nekem akkor szokott remegni a szám szélén, amikor valahol azt mondják, hogy "egy nevet kérnék", hogy "miért, a szülei nem adtak magának?"
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
Ma reggel esett egy kis hó.
Lelkesen fogom a hólapátot, erre dobok egy hátast a lépcsőkön.
Felüvöltök mint egy ÁLLAT ! - majd ismét nekivágok a tükörjégen keresztül a kocsim-felé.
Lapátolni kezdek, közben mozgalmi dalokat énekelek a 80-as évekből. Mire elérem a karosszériát meglepődve tapasztalom hogy a fehér Suzukimból fekete BMW lett. Kiástam a szomszéd kocsiját.
Mielőtt az elkeseredés ismét maga alá gyűrt volna, megint elestem.
Valami kattant a csípőm tájékán, nem akarom tudni mi volt az.
Figyeltem egy percig, fájni fájt, de nem éreztem szarszagot, nagy baj nem lehet.
Másfél-órás törekvésem nyomán kiástam a Suzuki bal első ajtaját, ami be van fagyva. Nem nyílik. Van zárjégoldó spray-m, bent a kocsiban.
Hólapát fogós, és megindulok a kocsi másik-irányában, volt anno a Delta-nak a nyitó-képsorozata, stimm ? Na én úgy mentem.
Kiástam a Suzukit a másik-oldalról, ott nyílik az ajtó.
Beülök az anyósülésre, és próbálom kitaszigálni a bal-ajtót, eredménytelenül. Átakarok ülni a másik-ülésbe de félúton megrekedek a sebességváltónál, JUJJ de jó !
Nagy nehezen át-pajszeroltam magam ba al-elsőre, indítanék, de nyekk!
Ekkor ugrott be, az aksit éjjelre bevittem a lakásba.
Felordítottam, hallották a társasházban. Mondták is, Solymosi melóba megy. De nem megy!
Erotikus-élményekben gazdag reggelemet kibővítve visszateperek a jobb-elsőre, aksit kiviszem a kocsihoz, beszerelem, ismét bemászós mint a szputnyik-űrhajóba, és megint nyekk!
Mindjárt leszopom magam ! - ordítom - mire egy hang " egészségedre Zoli ! " de nem láttam ki volt mert elnyelte őt a nagy fehérség mire kiszédültem a kocsiból.
Így indult a reggelem.
Kobra
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Ez elég sok sebből vérzik...
Kérdéseim:
-Ki a tököm kever össze egy Suzukit a BMW-vel? Minek ásod ki az egészet?
-Minek kell a vezetőülésben ülni az autó beindításához? Régi, de talán még az új Suzukiban sem kell nyomni a kuplungot az indításhoz. Kiveszed üresbe (azért ahhoz nem kell kuplung SZVSZ), azt eltekered a kulcsot.
-Mi Nyekken, ha nincs akksi? Mi nyekken, ha van?
Csak a szelíd madarak vágyakoznak. A többiek repülnek.
Az én mai reggelem:
Gyereket felöltöztetem, nagy nehezen elindulunk villamossal-gyalog az oviba. Persze az éjjel esett hóra reggel óta az eső esik, szóval minden nagyon hepi. Főleg a gyerek, aki útközben minden nagyobb hófelületnél elengedni a kezem, körbesétál, majd megcsodálja a lábnyomokat, amiket hagyott. Jobb esetben nem kér meg engem is, hogy hagyjak pár nyomot, de jobb eset ma nem nagyon volt. Az eső közben folyamatosan esik ránk.
A hó és a járdán random helyeken felbukkanó alattomos jég mellett 20-30 centis latyak vár ránk minden átkelésnél az úttesten. A latyakbordák közötti teret gusztusosan hömpölygő koszos hólé tölti ki, szóval minden átkelés egy-egy újabb kaland.
Félúton már vékonyodik a cérna, egyre hangosabb "menjünk már" felszólításokkal buzdítom a minden hóbuckánál lehajoló és hogolyót gyúrni akaró gyereket. Persze neki az egyujjas kesztyűben nem megy túl jól, így a felmarkolt havat átadva engem kér meg, hogy gyúrjam meg neki. Egy idő után eljutok, az "oké, akkor én megyek, te maradj nyugodtan" szintig.
Rekord lassúsággal jutunk el az óvodához. Pontosan velünk együtt érkezik egy barnaszínű patak is az úttesten. Mondom "fasza". Gyorsan elészaladunk, és átvágunk előtte, de mivel a keresztutcába is befolyt, ezt még gyorsabban megismételjük ott is. Végre bejutunk az oviba.
