hogyhamar...
szerintem a legtunderibb, legmeghatobb film apakrol, apaknak: ink
aki apuka es nem konnyezik be tole, annak kifizetem a letolteset/idejet sorben amikor otthon leszek!:)
ennek orulok! olyan agyonhallgatott alulertekelt film, hogy aszittem csak az en kedvencem.
btw kene csinalni egy forumot, hogy kinek melyik film van permanensen a winyojan! sztem sok erdekes dolog derulne ki.:)
8 1/2 - 9 hónaposan meg volt az első szava a gyereknek: kacsa :D (fürcsis kedvenc játéka miatt) Most megy neki a kocka (tiszán, érhetően), valamint a kocos (amit a "kakis!" helyett használunk). Apa/anya nem megy, de szerintem a 'pa sé 'Ahh szerű szavak minket takarnak. Talán a Baá engem (sokszor Balázsnak is hív az asszony, én meg Juditnak, szóval zavaró lehet az anya/apa mellett).
És most 3-4 napja kezdett mutogatni (10 hónapos most), és simán tud a tik-takra mutatni, illetve apára-anyára is. :) Jah, és már mászik, lassan járni fog. Újabb esések jönnek :S
Gracca. Mindig nagy élmény a gyerek fejlődését figyelni. Mi augusztusban indítjuk az új verziót, de a három éves lányom is tartogat még bőven ilyen élményeket.
Már egy kis ideje bétateszteljük a gyereket ;-) (két hetes múlt), biztos közhelyek ezek de mert első gyerek, még minden új nekünk:
-éjszaka visítani kezdett, odamegyek, látom csapkod a keze-lába, megijedek hogy hű valami rohama van, hozzányúlok, erre halál nyugodtan álmosan kinyitja a szemét, megnézi magának a mellkasomat, és teljesen nemzetközi "faszér' ébresztesz fel ha melled sincs?!" arccal nyávog egyet és elfordul... Rosszat álmodott csak úgy látszik, nekem meg TITS OR GTFO! :-D
-Mindegy miért, fel kellett ébreszteni, de nem kelt. Na mondom akkor megnézem a pelenkát, arra úgyis háklis, majd az megoldja. Meg is oldotta, a nedves törlőkendőre nyávogott egy "anyádat" hangút, kinyitotta a szemét, bemért, felemelte a farát, célzott, és ívben sugárban lefosott, úgy kellett kitérnem előle mint Neonak a Mátrixban :-D Konkrétan trágyútűzzel torolta meg a vegzálást, és konkrétan célzott :-D
No, tegnap pont egy éve, hogy megszületett a fiam. Gyorsan telnek az évek, el sem hiszem, hogy már Level 1-es :D
Az a fura, hogy mostanra teljesen a részünké vált, olyan, mintha évtizedek óta velünk lenne, az előtte lévő életem hiányosnak tűnik mai szemmel.
Emlékszem, olvastam anno a régi vagy az ideiglenes HW/RW fórumon, hogy volt valaki, aki azért nem akart gyereket, mert fel kell adnia az addigi életét (kevesebb gépezés, hobbik abba/félbe hagyása), vagy teljes lemondással jár a gyerek. Igazat megvallva, bennem is voltak ilyen aggodalmak, főleg a napi 4-5 óra gamerkedést időmet féltettem. No, azoknak üzenem, rohadt nagy tévedtem, és ők is valószínűleg. Nincs az a hobbi, játék, életcél, ami többet ér annál az élményél, amit egy apa érez :) Az első pár hét alatt teljesen megváltozott az életem, nem feláldoztam a szabadidőmet, hanem a kevésbé fontos dolgokat félretettem, átszerveztem a napjaimat. (Pl. este 8tól és amikor nappal aludt akkor ültem a gép elő, amíg etettem és játszott a nagyágyon - még akkor nem tudott mászni - néztem a filmeket, sorozatokat.) Egyszerűen megszoktam a dolgokat így. Persze, idővel, ha érdekli a gamer élet (miért is ne, ha apától ezt fogja látni :P), simán veszek egy konzolt kettőnknek :D
Anyagilag sem vág földhöz, a havai 10-20k pelenkára, kajára a steam accom bánja, majd lesz doom 4 pár dolcsiért ;)
A lényeget talán ezzel az idézettel tudnám szebben érzékeltetni:
"Nem tudom, mikor nőtt úgy hozzám ez a kis csomag. Nem mondhatnám meg, melyik nap. Éjszakáról éjszakára, sírásról sírásra, pelenkáról pelenkára történt. Kívülről úgy látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket – mindent önmagára használ, s amint semmi sem marad belőlük, egyszerűen kihajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész.
Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésed benne – tessék, itt van, nem tűnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked." - Dmitry Glukhovsky - Futu.re
kicsit megkonnyeztem :)
egyszeruen tobb szeretet ad, mint amennyi idot/energiat elvisz (es ilyen feltetlen bizalmat es szeretetet soha senkintol sem kapsz meg), a legjobb dolog az eletben... ennyi. en sajnalom, hogy 33 evig huztam az elsot, es azt is, hogy csak ketto van...
Szerintem a folyamatos anyagi és érzelmi instabilitás (nincs pénz+nincs nő) tényezők vágnak alá legjobban a gyerekvállalásnak, semmint a "nem tudok gamelni és hobbikat űzni" téma.
Amúgy jó olvasni, a boldog fanatizmus ellenére :) Szerintem léteznek az apaság mellett is olyan fontos életcélok, amik teljesen más (mégis egyenrangú) szintet képviselnek, és itt a szint nem minőség!
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
Anyagi? :D Több csóringernek van gyereke, mint amennyi gazdagnak (nem felelőtlen 5-6 gyerek/segély alapúakra gondoltam).
Én írtam már azt is, hogy adósság nélkül ugyan, de havi 150-170 000 huf forintból élünk 3-an. És nincs semmi nélkülözés, bár itt-ott ésszerű kompromisszumot kell azért kötni. A gyerek pempörsz pelenkát kap, fiserprice játékokat stb. mindenből a legjobbat. Össze lehet hozni rá a lóvét. Igaz, játékot olcsóbb helyről veszek, nem ájfon 4-5-6-ot használunk, hanem sima nokia 620-at (:P), és ilyen apróságok.
Megfelelő társat aláírom, az problémásabb, de azt sem lehetetlen kifogni, csak nehéz :)
Szerintem léteznek az apaság mellett is olyan fontos életcélok, amik teljesen más (mégis egyenrangú) szintet képviselnek, és itt a szint nem minőség!
Én csak azt mondom hogy szép és jó a gyerek ha más örül neki, viszont az ultimate igazság kijelentése az apasággal kapcsolatban számomra kissé lesajnáló és sértő vonatkozást hordoz és ezzel gondolom nem vagyok egyedül.
Meg ugye ezt nem is bemondásra kéne csinálni, hogy "Cartwright megmondta hogy namajdmeglátod KMZ hejj!", a bátyám is ilyen btw. A munkahelyem tele van ifjabb és idősebb apákkal, és hála égnek semmilyen buksisimogató, lesajnáló gesztust nem észleltem tőlük. Hálás is vagyok ezért nekik, én is így működöm a számomra fontos dolgokkal; NEKEM fontos, de nem kell MÁSNAK is fontosnak lennie.
Adósság nincs? Saját lakás van? Ha ez a kettő teljesül előrébb vagy mint egy raklap kortársad.
Az öregség témát kifejtheted, mert elkezdtem írni egy kisebb wall of textet, de inkább megvárnám a te gondolataidat ezzel kapcsolatban.
