Hát ebből valami hiányzott, ami az elődeiben még megvolt, de nem tudnám megmondani, hogy pontosan mi, pedig az összetevők továbbra is ugyanazok. Mégis, sokszor unatkoztam alatta, és csak azt vártam, hogy az egésznek vége legyen. Lehet, hogy túl sokat vártam tőle, de az egyetlen terület, ahol érezhető minőségugrást hozott a platformváltás, az a grafika (az mondjuk tényleg álleejtős). De a játékmenet maradt a régi, nekem meg komolyan az az érzésem volt, hogy negyedszer játszom már végig ugyanazt a játékot, és az egész már messze nem üt akkorát, mint régen a PS3-on.
Húha, nekem már legalább a hetedik végigjátszása lenne "ugyanannak" :) Mindenesetre valahogy számomra sem az UC4 a fő érv a PS4 mellett, ami eddig ki is maradt szépen.
A lopakodás, a platforming és a szabadság mértéke is maradt teljesen ugyanaz?
Amikor 2012-ben talalkoztam az elso resszel a benyomasaim vegyesek voltak. Lattam hogy a keszitokre nagy hatast gyakorolt a Thief sorozat, a Half-life 2., illetve a Bioshock egyarant. Kellett egy kis ido mire onnallo alkotaskent tekintettem ra, es mar nem kerestem benne az ismeros elemeket. Rajottem hogy hiaba meritettek mas jatekokbol megis sikerult valami egyedit alkotniuk, illetve valaminek elultetni a magjat. De erezheto volt hogy meg sok potencial van a jatekban es remeltem hogy kifog hajtani az a mag es sorozat lesz a Dishonored-bol. A kepessegek es a harcrendszer mar kiforrott volt az elso reszben is, de a masodik iteracio kellett ahhoz hogy megmutathassak hogy mi rejtozik meg a vilagban. Aztan eltelt 4 ev es megjott a folytatas, amit izgatottan vartam mert a Dishonored egy univerzumot alkotott, egy stilust, ami ereztem hogy a masodik resszel noheti ki magat igazan. Es sikerult neki? Hat sikerult bizony, es nem is kicsit. A varazslat titka: A Dishonored 2 vilagaban el lehet veszni. Napokra. Mert nem csak arrol van szo hogy a jatek jelentosen hosszabb lett az elso resznel illetve a palyak is nagyobbak hanem hogy minden negyzetmeter atgondolt kreativ tervezoi munkarol tanuskodik. A Dishonored 2 irgalmatlanul ossze van rakva. A hangulat, az art designe, es az univerzum mogott meghuzodo lore egyarant lenyugozo (utobbi konyvek es irasos dokumentumok formajaban tarul elenk). Bar a tortenet korrekt, nem ez a jatek erossege. Ellenben nagyon magas lett az ujrajatszhatosagi faktor az eltero kepessegeknek koszonhetoen, illetve jo erzes ismet mindent osszegyujteni ezzel is lehetoseget adva annak hogy minden rejtett zugat felfedezhessuk a jateknak. A Dishonored 2 egy nagyon tudatosan felepitett folytatas: nagyobb, hosszabb mint elodje es komorabb is. De mindenek elott ambiciozusabb. A mukodo elemeket atemeltek a folytatasba is, de sikerult innovativ otleteket is hozza tenni. Utobbikat nem arulom el, de nagyon jol mukodnek a jatekban. Szoval ilyen egy jo folytatas: taplalkozik az elso reszbol de kozben nem felejt el hozza tenni is. Az ismert univerzumot pedig nem csak kiegesziti de boviti is. A Dishonored 2 igy nem csak egy nagyszeru folytatas lett de az elmult evek egyik legjobb jateka is. Szemely szerint, nekem felkerult a kedvenceim listajara.
A végére értem. A történet talán nem volt olyan erős, mint az első részben, de az is lehet, hogy csak az újdonság varázsa hiányzott. Panasz azért nincs a sztorira, mert jutottak ide is bőven érdekes figurák, különös(sé vált) helyszínek és hangulatos audionaplók. Elég jól illesztették az előd alkotóelemei mellé a folytatásét. Szépen kiegészítették egymást a helyszínek és történetek, voltak visszautalások, sok dolgot továbbfűztek, továbbgondoltak, s mindezt úgy, hogy tisztességgel passzoljon minden a lóláb kilógása nélkül, és a hangulat se térjen el. Bár az első rész árnyalatnyival talán sötétebb és meghökkentőbb volt, de lehet, hogy erről megint csak az újdonság varázsa tehet.
A játékmenetet valamivel csiszoltabbnak, változatosabbnak éreztem. Egy kicsit talán túl volt nyújtva a bevezetés, lassan indult be az igazi játék (főleg szorosan az első rész kivégzése után volt kiszámítható és tűnt félig feleslegesnek a három alap plasmid szájbarágósan vezérelt megszerzése a továbbjutás érdekében), de utána is volt még bőven tartalom, szóval volt mit csinálni. A kislányok megszerzése, majd szüretelés közbeni őrzése érdekes új játékelem, ami miatt aktívan használtam és megszerettem olyan plasmidokat is, amiket az első részben épp csak kipróbáltam, majd reload után inkább mást választottam helyettük.
A játék befejezése után eltöltöttem egy órát a wikin is, hogy egybeolvassam a teljes történetet (gondosan átlapozva a Burial at Sea-re vonatkozó részeket), hogy helyére kerüljön minden. Jól is tettem, mert különben a Bioshock 2 marketingkampányában lévő történetszál nekem teljesen kimaradt volna. Ha jól rémlik, anno tudatosan nem foglalkoztam vele, mondván biztosan elspoilerez valamit az első részből.