Ott a gyerek megáll, és megigézve nézi, ahogy a csoporttársa hisztizik, mert otthon maradt valami. Hiába ugatom neki, hogy vetkőzz, mintha átcsúszott volna egy másik dimenzióba, meg se hallja. Leszedem róla a ruhákat, mindent elrakok a helyére, mondom "király, ezzel is megvagyunk".
Mire végzek, el is felejtem, hogy mi van odakint. Felnézve látom, hogy kisebb pánik uralkodik már nem csak az érkező, de a távozni készülő szülők körében is. Egy óvónő megjegyzi, hogy biztos csőtőrés, és tutira megint elzárják majd miatta a vizet. Bedobom a gyereket a csoportba, és indulok melóba.
Kilépve látom, hogy az ovi előtt már a járdán is bokáig ér a víz, egy csávó a kerítésen kapaszkodva oldalaz végig előttem, hogy ne legyen vizes. Már csak az oldalsó bejáraton van esélyem evakuálni, és ott szerencsére két szökkenéssel túljutok a vízen. Persze az új cipőmet vettem reggel, szóval nem tudom, mennyire bírja a vizet.
Felülök egy buszra, ami persze lépésben döcög. Nem baj, van időm tájékoztatni a Facebook-csoportban a többi szülőt, hogy ne kapkodjanak az óvodába menéssel. Egy sorstárs pár perc múlva írja rá, hogy a víz már beöntött az ovi udvarára, a szülőket a kerítésen át menekítik. Megfordul a fejemben, hogy talán nem kellett volna otthagyni a gyereket. Leszállok a következő megállónál, és mivel az közelebb van, hazamegyek az asszonyhoz.
Összeül a válságstáb. Felhívjuk az ovit, hogy mi van. Azt mondják, víz az nincs. Kérdezzük, hogy akkor a gyereket vigyük-e inkább haza. Az tőlünk függ, ahogy mi gondoljuk. Nyilván nem mondhatják azt, hogy vigyük el a gyereket, de ilyenkor kicsit több segítőkészség jól esne. Beszervezzük a nagymamát, hogy vigyázzon a kisebbik gyerekre, amíg mi mentőexpedíciót szervezünk az óvodához a nagyobbért.
Jégkaparóval és hólapáttal közelítjük meg a tegnap előrelátóan a lejtő alján elhelyezett autót. Laza 20 percet eltöltünk a kocsi letakarításával és kiásásával. Közben az eső folyamatosan esik. 2-3 próbálkozás után már nem pörög ki a kerék a jégen, így el tudunk indulni. Mivel nem tudjuk, mi vár ránk az ovinál, inkább távolabb parkolunk, de szerencsére addigra elzárták a vizet és csatornák felnyitásával épp akkor engedik le, ami addig az utcára kifolyt. Lazán bejutunk az oviba, ahol mosolyogva közlik, hogy már van víz. Itt már azon a szinten vagyok, hogy már nevetni sem akarok rajta. Ha már végigszenvedtük ezt, most már hazavisszük a kölyköt, majd onnan indulok melóba tetemes késéssel. Közben azért kiderül az is, hogy az óvónéni azért mosolyog, mert a csoportokat a kis létszám miatt összevonják, szóval ő hazamehet.
Indulás haza. A kocsiban veszem észre, hogy a kabátom az esőtől eddigre teljesen átázott a karjainál. Konkrétan pólóig. De hé, a cipő végig bírta, szóval jó vétel volt. :)
Most már túl vagyok az ebéden. Ma nem megyek melózni, csinálom, amit itthonról tudok. Rohadt időjárás! Rohadt csőtőrés! Rohadt óvoda! Rohadt február elseje!
Nekem:
Átugrom a ház előtti tavat, csúszok tovább kapálózás ellenére, egészen a szemközti járdára.
Kívülről nézve stepptáncot járva elindulok a buszmegállóig (~350 méter légvonalban).
Útközben megálltam egy a korábbiakhoz képest is kibaszottul csúszós helyen, illetve csak próbáltam volna, ugyanis cövekként állva is elkezdtem csúszni, le az autóbejárón, egészen az autóút szélére. Ekkor hátam mögött bekanyarodott persze egy fehér furgon és gázt adott. Jobbra-balra terített mindent, én meg kézzel is segítve evickéltem vissza a járdára.