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
Bocs, nem lesajnálás vagy sértés volt a szándék, szimplán én is így voltam 1-2 éve, ahogy páran a fórumon, és gondoltam átadom a tapasztalatom, és ugye egy apukás topikban simán belefér az extra hype.
A lakást sem a szél hordta össze, cserébe voltak lemondások, kemény évek (nem a gyerek miatt lett lakás, ez külön projekt volt).
Az öregség témát, mint mondtam, majd megbeszéljük, ha elértük a 60-70+ :) Így nincs mire visszatekinteni. :)
embertol fugg, nem lehet ilyen univerzalis lepedot rahuzni az emberekre, van szerintem minden spektrumban kandidatus.
Ismerek olyan szuloket is ahol az egyik siman eli az eletet, munkabol hazajon neha kicsit segit a gyerek korul, aztan van hogy haverokkal jar ossze, hokimeccseket nez este, neha kiteszi facebookra hogy olykor fasza kivan a gyerekkel, nem kell tobb, aztan van hogy buszke is ra, stb. A masik meg a szinte teljes ellentete, full-on "gyerekmodban" van, se lat se hall, csak a gyereken jar az esze 0-24, mindha atadta volna neki az eletet es csak azert letezik hogy kiszolgalja minden igenyet, es nem is tuloztam a kijelentessel.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Annyit fűznék hozzá hogy a utódlás önmagában neutrális, nem hordoz semmiféle pozitív vagy negatív előjelet. Irgalmatlanul el lehet baszni, vagy bejön a dolog. Elég sok a lutri tényező a dologban, nemhogy a születésnél, gyakorlatilag örökké.
Ti nyilván beírjátok a fórumba hogy bejön a dolog, mert ugye...bejött.
Ellentétben megbánást és/vagy kritikát kifejezni ebben a témában gyakorlatilag tabu, mert ez a legszentebb szentség.
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
KMZ: te meg azért írod be, mert neked meg a te élet szemléleted jön be. :D Annyi a különbség, hogy mi voltunk mind a két oldalon :) Az első hónapom nekem is gáz volt, volt olyan pillanat, amikor beteg lett, visszacsináltam volna mindent, mert úgy éreztem, nem vagyok kész erre, nem nekem való egy lázas gyerek. Hülye is voltam egy kicsit, mert pl. nem tudtam, hogy azért nem eszik, mert a torka fáj, és ott idegeskedtem vele, hogy már lassan 1 órája eszik, nekem meg közben nem lesz időm utána (lefekvésig) filmet nézni. Később, amikor kiderült, hogy beteg, azért köpte ki a cumit, nem is kellett volna erőltessem, az rohadtul megrázott. Ez van, emberek vagyunk, hibázunk :)
De tényleg, az idő eldönti.
ShowHide spoiler #
(Végül is, benne van, hogy egy hülye gyerek lesz, és félholtra ver 100 Orbántallérért 2067-ben, akkor majd beírok ide a neurális chipemmel, hogy: "vertem volna ki 2014-ben ). :D
Tunderi :) (bocs, hiaba vagyok fijju, imadom a kiskrapekokat :))
Parizer forever.
Várjávárjávárjá!
A képeken csak Nokedli krapek, és bár tényleg tündéri, nem tűnik különösebben kicsinek.
Nagyon szép baba! A miénk úgy nézett ki ennyi idősen, mint az öreg darth vader és a fiatal yoda keveréke.
:-D
A kiscsajban is van valami sectoid-szerű ha látszik az egész feje :-)
tudom, hogy kiscsaj, jogos a megjegyzes :)
Parizer forever.
hogyhamar...
szerintem a legtunderibb, legmeghatobb film apakrol, apaknak:
ink
aki apuka es nem konnyezik be tole, annak kifizetem a letolteset/idejet sorben amikor otthon leszek!:)
"okey-dokey!"