A lopakodás a harcok előtt (ill. közben) az valóban új elem, viszont minden ellenfelet közvetlen közelről lehet csak lopakodással kinyírni, mivel halk lőfegyver nincs. Pozitívum, hogy sokszor nem is feltétlenül muszáj harcolni, simán el lehet lopakodni mellettük.
Platforming alig változott. Sokat kell mászni. Nagyon sokat. Plusz van csáklyás kötél, amivel lengedezni lehet, már ahol. Puzzle is akad egy-kettő, de inkább érdekesek, mint nehezek.
Szabadság: Továbbra is egy út van, csak az jóval szélesebb, mint eddig, és több elágazás van benne. De alapvetően minden út ugyanoda vezet, max a collectible-ök vannak még jobban szétszórva.
Attól függ, hogy mennyire akarod elrontani az első részt, mert azt kb. mindenben bünteti. :D A Minderva's Den a Bio2 csúcsa, de az is lehet, hogy az egész szériáé.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Wow! Semmit nem olvastam vagy neztem a jatekrol, Limbot imadtam es hat ez is nagyon jo. Egyszeru, de nagyszeru! Es persze nagyon beteg. Egyetlen kifogasom, hogy siman lehetett volna a cime Limbo 2...
Mindenesetre majd biztos megveszem, csak most hala black fridaynek, vegre befejezhetem a Starcraft 2 tortenetet :)
Nem igazán kenyerem játékok akármi bemutatása, de teszek annyi fáradtságot mégis, hogy aki esetleg még nem találkozott vele, az tegye. Bemásolok pár felkiáltást ide:
Soren Johnson
Civ IV lead designer
AI
The core mechanic – the market that acts as a malleable foundation on which every other system is built – is close to perfect
Szóval kb. a következőleg esedékes LAN játéka lesznne, ha rendesen futna a HD4670-emen. (skirmishben még épp élvezhető 1280*800-on)
- Itt jegyezném egyébként meg, hogy megszereltem a DoW-ot, sőt felraktam hozzá az Ultimate Apocalypse modot is, csak gondoltam szólok.:D -
Amúgy meg psi játéka, el lehet benne taposni tudósok, sittesek freelancerek, átlag robotmunkások és valódi robotmunkások egzisztenciáját, lelkét(?), meg amit még akar azt hozzáképzel az ember is, röviden kapitalistaszimulátor. Ja, a Marson.
The Division: Survival
Aztakurva, végre jó a játék. :D Pontosan az került így ki amit megrühelltem az alap játékban. Gyors kör, mindenki egységesen nulláról kezd, van értelme craftolni, a ruháknak is. Időre is megy kvázi, van tétje. Ezerszer jobb mint az alapjáték. Öröm vele újra játszani.
Dishonored 2
Ezúttal mindenkitmeggyilkolok módban. A korábbi sokszoros szopás után nagyon jól jön, viszont a különböző powerek miatt Corvoval más taktikát kell követni, mint Emily-vel. De nagyon élvezetes végigszurkálni szépen a népet, civileket és katonákat egyaránt. <3
Mi a 'szom tortenik? Gyaaaaaaa, mit kell csinalni hogy ne haljak meg 2,1123 masodpercen belul.
O miert ol meg egybol a titanjaval es az enyem miert robbanik fel egybol?
Miert villog a kep meg a meccs utan is? Unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock
/hozzabujik, atoleli az Overwatchot, az epilepszias roham elkerulese vegett/
Na jo, azert ennyire nem rossz, de egy tutorial (ami gondolom a single lenne), azert erosen elkel hozza. Igy tenyleg fogalmam nem volt, hogy most megis mi van. Van 12323312 fegyver, mindhez 546432345476 unlock + titanok + perkek + tokom tudja mi. Tok jol kovetheto, aha.
Hazudok, mert nem a héten, csak a hétvégén játszottam/játszom épp vele. Az eddigi verdikt az, hogy egyszerűen tökéletes. Nagyjából úgy kell elképzelni, mintha a DotA-t összemosták volna a WoW arénával, plusz még belenyomtak volna egy csomó adrenalint a masszába. Túl sok szabálya nincs, a hivatalos wiki pár perc alatt való elolvasása meg a játékbeli tutorial végignyomkodása bőven elég egy quickstarthoz. Nagyon rövid, nagyon pörgős meccsek vannak, és semmi más nem számít a győzelemhez, csak a skill, hogy mennyire tudsz jól játszani, mennyire ismered a championodet és mennyire tudsz csapatban dolgozni.
Amúgy a megboldogult Bloodline Champions szellemi örököse, elvileg a készítők is ugyanazok. Én azzal nem játszottam, szóval összehasonlítási alapom nincs. Ha az is ennyire király volt, akkor nagyon bánom, hogy anno kimaradt.
Ma még ingyenes, aztán visszamegy early acces státuszba, ami azt jelenti, hogy amíg meg nem jelenik (valamikor január-március időszkaban), addig 20 euróért lehet hozzájutni. Ezért cserébe megkapod az összes eddigi és jövőbeli hero-t, nem kell egyenként megvenni őket. Mert hogy a megjelenés után ez is átmegy olyan F2P modelbe mint a LoL, hogy mindig van egy hero rotáció, azon kívül meg neked kell egyenként megvenni a hősöket játékbeli/valós pénzért.
