Hozzászólások
Elsődleges fülek
Röpke próbálkozás a Games Workshoptól hogy zenét adjanak ki. Az első és egyetlen album amit összehoztak a D-rok Oblivionja volt. Viszont az szerintem egész pofás. Az pár számban még Brian May, a Queen gitárosa is játszik.
Szerk: Még sem ez volt az egyetlen album amit kiadtak. A Wiki kicsit félrevezető.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=LE1wSSZ-iFs
Pulling on my metal boots
Stepping out with you
Loose your rythm and you loose your roots huh
Baby you know it's true
Here come the Noise Marines
Wanna see my guitar bleed
Stepping out with you
Satisfaction guaranteed
Baby you know it's true
Life is just a lot of noise
Stepping out with you
You want metal we're the boys
Baby you know it's true
Oh yeah
Here come the Noise Marines
Metal jeans and an attitude
Shake it up baby
Baby baby blue got a crush on you
Move aside we're coming through
We're so loud you wanna die
Shake it up baby don't be shy
We're so loud you wanna die
go forth and amplify
Here come the Noise Marines
Abban egyet értek hogy Ward munkássága elég megosztó. Viszont a leggyakrabban felhozott lore elleni bűntettei... minél tovább gondolkodok rajtuk, annál kevésbé látom őket problémásnak.
Szerintem inkább csak rosszul lettek tálalva. Ha nem kódex bekezdésekben hanem egy kompetens, tehát nem Ward, szerzők írnak belőlük novellát vagy regényt akkor minden további nélkül elmennének "De király ötlet!"-nek.
A Grey Knightok akik a csataapácák vérében vonulnak harcba, az tökéletes horror alapanyag. A biztosnak hitt tények megkérdőjeleződése, kinek van igaza, az igaz úton járunk vagy már túl messzire mentünk, vajon tényleg a helyes dologban hiszünk, milyen érzés mikor a megmentőink árulnak el minket, milyen érzés mikor ártatlanokat kell mészárolni az "igaz ügy" nevében. Habár az utolsó ADB is boncolgatta az Emperor's Gifts-ben. Egyébként viszont tipikus Fehervari történet lehetne belőle.
A Blood Angelek és a necronok félbehagyják a harcot és inkább a nidák ellen fordulnak, majd azok halála után egyik erre, másik arra. Ez remek alap lehetne egy epikus regényhez. Melyik a hűségesebb, kötelességtudóbb út. Kivéreztetni magunkat egy utolsó heroikus csatában és meghalni. Vagy megélni a következő napot tovább folytatni a harcot ott ahol az számít is. Melyikhez kell a nagyobb bátorság?
Necron dinasztiák. Őszintén szólva azért ráfért a necronokra egy kis szín. Nagyon kevés egységük volt, és egy leheletnyi festéken kívül nem sok különbség volt két necron sereg közt. És hát így legalább fennmaradtak a Tomb-Kingsek, ha már az Age of Sigmarba nem fértek bele. Viszont kicsit hiányoznak a lore-jukból a komolyabb háttér elemek. Egy Nagash kaliberű figura jól jönne, illetve Sazrek is aktívabb maradhatna.
Már azt hittem Brighthammer. Az a WH rajongói tüköruniverzuma.
"In the Noble Brightness of the far future, there is only HIGH ADVENTURE!"
A jelenlegi verzió már azért egész normálisra állt be, egyedül a tauk lettek bajuszpödrős gonoszok. A Rend Négy Nagyura vigyázza a Warpot hogy a gonosz Old One-ok által teremtett Warp szörnyek ne pusztíthassák el a világot, élükön a Universal Destroyerrel. Utóbbit a slannok teremtették mikor már csak ők maradtak meg az Old One csatlós népek közül, az eldarok és orkok lázadása után. Először a két felemelkedett ork sámán, Gork és Mork mért rá csapást, majd évmilliókkal és később az eldarok felemelkedése, ami megteremtette Slaanesht. Végleg azonban nem lehet elpusztítani.
A Rend Négy istene, ha jók nem is, de egész semlegesek.
Khorne a harcosok és becsület istene, aki lenézi mindazokat akik gyengék és gyávák.
Nurgle az életkörforgását testesíti meg. Teremt és pusztít.
