érkező mankók viszont itt is jelentősek: például az első izzasztó boss legyűrése után felszedhető ruházatnál alig találni jobbat, már ami a súly/fizikális védelem arányát illeti. Én nagyrészt ebben, majd az ennél paraszthajszállal jobb Vengarl-csuhában vittem végig a játékot, legfőképp Claymore-ra támaszkodva. De felgyúrtam egy Large Clubot, Murakamót és a pihekönnyű pajzsot átszurkáló vívószerszámot. Sőt, a Looking Glass Knightot egy kétkézben tartott Morning Starral csaptam végül le - vagyis lubickoltam az fejlesztéshez szükséges nyersanyagokban.
Az opcionális bossok közül viszont nem sokkal küzdöttem meg, amit az alcím sokadlagos elírása is jól igazol. :) De tervezem folytatni a játékot, szóval köszi az infókat!
Zaxx írta: de ez már nagyon nitpicking
Ahogy mondod. :P
Nevezzük alkotói szabadságnak.
Nem értek hozzá, így én sem tartom kizártnak. Azt persze el tudom képzelni, hogy a villanyos gépeket könnyebb water- és egyéb prooffá varázsolni, sezért az ilyen jellegű terepen népszerűbbek.
De létezik pl. v8-hang generátor :-)
rwurl=https://youtu.be/EQBKP2w-P6Y?t=8m28s
PoP/7
Logan Lucky
A történetet már 1000x láttuk már korábban, de a szuper és visszafogott színészi játék kiemeli az idei éves mezőnyből, főleg Adam Drivert emelném ki a csapatból, de a többiek is nagyon jók voltak. Örülök, hogy Soderberg mégse adta vissza az ipart, mert kellenek az ilyen filmek. Semmi extra, de következetesen és profin levezényelt munka, jó zenékkel.
Hell Night
Néha rám tőr a vágy, hogy bepótoljak egy-egy régi horror "klasszikust", és most épp ez akadt a kezem ügyébe. Nagyon érződik rajta a 80-as évek hangulata, de nálam pont ezért működött. Hihetetlen, hogy ezeknek a filmeknek a receptje semmit se változott az elmúlt 40 évben. "Fiatalok egy csoportja elindul egy elhagyatott helyre, ahol rossz dolgok történnek velük, és aki szexel (és cigizik!) az jó eséllyel nem éri meg a stáblistát."
Moana
Gyerekfilmeket már nem nézek meg moziban, meg a nagy részét már ki is hagyom, de ezt be akartam pótolni. Aranyos történet növésben lévő lányoknak, amiben öt percenként dalra fakadnak, de szép és tanúságos mese, elképesztően szép látvánnyal.
Ebben a világban mennyit jelent a nagyon kevés? Százmilliókat?
Öreg, de érdekes: https://www.dakkadakka.com/dakkaforum/posts/list/351447.page
Ez egy jó kérdés. Egzakt becslés az nincs, de lényegében semmi máshoz nincs ebben a világban. Én annyit mondanék hogy marha kevesen, a Birodalomhoz képest meg pláne. De mondjuk tuti sokkal többen vannak mint az Eldarok, mert azok viszont nagyon kevesen vannak.
Túl catchy
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=TI3QvVx9k30
Legalább becsült adatok vannak arról, hogy kb mennyi a Tau Birodalom lélekszáma? Ha nincs akkor mondjuk viszonyításképpen az emberi birodalomhoz képest
swoder írta: Ugyanis az előzetes vélemények és az első benyomásaimat követően nagyon kellemesen csalódtam, hogy a Dark Souls 2 is önálló egészet alkot. És bíztatóan hangzik, hogy a DLC-k is kötődnek hozzá.