Ha valaki szintén ráizgul, az itten nickemen megtalál Steamen. :)
Kb. a felénél járhatok, de már kezdek belefáradni. :D Alapból egy nagyon jó kis Symphony of the Night utánérzés, de messze nem olyan jó a vár sajnos (persze itt is kettő van belőle, because SotN). Baromi sok a backtracking, úgy tűnik, hogy egészen a végéig el akarják húzni az egyes pályarészek közötti könnyű és gyors átjárást, és ez nagyon csúnyán kitol a pacinggel.
Na meg ott van az a hülye bútoros szoba: nem tudom, ki találta ki (gondolom Iga volt, vagy legalábbis rábólintott), hogy bútorokat kelljen gyűjtögetni a vár egyik random szobájába, de alig bírtam abbahagyni a röhögést azon, ahogyan megindokolják. A főhős belép egy terembe, aztán megszólal, hogy "Hé, milyen jól néz ki ez a szoba, csak egy kicsit ízléstelen. Mi lenne, ha teleraknám bútorral?" WTF, a random Belmont bemegy a Drakula-várba Drakulára vadászni, aztán közben eszébe jut, hogy lakberendezzünk egy kicsit? :DDD A legjobb, hogy a bútorokat a pályákon lehet felszedegetni, mint bármely más itemet, szóval pl. felkapod a franciaágyat és berakod a zsebedbe (az inventory-ba). :DD Erre is csak a japánok képesek.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Kipróbáltam. Az irányítás nagyon nem fekszik. Miért nem lehetett egérrel mint az összes többi ilyen típusú játéknál? Ettől nem egyedibb lett hanem szarabb.
A bumerángos csaj elég jó azzal tudtam nyerni 2v2 őn semmi mással nem...
Mert rengeteg képesség van aminél egyszerre kell célozni és mozogni különboző irányokba. Ez megoldható kattintással is persze, de az továbbra is korlátok közé szorítana.
Az elődben amúgy jobban adta magát a billentyűs irányítás, mert ott alapból gyorsabban mozgott minden.
Meg ugye ez továbbra se igazán "olyan típusú játék", itt pl az ütés is mellé mehet ugyanúgy, mint a lövés és olyan képességek sincsenek amiknél csak rányomsz, hogy "na ő rá menjen" hanem akár egy gyógyítással is el kell találni a csapattársat.
Érdekes, nekem meg pont ez tetszik benne, hogy nem egy újabb DotA klón, amivel már 10 éve játszom... :) Amúgy Boz tökéletesen megragadta a lényeget.
Harvy: A Smite-ot én is nagyon szerettem, nyomtam is egy jó fél-1 évig biztosan, de piszok hamar bele lehetett sajnos unni abba is. To the core az is csak egy DotA, csak nem felülről nézed, hanem "a háta mögül". :) De vannak ott ötletes herok, pl. Ullr nagyon király volt.
Jó, élvezetes, de egyben baromira elhibázott játék is ez Igától, viszont az nagyon érdekes téma, hogy miért. Igazából majmolják a Symphony of the Night-ot (és nagyon: sok helyszín hasonló, a történet meg ugyanaz más karakterekkel), értik is, hogy miért lett tökéletes az a játék, a varázs pedig itt is megvan, csak egyszerűen elbénázzák az egészet a fos balansszal és a béna level designnal.
Kurva nagy a vár, talán még a Symphony-ban látotthoz képest is, kettő is van belőle, szóval gameboy Advance címhez képest roskadozik a tartalomtól... csak az a baj, hogy a két vár igazából ugyanaz kétszer és egyszerre. A sztori az, hogy ennek a várnak két rétege van, vagyis 99,9%-ban ugyanazokat a helyszíneket kell bejárnod kétszer, az "ugyanazon" jó nagy hangsúllyal: itt még a SotN fejre fordított vár húzását sem lőtték el, egyszerűen két síkon létezik kétszer ugyanaz a játéktér, a játék pedig sportot űz abból, hogy állandóan váltogatnod kell a két helyszín között. Mivel a vár hatalmas, a pályák pedig megegyezőek, így össze fogsz zavarodni és állandóan a térképet kell bogarásznod azt illetően, hogy:
A. Hol a picsában vagy.
B. Melyik, a térképen kékkel vagy zölddel jelölt síkon tartózkodsz éppen.
Nagyon zavaró, és az egészet megfejeli az, hogy kb. 30-as szint után egyre inkább azt kezded érezni, hogy egyszerűen nincs méltó ellenfeled a játékban. Pár szintet erre is rápakolva végérvényesen eltűnik a kihívás, beköszönt az arckaparó unalom, ezzel a sokkolóan fájdalmas backtracking, és már nincs is kedved minden titkot felkutatni, és végérvényesen feltörni a játék nagy fejtörőjét. 195%-os completionnél (ami azt jelenti, hogy mindkét várat tűvé tettem mindenféle kacatért tulajdonképpen többször is) egyszerűen úgy voltam vele, hogy "oké, nyomjuk le azt az utolsó harcot és felejtsük el a dolgot": ez a közepes endingre volt elég, ami azt jelenti, hogy Drakulát még csak látnom sem sikerült.
Mondanom sem kell, a végső harccal 47-es szinten kb. egy perc alatt végeztem, a bossnak meg esélye sem volt. A végigjátszás után turkáltam egyet és megnéztem a secreteket, és csak vakarni tudom a fejemet: pl. 50-es szinttől megnyílik egy rejtett shop, ahol még durvább tárgyakat lehet venni, mint ami a végére rámkerült... csak közben rajtam már így is alig sebez bármi, mindenki egy érintésemtől meghal, így nincs értelme utánamenni.