...aztán még párszor bemutattam stepptánc-koreográfiámat melóba menet.
1. A közeli mellékutcában, ahol a madáron kívül útkarbantartó sem jár, önállósította magát az autó. Nem Transformers módjára, hanem csak majdnem megseggelte az egyik fát. Még szerencse, hogy egy arra járó hóbucka ebben megakadályozta.
2. Nem sikerült a megszokott nagypapa tempóval beállnom a kapun, mert a kerekek amnéziás állapotba kerültek, és elfelejtettek tapadni a jégen. Emiatt lendületből kellett, ami azért vicces, mert a két oldalon 1-1 cm játéklehetőség van a legszélesebb ponton, így kvázi kamikaze módon száguldottam be az udvarba.
3. A szokásos 10 perc helyett 20 alatt értem be a melóhelyre gyalogosan, pedig nem is tévedtem el.
Angol tudósok szerint a fenti hozzászólás nemcsak a szerző, hanem egyben az egész emberiség egyetemes véleményét is tükrözi.
A tegnapi nap után a mai már nem tudott felkészületlenül érni. A kertkapu az éjjel mozdíthatatlanra fagyott. Egy ásóval megvolt a reggeli torna, de az nem volt elég a kijutáshoz, úgyhogy két hosszabbítóval meg egy hajszárítóval felszerelve tértem vissza. Amikor sikerült egy tenyérnyi foltra redukálni a kaput blokkoló jeget, akkor hoztam a véső-kalapácsot, és megadtam a végső csapás(oka)t. Laza 20 perc diléj, szóval a gyereknek már nem adnak reggelit az oviban, úgyhogy útközben vettünk egy csokis croissant-t (bocs, Nokedli), és elfeleztük.
Hogy on is legyen: miközben ezt írom, jövök rá, hogy a garázson át is kimehettünk volna. :D
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
Sunyi: a Bud + Terrence zseniális :-)
On:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=SV9Uu2T0q0E
Régi klasszikus
rwurl=http://i.imgur.com/3CwR6OT.jpg
:D
nekem akkor szokott remegni a szám szélén, amikor valahol azt mondják, hogy "egy nevet kérnék", hogy "miért, a szülei nem adtak magának?"
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
rwurl=https://video-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/l/t42.4659-2/16418573_99527256390563...
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
:-)
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
rwurl=http://img-9gag-fun.9cache.com/photo/az8gKLK_460sv.mp4
rwurl=http://img-9gag-fun.9cache.com/photo/axVEYnK_460s.jpg
Amikor megegyezik a neved amerika egyik uj "ordogevel"
http://imgur.com/gallery/EIC3T
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Ez elég sok sebből vérzik...
Kérdéseim:
-Ki a tököm kever össze egy Suzukit a BMW-vel? Minek ásod ki az egészet?
-Minek kell a vezetőülésben ülni az autó beindításához? Régi, de talán még az új Suzukiban sem kell nyomni a kuplungot az indításhoz. Kiveszed üresbe (azért ahhoz nem kell kuplung SZVSZ), azt eltekered a kulcsot.
-Mi Nyekken, ha nincs akksi? Mi nyekken, ha van?
Csak a szelíd madarak vágyakoznak. A többiek repülnek.
Az én mai reggelem:
Gyereket felöltöztetem, nagy nehezen elindulunk villamossal-gyalog az oviba. Persze az éjjel esett hóra reggel óta az eső esik, szóval minden nagyon hepi. Főleg a gyerek, aki útközben minden nagyobb hófelületnél elengedni a kezem, körbesétál, majd megcsodálja a lábnyomokat, amiket hagyott. Jobb esetben nem kér meg engem is, hogy hagyjak pár nyomot, de jobb eset ma nem nagyon volt. Az eső közben folyamatosan esik ránk.
A hó és a járdán random helyeken felbukkanó alattomos jég mellett 20-30 centis latyak vár ránk minden átkelésnél az úttesten. A latyakbordák közötti teret gusztusosan hömpölygő koszos hólé tölti ki, szóval minden átkelés egy-egy újabb kaland.
Félúton már vékonyodik a cérna, egyre hangosabb "menjünk már" felszólításokkal buzdítom a minden hóbuckánál lehajoló és hogolyót gyúrni akaró gyereket. Persze neki az egyujjas kesztyűben nem megy túl jól, így a felmarkolt havat átadva engem kér meg, hogy gyúrjam meg neki. Egy idő után eljutok, az "oké, akkor én megyek, te maradj nyugodtan" szintig.