Egyik kedvenc filmem, és a soundtrack is fasza.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=ZBGeErufQdY
Mi voltunk azok, a Vándorok.// Kik sohasem nyugszanak. / Kik sohasem haltak meg. / Kik sohasem éltek.
ennek orulok! olyan agyonhallgatott alulertekelt film, hogy aszittem csak az en kedvencem.
btw kene csinalni egy forumot, hogy kinek melyik film van permanensen a winyojan! sztem sok erdekes dolog derulne ki.:)
"okey-dokey!"
szerintem is rohadt jo film, anno amikor megneztem is csak aradoztam rola.
Lanytesomnak nem jott be annyira, de mondtam neki bah, ez ferfi film. :D
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
:D es igen! sot a helyes kifejezes, hogy a nok ertsek: pasi film.
"okey-dokey!"
8 1/2 - 9 hónaposan meg volt az első szava a gyereknek: kacsa :D (fürcsis kedvenc játéka miatt) Most megy neki a kocka (tiszán, érhetően), valamint a kocos (amit a "kakis!" helyett használunk). Apa/anya nem megy, de szerintem a 'pa sé 'Ahh szerű szavak minket takarnak. Talán a Baá engem (sokszor Balázsnak is hív az asszony, én meg Juditnak, szóval zavaró lehet az anya/apa mellett).
És most 3-4 napja kezdett mutogatni (10 hónapos most), és simán tud a tik-takra mutatni, illetve apára-anyára is. :) Jah, és már mászik, lassan járni fog. Újabb esések jönnek :S
Gracca. Mindig nagy élmény a gyerek fejlődését figyelni. Mi augusztusban indítjuk az új verziót, de a három éves lányom is tartogat még bőven ilyen élményeket.
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
:)))
en ezeket feljegyeztem egy excelbe, jo neha olvasgatni (meg persze van par video is)
Parizer forever.
nah akkor johet az angol tanitas :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Már egy kis ideje bétateszteljük a gyereket ;-) (két hetes múlt), biztos közhelyek ezek de mert első gyerek, még minden új nekünk:
-éjszaka visítani kezdett, odamegyek, látom csapkod a keze-lába, megijedek hogy hű valami rohama van, hozzányúlok, erre halál nyugodtan álmosan kinyitja a szemét, megnézi magának a mellkasomat, és teljesen nemzetközi "faszér' ébresztesz fel ha melled sincs?!" arccal nyávog egyet és elfordul... Rosszat álmodott csak úgy látszik, nekem meg TITS OR GTFO! :-D
-Mindegy miért, fel kellett ébreszteni, de nem kelt. Na mondom akkor megnézem a pelenkát, arra úgyis háklis, majd az megoldja. Meg is oldotta, a nedves törlőkendőre nyávogott egy "anyádat" hangút, kinyitotta a szemét, bemért, felemelte a farát, célzott, és ívben sugárban lefosott, úgy kellett kitérnem előle mint Neonak a Mátrixban :-D Konkrétan trágyútűzzel torolta meg a vegzálást, és konkrétan célzott :-D
:)))
na nekem ez kimaradt, csak lebufizett felig emesztett anyatejjel, meg lepisilt vigyorogva
mindkettő
a kiscsaj még nagyobbat is pisilt, mint a srác :)
Parizer forever.
No, tegnap pont egy éve, hogy megszületett a fiam. Gyorsan telnek az évek, el sem hiszem, hogy már Level 1-es :D
Az a fura, hogy mostanra teljesen a részünké vált, olyan, mintha évtizedek óta velünk lenne, az előtte lévő életem hiányosnak tűnik mai szemmel.