Ne aggódj, kellemetlenebbül majd csalódhatsz a Dark "Minden Második Sarkon Túlról Az Első Játék Köszön Vissza" Souls 3 identitáshiányosságában.
swoder írta: Steamen vettem meg a Dark Souls II címmel futó csomagot, ami befejezéskor a Sins of the First Scholar stáblistájával indított. Markáns a különbség egy felpatcheletlen verzióval szemben?
swoder írta: Sins of the First Scholar
Majdnem!
swoder írta: Amúgy végigjátszást követően végignyálaztam egy méretes GAF topikot a játékról, ahol visszatérő gondolat volt a Dark Souls 2 "unfairsége."
[...]
Neked mi a véleményed a témáról? Illetve milyen pontokat láttál még felmerülni az "unfairség" gondolata kapcsán?
Egyrészt a statfejlesztés függvényévé tett kitérési hatékonyságot említik néhányan, ti. fel kell húzni 96-ra az Agilityt, hogy annyi invincibility framest kapj, mint az első játékban medium rollra. Emiatt a frissen induló karakterekkel a szokásosnál könnyebb elbaltázni a dodge rollokat, ami frusztrációt szülhet, legalábbis amíg bele nem jössz és/vagy lelket nem áldozol rá.
Az online matchmakinget befolyásoló Soul Memoryt sem csípte sok multihuszár (ők aztán megkapták az Agape Ringet).
Hallottam még, milyen fantáziátlan és uncsi már, hogy a bossok túlnyomó többsége "big dudes in armor". Ezek a kritikusok aztán megfordulnak, és következő levegővétellel elkezdik szapulni a fuckhueg monstrum típusú bossok univerzális Achilles-inának bizonyuló, fantáziátlan és uncsi "sprintelj a lágyékának és nyomogasd az RB-t" taktikát...
De a vitán felül leggyakrabban megóbégatott bánat a legtöbb harci szituáció "egy vs. sok" felállása, noha 1) az 1. játékban is ez volt a jellemző, máskülönben egyik nem-elit közellenfél leverése sem követelne meg taktikázást és jelentene kihívást, 2) a 3. játékra ez még inkább igaz, de azt nem szabad nagyon szidni, mert őatyaistensége rendezőzseni Miyazaki így meg úgy, 3) a DS2 kínálja a legtöbb baráti summont a segítségre szorulók számára (még hogy Soulsban nincs easy mode...!). A mindhárom DLC-ben úgy-ahogy eldugott "co-op area", melyek több játékosra vannak balanszolva és teljesen felvállalják ezt az ún. unfairséget, egyfajta kitartott középső ujjnak is tekinthetők a From részéről (az egyik boss szó szerint egy gank squad :D), vagyis volnának tekinthetők, ha nem lehetne őket egyedül is simán és még nagyobb büszkeségérzet jutalmával abszolválni. :)
Igazából én nem osztom egyik fenti sirámot sem, vagy legalábbis nem tartom ezeket holmi bénító, nyomorító hibáknak.
Különben Darklurker is megvolt, meg a többi nem-kötelező?
Bright.
American Made.
Logan Lucky.
Az utolsó viszi a pálmát. Sokkal jobb mint az első kettő. A Bright meg a legszarabb a három közül.
Nem oda Buda... Dehogyis fogják őket kiirtani, ha rajtam múlik. Megfelelő kezekben az egyik legérdekesebb faj tud lenni. A többiek olyan begyöpösödöttek, stagnálók, a tauk viszont szemetek, alattomosak, és nem a szokásos maga mutogatósan sötétek.
Jó persze, nem igazán vannak jó figurák. A háttér történetben sem erőltetik meg magukat (mondjuk a többi frakciónál se). A regények többsége is elég gagyi. DE ha ők nem lennének akkor kiről írna Peter Fehervari? (Jó, a Space Marineokról is tud jól írni, meg az Inkvizícióról, meg a Génorzókról... Ne akarj összezavarni!)