Rekord lassúsággal jutunk el az óvodához. Pontosan velünk együtt érkezik egy barnaszínű patak is az úttesten. Mondom "fasza". Gyorsan elészaladunk, és átvágunk előtte, de mivel a keresztutcába is befolyt, ezt még gyorsabban megismételjük ott is. Végre bejutunk az oviba.
Ott a gyerek megáll, és megigézve nézi, ahogy a csoporttársa hisztizik, mert otthon maradt valami. Hiába ugatom neki, hogy vetkőzz, mintha átcsúszott volna egy másik dimenzióba, meg se hallja. Leszedem róla a ruhákat, mindent elrakok a helyére, mondom "király, ezzel is megvagyunk".
Mire végzek, el is felejtem, hogy mi van odakint. Felnézve látom, hogy kisebb pánik uralkodik már nem csak az érkező, de a távozni készülő szülők körében is. Egy óvónő megjegyzi, hogy biztos csőtőrés, és tutira megint elzárják majd miatta a vizet. Bedobom a gyereket a csoportba, és indulok melóba.
Kilépve látom, hogy az ovi előtt már a járdán is bokáig ér a víz, egy csávó a kerítésen kapaszkodva oldalaz végig előttem, hogy ne legyen vizes. Már csak az oldalsó bejáraton van esélyem evakuálni, és ott szerencsére két szökkenéssel túljutok a vízen. Persze az új cipőmet vettem reggel, szóval nem tudom, mennyire bírja a vizet.
Felülök egy buszra, ami persze lépésben döcög. Nem baj, van időm tájékoztatni a Facebook-csoportban a többi szülőt, hogy ne kapkodjanak az óvodába menéssel. Egy sorstárs pár perc múlva írja rá, hogy a víz már beöntött az ovi udvarára, a szülőket a kerítésen át menekítik. Megfordul a fejemben, hogy talán nem kellett volna otthagyni a gyereket. Leszállok a következő megállónál, és mivel az közelebb van, hazamegyek az asszonyhoz.
Összeül a válságstáb. Felhívjuk az ovit, hogy mi van. Azt mondják, víz az nincs. Kérdezzük, hogy akkor a gyereket vigyük-e inkább haza. Az tőlünk függ, ahogy mi gondoljuk. Nyilván nem mondhatják azt, hogy vigyük el a gyereket, de ilyenkor kicsit több segítőkészség jól esne. Beszervezzük a nagymamát, hogy vigyázzon a kisebbik gyerekre, amíg mi mentőexpedíciót szervezünk az óvodához a nagyobbért.
Jégkaparóval és hólapáttal közelítjük meg a tegnap előrelátóan a lejtő alján elhelyezett autót. Laza 20 percet eltöltünk a kocsi letakarításával és kiásásával. Közben az eső folyamatosan esik. 2-3 próbálkozás után már nem pörög ki a kerék a jégen, így el tudunk indulni. Mivel nem tudjuk, mi vár ránk az ovinál, inkább távolabb parkolunk, de szerencsére addigra elzárták a vizet és csatornák felnyitásával épp akkor engedik le, ami addig az utcára kifolyt. Lazán bejutunk az oviba, ahol mosolyogva közlik, hogy már van víz. Itt már azon a szinten vagyok, hogy már nevetni sem akarok rajta. Ha már végigszenvedtük ezt, most már hazavisszük a kölyköt, majd onnan indulok melóba tetemes késéssel. Közben azért kiderül az is, hogy az óvónéni azért mosolyog, mert a csoportokat a kis létszám miatt összevonják, szóval ő hazamehet.
Indulás haza. A kocsiban veszem észre, hogy a kabátom az esőtől eddigre teljesen átázott a karjainál. Konkrétan pólóig. De hé, a cipő végig bírta, szóval jó vétel volt. :)
Most már túl vagyok az ebéden. Ma nem megyek melózni, csinálom, amit itthonról tudok. Rohadt időjárás! Rohadt csőtőrés! Rohadt óvoda! Rohadt február elseje!
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Nekem:
Átugrom a ház előtti tavat, csúszok tovább kapálózás ellenére, egészen a szemközti járdára.
Kívülről nézve stepptáncot járva elindulok a buszmegállóig (~350 méter légvonalban).
Útközben megálltam egy a korábbiakhoz képest is kibaszottul csúszós helyen, illetve csak próbáltam volna, ugyanis cövekként állva is elkezdtem csúszni, le az autóbejárón, egészen az autóút szélére. Ekkor hátam mögött bekanyarodott persze egy fehér furgon és gázt adott. Jobbra-balra terített mindent, én meg kézzel is segítve evickéltem vissza a járdára.