Emlékszem, olvastam anno a régi vagy az ideiglenes HW/RW fórumon, hogy volt valaki, aki azért nem akart gyereket, mert fel kell adnia az addigi életét (kevesebb gépezés, hobbik abba/félbe hagyása), vagy teljes lemondással jár a gyerek. Igazat megvallva, bennem is voltak ilyen aggodalmak, főleg a napi 4-5 óra gamerkedést időmet féltettem. No, azoknak üzenem, rohadt nagy tévedtem, és ők is valószínűleg. Nincs az a hobbi, játék, életcél, ami többet ér annál az élményél, amit egy apa érez :) Az első pár hét alatt teljesen megváltozott az életem, nem feláldoztam a szabadidőmet, hanem a kevésbé fontos dolgokat félretettem, átszerveztem a napjaimat. (Pl. este 8tól és amikor nappal aludt akkor ültem a gép elő, amíg etettem és játszott a nagyágyon - még akkor nem tudott mászni - néztem a filmeket, sorozatokat.) Egyszerűen megszoktam a dolgokat így. Persze, idővel, ha érdekli a gamer élet (miért is ne, ha apától ezt fogja látni :P), simán veszek egy konzolt kettőnknek :D
Anyagilag sem vág földhöz, a havai 10-20k pelenkára, kajára a steam accom bánja, majd lesz doom 4 pár dolcsiért ;)
A lényeget talán ezzel az idézettel tudnám szebben érzékeltetni:
"Nem tudom, mikor nőtt úgy hozzám ez a kis csomag. Nem mondhatnám meg, melyik nap. Éjszakáról éjszakára, sírásról sírásra, pelenkáról pelenkára történt. Kívülről úgy látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket – mindent önmagára használ, s amint semmi sem marad belőlük, egyszerűen kihajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész.
Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésed benne – tessék, itt van, nem tűnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked." - Dmitry Glukhovsky - Futu.re
:)
kicsit megkonnyeztem :)
egyszeruen tobb szeretet ad, mint amennyi idot/energiat elvisz (es ilyen feltetlen bizalmat es szeretetet soha senkintol sem kapsz meg), a legjobb dolog az eletben... ennyi. en sajnalom, hogy 33 evig huztam az elsot, es azt is, hogy csak ketto van...
Parizer forever.
Szerintem a folyamatos anyagi és érzelmi instabilitás (nincs pénz+nincs nő) tényezők vágnak alá legjobban a gyerekvállalásnak, semmint a "nem tudok gamelni és hobbikat űzni" téma.
Amúgy jó olvasni, a boldog fanatizmus ellenére :) Szerintem léteznek az apaság mellett is olyan fontos életcélok, amik teljesen más (mégis egyenrangú) szintet képviselnek, és itt a szint nem minőség!
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
trú vördc.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Egyesek hogy' reménykednek, hogy az életnek más értelme is van a létezésén kívül...
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
az elet(ed)nek az az ertelme amit adsz neki.
Abbol kiindulva hogy az "ertelem" egy intelligens (emberi) fogalom, nem valamifele termeszetes vagy "eredendo" ertek.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
gameles es hobbik then :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Anyagi? :D Több csóringernek van gyereke, mint amennyi gazdagnak (nem felelőtlen 5-6 gyerek/segély alapúakra gondoltam).
Én írtam már azt is, hogy adósság nélkül ugyan, de havi 150-170 000 huf forintból élünk 3-an. És nincs semmi nélkülözés, bár itt-ott ésszerű kompromisszumot kell azért kötni. A gyerek pempörsz pelenkát kap, fiserprice játékokat stb. mindenből a legjobbat. Össze lehet hozni rá a lóvét. Igaz, játékot olcsóbb helyről veszek, nem ájfon 4-5-6-ot használunk, hanem sima nokia 620-at (:P), és ilyen apróságok.
Megfelelő társat aláírom, az problémásabb, de azt sem lehetetlen kifogni, csak nehéz :)
Majd ha öreg leszel, akkor erre visszatérünk :)
Én csak azt mondom hogy szép és jó a gyerek ha más örül neki, viszont az ultimate igazság kijelentése az apasággal kapcsolatban számomra kissé lesajnáló és sértő vonatkozást hordoz és ezzel gondolom nem vagyok egyedül.