Jó játék, rossz metroidvania.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Oké, első MGS-nek ez így játszhatatlannak tűnik egy okból: nincs walk toggle, hanem az analóg stickkel kell zsonglőrködni. Na most, én ezt annyira utálom csinálni a régi berögződések miatt, hogy kiveti a szervezeten, gyűlölöm-kukázom, ha ilyen cucc van egy játékban, egy lopakodós cím esetében pedig agyrém. Nem lehet valahogyan előcsalni a walk toggle-t? Semmi ilyet nem találok a beállításokban, pedig alapkövetelmény kéne, hogy legyen. Hack-et is elfogadok, csak legyen játszható.
Az első termen nem tudok átjutni egyelőre, annyira rossz az irányítás, OMG, nem érzem, hogy ez lesz a kedvenc játékom. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Jó, hogy mondod, mert nem tudok segíteni, de eszembe jutott róla egy kérdés :)
Csak én vagyok olyan béna, hogy a Desperadosban nem tudom átlátszóvá tenni a tereptárgyakat, vagy abban a játékban a tényleg minden épület és fa kitakar mindent, így nem látod a saját karaktereid pozícióját vagy aki az orruk előtt áll?
Mástól is jöhet válasz, de rémlik, hogy te a közelmúltban játszottál vele.
A tereptárgyakat nem lehet átlátszóvá tenni, viszont a karakterek körvonalait asszem látnod kéne alapból vagy valamilyen gombbal, ha takarásban vannak.
Egyébként az utolsó pályát nem tudtam befejezni a múltkor, mert Windows 10-en egyszerűen diavetítés a jutalmam, bármikor is indítom el a játékot, szóval az oprendszer frissítéssel betettem a kaput a további progressnek. :DDD
Szerk: Közben gyorsan megcsekkoltam mind az 5 fps-ében: a barátodat caps locknak hívják.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Kösz, közben leesett hogy ez nem friss hús, érdemes a letölthető kézikönyvbe belekuksolni, csak a modern tutorialok leszoktatják erről az embereket és a kecskéket. Ami nyomtatott verzióban is itt van 10 centire tőlem, a 25. oldalon meg is találtam :) (Gyakran úgy játszom a GOG-os játékokat, hogy a polcos verzióból leemelem a 100 oldalas kézikönyveket, a lengyelek meg adják a játékot, de ez esetben totál véletlenül volt kéznél. Mert a papírt jobb szeretem a pdf-nél.)
Amúgy Win 8.1-en is teljesen játszhatatlanul fut alapból, de ha DXWnd-vel indítom, akkor már sokkal jobb a helyzet, és a töltési idők is drasztikusan visszaesnek. A főmenüben grafikai bugos a kurzor, és néha az asztal bevillan, de így már vállalható - egy régi játéktól.
Most megnéztem én is DXWnd-vel (a Steamen van belőle egy előrecsomagolt verzió, szóval 0 percig tartott belőni), és így tényleg működik. Köszi, már csak a játékmenetre kéne emlékezni, hogy meg tudjam csinálni az utolsó szintet. :D
Egyébként nagyon érdemes alaposan áttanulmányozni azt a kézikönyvet, mert nagyon nehéz tud lenni a játék (amíg meg nem szerzed Sanchezt, onnantól akciójáték :D), viszont a hotkey-ekkel és főleg a cselekvésláncokat szabályozó "órával" rengeteget lehet könnyíteni a kezelhetőségen (pl. meg tudod adni, hogy Cooper egy hotkey lenyomására vegye elő a kését és dobja vele le az előre megadott őrt, így te nyugodtan fókuszálhatsz a settenkedésre).
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Az, amikor mondjuk egy fps-ben benyomod a caps lockot, mire a karaktered futás helyett sétálni kezd és úgy is marad, amíg meg nem nyomod még egyszer. Konzolos cuccoknál inkább azt a megoldást szokták használni még régebben, hogy egy adott gomb nyomva tartására és a joytick mozgatására kezd el sétálni a főhős.
A Twin Snakes-ben ehelyett az van, hogy ha egy picit nyomod előre a sticket, akkor sétál, ha nagyon, akkor meg fut, és ez az, amitől szabadulnék nagyon szívesen, de persze biztos csak én vagyok filthy casual, és értsem meg, hogy az MGS-ben ez JÓ (nem, kurva szar).
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Tehát az a baj a Twin Snakesszel, hogy túl modern? :) Mert egy ideje már kihasználják így az analóg irányítást a konzolos játékok. Például olyan mai darabok, mint a 2003-as minapban kiadott Sands of Time. De ez már Nintendo 64-en elkezdődött.
A helyedben az érzékenységen állítanék, ha lehet, vagy lecserélném a kontrollert egy olyanra, melynek nem lötyög még a karja.
Uncharted 4
Hát ebből valami hiányzott, ami az elődeiben még megvolt, de nem tudnám megmondani, hogy pontosan mi, pedig az összetevők továbbra is ugyanazok. Mégis, sokszor unatkoztam alatta, és csak azt vártam, hogy az egésznek vége legyen. Lehet, hogy túl sokat vártam tőle, de az egyetlen terület, ahol érezhető minőségugrást hozott a platformváltás, az a grafika (az mondjuk tényleg álleejtős). De a játékmenet maradt a régi, nekem meg komolyan az az érzésem volt, hogy negyedszer játszom már végig ugyanazt a játékot, és az egész már messze nem üt akkorát, mint régen a PS3-on.