...aztán még párszor bemutattam stepptánc-koreográfiámat melóba menet.
Pure genius :)
rwurl=http://static.boredpanda.com/blog/wp-content/uploads/2017/02/shitty-life...
Well.... f*ck. o.O
:DD
Nálam:
1. A közeli mellékutcában, ahol a madáron kívül útkarbantartó sem jár, önállósította magát az autó. Nem Transformers módjára, hanem csak majdnem megseggelte az egyik fát. Még szerencse, hogy egy arra járó hóbucka ebben megakadályozta.
2. Nem sikerült a megszokott nagypapa tempóval beállnom a kapun, mert a kerekek amnéziás állapotba kerültek, és elfelejtettek tapadni a jégen. Emiatt lendületből kellett, ami azért vicces, mert a két oldalon 1-1 cm játéklehetőség van a legszélesebb ponton, így kvázi kamikaze módon száguldottam be az udvarba.
3. A szokásos 10 perc helyett 20 alatt értem be a melóhelyre gyalogosan, pedig nem is tévedtem el.
Angol tudósok szerint a fenti hozzászólás nemcsak a szerző, hanem egyben az egész emberiség egyetemes véleményét is tükrözi.
1. Reggel már megint felkeltem.
2. Nem is értem.
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=JFtB_9aW0bg
A tegnapi nap után a mai már nem tudott felkészületlenül érni. A kertkapu az éjjel mozdíthatatlanra fagyott. Egy ásóval megvolt a reggeli torna, de az nem volt elég a kijutáshoz, úgyhogy két hosszabbítóval meg egy hajszárítóval felszerelve tértem vissza. Amikor sikerült egy tenyérnyi foltra redukálni a kaput blokkoló jeget, akkor hoztam a véső-kalapácsot, és megadtam a végső csapás(oka)t. Laza 20 perc diléj, szóval a gyereknek már nem adnak reggelit az oviban, úgyhogy útközben vettünk egy csokis croissant-t (bocs, Nokedli), és elfeleztük.
Hogy on is legyen: miközben ezt írom, jövök rá, hogy a garázson át is kimehettünk volna. :D
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Eközben Szegeden meg szinte már meleg van... Tudom, nem vicces, de lehetne még egy ideig hideg. :/
Mi voltunk azok, a Vándorok.// Kik sohasem nyugszanak. / Kik sohasem haltak meg. / Kik sohasem éltek.
de lehetne még egy ideig hide
mi is a szogedi cimed? elmegyek es agyoncsaplak :D
Parizer forever.
rwurl=http://img4.hvg.hu/image.aspx?id=1839c230-f118-4b27-8ce4-d9eaaf1386e7&vi...
IKEAs proposal to the Trump Administration: The Börder Wåll
rwurl=http://i.imgur.com/UOSAGC3.jpg
Mondjuk mókás lehet, ahogy az egyen imbusz kulccsal szerelgetik a falat.
Mi voltunk azok, a Vándorok.// Kik sohasem nyugszanak. / Kik sohasem haltak meg. / Kik sohasem éltek.
rwurl=https://www.facebook.com/peter.nagyy/videos/1367236563317357/
Choose your next words with excpetional care!
Ez a reklám kemény :-)
https://www.facebook.com/actiongunsnews/videos/1597704106911446/
rwurl=https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/b2/bf/82/b2bf82c6a10d5714...
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
...úgyis van egy kis üresedés a Nyolcadik Cadiai Hadseregnél 3:-)
Akkor dump
stranger pizzas
https://www.facebook.com/colliderdotcom/videos/10154402513639366/
sűrített levegős
https://www.facebook.com/streetfx/videos/10158537827120112/
inkább AWWW de ide is
https://www.facebook.com/force.photo.21.ce/videos/998920240216239/
sztahanovok
https://www.facebook.com/Likedacatiplace/videos/248857108887423/
+1
rwurl=http://i.imgur.com/DxztLQM.jpg
rwurl=http://i.imgur.com/7DPRCTu.jpg
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
rwurl=http://i.imgur.com/RcY3f9u.jpg
rwurl=http://i.imgur.com/KYHRb5Z.jpg
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=i_gtwLTgcq4
A gifet sehogy se tudtam rendesen belinkelni, de most tuti én vagyok a béna. :)
The strong eat, the weak are meat.