Tzeentch a bölcsesség istene, aki sokkalta inkább egy trickster. Minden jó tanácsára jut egy rossz.
Slaanesh pedig a szenvedély istene, akinek szeszélyes kegyeibe könnyű bekerülni, de ugyanolyan könnyű kiesni.
Jó a szöveg csak azt nem tudom miért egy láncdohányos Khorne-berserker énekli.
Kész, Japánnak befellegzett. Már eddig is rezgett a léc. Milyen dolog már hogy gyanútlanul betöltesz egy pornót és nem tudod megmondani ki a nő és ki a férfi? Ez viszont... Ami sok az a sok. EXTERMINATUS!
Adieu Toyota-san!
Látta már valaki az új Warhammer Fantasy rpg-t a Cubicle7-től? Sok mindent megosztottak már az oldalukon, és pár napja kint van a szerkesztetlen "preview" pdf is. Olvasni is lehetett már pár aggódó véleményt az XP menedzsment és a mágia rendszer kapcsán.
Én viszont jobban kíváncsi vagyok a másik projektre, az Age of Sigmar rpg-re. Vajon mennyi fluffot kapunk majd benne? Kiken lesz vajon a hangsúly? Remélem nem a Stormcastokon. Egy fantasy Deathwatch nekem nem kellene. Azt ugyan nem hiszem hogy az egyszerű embereken lenne, az talán túlságosan hasonlítana az Oldworld settingre, arra pedig ott a másik játék. Ellenben egy egzotikus helyszíneken és egzotikus fajokkal operáló játékban már kiegyeznék. Kharadon Overlords, aelf kalózok, fyreslayerek, repülőszigetek, lávafolyók, dzsungelek...
Ti mit gondoltok?
Nekem erről a nemi egyenlősdiről egy rövid okfejtés jut eszembe amit nem olyan rég olvastam egy Prachett-es könyvajánlóban.
"Mert hatalmas a különbség aközött, hogy
(a) egy könyv kerek perec rámutat, hogy a nemi sztereotípiák megszűntetése és a nemek közti egyenlőség elérése a követendő cél,
vagy
(b) fog egy fajt, a törpéket, akiknél abszolút nemi egyenlőség van olyannyira, hogy senki nem tudja megkülönböztetni a férfiakat a nőktől (a törpék sem), és fogja annak egy tagját, aki mégis szeretne frizurákról beszélni sörözés és a kocsma szétverése helyett, esetleg egy nőiesebb baltát hordani és kicsit ergonomikusabbra igazíttatni azt a mellvértet, és ezért keményen meg kell küzdenie a társadalommal, különösen a sajátjával, akiket alapjáraton elborzaszt és megbotránkoztat az efféle coming-out.
Mindezt lépésekben, csepegtetve, miközben vinnyogva röhögsz az egyes jeleneteken, de ha belegondolsz… ha jól belegondolsz, az „egyenlőségnek” a választás lehetőségéről és annak elfogadásáról kellene szólnia, attól függetlenül, hogy a választásod valami irányába vagy pont hogy onnan elfelé történik. Ezt sok olyan ember sem érti, aki nagyon lelkes a témában, és akkor jön egy író, törpékkel, vérfarkasokkal meg miegymással, és elmagyarázza. És ezzel párhuzamosan azt is elmagyarázza, mennyire sérülékeny az életről és intelligenciáról alkotott képünk. Gólemekkel. Aztán a következő könyvében mást magyaráz el. Vámpírokkal. Ez, ez… ez Sir Terry. Ez a Korongvilág. Epic."
Ez most nem tudom mennyire kapcsolódik, de leakartam írni.
Egyébként meg azt sem értem mi olyan jó abban hogy fogunk egy nőt és aztán azt felfújjuk sztereotip macsóformára (SM), vagy bezárjuk egy görög férfiszobor mintájú fémdobozba (Stormcast). Ez mondjuk lehet hogy már kapcsolódik a Korongvilág törpéihez...