Húha, nekem már legalább a hetedik végigjátszása lenne "ugyanannak" :) Mindenesetre valahogy számomra sem az UC4 a fő érv a PS4 mellett, ami eddig ki is maradt szépen.
A lopakodás, a platforming és a szabadság mértéke is maradt teljesen ugyanaz?
Sors bona, nihil aliud.
Dishonored 2
Amikor 2012-ben talalkoztam az elso resszel a benyomasaim vegyesek voltak. Lattam hogy a keszitokre nagy hatast gyakorolt a Thief sorozat, a Half-life 2., illetve a Bioshock egyarant. Kellett egy kis ido mire onnallo alkotaskent tekintettem ra, es mar nem kerestem benne az ismeros elemeket. Rajottem hogy hiaba meritettek mas jatekokbol megis sikerult valami egyedit alkotniuk, illetve valaminek elultetni a magjat. De erezheto volt hogy meg sok potencial van a jatekban es remeltem hogy kifog hajtani az a mag es sorozat lesz a Dishonored-bol. A kepessegek es a harcrendszer mar kiforrott volt az elso reszben is, de a masodik iteracio kellett ahhoz hogy megmutathassak hogy mi rejtozik meg a vilagban. Aztan eltelt 4 ev es megjott a folytatas, amit izgatottan vartam mert a Dishonored egy univerzumot alkotott, egy stilust, ami ereztem hogy a masodik resszel noheti ki magat igazan. Es sikerult neki? Hat sikerult bizony, es nem is kicsit. A varazslat titka: A Dishonored 2 vilagaban el lehet veszni. Napokra. Mert nem csak arrol van szo hogy a jatek jelentosen hosszabb lett az elso resznel illetve a palyak is nagyobbak hanem hogy minden negyzetmeter atgondolt kreativ tervezoi munkarol tanuskodik. A Dishonored 2 irgalmatlanul ossze van rakva. A hangulat, az art designe, es az univerzum mogott meghuzodo lore egyarant lenyugozo (utobbi konyvek es irasos dokumentumok formajaban tarul elenk). Bar a tortenet korrekt, nem ez a jatek erossege. Ellenben nagyon magas lett az ujrajatszhatosagi faktor az eltero kepessegeknek koszonhetoen, illetve jo erzes ismet mindent osszegyujteni ezzel is lehetoseget adva annak hogy minden rejtett zugat felfedezhessuk a jateknak. A Dishonored 2 egy nagyon tudatosan felepitett folytatas: nagyobb, hosszabb mint elodje es komorabb is. De mindenek elott ambiciozusabb. A mukodo elemeket atemeltek a folytatasba is, de sikerult innovativ otleteket is hozza tenni. Utobbikat nem arulom el, de nagyon jol mukodnek a jatekban. Szoval ilyen egy jo folytatas: taplalkozik az elso reszbol de kozben nem felejt el hozza tenni is. Az ismert univerzumot pedig nem csak kiegesziti de boviti is. A Dishonored 2 igy nem csak egy nagyszeru folytatas lett de az elmult evek egyik legjobb jateka is. Szemely szerint, nekem felkerult a kedvenceim listajara.
Bioshock 2
A végére értem. A történet talán nem volt olyan erős, mint az első részben, de az is lehet, hogy csak az újdonság varázsa hiányzott. Panasz azért nincs a sztorira, mert jutottak ide is bőven érdekes figurák, különös(sé vált) helyszínek és hangulatos audionaplók. Elég jól illesztették az előd alkotóelemei mellé a folytatásét. Szépen kiegészítették egymást a helyszínek és történetek, voltak visszautalások, sok dolgot továbbfűztek, továbbgondoltak, s mindezt úgy, hogy tisztességgel passzoljon minden a lóláb kilógása nélkül, és a hangulat se térjen el. Bár az első rész árnyalatnyival talán sötétebb és meghökkentőbb volt, de lehet, hogy erről megint csak az újdonság varázsa tehet.
A játékmenetet valamivel csiszoltabbnak, változatosabbnak éreztem. Egy kicsit talán túl volt nyújtva a bevezetés, lassan indult be az igazi játék (főleg szorosan az első rész kivégzése után volt kiszámítható és tűnt félig feleslegesnek a három alap plasmid szájbarágósan vezérelt megszerzése a továbbjutás érdekében), de utána is volt még bőven tartalom, szóval volt mit csinálni. A kislányok megszerzése, majd szüretelés közbeni őrzése érdekes új játékelem, ami miatt aktívan használtam és megszerettem olyan plasmidokat is, amiket az első részben épp csak kipróbáltam, majd reload után inkább mást választottam helyettük.
A játék befejezése után eltöltöttem egy órát a wikin is, hogy egybeolvassam a teljes történetet (gondosan átlapozva a Burial at Sea-re vonatkozó részeket), hogy helyére kerüljön minden. Jól is tettem, mert különben a Bioshock 2 marketingkampányában lévő történetszál nekem teljesen kimaradt volna. Ha jól rémlik, anno tudatosan nem foglalkoztam vele, mondván biztosan elspoilerez valamit az első részből.
A Minerva's Den DLC mennyire ajánlott?
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
A lopakodás a harcok előtt (ill. közben) az valóban új elem, viszont minden ellenfelet közvetlen közelről lehet csak lopakodással kinyírni, mivel halk lőfegyver nincs. Pozitívum, hogy sokszor nem is feltétlenül muszáj harcolni, simán el lehet lopakodni mellettük.