A klippel nekem csak annyi bajom van, hogy nem mindegyik kép van pontosan kiragadva a játékból (a második pálya nem úgy kezdődik, Jaffar nem úgy néz ki, mint itt a végén stb.), de ez már nagyon nitpicking. Gondolom azért változtatott néhány helyen, hogy gazdagabb legyen a dolog (extra fáklyák, extra kapuk, ellenfelek), szóval korrekt. :D
Nem kívánok minden egyes aspektust jelentéssel felruházni. :) Az első benyomásom részletezésével az alapvető gondolatmenetemet és a szériához fűződő viszonyomat kívántam szemléltetni. Ugyanis az előzetes vélemények és az első benyomásaimat követően nagyon kellemesen csalódtam, hogy a Dark Souls 2 is önálló egészet alkot. És bíztatóan hangzik, hogy a DLC-k is kötődnek hozzá.
Steamen vettem meg a Dark Souls II címmel futó csomagot, ami befejezéskor a Sins of the First Scholar stáblistájával indított. Markáns a különbség egy felpatcheletlen verzióval szemben?
Amúgy végigjátszást követően végignyálaztam egy méretes GAF topikot a játékról, ahol visszatérő gondolat volt a Dark Souls 2 "unfairsége." Ami már az elődhöz viszonyítva is értelmezhetetlen, hiszen az impulzív viselkedést a DS1 is lépten-nyomon büntette: akár a lesben álló ellenfelekkel, vagy a pont ugrástávon (vagy azon kívül) helyezkedő tárgyakkal (melyek többször a kapzsiság gondolatára csatolnak vissza.)
Az Undead Burg tanításához képest a DS2 kezdőhelyszínei messze eltörpülnek, így a Pursuer engem is rendesen megizzasztott, pedig az elődöket keresztül-kasul bejártam, és a Bloodborne is megvolt egyszer. De a "fairség" gondolata ezen logika szerint sem állja meg a helyét, hiszen a mintaszerűség a bossokat tekintve is megvan, amiért a hatalmas suhintásokkal operáló Velstadtot már könnyűszerrel levertem, hiába volt teljes vértben.
Neked mi a véleményed a témáról? Illetve milyen pontokat láttál még felmerülni az "unfairség" gondolata kapcsán?
Oh I see. Mellesleg wow, nagyon fasza kommentet írtál a témában. Egy ilyen szituációban rendőri hiba esetén 10 emberből szvsz 7 biztosan meghal, mert a rendőr arra lett kiképezve, hogy egy pszichopatával szemben lépjen fel (főleg amcsiéknál), a normális ember viszont bepánikol, ha egy adag rendőr a semmiből gépfegyvert szegez rá.
Vajk írta: Pedig a másik topicban a srácok megmondták, ez tök rendben van, úgyhogy ne nyafogjatok ( amikor a videón lelövik a beparázott csávót)
Tisztázzunk valamit: aki szerint bármelyik körülmény rendben van az esettel kapcsolatban, az teljesen egyértelműen szociopata. Nem olvastam el a másik topikot, mert azt sem tudom, melyik az, keresgélni meg nem akarok, de ugye ilyenkor a szokásos védekezés az "a rendőrök csak tették a dolgukat" című baromság szokott lenni, ilyet meg egy ilyen szituációt látva csak és kizárólag az gondolhat, aki nem képes értelmileg és érzelmileg átérezni a család helyzetét és a rendőri hiba súlyát = szociopata.
Aki így gondolkodik erről, annak elsősorban a saját fejében illene rendet vágnia.
Moken avatarjában az a jó, hogy a kislány pont olyan rosszindulatúan néz a képen, mint amilyen rosszindulatúak a kommentjei.
Rám ne nézzen senki, én csak szeretem a Bloodot. :D
én azt nézném meg, ahogy a Taut kiírtja valami végre.... :D
Elso 6 reszbol volt 2 szar, season 3ban 2 jó, 4ből eddig 2ot láttam de jah, nem eleg darkos
Én simán dutyiba vágnám az ilyet 5-6 évre.
Kár, hogy mindenki akksival nyomja, bár nem tartom kizártnak, hogy van robbanómotoros kategória...
Ha már úgyis a Ragályúr a téma...
rwurl=https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/26055626_1909290535766395_...