Én mindig felhorkanok kicsit mikor Slaanesh-t a szexualitással azonosítják. Igen, a Gyönyörök hercege, meg a gőgösségé, a megszállottságé, a dekadenciáé, az érzékek hajszolásáé. Nem értem miért kell állandóan mellbimbókkal, és pöcsökkel dobálózni egy Slaanesh témájú ábrázolás kapcsán. A Fulgrimban is megpróbálták ezt az oldalát megfogni, de szerintem nem sikerült túl jól. Ellenben a WhFantasy-s Sigvald-ban Hinks nagyon is jól eltalálta. Sigvald, Slaanesh bajnokának palotája olyan mint egy elvarázsolt tündérpalota, a horrorisztikusabb fajtából. Lakomák, tánc mulatságok, mindenféle művészi alkotások, változatos formákba átoperált személyek, állandóan új és új csodás szerkezetek, a tökéletesség és a birtoklás hajszolása. Tele van olyan trófeákkal amikkel egyáltalán nem is törődik, mint például a lélegzet állító szépségű felesége. (aki fátylat és domina szerkót visel) Tulajdonképpen egy szemernyi említés sincs konkrét szexualitásra a könyvben, mégis süt belőle a dekadencia és Slaanesh.
Nem mondom hogy Hinks egy nagyon jó író, de szerintem bőven ott van a legjobb BL-es szerzők közt. Írhatna ő is többet. Akárcsak Peter Fehervari. Sose tudom megérteni miért nem ír ő is többet a BL-nek. Jó persze, jó munkához idő kell, és inkább legyen minőség mint mennyiség, de biztos lenne az a pénz amiért fel tudna vázolni pár oldalt a Lore-ba. Tuti ezerszer több élet lenne benne így mint ami mostanában van. Fehervari ugyani nagyon érti a WH40k-t, a grim and dark hangulatot. Semmi látványos és garndiózus undormány nem kell hozzá. Elég az a bőr alá furakodó kellemetlen érzés, mintha folyamatosan ott állna a hátad mögött a megtestesült Gonosz és kedvesen mosolyogna, esetleg megsimogatná a hajadat. Sok írónál olyan napfényesnek érződik a setting hogy még el is élne benne az ember, Fehervari világában viszont valószínűleg sírva lőnénk főbe magunkat.
A második részt már ne nézd meg. Nem éri meg.
Ő volt John Oldman.
Na emiatt a horror miatt tuti el kell olvasnom. Nekem pont erre van szükségem Warhammerben, nem hiába csipázom Fehervarit. Guymert mondjuk pont nem kedvelem annyira. A Gotrekes regénye, a City of Damned elég harmatos volt.
A második WTF dologgal kapcsolatban, fel kell tenni egy fontos kérdést. Káosz marineok voltak vagy Áruló marineok? Egyes íróknál elég jól elkülönül a kettő, főleg Aaron Dembsky-Bowdennél. Vannak marineok akik még mindig többé-kevésbé gerinces Legiósok maradtak. A Káosz a legkevésbé sem izgatja őket, ők csak a Birodalomra és a Császárra vannak berágva. Lásd mondjuk a Night Lord Talost, vagy a Shroud of Night Alpháit.
És a másik, a birodalmi oldalon is vannak, igazából nekik kellene lenni a többségnek, akik pragmatikus, földhöz ragadt szemlélettel bírnak. Akik az Istencsászár szóra majdhogy nem a földre köpnek "Fanatikusok!" felkiáltással. Lásd az Emperor's Gift GREY KNIGHT-jait. Szóval bizonyos körülmények közt szerintem elképzelhető.
https://moly.hu/polcok/warhammer-40k-8-kiadas
Ezen a polcon kb. mindet megtalálod ami kijött vagy be van jelentve. Persze van még egy nagyobb adag novella is, illetve van ami itt még későbbi megjelenéssel van megjelölve, de limitált vagy ebook kiadásban már kijött.
Farsight elég jól átlátja a helyzetet a Káosz és a Birodalom terén. Talán Aun'Va is tudhatott valamit, de ő kissé megalomán volt. Aztán a Birodalom megorgyilkolta. Hogy utána maradt Etheralok mit tudnak és miről hogyan vélekednek az kérdéses. Meg hát akkor gondolom Shadowsun is tudja már hogy a Birodalom nem szarral gurigázik.
Jól megfogja a lényeget. A Birodalom létezése (többek közt) egy logisztikai rémálom. Kevésbé cizelláltan ADB is erről ír a The Master of Mankind előszavában.