Meg ugye ezt nem is bemondásra kéne csinálni, hogy "Cartwright megmondta hogy namajdmeglátod KMZ hejj!", a bátyám is ilyen btw. A munkahelyem tele van ifjabb és idősebb apákkal, és hála égnek semmilyen buksisimogató, lesajnáló gesztust nem észleltem tőlük. Hálás is vagyok ezért nekik, én is így működöm a számomra fontos dolgokkal; NEKEM fontos, de nem kell MÁSNAK is fontosnak lennie.
Adósság nincs? Saját lakás van? Ha ez a kettő teljesül előrébb vagy mint egy raklap kortársad.
Az öregség témát kifejtheted, mert elkezdtem írni egy kisebb wall of textet, de inkább megvárnám a te gondolataidat ezzel kapcsolatban.
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
Bocs, nem lesajnálás vagy sértés volt a szándék, szimplán én is így voltam 1-2 éve, ahogy páran a fórumon, és gondoltam átadom a tapasztalatom, és ugye egy apukás topikban simán belefér az extra hype.
A lakást sem a szél hordta össze, cserébe voltak lemondások, kemény évek (nem a gyerek miatt lett lakás, ez külön projekt volt).
Az öregség témát, mint mondtam, majd megbeszéljük, ha elértük a 60-70+ :) Így nincs mire visszatekinteni. :)
en is igy voltam ezzel, a gyerek szuletese elott. azota meg mashogy :)
Parizer forever.
embertol fugg, nem lehet ilyen univerzalis lepedot rahuzni az emberekre, van szerintem minden spektrumban kandidatus.
Ismerek olyan szuloket is ahol az egyik siman eli az eletet, munkabol hazajon neha kicsit segit a gyerek korul, aztan van hogy haverokkal jar ossze, hokimeccseket nez este, neha kiteszi facebookra hogy olykor fasza kivan a gyerekkel, nem kell tobb, aztan van hogy buszke is ra, stb. A masik meg a szinte teljes ellentete, full-on "gyerekmodban" van, se lat se hall, csak a gyereken jar az esze 0-24, mindha atadta volna neki az eletet es csak azert letezik hogy kiszolgalja minden igenyet, es nem is tuloztam a kijelentessel.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
2/2 :D tényleg örülök nektek komolyan :)
Annyit fűznék hozzá hogy a utódlás önmagában neutrális, nem hordoz semmiféle pozitív vagy negatív előjelet. Irgalmatlanul el lehet baszni, vagy bejön a dolog. Elég sok a lutri tényező a dologban, nemhogy a születésnél, gyakorlatilag örökké.
Ti nyilván beírjátok a fórumba hogy bejön a dolog, mert ugye...bejött.
Ellentétben megbánást és/vagy kritikát kifejezni ebben a témában gyakorlatilag tabu, mert ez a legszentebb szentség.
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
http://oriblog.blog.hu/2014/09/23/11_ok_a_gyerekvallalas_ellen
a gyerek mint Stockholm szindroma, erdekes megkozelites :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
KMZ: te meg azért írod be, mert neked meg a te élet szemléleted jön be. :D Annyi a különbség, hogy mi voltunk mind a két oldalon :) Az első hónapom nekem is gáz volt, volt olyan pillanat, amikor beteg lett, visszacsináltam volna mindent, mert úgy éreztem, nem vagyok kész erre, nem nekem való egy lázas gyerek. Hülye is voltam egy kicsit, mert pl. nem tudtam, hogy azért nem eszik, mert a torka fáj, és ott idegeskedtem vele, hogy már lassan 1 órája eszik, nekem meg közben nem lesz időm utána (lefekvésig) filmet nézni. Később, amikor kiderült, hogy beteg, azért köpte ki a cumit, nem is kellett volna erőltessem, az rohadtul megrázott. Ez van, emberek vagyunk, hibázunk :)
De tényleg, az idő eldönti.