Platforming alig változott. Sokat kell mászni. Nagyon sokat. Plusz van csáklyás kötél, amivel lengedezni lehet, már ahol. Puzzle is akad egy-kettő, de inkább érdekesek, mint nehezek.
Szabadság: Továbbra is egy út van, csak az jóval szélesebb, mint eddig, és több elágazás van benne. De alapvetően minden út ugyanoda vezet, max a collectible-ök vannak még jobban szétszórva.
Attól függ, hogy mennyire akarod elrontani az első részt, mert azt kb. mindenben bünteti. :D A Minderva's Den a Bio2 csúcsa, de az is lehet, hogy az egész szériáé.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Kijott a demo az Inside-hoz
Wow! Semmit nem olvastam vagy neztem a jatekrol, Limbot imadtam es hat ez is nagyon jo. Egyszeru, de nagyszeru! Es persze nagyon beteg. Egyetlen kifogasom, hogy siman lehetett volna a cime Limbo 2...
Mindenesetre majd biztos megveszem, csak most hala black fridaynek, vegre befejezhetem a Starcraft 2 tortenetet :)
Ettől tartottam. :)
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Offworld Trading Company
Nem igazán kenyerem
játékokakármi bemutatása, de teszek annyi fáradtságot mégis, hogy aki esetleg még nem találkozott vele, az tegye. Bemásolok pár felkiáltást ide:Szóval kb. a következőleg esedékes LAN játéka le
sznne, ha rendesen futna a HD4670-emen. (skirmishben még épp élvezhető 1280*800-on)- Itt jegyezném egyébként meg, hogy megszereltem a DoW-ot, sőt felraktam hozzá az Ultimate Apocalypse modot is, csak gondoltam szólok.:D -
Amúgy meg psi játéka, el lehet benne taposni tudósok,
sittesekfreelancerek, átlag robotmunkások és valódi robotmunkások egzisztenciáját, lelkét(?), meg amit még akar azt hozzáképzel az ember is, röviden kapitalistaszimulátor. Ja, a Marson.Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Höh, 2. a gog trending listáján a no mans sky után, lehet mégse olyan ismeretlen (legalábbis már nem az:) Meg is vettem.).
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Na csak szólok, hogyha valaki esetleg, az ne vegye meg mégis a gog-on, mert nincs multiplayer lobby, csak a Steam verzióban.
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
The Division: Survival
Aztakurva, végre jó a játék. :D Pontosan az került így ki amit megrühelltem az alap játékban. Gyors kör, mindenki egységesen nulláról kezd, van értelme craftolni, a ruháknak is. Időre is megy kvázi, van tétje. Ezerszer jobb mint az alapjáték. Öröm vele újra játszani.
Dishonored 2
Ezúttal mindenkitmeggyilkolok módban. A korábbi sokszoros szopás után nagyon jól jön, viszont a különböző powerek miatt Corvoval más taktikát kell követni, mint Emily-vel. De nagyon élvezetes végigszurkálni szépen a népet, civileket és katonákat egyaránt. <3
Egy érthetően spoileres mission végigjátszásom itt:
https://www.twitch.tv/nagi603/v/104176854
youtube-ra is felraktam, de ott copyright claim-et kapott, szóval szopjon le Bethesda.
Titanfall 2 ingyenes multi hetvege
Mi a 'szom tortenik? Gyaaaaaaa, mit kell csinalni hogy ne haljak meg 2,1123 masodpercen belul.
O miert ol meg egybol a titanjaval es az enyem miert robbanik fel egybol?
Miert villog a kep meg a meccs utan is? Unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock, unlock
/hozzabujik, atoleli az Overwatchot, az epilepszias roham elkerulese vegett/
Na jo, azert ennyire nem rossz, de egy tutorial (ami gondolom a single lenne), azert erosen elkel hozza. Igy tenyleg fogalmam nem volt, hogy most megis mi van. Van 12323312 fegyver, mindhez 546432345476 unlock + titanok + perkek + tokom tudja mi. Tok jol kovetheto, aha.
Battlerite
Hazudok, mert nem a héten, csak a hétvégén játszottam/játszom épp vele. Az eddigi verdikt az, hogy egyszerűen tökéletes. Nagyjából úgy kell elképzelni, mintha a DotA-t összemosták volna a WoW arénával, plusz még belenyomtak volna egy csomó adrenalint a masszába. Túl sok szabálya nincs, a hivatalos wiki pár perc alatt való elolvasása meg a játékbeli tutorial végignyomkodása bőven elég egy quickstarthoz. Nagyon rövid, nagyon pörgős meccsek vannak, és semmi más nem számít a győzelemhez, csak a skill, hogy mennyire tudsz jól játszani, mennyire ismered a championodet és mennyire tudsz csapatban dolgozni.
Amúgy a megboldogult Bloodline Champions szellemi örököse, elvileg a készítők is ugyanazok. Én azzal nem játszottam, szóval összehasonlítási alapom nincs. Ha az is ennyire király volt, akkor nagyon bánom, hogy anno kimaradt.
Ma még ingyenes, aztán visszamegy early acces státuszba, ami azt jelenti, hogy amíg meg nem jelenik (valamikor január-március időszkaban), addig 20 euróért lehet hozzájutni. Ezért cserébe megkapod az összes eddigi és jövőbeli hero-t, nem kell egyenként megvenni őket. Mert hogy a megjelenés után ez is átmegy olyan F2P modelbe mint a LoL, hogy mindig van egy hero rotáció, azon kívül meg neked kell egyenként megvenni a hősöket játékbeli/valós pénzért.