"This is a setting where invention is practically considered heresy punishable by execution, and the most reliable ways to contact other planets are to either dream a mangled message into the mind of another psychic dreamer who may not understand what you’re saying – or to fly there yourself in a ship the size of a small city shielded against the very tides of Hell. And even then, you might arrive three years before you set out, two hundred years after, or never at all."
Annyit lehet hogy megpróbálták a Negyedik Körös terjeszkedést, de nem sok sikert arattak és most ülnek a seggükön. Szóval ugyanannyit mint az összes többi fajról jelenleg. :D
Szerintem azért nincs olyan nagy szükségük már golyófogókra és közelharcos fajokra. Mire valók akkor a Gue'vesa-k, a krootok és a tarellianok? A más fajok és hordák összeugrasztása az viszont tényleg értelmes ötlet, bár Kryptman inkvizítort úgyse tudják utolérni.
Az eldákkal való szövetséget viszont nagyon valószerűtlennek tartom. Egyrészt a t'auk nagyon semmik a pszi terén, nem lenne könnyű megtalálni a közös hangot a Farseer-ekkel. Másrészt ők most éppen az istenüket akarják feltámasztani és a "Végső Háborút" vívják a Káosz ellen. Na most ezzel ők tuti bolondnak tűnnének a t'auk szemében.
Akkor már inkább a necron összeesküvés. Van egy olyan teória hogy a t'auk valójában egy necrontyrral rokon faj, akiket Szarekh a Silent King teremtett. Alvó ügynököknek, előhírnöknek, titkos aduásznak, a necronok új gazdatesteinek? Ki tudja.
Szerintetek hogy lehetne a Taukat felhúzni erő szintben? Már mint hogy galaktikus szinten is legyen valami befolyásuk. Mert jelenleg bármilyen fejlett is a technikájuk és bármilyen gyorsan is fejlődnek, bármely más frakció képes lenne őket egy menetben kiirtani.
Kezdetnek mondjuk egy nagyobb reveláció a galaxis jelenlegi helyzetéről jól jönne nekik. Hisz ők nem hogy a Káoszt nem hiszik el, de még a Birodalomról szóló beszámolókban is csak propagandát látnak.
Ha ez meg van akkor jöhetne a hadsereg és a népesség fejlesztése. Mondjuk a klónok elterjedése, ők lehetnének a Void kaszt. Klón katonák, klón gépészek, klón földművesek... Alattuk meg persze a drónok, amik alatt meg a "szövetségesek".
Vagy a hadseregben elővehetnék a MI programokat, az olyanokat mint a Farsight alatt szolgáló Ob’lotai 9-0, aki egy olyan Battlesuit amit a korábbi Ob'lotai parancsnok elmelenyomata irányít. Ezentúl minden osztagot vezetne egy Fire Warrior és alatta lenne egy tucat robot és drón.
Meg lehetne mondjuk a géntechnológia/fajnemesítés felé is ellépni a szövetségesek terén. Ez amúgy sem túl idegen tőlük. Új és halálosabb kroot alfajok tenyésztése, vírus fegyverek, ember kísérletek, harci orkok bevetése...
Ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt kaphatnának a Water kaszt módszerei. Gue'la ügynökök szétszórása a galaxisban, felkelések és háborúk kirobbantása a háttérből, szekták és kultuszok alapítása a Birodalom belsejében, agymosott alvó ügynökök beépítése... (vajon a T'au nagik, mindworm, úgy működik mint a SG goauldjai?)
Szerintetek?
Ez egy jó kérdés. Egzakt becslés az nincs, de lényegében semmi máshoz nincs ebben a világban. Én annyit mondanék hogy marha kevesen, a Birodalomhoz képest meg pláne. De mondjuk tuti sokkal többen vannak mint az Eldarok, mert azok viszont nagyon kevesen vannak.
Nem oda Buda... Dehogyis fogják őket kiirtani, ha rajtam múlik. Megfelelő kezekben az egyik legérdekesebb faj tud lenni. A többiek olyan begyöpösödöttek, stagnálók, a tauk viszont szemetek, alattomosak, és nem a szokásos maga mutogatósan sötétek.
Jó persze, nem igazán vannak jó figurák. A háttér történetben sem erőltetik meg magukat (mondjuk a többi frakciónál se). A regények többsége is elég gagyi. DE ha ők nem lennének akkor kiről írna Peter Fehervari? (Jó, a Space Marineokról is tud jól írni, meg az Inkvizícióról, meg a Génorzókról... Ne akarj összezavarni!)
Nem is tudom, nekem ezek a Custodesek mindig is kicsit túlhypeoltnak tűntek. Jobban utána nézve viszont inkább az ellentettje az igaz. Túlságosan is különlegesek. A wiki olyanokat ír róluk hogy milliárdból egy akivel érdemes elkezdeni a génterápiákat és azok közül is magas a végső kihullás. Kisgyerekként kezdik a válogatást, tehát nem úgy születnek. A Master of Mankindban van is egy rész ahol Constantin Valdor kivégez egy árulót és elviszi a 4 éves fiát hogy ha alkalmas akkor Custodest csináljon belőle a Császár. Illetve ott van hogy így vagy úgy de minden Custodes megalkotásában benne volt a Császár keze. Tekintve hogy ők hallhatatlanok, akár az is lehet hogy az elmúlt 10 000 évben nem is nagyon született új Custodes. Ahol a Marine-ok sorozat gyártottak, ott a Custodesek egyedi kézműves termékek. A nevük elméletben "Ten Thousand" szóval legalábbis egy időben közel 10 000 lehetett a létszámuk. Ez valószinüleg még a Webwayben vívott háború előtt lehetett. Hogy azóta mennyien vannak az kérdéses. Annyit tudni hogy a Császár szépen lassan, egyesével duzzasztotta fel a létszámukat. Az első beszámolóban még csak 2 Custodesről írnak, a következőben már 30-ról. Ha tényleg olyan nehéz a gyártásuk, még az is lehet hogy nem volt olyan jó ötlet kivinni őket a csatatérre. Testőrnek lehet jók, de kitudja hadseregnek milyenek? Ha sokkal lassabban lehet őket gyártani mint ahogy meghalnak a csatatéren akkor hosszútávon nem jó megoldások.
Aztán itt van a Káosz primarchák kérdése. Erre van egy érdekes megjegyzése Typhusnak a Dark Imperiumban. Azt vágja Mortarionnak a képébe hogy csak egy trófea Nurgle szekrényében és minden fontos dolgot a hozzá hasonlók értek el, illetve hogy a primarchák helyett ők élvezik a Káosz igazi kegyét.
Yeah, I know it! It's true love. True Love XD
Tényleg hangulatos, a többit is meg lehet valahol találni?
Nagyon jól hangzik ez a Horus, de mi ez? Regény lesz? Csak mert Google nem találta.
Az új Death Guard kódexben Morti Perturaboval akassza össze a bajszát és kölcsönösen leamortizálják egymás seregeit. Az IF meg ha minden igaz az Iron Warriors új erődjét gyalulja le és einstandolja el tőlük. Lehet hogy Perturabo lesz az új Démon Primarcha? Egyáltalán mit lehet róla tudni a Horus Heresy óta?
Nem is tudom, ez a kíméletlen pragmatizmus mennyiben is különbözik attól hogy egy arrogáns és egoista alak? Végtelen pragmatizmussal dolgozik a saját elképzelésein, a saját világképe alapján, amiről éppen ő állítja hogy fogalma sincs mennyire helyes mert ő sem képes a végtelenségig előre tekinteni, vagy akárcsak a közeljövőnek a teljes spektrumát átlátni. Ő az aki egész élete során a saját feje után ment és taposott el másképp vélekedőket. Egészen azóta hogy gyerekként eldöntötte magában hogy az ő igazsága az egyetemes igazság. És ölte meg egy kézmozdulattal a gyilkosságba keveredett nagybátyját. Persze ezek mind az Endymionnal való látomás-megbeszélések során történik, szóval az is lehet hogy ez is csak valami furcsa átnevelés része hogy Endymiont később felhasználhassa áldozatként a Hiperhálóban Drach'nyen ellen. (The Master of Mankind)
Habár ez nem érint olyasmiket hogy a Primarchák háta mögött nem is nagyon nevezte őket nevükön, a sorszámukkal hivatkozik rájuk. Szóval lehet hogy Big E.-nek van valami magasztos célja, például a Káosz elpusztítása, vagy valami ennél is trükkösebb (bár úgy lenne). Viszont az is biztos szerintem hogy ez a cél nem szükségképen vág egybe az emberiség érdekeivel, legfeljebb az emberiség Császár által elképzelt verziójának érdekeivel.