Ha valaki szintén ráizgul, az itten nickemen megtalál Steamen. :)
Castlevania: Harmony of Dissonance
Kb. a felénél járhatok, de már kezdek belefáradni. :D Alapból egy nagyon jó kis Symphony of the Night utánérzés, de messze nem olyan jó a vár sajnos (persze itt is kettő van belőle, because SotN). Baromi sok a backtracking, úgy tűnik, hogy egészen a végéig el akarják húzni az egyes pályarészek közötti könnyű és gyors átjárást, és ez nagyon csúnyán kitol a pacinggel.
Na meg ott van az a hülye bútoros szoba: nem tudom, ki találta ki (gondolom Iga volt, vagy legalábbis rábólintott), hogy bútorokat kelljen gyűjtögetni a vár egyik random szobájába, de alig bírtam abbahagyni a röhögést azon, ahogyan megindokolják. A főhős belép egy terembe, aztán megszólal, hogy "Hé, milyen jól néz ki ez a szoba, csak egy kicsit ízléstelen. Mi lenne, ha teleraknám bútorral?" WTF, a random Belmont bemegy a Drakula-várba Drakulára vadászni, aztán közben eszébe jut, hogy lakberendezzünk egy kicsit? :DDD A legjobb, hogy a bútorokat a pályákon lehet felszedegetni, mint bármely más itemet, szóval pl. felkapod a franciaágyat és berakod a zsebedbe (az inventory-ba). :DD Erre is csak a japánok képesek.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Kipróbáltam. Az irányítás nagyon nem fekszik. Miért nem lehetett egérrel mint az összes többi ilyen típusú játéknál? Ettől nem egyedibb lett hanem szarabb.
A bumerángos csaj elég jó azzal tudtam nyerni 2v2 őn semmi mással nem...
Amúgy most akciós 15 euró nem pedig 20.
Mert rengeteg képesség van aminél egyszerre kell célozni és mozogni különboző irányokba. Ez megoldható kattintással is persze, de az továbbra is korlátok közé szorítana.
Az elődben amúgy jobban adta magát a billentyűs irányítás, mert ott alapból gyorsabban mozgott minden.
Meg ugye ez továbbra se igazán "olyan típusú játék", itt pl az ütés is mellé mehet ugyanúgy, mint a lövés és olyan képességek sincsenek amiknél csak rányomsz, hogy "na ő rá menjen" hanem akár egy gyógyítással is el kell találni a csapattársat.
Éljenek a videojátékok!
A favorit a spéci mobák között akkor is a Smite marad :)
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Érdekes, nekem meg pont ez tetszik benne, hogy nem egy újabb DotA klón, amivel már 10 éve játszom... :) Amúgy Boz tökéletesen megragadta a lényeget.
Harvy: A Smite-ot én is nagyon szerettem, nyomtam is egy jó fél-1 évig biztosan, de piszok hamar bele lehetett sajnos unni abba is. To the core az is csak egy DotA, csak nem felülről nézed, hanem "a háta mögül". :) De vannak ott ötletes herok, pl. Ullr nagyon király volt.
Harmony of Dissonance befejezve.
Jó, élvezetes, de egyben baromira elhibázott játék is ez Igától, viszont az nagyon érdekes téma, hogy miért. Igazából majmolják a Symphony of the Night-ot (és nagyon: sok helyszín hasonló, a történet meg ugyanaz más karakterekkel), értik is, hogy miért lett tökéletes az a játék, a varázs pedig itt is megvan, csak egyszerűen elbénázzák az egészet a fos balansszal és a béna level designnal.
Kurva nagy a vár, talán még a Symphony-ban látotthoz képest is, kettő is van belőle, szóval gameboy Advance címhez képest roskadozik a tartalomtól... csak az a baj, hogy a két vár igazából ugyanaz kétszer és egyszerre. A sztori az, hogy ennek a várnak két rétege van, vagyis 99,9%-ban ugyanazokat a helyszíneket kell bejárnod kétszer, az "ugyanazon" jó nagy hangsúllyal: itt még a SotN fejre fordított vár húzását sem lőtték el, egyszerűen két síkon létezik kétszer ugyanaz a játéktér, a játék pedig sportot űz abból, hogy állandóan váltogatnod kell a két helyszín között. Mivel a vár hatalmas, a pályák pedig megegyezőek, így össze fogsz zavarodni és állandóan a térképet kell bogarásznod azt illetően, hogy:
A. Hol a picsában vagy.
B. Melyik, a térképen kékkel vagy zölddel jelölt síkon tartózkodsz éppen.
Nagyon zavaró, és az egészet megfejeli az, hogy kb. 30-as szint után egyre inkább azt kezded érezni, hogy egyszerűen nincs méltó ellenfeled a játékban. Pár szintet erre is rápakolva végérvényesen eltűnik a kihívás, beköszönt az arckaparó unalom, ezzel a sokkolóan fájdalmas backtracking, és már nincs is kedved minden titkot felkutatni, és végérvényesen feltörni a játék nagy fejtörőjét. 195%-os completionnél (ami azt jelenti, hogy mindkét várat tűvé tettem mindenféle kacatért tulajdonképpen többször is) egyszerűen úgy voltam vele, hogy "oké, nyomjuk le azt az utolsó harcot és felejtsük el a dolgot": ez a közepes endingre volt elég, ami azt jelenti, hogy Drakulát még csak látnom sem sikerült.
Mondanom sem kell, a végső harccal 47-es szinten kb. egy perc alatt végeztem, a bossnak meg esélye sem volt. A végigjátszás után turkáltam egyet és megnéztem a secreteket, és csak vakarni tudom a fejemet: pl. 50-es szinttől megnyílik egy rejtett shop, ahol még durvább tárgyakat lehet venni, mint ami a végére rámkerült... csak közben rajtam már így is alig sebez bármi, mindenki egy érintésemtől meghal, így nincs értelme utánamenni.
Jó játék, rossz metroidvania.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
MGS: Twin Snakes
Oké, első MGS-nek ez így játszhatatlannak tűnik egy okból: nincs walk toggle, hanem az analóg stickkel kell zsonglőrködni. Na most, én ezt annyira utálom csinálni a régi berögződések miatt, hogy kiveti a szervezeten, gyűlölöm-kukázom, ha ilyen cucc van egy játékban, egy lopakodós cím esetében pedig agyrém. Nem lehet valahogyan előcsalni a walk toggle-t? Semmi ilyet nem találok a beállításokban, pedig alapkövetelmény kéne, hogy legyen. Hack-et is elfogadok, csak legyen játszható.
Az első termen nem tudok átjutni egyelőre, annyira rossz az irányítás, OMG, nem érzem, hogy ez lesz a kedvenc játékom. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Jó, hogy mondod, mert nem tudok segíteni, de eszembe jutott róla egy kérdés :)
Csak én vagyok olyan béna, hogy a Desperadosban nem tudom átlátszóvá tenni a tereptárgyakat, vagy abban a játékban a tényleg minden épület és fa kitakar mindent, így nem látod a saját karaktereid pozícióját vagy aki az orruk előtt áll?
Mástól is jöhet válasz, de rémlik, hogy te a közelmúltban játszottál vele.
Sors bona, nihil aliud.
A tereptárgyakat nem lehet átlátszóvá tenni, viszont a karakterek körvonalait asszem látnod kéne alapból vagy valamilyen gombbal, ha takarásban vannak.
Egyébként az utolsó pályát nem tudtam befejezni a múltkor, mert Windows 10-en egyszerűen diavetítés a jutalmam, bármikor is indítom el a játékot, szóval az oprendszer frissítéssel betettem a kaput a további progressnek. :DDD
Szerk: Közben gyorsan megcsekkoltam mind az 5 fps-ében: a barátodat caps locknak hívják.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Kösz, közben leesett hogy ez nem friss hús, érdemes a letölthető kézikönyvbe belekuksolni, csak a modern tutorialok leszoktatják erről az embereket és a kecskéket. Ami nyomtatott verzióban is itt van 10 centire tőlem, a 25. oldalon meg is találtam :) (Gyakran úgy játszom a GOG-os játékokat, hogy a polcos verzióból leemelem a 100 oldalas kézikönyveket, a lengyelek meg adják a játékot, de ez esetben totál véletlenül volt kéznél. Mert a papírt jobb szeretem a pdf-nél.)
Amúgy Win 8.1-en is teljesen játszhatatlanul fut alapból, de ha DXWnd-vel indítom, akkor már sokkal jobb a helyzet, és a töltési idők is drasztikusan visszaesnek. A főmenüben grafikai bugos a kurzor, és néha az asztal bevillan, de így már vállalható - egy régi játéktól.
Sors bona, nihil aliud.
Most megnéztem én is DXWnd-vel (a Steamen van belőle egy előrecsomagolt verzió, szóval 0 percig tartott belőni), és így tényleg működik. Köszi, már csak a játékmenetre kéne emlékezni, hogy meg tudjam csinálni az utolsó szintet. :D
Egyébként nagyon érdemes alaposan áttanulmányozni azt a kézikönyvet, mert nagyon nehéz tud lenni a játék (amíg meg nem szerzed Sanchezt, onnantól akciójáték :D), viszont a hotkey-ekkel és főleg a cselekvésláncokat szabályozó "órával" rengeteget lehet könnyíteni a kezelhetőségen (pl. meg tudod adni, hogy Cooper egy hotkey lenyomására vegye elő a kését és dobja vele le az előre megadott őrt, így te nyugodtan fókuszálhatsz a settenkedésre).
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Párszor végigtoltam Cubeon a Twin Sznékszet. Mi a picsa az a walk toggle?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Az, amikor mondjuk egy fps-ben benyomod a caps lockot, mire a karaktered futás helyett sétálni kezd és úgy is marad, amíg meg nem nyomod még egyszer. Konzolos cuccoknál inkább azt a megoldást szokták használni még régebben, hogy egy adott gomb nyomva tartására és a joytick mozgatására kezd el sétálni a főhős.
A Twin Snakes-ben ehelyett az van, hogy ha egy picit nyomod előre a sticket, akkor sétál, ha nagyon, akkor meg fut, és ez az, amitől szabadulnék nagyon szívesen, de persze biztos csak én vagyok filthy casual, és értsem meg, hogy az MGS-ben ez JÓ (nem, kurva szar).
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Tehát az a baj a Twin Snakesszel, hogy túl modern? :) Mert egy ideje már kihasználják így az analóg irányítást a konzolos játékok. Például olyan mai darabok, mint a 2003-as minapban kiadott Sands of Time. De ez már Nintendo 64-en elkezdődött.
A helyedben az érzékenységen állítanék, ha lehet, vagy lecserélném a kontrollert egy olyanra, melynek nem lötyög még a karja.
Sors bona, nihil aliud.
Amiben van walk gomb is, ha akarod, pedig alig kell használni. :)
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.