Cawl: Az AI kapcsán én erre hivatkoztam:
Arról nem is beszélve hogy a Guilliman hajóján lévő Cawl Inferior is hiába bizonygatja hogy ő csak egyszerű szimuláció ami szervitorizált agyakon fut, nekem eléggé súrolja az AI definícióját. Még akkor is hogyha vagyunk olyan naivak és elfogadjuk hogy igazat mond.
The Supreme Jerk:
Arra gondolok hogy a Császár egy végtelenül arrogáns és egoista alak, aki senkivel és semmivel sem törődik, csak a saját kis terveivel még akkor is ha azok nyilvánvalóan hibásak.
Az olyan regény idézetekre mint:
- a Császárt soha senki sem látta az igazi valójában, mert akkora a pszichikus ereje hogy mindenki annak látta aminek ő leginkább akarta, vagy inkább aminek a Császár akarta hogy az illető lássa
- a Császár soha se szeretett senkit, csak megengedte másoknak hogy szeressék őt és abba az illúzióba ringassák magukat hogy ő viszont szereti őket
- vagy Guilliman megjegyzése, hogy a Császár már réges-rég felhagyott a színleléssel hogy a legkevésbé is emberinek mutassa magát.
Ez itt annyira nem is vészes. Ilyen felbontás mellett, nem látom rosszabbnak a színvonalat mint korábban. Én egyébként Cawl-ról várok információkat. Veszélyes gennyládának tűnik, akinek már a jelenléte is egy fenyegető árnyék a Birodalom nyugalmára. A techno-eretnekségben tobzódó módszerei, a hatalomvágya, az hogy az eretnekek illetve az elveszett légiók géncsírájából is Primarist akar gyártani, vagy az hogy
Ti hogy vélekedtek a Császár jelenlegi "supreme jerk" képéről? Nekem nagyon szimpatikus.
Abnett az én szememben is egy abszolút Imperium Light. Az inkvizítorai, bár Ravenort még nem olvastam, de a legtöketlenebbek akikkel eddig találkoztam. Ravenornak ugyan volt egy jó megjegyzése az Eisenhorn regényekben, az hogy a radikálisok a szükséges rossz a birodalomnak, a legnagyobb veszélyt pedig a puritánok képviselik. Ennek ellenére viszont utálatos, megalkuvó csinovnyikok. Gauntról nem is beszélve. Vagy a Horus Heresy.
Én szerintem az igazi inkvizítorok azok akik a cél érdekében gondolkodás nélkül gázolnak át mindenféle berögződésen, vagy küldenek halálba milliókat. Mert tudják hogy ez kell a Birodalom talpon maradásához. Akik évtizedeken átívelő tiltott xenológiai kutatásokat folytatnak, majd egy kéz mozdulattal törölnek el mindenkit aki ezeken dolgozott. Akik teljes bolygókat faragnak egy-egy bizarr kísérlet petricsészéjévé. Akik tiltott praktikákkal, mások lelkét elemésztve csikarnak ki maguknak új életet hogy befejezhessék azt amit fontosnak tartanak. Akik számolatlan bolygót ítélnek Exterminatusra hogy ezzel gyengítsenek meg ellenséges sereget. Akik a legtermészetesebb módon vágnak át démonvilágokon, a Hiperhálón és más inkvizítorok titkos raktárain ha úgy látják jónak. Egyszóval akik nem szarral gurigáznak.
Peter Fehervari, Aaron Dembsky-Bowden, Guy Haley... őket érdemesebbnek tartom ezer Abnettnél.
Ennek ellenére Abnett jó könyveket ír, csak nem elég 40k-sak.
Ki tudja, hátha megint ellőnek egy kis aktuálpolitikai szurkálódást a játékaikban, mint ahogy a 80-as években volt szokásuk. Ork hadak Margaret Tatcherrel a zászlón. A Tragedy of McDeath. Leszbikus amazon hercegnők...